Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám

í&fuiem 1989. SZEPTEMBER 21., SZERDA Eduard Scvardnadzc felszólalása az ENSI-közgyűlésen Javaslat az atom Az ANSA olasz hírügynökség kedden olyan értesülést közölt, hogy november 11-én Budapesten négyes, magyar—olasz—osztrák—jugoszláv kormányszintű találkozót rendeznek (miniszterelnök-helyettesi és kül­ügyminiszteri szinten), azzal a céllal, hogy lefektessék az alapjait egy új, közép-kelet-európai együttműködésnek, bővítve a már meglevő formákat, mint például az Alpok-Adria munkaközösségben a határ­menti vidékek között kialakulóban levő sokoldalú együttműködést. Erről — az említett forrás szerint — Gianni de Michelis olasz és Horn Gyula magyar külügyminiszter között esett szó, az ENSZ-köz- gyűlés ülésszaka alkalmával folytatott megbeszélésen, New Yorkban. De Michelis tárgyalt ugyanerről Alois Mock osztrák és Budomlr Loncsar jugoszláv külügyminiszterrel is. A térségbeli négyes együtt­működés fejlesztése az olasz politikus javaslata. Eduard Sevardnadze kedden arról beszélt az ENSZ közgyű­lése előtt, hogy a választás szabadsága minden nemzet legfőbb értéke. Minden nép­nek szabadságában áll megvá­lasztani saját fejlődésének út­ját, módját, de felelős módon, nem önzőén, elzárkózva más népektől, figyelmen kívül hagyva a világközösség érde­keit. A szovjet külügyminisz­ter egyúttal méltatta a szov­jet—amerikai közeledést és új fegyverzetkorlátozási javas­latokat jelentett be. Sevardnadze, mintegy visz- szatérve Mihail Gorbacsovnak az ENSZ-ben decemberben el­hangzott beszédére, aláhúzta: össze kell egyeztetni az álta­lános és a nemzeti érdekeket. Az új gondolkodás számára az emberiség egyetemes értékei, a világközösség általánosan el­fogadott szabályai az. elsőren- dűek mind elvileg, mind a gyakorlatban. A szovjet külügyminiszter üdvözölte George Bush ame­rikai elnöknek a közgyűlésen hétfőn elhangzott javaslatait a vegyi fegyverek korlátozá­sára, azokat elfogadta, és rá­mutatott: a Szovjetunió kész, együtt az Egyesült Államok­kal, az eddigi amerikai ja­vaslatokon túlmenő kötele­zettségeket vállalni. A Szovjetunió már meg­szüntette a vegyi fegyverek előállítását, beleértve az úgy­nevezett kételemű fegyvereket is, amelyeket az USA most gyárt. Amennyiben az Egye­sült Államok is követi, kész arra, hogy a két ország radi­kálisan vagy teljes mérték­ben felszámolja vegyi fegyve­reit, kész szigorú ellenőrzést elfogadni azok termelését il­letően, és kötelezettséget vál­lalni, hogy ilyen fegyvereket semmi körülmények között nem alkalmaz. Eduard Sevardnadze egyút­tal javasolta: kössön vala­mennyi atomhatalom több­oldalú egyezményeket az atomháború kitörésének koc­kázatát csökkentő rendszabá­lyokról. A Szovjetunió kész bármely órában ismét leállítani min­den nukleáris robbantási kí­sérletét, amennyiben az Egye­sült Államok is így tesz — je­lentette be a külügyminiszter. A szovjet miniszter sürgette a haladást a genfi leszerelési konferencián az atomkiséríe- tek teljes eltiltása érdekében. A Szovjetunió javasolja, hogy valamennyi .atomhatülom, mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok, kössön szerződést az atomfegyverekhez szükséges hasadóanyag gyártásának megszüntetéséről és eltiltásá­ról — mondotta. Szólt arról, hogy ugyancsak időszerű tárgyalni a balliszti­kus rakétatechnika elterjedé­sének megakadályozásáról, miután már húsz ország ren­delkezik azzal. A Szovjetunió egyébként kész közreműköd­ni a világ fegyvereladásait rögzítő ENSZ-nyiivántartás felállításában. A külügyminiszter bejelen­tette, hogy a Szovjetunió és Kína hamarosan tárgyalásokat kezd katonai szembenállásá­nak felszámolásáról, s kife­jezte reményét, hogy e folya­mathoz más államok is csat­lakoznak. A szovjet külügyminiszter beszédének utolsó részében hangsúlyozta, hogy országának külpolitikája nem módosul azon változások ellenére sem, amelyek érintik közvetlen ér­dekeit, s annak a közösség­nek az érdekeit, amelyhez tartozik (utalt a Varsói Szer­ződésre). Brüsszelben a lengyel és a magyar reformról Tárgyalnak a huszonnégyek Megkezdődött a Lengyelország rémvMaggansrsnág' re­formjait támogatni kívánó huszonnégy tőkés ország má- siidik brüsszeli összehangoló értekezlete kedden. Dél­előtt Lengyelország, délután Magyarország megsegíté­sének módjáról tanácskoznak. Az első tanácskozás kije­lölte azokat a területeket, amelyeken a résztvevők hoz­zájárul ását várják. Felkérte a kormányokat, hogy jut­tassák el javaslataikat írásban a nyugati erőfeszítést ösz- szehangoló Európai Közösség brüsszeli bizottságához. Az augusztusban kijelölt öt együttműködési témakör a kö­vetkező: a Lengyelországnak szóló élelmiszersegély, a két országban történő beruházások és a közös vállalkozások ügye, a menedzserképzés, a piacra jutás megkönnyítése a két or­szág exportcikkei számára és végül a környezetvédelmi együttműködés. ~A legsürgősebb és legkonk­rétabb erőfeszítést a huszon- négyek eddig a Lengyelor­szágnak szóló élelmiszersegély megszervezésére tették. Az Európai Közösség államai mintegy 130 millió ECU (dur­ván százmillió dollár), más or­szágok pedig 65 millió dollár értékű segélyt ajánlottak fel Lengyelországnak, és annak egy részét már el is juttatták. A reflektorfény általában is főleg Lengyelországra irányult a tanácskozás előestéjén, amit a segély sürgőssége, Tadeusz Mazowiecki kormányának a megalakulása és Lengyelország súlya egyaránt magyaráz. Ma­gyarország helyzetét általában biztatóbbnak ítélik meg. Az Európai Közösség bizott­sága — a tizenkét nyugat-eu­rópai ország integrációs szer­vezetének javaslattevő és vég­rehajtó felhatalmazású fóru­ma — kapott megbízást a hét vezetó tőkés ország párizsi csúcsértekezletétől júliusban a két reformországnak szóló nyugati támogatás összehan­golására. A keddi javáslat te­hát a 12 ország közösségének együttes vállalásaira vonatko­zó kezdeményezés, amelyet az EGK döntéshozó szerve, a mi­niszteri tanács elé terjeszte­nek, már annak jövő heti ülé­sén. A kezdeményezés egyben mintegy megadja a cselekvé­si kereteket a lengyel és ma­gyar reformok támogatására vállalkozó másik 12 ország­nak. A bizottság kezdeményezé­sének politikai hátterét a De- lors—Andriessen üzenet vá­zolja. A nemzetközi pénzügyi in­tézmények és az Európai Kö­zösség hangsúlyozzák, hogy az erőfeszítés csak akkor lehet sikeres, ha a már tervbe vett akciók mellett újakra is sor kerül, kölönösen azoknak az ipari országoknak a részéről, amelyek még nem tettek je­lentős új vállalásokat. Az üze­net nem nevezi meg a szóban forgó országokat, de a délelőt­ti tanácskozást követő sajtó- értekezleten a közösség orszá­gain kívül csak az EFTA-or- szágok felajánlásait ismertet­te a közösség szóvivője, ame­rikai és japán részről nem történt új bejelentés. Moszkva Modvegyev— Marchais eszmecsere Az SZKP és az FKP együtt­működésének kérdéseit vitatta meg kedden Moszkvában Va- gyim Medvegyev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és Georges Marchais. a Francia KP főtitkára. Marchais az SZKP KB meghívására az el­múlt héten érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába, s már tárgyált Mihail Gorbacsov fő­titkárral is. Pártkapcsc latok Várnai tanácskozás A kommunista pártok nem mondhatnak le az osztályharc­ról, függetlenül attól, hogy kormányon vannak-e, vagy sem, s attól, hogy milyen kö­rülmények között tevékeny­kednek — hangoztatta Milko Balev, a Bolgár KB KB titká­ra, PB-tag, egy kedden kez­dődött várnai pártközi ta­nácskozás megnyitóján. A háromnapos találkozón a szocialista országokban mű­ködő kommunista- és mun­káspártok nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozó KB-titkárai vesznek részt. VENDÉGÜNK: Mario Alberto Nohre Soares Ma érkezik hazánkba Mário Alberto Nobre Soares, a Portu­gál Köztársaság elnöke. 1924. december 7-én Lisszabonban szü­letett, nős, két gyermeke van. Történelem—filozófia szakos ta­nári, majd jogi diplomát szerzett a lisszaboni egyetemen, il­letve a Sorbonne-on. Már egyetemi éveiben aktívan részt vett a fasiszta rendszer elleni politikai megmozdulásokban. így tagja volt több ifjúsági demokratikus és antifasiszta mozga­lomnak. 1952—60 között a Szociáldemokrata Akció Végrehajtó Bizottságának tagja. E tevékenységét az egyetemi évek után is folytatta, ezért a Salazar-kormány akadályozta tanári mun­káját. 1958-ban tagja volt a Humberto Delgado tábornok, de­mokratikus elnökjelölt választási hadjáratát szervező bizottság­nak. Lisszaboni ügyvédi gyakorlata idején a fasiszta rezsim üldö­zöttjeinek védőjeként részt vett számos jelentős politikai per­ben; 1964-ben alapítója a Portugál Szocialista Akciónak (ASP), amelyből 1973-ban alakult meg a Portugál Szocialista Párt. Az 1965-ös és ’69-es választásokon a demokratikus ellenzék jelöltje a lisszaboni körzetben. Folyamatos antifasiszta tevé­kenységéért 12 alkalommal bebörtönözték és többször száműze­tésbe kényszerült: 1968-ban 8 hónapra Sao Tóméba, 1970-ben 4 évre Párizsba. Franciaországban több egyetemen oktatott. Mário Soares a portugál szocialisták képviselője volt a Szo­cialista Internacionálé több kongresszusán. Az Internacionálé- ban Nagy-Britanniával került kapcsolatba 1967-ben. Az 1974. áprilisi forradalon után nagy energiával és gyorsan újjászervezi a korábban illegális Szocialista Pártot, amely ha­marosan Portugália egyik legjelentősebb politikai erejévé vá­lik. Az első ideiglenes kormány külügyminisztereként vezeti Portugália, valamint a portugál nyelvű afrikai országok fel- szabadítási szervezetei közötti tárgyalásokat, amelyek Bissau- Guinea és Mozambik függetlenségének megadásához vezettek. Később önként ellenzékbe vonult, és pártvezérként a kommu­nisták részvételével működő ideiglenes kormányok bojkottálá­sára hívott fel. Miután a kommunisták kiszorultak a kormány- hatalomból, az I. és II. alkotmányos kormányban (1976—78 között) miniszterelnök, 1977. október—1987. január között egy­ben külügyminiszter. A párt 1973. évi megalakulásától köztársasági elnökké történt megválasztásáig betöltötte az SZP főtitkári tisztét. 1976 óta a Szocialista Internacionálé alelnöke, a latin-amerikai koordiná­ciós és szolidaritási bizottság tagja. Az SZÍ megbízásából a kö­zel-keleti válság rendezésében is közvetítő szerepet vállalt. A portugál kormány fejeként 1983—85 között jelentős erőfeszíté­seket tett azért, hogy előkészítse a csatlakozást a Közös Piac­hoz. 1986 februárja óta a Portugál Köztársaság elnöke. Ő MONDTA íjsághallgatók Vélemények pergőtüzé­ben tették, teszik a dolgu­kat a szerkesztők: készítik a Vasárnapi Újságot. Ez a hallgatható lap kínált té­mát a Reformnak (89/37.), megszólaltatva a szerkesz­tőt. munkatársait. Munká­jukkal elégedettek, ez tű­nik ki szavaikból, s nem hagyják magukat zavartat­ni. Attól sem, hogy. „egy le­hetetlen adásidőt kaptunk", s attól szintén nem, hogy „hallgatóink húsz százalé­ka még mindig gyalázkodó levelek írásával tölti el szabad idejét.” Utáljuk a gyalázkodó le­veleket (kapunk mi is), iri­gyeljük ugyanakkor a szer­kesztők magabiztosságát, hiszen azért húsz százalék nem kicsiny arány ... Fő­ként akkor nem, ha tud­juk, amit illik tudni a hír­közlésben: a tetszők—nem tetszők két csoportjába tar­tozóknak csupán a töredéke fog tollat, ír levelet. Az a húsz százalék tehát esetleg nem annyi, esetleg nem a hallgatóknak az ötödé, ha­nem csupán azoké, akik le­velet írtak ... de legyen ez a szerkesztőknek a gondia. őrizkedünk attól, hogy ön­megnyugtató önértékelé­sükbe belebeszéljünk. Pusztán arra korlátozzuk töprengésünket, vajon mi­lyen hatásos, s a szakma ál­tal sajnos eddig nem is­mert mérőműszerre tett szert a főszerkesztő, Győri Béla, hogy azt mondhatta: „Azt csak érezzük, kinek tetszik a műsor, azt viszont pontosan tudjuk, kinek nem. Nos, mindazoknak, akik furcsa tükörben látják viszont magukat.” Varázs­latos eszköz lehet az a va­lami, ami elválasztja a bú­zát és az ocsút, még akkor is, ha a búzát „csak érez­•&&&» mnm. ségévéi. Ilyen eszköz birto­kában, véljük irigyen, nem nehéz dolgozni! Csak rápil­lant az ember, s tudja, ez „ocsú”, nem kell törődni a véleményével, hiszen „fur­csa tükörben látja magát”, azért okoskodik... S innit már, hogy stílszerűek le­gyünk, csupán néhány perc­nyi adásidő kell, s akár ahhoz a következtetéshez is eljuthat az ember, hogy az „ocsút” ki kell söpörni a kamrából. A véleménysza­badság jegyében persze ... KLIENS AZ MSZMP KB AZ MSZMP TAGOZATAIRÓL Szerveződésüket támogatja Debrecenben 11 nagyüzemi pártszervezet kezdeményezé­sére megalakult az MSZMP városi munkástagozata és az ország 70 üzemi pártszerveze­tének küldték el a tagozati szerveződésre vonatkozó felhí­vásukat. Több helyütt felme­rült agrártagozat létrehozá­sának igénye is. A párt alape- szabály-tervezete értelmében lehetőség nyílik ezek és más rendező elvek szerinti tago­zatok létrehozására (pl. ifjúsá­gi, nő-, nyugdíjas-, továbbá szövetkezeti, kisiparos, vállal­kozói tagozatok szervezésére). A Központi Bizottság támo­gatja a fenti kezdeményezése­ket, a munkás-, agrár-, szövet­kezeti és egyéb tagozatoknak — a tagság önkéntes szervező­désére épülő — megalakulá­sát. Felhívja a területi párt­szerveket, hogy ösztönözzék és segítsék ezt a folyamatot. Kez­deményezzék, hogy a terüle­ten működő tagozatok között munkakapcsolat jöjjön létre, biztosítsák együttműködésü­ket a községi, városi és me­gyei szintű testületekkel. A Központi Bizottság indo­koltnak tartja,, hogy a szer­veződő munkás- és agrártago­zatok törekvéséit vállaló kong­resszusi küldöttek szószólói legyenek ezen érdekeknek. A kongresszus tevékenységében is érvényesüljön a munkások és parasztok élet- és munka- körülményei alakulásával összefüggő politikai törekvé­seknek és a vidéki Magyaror­szág társadalmi érdekeinek képviseletét vállalók hangja. A párt tervezett alapszabá­lya új működési elveket és ru­galmas szervezeti megoldáso­kat ajánl a tagságnak': a párt szervezeti keretein belül sajá­tos érdekek alapján is szerve­ződhet, reális esélyt biztosítva a pártpolitika befolyásolására. Az egyik ajánlott megoldás a tagozatok létrejötte, amelyek­ben a meggyőző vagy : hasonló érdekek politikai közösségte­remtő ereje fejeződhet ki. A reformkorok, a platform- szerveződések, a nézetközös­ségek és a tagozatok egymást jól kiegészítve gyorsíthatják a párt működésének új alapok­ra helyezését, bővítve az MSZMP politikai mozgásterét a többpártrendszerű parla­menti demokrácia feltételei között. A munkásság és a paraszt­ság joggal igényli, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikájában és programjá­ban egyértelműbben jelenje­nek meg az életviszonyaik ala­kulásával, a szociális bizton­sággal összefüggő érdekeik. Az MSZMP KB e törekvések jegyében támogatja a mun­kás- és agrártagozatok szer­veződését. Jogsértés történt Kerepeslarcsán ? Tiltakoznak a független szervezetek Több független szervezet je­lezte tiltakozását a Pest Me­gyei Tanácsnál a kerepestar- csai cigányokat ért megkülön­böztető intézkedések miatt. Nemrégiben ugyanis a Wallen­berg Egyesület által szerve­zett tanácskozáson, melynek címe „A kisebbségi probléma, illettje a kisebbség és a több­Honvédelmi könyvnapok Ceglédi ősz '89 Szeptember 26-án kedden délután ünnepélyes keretek között megnyitották Cegléd városában az Országos Hon­védelmi Könyvnapokat. A szeptember 28-ig tartó, első­sorban iskolai rendezvényso­rozat a Honvédelmi Minisz­térium, a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, valamint Cegléd Város Tanácsa össze­fogásából került az idén e kis, alföldi városba. A lehetőséget a Ceglédi Városi Tanács aján­lotta fel a Zrínyi Könyv- és Lapkiadónak, abból a meg­fontolásból kiindulva, hogy a vidék .is legyen országos ren­dezvény helyszíne, ne csak a főváros. A kiadó e lehetősé­get örömmel nyugtázta. A megnyitó ünnepségnek a Ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pont Kamaraterme adott mél­tó helyet, ahol Fekete Antal, Őegléd tanácselnöke köszön­tötte az érdeklődőket és a ven­dégeket. Dr. Morócz Lajos ve­zérezredes honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár meg­nyitóbeszédében köszönetét mondott Cegléd Városi Ta­nácsnak, hogy lehetőséget te­remtett az Országos Honvé­delmi Könyvnapok vidéken történő megrendezésére. Ezt követően röviden a haza sze­retetéről szólt, majd elemezte a szocialista magyar katonai könyvkiadás egy évtizedes múltját. Hangot adott azon meggyőződésének is, hogy az Országos Honvédelmi Könyv­napok megrendezése jól illesz­kedik a „Ceglédi ősz ’89” ren­dezvénysorozatába. A megnyitó beszéd után a Honvéd Művészegyüttes adott színes műsort, melyet Bara­nyai Ferenc költő vezetett és állított össze. M. L. ség viszonya Magyarországon” volt, több hozzászóló is beszélt ezekről. Mint elmondták, a ke- repestarcsai cigány lakosság egy részét jogsértő intézkedé­sek érték, illetve ilyenek fe­nyegetik. Miután a helyi ta­nács évek óta törvénytélen eszközökkel is akadályozta őket lakásproblémáik megol­dásában. most napirendre ke­rült eltávolításuk. Visszaélve az érintettek tájékozatlanságá­val, manipulativ eszközök be­vetésével a munkanélküliség által különösen sújtott, sorva­dó aprófalvakba akarják őket költöztetni. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyar Szociáldemokata Párt és a Szabaddemokraták Szövetsé­ge aggodalmát fejezi ki a meg­különböztetések miatt és kéri a Pest Megyei Tanácsot, hogy sürgősen vizsgálja ki a pana­szokat. Fontosnak tartják, hogy a történtekről széles kör­ben tájékoztassák a nyilvános­ságot, s a sérelmezett intézke­dések végrehajtását függesz- szék fel. ÓNÁLLÓ SZAKSZERVEZET A BÍRÓSAGOKON Október: alakuló kongresszus Megnövekedett munkateher nehezedik a bírókra és bíró­sági alkalmazottakra. A bíró­ságok munkaerőhiánnyal, je­lentős bérelmaradással és a működési feltételek hiányos­ságaival küszködnek. Ezeket a problémákat vitatta meg ked­den, a Közalkalmazottak Szak­szervezete székhazában a bí­rósági dolgozók szb-titkárai- nak országos értekezlete. A jelenlevők elhatározták, hogy a tagság akaratának eleget té­ve, október 21-ére összehívják a bírósági dolgozók önálló szakszervezetének alakuló kongresszusát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom