Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

2 ^ßßbiaP 1989. AUGUSZTUS 30., SZERDA Az 52KP KB kollektív dokumentuma a balti helyzetről Interlaken Jí II. ORSZÁGOS TMÁCSKOZÁS ELŐTT A nacionalista A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak a balti országokban kialakult helyzetről közzétett nyilat­kozata a szovjet vezetés kollektív álláspontját tükrözi, bele­értve a pártvezetés tagjainak és Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a véleményét is. Gennagyij Geraszi- mov külügyi szóvivő keddi moszkvai sajtókonferenciáján kér­désekre válaszolva rámutatott, hogy a nyilatkozat kollektív dokumentum, amely nem egyes vezetők személyes nézeteit tükrözi. Kidolgozásában az SZKP KB főtitkára is részt vett, függetlenül attól, hogy az adott időszakban Moszkvában tar­tózkodott-e vagy sem — mutatott rá Geraszimov. A sajtótájékoztatón elhang­zott kérdések azokra a koráb­ban elterjedt találgatásokra irányultak, melyek szerint az SZKP KB éppen szabadságon levő főtitkára nem is tudott az igen kemény hangvételű nyi­latkozatról. Egyes vélemények szerint a nyilatkozat a párton belüli konzervatív szárny né­zeteit tartalmazza. A balti ál­lamokban a közvélemény ra­dikális csoportjai, a helyi nép­frontok képviselői nyomás- gyakorlásként értékelték a dokumentumot, amely a „na­cionalista hisztéria" elkerülé­sére figyelmeztette a három északi köztársaság polgárait. A lett és az észt kommu­nista párt központi bizottságai támogatásukról biztosították az SZKP KB-nak a baltikumi törekvésekkel kapcsolatos hét végi nyilatkozatát. A Litván KP Központi Bizottsága ma ül össze. Az észt pártvezetés vélemé­nyét a köztársaság televízió­jában Vajno Väljas első titkár ismertette, s ebben támogatta az SZKP Központi Bizottságá­nak nyilatkozatában foglalta­kat. Támadta egyúttal azokat a konzervatív erőket, ame­lyek a helyzet élezésére törek­szenek a köztársaságon belül. Közölte ugyanakkor, hogy to­vábbra is támogatni fogják az autonómiára, az észt nyelv és kulturális örökség ápolására vonatkozó követeléseket — ír­ja a Reuter brit hírszolgálati iroda egy helyi újságíró-köz­léseire hivatkozva. Hasonló tartalmú nyilatko­zatot olvastak fel a litván te­levízióban is. A szovjet tele­vízióban hétfőn a késő esti órákban megszólalt Vagyim Bakutyin belügyminiszter, aki aggodalmának adott hangot a fokozódó nacionalista zavar­gások miatt. Nem csupán a balti köztársaságokat, hanem Moldavát és az azerbajdzsán —örmény nézeteltéréseket is felemlítette. A nyelvtörvény tervezeté­nek vitája mellé a Moldavá- ban kialakult tarsadalmi-poli- tikai helyzet elemzését is na­pirendjére tűzte a Moldavai Legfelsőbb Tanács kedden Kisinyovban megnyílt ülése. Ingatlanspekuláció a bűnös gyújtogatás indítéka? Nyaralóhely lángtengerben Az utóbbi évek legnagyobb erdő- és bozóttüze hatalmaso­dott el keddre virradó éjjel Szardínia északi részén, Olbia és Porto Rotondo nyaralóhely közelében. Az erős szélben vil­lámgyorsan terjedő lángten­gerben nyolc személy vesztette életét úgy, hogy bennégtek há­rom gépkocsiban, amelyek út­ját a lángok elvágták. Több személyt szállítottak a mentő- helikopterek kórházba égési sérülésekkel, miután a tűzvész megközelítette a Costa Sme- ralda népszerű üdülőhelyet. Illetékesek meggyőződése sze­rint a tüzet több helyütt is szándékos és bűnös gyújtoga­tás okozta. Idegenforgalmi és ingatlanspekulációs célokkal nem ritka, hogy felégetnek te­rületeket a későbbi beépítés megkönnyítésére. Valószínűleg ezúttal is ez áll a katasztrófa hátterében. Küilölái események egy mondatban Genfben