Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

/ 1989. SZEPTEMBER 26., KEDD A parfvisnyél döntött Az együttlakásról ók tizenhatan, megannyi családok, beköltöztek öt esz tendővel ezelőtt a szentendrei társasházi öröklakásokba — boldog emberek. Az első hónapokban önfeled­ten lettek kapatört kezükké a két lépcsőháznak egyenrangú lakói. Az építők által szétzilált te­repre termőföldet hozattak, el­egyengették s fűmaggal beve­tették, facsemetékkel beültet­ték azt. Ahogy erősödtek a növény- kék s zöldellt a pázsit, úgy erősödött szomszédok között a gyanakvás. És gyöngült a kezdetben tar­tósnak hitt kötelék az OTP- csekkekkel egyformán bőven ellátott lakók között. Először csak a két lépcsőház nyolc—nyolc családja vívta pletykameccseit, torzsalkodtan botorul. S míg azon vitáztak, hol parkolhat gépkocsijával a má­sik lakó, kiszikkadt a pázsit, kókadoztak a facsemeték. Hónapok, évek teltek el nemköszönéssel, irigység vont egyre mélyülő szakadékot a la­kók közé. Azóta szótlanul, mordan mennek el egymás mellett a régebben itt lakók, s a neve- sincs, tegnap ide költözöttek. Besze Imre Szü/őpukkasztó szentendreiek Forradalmasíthatja o környezetvédelmet Ritkán találunk manapság derűs gazdasági vezetőt. Legtöbbjük­nek, amint ez rendszerint már a beszélgetés elején kiderül, oka sincs a jókedvre. Sokuk humorából mindössze annyira futja, hogy így szól­nak: „Na, akkor tartsunk panasznapot”. Kolozsvári Géza, a Szentend­rei Építőipari Szövetkezet elnöke szerencsére nem így kezdi: A városi gimnázium a kí­sérleti két tannyelvű ok­tatás bevezetésével olyan ne­hézségeket és pluszmunkát vállalt magára, amelyre az or­szágban kevés középiskola vál­lalkozott. Az itt szerzett ta­pasztalatok bizonyára hasz­nosíthatók lesznek a többi osz­tály’ nyelvtanításában is. Ahhoz, hogy a gyerekek an­golul tanulhassák tantárgyaik egy részét, alapvető követel­mény, hogy angol anyanyelvű tanár is tanítsa őket. Gödöllő­re a skóciai Glasgowból érke­zet David Ogg, aki biológia szakon végzett az egyetemen. 0 Mi volt az oka, hogy Ma­gyarországra jött dolgozni, mit tudott rólunk ezt megelőzően és mik eddig az itteni tapasz­talatai? — ezekre a kérdésekre vártam választ, amikor felkerestem. — Amikor a Times-ban ol­vastam a magyar gimnázium álláshirdetését, kedvet kaptam hozzá, hogy elvállaljam. Érde­kesnek találtam a feladatot, hogy anyanyelvemre, majd anyanyelvemen tanítsak gyere­keket egy olyan országban, ahol az angol nyelv iránti igény robbanásszerűen megnőtt. Bár turistaként már bejártam Európa nagy részét, de eddig még egyetlen keleti blokkhoz tartozó országba sem jutottam el. 0 Hallott-e már Magyaror­szágról ezt megelőzően, és a valóság megfelel-e az elképze­léseinek? — Az ország középkori tör­ténelméről már több könyvet olvastam, mert hobbim a he­raldika. A címerek, zászlók történetén keresztül megismer­tem egy kicsit az ország törté­nelmét is. Sok hasonlóságot ta­lálok a magyar és a skót nép múltjában, mert mindkettő kis nemzet és sokat harcolt a füg­getlenségéért. Különösen érde­kel Erdély történelme, sajná­lom, hogy a jelenlegi román politikai helyzet miatt nem tu­dok oda ellátogatni. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a boltokban minden kap­ható. Nálunk a szocialista or­szágokról az a hír terjedt el, hogy itt üresek a polcok, az emberek sorban állnak. Öröm­mel állapítottam meg, hogy Magyarországon ez nincs így, bár sok árucikk minősége azért nem a legjobb. $ Van-e olyan dolog, ami ná­lunk jobb, mint Nagy-Britan- niában? — A tömegközlekedés kiváló Budapesten. Gyors, pontos, ol­csó. Megvettem a budapesti autóatlaszt, igaz, hogy a lap­jai szinte azonnal szétestek, de a segítségével nagyon könnyen tudok tájékozódni, mindenho­vá egyedül is eltalálok. : A főváros kulturális^ élete nagyon gazdag, sók a muzeumj színház, mozi és az egyéb, lát­nivaló. Szerintem Budapest fekvése, látképe a legszebb Európában. • Örülök, hogy fővárosunk­ról ilyen jó a véleménye, de milyennek látja Gödöllőt, hi­szen itt él és tanít. — Gödöllő gazdag történelmi hagyományokkal rendelkező szép kisváros, sok benne a zöld terület, a fa, park. A régi épü­letek nekem jobban tetszenek, az új sokemeletes betonházak kiemelkednek, elütnek a város magjától. Szabad időmben sor­ra szeretném járni az ország több nevezetes helyét, városát is. Szeretnék jól megtanulni magyarul. Az eddig megtanult nyelvekhez képest (angol, fran­cia, német, orosz) a finnugor eredetű magyar nyelv sok min­denben más, de nem nehezebb a tanulása. Kötelességemnek érzem, hogyha itt élek és dol­gozom, megértsem és megér­tessem magam tolmács nélkül is. • Mondjon valamit az itt szerzett tanítási tapasztalatairól is! — Még éppen csak elkezdő­dött a tanév, csupán az első benyomásaimat tudom elmon­dani. A legfeltűnőbb különb­ség az angol és a magyar is­kolák között az, hogy Angliá­ban sokkal ridegebb és me­revebb a kapcsolat tanár és diák között. A diákok csak ve­zetéknevükön (Mr. Ogg) szólít­hatják tanáraikat. Általában előírják, hogy a tanároknak öltönyben, nyakkendőben kell megjelenniük az iskolában. Az itteni oldottabb légkör sokkal szimpatikusabb számomra. Az angol nyelv tanításában a beszédkészség fejlesztésére sze­retném helyezni a hangsúlyt. Eddigi tapasztalataim szerint, bár sokan tanultak már vala­milyen idegen nyelvet, nem mernek vagy kellő gyakorlat híján nem tudnak'megszólalni. Kollégáimmal baráti a kap­csolatom, sok segítséget kapok tőlük. összefoglalva első benyo­másaimat, azt tudom mondani, nagyon örülök neki, hogy több jelentkező közül rám esett a választás. Báthy Agne* különféle tartályokat, bálako­csikat gyártanak. Korszerű és nem túl drága anyagmozgatc eszközeik iránt mostanában növekszik az érdeklődés. Már tőkés üzletfelek is megkeres­ték a pomáziakat, de irreális, a valósnál 20-30 százalékkal ala­csonyabb árakat kínálnak a termékekért. Mindenáron nem erőltetik az exportot. Erőltetnék viszont, hogy vég­re találjanak eszközöket az arra illetékesek az országos anyagellátási, anyagbeszerzé­si anarchia megszüntetésére. Napjainkban követhetetlenek az anyagárak, a nagykereske­delmi vállalatok és a jutalé­kos üzletek árai között 40-60 százalék a differencia. Például a horganyzott cső 106 forint­ba kerül, mégis csak 160-ért jutnak hozzá. S nem azért, mert az anyagbeszerzőik hü­lyék, hanem mert ahol 106-ért adnák, ott nincs az áruból. Nehéz helyzetet teremt a szövetkezetek számára a sok követhetetlen új jogszabály. A kft.-re vonatkozó kedvezmé­nyekkel pedig szinte tönkretet­ték a szövetkezeti ipart. Ver­senysemlegesség csak szavak­ban létezik, állítja az elnök. A társaságok könnyedén aláígér­nek az áraikkal és még mindig haszonnal dolgoznak. Hogy ak­kor miért nem alakulnak át kft.-vé? Csaknem 40 éves a szövetkezet; a hosszú távú gazdasági kibontakozás része­sei akarnak lenni. Azt vallják: lehetetlen, hogy a kormányzat ne ismerje fel, máról holnapra nem tengődhet a gazdaság, ki kell végre dolgozni az orszá­gos koncepciókat, tennivalókat. ' :Ma látszólag ugyan jó dolog a .meghirdetett növekvő válla­lati, szövetkezeti Önállóság, de nincs miről dönteni. Az ár- és adórendszer alapjaiban rendít meg igen sok gazdálkodó szer­vezetet, nem marad pénz az egyszerű újratermeléshez sem. Egyre több a gazdasági peres ügy, sorban állnak a bíróságo­kon. Ebbe a ringbe mi nem szállunk be, kiszámítható já­tékszabályok kiírását várjuk — fogalmaz sportnyelven „a po- mázi kovácsok” elnöke. D. Gy. Krúdy-vendéglő felépítését bízták ránk. A korabeli külse­jét kell visszaadnunk. Ez a munka 50-60 millió forint be­vételt jelent, jövő májusra kell átadnunk. Azt hinné az ember, hogy ilyen körülmények között, ne­vükhöz méltóan, csak a pro­filjukba vágó dolgokkal fog­lalkoznak a szövetkezetben. Ám Kolozsvári Géza szavaiból más derül ki: — Érzékeljük mi is az építő­ipari igények csökkenését, te­hát egyéb lehetőségek után is néztünk. Hallottunk egy rend­kívül ígéretes találmányról. Az ötletet jónak találtuk, és kifej­lesztettük az újszerű elektro­nikus légtisztítócsaládot. Már a konkrét gyártás-előkészítés­nél tartunk, és a jövő hónap­ban hozzáláthatunk a nagyüze­mi termeléshez. Év végéig elő­reláthatóan háromszázat ké­szítünk, egyelőre a 150 köbmé- ter/órás teljesítményűből. Tökéletesen szagtalanít Hogy miért újszerűek ezek a légtisztítók, amelyekből egé­szen kicsitől az ipari, a 20 ezer köbméteres teljesítményűig gyártunk majd? Érdekességük, hogy nincs bennük sem forgó alkatrész, sem mechanikus egység, viszont o legparányibb légszennyezést is kiszűrik, pél­dául a cigarettafüstöt. Egyúttal tökéletesen szagtalanítanak, ami bebizonyosodott a Fővá­rosi Csatornázási Műveknél el­helyezett próbakészülékeknél. A telepen keletkező kellemet­len bűzt teljesen el tudják- tüntetni az eszközeink. Egyebek között kórházakban van nagy jövője, ahol egy-egy helyiségben igen kellemetlen a szag, vagy számítógéptermek­ben, ahol-nagyon fontos a tel­jesen tiszta, pormentes levegő'. A termékkel tőkés piacokat is szeretnénk meghódítani, a nyu­gat-európai szabadalmi védett­ség érdekében már eljártunk, most terjesztik ki a skandináv államokra. Ha felfigyelnek légtisztí­tóinkra a környezetvédelem gazdái, sokat tehetünk a hazai környezetszennyezés csökken­téséért — állítja az elnök. — A nagy teljesítményű készülékek ugyanis felszerelhetők gyár­kéményekben, mérsékelhetik a savas esők hatását, de veszélyes útkereszteződésekben, például a budai Mártírok útján is érzé­kelhető lehetne jótékony hatá­suk. Különleges képkeret Ez a jövő, de még a jelenben is több említésre méltó van.a szentendrei építők háza táján. A napokban alakítottak egy kft.-t. Ezen belül korszerű szi­getelőanyagot gyártanak és forgalmaznak. Vagy: nagy jö­vőt jósolnak az úgynevezett szülőpukkasztónak szánt kü­lönleges képkeretnek, amellyel a tinédzser korosztályt „céloz­ták meg”. Ennek gyártására egy gmk-val és egy betéti tár­sulással szövetkeztek. Az utób­bi viszont egy holland üzlet­ember partnere, aki szinte kor­látlan mennyiségben hajlandó lenne átvenni a „szülőpukkasz- tót”. A szerződés szerint azon­ban az idei első negyvenezer színes, műanyaggal kombinált fa képkeretet a hazai üzletek­ben árusítják. Dodó Györgyi Iff a ház, hol a lakás? Garázslakók Dunakeszin Mindenki örült — a ható­ság és az építtetők —, amikor 1986-ban Dunakeszin megala­kult a MÁV Járműjavító La­kásépítő Szövetkezete. Nem­csak azért, mert újabb Csalá­dok juthatnak otthonhoz, ha­nem mert a lakónegyed végre nem uniformizált „paneldo­bozokból”, hanem magas tetős, szemrevaló épületekből áll. S ezek a házcsoportok úgy il­leszkednek egymáshoz, hogy a hagyományos — és a lakóte­lep-építés idején elfeledett — utcaképeket adják majd. A szép épületek egy részé­ben az eredeti.határidő szerint már családoknak kellene él­niük. Ezzel szemben még egy darabig az építőmunkásoké lesz a terep. Bár a legnagyobb gond, hogy ők is csak elvétve látogatják a munkaterületet... A felelősség megállapítására vizsgálat indult. Ez tovább lassította a kivitelezés mene­tét, de nem volt eredményte­len. hiszen a lakásépítő szö­vetkezetnél a költségvetést ke­vesebbre tervezték. A tetszetős házak lakásait többségében kispénzű csalá­dok vásárolták meg. Akik a Az első ütem tervei szerint 1937-ben elkészült házak azóta Is befejezésre várnak Pillantás a bizonytalan jövőbe A külföldiek szemével Milyenek a magyar borok? Ezzel Magyarország az első he­lyet foglalja el a világranglis­tán. Boraink minőségének megítélése még mindig nem elég kedvező. Ebben szerepet játszik az, hogy Magyarorszá­gon a legutóbbi időkig unifor­mizált bortermelés folyt — mi­vel a kialakított árrendszer en­nek kedvezett —, s csak az utóbbi egy-két évben tevődött át a hangsúly néhány vállalat­nál a kifejezetten minőségi borok előállítására. A világon jelenleg évente át­lagosan mintegy 320 millió hektoliter bor terem, ebből kö­rülbelül 280 millió hektoliter­nyit értékesítenek, vagyis mintegy 40 millió hektoliter fe­lesleg halmozódik fel évente a különféle borokból. A borke­reskedelemben kínálati piac uralkodik, így csak a minőségi borok kelendők. Magyarországon a minőségi követelmények még nem sok helyen érvényesülnek a bort előállító üzemeknél, vállalatok­nál és gazdaságoknál. Hiába a jó alapanyag és nyerik meg a magyar borok sorra az arany­érmeket a különböző borver­senyeken. Ennek ellenére uni­formizált borok kerülnek piac­ra, amelyek nem jellegzetesen magyarok, nem rendelkeznek a származási helyre, fajtára jel­lemző sajátosságokkal. A pa­lackokon gyakran még az évjá­ratot sem tüntetik fel. Pedig a minőségi borok előállításának feltételei adottak, hiszen két évvel ezelőtt a szőlő és a bor nemzetközi évében 16 magyar helység nyerte el a szőlő és a bor nemzetközi városa címet. Ezt azonban szinte egyik bor­vidékünk sem használja ki pia­ci marketingmunkájában. Fő­ként ezeken a felsorolt hibá­kon kellene ahhoz változtatni, hogy a magyar borokat még- inkább elismerjék a nemzet­közi piacon, és hírnevük meg­alapozott legyen, s így azok jó (Vimola Károly felvételei) áron keljenek el. beugró befizetése fejében ki­sebb öröklakásukat bocsátot­ták áruba, vagy tanácsi ottho­nukat adták vissza. Tehát a fedelet adták el a saját fejük fölül. így eshetett meg, hogy sokan végső elkeseredésükben, s más megoldást nem találván, eladott lakásukból leendő szép otthonuk garázsába költöztek, azt tették lakhatóvá. Riporterünk a száz sebből vérző beruházáson készítette e fotós helyzetképet. M. K. POMáll VERSEHYSEMLESESSÉG Ebbe a ringbe nem szállunk be Kedvence a heraldika Egy tanár Skóciából Évtizedeken át úgy emleget­ték őket: a pomázi kovácsok. Akkor is, amikor az ősi mes­terség csak kicsinyke hánya­dát tette ki a Lakatos és Épü­let-karbantartó Kisszövetkezet tevékenységének, öt éve, ami­kor szakcsoportként önálló­sodtak, még úgy tűnt, lesz dol­guk a kalapácsoknak, a fájta­toknak. Ma egyre kevesebb a munkájuk. Az az érdekes, hogy dolguk, megbízatásuk még csak len­ne, ám nincs pénzük a meg­rendelőknek. A korábbi nagy vásárlók, mint a MÁV, a met­róépítők, a bányák rossz fize­tőkké vagy fizetésképtelenek­ké válnak, mondja Galántai Dezső elnök. Ma is az árbevé­telük 30-40 százalékára vár­nak. Mindenki tartozik min­denkinek. Száznál több munkás meg­élhetése forog kockán a kisszö­vetkezetben, s ebbe nem nyug­szik bele a vezetés. Próbálkoz­nak profilváltással, új vevőket kutatnak föl. Ilyenre találtak például a Taurusban, nekik — Igyekszünk jól alkalmaz­kodni a megváltozott, megne­hezedett gazdasági körülmé­nyekhez. Csaknem háromszá­zan keresik nálunk a kenyerü­ket, várhatóan 400 millió forint körüli árbevételt érünk el de­cemberig — mondja. — Idő­ben felismertük, hogy a hagyo­mányos, szoros elszámolásos rendszerben nem dolgozhatnak a brigádjaink. Úgy döntött az akkori vezetés, hogy utat enged a vállalkozásnak és átalányel­számolású csoportokat alakí­tunk. Szinte hihetetlen A döntés helyesnek bizo­nyult. Jelentősen megnőtt az egyéni érdekeltség, az emberek látták: rajtuk áll, mennyit ke­reshetnek. Lényeges az is, hogy a partnerekkel, a megrendelők­kel a korábbinál sokkal közvet­lenebb kapcsolatunk alakult ki, a megbízhatóságot be kellett bizonyítanunk. Jó példa erre, hogy volt, ahol azt kérték, éj­jel csináljunk meg valamit, ne zavarjuk a nappali ter­melést. Természetesen vállal­tuk. Sok állandó megbízónk van, például a Kelenföldi Hő­erőmű, a Csepeli Papírgyár vagy a BHG. Csak akkor ad­nak újra meg újra munkát az embereinknek, ha elégedettek velünk. Az építőipari piacon nagy a kínálat, válogathatná­nak. Hallották a szentendrei épí­tők hírét a Taverna Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál is, ezért bízták rájuk a Gamb- rinus söröző építését. Az öt­venmillió forint értékű beruhá­zással határidő előtt, kifogás­talan minőségben végeztek, ennek köszönhették az újabb szép feladatot: a Mátyás pin­cét. Igen rövid időre vállalták a teljes rekonstrukeóját. A hó­nap végére el kell készülniük, hogy kinyithasson az illusztris fővárosi vendéglátóhely. — A sörözőt nézték meg új partnerünk, az Észak-budai Vendéglátó-ipari Vállalat veze­tői, és azután kerestek meg bennünket ajánlatukkal — folytatja az elnök. — Szinte alig akartuk hinni, amikor megtudtuk, Óbudán a híres A magyar borok külföldi megítélése — a Magyar Élel­miszeripari Tudományos Egye­sület szerint — javuló. A gaz­daságok évente átlagosan 2-2,3 millió hektolitert exportálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom