Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

1989. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ

3

Éhségsztrájkkal fenyegetőzik a kosdi gazda

Tulajdonost a termőföldnek

Évek óta vissza-visszatérő témája lapunknak is a nyaranta kialakuló málnaháború. Hol az a baj, hogy bő a termés, hol amiatt bosszankodnak — elsősorban a felvásárlók —, hogy kevés. Esztendőről esztendőre felmerül: valami megoldást kellene találni, de eddig senkinek sem sikerült. Ezért is keltett nagy érdeklődést az a rendezvény, amelyet szombaton a Magyar Demokrata Fórum Dunakanyar csoportja hívott össze a kisma- rosi Express-tiborba. A kiküldött program szerint elsősorban a kistermelés gondjairól szerettek volna véleményt cserélni a gazdákkal, ezért olyan előadókat hívtak, akik valamelyest tájékozottak a legfontosabb kérdésekben.

Ha azt nem számítjuk, hogy a felszólalók egy része ezúttal is a pártok csatározásának jól bevált eszközét, a politikai demagógiát használta hallgatóságának megnyerésére, akkor tulajdonképpen úgy is minősíthetnénk, hogy fontos, a gondok megoldását segítő elképzelések hangzottak el. Dr. De- metrovics Pál állatorvos ugyan azzal alapozta meg mondanivalójának hangvételét., hogy a „bolsevizmust” támadó újságcikket olvasott fel, de ezután már a szakmai kérdések következtek. Szó esett a dunakanyari háztáji gazdaságokban tartott állatok szinte mindegyikéről. A doktor a saját tapasztalataiból indult ki, s bár a már ismert dolgoknál többet ő sem mondott, érdemes volt végighallgatni. Ami újszerű volt, az a nagyüzemi állattartás veszteségességének okait boncolgató gondolatmenete. Mint a gödi termelőszövetkezet alkalmazottja, dr. De- metrovics Pál megfelelő tájékozottsággal rendelkezik például a birkatenyésztéssel és a hizlalással kapcsolatban. Elmondta, hogy a mamutvállalatoknál nem megfelelő az ellenőrzés, s nagy a bürokrácia, a vezetés pedig az egész országban növénytermesztési beállítottságú. A gödi téesz vezetői eldöntötték, hogy a? évek óta veszteséges juhászat- tal valamit kezdenek. Hogy mit, az még nem, tudható, de megint az érintettek feje felett folyik a vita, s az ott dolgozók csak az utolsó pillanatban kapnak tájékoztatást.

Kistermelői szövetséget

Az állattartásról szóló beszámolónál érdekesebbnek ígérkezett Szepesi János kertész- mérnök előadása a bogyós gyümölcsökről. A helyzetértékelésen és a már ismert megoldások felmelegítésén túl azonban ő sem jutott. Elismerte, hogy az MSZMP nagy erőfeszítéseket tett a málnaháborúk tanulságainak leszűrésére és az érintettek érdekeinek valamiféle összehangolására, áin nem sok sikerrel. A bajok gyógyítására a kistermelői szövetséget ajánlotta, s ehhez csatlakozhatna a Dunakeszi Hűtő- ház is. Az ebben részt vevő gazdák biztonsága meglenne, hiszen védőáras megállapodásokat kötnének.

Többen már egy kicsit izeg- tek-mozogtak a sorokban, hiszen valljuk be: ennél többre számítottunk. A gondok felsorolására esztendőkön keresztül sokan vállalkoztak, a többség által elfogadható megoldást azonban még senki sem kínált. Talán ezért is előzte meg nagy várakozás Bogárdy Zoltánnak, az MDF elnöksége tagjának előadását, ö ugyan a háztáji állattartásról vagy a bogyósgyümölcsökről kevesebbet beszélt, de az MDF agrárprogramjáról elmondott szavai figyelemre méltóak voltak. Miután kemény szavakkal bírálta

az MSZMP-,t azt állítva, hogy évtizedeken át beszélték nekünk: nem kell az emberség, nem kell a tisztesség, s országosan jól szervezett erkölcsi pusztítás folyik —, részletesen is szólt a Magyar Demokrata Fórum elképzeléseiről. A parlament agrárlobbija szinte perifériális érdekek egyeztetésére és érvényesítésére vállalkozik, azt visz keresztül, amit akar. Nem lehet azzal egyetérteni, hogy az állami tulajdonban levő földeket elkótyavetyéljék, de azzal sem, hogy azokat kisebb csoportoknak adják át, mint amilyenek az állami gazdaságok. Az erre vonatkozó paragrafus a tiltakozások hatására ki is került a földtörvényből. Bennmaradt viszont egy sor olyan dolog, amely beépített időzített bombaként működik. Meg lehet például tenni, hogy valaki nem műveli meg a földet, így bármikor kenyér nélkül maradhat az ország.

r

Uj formában

A legnagyobb gond azonban az, hogy a föld tulajdonosa nincs pontosan meghatározva. E zűrzavar akadályozza egy új típusú mezőgazdaság létrehozását. Az MDF azon fáradozik, azt az álláspontot képviseli az Ellenzéki Kerékasztalban ’s, hogy az első és legfontosabb a tulajdoni tisztázás. Ennek megfelelően négy pontból álló követelést terjesztettek elő a háromoldalú megbeszélések szakértői tanácskozásán. Ezek: a földmegváltás azonnali megszüntetése. a részvénytársaságokba a föld tulajdonrészként történő bevitelének azonnali megtiltása, az összes szövetkezeti, állami gazdasági, erdő- gazdasági földterületre vonatkozó eladási tilalom, s végül a már megkötött üzletekből befolyó pénzek befagyasztása mindaddig, amíg a tulajdon végleges tisztázása meg nem történik.

Az MDF szerint nem a múltból, hanem a jelenlegi helyzetből kell kiindulni. Szerintük a termelőszövetkezetek nem alkalmasak arra, hogy egy új típusú mezőgazdaságban helyet kapjanak, legalábbis a mai formájukban. Ezért lehetővé kell tenni szét- szedhetőségüket. Tisztességes versenyben méressen meg mindenki, s ha egy mostani nagyüzem képes alkalmazkodni és talpon maradni, ám legyen — fejtegette Bogárdy Zoltán. A továbbiakban részletesen felvázolta, hogyan lehetne a földtulajdont rendezni. Nagyobb teret kell adni az egyéni vállalkozásoknak, a különböző termelői csoportok létrejöttének. Még hozzátette, hogy az MDF programja a már felsoroltakon kívül pénzügyi, környezetvédelmi és más részeket is tartalmaz. Keményen bírálta a jelenlegi adórendszert, mondván, rabló módjára viselkedik, s onnan vesz el, ahol van. Azt már

Közgyűlés az újságké-szövstséghen

Oj tisztségviselők

Az első nap végén — szombaton este — gördülékenynek ítélte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tanácskozását Baló György, a szervezet elnöke. Igaz, sietett hozzátenni: ez a gördülókenység mintha csak a felszínt érintette volna. Véleménye szerint ugyanis nagyon sok fontos probléma nem került szóba, s így inkább egyfajta lekerekítési szándék jellemezte a MUOSZ-közgyűlés első napjának felszólalásait.

Tegnap — erősen megfogyatkozott létszámmal — megválasztották a szövetség tisztség- viselőit. Az új elnök: Róbert László, az új főtitkár: Bencsik Gábor. A tanácskozáson elhatározták: kérik a kormányt, hogy a magyar sajtó napja a jövőben március 15. leigyen.

csak a tudósító kérdezi: lehet onnan is elvenni, ahol nincs?

Sokféle dologról sokfélét mondtak eddig, várható volt, hogy a vita is hasonlóan alakul majd. Nem is csalódtunk, hiszen mindjárt az első felszólaló, Tóth Kálmán Kosdról, a Független Kisgazdapárt tagjaként meglehetősen indulatosan támadta a fóti termelő- szövetkezet vezetőit azért, mert neki és öt társának nem adott földterületet. Bejelentette, hogy elhatározták: ha kérésüket kedden estig nem teljesítik, éhségsztrájkot kezdenek. Előbb ő, majd sorban gazdatársai akár az életüket is áldozzák azért, hogy visszakapják azt, ami valamikor az ő szüleiké, nagyszüleiké volt. Bogárdy Zoltán válaszában kénytelen volt felhívni a figyelmét: az MDF törekvései a kosdiak érdekeivel éppen ellentétesek, hiszen szerintük jelenleg nem szabad egy négyszögölnyi földet sem szétosztani. Dr. Németh Imre, aki az MSZMP-nek és az agrár- reformköröknek is tagja, az általánosítások ellen tiltakozott, s megemlítette, hogy a FAO az elmúlt húsz évet vizsgálva hazánk mezőgazdaságát a világ második leggyorsabban fejlődő agrárágazatának minősítette. Temetni tehát még korai, annál is inkább, mert hazánkban a támogatások ellenére a mezőgazdaság nettó befizető. Elmondta, hogy az MDF elképzeléseinek egy részével egyetért, s ő is abban látja a legnagyobb gondot, hogy a mai téeszek valójában nem szövetkezetek, hiszen nincsenek tulajdonosok, s egy sor tisztázatlan kérdés vár megoldásra. A termelőalapokat sem rövid, sem hosszú távon nem célszerű szétverni, de úi formában való működtetésük nélkülözhetetlen.

Ki mit is akar

A vita más résztvevői is inkább a földtörvényről beszéltek, alig akadt olyan felszólaló, aki a kistermelés gondjaira keresett volna választ. A fórum azonban mindenképpen hasznos volt, mert segített abban,. hogy tisztázódjon, ki mit is akar tulajdonképpen, hol vannak közös pontok, s hol térnek el egymástól jelentősen az álláspontok. Mint a rendezvény végén Nagy Sándor, az MDF Dunakanyar csoportjának elnöke bejelentette, a közeljövőben a térség számos településén rendeznek hasonló fórumokat.

Furucz Zoltán

Demokratikus Magyarországért Mozgalom

Kiáltás a nemzeti egységért és a közmegegyezésért

lan. Szólt arról is, hogy meg kell szabadulni az ideológia uralmától, mert reális veszély az egyetlen helyesnek kikiáltott ideológia érvényre jutása. A mozgalomnak a többi politikai erővel összefogva be kell bizonyítania, hogy nem a nép, a magyarság került válságba.

K.ósa Ferenc filmrendező azt hangsúlyozta, hogy az önkény- uralomhoz szokottak nem aktinak demokráciát, a diktatúra haszonélvezői irtóznak a megmérettetéstől. Ezért nagy k<V'déz, hogy lemondanak-e bé- kföeívJdváltságaikról. Vitányi Iván, az Oj Márciusi Front tagja rámutatott, a DMM nem vetélytárs, mert ugyanazt akar(Folytatás az 1. oldalról.) szágra — emelte ki. Ennek a kormányzatnak és parlamentnek egyvalami jutott osztályrészül: görnyedni az elődök öröksége alatt és a nép bizalmáért kapaszkodni, s kitartani addig, amíg kikristályosodott politikai intézmények lesznek hazánkban. Az országgyűlésnek egyet kell még tennie: megalkotni azokat a törvényeket, amelyek átvezetnek a szabad választásokhoz, a jogállam, az alkotmányosság európai értelmű megteremtéséhez. A mozgalom ehhez is támogatást kíván nyújtani.

Pozsgay Imre végezetül arról szólt, hogy a DMM elhatárolja magát mindenekelőtt azoktól, akik a visszarendeződést akarják, ám azoktól is, akik az elmúlt korszak értékeiből csupán a pártérdekük szerinti értéket tudják jelfe- dezni.

Az alakuló ülést táviratban üdvözölte Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Németh Miklós miniszterelnök levelet küldött az alakuló közgyűlés résztvevőinek. Ebben egyebek közt azt írta, hogy hazánkban a politikai, társadalmi és erkölcsi válság az utóbbi hetekben sajnos aggasztóan tovább mélyült. Egyre több a türelmetlen indulat, a szélsőséges megnyilatkozás és egyes politikai csoportok a hatalom kizárólagos megragadására törekszenek. Magyarország a több mint egy éve megnyílt út elágazásához érkezett. Lehet, hogyr ezekben a hetekben, illetve hónapokban dől el, hogy ki tudjuk-e használni páratlan történelmi esélyünket a demokratikus jogállam megteremtésére, vagy olyan konfliktusok sorozata tör ki, amely beláthatatlan időre visszaveti fejlődésünket, eltorlaszolja számunkra Európához és a világhoz vezető utat.

Ebben a helyzetben örömömre szolgál egy olyan politikai erő színrelépése, amely a nemzeti összefogást és egységet tűzte zászlajára, s a békés átmenetre mozgósít — írta a kormányfő.

A vitában Bihari Mihály politológus egyebek közt arról szólt, hogy a DMM elutasítja a marxista ideológia uralmát, a bolsevizmust, a diktatórikus szocializmust. Mint mondta, a marxi kommunizmus negatív utópia, ezért megvalósíthatatA reformkorok támogatják

Az MSZMP-reformkörök Országos Koordinációs Tanácsa nyilatkozatban üdvözölte a Demokratikus Magyarországért Mozgalom megalakulását:

A reformkörök eddigi tevékenysége bizonyítja, hogy magukénak vallják a Demokratikus Magyarországért Mozgalom helyzetértékelését, alapvető célkitűzéseit és vallott értékeit. A reformkörök képviselői — más MSZMP-n kívüli demokratikus erőkkel együtt — eddig is számosán és aktívan vettek részt e rokonpolitikai tömegmozgalom előkészítésében. A Koordinációs Tanács felajánlja együttműködését az új mozgalom ideiglenes elnökségének. Egyúttal felhívja a reformkörökben részvevőket, minél többen legyenek tagjai, aktív szervezői a mozgalom megalakuló helyi szervezeteinek, nyerjenek meg a mozgalomnak célkitűzéseivel szimpatizáló MSZMP-tagokat és más együttműködő személyeket.

Meggyőződésünk, hogy a Demokratikus Magyarországért Mozgalom a most olyannyira hiányzó nemzeti összefogásnak ebben a formájában valóságos újabb lendületet adhat.

A nyár „ízeit” fagyasztják be a Pest Megyei Hűtőipari Közös Vállalat albertlrsa! hűtőházában, ahol mintegy 30-féle zöldséget és gyümölcs öt dolgoznak fel. A termékek keresettek a hazai piac mellett a skandináv országokban is. Üj fagyasztott áruval is jelentkezett a vállalat, megkezdték a morzsolt és a minikukoriea feldolgozását, amely az egészséges táplálkozást

segíti

ja, mint az UMF, és a politikai pálya elég széles, hogy ketten, de akár többen is elférjenek rajta azonos célokkal. Kiemelte: abban bízik, hogy 1956 véres forradalma után eljön a mi dicsőséges és győztes forradalmunk. Szokolay Sándor zeneszerző szerint éretlen a nép, hogy ilyen nehéz helyzetben tanulja meg a demokráciát, ezért van nagy szükség a mozgalomra. Idézte Kodály Zoltánt, aki szerint egyszerre kell magyarnak és európainak lenni. Boda János Sió menti tsz- elnök arról szólt: tíz éve döbbent rá, hogy a termelőszövetkezet nemcsak termelőhely, hanem a társadalom, a politika és a kultúra műhelye is. A tsz-eknek ezért fel kell használni helyi hatalmi súlyukat a térségek önkormányzatának megteremtésére, a falvak, városok önszerveződő tevékenységének elősegítésére.

Valamennyi felszólaló hangjában érezhető volt a aggodalom. de egyúttal reménykedve szóltak a demokratikus Magyarország megteremtésének békés lehetőségéről. Ahogy

Sántha Ferenc író fogalmazott: véráldozat nélkül kell végigmenni a szakadék szélén. A Magyar Demokrata Fórum

egyik tagja keményen bírálta az Ellenzéki Kerekasztalt, mert az meg akarja fosztani a népet attól a lehetőségétől, hogy közvetlen módon válassza meg a köztársasági elnököt.

A nagygyűlés résztvevői ezt követően megalakultnak nyilvánították a Demokratikus Magyarországért Mozgalmat, s elfogadták az alapító nyilatkozatot, valamint az ideiglenes működési szabályzatot. A mozgalom ideiglenes elnökévé köz- felkiáltással Pozsgay Imrét választották meg.

Az elnökség tagja lett Bihari Mihály egyetemi tanár, Király Zoltán országgyűlési képviselő és Vígh Károly, a Bajcsy-Zsi- linszky Baráti Társaság elnöke. A főtitkári teendőket Gazsó Ferenc egyetemi tanár látja el.

Pozsgay Imre rövid zárszavában a tisztségviselők nevében megköszönte a bizalmat. Hangsúlyozta, hogy megbízatásuk ideiglenes jellegű, ennek a folyamatnak a demokratikus lezárása a küldöttgyűlés feladata lesz majd.

Az ezt követő nemzetközi sajtótájékoztatón Pozsgay Imre válaszolt az újságírók kérdéseire. A visszarendeződés veszélyével kapcsolatban elmondta, hogy minél többen figyelmeztetnek erre, annál kisebb a veszély. Am az is igaz, hogy vannak olyan irányzatok, amelyek meggyőződéssel kötődnek egy korábbi berendezkedés viszonyaihoz. S képviselőik között akad, aki az erőszaktól sem riad vissza. Egyedül ők azonban nem jelete- nek igazi veszélyt, de a szélsőséges megnyilvánulások, bármely oldalról jönnek is, nagy zavart kelthetnek. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a DMM a választásokon állít-e majd jelölteket, Pozsgay Imre kijelentette: a mozgalom nem kíván részese lenni a választási küzdelemnek. Ha az MSZMP kongresszusán a reformkommunisták nem kerülnének a párt centrumába. elkénzelhe- tő-e, hogy a DMM ad majd otthont nekik? — kérdezte az MTI munkatársa. Pozsgay Imre válaszában azt hangsúlvoz- ta: nincs olyan aggodalma, hogy a reformerőknek visszavonulási terepet kellene szervezni. A DMM szívesen látja sorai között az MSZMP reformereit, miként más pártok képviselőit is. Hozzátette azonban. hogy a DMM párttá szerveződését a mai politikai helyzetben nem lehet kizárni.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Központi Bizottság tudott a mozgalom megalakulásáról, s a párt reformerői rokonszenveznek a PMM-m°l, erről tanúskodik Nyers Rezső üdvözlő távirata is.

Nagyüzem a hűtőházban