Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

1989. AUGUSZTUS 30.. SZERDA 3 KI TERVEZTE, KI ENGEDÉLYEZTE? Döntsön a falu! Hozzászólás cikkünkhöz Egy MSZMP-tag gondolatai az MDF szobi tagtoborzójáról Ó MONDTA Nem elég Teljes oldalt betöltő in­terjút készített Nyíri Ta­más teológiaprofesszorral a Rádió- és Televízióújsag (89/35.) munkatársa. A nap­jainkban oly' divatosnak bizonyuló összevissza be­szédek idején, amikor bar­mi a hallgatóság, az olva­sótábor nyakába sózható az őszinteség, a nyíltság, a le­leplezés címkéivel, úgy hatnak Nyíri Tamás sza­vai, mint légszomjas em­bernek egy mély szippan­tás a friss levegőből. A többi között ugyanis azt mondta Ny. T„ „A got az emberi világban nem elég megismertetni, meg is kell kedv éltetni." S amint szinte mindenki tapasztal­hatja, nem megy könnyen ez a megkedveltetés. Sói! A politika küzdőterepe, a társadalmi szolidaritás sok­féle részlete, a megélhetés nehézségei miatti konflik­tusoknak a garmadája mind-mind arra szolgáltat intő jeleket, hogy nagy ba­jok vannak az erkölcsi ér­zékek tudati birodalmában. Ezeknek a bajoknak a döntő része arra vezethető vissza, hogy emberek soka­sága nevelkedett fel úgy, hogy — Ny. T. szavai sze­rint — „nem lett belőle keresztény, nem lett mar­xista, nem lett liberális, hanem olyan ember lett, aki nemigen tudja, mi miért helyes vagy helyte­len, mi a bűn s mi nem az." Pontos látlelet nap­jaink elkeserítő valóságá­ról, amikor emberek sere­ge adja tanújelét annak, fogalma sincsen erkölcsi alapértékekről, az erkölcs minimumáról sem, nem­hogy ezeket mindennapi cselekedetei során alkal­mazni, érvényesíteni akar­ná. Veszedelmes út, mert il­lúzióknak a kergetése len­ne tehát úgy vélekedni, a meghirdetett (megismerte­tett?) politikai pluraliz­mus, a demokrácia, a nyílt­ság stb., stb., egyik napról a másikra lelki paradicso­mi állapotokat teremt. A jelek szerint a jó megis­mertetésének is a legele­jén tartunk. S hogy meny­nyi idő kell a megkedvel- tetéséhez? Félünk: sok-sok év, évtizedek. Félünk: meg­történhet, hogy mire a vé­gére érnek munkájuknak a megkedveltetők, már nem lesz mit kedvelni... KLIENS A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nyilatkozat­ban tiltakozott amiatt, hogy szerintük néhány befolyásos ember ismét háttérbe szorítja a közösséget. Tudni akarják, hogy kik a felelősök a gödi Kis-Duna-ág tóvá alakítá­sáért. Ki tervezte és ki enge­délyezte? Ki adott engedélyt több száz fa kivágására? — kérdezik, majd igy folytatódik az Országos Sajtószolgálat augusztus 28-án kiadott közle­ményében ismertetett nyilat­kozat szövege: „Ha netán minden a szabályok szerint történt, akkor felül kell vizs­gálni és módosítani kell a sza­bályokat. Egyáltalán kié a gödi Kis-Duna-ág? Hogyan válhatunk mi, az ország lako­sai természeti kincseink igazi gazdáivá? És végül: kié az ország? A gödi beavatkozást azon­nal függesszék fel! Javasol­juk. hogy a horgásztó pártolói nyilvánosan tárgyalják meg az ügyet a helyi lakossággal. Sze­rintük az eredeti állapotot kell helyreállítani." Bár lapunk augusztus 10., 14. és 23-i számában a fenti kérdésekre mi is választ kér­tünk, s azokat közreadtuk, célszerűnek láttuk újra meg­kérdezni az illetékeseket. Gáspár Gábor gödi tanács­elnök szerint a tervek a Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóságtól származnak, ahol a kivitelezési engedélyt megad­ták. A tanács, amely a helyi­leg „horgászvíznek" nevezett átalakítást nyilvános ülésen hagyta jóvá, s korábban falu­gyűlésen is tájékoztatást adott, az augusztus 21-i falu­fórum hangulatára való tekin­tettel döntött: szeptember 26- án az új szempontok szerint, szakemberek részvételével is­mét megtárgyalja a horgász­terület ügyét. Megrendelték azt a területrendezési részter­vet, melynek koncepciójától tehető függővé a további dönt tés. Időközben megérkezett szerkesztőségünkbe a Gödi Horgászegyesület 1. sz. cso­portjának augusztus 24-i ha­tározata, amely szerint: a jú­lius 10-én kezdett beruházás készültségi foka körülbelül 20 százalék. Értéke 1,2 millió fo­rint. Ez tagjaik közös vagyo­nának része. Határozatuk le­szögezi, hogy a falufórumon képviselt szervezetek egyesü­letüknek nem felettes hatósá­gai. Mivel az ott megnyilat­kozó politikai és társadalmi szervezetekkel függőségi vi­szonyban nem állnak, határo­zatukat magukra nézve nem tartják kötelezőnek. A kivite­lezést a meghatározott ütem­terv szerint folytatják. A kivitelezési terveket Ma- gyarics András, a KÖVIZIG szakembere készítette. Reich Gyula, a KÖVIZIG műszaki igazgatóhelyettese szerint a szóban forgó kivágott nyárfá­kat 1961-ben telepítették. Ezek élettartama 20—30 év, tehát a műveletnek itt volt az ideje. Ezért az illetékes erdé­szeti hatóság megadta rá az engedélyt. Különben azt a fe­lelősséget kellett volna vállal­ni, hogy a korhadó ágak, tör­zsek az ott járó emberekre zuhanva balesetet okoznak. A hullámtér természetesen a KÖVIZIG területe. A szakem­ber meggyőződése, hogy a kérdéses mellékág különben is feltöltődik az idők folyamán. Jobb lenne tehát, ha kezel­nék. Figyelembe véve azonban a kialakult helyzetet, az új rendezési terv miatt szünetel­tetik a horgászegyesület víz­jogi engedélyét. — Kivárjuk, mit akar, mit határoz a köz­ség lakossága — közölte Reich Gyula igazgatóhelyettes. — Mert higgyék el, nem akarunk mást, mint azok, akik ott él­nek. K. T. I. A forint fölértékeléséről! Vasasvélemény A hazai gépipar 50—70 üze­me, zömmel nagyobb gyárak és gyáregységek kerülnek — meg­lehetősen váratlanul — a je­lenleginél is nehezebb helyzet­be a forint fölértékelése után — így összegezte a forint ru­bellel szembeni felértékelése nyomán kialakult helyzetet Hódi Zoltán, a vasasszakszer­vezet' 'titkáré, az MTI munka­társának kérdésére. Mint mondotta: kedden, a reggeli órákban már vidéki üzemekből is érkeztek vélemé­nyek, jelzések a szakszervezeti központba. Egyebek között a Tungsram kaposvári gyáregy­sége tett olyan észrevételt: amennyiben nem sikerül meg­oldást találni az intézkedés „kivédésére”, úgy megeshet, hogy csökkenteniök kell a lét­számot, mivel a gyár nincsen olyan helyzetben, hogy rövid időn belül más termék gyártá­sára tudjon átállni. Nagy várakozással és öröm­mel mentem el arra az MDF- tagtoborzóra, ahol találkozhat­tunk Roszik Gábor evangélikus lelkésszel, frissen megválasz­tott országgyűlési képviselővel. Az előzetes információk (rá­dió, tv, újság) élményt sejtet­tek. Egy fiatal, energikus, csa­ládszerető ember, politikus, be­mutatkozni jött Szobra. Bemu­tatkozni és bemutatni azt az MDF-et, amelynek „színeiben” nyerni tudott Gödöllőn és Isa- szegen, az időközi választáso­kon. Magabiztosan nyert, szemé­lyes rátermettségén túl talán azért, mert az MSZMP helyi jelöltje nem tudta azt — a már rajtnál meglévő — hátrányt „ledolgozni”, amelyet Cserven- ka Ferencné személye szimbo­lizált a választók számára. Roszik Gábor és „csapata" jelesre vizsgázott, igyekezetü­ket, szakértelmüket siker ko­ronázta, megnyerték a válasz­tást és választóik bizalmát. Szobon is jól állt föl az MDF „csapata”. Egy korrekt és pártatlan levezető elnök, két „nehéz tüzér”, abszolút felké­szült, intelligens teoretikusok, és Roszik Gábor a maga egy­szerűségében, politikusi idea­lizmusával. Mi, kommunisták a „padlón voltunk”, nehezen ocsúdtunk föl, nehezen álltunk talpra. Lehengerlő volt az em- déefesek lendülete, hite, egyet akarása. összességében visszafogot­tan és intelligensen, de „szór­ták” vádjaikat, panaszaikat az MSZMP-re, arra a politikára, amely odavezette a társadal­mat erkölcsileg és gazdasági­lag, ahol most tartunk. (Bár időnként- be-becsúszott a szi­tuáció szelleméhez méltatlan és alacsony színvonalú „szur- kapiszka”, mind az előadók, mind a hozzászólók részéről.) Azok az emberek, akiknek véleményük van, hitükre, meg­győződésükre alapozzák azt. Természetesen önmagában ez nem érdem és nem is érték. Belső meggyőződése, ideoló­giai-politikai álláspontja, hite alapján az ember nem tarthat­ja önmagát, a gondolatait jobhnak, egyedül üdvözítőnek, csupán a mások véleménye, hi­te tiszteletben tartásával. Senki sem vindikálhatja ugyanis magának a jogot, hogy egyedül ő tudja biztosan, mi a jó is mi a rossz. Bizonyára furcsa — különö­sen azoknak, akik sematikus képet rajzoltak saját maguk számára a kommunistákról, ál­talában az MSZMP tagjairól —, hogy ennek a pártnak az egyik tagja beszél az eltérő vé­lemények tiszteletben tartásá­ról, ideológiai, szellemi tole­ranciáról, az eszmei sokszínű­ség szükségességéről. Észre kell azonban venni, hogy ez is az MSZMP, még ha vannak olyanok is, akik nem tartják politikai erőnek a re­formkommunista mozgalmat. Számunkra, reformkommu­nisták számára az MSZMP megújításáért folytatott politi­kai csatározásokban elsősorban annak a tudata ad erőt, ha biz­tosan számíthatunk egy euró­pai színvonalú szocialista párt keretein belül a demokratikus szocializmus híveire. Ehhez . nemcsak megértést, hanem együttműködést is, méghozzá, színvonalas együtt­működést kérünk, általában a demokrácia híveitől, még ha annak kiteljesedését tőlünk el­térő eszmei, ideológiai alapon gondolják, akarják is megvaló­sítani. Nekünk, a demokrácia hívei­nek ebben a politikailag bo­nyolult időszakban inkább a találkozási pontokat, a nézet- azonosságot, kell „favorizál­nunk”, szemben az erőltetett ellentétekkel, nem hagyva fi­gyelmen kívül persze a ,küí lönbségeket. Tudom, nehezíti a bizalom kialakulását pl. az a cikk, amely tudósít a szobi esemény­ről. Számomra érthetetlen, hogy az újságíró miért akarja rossz színben feltüntetni Ro­szik Gábor szobi szereplését, vagy miért jelenhet meg nyom­tatásban az, hogy az MSZMP- tagok közül akadt, akibe bele­fojtották a szót (természetesen ilyen nem történt), továbbá ta­lány az is számomra, hogy egy ízig-vérig önkéntes és önszer­veződő politikai küzdelemről miért az a véleménye a Pest Megyei Hírlop-nak, hogy „po­litikai csatározások a fejünk felett...”??. Ennek ellenére arra kérem politikai ellenfeleinket, hogy a bizalom ébredező légkörében próbáljuk elfelejteni és lényeg­telennek tekinteni ezeket a „csipkelődéseket”, és inkább a kapcsolódási pontokat keres­sük, mert az alantas, öncélú gyűlölködés (amelyre volt pél­da Szobon is) zsákutcába ve­zet. Ez idáig sejtettem, most már teljes bizonyossággal tudom, nekünk, kommunistáknak csak akkor van esélyünk a nép bizalmának visszaszerzésére, tisztes választási eredmény el­érésére, ha mindenek felett tiszteletben tartjuk a demok­rácia játékszabályait, vonzó és reális programmal, rátermett emberekkel, új politikusi ar­cokkal „rukkolunk elő”, nem szégyellünk „beszállni a ring- be”, megvívni politikai csatá­inkat (nem visszaadni a man­dátumot, mint ahogy ezt tet­ték néhányan), ha a politikai küzdőtérre jó összetételű „csa­patokat” tudunk küldeni... te­hát, ha újra megtanulunk po­litizálni ... 1 Ezért azt várom a kong­resszustól, s ha eljutok oda, mindent meg is teszek érte, hogy pártunk a nép bizalmát elnyerni akaró, politizáló párt­tá váljon. Meg vagyok győződ­ve, hogy a következő választá­sok kimenetele az MSZMP számára saját kongresszusán fog eldőlni. Hálával tartozom az MDF- nek, az MDF Dunakanyar Cso­portjának, Roszik Gábor or­szággyűlési képviselő úrnak és „csapatának”, mert sókat ta­nulhattam Tőlük, hogy a ma­gam és esetleg mások számára is levonhassam a fenti össze­függéseket, tanulságokat. A képviselő úr és barátai személyében egy olyan tisztes­séges Szándékú szimpatizánsra leltek, aki bár másként látja és magyarázza a világot, és po­litikai ellenfele Roszik Gábor­nak, Nagy Sándornak, Odorics Ferencnek és Varga Kálmán­nak, de hisz a nemzetben, a demokráciában és a megújulni képes MSZMP-ben. Cserey Gábor MSZMP reformkör, Márianosztra ★ Levelében — amelynek szá mos gondolatával egyetértek —, a megújulást, és főleg a to­lerancia szükségességét bon­colgatja. Cikkemben magam is ezt tartottam a legfontosabb­nak. Távol állt viszont tőlem az, hogy Roszik Gábor szerep­lését rossz színben tüntessem fel, hiszen le is írtam: „meg­nyilvánulásaiban számomra toleránsabbnak tűnt, s ezért volt szimpatikusabb, mint az MDF többi jelen lévő képvise­lője.” Némely véleményét azonban, megint csak a meg­egyezésre való buzdítás, nem utolsósorban a hiteles tájé­koztatás okán nem hallgathat­tam el. Nem írtam viszont azokról a csipkelődésekről, amelyekre ön céloz. Nem szól­tam róluk, mert úgy véltem: a vita hevében kissé meggondo­latlanul kimondott szavakat az MDF képviselői már ott reví- diálták. A terem hátsó sarkában ülve viszont jól láttam, hogy igenis akadt olyan MSZMP-tag, név szerint Sági Ágnes, aki a fó­rumon nem kapott szót. Az írás pedig azért. kapta a szobi estén talán kicsit túlmutató címet, mert változatlanul az a véleményem: mindaddig a fejünk fölött csatároznak a politikai pártok, amíg — s ak­koriban még igaz volt — a nemzeti háromszög tárgyalásai is a saitó, a nyilvánosság kizá­rásával zajlanak. A szövegben szereplő és a címben kiemelt mondat tehát elsősorban arra kívánt utalni, hogy az ezzel kapcsolatos helyzetet a szobi­hoz hasonló tanácskozások valószínűleg nem oldhatják fel. Fazekas Eszter A vizsgalat lezárult, (ne) felejtse el NEB-igazofványt lobogtatott E különös történet előzmé­nyei 1987 novemberéig nyúl­nak vissza, amikor Kapots Zoltán és felesége beadott igénylésük alapján építési tel­ket kaptak a szigetszentmikló- si Varga László utcában. Az OTP többször felszólította őket, hogy kössenek adásvételi szer­ződést, de végül is Kapotsék meggondolták magukat, és a teliket 1989 februárjában visz- szaadták értékesítésre a ta­nácsnak. Ez év március 2-án Pozsonyi Ferenc is beadott egy telekigénylést. A döntéshez „jól felszerelt” kérelmet csa­tolt, a végrehajtó bizottság ki is jelölte őt, így az adásvé­teli szerződést Pozsonyiék áp­rilis 6-án aláírták. A Varga László utcai telek tehát el­kelt. Eközben 1983 novemberében Bagi József és felesége, Csö­mör Csilla elhatározták, hogy építkeznének, ezért telekvá­sárlási kérelmet nyújtottak be a tanácshoz. Baginé apja, dr. Csömör József, a Ráckevei Né­pi Ellenőrzési Bizottság tagja ugyancsak beadott egy telek- vásárlási kérelmet, kérve a ta­nács vezetőségét, hogy segít­sék őt a vásárlásban. Erre egyébként nem lett volna szük­sége, mivel akkoriban a tanács 116 telket hirdetett meg, de mindössze csak húszán jelent­keztek. Mindkét család kérelmét nyilvántartásba vették, majd többször felszólították őket, vá­lasszanak a meghirdetett Thö­köly úti telkek közül. Február 8-án Bagiék levelet írtaik, amelyben a Kapots Zol­tán által visszamondott építési telket kérték. Az ügyintéző azt válaszolta — az akkori hely­zetnek megfelelően —, hogy nincs tudomása a Varga Lász­ló utcai telek visszaadásáról. Baginé május 15-én jelent meg a tanácsnál, és akkor válasz­tott egy Thököly úti telket. Másnap dr. Csömör József is bement. Az akkor történtekre Henczi Gábor vb-titkár a kö­vetkezőképpen emlékezik visz- sza: — Csömör József berohant az ügyfélszolgálatra, NEB-tag- ságára hivatkozva soron kívül az ügyintézőhöz ment és köve­telte, hogy az összes eddigi ak­tát bocsássák a rendelkezésé­re, valamint jelöljék ki részé­re a Varga László utcai tel­ket, azt, amely április 6-án már elkelt. Az ügyintéző meg­kérdezte, kinek a nevében jár el. Ha ugyanis a lányáéban, akkor alakszerű meghatalma­zással kell rendelkeznie. Csö­mör erre elővette igazolvá­nyát, és azt válaszolta: ő mint népi ellenőr jár el. Az ügyinté­ző ettől kissé megszeppent és felküldte hozzám — mondja Henczi Gábor. — Azonnal fo­gadtam, bár nem félfogadási időben jött. Előadta: követeli az összes ügyiratot és végre­hajtó bizottsági jegyzőkönyvet a népi ellenőrzési bizottság ne­vében, és igazolványát az asz­talomra dobta. „Itt az igazolványod — vá­laszoltam —, vigyázz iá, ne dobáld! Ezt azért kaptad, hogy dolgozz vele. A ráckevei NEB nevében Kátai Incéné dr. végzett vizs­gálatot a telekértékesítési ügyekkel kapcsolatban. Érdekünk a telekeladás, ma­nipulációra, megkülönbözte­tésre viszont nincs szükség, mert a meghirdetett telkek száma magasabb, mint ameny- nyi a jelentkező, tehát az igé­nyeket ki tudjuk elégíteni. Rendszeresen értesítjük a kör­nyező vállalatok dolgozóit is a vásárlási lehetőségekről — állítja Henczi Gábor. — Nem vártam éppen a népi ellenőr­zési bizottság tagjától, hogy így támad. A Pest Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökétől, Csá­szár Ferenctől tudom, hogy dr. Csömör József őt is feljelen­tette. — Csömör írt nekem, azt kérte, hogy marasztaljam el a vb-titkárt. Válaszlevelemben az áll: szerintem is jogtalanul járt el, mert visszaélt igazol­ványával. Mire ő megvádolt engem, hogy elvtelenül védek tanácsi dolgozókat. Ügyünket jelenleg a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgálja, de annak lezárásáig többet nem mondhatok — így Császár Ferenc. Kátai Incéné dr., akit igen nehezen sikerült elérnem, szin­tén a KNEB-vlzsgálatra hivat­kozva nem adott felvilágosí­tást. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottságnál viszont rendel­kezésemre bocsátották az ügy dossziéját, amelyből kiderült; a vizsgálat lezárult, erről a KNEB elnökhelyettese augusz­tus 8-án levélben értesítette Császár Ferencet, Kátai Incé­né doktort és dr. Csömör Jó­zsefet, azaz jóval azelőtt, hogy információt kértem tőlük. (Bár lehet, hogy a posta hibájából akkor még nem érkezett meg hozzájuk a válasz.) A levélben egyébként a következők olvas­hatók: Mivel dr. Csömör Jó­zsef a ráckevei NEB jelenlé­tében Császár Ferencet, a Pest Megyei NEB elnökét „alkal­matlanság" címén lemondásra szólította fel, mert az ügyében tőle kapott választ szakszerűt­lennek ítélte, valamint továb­bi két ügyben helytelenítette magatartását, a vizsgálat meg­erősítette, hogy helytelenül, a népi ellenőrzésről szóló tör­vény előírásait megsértve járt el. Csömör családi ügyet inté­zett igazolványát felhasználva, hivatalos minőségben fellép­ve. Ezt követően a Pest Me­gyei NEB-nél adatszolgáltatás megtagadása és hivatali visz- szaélés címén eljárást kért a vb-titkár ellen. Császár Fe­renc levélben kioktatta őt helytelen, és a népi ellenőrzés tekintélyét is csorbító maga­tartásáról, telekügyének vizs­gálatát pedig a ráckevei NEB- hez utalta. Dr. Csömör József igazolvá­nyát akkor sem lett volna jo­gosult felhasználni, ha hiva­talos népi ellenőri vizsgálat folyt volna, mert a népi el­lenőrzés ügyrendje 11. parag­rafus 2. bekezdés tiltó ren­delkezése összeférhetetlenség miatt a személyes érdekhez fű­ződő vizsgálatban való részvé­telt a NEB-tag részére kizárja. A vb-titkár így jogosan tagad­ta meg a kért dokumentumok kiadását. A Ráckevei Városi NEB egyébként telekügyekben a panaszát megalapozottnak találta és azt ennek megfele­lően intézte. Ez azoban nem befolyásolja magatartásának erkölcsi, jogi megítélését. Bár a vizsgálat NEB-tagsá- gából való visszahívására nem tett javaslatot, eljárását, vá­daskodását, különösen annak módját elítéli, mert jogtalan fellépése a népi ellenőrzés tár­sadalmi megítélését, jó hírét veszélyezteti. A KNEB tájékoztatása sze­rint az ügyet két részre bont­va vizsgálják: egyrészt a te­lekvásárlást, amelyben dr. Csö­mör Józsefnek igaza volt! ö február 8-án kérte a Kapots által visszamondott telket, amely csak április 6-án kelt el. Az ügyintéző azonban erről nem tudott, ezért informálta tévesen. Másrészt Csömör ma­gatartását vizsgálták, amelyet elítéltek, mivel NEB-igazol- vánnyal mindent azért még­sem lehet. Szegő Krisztina

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom