Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-20 / 222. szám

2 aw 1989. SZEPTEMBER 20., SZERDA Kedvezmények hazánknak A következő években a ma­gyar-amerikai kereskedelem számottevő emelkedése remél­hető. Szakértők szerint a for­galom értéke rövid távon el­érheti az évi 600 millió, hosz- szabb távon pedig akár az egymilliárd dollárt is. Ennek megvalósulásában nagy jelentőségű a George Bush elnök által hétfőn be^ jelentett döntés: Magyaror­szág októbertől feltétel nél­kül és meghatározatlan ideig a legnagyobb kedvezményes ke­reskedelmi elbánásban része­sül. SZUPER SZUPERSZONIKUS Szovjet mérnökök csoportja tárgyalt a hét elején az ame­rikai Gulfstream Aerospace cég tisztségviselőivel az Egye­sült Államokban arról, hogy közösen fejlesztenek ki egy új szuperszonikus polgári repülő­gépet a Szovjetunióban. A repülő az elképzelések sze­rint gyorsabb lenne a Con- corde-nál. sebessége több mint kétszer múlná felül a hangét, s 8000 kilométert tudna repülni egyhuzamban újbóli üzem­anyagfelvétel nélkül. Amerikai részről megjegyezték, hogy je­lenleg egy Gulfstream IV-gyel a Georgia állambeli Savnnah városából Moszkváig 14 órán át tart az út. s egyszer le kell szállni. Az új repülőgéppel három és fél órába telhet mindez, s közbeeső megálló nélkül. Gorbacsov beszéde a központi bizottság ülésén Jövő októberre összehívták az SZKP XXVIII. kongresszusát Az SZKP XXVIII. kong­resszusának összehívása — derült ki Mihail Gorbacsov fő­titkári beszámolójából — ko­moly politikai viták tárgya volt: a jövő októberi időpont végül is kompromisszum ered­ménye. A kedden megkezdett SZKP KB-ülésen Mihail Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy voltak olyanok, akik rendkívüli kong­resszus összehívásáról beszél­tek, míg mások szerint semmi olyan ok nincs a szovjet tár­sadalom életében, amely a so­ros kongresszus előrehozatalát indokolná. A főtitkár utalt arra a nagy útra, amelyet a szovjet társa­dalom az átalakítás meghir­detése óta eltelt négy és fél esztendő alatt megtett. Mint mondta, áttörésről van szó a demokrácia, a szabadság, a nyilvánosság irányába. Rámu­tatott: olyan alapvető kérdé­sekről folyik a vita, mint a szocializmus megújítása, a szö­vetségi állam korszerűsítése, a hatalom jellege az átalakítási szakaszban, az élet minden te­rületének további demokrati­zálása és a párt szerepe a je­len feltételei között. A pártnak, mint az átalakí­tási politika kezdeményezőjé­nek, önmagával szemben ma­gasabb követelményeket kell Diplomáciánk teljes fordulatszámra kapcsolt Magyar zászló leng Tel-A vivhan A magyar—izraeli diplomá­ciai kapcsolatok helyreállítá­sának híre egy időre háttérbe szorította Rabin hadügymi­niszter kairói tárgyalásainak izraeli visszhangját is. Hétfőn, pontosan két órakor, a tel- avivi nagy forgalmú Rehov Pinkason a magyar érdekkép­viseleti iroda épületére felkú­szott a piros-fehér-zöld zászló, jelezve, hogy ettől a pillanat­tól fogva ez a ház már nagy- követség. Valamennyi kedd reggeli lap az első oldalon közöl­te a hírt, habár még kom­mentár nélkül, hiszen az ese­ményt az utolsó pillanatig ti­tokban tartották és az min­denkit meglepetésként ért. Az eseménnyel kapcsolat­ban a líbiai külügyminisztéri­um „elkeseredettségének” adott hangot a tripoli magyar nagykövet előtt. A líbiai JA­NA hírügynökség esti bejelen­tése szerint a behívott dip­lomatának kifejtették, hogy Libia „különösnek tartja e fejleményt és nem érti indok­lását, hiszen a (22 évvel eze­lőtti) szakítás okai változatla­nul fennállnak”. A JANA vé­gül megállapította, hogy or­szága szerint „A magyar kor­mány lépése csak negatív kö­vetkezményekkel járhat mind a líbiai—magyar, mind az arab—magyar kapcsolatokra”. A The New York Times bu­dapesti tudósítója beszámolt a diplomáciai kapcsolatok újra- felvételéről Izraellel, idézve Mose Arensz külügyminiszter nyilatkozatát: magyar részről azt várják, hogy Izrael segít fejleszteni a gazdasági kapcso­latokat a Nyugattal. „Ez reá­lis értékelés, hiszen Izraelnek igen jó kapcsolatai vannak a világ vezető üzletembereivel” — hangoztatta. A tekintélyes párizsi lap, a Le Figaro a magyar—izraeli diplomáciai lépést villámcsa­pásnak nevezte és azt írta, hogy a magyar diplomácia „teljes fordulatszámra kap­csolt”, amikor előbb megnyi­totta a nyugati határt a kelet­német menekültek előtt, majd elhárította az akadályokat a Vatikánnal fennálló kapcsola­tok teljes rendezése elől, ko­rábban pedig már diplomáciai kapcsolatra lépett Dél-Koreá- val. I JNMHfökSS események | egy mendisakaii Nakajama Taro japán külügyminiszter hétfőn New York­ban találkozik Horn Gyulával, a magyar diplomácia vezetőjé­vel, hogy ily módon is kifejezésre juttassák: a szigetország kormánya érdekelt a kelet-európai reformfolyamatban. A Az amerikai alelnök, Dán Quayle kedden háromnapos hivatalos látogatásra Szöulba érkezett. A Benazir Bhutto pakisztáni kormányfő keddi sajtónyilatkozatában leszögezte: egyelőre túl korai volna felvetni annak kérdését, hogy a száműzetésben élő Zahir sah, volt afgán király visszatérjen hazájába. A Len­gyelország kedden kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást írt alá a Közös Piaccal. A Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája a szabad vállalkozásról szervez ta­nulmányi programot a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­temen. A Angola kedden hivatalosan a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tagja lett. A Kedden hivatalos látogatásra Nápoly kikötőjébe érkezett a Szovjetunió haditengerészeti flottájának egyik oktatóhajója. ÚJ ELLENZÉKI CSOPORT CEAUSESCU ELLENES RÖPIRATA Romániában Nemzeti Megmentés Frontja elnevezéssel új ellenzéki csoport jelentkezett, legalábbis ilyen szervezet nevé­ben cették közzé azt a felhívást, amely Nicolae Ceausescu személyi kultuszának elítélését, a Román Kommunista Párt fő­titkárának leváltását sürgeti. A felhívást az RKP november 20—25-re kitűzött kongresszusának küldötteihez címezték és egy példányát eljuttatták az AP amerikai hírügynökség bécsi iro­dájának. Az AP egy nyugati megfigyelőt idézve lehetségesnek tartja, hogy a Nemzeti Megmentés Frontja a Román Kommu­nista Párton belül szerveződött. Egyelőre nem ismeretes, milyen körben terjed és ponto­san kiktől ered a felhívás, amely egyebek között leszögezi: „Talán már csak Ceausescu távozásával lehet elkerülni, hogy a lakosság elkeseredettsége véres társadalmi konfliktusba tor­kolljon.” támasztania ,— jelentette ki, és a kezdeményezésektől ódzko­dó kádereknek címezte sza­vait, amikor arról beszélt: szakítani kell azzal a megszo­kással, hogy minden kérdés­ben felülről várja az útmuta­tást, az ajánlást. Mihail Gorbacsov a párt po­litikai bizottságának állás­pontjaként beszélt arról, hogy semmire sem vezetne a jelen­legi pártprogram részleges megváltoztatása, de egy új, hosszabb távú program elfo­gadásához nem elégséges az elméleti ismeret és a meglevő gyakorlati tapasztalat. Az esz­mei megalapozás még nagy munkát követel. Ezért java­solják azt, hogy a kongresz- resszus néhány évre szóló, a közeli időszakra vonatkozó programdokumentumot fo­gadjon el. Végezetül a főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy hi­ba volna most a fontos fel­adatok elvégzésénél a kong­resszusi határozatokra várni. Már ma léteznek a népképvi­seleti, államhatalmi testületek­nek és a kormánynak határo­zatai, ám azok végrehajtása döcögve halad. Nem a kong­resszusra kell várni — mond­ta a főtitkár —, hanem csele­kedni kell, és most! Az SZKP a lenini nemzeti­ségi politika következetes meg­valósításáért, a korábbi tor­zulások felszámolásáért száll síkra — hangsúlyozta az SZKP KB ülésének második napi­rendi pontjaként előterjesztett beszámolójában Mihail Gor­bacsov. Az SZKP KB főtit­kára szükségesnek ítélte a ha­talmas és erős, gyökeresen megújított föderatív állam megőrzését, ugyanakkor elfo­gadhatatlannak tartotta a fö­deratív elvek érvényesítését a párt felépítésében. A szovjet vezető hangsú­lyozta: a nemzetiségi politi­kában átfogó, mélyreható vál­tozásokra van szükség. (Folytatás az 1. oldalról.) hét az Országgyűlés határoza­tát. Az SZDSZ egyébként azért ellenzi a közvetlen államfővá­lasztást, mert nem kívánja, hogy az ország egyszemélyi te­kintélyuralom, elnöki rendszer felé induljon el. Orbán Viktor szervezete álláspontját tolmá­csolva úgy vélekedett: „Előbb köztársaság, utána köztársasá­gi elnök”. Tölgyessy Péter el­mondta, hogy az államfő-vá­lasztás bojkottját mindenképp elvetik. Az SZDSZ esetleg még azt tartaná célravezető­nek, ha az ellenzéki pártok közös jelölt állításában egyez­nének meg. Az SZDSZ és a Fidesz kép­viselői egyaránt hangoztatták, hogy részt vesznek a további háromoldalú tárgyalásokon, bár a Fidesz számára megne­hezült az együttműködés az MDF-fel, mert igaztalanul bí­rálták az MDF vezetői a Fi­desz képviselőinek több meg­nyilatkozását. Ugyanakkor az MSZMP-vel való tárgyalást nagymértékben befolyásolja majd az októberi MSZMP- kongresszus. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt napok történései meny­nyit változtattak az ország po­litikai színképén, Tölgyessy Péter kifejtette: egyrészt meg­figyelhető egy nemzeti közép­irányzat kialakulása, másrészt ennek ellenpólusaként létre­jöhet egy szociálliberális tö­mörülés. Az SZDSZ, a Fi­desz és a vendégként jelen­levő MSZDP-vezetőségi tag, Gaskó István megerősítette azt, hogy pártjuk nem kíván koalícióra lépni az MSZMP- vel. Mindhárom szervezet kép­viselői rámutattak, hogy messzemenőkig tiszteletben tartják a szabad választások eredményeit. A Fidesz képvi­selője mindehhez hozzátette, hogy a plurális demokrácia elismerése nem azonos azzal, hogy egy szervezet akar-e vagy sem koalícióra lépni a kommunista párttal. Egyúttal ellenérzésének adott hangot az olyan beállításokkal szemben amelyek azt sugallják, hogy i Fidesz radikális, agresszn szervezet. Orbán Viktor ki­fejtette: a Fidesz legfőbb poli­tikai alapelvei között tartjí számon az erőszakmentessé? elvét, és egyaránt elhatároló­dik a szélsőjobb és a szélső­bal irányzataitól. A társadalmi bizottság javaslata Bősben igen, Nagymarosén nem Udvari László, a vízlépcső- rendszer kormánybiztosa sze­rint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az OVIBER-rel együtt a víz­lépcső eredeti koncepció sze­rinti megvalósítását tartja célszerűnek. A keddi sajtótudósítások idézett szövegrészét a KVM kifogásolja, mert a kormány- döntést megalapozó tárcavé­leményt nem egyedül és nem saját szerveivel, hanem a kor­mánybiztos előterjesztése alapján, a miniszterelnök-he­lyettes által kijelölt bizottság­gal, azaz az Országos Tervhi­vatal, a Budapesti Műszaki Egyetem, a KÖHÉM, valamint az MTA szakértőivel együtt munkálta ki, közöttük a víz­lépcső, megépítését ellenző tár-. sadaími széfvezetek képviselői is részt vettek. A KVM nem ért égyei az ad hoc bizottság azon megfogalmazásával, mi­szerint a minisztérium az el­lenkormány szerepét tölti be, hiszen fegyelmezetten tudo­másul vették az építkezések felfüggesztéséről hozott kor- piánydöntést. A Minisztertanács bős- nagymarosi beruházást ellen­őrző társadalmi bizottsága ja­vasolja a kormánynak: ajánlja az Országgyűlésnek a bösi vízlépcső építésének folytatá­sát, ugyanakkor a nagymarosi vízlépcső építésének elhagyá­sát. A bizottság szerint a du- nakiliti meder elzárására leg­korábban 1990 októberében, a bősi erőmű első gépének üzembe helyezésére pedig 1991 júniusában kerülhetne sor. Az állásfoglalás részletesen fel­sorolja a beruházással létre­jövő új ökológiai helyzet miatt szükségessé váló kormányga­ranciákat is. * A társadalmi bizottság ál­lásfoglalása — amely é garan­ciákat taglalja, a testületben kialakult kisebbségi véle­ményt is külön rögzíti. A megyei pártértekezlet elé Ami jellemző volt a vitákban i. Altalanos ÉSZREVÉTELEK A tervezetet a párttagság kisebb része vitatta meg. A hiteles véleményformálást ne­hezítette, hogy egy ideig poli­tikai programnyilatkozat-ter­vezet hiányában folytattunk eszmecserét a megvalósítást biztosító keretekről. Ezért egyes kérdések a szervezeti szabályzatban levő szerepük­nél lényegesen nagyobb súlyú vitát váltottak ki (például a párt neve, lelkiismereti sza­badság). A párttagság úgy ítéli meg, hogy a tervezet összességében megfelelő, hiszen egy új, de­mokratikus és önszervező, a szocialista elveket és törekvé­seket valló politikai közösség akaratát folyamatosan közve- vetítő szervezeti rendszer alap­jait teremtheti meg. Az eddigiektől eltérő mó­don, a mai szükségleteknek megfelelően határozza meg a működési elveket, a párttagok jogait és kötelezettségeit. Jó néven veszik, hogy a párt fel­építésére, a vezető testületek létrehozására vonatkozó ja­vaslatok tartalmazzák a párt­tagság utóbbi egy év során megnyilvánuló törekvéseit. Ugyanakkor csak kisebb há­nyad ismerte fel a magyar és az európai baloldali mozgal­mak szervezeti elveinek, gya­korlati módszereinek — a többpárti politikai viszonyok között hasznosnak és sikeres­nek bizonyult — alkalmazásá­ra irányuló törekvéseket. A gondolkodásmódban még ve­gyesen jelenik meg az egy- pártrendszert tükröző és az újat akaró nézetek sokasága. Többen figyelmen kívül hagy­ják a megváltozott körülmé­nyeket, és hiányolják a hatal­mi pozícióra vonatkozó uta­lást. Általános az egyetértés ab­ban, hogy a párt a tagságé, nem öncél, hanem a társadal­mi küzdelmek eszköze. Elfo­gadják az ebből következő ja­vaslatokat, amelyek a tagság párton belüli jogainak és cse­lekvési szabadságának kiter­jesztésére irányulnak. Helyes­lik a túlszabályozottság oldá­sát. Egyhangúlag támogatják azt a felfogást, hogy a vezető szerveket — minden szinten — a tagság hozza létre, azok a választók által meghatáro­zott jogokkal és kötelezettsé­gekkel rendelkezzenek, a vá­lasztók ellenőrzése alatt áll­janak. II. A VITÄK CSOMÓPONTJAI A párt neve: Jelentős azoknak a száma, akik úgy vélekednek, hogy nem szükséges névváltoztatás akkor, ha a „Munkáspárt” megnevezés osztályszempon­tokat meghaladó szélesebb ér­telmezést és tartalmat nyer. Mások azt tartják, hogy az MSZMP klasszikus értelem­ben már régen nem munkás­párt, a jellege megváltozott, s ezt a nevének is tükröznie kell. A párt célja, jellege és működési alapél ve: A vita a tagság lényeglátá­sának sokszínűségét, a bizony­talanság, a bizalmatlanság és az ellentmondásosság jelenlé­tét tükrözi. Jelentős részük el­fogadta és egyetértett a cél­ként megfogalmazottakkal, a nemzeti, valamint a demok­ratikus pártként történő defi­niálással, a működési alapel­vekkel — mások ezt túlzott­nak minősítik. Vannak, akik hangzatosnak találják a nem­zeti párt kinyilvánítást. Nem alakult ki egységes értelmezés az „MSZMP a munkásmozga­lom pártja” megállapításban. Hangsúlyosan támogatják a párt tevékenységének nyilvá­nosságára vonatkozókat. Egymástól élesen eltérő vé­lemények születtek a demok­ratikus centralizmus és a vi­lágnézeti követelmények el­hagyása vonatkozásában. Az államszocializmus elvét támo­gatók nem értenek egyet a demokratikus centralizmus ki­iktatásával. Annak elhagyásá­val a párt biztonságos műkö­dését érzik veszélyeztetve. Hangot adnak annak is, hogy egyetlen politikai párt sem nélkülözheti a pártfegyelmet, a pártegységet — amely ma­gában foglalja az ideológiai egységet is. A demokratikus szocializ­must elfogadók szerint a de­mokratikus centralizmus az állampárt elvetendő működé­si elve. Jelentős azoknak a száma, akik üdvözlik a lelki- ismereti szabadság tisztelet­ben tartását. Szerintük a mo­dellváltáshoz ez elengedhe­tetlen, hiszen a párt tagjai el­sősorban a közösen kialakí­tott és elfogadott politikai cé­lok megvalósítására szövet­keznek. A párt és tagjainak viszonya: Egyetértésre találtak a po­litikai kezdeményezés, a vá­lasztás és a visszahívás alap­elvei. Tetszést váltott ki az alapszervezethez, párttagkö­zösséghez való tartozás szabad megválasztásának lehetősége. A „megválasztottnak tekint­hető” alternatívák közül a sze­mélyi döntések meghozatala­kor a többségi akaratot leg­jobban tükröző megoldást, az „a” változatot támogatják. Elfogadják a párttagság fel­tételeként megjelölteket, to­vábbá azt az elvet, amely ki­zárja a más párthoz való tar­tozást. Egyértelműen helyes­lik, hogy az adminisztratív, bürokratikus tagfelvételi mun­kát egy egyszerűbb belépési eljárás váltsa fel. Nem talált kedvező fogadtatásra a folya­mat leírásánál használt „csat­lakozni” kifejezés. A javasolt eljárás fenntartása mellett a „belépés” szó használatát tá­mogatják. A kritériumként megfogalmazott két ajánlói támogatás szükségességét a többség elveti. Indokoltnak látszik a kifogás megtételére javasolt 15 nap 30 napra tör­ténő módosítása. A többség nem azonosul azzal, hogy az alapszervezet tagfelvételt el­utasító határozata ellen a fel­sőbb pártszervhez lehessen fellebbezni és az hozza meg a végleges döntést. Felvetődik ugyanakkor az egyén védelme érdekében, hogy észrevételt tehessen, ha igazságtalanság éri, és észrevételét megvizs­gálva annak eredményét a fel­sőbb pártszerv ismertesse az adott alapszervezet tagságá­val. Jelentős azoknak a száma, akik elfogadják a tagsági vi­szony szüneteltethetőségét, a törlés intézményének megszű­nését. További magyarázatot igényel azonban a felfüggeszt- hetőségre vonatkozó rész. Javasolják a pártoló tagság intézményének bevezetését. A pártba való ismételt belépés esetén a „tervezet” megoldá­sával szemben — annak ne­héz kivitelezése miatt — he­lyesebb lenne a párttag köte­lességévé tenni a nyilatkozat- tételt, a pártból való kizárás és indokainak feltárását. A párttag jogai és köteles­ségei a megváltozott politikai környezetnek megfelelően, a politizáló párt követelményei szerint kerültek megfogalma­zásra. A többség azonosul ez­zel, azonban vannak, akik a kötelességek szűkítését java­solják, Elegendőnek tartják a pártprogram képviseletére és a szervezeti szabályzat betar­tására kötelezni a párttagsá­got. Eredményes volt a tárgyalássorozat Az EICÄ megállapodása es sajtótájékoztatók tükrében

Next

/
Oldalképek
Tartalom