Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-15 / 218. szám

PEST MEGYEI VILÁG FBOIETÁEJAÍ. EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÄM A raj 4.30 forint 1989. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK A Külügyminisztérium válaszjegyzéke Ä Magyar Külügyminisztérium jegyzékben válaszolt az NDK külügyminisztériumánál! 1989. szeptember 12-ei jegyzé­kére, amelyben tiltakozott a Magyarországon^ tartózkodó NDK-állampolgárok harmadik országba kiutazásával kapcso­latos magyar döntés ellen. A válasz jegyzéket csütörtökön a Külügyminisztériumban Kovács László államtitkár^ adta át Gerd Vehr esnek, a Német Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövetének. ///■/■ r _ a e lőkészítik az adórendszer módosítását • • Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a la­kosságot érintő, szeptember 18-án életbe lépő devizás intézkedések részleteit. A kormány előterjesztést hallgatott meg a politikai át­menet, törvénykezési feladatairól. A Minisztertanács áttekintette az általános forgalmi­adó és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvé­nyek tervezett módosítását, továbbá a vállalkozási adó­rendszer korszerűsítését. EEHCYEL TILTAKOZÁS Agresszív román határőrség Boguslaw Miernik, a len­gyel külügyminisztérium fő­igazgatója csütörtökön a kül­ügyminisztériumba kérette Románia varsói nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivőjét és kormánya tiltakozását je­lentette be amiatt, hogy szep­tember 12-ről 13-rá virradóra a magyar—román határ.on ro­mán határőrök súlyosan bán­talmazták lengyel turisták egy csoportját. A PAP lengyel hírügynök­ség közleménye szerint a kül­ügyminisztérium képviselője tudatta a román féllel, hogy megengedhetetlennek tartja az ilyen fellépést a lengyel ál­lampolgárokkal szemben, el­várja a tettesek szigorú fele­lősségre vonását és azt, hogy a román fél a jövőben a meg­felelő módon bánjon Románia egész területén a lengyel ál­lampolgárokkal. Kijelentette, hogy a lengyel fél fenntartja a jogot a jogos kártérítés érvé­nyesítésére a keletkezett anya­gi és erkölcsi kárért. Hangsúlyozta, hogy az ilyen esetek nem szolgálják a bará­ti lengyel—román együttmű­ködést. Tájékoztatta a román ideiglenes ügyvivőt, hogy Len­gyelország bukaresti nagykö­vetsége utasítást kapott az eset részletes kivizsgálására, A közlemény szerint Len­gyelország budapesti nagykö­vetségének konzulátusa gon­doskodik a bántalmazott len­gyel turistákról és orvosi se­gítséget is biztosított számuk­ra. Román határőrök — állító­lag minden ok nélkül — sú­lyosan bántalmaztak kedden este mintegy 30 lengyel turis­tát a biharkeresztesi magyar— ronián határátkelőhelyen — jelentette a lengyel televízió. Erről a lengyelek — mint a televízióban elhangzott — Bu­dapesten számoltak be szer­dán. Elmondták: a román ha­tárőrök leszállították őket a Bukarestbe tartó vonatról, el­szedték útlevelüket, majd — miután tiltakoztak — puska­tussal megverték, könnygáz­zal támadták őket. Csütörtök délután, miközben, a kormány még javában ülé-í sezett, Bajnok Zsolt megbí­zott szóvivő már találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel a Parlamentben. A kormány ülésének addigi fejleményeiről beszámolva el­mondta, hogy a napirenden szerepelt a turistaellátmány rendszerének korszerűsítése, seregnyi olyan kérdés,' amely a Pénzügyminisztérium sajtó- tájékoztatóján a közelmúltban már nyilvánosságra került. Mint ismeretes, a devizaellá­tás korszerűsítésével össze­függő intézkedések szeptem­ber 18-ával lépnek hatályba. A nyilvánosságra hozott el­képzelésekhez képest nincs lé­nyegi változás a devizaren­delkezésekben. Bajnok Zsolttól Sarkadi Nagy Barna, a kormány mel­lett működő egyházpolitikai titkárság vezetője vette át a Gazdaságpolitikai kérdése­ket vitattak meg a kormány és az Ellenzéki Kerekasztal szakértői csütörtökön, a Par­lamentben megtartott konzul­tációjukon. Medgyessy Péter hniniszterelnök-helyettes a szót, ismertetve a magyar—va­tikáni kapcsolatok rövid tör­ténetét. Az egyházpolitikai titkárság vezetője felhívta a sajtó fi­gyelmét arra, hogy pénteken jeles évfordulóhoz érkeznek a magyar—vatikáni kontaktu­sok: a magyar kormány és Vatikán állam képviselői 25 éve írták alá az úgynevezett részleges megállapodást. Azóta kapcsolataink rendezettek, megoldatlan kérdésektől, vi­táktól mentesen fejlődnek. Eredményes az együttműkö­dés a nemzetközi politika sok fontos kérdésében is, így pél­dául a vallásszabadság ügyé­ben, a nemzeti kisebbségek jo­gainak megőrzésében. Mind­ezek alapján Sarkadi Nagy Barna hangoztatta, hogy az együttműködés már túllépte az 1964-ben kötött megálla­podás kereteit. Kedvezően ha­tott a kapcsolatok alakulásá­megbeszélésen úgy nyilatko­zott, hogy véleménye szerint a gazdaság állapota is indokol­ja a választások mielőbbi meg­tartását. A szakértői konzultáción nagy hangsúlyt kapott a tu­lajdon reformja. Mint a meg­beszélésen kitűnt: az alapvető célokban egyetértés van, a megoldás módját illetően azon­ban már sok tekintetben elté­rőek a vélemények. Az EKA képviselői ezzel összefüggés­ben elhibázottnak minősítették a nemrégiben elfogadott át­alakulási törvényt,, amelyről a kormány szakértői is elismer­ték, hogy káros, s olyan veszé­lyeket rejt magában, amelyek hatását később már nehéz lenne helyrehozni. Az EKA szakértőinek véleménye sze­rint garanciák szükségesek az állami vagyon védelmére, az állami tulajdon értéken aluli kiárusításának megakadályo­zására. Ezzel Medgyessy Pé­ter is egyetértett, csakúgy, mint azzal, hogy törvényi szin­ten szükséges szabályozni az állami vagyon reprivatizáiá- sát. Az EKA képviselői az iránt is érdeklődtek, hogy a kor­mány milyen további intézke­déseket tervez a rubelelszámo­lású forgalomban jelentkező gondok megoldására, s milyen alternatív lehetőségekkel ké­szül fel az ország vezetése ar­ra az esetre, ha a Szovjetunió tovább csökkentené energia- szállításait. Mint a miniszter­elnök-helyettes rámutatott, hosszabb időt igényel az ener­giafüggőségünk mérséklése, s ami pedig a rubelelszámolású forgalomban keletkezett jelen­tős magyar aktívum csökken­tését illeti, a kormánynak ha­tározott szándéka az egyenleg javítása, szükség esetén még újabb intézkedésekkel is. ra az is, hogy jelentős válto­zások történtek a magyar egyházpolitikában az elmúlt időben: megszűntek azok a törvények, rendeletek, min­denfajta rendű és rangú jog­szabályok, amelyek korábban korlátozták, ellenőrizték az egyházak tevékenységét és életét. A közelmúltban az El­nöki Tanács rendelettel meg­szüntette a szerzetesrendek működésére vonatkozó korlá­tozásokat. Ugyancsak a de­mokratikus jogállam megte­remtésének irányába mutat a lelkiismereti és vallásszabad­ságról szóló törvénytervezet előkésztíésé is. A bővülő kon­taktusok egyik fontos állo­mása, hogy őszentsége, II. János Pál pápa elfogadta az Elnöki, Tanács elnökének és (Folytatás a 2. cldalonj A Magyar Népköztársaság kormánya sajnálattal vette tudomásul, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mánya megütközéssel fogadta döntését a Magyar Népköztár­saságban tartózkodó, és haza­térni nem kívánó NDK-állam- polgárok számának növekedé­se miatt előállt és tarthatat­lanná vált helyzet feloldására. A Magyar Népköztársaság kormánya előzetesen, kellő időben jelezte, hogy ez a lépés elkerülhetetlenné válik, ha a kérdésben mindenekelőtt érin­tett Német Demokratikus Köz­társaság és Német Szövetségi Köztársaság tárgyalásai, illet­ve a Német Demokratikus Köztársaságnak az állampol­gárai hazatérését szolgáló erő­feszítései nem vezetnek ered­ményre. A Magyar Népköztár­saság kormányának döntése azt követően született meg, hogy meggyőződött az említett tárgyalások és erőfeszítések eredménytelenségéről. Nyil­vánvalóvá vált, az NDK veze­tése nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nagyszámú NDK- állampolgár ügyének megoldá­sára alkalmas javaslatot te­gyen. A döntés egy olyan hely­zet következménye; amely a Magyar Népköztársaság szán­dékától és cselekvési lehetősé­geitől függetlenül alakult ki. Ezért minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy a lépésért a magyar felet terheli a felelős­ség. A Magyar Népköztársaság kormánya a vízummentes uta­zásról szóló egyezmény egyes pontjai és az egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyv alkal­mazásának ideiglenes felfüg­gesztésével nem sértette meg a nemzetközi jogot. A Szerződések jógáról szóló 1969-es bécsi szerződés — amelyre az NDK külügymi­nisztériumának jegyzéke hi­vatkozik — 62. cikkében elis­meri, hogy a körülmények alapvető megváltozása okként szolgálhat egy szerződés meg­szüntetéséhez vagy az abból való kilépéshez, ha a változás hatására a szerződés alapján teljesítendő kötelezettségek mértéke gyökeresen átalakul. A hivatkozott kétoldalú egyez­mény egyes pontjai és a kap­csolódó jegyzőkönyv alkalma­zásának ideiglenes jelleggel történt felfüggesztésére a ma­gyar kormány éppen a körül­mények alapvető megváltozá­sa miatt kényszerült. Döntésének meghozatalakor a Magyar Népköztársaság kor­mánya figyelembe vette azo­kat a normákat is, amelyeket az országok — beleértve a sa­ját ország — szabad elhagyá­sára vonatkozóan a Polgári cs Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és az Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet bécsi utótalál­kozója záródokumentumának humanitárius együttműködési fejezete rögzít. A vízummentes utazásról szóló egyezményhez kapcsoló­dó jegyzőkönyv rendelkezései­nek alkalmazása nem egyez­tethető össze azokkal a köte­lezettségekkel, amelyek mind az MNK-ra, mind az NDK-ra az Egyezségokmányból, annak különösen 12. és 13. cikkéből, származnak. A bécsi szerződés 30. cikke (3) bekezdése szerint, a korábban kötött szerződések csak abban a mértékben alkal­mazandók, amennyiben ren­delkezéseik összeegyeztethetők a tárgyban kötött későbbi szerződések rendelkezéseivel. Ebből a szempontból lényeges körülmény, hogy az Egyezség- okmánynak, valamint a bécsi záródokumentumnak mind az NDK, mind az MNK a vízum­mentes utazásról s2ólö kétol­dalú megállapodásuk megkö­tését követően vált részesévé. Mindezt bizonyítja, hogy az MNK kormánya a nemzetközi joggal összhangban járt el. A Magyar Népköztársaság ismételten leszögezi, hogy tisz­teletben tartja a Német Da- mokratikuá Köztársaság szu­verenitását és semmilyen mó­don nem ismeri el a Német Szövetségi Köztársaság „gon­doskodási kötelezettségét min­den némettel szemben”. Ezt bizonyítja az is, hogy az MNK illetékes szervei nem ismerik el áz NDK-állampolgárok ré­szére a budapesti NSZK nagy- követség által kiállított útle­velek érvényességét. Tekintettel arra, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának döntését kiváltó okok nem szűntek meg, a döntés visszavonását a magyar fél je­lenleg nem tartja lehetséges­nek. Megerősíti azt a vélemé­nyét, hogy a kérdés átfogó rendezését a két német állam­nak kell kialakítania. Ugyan­akkor kinyilvánítja készségét tágyalások folytatására az NDK illetékeseivel annak ér­dekében, hogy hozzájáruljon a probléma megnyugtató rende­zéséhez. A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztár­saság hasonló szándékát üdvö­zölve megerősíti arra irányuló készségét, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében erősíti tovább a baráti kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. ................. ■■ ■ .......................... ....... 1B KIPQIITMAI tméNMA Az SZDSZ dobai csoportja nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy az MSZMP egyes vezető személyiségei „román katonai veszély” emlegetésével szerintük félelmet keltenek a lakosság körében. Q A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete tagságának 17 százalékát kitevő, 25 ezer nyugdíjast képvi­selő delegáltjai többek között határozottan igénylik az áremel­kedésekkel egy időben történő nyugdíjemelést. 9 Az SZDSZ testületé követeli az összes cseh és szlovák politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását és az összes anakronisztikus büntetőeljárás beszüntetését. 9 Az MDF hajdúszoboszlói szervezete támogatja p Magyar Néphadsereg MSZMP-reform- köreinek a nemzeti jelleg visszaállítására való törekvését a honvédségnél. 9 A Történelmi Igazságtétel Bizottság arra kéri a magyar állampolgárokat és az Országgyűlés demokra­tikus érzelmű képviselőit, hogy velük együtt követeljék októ­ber 23-a piros betűs nemzeti ünneppé és munkaszüneti nap­pá nyilvánítását a parlament őszi ülésszakán. 9 A Szigorí­tott Örizetesek-Internáltak Polgárjogi Bizottsága közlemény­ben követeli, hogy a parlament szüntesse meg törvényileg és alkotmányellenesség miatt a még létqző, de végrehajtásában már igazságügyi miniszteri jóváhagyással felfüggesztett szigo­rított őrizetet, az internálást. 9 Pozsgay Imre egy héttel az­után, hogy nem választották meg a város kongresszusi kül­döttének, .csütörtök délután Debrecenbe érkezett, s elsőként a Medicor Rt. helyi gyárába látogatott. 9 Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet IV. pszichiátriai osztályának ápolónői és ápolói tüntetést szerveznek szeptember 26-án du. 4 órakor az Egészségügyi Minisztérium előtt, ahonnan a Parlamenthez indulnak petíció átadása céljából. 9 A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem pártbizottsága javasolja, hogy az MSZMP kezelésében és. tulajdonában lévő hasznosítható vagyontárgya­kat — így például a Next 2000 Kft. alapítására szánt ingatlan­vagyont teljes egészében — közoktatási, egészségügyi és szo­ciális célra hasznosítsák. 9 A Szegedi Ellenzéki Kerekasztal közleményben szólítja fel dr. Antalffy György országgyűlési képviselőt és dr. Benedek Tibor vezérigazgatót, Szeged Vá­rosi Tanács tagját, hogy mandátumáról, illetve tanácstagsá­gáról mondjon le. @ A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete országos értekezletet hív össze szeptember 16-án délelőtt 10 órára. Mozgalom a demokratikus Magyarországéit Alapító nyilatkozat Mint erről lapunkban már hírt adtunk, a Demok­ratikus Magyarországért Mozgalom szombaton délelőtt fél tizenegy órakor tartja alakuló közgyűlését a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen. A mozgalom előkészítő bizottsága tegnap nyilvánosságra hozta az alapító nyilatkozat tervezetét, amelyet az alábbiakban közlünk. Magyarország válságos helyzetben van. A szocia­lizmusnak nevezett, de a szocializmus eszméivel alap­vetően ellentétes hatalmi rendszer általános politikai, gazdasági és morális válságba juttatta hazánkat. Végérvényesen bebizonyosodott, hogy a sztálini típusú társadalmi berendezkedés még a mostani, libe­ralizált formájában is működésképtelenné vált. Továb­bi toldozgatása és foltozgatása nemzeti katasztrófához vezetne. Teljes fölszámolása tehát éppoly halasztha­tatlan teendő, mint egy korszerű, demokratikus, élet­képes társadalmi berendezkedés létrehozása. E kettős feladat teljesítéséhez a lehető legszélesebb és leghatékonyabb nemzeti összefogásra van szükség. Sajnos, ettől igen távol vagyunk. Sok gondunk kö­zül talán éppen a nemzeti egység hiánya a legfájóbb, mert hiába is hivatkoznánk a külső körülményekre: egymáshoz való közeledésünk, egymásra találásunk és összefogásunk ügye kizárólag rajtunk áll vagy bukik. Elismerve a politikai pártok gyarapodásának fon­tosságát, az érdekképviseleti és véleménynyilvánító közösségek jelentőségét, súlyosbodó aggodalommal ta­pasztaljuk, hogy a különféle hatalmi harcok és alkudo­zások során a részérdekek mind gyakrabban kereked­nek a társadalom., a nemzet érdekei fölé; a részigaz­ságok túltengése néha már szinte lehetetlenné teszi a teljesebb igazságok érlelődését. Márpedig a meg nem gondolt tettek és gondolatok zűrzavarában nemcsak a nemzeti egység reménye sikkadhat el — végképp elté- kozolhatjuk a vér nélküli megújulás esélyét is. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom célja, hogy szervezett társadalompolitikai erőként, felelős és hiteles honfitársaink összefogásával, az alkotó képessé­gek, a szellemi és erkölcsi készségek mozgósításával se­gítse a diktatórikus hatalmi rendszer békés fölszámo­lását, elhárítsa a gazdasági összeomlás, a politikai káosz és az erkölcsi ellehetetlenülés veszélyét, és mun­kálkodjon a szabad, független és demokratikus Magyar- ország mielőbbi megteremtése érdekében. Céljainkból eredően maradéktalanul tiszteletben kí­vánjuk tartani az alapvető emberi jogokat, mindenek­előtt az élethez és a szabadsághoz való jogot. Védel­mezni és éltetni akarjuk az egyetemes emberi értéke­ket, köztük az önrendelkező társadalom működéséhez elengedhetetlenül szükséges politikai kultúra értékeit. Elhatároljuk magunkat az emberek, a társadalmi osztályok, a népek és nemzetek közötti alávetettség és fölérendeltség minden lehetséges formájától, elvetjük a diktatórikus hatalmi berendezkedések valamennyi vál­tozatát. , Népünk és országunk tragikus történelmének és válságos helyzetének ismeretében is valljuk, hogy kö­zös akarattal, türelmes és tudatos cselekvéssel, minden ember életének és méltóságának tisztéletben tartásával hazánkban is. megteremthető egy életképes, az eddi­gieknél emberibb, szabadabb és igazságosabb társada­lom. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom csat­lakozásra szólítja valamennyi tisztességes honfitársun­kat, korra, nemre, foglalkozásra; nemzeti és nemzetiségi hovatartozásra, felekezeti és szervezeti kötődésre, párt­állásra való tekintet nélkül — mindenkit, aki nyilat­kozatunk tartalmával és szellemével egyetért, aki ha­zánk sorsáért és jövőjéért felelősséget érez. Kormány—ellenzék találkozó Véd&nihl! az állgmi_

Next

/
Oldalképek
Tartalom