befejeződött tegnap a vegyi fegyverek betiltásá­ról folyó szovjet—amerikai tárgyalások 12. fordulója. A Kíná­ban, a kantoni Wenchong hajógyárban vízre bocsátották a Bar­tók nevű hajóit, amely a Mahart megrendelésére készült első­ként egy háromdarabos sorozatból. Á Tádzsikisztánban több mint tíz hektár ültetett és kilencven hektár vadon növő kábí­tószer-alapanyagot képző növénytermő területet találtak és semmisítettek meg a kábítószer-előállítás elleni, köztársasági méretű harc keretében. A Valamennyi keddi lengyel napilap beszámolt arról, hogy a nyugat-európai zsidó szervezetek éles hangú elítélő nyilatkozatokkal reagáltak Glemp lengyel bíbo­ros, prímás szombati beszédére, amelyet a czestochowai Jasna Gora-i kolostornál mondott és amelyben a lehető legrosszabb -antiszemita retorikát idéző kijelentéseket tett. A A Román Kommunista Párt továbbra is a munkásosztály pártja marad: ezt emelte ki a Scinteia, amely beszámolt a novemberben tar­tandó pártkongresszus előkészületeiről. Ügyvédkongrssszus A svájci Interlakenben meg­kezdődött a Nemzetközi Ügy­védszövetség éves kongresszu­sa. A tanácskozás résztvevői az emberi jogok és a nemzet­közi együttműködés, a nemze­tiségi jogok és a nemzetközi tőkeáramlás jogi vonatkozásai­nak kérdéseit tekintik át. Irán Új kormány Az iráni parlament (madzs- lisz) kedden bizalmat szava­zott mind a huszonkét sze­mélynek, akiket az új elnök, Ali Akbar Hasemi Rafszan- dzsarú miniszternek jelölt kor­mányába — jelentette a tehe- ráni rádió. Megfigyelők szerint a szava­zás eredménye Rafszandzsani egyértelmű győzelmét jelen­ti. ÚJVIDÉKI VÉLEKEDÉS Az újvidéki Magyar Szó Körúton Csehszlovákiában címmel megkezdte munkatársa, Dujmovics György cikksoroza­tának közlését. A riporter be­vezetőjében a következőket ír­ta: miközben a Szovjetunió­ban, Lengyelországban és Magyarországon gyökeres tár­sadalmi és gazdasági átalaku­lás bontakozik ki, ami a szo­cialista társadalom jobbítására és az embernek mint egyénnek az eddiginél nagyobb mértékű tiszteletére irányul, addig né­hány más szocialista ország­ban, egyebek között az NDK- ban, Csehszlovákiában és Bul­gáriában csak szavakban támo­gatják a reformot. Meghirdet­ték, de az átalakulásból és a nagyobb nyíltságból semmi sem lett. Csehszlovákiában pél­dául úgy tűnt, hogy február­ban sínre tették az ügyet, de azóta minden görcsbe mereve­dett. Azok, akik 21 évvel ezelőtt a bevonuló és a Prágai Tavasz­ként ismert demokratikus moz­galmat eltipró tankok nyomá­ban kerültek az ország élére, makacsul ragaszkodnak azok­hoz a megoldásokhoz és módi szerekhez, amelyek fölött egy­értelműen eljárt az idő. Céljuk, hogy semmi se változzon. tahrani Fiiser ■ fs' tjf. tóüifnrt# ^GÖLÁN\ HEIGHTS @J Key Tarots Seized by Israel A TÉRKÉP, amelyet olvasó­ink e hírmagyarázatban lát­hatnak, nem most jelent meg, hanem több mint hét éve a US News and World Report című amerikai hetilapban. Azt a helyzetet ábrázolja, amikor Izrael „megtorlásul” a legmé­lyebben nyomult be katonai erőivel a szomszédos Libanon­ba, s támadó páncélos ékei el­jutottak Bejrútba is. A térké­pen jól észlelhető a Bekaa- völgy, amely a Libanonban ál­lomásozó 35 ezer főnyi Szíriái békefenntartó erő főtámasz­pontját képezi. Igaz Izrael egy úgynevezett „biztonsági sáv” kivételével, elhagyta északi szomszédjának területét, de kommandói ma is át-átcsapnak Libanon területé­re. Éppen a napokban kétízben hajtottak végre bombatámadá­sokat libanoni, általuk síita célpontoknak kikiáltott falvak ellen, s tovább növelték a bé­kés polgári lakosokból kike­rülő áldozatok számát. Az im­már tizennégy éve tartó liba­noni polgárháborúban bármi­kor támadhat ismét olyan helyzet, hogy egy tel-avivi döntés nyomán megindulnak észak felé a harci repülőgépek által támogatott harckocsiosz­lopok, hogy tovább ontsák a halálos lövedékeket a sokat szenvedett lakosságra. A felfo­kozódott feszültséget tükrözi, hogy francia hadihajók cirkál­nak egyelőre még nemzetközi vizeken, de ki tudja, mikor történik olyan váratlan ese­mény, amely Párizst cselekvés­re készteti? S ott vannak a kö­zelben természetesen a 6. ame­rikai flotta hadihajói is, hogy „kéznél legyenek”, ha a Fehér Ház beavatkozást határoz el. EKÖZBEN BEJRÜT KÖR­NYÉKÉN dúl a fegyveres harc, s időnként szakítja meg csak egy hosszabb-rövidebb ideig tartó tűzszünet. Aoun hivata­los libanoni hadserege, amely túlnyomórészt keresztény mili- cistákból áll, harcol a moha­medán fegyveresekkel, akiket a mintegy 35 ezer főnyi szír csapatok is támogatnak. A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy 1988 szeptembere Üírsfi&gifcspáxafsastk Ingázás négy fővárosban Invasion Paths! Mediterranean Sea mm. óta, amikoris nem sikerült megtartani a törvényes elnök- választást, alkotmányos válság van az országban. Aoun, a ke­resztény milicisták főparancs­noka, aki a hivatalos, de való­jában csak a fegyveres erők egy töredékét kitevő libanoni hadsereg főparancsnokának tisztét is magához ragadta, csu­pán a főváros egy részét és Li­banon egyharmadát ellenőrzi, s a tenger felöl Damaszkusz blokád alá helyezte, hogy így megakadályozza, hogy fegyver­szállítmányokat kaphasson Iraktól. Bagdad ugyanis 1988 szeptembere óta Aount ismeri el Libanon elnökének. A békés rendezésre a múlt­ban nem egy közvetítési kísér­let történt, de ezek kudarcot vallottak. Nem sikerült az Arab Liga békéltető missziójá­nak bejrúti tárgyalássorozata. Többször összeomlottak a fran­cia kezdeményezések. Pedig Franciaországnak, amely va­laha meghatározó szerepet ját­szott mind Libanonban, mind Szíriában, még ma is van más nagyhatalmaknál nagyobb be­folyása, nem is beszélve arról, hogy az arabon kívül a fran­cia az „elsőszámú nyelv” mindkét országban ... A HELYZET VESZÉLYES­SÉGE ösztönözte Moszkvát arra, hogy diplomáciai kezde­ményezésre szánja el magát. Pedig — mint kommentátorok rámutattak — a Szovjetunió nem kis belső gondokkal küzd a Baltikumban, Moldáviában, Azerbajdzsánban és örmény- országban. Mégis a Szovjet­unió, egyrészt földrajzi fekvé­se, másrészt nagyhatalmi fele­lőssége miatt nem lehetett kö­zömbös, s ezért olyan kipró­bált diplomatát küldött a kon­fliktusban részt vevő közel- keleti fővárosokba, mint Gen- nyadij Taraszov külügyminisz­ter-helyettes. A szovjet diplo­mata először Damaszkuszion, majd Bejrutban tárgyalt az ér­dekeltekkel. Ezután útja Am- manba vezetett, s jelenleg Bag­dadban folytatja megbeszélé­seit. Kész arra is, hogy addig in­gázzon e fővárosok között, amíg kedvező válaszokat nem kap Moszkva kompromisszu­mos javaslatára. A szovjet terv szerint Szíria kivonulna Nyu- gat-Bejrútból és a kelet-liba­noni Bekaa-völgyből. Ezzel egyidejűleg Izraelnek is el kel­lene hagynia Dél-Libanont. A külföldi csapatok távozása után megtarthatnák az 1988 szep­tembere óta esedékes elnökvá­lasztást és ezzel megoldódhat­na az ország alkotmányos vál­sága. TARASZOVNAK természe­tesen nem lesz könnyű dolga a közvetítésnél, hiszen sem Szí­ria, sem Izrael nem akar hal­lani csapatainak kivonásáról. Bejrút körül pedig folytatódik a pusztító háború. De talán azok, akik csak a fegyverek nyelvén akarnak beszélni, egy­szer talán végre megértik, hogy Libanon népe immár be­lefáradt a majd másfél évtize­des véres háborúba, s minden nappal csak tovább mérgező­dig a helyzet, s mind ellenőriz- hetetlenebbé válik a libanoni konfliktus. Árkus István hi MSZMP-reformkörök a párt megújhodásáért Az MSZMP reformkörei egységes pártot akarnak, amely megszabadul a koráDbi terhes örökségétől, s program­jával, működési elveivel a radikális reformokat szolgálja. Csak így van esélye annak, hogy a párt felelősen állhas­son a nemzet elé, s egy de­mokratikus választáson a ma­gyar nép bizalmát kérje. E gondolatok jegyében ajánlotta a hazai és a nemzetközi saj­tó figyelmébe az MSZMP re­formköreinek szeptember 2-án, szombaton és 3-án, va­sárnap tartandó országos kon­ferenciáját Varga József, a tanácskozás sajtóirodájának vezetője. A hétvégi rendezvény hely­színén — az MSZMP Buda­pesti Bizottságának politikai, propaganda- és művelődési központjában — tartott sajtó- konferencián Varga József emlékeztetett: a reformgon­dolatok és azok képviselői mindig jelen voltak az MSZMP-ben, de a sztálini tí­pusú pártstruktúrában — még annak szelídített kádári válto­zatában is — nem kerülhettek felszínre. Ha mégis, akkor a revizionizmus, a p ártszerűt- lenség címkéjével illették e törekvéseket, vagy éppen ke­mény retorziót, megtorlást váltottak ki. A reformgondol­kodás az elmúlt évtizedben tapasztalható megannyi jelen­ség hatására egyre inkább fel­erősödött. A párttagság mind kevésbé tűrte, hogy egy szűk uralkodó elit döntsön minden kérdésben. Olyan belső nyo­más alakult ki, amely tavaly májusban robbanásszerűen so­dorta el a tehetetlen, konzer­vatív pártvezetés jelentős ré­szét. 'Véleménye szerint az utób­bi időben sokan átvették a reformretorikát, a gyakorlat­ban azonban a valóságos re­formok érdekében nem sok történt. A párttagság a re­formkörökben találta meg a teret a cselekvésre, a vezető testületek tettekre sarkallásá- ra. Az országos tanácskozás céljaként nem csupán egy át­fogó reformplatform megvita­tását és elfogadtatását jelölte meg, hanem azt is, hogy vá­laszokat fogalmazzanak meg minden olyan, a magyar tár­sadalmat foglalkoztató kér­désre, amellyel az MSZMP kongresszusának szembe kell néznie. Ez a reformkörök kö­telessége, mert azt akarják, hogy az MSZMP meghatározó erőként vegyen részt a jövő többpártrendszerű Magyaror­szágán a hatalom gyakorlá­sában. A reformkörök azt kí­vánják, hogy o radikális re­formeszmék talaján újhodjon meg az MSZMP, vagy — ha úgy tetszik — alakuljon új párttá. A pártvezetésben olyan em­berekre van szükség, akiket nem terhel a múlt hibáinak, bűneinek felelőssége, akik hi­telesen tudják képviselni a pártot az egész nemzet előtt. Varga József elismerte, hogy a párt tagjai közül sokan nem érteftek egyet a reformkorok nézeteivel. Hangsúlyozta, hogy senkit sem akarnak kiszoríta­ni. vagy legyőzni. A többséget markánsan megfogalmazott nézeteikkel kívánják meg­nyerni. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a kongresz- szuson a párt kétségtelenül meglevő konzervatív erői ke­rülnek többségbe. A reform­körökbe tömörült párttagok — s ebben véleménye szerint egyöntetű a vélemény — an­nak a pártnak már nem lesz­nek a tagjai. Végezetül szólt arról, hogy az országos tanácskozásra meghívták az MSZMP más platformjait s a demokratikus szervezetek képviselőit. A ta­nácskozás első napjának esté­jén pohárköszöntőt mond Né­meth Miklós miniszterelnök, a vasárnapi nagygyűlésen pedig felszólal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Pozsgay Imre, az elnökség tagja. Az élénk érdeklődéssel kí­sért beszámolót követően az újságírók számos kérdést tet­tek fel a sajtóiroda vezetői­nek, illetve a meghívott ven­dégeknek: Vári Lászlónak, az MSZMP Zala megyei választ­mánya társadalmi elnökének, Géczi József politológusnak és Szabó Zoltánnak, az ELTE munkatársának. Varga József szerint, ha az MSZMP re­formkörei nyernek teret, a pártot semmiképpen sem fog­ják kommunista pártnak hív­ni. Ez amúgy is nehezen kö­rülírható, nem pontosan de­finiálható fogalom. Véleménye szerint ű modern szociálde­mokrata pártokra hasonlítana a párt, nyitottak a polgári ra­dikális gondolatokra is. Géczi József arról szólt, hogy a Pozsgay Imre vezette bizott­ság által kidolgozott pártprog­ramtervezetet a reform körök vitaalapnak tekintik, de sze­rinte e program mentén a progresszív és a konzervatív erők között nem következhet be a kettéválás. Ezt azzal in­dokolta, hogy szerinte vannak olyanok, akik bármilyen prog­ramot magukénak vallanak, csakhogy átmenthessék hatal­mukat. A párt vagyonát firtató kér­désre, Szabó Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy független ellenzéki szakértők bevonásával kell el­készíteni az MSZMP érvé­nyes, folyó áron felbecsült va­gyonleltárát. Ezt a kongresz- szus, illetve az ország nyilvá­nossága elé kell tárni. A kongresszus felhatalmazásával az állami juttatásokból szár­mazó rész társadalmasításáról azonnal tárgyalásokat kell kezdeni. Az MTI munkatársának e témához kapcsolódó kérdésére Szabó Zoltán elmondta, feojgy a reformkörök szeri»t,-a-Next 2000 Kft. szervezésének mun­kálatait is haladéktalanul le kell állítani. A középszintű politikai egyeztető tárgyaláso­kon született megállapo­dást méltatva hangoztatták, hogy a párt kivonulását a munkahelyekről a reformkö­rök már régóta követelték, a jogállam felépítése, illetve a pártállam lebontása ezt a lé­pést szükségszerűvé teszi. Az MSZMP-n belüli erőviszonyo­kat százalékos arányban fir­tató tudósítói kérdésre úgy fogalmaztak, hogy ez számada­tokban nem kifejezhető, de számon tartják, figyelik egy­mást a különféle platformok. Borsodban, Grósz Károly „ha­zájában” masszív konzervatív erők léteznek, más a helyzet viszont Budapesten. Itt a re­formgondolatok befogadására éhes többség él, amely a kong­resszusig meggyőzhető a válto­zás szükségességéről. A reformkörök kit tekinte­nek hiteles vezetőnek? — így szólt a BBC tudósítójának kérdése. A válasz: azokat, aki­ket a tagság, illetve a nép an­nak tart, akik véleményüket nem a politikai széljárásnak megfelelően változtatták, akik nem akkor váltak reformerré, amikor azért „jutalom” járt. Közölték azt is, hogy a hét­végi tanácskozáson a KB min­den tagjáról megszavaztatják a küldötteket, bíznak-e benne, vagy sem. A szavazatok ered­ményét nyilvánosságra hoz­zák. A reformkörök a tradi­cionális kommunista-szocia­lista értékek közül vállalják a párt mozgalmi jellegét, a tár­sadalmi egyenlőséget és szo­lidaritást. az esélyegyen lósá­gét. a demokráciát, annak nemcsak képviseleti, hanem közvetlen formáit is — hang­zott el válaszként az összeg­zés egy másik kérdésre. Ab­ban sincs vita, hogy a reform­körök a polgárosodást, a rész­leges kapitalizációt. a világ- gazdaságba való visszaillesz­kedést óhajtják. A Rudé Prá- vo tudósítójának kérdésére el­mondták. hogy egvmás között elvtársnak szólítják egymást, s ha a reformkörök kerülnek ki győztesen. szövetségesük­nek tekintik a testvérnártokat és egyáltalán, minden balol­dal erőt. Készek az együtt­működésre a demokratikus politikai tömörülésekkel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom