Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-15 / 218. szám
2 1989. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK Washington Bush-Se vardnatke találkozó várható George Bush elnök a jövő héten Washingtonban várhatóan találkozni fog Eduard Sevardnadzéval, mielőtt a szovjet külügyminiszter a Wyoming szövetségi államban levő Jacksonban megkezdené tárgyalásait amerikai kollégájával, James Bakerrel — közölte szerdán Washingtonban egy magát megnevezni nem kívánó amerikai kormány- tisztviselő. Hivatalos körökben jelezték azt is, hogy a két külügyminiszter találkozóján döntő jelentőségű megállapodást készülnek bejelenteni a vegyi fegyverek ügyében. Sevardnadze a tervek szerint jövő szerdán érkezik Washingtonba. HÍRÜNK A VILÁGBAN • A* amerikai kormány igen gyorsan meg fogja adni Magyar- országnak a tartós kereskedelmi kedvezményeket, miután a budapesti parlament elfogadta a törvényt a szabad kivándorlásról — mondotta az MTI tudósítójának a Fehér Ház helyettes szóvivője. Roman Popadiuk szerdán az MTI kérdéseire válaszolva kijelentette: a kormány nem ért egyet az amerikai képviselöház minapi döntésével, amellyel most is csak 3 évre adta meg Magyarországnak az úgynevezett legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Amint a tájékoztatásból kitűnt: a Bush elnök által nyáron Lengyelországban és Magyarországon bejelentett, összesen 119 millió dolláros támogatóst 3 év alatt folyósítják, az októberrel kezdődő pénzügyi évben az összegnek csak negyedét vagy harmadát. Magyarországnak 1990—1992 között összesen 25 millió dollár jut a magánberuházások támogatására. Nem tartja kizártnak Magyarország közös piaci tagságát a Német Szövetségi Köztársaság kereskedelmi és iparkamarái szövetségének elnöke, Hans Peter Stihl. A nyugatnémet gazdasági szakember Bécsben beszélt erről csütörtökön, s egyútal a kelet-európai reformok támogatására szólított fel. # Az Osservatore Románc/ jegyzetben méltatja az 1964. szeptember 15-ikén aláírt magyar—vatikáni megállapodást, amelyet Budapesten Agostino Casaroli érsek, akkor az egyházi közügyek tanácsának titkára („külügyminiszter”) írt alá a magyar kormányzat képviselőivel, és amely az első kétoldalú egyezmény volt az egyházi állam és a Varsói Szerződés egyik tagországa között. Méltatásában a Vatikán hivatalos lapja elismerően szól arról, hogy a magyar kormányzat tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, az emberek személyi méltóságát. Ennek megnyilvánulása — írja —, hogy e napokban „szabad átutazást engedett jobb sorsot kereső menekülők ezreinek”. S méltatja természetesen a szabad vallásgyakorlás érvényesülését is. Utal arra a „jelentőségteljes eseményre”, aminek II. János Pál pápa tervezett magyar- országi utazása ígérkezik. Az NSZK kormánya további hitelgaranciákkal óhajtja támogatni a magyar reformpolitikát. Ezzel folytatja azt a gyakorlatot, amelyet két évvel ezelőtt kezdett meg a Deutsche Bundesbank vezette konzorcium 1 milliárd márkás hitelének szavatolásával. Ezt Horst Teltschik, a szövetségi kancellár különleges külpolitikai tanácsadója jelentette ki a Passauer Neue Presse című bajorországi napilapnak adott nyilatkozatában. Teltschik kiemelte a keletnémet menekültek iránt tanúsított magyar készség, a kiutazásuk humanitárius megoldásának fontosságát, s kiváltképp méltányolta, hogy Magyarország ezt a döntését a szövetségében támadt nehézségei ellenére is meghozta. ® Az egészségügyi világszervezetben igen jelentősnek tartják Magyarországnak az egészségügy terén elért eredményeit, a világszervezet európai bizottsága által az évezred végéig terjedő időszakra kidolgozott programot. A nemzetközi szakértők nagy érdeklődést tanúsítanak a magyar egészségvédelmi elképzelések iránt — mondotta dr. Csehák Judit egészség- ügyi és szociális miniszter az MTI párizsi tudósítójának. A magyar miniszter a bizottság leköszönő elnökeként vitatta meg a világszervezet európai regionális bizottságának párizsi ülésszakát. Az Európa Parlamentben a menekültkérdésről szólt Habsburg Ottó További nemzetközi visszhangok Európa büszke a magyar népre, amelynek itt is a helye a népek szabad közösségeben. Ezt hangsúlyozta csütörtök délután Habsburg Ottó az Európa Parlamentben egy határozat elfogadása alkalmából. A menekültkérdés kapcsán ö terjesztette elő a határozati javaslatot. Az Európa Parlament és az Európai Közösség (EK) bizottsága a határozattal egyértelművé tette, hogy a nyugat-európai közösség segíteni fog Magyar- országnak. Ebben felajánlotta ugyanis, hogy kész a szoros együttműködésre és a segítségre a magyar—román határon kialakult menekültprobléma megoldása végett is. Habsburg Ottó hangsúlyozta: Magyarország nemcsak a saját állampolgárai, hanem sok ezer német számára is helyreállította az egyik leglényegesebb emberi jogot, a szabad mozgás és költözködés jogát. A CSU-képviselő (CSU = Bajor Keresztényszociális Unió) felidézte: sokan elfelejtik, hogy Magyarországon nemcsak az NDK-ból való németek tartózkodnak, hanem ezrével olyanok is, akik Romániából menekültek Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezető rendszere, vagyis a képviselő által Európa leg- bűnösebbnek nevezett diktatúrája elől. Ezek az emberek nagy szegénységben élnek, jóllehet a magyarok megosztják velük azt a keveset is, amijük van. Hálánkat ezért nemcsak szavakban, hanem tettekben is le kell rónunk: az EK gyorsan és bürokráciamentesen segítsen az országnak és a menekülteknek — jelentette ki Habsburg Ottó. A Magyarországon keresztül az NSZK-ba távozó NDK-állampolgárok ügyével kapcsolatban a TASZSZ szovjet hír- ügynökség hírmagyarázója csütörtökön rendkívül sajnálatosnak nevezi, hogy a reményt keltő európai változások idején „váratlanul” a feszültség új háromszöge alakult ki Berlin, illetve Budapest és Bonn között. Csak a nemzetközi közvélemény számára volt meglepetésszerű a probléma, az NSZK szempontjából ez a megállapítás nem állja meg helyét — írja Alékszandr Kondrasov. — Helyénvaló megvizsgálni, mire számítottak azok, akik — kihasználva, hogy Magyarországon májusban enyhítették a határőrizetet — tudatosan készítették elő ezt az akciót. Ha csupán arra spekuláltak, hogy árnyékot vessenek az NDK megalakulásának közelgő negyvenedik évfordulójára, akkor céljukat bizonyos mértékig elérték. Kizárólag kárt okoz ez az akció, ha az NSZK hosszú távú érdekeit, s egészében a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatait nézzük — írja Kondrasov, és hozzáteszi: naiv dolog lenne feltételezni, hogy 10—15 ezer távozó állampolgár aláássa az NDK gazdasági és politikai stabilitását. Természetesen tovább növeli majd az NDK- ban amúgy is meglevő munkaerőhiányt. Ez azonban nem fog nagyobb problémát jelenteni, mint amekkora gondot okoz az NSZK hatóságainak munkát biztosítani a most érkezőknek, hiszen az országban 3 millió munkanélkülit tartanak nyilván. A Rudé Právo rosszalló célzásai után a