Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-02 / 207. szám
1989 SZEPTEMBER Z„ SZOMBAT mrit/l 7 i peresztrojka adott, a fjksznoszttyal még bajok vannak HARCI HELIKOPTEREK VALUTÁÉRT Történt, hogy a glasznoszty jegyében felkerestem a Pestvidéki Gépgyárat. Nem hiszem, hogy' sok ember hallott volna erről, a jó pár évtizede bujtatott vállalatról. Ha valaki hallott is róla, több mint valószínű, nem tudja, hogy milyen munka is folyik itt. Hogy a titokra fényt derítsek, léptem át a gyár kapuját fotós kollégámmal. Ekkor ért bennünket a meglepetés. Dr. Kovács Géza műszaki és termelési igazgatónál Brozman Bertalan igazgatási főosztályvezető is fogadott bennünket, aki ismertette velünk azokat a játékszabályokat, amiket, ha riportot akarunk készíteni, be kell tartanunk. Majd aláíratott velünk egy olyan papírt, amelyben felelősségünk tudatában kijelentjük, csak arról beszélgetünk, amiről lehet, csak azt. nézünk meg, amit lehet. Persze kérdés, mi az. amit lehef? Pedig a vállalatnak elkelne a reklám! Ezt már nem én mondom, hanem a műszaki vezérigazgató-helyettes. portálásából érte el? Lesz-e munkájuk az elkövetkezendő hetekben, hónapokban? És hát továbbra is nyereséges marad-e a vállalat, ha megdől a jelenlegi mérleg, vagyis, ha a polgári cikkek gyártása kerül túlsúlyba? A kérdés egyelőre nyitott. Az tény, hogy a cikk megírása óta nyolc darab MI—8-as harci helikopter eladásáról kötöttek kereskedelmi szerződést a vállalat vezetői. Ez feltétlenül szükséges a vállalat éves szintű nyereségéhez, és az 1. számú gyár — ahol a harci gépeket javítják — terhelésének biztosításához. Előrehaladott tárgyalások vannak további helikopterek eladására is. A korábban említett „fogadalmunk” aláírása értelmében nem írhatjuk meg, milyen tőkés piaci partnerei vannak a gyárnak. Csak annyit, nem a fejlett nyugati országokról van szó. Egyébként maradva ennél, a gondolatnál, az igazgatási főosztályvezető tudtunkra adta, vegyük komolyan „fogadalmunkat", mert tavaly valaki megszegte, és börtönbe jutott. Persze, mondhatnám, hol van már a tavalyi hó, de nem mondom. Szóval a helikoptereket és a MÍG—21- es vadászgépeket generálozó gyár jövő évi munkáját megvalósító szer. ződések.megkötése az elkövetkezendő hónapokban kezdődik. Vagyis a gyárban az eddig elért eredmények csak rövid távú megoldást adnak. Hosszú távú megoldást valamelyik nyugati repülőgépgyárral létrehozandó tartós együttműködés nyújthat. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes csak induló tárgyalásokról tudott beszámolni. Francia és angol cégekkel folytattak megbeszéléseket, akik megtekintették a vállalatot, és alkalmasnak minősítették a hosszú távú együttműködésre. Ez egy óriási dolog, már csak azért is, mert az Itteni szovjet repülőtechnika egy része Nyugaton már a múzeumban található meg. A francia partner nyár' végéig ígért írásbeli választ a kooperációs javas, latokra. A kazányl helikoptergyárral közösen kialakított MI—17-es kórház-helikoptert az elmúlt hónapokban megtartott párizsi repülőgép-világkiállításon kedvezően fogadták. Ennek tudható be az a 10—20 darabos opció (előzetes igénybejelentés), amely ebben az évben várható. Ezek után röviden, mondhatni kutyafuttában, nézzük át, mi is a helyzet a polgári cikkek gyártásával, amiket a vállalat kettes és hármas gyárában készítenek. A kép kedvező és a jövőt tekintve biztató is. Ezekben az üzemekben főként huzalzománcozó gépeket gyártanak, amelyek iránt megnőtt a kereslet a tőkés piacon, ami nem csupán a terméket, hanem a vállalat kollektíváját is dicséri. Ügy fest a dolog, hogy sikerült meghódítani az iráni és a hongkongi piacot. Jelentős sikernek könyvelhető el egy nyugatnémet céggel megkötésre váró üzlet, amelynek értelmében műanyag szerkezetű kis sportrepülögépet fognak kooperációban gyártani. Az elmúlt hetekben aláírták egy osztrák—magyar közös vállalat szindikátusi szerződését, és a közös vállalat által gyártandó termék licencszerződését egy angol féllel. A szerződések értelmében 50 százalékos külföldi és ugyanennyi magyar tőkehányaddal közös vállalat alakul, amely kívül-belül polietilénnel bevont alumíniumcső gyártását kezdi meg. A termékek legalább felét tőkés piacon értékesítik. Ezen kívül még számos, itt meg nem említett együttműködésben, kooperációban vesz részt a vállalat. Mindezekből az következik, hogy a Pestvidéki Gépgyár a nehéz gazdasági helyzetben a több lábon állás politikáját folytatva, egy sor hazai vállalattól eltérően, példamutatóan küzd az életben maradásért. Ez utóbbit külön hangsúlyoznám, hiszen, ha a vállalat pénzügyi helyzetét vizsgáljuk, megállapítható, hogy eladósodásuk mértéke igen magas. Bár ezen első féléves munkájuk valamit javított. A pénzügyi szervek bizalma a vállalattal szemben változatlanul megvan, amelyet a gyár likviditásának (fizetőképességének) biztosításával juttatnak kifejezésre. Tény azonban, hogy hitelállományuk változatlanul nagy, amelynek bank- kamatai csökkentik a vállalat gazdálkodásának rentabilitását. Szilágyi Béla Dr. Kovács Gézával a szigethalmi gyár nem mindennapi helyzetéről beszélgettünk. Hangsúlyozom: nem mindennapi helyzetéről, ugyanis a gyár polgári cikkek gyártása mellett katonai helikopterek, repülőgépek nagyjavításával is foglalkozik. Utóbbi teszi ki termelésük több, mint felét. Ez annál is érdekesebb, mert ma a világra jellemző enyhülési folyamat együtt jár a hadiipari kiadások lefaragásával. A hazaj gazdaság csak sietteti ezt a folyamatot. Továbbá az enyhülési folyamat nemimé, az a bizonyos „fekete doboz”, amely egyébként sárga, ámde belül kódolt jelekkel fílmszalagon őrzi a repülőgép minden fontos műszaki adatát csak a belföldi, hanem a külföldi megrendeléseket is mérsékli. Milyen lehetőség marad akkor egy olyan gyár számára, amely fennállása óta mindig nyereséges volt, de tiszta jövedelmének túlnyomó többségét a hadiipari termékek exIkarosz, a mitológiai repülő ember szobra mint szimbólum; és a valóság: egy MÍG—21-es makettje tír. Kovács Géza műszaki igazgató asztalán Egy katonai teherszállító helikopter vezetőfülkéje nngyjavítás idején Itt minden szerelő nyugodtan és figyelmesen dolgozik, mert tudja, milyen felelősséggel tartozik a pilóták életéért (Vimola Károly felvételei) Egy korszerű vadászgépben mintegy 30 ezer alkatrész van, s ezeket 500 üzemóra után teljesen átvizsgálják MI—3-as helikopterek. Ez a típus teljesít mentőszolgálatot is Minden rendben, felszállunk Leszállás után van miről beszélni. A felelősség és az anyagi megbecsülés is szóba kerül A levegőben lévő pilótákkal már csak az Irányítótorony tartja a kapcsolatot
