Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

4 &£Man 1989. SZEPTEMBER 26., KEDD r SZÁJTÁTVA Drága betűk Tapsikol az ember, ami­kor azt látja, micsoda kor­szerű, szemre is mutatós gépekkel szerelték fel a nagy intézmény ún. köz­ponti leíró irodáját. Ide ke­rülnek a gépelni- és sok- szorosítanivalók, azaz a legkülönbözőbb iratok kap­ják meg végleges formáju­kat a szinte mindent tudó, valóban a kor technikai színvonalát képviselő elekt­ronikus író- és másológé­peken. Szájtátva látja az ember, mire alkalmasak ezek az eszközök! Már-már a nyom­tatott szöveg minőségét le­het segítségükkel elérni, a külalak is vonzó, a rutin­műveletek automatizál­tak ... Igaz, nem nehány száz, s nem néhány ezer forintot kellett kifizetni a gépek fejében, hanem a leg­egyszerűbb írógépért is negyvenezernél többet. En­nek ellenében viszont sok­féle betűtípust lehet hasz­nálni, vastagítani, címbetű­ket Írni, memóriában tá­rolni az ismétlődő szöveg­részeket: szinte kitalálni sem lehet olyasmit, amit ezek a gépek ne tudnának. Azok, akik kezelik a kor­szerű technikának ezeket a remekeit, hat-, hét-, nyolc­ezer forintot keresnek. Hat hónap alatt annyit, ameny- nyit a legegyszerűbb írógé­pért leszurkolt cégük a vá­sárláskor. Ezen persze nem akadnak fenn. Vannak üze­mek, ahol egy-egy ember több millió forint értékű berendezéseket kezel. Gond­juk tehát nem az eszközök értéke. Hanem az, hogy ezek az eszközök méregdrá­ga kellékekkel működnek. Szájtátva hallja a hírlapíró, hogy egyetlen szalagkazet­tának az ára 440 forint, az­az — amint a gépirónö mondja, mert kiszámolta — egyetlen oldalnak a leírása-:,, ra 44 forint értékű szalagot használ el. S mert sok a munka, fogynak a szalag- kazetták. Egy oldal: 44 fo­rint. A gépírónő azt mond­ja, ő a hagyományos írógé­pen örömmel leírná a szö­veget, ha kapna oldalan­ként öt vagy tíz forint több­letpénzt. Még mit nem!? Az bér. Igaz, neki jól, nagyon is jól jönne, de hát... Így azután marad a kazetta. Annak az ára: költség. Ol­dalanként 44 forint. Így korszerű. És így— hegyes?! MOTTÖ Országos honvédelmi könyvnapok Cegléden Sisak és cilinder mellé Pont Hagyománnyá vált már, hogy kétévenként megrendezik az országos honvédelmi könyv­napokat. A kulturális ese­ménysorozatra mindenkor a fegyveres erők napja előtt ke­rül sor szeptember 26. és 28. között. Az ünnepélyes meg­nyitót ma délután fél 5-kor tartják Cegléden, a Kossuth Lajos Művelődési Központban. Természetesen az ország több városában — megyénk­ben még Szentendrén — kü­lönböző programokon hívják fel a figyelmet azokra a ki­adványokra, művekre, ame­lyek a honvédelemhez szüksé­ges erkölcsi-emberi normák, a férfias erények, a hazafiság és a helyes nemzettudat kiala­kításában nyújthatnak segít­séget. Az idei honvédelmi könyv­napokra harminckilenc kö­tetet adtak ki, mégpedig az Akadémia, a Gondolat, az If­júsági Lap- és Könyvkiadó, a Kossuth, a Magvető, a Nép­szava és a Zrínyi Katonai Lap- és Könyvkiadó gondozá­sában. A ceglédi központi rendez­vény azonban leginkább a Zrí­nyi Kiadó iránt kelti fel az érdeklődést. Ugyanis teljes profiljukat reprezentáló kiál­lítást nyitnak meg, mintegy kétszázötven műből, a kultúr - ház földszintjén. # Tulajdonképpen mi min­dennel foglalkozik a Zrínyi Kiadó? — kérdezem Váradi László propagandaalosztály­vezetőtől. — A kiadó 1931-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a ka­tonaság számára szakmai köny­veket, kiadványokat, tanköny­veket készítsen. Az idők fo­lyamán azonban bővült a kör, hiszen mint minden ilyen jellegű intézmény, mi is arra törekszünk, hogy tevékenysé­günket rentábilissá tegyük. Ma már a haditudományi, a katonapolitikai és a tankönyv­szerkesztőség mellett szépiro­dalmi is működik. Belső ter­jesztésű szakmai lapokon kí­vül a Zrínyi gondozza az MHSZ-élet, a Repülés, a Mo­dellezés, a Rádiótechnika, a Polgári Védelem című folyó­iratot. Szeptember 29-én Pont címmel új hetilapot adunk ki. • Hány kiadványt jelentet­nek meg évente? — Hatvan-hatvanöt köny­vet, ezeket az ország külön­Oktatás és művelődés Nagykő tán Fogynak a nebulók Nagykátán az óvodák és iskolák műszaki állapota ve­gyes képet mutat. Van új, jó állapotú és olyan is, amely már csak rövid ideig használ­ható. Így például az I. számú óvoda. Az új szárnnyal bőví­tett Mátray Gábor Általános Iskbla továbbra is hátrányos helyzetben van: négy tante­remre és egy tornateremre lenne szükség az egy műszakos oktatáshoz. Megyei céltámogatás segít­ségével építettek hat tanter­met, négyszáz adagos kony­hát, ebédlőt és új hőközpontot a gimnáziumhoz, s így kor­szerű körülmények között ta­nulhatnak a diákok. Ugyan­akkor minden jelentkezőt fel­vehetnek a körzetből is. A szakmunkásképzőnek viszont nem tudták megoldani min­den gondját: nincs tornate­rem, ebédlő és konyha. Tan­eszközökben azonban nincs hiány. Igaz ugyan, hogy csök­ken az általános- és a közép- iskolás gyerekek száma. Jó hír, viszont, hogy a pedagó­gusok között kevesebb a ké­pesítés nélküli oktató! A városi tanács szerint az oktatási-nevelési intézmények tartalmi munkája eredményes. Ez főként annak köszönhető, hogy élükön lelkiismeretes, nagy tapasztalattal rendelkező vezetők állnak. A művelődési központ te­vékenysége szerteágazó. De kinőtték a jelenlegi épületü­ket, a könyvtár ugyancsak helyszűkével küzd. A kultúr- ház az állami, a vállalati, a szövetkezeti támogatáson túl saját bevételeinek növelésével igyekszik úrrá lenni a gazda­sági nehézségein. Különféle klubok, szakkörök, tanfolya­mok, nyári táborok szervezé­se mellett nemzetközi rendez­vényeknek is otthont adnak a Tápiómente szövetkezeti nép­táncegyüttes révén. Kevés, egyre kevesebb a pénz, s e tény szolgáltatásainak bővítésére késztette a könyv­tárat is. Vállalnak kazettamá­solást iskolai és városi ünnep­ségekhez zenei összeállítást is. Nagykáta oktatási és kultu­rális élete mutat azonban a megszokottól eltérő jellemvo­násokat is. Az óvodákból hely hiánya miatt évek óta senkit sem utasítottak el — sőt egyre csökken azok kihasználtsága. Az általános iskolák napkö­zijében a jelenleginél több tanulót tudnának fölvenni, ha lenne rá igény. A gimnázium­ból viszonylag kevesen akar­nak főiskolákon, egyetemeken ■tovább tanulni. Pedig a je­lentkezők fele bejut a felső- oktatási intézményekbe. Az utóbbi években a gimnáziu­mi tanulók közül egyre többen tesznek sikeres alap- vagy középfokú nyelvvizsgát, ami a kiemelkedő nyelvoktatást di­cséri. V. A. böző könyvesboltjaiban érté­kesítjük, mivel nincs önálló, saját tulajdonú könyvüzle­tünk. Az Állami, a TÉKA, és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatokkal vannak közös boltjaink. Egyébként a Művelt Nép Cegléd főterén ezekben a napokban négy sátorban is árusít. O Mennyire tudnak vete­kedni napjaink könyvárada­tával? — Éveken át tartottuk ki­adási szintünket. Hasonlóan alakult 1983 és 1988 között az összpéldányszám — megköze­lítette a másfél milliót. Azon­ban a könyvpiac jelenlegi te­lítettsége miatt nincs akkora megrendelésünk, mint koráb­ban. Az úgynevezett aluljárós irodalommal nem akarunk versenyre kelni. Mivel a ma­gyar vásárló az újdonságokért megy be a könyvesboltba, mi is igyekszünk ezt szem előtt tartani. A Sisak és cilinder so­rozatban a XX. század jeles katonai személyiségeinek visz- szaemlékezéseit jelentetjük meg. A honvédelmi könyvna­pokra adjuk ki gróf Bethlen Béla 1944-ben írott naplóját Észak-Erdély kormánybizto­sa voltam címmel. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot a tragikus sorsú hadsereg had­műveleti osztályának első be­osztott tisztjének, Lajtos Ár­pádnak kötete: Emlékezés a 2. magyar hadseregre. • Milyen gyorsan tudnak reagálni napjaink politikai változásaira? — Mint általában egyetlen állami kiadó, a Zrínyi sem vállalhatja azt a kockázatot, amit több magánkiadó. Eléggé fésületlenül jelentetnek meg történelmi tényeket feldolgozó könyveket. Kiadónknak az a feladata, hogy minél teljeseb­ben föltárja a kutatás számá­ra is az adott korszakot. Ez nagyon gondos előkészítést kí­ván, amit mi kitűnő történé­szekre bízunk. A gyors reagá­lásra azért sincs lehetősé­günk, mert a többi kiadóhoz hasonlóan nekünk is sorba kell állni a nyomdáknál. Vi­szont megpróbálunk olyan té­mákat találni, amelyek hite­lesek és érdekesek. Ezekrp mindenkor akad vevő. # Mire törekednek az idei honvédelmi könyvnapokon? — Értékválságos világunk­ban, amikor a könyvkiadás anyagi okokból kényszerpá­lyán mozog, különösen fontos a valódi értékek és az időtálló tudás közvetítése, legfőképpen a fiataloknak. E napokban fő­leg iskolákban lesznek ren­dezvényeink Cegléden. Író— olvasó találkozókat, ankéto- kat, rendhagyó történelemórá­kat szerveztünk, gondolva Kossuthra és a helyhez kötődő eseményekre. Változatos és gazdag programról gondos­kodtunk, amik iránt a fiata­lok érdeklődnek. • Miért éppen Ceglédre esett a választásuk? — Kapóra jött számunkra a Ceglédi ősz ’89 programsoro­zata, s jelentkezésünket a vá­ros örömmel fogadta. Mi pe­dig reménykedünk a sikerben, hiszen olyan fiatal egyetemi tanárokat hívtunk meg elő­adóknak, akik valósággal elva­rázsolják a diákokat.., Vennes Aranka Mellékfog la lközősként Szülőkocogtató Hálás vagyok mindazoknak, akik hivatalból foglalkoznak a gyerekek fiszi beiskolázásával és bokros teendőik között még arra Is Jut idejük, hogy a szü­lők egészségének megóvásával foglalkozzanak. Bizonyára tudják, hogy nagyon ellustul­tunk, nem mozgunk eleget, s miután nem lehet egyenes úton rávenni bennünket a ko­cogásra, eredeti módot eszel­tek ki arra, hogy legalább né­hány órát sétáltassanak min­ket naponta. Ha nem Így lenne — és ezt föl sem tudom tételezni —. egy üzletben kaphatnánk meg a HB-s, a 2H-S és a 2B-s sima grafitceruzát — az sem baj, ha darabját 27 forintért —, nem kellene gyalogtúrán be­szerezni a derékszögű és az egyenlő szárú háromszögű vonalzót és a rajzlapot, s ne­tán a tanítás harmadik heté­ben munka után nem az len­ne a szorgalmi feladatunk, hogy különféle könyvekért zarándokoljunk a tankönyv­boltba. hiszen jó néhány — gimnáziumi és szakközépisko­lai egyaránt — még nem je­lent meg. Egyszóval: hálás vagyok, bár a fiam és a lányom annál kevésbé. Akármilyen hihetet­len, ők tanulni szeretnének — méghozzá szeptember elejétől és folyamatosan! (körmendi) Budapesti Művészeti Hetek Gazdag programkínálat Tegnap este a Budapesti Kongresszusi Központban a Magyar Állami Hangverseny- zenekar koncertjével megkez­dődött a Budap'esti Művészeti Hetek — s egyben a zenei he­tek rendezvénysorozata. Az ok­tóber végéig tartó kulturális seregszemle több más fontos zenei eseményének a kongresz- szusi palota lesz a központja. Ott hallhatja a közönség Bar­tók és Kodály concertóját, majd pedig a stuttgarti Bach- akadémia növendékei, a bu­dapesti zeneművészeti iskolák hallgatói és a Liszt Ferenc Ka­marazenekar tolmácsolja a ze­neirodalom egyik legnagyobb remekét, Bach Máté passióját. A zenei rendezvények másik fő helyszínén, a Zeneakadé­mián e hétvégén lép fel a hí­res London Sinfoníetta társu­lat, amely a Korunk zenéje so­rozat első programjaként va­sárnap este kortárs zenemű­vekből ad válogatást. A kon­certet— amelyet a Magyar Rá­dió élőben közvetít — a Bri­tish Council jelentős támoga­tása tette lehetővé. A hét zenei kínálatát színesíti a Concen- tus Hungaricus és Perényi Miklós hangversenye a Pesti Vigadóban, valamint a Trio Di­vertimento és Némethv Attila estje a Bartók-emlékházban. Szerdán lesz a BMH első színházi bemutatója: a Vár­színházban Slawomir Mrozek: Az arckép című darabját Gá­bor Miklós rendezésében lát­hatja a közönség. A Műcsar­nokban kedden nyíló fotótár­latokkal megkezdődik a művé­szeti hetek egyik fő rendez­vénysorozata, a Fotográfia hó­napja. A fényképezés felfede­zésének 150. évfordulóját kö­szöntő programban 12 kiállítás várja az érdeklődőket, 9 buda­pesti múzeumban, illetve galé­riában. A katonaság és a művészet Jutalmazott profik Amikor tavaly szeptemberé­ben a Magyar Néphadsereg a társ fegyveres testületekkel együtt, valamint a Képzőmű­vészeti Szövetséggel és a Fia­tal Képzőművészek Stúdiójá­val egyetemben meghirdette a fegyveres erők és testületek képzőművészeti pályázatát — profi művészek számára —, nem is gondolták, hogy 52 mű­vész 103 művel jelentkezik, melyek Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán látha­tók. A kiállítás anyagait a Képző- és Iparművészeti Lek­torátus válogatta össze. A pá­lyázat meghirdetésekor tema­tikái megkötéseket nem tá­masztottak a művészekkel szemben. így aztin nevezni le hetett festészettel, grafikával, szobrászattal, kisplasztikával, valamint gobelinnel. Bárki, bármilyen témát, stílust vá laszthatott. A beküldött alko tások kiállításának hivatalos megnyitása és ünnepélyes díj­átadás ma délután 13 órakor lesz. Az ünnepséget Bánfjy György kiváló művész nyitja meg. A kiállítók legjobbjai között több mint 10 díjat osz­tanak ki. Ebből hatot maga a rendező, a Honvédelmi Mi­nisztérium ad át. De a Bel­ügyminisztérium, a munkásőr­ség, a tűzoltóság, a határőr­ség, a Művelődési Miniszté­rium, továbbá a képzőművé­szeti lektorátus is megjutal­mazza az arra érdemeseket. A kiállítás fővédnöke Kraszna g Lajos vezérőrnagy. A rendez­vényen a MN Honvéd Együt­tes énekkara szórakoztatja majd az érdeklődőket. Szilágyi EHHE 1"' ■ ' J LV-FIGYELO Gyuszi ül a fűben... Kelle­mes kis kikapcsolódás vágyá­val s ígéretével nézve a sze­replő gárdát csalogatott a kép­ernyő elé Bodrogi Gyula mint műsorvezető. S ahelyett, hogy kikapcsolódtam volna — sajá­tos iróniáján, pártján, a színes csokornyakkendősök pártján gondolkodtam. Mert milyen az ember, egy pártról a többi szer­vezet és párt jut eszébe. Azok, melyek vitatnak sok mindent, pellengérre állítják a hibákat a megoldatlan kérdések sorát, ám mindig hiányérzetem tá­mad, s marad. Mert a leckét magam is jól fújom, jó ideje tudom már, hogy milyen hibá­kat követett el az uralkodó párt, gazdaságpolitikájának fe­hér foljai mik voltak, mik ma is. Csak azt nem tudom, hol és mi a megoldás? Mint ahogy ők sem tudják mely lépések, vezetnének leggyorsabban cél­hoz. Mily módon lehetne en­nek a sokat emlegetett, ám szinte meg sem lévő szociálpo­litikai védőhálónak óriási lyu­kait befoltozni? Volt min gondolkodnom, mi­közben eredeti módon azt a ti­zen valahány darab színes cso­kornyakkendőt, a párt jelvé­nyét szinte az orrom előtt meg­lengette Bodrogi Gyula. S ked­vet kaptam arra, hogy jelent­kezzek valamelyik színes cso­kornyakkendőért, mert végre nem egy listát nyomnak elém, kérdőjelekkel telve, hanem mindössze nevettetni, kikap­csolni szeretnének. Ám a té­nyek, mint mindig, most is ma­kacsak, mert manapság min­denről az jut eszembe: nem ítéletet, de ténymegállapítást, a hibák elismerését, a megol­dás hogyanját várom a PÁRT- tól. S ilyen megoldást? Ha nem is legtökéletesebbet, de eleddig csak az MSZMP dugott ilyes­mit az orrom alá. Csoda hát, hogy az igazi kivezető utat ne­tán éppen tőlük várom, attól a kongresszustól, mely képes a megtett útra visszanézni, a ta­nulságokat levonva, a hibákat gyakorlatából kiiktatva és fel­számolva egy többpártrend­szerben tud majd biztonságot teremteni, s adni. Családi vasárnap, a hűség­ről beszélni, önálló műsort ké­szíteni. szembesíteni önmagun­kat a hétköznapok gyakorlatá­val, a valósággal egyfajta vál­lalkozás. Amikor értékét keresi az énekes, a család, a lelkész, s a pszichológus is. Az erkölcsi értékek között ez a fogalom ritkán, elvéve kerül szóba. Pe­dig nem elég önmasunkhoz hűnek lenni, elveinkhez ra­gaszkodni. Hanem ahogy a ka­maszkori álmok, érzelmek dik­tálják, a hűséget megőrizni, azt megtartani ha nehéz is. de az ember értékéhez tartozik. Már csak oly apróság ürügyén is; abban a családban, ahol bocsá­natos bűn a kaland, a botlás, milyen útravalót vihet, s visz magával saját életébe az a gye­rek, ki naponta szembesül a felnőttek, a szülők félrelépésé­vel? Milyen értéket jelenthet szá­mára a hűség, melynek példá­ját nem látta, nem láthatta ott, ahol a gyerek, a vagyon a kö­zösen szerzett az egyetlen ösz- szetartó erő. Ahol a hűséget legfeljebb hírből ismerik, csak a külcsínre adnak, a belbecs szempontjából értéktelen, ódi­vatú dologként kezelik. Nem árt róla beszélni, még abból az aspektusból sem; hol húzódik meg az élőlények világában a monogámia és a poligámia ha­tára. Bár ami azt illeti, az élő­lények közé tartozunk, de a ha­tárt ismerni, felismerni soha sem késő. Különösen akkor, amikor talán ilyen fogalmak értésén, tartalmának ismeretén bukik és bukhat meg a gene­rációk szempontjából oly fon­tos összetartó erő, a család. Bár szerintem az a szó és tar­talma, hogy hűség, nem vesz­het és nem is veszik ki szótá­runkból, nem is kap új tartal­mat százhúsz év múlva sem. Varga Edit Az IO V magyar tagozata Kapu a világra Megalakították Sárváron a Nemzetközi Népművészeti Szö­vetség (IOV) magyarországi tagozatát. Az egyesületi for­mában működő országos szer­vezetnek huszonöt alapító tag­ja van, részben magánszemé­lyek, illetve együttesek képvi­selői. Az első közgyűlést vár­hatóan decemberben tartják. A tagozat irodája a sárvári művelődési központban mű­ködik. A Nemzeti Népművészeti Szövetségnek száznál több or­szágban van tagozata. A hazai amatőr néptánc-, népzenei és népművészeti csoportok, vala­mint magánszemélyek a vi­lágszövetség most megalakított magyar tagozatának közvetíté­sével rendszeres kapcsolatot tudnak tartani a külföldi együttesekkel. Ezáltal az eddi­ginél is jobban kinyílt előttük a kapu a világ felé, könnyeb­ben juthatnak el a nemzetközi fesztiválokra és tudományos tanácskozásokra. Vas, Győr-Sopron és Zala megye néptáncosai megalakí­tották a Nyugat-magyarorszá­gi Néptánc Szövetséget. Az új érdekvédelmi szervezet titkái- sága szintén Sárváron műkö­dik. Ötezer esztendős Aranyleltár Aranyleltár címmel tizenöt vidéki múzeum kincseiből nyílt kiállítás a szombathelyi Sava- ria Múzeumban. Kétezer több különböző tárgyat, köztük ék­szereket, egyházi kegytárgya­kat, díszfegyvereket, pénzér­méket, órákat, étkészleteket és egyebeket láthatnak az érdek­lődők. A kincsek többsége ne­mesfémből készült, s ötvösmű­vészeti remekműnek számít. Bár a fővárosban már ren­deztek „aranykiállítást”, A szombathelyi egyedülálló ab­ban a tekintetben, hogy a be­mutatott tárgyak mintegy öt­ezer esztendő ötvös-, illetőleg iparművészetét reprezentál­ják. A bemutatott tárgyak kü- lön-külön is, így együtt pedig különösen felbecsülhetetlen értéket képviselnek. A kiállí­tás november 5-ig látogatható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom