Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

2 Mr??vYE!f£jDßt n <ttntan 1989. SZEPTEMBER 1„ PÉNTEK Bécsi kérdések VSZ-tanácskozás Moszkvában A hagyományos fegyverze­tekről, valamint az európai biztonsági és bizalomerősítő intézkedésekről folyó bécsi tárgyalások harmadik fordu­lójával kapcsolatos kérdések­ről tárgyaltak augusztus 29-én és 30-án Moszkvában a Var­sói Szerződés szervezete lesze­relési különbizottságának so­ros ülésén a tagállamok kép­viselői, valamint a VSZ vezér­kari főnökei. ÁLDOZATOK SZÖVETSÉGE A sztálinizmus áldozatainak moszkvai szövetsége szerdán a KGB (állambiztonsági bizott­ság) székházában rendezett összejövetelt, amelyen főként a rehabilitálásról, az eltűntek sorsának kiderítéséről volt szó. Moszkvában alig egy hónap­ja alakult meg a szövetség, amelynek eddig 500 tagja van, s napról napra mind többen jelentkeznek felvételüket kér­ve. A szövetség elnöke Nyiko- laj Numerov, aki 10 évet töl­tött büntetőtáborokban a sztá­lini érában, s háromszor zár­ták ki, majd vették vissza a pártba. Mint a tévének nyilat­kozva elmondta: a szervezet konkrét kérdésekkel foglalko­zik, így egyebek között a ma nehéz körülmények között élő áldozatok támogatásával, segí­tésével, ápolásának megszerve­zésével. A sajátos sajtóértekezleten a KGB képviselői elmondták, hogy megkezdődött és folyik a represszió idején ártatlanul el­ítéltek ügyeinek felülvizsgála­ta, s erről folyamatosan értesí­tik az érintetteket, illetve csa­ládtagjaikat. Peking A véres megtorlásról Teljességgel megalapozatla­noknak és értelmetleneknek minősítette csütörtökön a pe­kingi külügyminisztérium szó­vivője az Amnesty Interna­tional emberi jogi szervezet szerdán közzétett _ állításait, melyek szerint Kínában titkos kivégzések, tömeges letartóz­tatások és kínzások követték a júniusi katonai fellépést. A Sioüdaritás nyugati támogatást kér Walesthlevél, Dok-nyiktkozttt Lech Walesa, a Szolidaritás lengyel szakszervezet elnöke azzal a felhívással fordult a Nyugathoz és a nyugatnémet gazdaság képviselőihez, hogy tetemes beruházásokkal, ban­kok, cégek és a legkorszerűbb technológia útján segítsék Lengyelország talpra állását. A szeptember ötödikén a nyu­gatnémet szakszervezeti szövetség, a DGB meghívására az NSZK-ba látogató munkásvezető a Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott. Hamarosan megalakul az új lengyel kormány, amelyet a Nyugat élelmiszer-szállítások­kal támogat majd. Erről be­szélt csütörtöki tv-nyilatkoza- tában Robert Dole, a Republi­kánus Párt szenátusi tagoza­tának vezetője. A befolyásos szenátor, aki most tért vissza varsói láto­gatásáról, elmondta, hogy ma­gával hozta Lech Walesa le­velét George Bush elnökhöz. A Szolidaritás vezetője üzene­tében mielőbbi nyugati támo­gatást kér. elsősorban az or­szág élelmiszer-ellátási gond­jainak enyhítéséhez. Dole sze­rint a sürgős élelmiszer-szállí­tásokra hamarosan sor kerül. lidaritás parlamenti csoportja most megalakult külügyi bi­zottságának első ülése után. Onyszkiewicz szerint a Len­gyelországban tartózkodó szov­jet csapatok helyzetét szabá­lyozó törvények megértek a felülvizsgálatra, mivel „na­gyon régiek”, több mint 30 évesek. A Szolidaritás képvi­selői meg akarnak győződni: nem szorulnak-e a törvények némi felújításra. Falkhnd-diplomácia Udvariassági látogatások Kölcsönös udvariassági láto­gatásra kerül sor brit és ar­gentin tisztviselők között Bue­nos Airesben, illetve London­ban csütörtökön. A két ország korábban New Yorkban meg­állapodott, hogy októberben Spanyolországban tárgyalnak majd a diplomáciai kapcsola­tok felújításáról, és más két­oldalú kérdésekről, s ekkor ál­lapodtak meg arról is, hogy a közeledés előkészítése érdeké­ben udvariassági látogatásokat tartanak. A diplo'máciai kapcsolatok megszakítása, 1982 óta Bue­nos Airesben Svájc, London­ban pedig Brazília látja el a két ország diplomáciai képvi­seletét. Tizenöt éves háborúi zártuk h Aígfchan Békét kötött Csőd és Líbia A szenátor nézete szerint az új lengyel koalíciós kormány, amelyben a kommunisták „kaphatnak még további egy­két helyet”, hamarosan meg­alakulhat. Tapasztalatai sze­rint Tadeusz Mazowiecki kor­mányfő és Wojciech Jaruzels­ki államelnök egyaránt elkö­telezett az együttműködés mellett, hiszen az országnak nincs más útja. A politikus már azonnal megérkezése után tájékoztatta George Bush elnököt lengyel- országi tárgyalásairól, tapasz­talatairól. A 24 nyugati or­szág, amely célul tűzte ki, hogy támogatják Lengyelor­szág és Magyarország gazda­sági átalakítását, a tervek szerint pénteken hozza nyilvá­nosságra elgondolásait. Az ed­digi amerikai megnyilatkozá­sokból mindenesetre arra le­het következtetni, hogy a Len­gyelország számára szükséges, sürgős élelmiszersegélyen kía vül érdemi pénzügyi lépések nem várhatók. A Szolidaritás képviselői kezdeményezni fogják a len­gyel parlamentben az ország­ban állomásozó szovjet csapa­tok jogi státusának felülvizs­gálatát — jelentette be csü­törtökön Janusz Onyszkiewicz, a Szolidaritás szóvivője, a Szo­Csád és Líbia külügyminisz­tere csütörtökön békeszerző­dést írt alá Algírban, lezárva ezzel a két ország közötti ti­zenöt éves háborúskodást — vált ismertté hivatalos forrás­ból az algériai fővárosban. A megbékélésben jelentős közve­títő szerepet játszott Algéria, ezt jelezte az is, hogy a meg­állapodás aláírásán jelen volt Bualem Beszaieh algériai kül­ügyminiszter. Csád és Líbia között az el­lenségeskedés 1973-ban rob­bant ki, amikor Tripoli meg­szállta a határa mentén húzó­dó, uránércben gazdag Aou- zou-övezetet. A most aláírt egyezményben a két ország abban állapodott meg, hogy az Aouzou-övezet kérdésében a hágai nemzetközi bíróság döntsön. A dokumentum to­vábbi részletei egyelőre nem ismeretesek, és azt sem lehet tudni, hogy milyen megoldás született arra a korábbi líbiai követelésre, miszerint a fran­cia katonákat vonják ki Csád- ból. = Külföldi események ~ f etgy snonclafkam .. ..................—Wmin...............muri———— i Hill mi— .wn-nrr i.t C iriaco de .Mita volt olasz miniszterelnök csütörtökön kö­zölte a kereszténydemokrata párt tanácsülésén, hogy lemond pártelnöki tisztéről, ugyanis hívei nem találták megfelelőnek, ahogyan a pártvezetés a legutóbbi'kormányválság megoldását irányította. A Dél-Korea az Egyesült Államok' kívánságára jö­vő év elejétől megszigorítja a stratégiai fontosságú termékek kivitelét a szocialista országokba. A Li Peng kínai miniszter- elnök táviratban üdvözölte Lengyelország egy' hete kinevezett miniszterelnökét, Tadeusz Mazowieckit. A A Moldvai Legfel­sőbb Tanács csütörtökön kis változtatásokkal megszavazta e moldován nyelvtörvényt, a moldován hivatalos nyelv lett. A A nyugatnémet szövetségi kormány meghívására az NSZK-ban tartózkodik dr. Ruttner Gyöfgy szociáldemokrata ügyvéd, a ma­gyar szociáldemokrácia egyik vezetője és tanácsadója, dr. Dá­vid Gyula. \jEQYlETwmm■ A SÍROK SOK HEL YÜTTMÁR BESÜPPEDTEK den tizedik ember életét vesz­tette a világégésben. S azt sem szabad felednünk, hogy a má­sodik világháborút követő öt. ven „békeévben” 120 helyi há­ború zajlott le a világ külön­böző részeiben és ezekben mintegy huszonötmillió ember vesztette életét... AZ ÖTVENES ÉVEKBEN két és fél milliárd ember élt földünkön, ma már ötmilliárd, s az ezredfordulóra még leg­alább egymilliárddal, ha nem többel nő „a kék bolygó” la­kóinak száma. Az előrejelzé­sek különbözőek, hiszen a szá­mítógépekbe más és más té­nyezőket táplálnak be, mert vannak, akik hisznek a szüle­tésszabályozás sikerében, má­sok a pusztító járványokat kalkulálják be, vagy az éhín. séget egyes földrészeken, is­mét mások nem zárják ki a pusztító háborúkat, amelyek ismét tömegével szedik majd áldozataikat. Bárhogyan is történik, a népességrobbanás azokra a területekre lesz jel­lemző, amelyeken nem tizedelt meg egész, termékenységük, életük virágában levő nemze­dékeket az a gyilkos, eddig legpusztítóbb háború, amely ma éppen ötven esztendővel ezelőtt robbant ki Európában. Ma éppen fél évszázada in­dult meg a hitleri hadigépe. zet, amelynek első célpontja Lengyelország volt. A háború mindjobban kiterjedt, s alig volt a világnak olyan zuga, amely valamilyen formában nem vett volna részt a had­műveletekben. Van úgy, hogy pusztító csaták színhelye volt, vagy úgy, hogy emberanyagot, hadifelszerelést bocsátott vala­melyik harcoló fél rendelkezé­sére. Semleges országok alig voltak ebben a világégésben, amely éppen a mi földrészün­kön tombolt a legnagyobb he­vességgel és eltörölte az első világháborúban még érvényes hagyományos különbséget hát­ország és front között. A mo­dern haditechnika a békés pol­gári lakosságot is elárasztotta pusztító eszközeivel. Nehéz volna pontosan megállapítani, hogy az ötven-ötvenöt millió áldozatból hányán haltak meg lövészárkokban és hányán há­zak óvóhelyein bombatalála­tok következtében. A hitleri „precizitás” ftyomán csak ar. ról a hatmillióról tudunk bi­zonyosságot, akit a faji törvé­nyek megszállottjai koncent­rációs táborba hurcoltak, hogy ott gázkamrákban végezzenek velük szisztematikus módon, majd, hogy emberiségellenes bűntetteik nyomait eltüntes­sék, krematóriumokban éget­ték el holttesteiket. E BORZALMAK életben maradt tanúi ma már idős em­berek, ha egyáltalán még él­nek. Sokuk sírdombjai már ugyanúgy besüppedtek, mint azoké, akik a hadműveletek­ben a frontokon és a hátor­szági bombázásoknál vagy azokban a harci cselekmé­nyekben lelték halálukat, ame­lyek a háborút lakóházukhoz vitték. Az átélők között vol­tak, vannak újságírók, írók is, akik igyekeztek az utókor szá­mára megörökíteni mindazt, ami történt. Beszámolóik per­sze nem mindig lehettek tár­gyilagosak, hitelesek, hiszen sok mindent csak hallomásból ismerhettek, sőt nemegyszer félreinformálták őket, s ilyen­kor legjobb tudásuk szerint jóhiszeműen visszhangoztak hazugságokat is, s rágalomnak kiáltottak ki olyan igazságo­kat, amelyekhez ma már a le­véltári dokumentumok nyo­mán sem férhet kétség, és az egykor megfélemlítés miatt akkor hallgatásba burkolózott átélők elmondták a történte­ket. Igen, ma, amikor immár a szókimondás órájában va­gyunk, sok minden megvilá­gosodik. Így annak a Molotov —Ribbetrop egyezménynek titkos záradékáról is felieb bent a fátyol, amely a sztálinista Szovjetunió és a hitleri Né­metország között érdekszfé­ra-megállapodást foglalt szer­ződésbe. Sok minden vált köz­tudottá a jaltai megállapodás­ról is, amely a háború utáni .rendezés keretében szintén egyfajta érdekszféra-megálla­podást jelentett, ezúttal a győztes hatalmak számára. A történészekre több fel­adat vár még az események feltárásában, mint bárki akár néhány éve is erre számított. A második világháborút meg­előző. a háborús évek és az azt követő évtizedek eseményei­ben még bőven vannak fehér foltok, s ki kell deríteni sok mindenről, hogy mi, miért és hogyan is történt valójában? Addig is a háborút túléltek, és azok az újabb generációk, amelyek csupán a történelem- könyvekből ismerik csupán jól-rosszu! az eseményeket, együtt emlékeznek halottaink- ra, arra, hogy hazánkban min­MA IS BONYOLULT a helyzet kontinensünkön, s van­nak bőven feszültségek. De működik egyfajta reflex a kompromisszumos megoldá­sok keresésére, még akkor is, ha időnként annyira zivatarra hajlónak látszik a politikai ég­bolt Európa felett. A közös eu­rópai otthonunk megteremté­sére ma már nemcsak a jám­bor óhaj van meg kontinen­sünk mind több országában, hanem kormányszinten látha­tó sok helyütt az őszinte szán­dék is az erre való cselekvés­re. Ami a harmincas években még utópia volt, később pedig az ötvenes-hatvanas években sok politikust megmosolyogta­tó ábránd, 1975-ben valóság­gá vált: aláírták a helsinki ok­mányt az európai biztonsági szerződésekről, s két éve sincs, hogy megkezdték, szintén kon­tinensünkön, a közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéták megsemmisítését. Reményked­jünk ezen a fél évszázados tragikus évfordulón, amikor kirobbant a második világhá­ború, hogy a világűrből oly gyönyörűnek látszó kék színű bolygó, amely a harmadik szá­mú naprendszerünkben, olyan sikereket ünnepelhet közösen a jövőben is, mint a Voyager űrszonda szenzációs Neptun, felvételei, s nem pedig tö­meghalált okozó eszközökkel „népesíti be” a kozmoszt, hogy onnan minden eddiginél na­gyobb pusztítást idézhessen elő... Árkus István Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) sek törvényi szinten rendeződ­jenek. A kormány ülésén a oelügyminiszter elmondta, aogy az elmúlt időszakban a Romániából érkezett mene­kültek száma tovább nőtt. Számuk jelenleg meghaladja a 18 ezret, s csupán július­ban ezerhatszázan érkeztek. Ami a menekültek nemzetiség szerinti összetételét illeti: csökken a magyar, miközben növekszik a román, illetve a német nemzetiségűek száma. A hazánkba érkezők több mint 50 százaléka ugyan még mindig magyar nemzetiségű, a románoké viszont már eléri a 40 százalékot. A jogszabálytervezet szerint azok minősülnek menekült­nek, akik faji, vallási, nemze­ti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tarto­zás, vagy politikai meggyőző­dés miatt üldözésnek vannak kitéve, vagy üldözéstől tart­hatnak, s ezért nem kívánnak hazatérni. A menekült minő­sítéshez az érintetteknek a határátlépést követően 72 órán belül a rendőri, határőrizeti szervek előtt kell nyilatkoza­tot tenniük szándékukról. Je­lentkezhetnek a menekülteket befogadó állomásokon, vala­mint a budapesti, a csongrádi és a Szabolcs-Szatmár megyei rendőr-főkapitányságon. A menekülteket befogadó állo­mások elkészültéig a kérel­mekkel első fokon a rendőr­főkapitányságok, illetve -ka­pitányságok foglalkoznak. Az eljárás során a menekült státusért folyamodókat sze­mélyesen is meghallgatják, hogy valószínűsíthető legyen: adottak, valósak-e a mene­kültté nyilvánítás kritériumai. Ha számukra kedvezőtlen az ügy kimenetele, a Belügymi­nisztérium Menekültügyi Hi­vatalához ■ fellebbezhetnek. Amennyiben e döntést sem tartják megfelelőnek, bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. A szóvivő közölte: az érintettek állampolgárságukat megtart­atják, de amennyiben meg­kapják a menekült státust, magyar állampolgárnak te­kintendők. A rendelkezés csak az európai országokból érke­zőkre vonatkozik. Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kormány tárgyal a tölgyer­dők tömeges elhalásának Okai­ról. s az ebből származó ká­rok csökkentésének lehető­ségéről. A több mint három- százezer hektárnyi tölgyerdő­ből 88 ezer hektáron pusztít valamilyen kór, a károsult faanyag értéke másfél mil­liárd forint. A folyamatban egyaránt közrejátszik a kör­nyezetszennyezés, az elmúlt esztendők kevés csapadéka, a talajvízszint növekedése és a természetes vizek szennyezett­sége. A végleges válasszal azonban a tudomány még adós. A kormány egyetért az­zal, hogy a károsult erdőgaz­daságokat központilag is tá­mogatni kell. Megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy ezt a mezőgazdaságnak nyújtott támogatás egészéből vagy központi kasszából fe­dezzék. Az elképzelések sze­rint az erdőgazdaságok köb­méterenként 600 forint támo­gatásban részesülnének, dön­tés azonban még nincs. A Minisztertanács személyi kérdésben is határozott. A pénzügyminiszter javaslatára a kormány szeptember 30-i hatállyal felmentette tisztsé­géből Varga Béla pénzügymi­niszter-helyettest, s utódaként október 1-jei hatállyal Nagy Istvánt nevezte ki. Bajnok Zsolt a tájékoztatót követően számos -kérdést ka­pott a jelenlévő újságíróktól. A Csehszlovákiában letartóz­tatott, majd elítélt magyar állampolgárok ügyével kap­csolatban saját véleményét fo­galmazta meg. Rámutatott: közös érdek, hogy a két or­szág között rendezett, sőt ba­ráti viszony alakuljon ki, s ez a jószomszédi viszony jelle­mezze a következő időszako­kat is. Megítélése szerint a két magyar fiatal- ügyét a ténylegesnél súlyosabbnak te­kintették a csehszlovák ható­ságok. Arra vonatkozóan azon­ban nem bocsátkozott részle­tekbe, hogy mi lehetett az oka e súlyosabb megítélésnek. A szakszervezet és a kor­mány viszonyát firtató kérdés­re válaszolva Bajnok Zsolt kő. zölte: a kormánynak nem szándéka, s nem is célja, hogy a konfliktushelyzetet fenntart­sa, s még kevésbé érdeke az, hogy élezze. Tárgyalási szán­dékát jelzi a mecseki ügyben elfoglalt álláspontja is. A pártok finanszírozására elkülönített 50 milliós összeg­ből a szóvivő szerint 38 mil­lió forint maradt a kasszában, mert az Ellenzéki Kerekasztal felelős képviselői jelezték, hogy nem kívánnak részesed­ni ebből a pénzből — mondta a szóvivő egy újabb kérdésre. A kormány úgy döntött, hogy mégis felajánlja az . EKA-nak a pénzt. Az abban tömörült tagok ugyanis különbözőkép­pen vélekednek a segélyről, így belátásukra bízza,. felhasz­nálják-e vagy sem. Bajnok Zsolt cáfolta azt a nyugati sajtóban felröppent hírt, amely szerint a napok­ban 15 ezer NDK-beli állam­polgár távozna hazánkból. Szerinte a híreszteléseknek nincs konkrét alapja. Egy dán lap tudósítója erre rea­gálva azt az értesülését közöl­te, hogy állítólag a nyugatné­metek felkérték az osztrák államvasutakat, hogy ötven vasúti vagont biztosítsanak jövő szerdára, s így joggal fel­tételezhető, hogy NDK-beli ál­lampolgárok tömegét várják Magyarországon keresztül Bajnok Zsolt lakonikus vála­sza: „Irigylem az optimizmu­sukat”* A menekültek ügyével kap­csolatos kérdésekre elmondta: egyrészt a menekültügyekkel kapcsolatos törvény, másrészt és alapvetően a be- és ki- vándorlási törvény lesz az, amely rendezi sorsukat. Nyil­vánvalóan lehetőségük lesz arra, hogy ha akarnak, ná­lunk telepedjenek le, majd a be- és kivándorlás jogszabá­lyok alapján lehetőségük adó­dik más választásra is. Arra a kérdésre, hogy miért csak Európára vonatkozik a készü­lő menekültügyi törvény, Baj­nok Zsolt nem válaszolt, mondván, hogy nem ismeri kellően ezt a problémát. Kö­zölte viszont, hogy a tör­vényerejű rendeletet heteken belül megalkotja az Elnöki Tanács, s azzal egyidejűleg lép majd hatályba a kor­mányrendelet is. Amennyiben kihirdetik a két jogszabályt, Magyarország felmondja-e az NDK-val je­lenleg érvényben levő, e tárgyra vonatkozó megállapo­dást — hangzott egy kérdés. A szóvivő hangoztatta: nem áll szándékunkban egyoldalú lé­péseket tenni. Nem titok vi­szont, hogy tárgyalunk azon szocialista országbeli partne­reinkkel, akikkel kétoldalú megállapodásaink vannak, s e megállapodások egyik-másik passzusa nincs összhangban a .genfi konvencióban vállalt kö­telezettségeinkkel. Bízunk ab­ban, hogy a tárgyalássorozat eredményeket hoz, s egyálta­lán nem lesz szükség egyolda­lú elhatározás megfogalmazá­sára. Szólt arról is, hogy a Romániából érkezett menekül­tek eddig bizonyos fokig elté­rő elbánásban részesültek, de ez inkább jogi formula kérdé­se volt, hiszen az ország te­hetsége és ereje szerint igyek­szik az otthon- és egziszten­ciateremtés minden feladatá­ban segíteni. Ugyanezt a tá­mogatást természetesen a ná­lunk letelepedni kívánók va­lamilyen formában meg fog­ják kapni. Akit menekültté nyilvánítanak, azt gyakorla­tilag magyar állampolgárként kell kezelni. Ez önmagában csak jogi egyenlőséget és esélyt jelent, de ez sem lé­nyegtelen. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom