Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-20 / 222. szám
1989. SZEPTEMBER 20., SZERDA rrsT Mit. ir. Emlékmű Kossuth Zsuzsának hí ápolónők példaképe Bensőséges ünnepség keretében avatta fel tegnap, Kossuth Lajos születésének 187. évfordulóján Schönwsitz Tamás Dabas város tanácselnöke a Mező Imre úti sírkert Kossuth mauzóleumában Kossuth Zsuzsa emlékművét. Hoitsy Andor, a nagy múltú család leszármazottja és a Kossuth-hagyaték ápolója köszöntő szavai után Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter ünnepi beszédben méltatta a nagy magyar politikus legfiatalabb húgának életét és munkásságát. Kossuth Zsuzsáról méltatlanul keveset tudunk. A haza, a haladás ügye iránt elkötelezett fiatal nő szenvedélyes, megrázó hangú felhívást intézett a magyar nőkhöz, hogy gondozzák, ápolják a szabadságharc sebesültjeit. Az önként jelentkezőkből tábori kórház szervezését szorgalmazta, ezt azonban a szabadságharc vezérei közül csak bátyja, Kossuth Lajos támogatta. Mint az összes tábori kórház főápolónője fáradhatatlanul járta az országot. Szervezte és ellenőrizte a katonakórházakat. ö. és munkatársai voltak az első világi kórházi ápolónők. Addig ugyanis a sebesülteket katonatársaik gondozták. Kora legnagyobb nőalakjai közé ezen a cselekedetén kívül az a nézete emelte, miszerint az ellenség sebesültjeit is a legjobb tudása szerint kell ellátnia az ápolónőnek. A Domonkos Béla szobrász- művész által készített emlékmű anyagi támogatói a Felsőbabáéi Állami Gazdaság, Dabas Város Tanácsa, a daba- si Hazafias Népfront és a helyi Vöröskereszt-szervezetek voltak. A szponzorok között van a Magyar Posta is, amely az ünnepségre emlékbélyeget jelentetett meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Hoitsy Andort honismereti munkájáért Or- tutay-emlékplakettel tüntette ki. Ruzsicska Mária Az emléktábla előtt Domonkos Béla, és Hoitsy Andor (Hancsovszki János felvétele) Reformok eSőfi a htfnfefésvé&rehaifás Innen nem szökhetnek falbontással Első hallásra ellentmondásnak tűnik, hogy miközben 1987 óta folyamatosan csökken a büntetésvégrehajtási intézetekben fogva tartottak száma, Budapesten új börtönépületet adtak át Ám, ha hozzátesszük, hogy még ma is rendkívül zsúfoltak a fegyintézetek, hogy a létszámnormák — amelyek például légköbméterben és nem négyzet- méterben határozzák meg az adott helyen elhelyezhető őrizettek számát — előírásait jócskán túlhaladta az élet, akkor már érthető, miért is van szükség új börtönre. A fogva tartottak számának csökkenését egyébként nem a bűnözési statisztikák javulásának, hanem a jogszabályok változásának — például a büntetőeljárás módosulásának, a büntetéskiszabási gyakorlat differenciálódásának — köszönhető. Az elmúlt időszakban például csaknem harminckét százalékkal kevesebb nő került börtönbe. Ennek azonban nem az az oka, hogy a gyengébb nem alapjában megjavult, hanem, hogy a közveszélyes munkakerülés, mint büntetőjogi kategória megszűnt. Márpedig közismert, hogy az üzletszerű ké- jelgés — amely általában nők által elkövetett bűncselekmény — nehezen érhető tetten. A legtöbb könnyűvérű hölgyet eddig kmk-ért sikerült törvény elé állítani. A budapesti Üjköztemető közelében felépült börtönt tegnap délelőtt mutatták be a sajtó képviselőinek. Az első ránézésre bizonyossá vált mindenkiben, hogy innen falbontással aligha szökik meg bárki is, hiszen az épület előregyártott házgj'ári vasbeton panelekből készült. A több mint 250 milliós beruházás árában jelentős tétel volt a biztonságos őrzés technikai rendszerének kiépítése. A mintegy ezerkétszáz elítélt őrzésére alkalmas intézet igen esztétikus megjelenésű, mondhatni szép. A szabadulás utáni visszailleszkedést segítheti az iskolai képzés, erre is jó körülményeket teremtettek. A szobák — hiszen a büntetésvégrehajtás szakemberei következetesen így nevezik az elítéltek hálóhelyét — viszonylag tágasak, igaz, ezt emeletes ágyak beállításával érték el. Kun László vezérőrnagy, a BV országos parancsnoka nem titkolta, hogy gondjaik vannak. Például amiatt, hogy az elítéltek java része valamiféle általános közkegyelemben bízik. Azt remélik, hogy a szigorított őrizetesek szabadlábra helyezése után a jogerősen elítéltek következnek. Erről azonban szó sincs. A feszültségre utal, hogy előfordult néhány intézetben: az őrizetesek nem vették át az élelmet. Hogy mH tehet a büntetésvégrehajtás a hiú remények ellen? Egyet: őszintén és reálisan tájékoztatja az elítélteket: nincs szó amnesztiáról. Nem a szigorított őrizetesek váci zendülése miatt döntöttek a kiengedésük mellett, hanem mert az idő bebizonyította: ez a büntetési mód nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt inkább ártott, mint használt. Most szeptemberben még nem, de a következő parlamenti ülésszak napirendjén már valószínűleg szerepel a szigorított őrizet megszüntetésével kapcsolatos javaslat. Az utóbbi években több új börtönépülettel gyaraoodott a büntetésvégrehajtás. Ám, mint Borics Gyula igazságügyi államtitkár elmondta, nem tervezik újabb börtön építését. De büntetésvégrehajtás megreformálására szükség van. Ehhez azonban az ítélkezés reformja is elkerülhetetlen. Máza Katalin BNV-E9.ŐZE1ES Bolondos krémek Az idei BNV-n új helyen — a 23-as pavilonban — várják a látogatókat a Szilas Menti Tsz képviselői. Kiállítják a már a boltokból jól ismert termékeiket, a Váncza sütő-, vanillin- és pudingporokat. Erre az alkalomra ismét megjelenik A mi süteményes könyvünk című receptgyűjtemény is, amelyet a Közgazdasági és Jogi Kiadóval közösen adtak ki. Mint azt Orgoványi Katalin A párttag jogai között felsorolt pártvédelem részletes kifejtésére van igény. A párt felépítése: Ismételten megerősödött annak az igénye, hogy az MSZMP szervezeti megújulásában a hangsúlyt az emberek problémáit jól ismerő, öntevékenyen szerveződő alapszervezeti közösségekre helyezzük. Ez legyen a párt felépítésének alapegysége, erre épüljön a községi, a városi és a megyei pártszervezetek struktúrája is. A többség elfogadja az alapszervezetek alakíthatósá- gára, a létszámminimumra, a vezetőség és a taggyűlés hatáskörére vonatkozókat. Általános igény, hogy minél kevesebb közbenső pártszerv legyen az alapszervezet és az országos irányító testület között. Egyetértésre talál a városi pártbizottságok körzeti szerepkörének megszüntetése. A helyi — községi, városi — pártszerveknél a politikai befolyásoló szerepet, a megyeinél a politikai képviseleti, koordinatív és szolgáltató funkciót tartják, fontosnak fejleszteni. Egyetértésre találtak a helyi pártszervezetek alakításának és működésének lehetőségei. Kiemelték az önkéntes alapon történő egyesülés és az önállóság érvényesülése érdekében a feltételek biztosításának fontosságát. Általában a jól áttekinthető testületi formákat támogatják, melyben meghatározó a delegáltak aránya. Többek számára szimpatikus a vezető szervek felépítésére, működési módjára javasolt választmány létrehozása. Az alulról történő építkezés, a tagság közös akarata érvényre jutásának, a vezető testület folyamatos ellenőrizhetőségének garanciáit látják benne megvalósulni Általános helyeslést váltott ki az egyeztető bizottságok létrehozása és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság szükségessége. A párt megyei szervei: Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága 1989. július 3-i ülésén pártvitára bocsátotta ajánlásait a megyei szintű pártszerv felépítésére vonatkozóan. A vélemények alapján az összegezhető, hogy hosszú távon az önkormányzatok megerősödésével — gazdasági önállóságának megteremtésével — fokozatosan megszűnik a megyei szintű politikai döntéshozatal szükségessége. A települési pártszervezetek ezzel párhuzamos önállósodási folyamata tehát a későbbiekben azt igényli, hogy a megye csak koordinatív, szolgáltató, informáló szerepkört töltsön be. Ugyanakkor többségi véleményként rögzíthető az, hogy rövid távon a megye jelenlegi szerepét figyelembe véve, és e települések érdekeinek érvényesítését szem előtt tartva, azonnal nem iktatható ki a megyei pártszerv, mint álláspontokat egyeztető, politikai szövetséget generáló, érdek- képviseleti szint. A városi pártbizottságok körzeti irányító szerepének gyors ütemű megszűnése — a közvetlenül a megyei pártszerv együttműködési körébe tartozó MSZMP-szervezetek számának növekedése — igényli, hogy a megyei pártszerv az átmeneti időszakban magára vállaljon szervező, segítő és politikai adminisztrációs feladatokat is. A vitában részt vevők többsége a 3. sz. változatot (pártválasztmány — végrehajtó szervvel) tartotta a kialakuló többpártrendszer körülményei között a legdemokratikusabb és ugyanakkor hatékonyan működő felépítési megoldásnak. Megállapították, hogy az alulról építkező megyei választmány a politikai akarat- képzést, a tagság ellenőrző szerepét és az érdekképviseletet a jelenlegi viszonyok között a legjobban képes biztosítani. Támogatást kapott az is, hogy ebben a formában a képviseleti funkció elválik a végrehajtástól. Többen úgy ítélik meg, hogy az országos és a még szükséges közbenső struktúrák is hasonlóan épüljenek fel, mert csak a homogén szerkezet biztosítja a működőképességet. Tehát az országos pártválasztmányt kövesse megyei és városi szinten is ezen testületek létrehozása, de az országos választmány a települési választmányokból építkezzen. A végrehajtó szerv munkájának eredményességét a hivatásos politikusok alkalmasság szerinti kiválasztása, fel- készültségük garantálja a választmány állandó ellenőrzése mellett. Kiegészítő javaslatként fogalmazódott meg, hogy a választmány elnökének funkciója határozott időszakra — a választmányi tagok titkos szavazással, legfeljebb két kongresszusi ciklusra — szóljon. A választmány határozza meg a szakértő apparátus létszámát. Igényelték, hogy a végrehajtó szerv (elnökség) élő és rendszeres kapcsolatot tartson az önkormányzatokra épülő pártszervezetekkel, teremtse meg önszerveződésük és öntevékenységük feltételeit, egyeztesse a tennivalókat, szervezze az akcióegységet a felmerülő időszerű politikai kérdésekben. Támogatást kapott a 4. sz. változat, titkárok tanácsa — megyei irodával. A támogatók véleménye szerint megyei szintű politikai kérdés rendkívül kevés van, ezeket az érintett pártszervezetek önkéntes együttműködésével kell megoldani. Ez csökkenti az önmozgatást, és anyagi erőforrást szabadít fel. A titkárok tanácsa — mint új forma — erősítené a települések politikai önállóságát, az MSZMP mozgalmi jellegét, a politikai érdekeken alapuló belső szevetségteremtést, a sokszínűséget. Ügy vélik, hogy az ilyen típusú lazább szervezeti megoldáshoz már megfelelő a pártszervezetek önállósága, kialakult a kellő öntevékenység. (Ez a vélemény főként egyes városi pártbizottságoktól és üzemi pártszervektől érkezett, míg ezt a javaslatot a községek, nagyközségek jelentős része nem támogatta.) A párt országos szervei: A két változat közül erőteljesebb az országos pártválasztmány és Központi Bizottság forma támogatottsága. A kongresszus összehívására vonatkozó feltételek meghatározását a demokrácia szélesedéseként értékelik. A kongresszus, az országos pártválasztmány és a Központi Bizottság közötti hatásköri megosztással a párttagság egyetért. Vannak, akik az országos pártválasztmány feladatkörébe utalnák a párt költségvetésének elfogadását. A Központi Bizottság elnevezés helyett Elnökség megnevezést javasolnak. Általános az a vélemény, hogy a párt elnöke és főtitkára pártszavazáson kerüljön megválasztásra. A Központi Bizottság tagjainak megválasztási módjaként a meghatározott létszámú zárt listák alkalmazását javasolják a kongresszuson. E változat legfőbb erényének a kisebbségi csoport vezető testületbe történő bekerülési lehetőségét tartják. A párt gazdálkodása: A párttagság régi igényének teljesítését látja abban az elképzelésben, hogy a párttagdíjak egy része — arányát rögzíteni kellene — az alapszervezetek rendelkezésére áll. A tagdíjfizetés jelenlegi rendjét bonyolultnak, az ösz- szeget magasnak tartják, a kongresszustól változtatást várnak. Támogatást kapott az a gazdálkodási elv, hogy az MSZMP függetlenített tisztségviselőit, apparátusát és alkalmazottait maga fizesse meg MSZMP Pest Megyei Bizottsága reklámpropagandista elmond- tá, a „B” pavilonban Silanus kozmetikai bemutatót nézhetnek meg a látogatók. A régiek mellett számos új termékkel is megismerkedhet a nézőközönség. Jó hír a teenagerek- nek, hogy a kerepestarcsaiak kétféle illattal krémet, arcto- nikot és testápolót készítettek számukra. Használatuk széppé teszi a zsíros, pattanásos bőrt. A termékcsalád neve Sili, amely angolul bolondost, bo- hókást jelent, s utal arra is, hogy a tinikrémek a Silanus család gyermekei. A gyártmányfejlesztők gondoltak az idősebb korosztály tagjaira is. A száraz, vízhiányos arcbőrűeknek a Kalen- dula hámképző krémet ajánlják, amely a körömvirágból készül, s az illata is divatos, kellemes. Jövő nyáron a napimádók már megvehetik azt a naptejet és napozás utáni krémet, amelyet a nyugaton is népszerű kókuszillattal hoznak forgalomba. Újdonság a mentaízű fogzselé, melynek használata elősegíti a fogínybetegségek gyógyulását. A Pepe- nix nevű kakaóporukat új csomagolásban, s szőlőcukorral ízesítve árulják. Az mgtsz sokoldalúságára jellemző, hogy Gledilax néven hashajtó szilvalekvárt is készítenek. A Szilas Menti Mgtsz-ben arra is ügyelnek, hogy a termékeik tetszetős kivitelben kerüljenek a vásárlók kézébe. Ennek érdekében a krémtartó tégelyeket, tubusokat iparművészek tervezték. A kozmetikaiparban nagy a konkurenciaharc a vevők pénzéért. A vásár ideje alatt az újdonságok a Fitotéka, illetve a Kőbányai Közért pavilonjában már kaphatóak lesznek. H. É. 5 MONDTA Akarnak ? Szimpatikus, mert nyílt szavú, tehetséges tagja a Szabad Demokraták Szövetségének Tamás Gáspár Miklós. Mindenkor méltányoltuk realitásérzékét, bár természetes: nem mindenkor értettünk vele egyet. Most azonban, a Reformnak (89/36.) adott interjújának olvastán meglepetéssel tapasztaltuk, mintha némely kérdésben szakított volna a realitásokkal. Igaz, közben Budapest V. kerületében az ellenzék közös képviselőjelöltje lett a kiírandó pótválasztásokon... Azt mondta például, „Tévhit, hogy mi értelmiségipárt lennénk. A szabad demokraták mintegy hatvan százaléka most is munkás.” Van ebben a megállapításban újdonság, mert némileg mintha különbözne attól, amit ugyancsak T. G. M. állított egyik legutóbbi interjújában, amelyet a Magyarországnak (89/36.) adott. Lehet persze, csak mi érzünk eltérést, s az is lehet, hogy mert napról napra változik a helyzet, a vélemények is változnak napról napra, illetve lapról lapra ... Igazi gondunk a beszélgetésnek azzal a részével van, amelyben a filozófus képviselőjelölt azt mondta, „A munkások igenis modern piacgazdaságot, nyugati típusú demokráciát akarnak, és a mi programunkra szavaznak.” Gondunk nem az, hogy az igazán megbízhatónak tartott Gallup közvélemény-kutató intézet adatai szerint négy százalék szavazna a megkérdezett magyar választópolgárok közül az SZDSZ-re, s hat százalék ismeri a programjukat... Aminél azért „a” munkások aránya „kicsivel” nagyobb a jelenlegi magyar társadalomban... Az az igazi gondunk — és sárgulunk az irigységtől —, milyen ügyes módszei- rel sikerült több millió munkásnak megtudni a véleményét, mit is, s hogy „nyugati típusú demokráciát” akarnak?! S még azt is megtudták, hogy „a" munkások az SZDSZ programjára szavaznak ... ! Mit remélhet akkor a többi politikai szervezet?! Az MDF. a Fidesz, a Kisgazdák, az MSZMP-röl nem beszélve?! Érdemes egyáltalán megtartani a választásokat...? KLIENS Felhívás a küldöttekhez Az agglomeráció küldöttcsoport alulírott tagjai elhatározzák, hogy létrehozzák a kisiparosok és magánvállalkozók küldöttcsoportját. Kérjük azokat a küldött elv- társakat, akik csatlakozni kívánnak hozzánk, e szándékukat közöljék velünk. Erre a megyei pártértekezlet első szünetében lesz mód. Kulcsár Anna, Vecsés Dr. Andráskó József, Budakeszi Jávor István, Dunaharaszti Tíz százalék jövőre Újabb gyógyszeráremelés Az Országgyűlés szociális ás egészségügyi bizottságának hétfői ülésén elhangzott, hogy a gyógyszeripar újabb termelői áremelést jelentett be. Ezzel kapcsolatban a Gyógyszeripari Egvesülésben elmondták: a vállalatok áremelési szándéka nem erre az évre vonatkozik, hanem 1990. január 1-jével kívánják termelői áraikat tíz százalékkal növelni. Az áremelés mértékéről, bevezetésének időpontjáról és a fogyasztói árakban való érvényesítéséről hamarosan tárgyalások kezdődnek a gyártók és a társadalombiztosítás között. Az eddigi értesülések szerint a tárgyalások során a társadalombiztosítás azzal az igénnyel lép majd fel, hogy bármilyen mértékű emelésben is állapodjanak meg, az új árakat az eredetileg tervezettnél legalább két hónappal később érvényesítsék a gyártók a fogyasztói árakban.