pozsonyi Pravda csütörtökön néven nevezve éles hangú cikkben bírálta Magyarországot, amiért lehetővé tette a területén tartózkodó NDK-állampolgárok kiutazását az NSZK-ba. A pozsonyi pártlap egyenesen azt írta, „a civilizált Európát tekintve mégiscsak sok, hogy egy állam, Magyarország, lehetővé teszi, hogy egy másik ország állampolgárai megfeleKftÜföldi események egy mondatban Á tunéziai fővárosban véget ért az Arab Liga külügyminisztereinek értekezlete, melynek résztvevői felszólították az arab államokat, hogy minden eszközzel támogassák a megszállt területeken folyó palesztin felkelést. A Ha a kongresz- szus jóváhagyja, az Egyesült Államok 10 millió dollár segélyt szándékozik küldeni Törökországnak, a bulgáriai törökök javára. A Tien Csin-jün kínai miniszterelnök-helyettes fogadta a hivatalos látogatáson Pekingben tartózkodó Anátolij Lukja- novot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének első helyettesét és az általa vezetett parlamenti küldöttséget. A Tüdőgyulladás miatt kórházba szállították Madridban Dolores Ibarrurit, a Spanyol Kommunista Párt 93 éves elnökét, a világszerte ismert forradalmárnőt. lő útiokmányok nélkül illegálisan emigráljanak egy további országba”. A Pravda azt fejtegette, ma már bizonyossággal el lehet mondani, hogy nem spontán akcióról volt szó, hanem az NDK-állampolgárok távozását már egy jó ideje céltudatosan előkészítették. A pozsonyi pártlap azzal vádolta a Nyugatot, hogy úgymond .a szabadság és az emberi jogok jelszavával megpróbálják lejáratni az NDK-t, meggyengíteni tekintélyét a világban. A Magyarországon keresztül az NSZK-ba menekülő NDK- állampolgárok ügyének óvatos kezelésére figyelmeztet csütörtöki kommentárjában a Gazeta Wyborcza, a Szolidaritás napilapja, amely szerint „a magyarok döntése szimpátiát ébreszthet ugyan a lengyelekben, de a lengyel államnak nem szabad a magyar megoldást másolni, de még hangosan dicsérni sem. Annál kevésbé — vélekedik a Szolidaritás orgánuma —, mert a magyarok döntése nem csak „jószívükből ered, hanem mindenekelőtt politikai számításból”. Az NDK-menekültek ügyében alkalmazott magyar megÖléit tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) az esztergomi bíboros prímásnak meghívását magyarországi látogatásra. Sarkadi Nagy Barna leszögezte: a kapcsolatok az eltelt negyedszázad nyomán olyan új szakaszukhoz érkeztek, amely lehetővé teszi a jelentős továbbfejlesztést. Ennek jegyében Németh Mikló§ miniszterelnök levelet intézett Agostino Casaroli bíboros államtitkárhoz, az egyházi közügyek tanácsának vezetőjéhez, aki a vatikáni hierarchia szerint gyakorlatilag a miniszterelnöki posztot tölti be. (A levelet a 3. oldalon ismertetjük) | Egyházügyek Barabás János moszkvai sajtó tájékoztatója Beszélgetések Magyarország iránt érdeklődő, Magyarországgal foglalkozó szovjet újságírókkal találkozott Moszkvában csütörtök délelőtt Barabás János, az MSZMP KB titkára, a Politikai Intéző Bizottság tagja. A kötetlen, csaknem kétórás szubjektív hangvételű beszélgetésben a magyar pártpolitikus rövid tájékoztatást adott az 1988-as pértértekezlet óta eltelt idő eseményeiről, az októberi pártkongresszus előkészületeiről. A szovjet újságírók kérdései érzékeltették, hogy melyek azok a jelenségek, problémák, amelyek a hazánkat elmélyültebben elemző újságírókat foglalkoztatják. így szóba kerültek az átörökítésre érdemes szocialista, szociáldemokrata értékek, a kommunista mozgalom vállalható és vállalandó értékei. Szó volt a különböző politikai pártoknak nyújtható anyagi támogatás problémájáról. Ezzel kapcsolatban Barabás János a hamarosan a parlament élé kerülő párttörvény tervezetének vonatkozó pontjaival válaszolt. Részletesen ismertette a háromoldalú tárgyalásokon képviselt erők politikai arculatát, az MSZMP-nek e pártokhoz, szervezetekhez való viszonyát. A kérdések közül több foglalkozott az MSZMP választási esélyeivel, lehetséges ellenzékbe kerülésével. A KB-tit- kár kifejtette, hogy szerinte abszolút többség megszerzésére nincs kilátása az MSZMP- nek, de arra igenis megvan a lehetőség, hogy relatív többséget szerezzen, így a párt egy jövőbeni koalícióban erős partner lehet. Úgy vélekedett, hogy az MSZMP nem szorulhat ellenzékbe, mert igazán kiforrott, koncepciója, káderállománya egyedül neki van a társadalom problémáinak megoldására. Turgut Özal Madridban Turgut özal, török kormányfő csütörtökön kétnapos hivatalos látogatást kezdett Madridban. A 62 esztendős politikus megbeszéléseket folytat Felipe González miniszterelnökkel, fogadja őt I. János Károly uralkodó. FEKETE LAPOSOK? A Szovjetunió legfőbb ügyésze a közelmúltban elrendelte, hogy minden afganisztáni hadifogsága miatt jelenleg börtönbüntetését töltő fiatalt szabadlábra kell helyezni. Ennek ellenére nem tudni, hányán töltik évek óta büntetésüket, és várják, hogy a legfelsőbb tanács szeptemberben kezdődő ülésszakán végre elfogadják a várt amnesztiarendeletet. Az afganisztáni háborút illetőn máig is sok a tisztázatlan részlet. A Moszkovszkije Novosztyi e heti száma beszélgetéseket közöl a hazatért vagy külföldre távozott, Afganisztánt megjárt szovjet sorkatonákkal, ismerteti jelenlegi helyzetüket. Egy hazatért fiatalember kegyelmi kérvényéből kiderül, hogy negyedik éve tölti hazaárulásért kirótt büntetését az uljanovszki börtönben. Mint írja, az afgán ellenzék fogságába véletlenül került, ahonnan hadifogolycsere útján szabadult ki, majd visszatérve a Szovjetunióba, hazaárulás vádjával bíróság elé állították és öt évre ítélték. A „bűntett” beismerésére testi fenyítéssel kényszerítették — idézi a lap. Valentyin Varennyikov hadseregtábornok, a szárazföldi csapatok főparancsnoka az MN-ben cáfolta Andrej Szaharov akadémikusnak a népi küldöttek kongresszusán tett kijelentését, amely szerint a háború utolsó éveiben azért volt kevés hadifogoly szovjet részről, mert a fogságba esetteket sajátjaik lelőtték. Elmondja, hogy éppen ellenkezőleg: sok foglyot fegyverekért, felszerelésért váltottak ki az ellenfél fogságából. A Vzgljad televíziós műsor a nyár elején ugyanakkor megszólaltatott egy Afganisztánt megjárt katonát, aki elmondása szerint tanúja volt fogságba esettek helikopterről történt megsemmisítésének. Kérdésekre válaszolva Sar- kadi Nagy Barna elmondta, hogy IX. János Pál látogatásának időpontja még nem biztos; az előzetes tervek szerint 1991 szeptemberében érkezne Magyarországra. A szerzetesrendek működésével kapcsolatban elismerte, hogy tevékenységük korlátozásának megszüntetése fölveti a korábban államosított tulajdonok kérdését is. A kormány elvben kész elismerni a szerzetesrendek ilyen irányú igényének jogosságát, ugyanakkor szinte megoldhatatlan nehézséggel találná magát szemben, amennyiben azt követelnék, hogy az 1950-ben államosított valamennyi ingatlant vissza kellene juttatni az egyháznak, illetve a szerzetesrendeknek. Az igény jogosságának elismerése ellenére tehát | egylőre nincs mód arra, hogy ezeket a tulajdonokat egyetlen döntéssel vagy rendelettel visszaadják az egyházaknak. A magyar kormány mindenképpen konstruktív megoldást szeretne találni. Ennek érdekében felkérik a katolikus I ” egyház vezetőit arra, hogy a megoldásra váró igényeket mérjék fel. A kormány kész tárgyalásokat folytatni a megalakuló szerzetesrendek működésének segítéséről is. Sarkadi Nagy Barna nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása érdekében konkordátum köttessék a magyar kormány és a Vatikán között. Lehetségesnek tartotta azt is, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele még a pápa látogatása előtt megtörténjen. A kormányülés további napirendjeit sorra véve/Bajnok Zsolt tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a Minisz■ “tertanács áttekintette az általános forgalmiadó-törvényt, illetve a magánszemélyek jövedelemadó törvényének módosításáról szóló előterjesztést, illetve a vállalkozási adórendszer korszerűsítésének javaslatát. A törvénymódosításokat előterjesztő pénzügyminiszter a kormányülésen elmondta, hogy mindhárom tervezet közös törekvése a lakossági jöyedel- meket terhelő adók progresz- sziójának csökkentése. Az előterjesztések törekszenek arra is, hogy a vállalkozóknak, a gazdaságoknak kedvezőbb, ösztönzőbb gazdasági feltételeket és környezetet teremtsenek. Ezzel együtt az adóügyi elgondolások egyik fontos tétele; hogy keményen, következetesen fellépjenek az állami kiadások csökkentéséért, a központi támogatások leépítéséért, szűkítsék a kedvezmények körét. ülésen hangoztatta azt is, hogy a jövő évre jnár kijelölt prioritásokon nem szabad változtatni. (Mint ismeretes, a kiemelt fejlesztésre számot tartó területek közé tartozik az oktatásügy, az egészségügy, a kulturális élet és a tudományos kutatás). Kérdésekre válaszolva a szóvivő egy, a magyar és a nemzetközi közvéleményt élénken foglalkoztató problémával, az NDK-menekültek helyzetének rendezésével is foglalkozott. Bár a kormány mai ülésén ez a probléma nem került napirendre, Bajnok Zsolt elárulta, hogy az ülés szünetében „val- latóra fogta” Horn Gyulát, s a külügyminiszter válaszából kitűnt, hogy. a határzár ideiglenes feloldásának végére egyelőre semmiféle határidőt nem tűztek ki. A korábbi határrend visszaállítása a helyzet alakulásának függvénye. Mihelyt a rendhagyó, rendkívüli helyzet normalizálódik, a határokon is visszaáll a korábbi rend. Az MTI külföldi adások szerkesztőségének munkatársa megkérdezte a szóvivőtől: igaz-e, hogy a kormány felmondta a kettős állampolgárság kizárásáról szóló megállapodást Romániával. Bajnok Zsolt ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá: a magyar—román kettős állampolgárság elkerüléséről szóló megállapodás 1979-hen született. A megállapodás értelmében a felek ötévenként nyilatkoznak arról, hogy meghosszabbítják-e az egyezményt, esetleg módosítják vagy felbontják. A mostani ötéves ciklus 1990 februárjában jár le. Egyelőre még nincs döntés az egyezmény sorsáról, azonban a magyar megítélés szerint ez a megállapodás sok vonatkozásban ma már nem felel meg sem a há^' zai politikai közvélemény igényeinek, sem a magyar kormány nemzetközi kötelezettségeinek. Éppen ezért az illetékes magyar szervek a változtatás, a módosítás szellemében tekintik át az egyezményt a román féllel. Rémhírcáfo/a t Adóviták A miniszterelnök javaslatára a kormány egyetértett azzal, hogy a három törvénymódosítást az elkövetkezendő időben ■kétmenetes tárgyaláson tovább érlelik. Az első menetben a különféle fórumoktól még nem kér a kormány konkrét állás- foglalást az adótételekről, -sávokról , -mértékekről, hanem a módosítások fő irányairól gyűjti össze az észrevételeket. Ezeket a véleményeket azután a második menetben konkretizálják. A miniszterelnök az Szóba került a tájékoztatón annak a budapesti regionális környezetvédelmi központnak a sorsa is, amelynek felállítását Bush elnök kezdeményezte magyarországi látogatása alkalmával. A szóvivő erről elmondta, hogy nem sokkal az Egyesült Államok elnökének útja után egy amerikai szakemberekből álló delegáció érkezett Magyarországra. Az amerikai vendégek az illetékes magyar házigazdákkal megállapodtak abban, hogy a központ felállításáról novemberben kezdik meg az érdemi tárgyalásokat. ' A devizaintézkedéseket firtató kérdésekre válaszolva a szóvivő kategorikusan cáfolta azt a rémhírt, hogy a lakossági valutakereteket csak pótlékkal adnák ki. Alaptalannak tartotta azt a félelmet is, hogy a liberalizálás nyomán a vásárlók esetleg megrohannák a dollárboltokat. Bár a karácsony közeledtével valószínűleg megnövekszik a vásárlók száma, de rohamról minden bizonnyal túlzás lenne beszélni. Kérdések hangzottak el a kormánynak a választások előkészítésével kapcsolatos feladatairól is. A szóvivő ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a választások kiírásának időpontja körüli viták még nem zárultak le. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a különböző variációkat egyaránt számba vevő forgatókönyvet dolgoz ki a kormányzati teendőkre, a törvénykezési feladatokra. Felkészülnek arra az eshetőségre is. ha még az idén tartanák meg a választásokat; kijelölik, milyen ütemezésre van szükség, ha esetleg a jövő év tavaszára írnák ki az általános választásokat. De arra is felkészülnek. ha a ciklus végén, azaz a jövő év júniusában lenne a választás. Á forgatókönyv még nem készült el, de a munkálatok már a befejező szakaszukban vannak. oldás elutasítását lengyel részről a Szolidaritás lapja azzal igyekszik indokolni, hogy ű két ország helyzete merőben- eltérő, mivel Magyarországnak nincsenek történelmileg kialakult konfliktusai az NSZK-val, nincs közöttük határvita, továbbá Lengyelország Magyarországnál nagyobb ország, bonyolult „geopolitikai fekvéssel és sajnos, nagyobb stratégiai jelentőséggel”. Csütörtökön a lengyel külügyminisztérium szóvivője, Stefan Staniszewski először erősítette meg hivatalosan, hogy az NSZK varsói nagy- követségén is tartózkodnak NDK-állampolgárok, akik nem akarnak visszatérni az NDK-ba és NSZK-ba való kiutazásukat akarják kierőszakolni. A szóvivő szerint a lengyel külügyminisztérium kapcsolatban áll az NDK és az NSZK nagykövetségével is az ügy kapcsán és „az illetékes lengyel szervek dolgoznak a probléma megoldásán”. A nyugatnémet kormánycsütörtöki ülésén bejelentették, hogy az NDK-ból Mar gyarországon és Ausztrián keresztül az NSZK-ba érkezett áttelepülők száma hétfő óta elérte a 13 ezret. A menekültkérdés a minisztertanács központi témája volt. A szövetségi miniszter idézte Helmut Kohl kancellárnak a kormányülésen arról elhangzott szavait, hogy a német kérdés ismét a világérdeklődés tárgya lett. A jobbára fiatal keletnémetek az NDK-ból való gyors és tömeges távozásukkal beszédes példáját adják annak, hogy a németek együvé tartozásának érzése élő valóság — jelentette ki a kancellár.
