Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-26 / 201. szám
4 1989. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Nem lesz iskolát reng ető változás Interjú ír. Kelemen Elemér miniszterhelyettessel az új tanévről — A közoktatás fejlesztésének alapkérdése az általános iskola helyzetének rendezése — mondta. — Az általános iskolák működési zavarai nagyrészt azzal magyarázhatók, hogy az elmúlt évtizedekben súlyos hátrányok halmozódtak fel. Még ma is 3500-zal kevesebb az általános iskolai tanterem, mint ahány általános iskolás tanulócsoport van. Rendkívül magas — 8 százalék körüli — a szükségtantermek aránya, ugyanakkor még igen sok nagy létszámú osztály, csoport is működik. Az iskolák 30 százalékában nincs tornaterem. Állandósult — itt most nem kifejthető okokra visszavezethetően — a képesítés nélküli tanítók száma. Az ellentmondást fokozta, hogy az általános iskola tartalmi fejlesztése az elmúlt évtizedek során, de különösen a hetvenes évek végén — az átfogó tantervi reform időszakában — elrugaszkodott a valóságtól: túlméretezett tantervek, túlzsúfolt ismeret- anyag. egyoldalú intellektualiz- mus jellemzi, és ez hozzájárul ahhoz, hogy néha a gyerekek és a pedagógusok számára is elviselhetetlen a feszültség, a hajsza, a versenyfutás az elsajátítandó tananyagért. Ugyanakkor riasztó mutatók jelzik, hogy romlik az általános iskola teljesítménye: szociológusok 20-25 százalékra becsülik az általános iskolát megfelelő tudás nélkül elhagyó gyerekek számát. Ez pedig súlyos egyéni, társadalmi problémákat sejtet, hiszen a társadalmi munka- megosztásba való beilleszkedésnek ma mór feltétele az, hogy középiskolát végezzenek, szakmához jussanak: ennek híján a munkanélküliek növekvő táborának utánpótlását jelentik. • Mi lesz »7. anröfalvak egykor volt iskoláinak sorsa? Ezek az iskolák az elmúlt évtizedekben nagyrészt eltűntek, megszűntek. A megszűnés hátterében azok a nagy gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, amelyek a városiasodással, a kistelepülések elnéptelenedésével. a munkalehetőségek, a gazdálkodó szervezetek, a tanácsi szervek evakuálásával függ össze. Ezek nyómán — de a falvak állapotának további leromlását önmagában is előidézve — számolták fel az iskolákat. A kistelepülések regenerálódásával egy időben ugyanakkor ma sok helyütt erős és jogos az igény az iskola visszaállítására. Ezt feltétlenül támogatandó folyamatnak tartom, de körültekintő mérlegelés döntheti el, hogy valós igényekről, reális szükségletekről van-e szó, és milyenek a feltételek ennek a megteremtéséhez. Magunk is szorgalmazzuk, hogy a következő tervidőszakban olyan kormányzati program készüljön, amely az önhibájukon kívül rossz helyzetbe került, és önerejükből a szükséges lépéseket megtenni nem tudó községek, települések, önkormányzatok számára alakítsunk ki valamilyen állami segélyrendszert, támogatási lehetőséget. Számolni szeretnénk természetesen az önkormányzatok helyi erőfeszítéseivel, törekvéseivel is. Célszerűnek tartanánk, hogy ennek a nagy programnak — egyfajta nemzeti adósság is ez — a megoldására, végrehajtására ne csak központi, hanem területi, megyei céltámogatási rendszerek is kialakuljanak. Ugyanez a véleményem a hátrányos helyzetű iskolák kérdésében. • Minden iskolatípusban túljelentkezés van, kivéve a középiskolát, s ez később komoly gondolt forrása lehet. Mi erről a véleménye? — A magyar közoktatás egyik legfájóbb, legkritikusabb pontja a középiskoláztatás optimálisabb feltételeinek a kialakítása. Ez hosszú időn keresztül csak a jelszavakban jelent meg. és lényegét tekintve tabutémának számított, mert összefügg az iskolarendszer struktúrájával. Magyarország elmaradását a nálunk fejlettebb országoktól a gazdasági Kép es Géza temetése Képes Géza háromszoros Jó zsef Attila-díjas költő, műfordító temetése augusztus'28-án hétfőn 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Magyar írók Szövetsége, Magyar Népköztársaság Művészeti Alap irodalmi szakosztálya Elefántvédő Steinway, az ismert zongorakészítő elhatározta, hogy nem elefántcsontból fogja készíteni a billentyűket zongoráihoz. így a maga módján hozzájárul az afrikai elefántok védelméhez. Steinway kijelentette, hogy a raktárában levő elefántcsont készletet még felhasználja, de utána valamilyen helyettesítő anyagot alkalmaz majd. A ké pen: készülnek az elefántcsont billentyűk Steinway gyárában ahol évente 1400 zongorát és 350 pianinút állítanak össze. Nemzetközi tánckurzus Külföldi balettnövendékek részvételével nemzetközi tánckurzus kezdődött az Állami Balett Intézetben. A harmadízben megrendezett szakmai találkozóra tizenkét országból — többek között az Egyesült Államokból, az NSZK- ból, Olaszországból, Hollandiából, Görögországból. Ausztriából — több mint száz balettnövendék, aktív táncos és pedagógus érkezett. Konferencia Gödöllőn A harmadik világról Nemzetközi afrikanisztika! konferenciának ad otthont augusztus 27. és szeptember 4. között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Az 1981-ben, az ELTE-n megalakult Afrikai Kutatási Program által immár harmadizben megszervezett tanácskozásra mintegy 400 külföldi és 200 magyar szakembert várnak. A Hagyomány és modernizáció a mai Afrikában elnevezésű konferencia a korábbi találkozókhoz képest jóval szélesebb kutatási területet ölel fel, s az Afrika-kérdéssel, az afrikai valósággal kapcsolatos csaknem valamennyi tudományszak számára teret ad. Az előadások, eszmecserék hét szekcióban zajlanak: a folklórtól a társadalom-, a közgazdaság-, az agrár-, a műszaki, az orvos- és a földrajztudományokig. Egyebek között azt vizsgálják majd, hogyan viszonyul egymáshoz a még törzsi szinten álló kultúra és a legmodernebb technológiát felhasználó ipari-városi centrum: milyen változásokat eredményez a hagyományos értékek megváltozása a folklór, a vallás világában, s hol tart az afrikai népek nemzetté válásának folyamata. A különböző tudományterületeken, valamint a mindennapi gyakorlatban dolgozó csaknem 600 szakember szabad kutatói társulásának munkája, az Afrikai Kutatási Program konferenciái iránt egyre fokozottabb érdeklődés nyilvánul meg. Ez — miként a sajtótájékoztatón elmondták jelzi Állatni Bábszínház Hongkongban egyben a magyar Afrika-kuta- tás eredményességét, növekvő elismertségét is. A felszólaló előadók között olyan nemzetközi szaktekintélyek lesznek, mint Adebayo Abedeji proíesz- szor, az ENSZ főtitkárhelyettese, az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkára, Timothy Shaw kanadai közgazdász. Jelen lesz az UNESCO zenei tanácsának elnöke, részt vesznek neves nyugat-európai trópusi építészek. Beszámoló hangzik el a Teleki Sámuel-expedíció eredményeiről, foglalkoznak az orvosföldrajz és a trópusi kórtan kérdéseivel, az AIDS afrikai terjedésével, s magyar szakemberek beszélnek a hazai mezőgazdaság, az orvostudományok eredményeinek afrikai alkalmazásáról. A konferencia szervezői a különböző gazdasági-külkereskedelmi szakemberek meghívásával az ilyen jellegű nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztését is szeretnék elérni Nem véletlenül ad otthont a rendezvénynek a gödöllői egyetem: az intézmény különösen nagy súlyt helyez a harmadik világ szakembereinek képzésére s a külföldre készülő magyar szakemberek felkészítésére. IH SZÍNHÁZI LEVÉL'! A nagyszerű hala A múlt eseményei gyakran elmpsódnak és összemosódnak az utókor tudatában. Az emlékezet csak a legfontosabb tényeket őrzi, s ami köztük volt, bármily fontos kötőanyag is, kiporlad, elpereg. 1349. augusztus 13-án a Görgey Artúr vezette mintegy harmincezres magyar sereg Világosnál leteszi , a fegyvert az orosz csapatok — azaz Rüdiger tábornok — előtt. A drámai lépés máig vitatott. Pedig hát hiába vitatkoznak arról, hogy ez még ütőképes és fegyelemben tartott sereg volt, és rendelkezett több mint százhúsz ágyúval is, ha tudjuk: puskánként 1,2 (egy egész két tized) lőszer volt a katonáknál. az ágyúknak egy napra való lőszerük sem volt, és a temesvári magyar csata- vesztés után egyesült orosz seregek mind létszámban, mind felszerelésben, mind pedig — és ez döntő tényező — munícióban reménytelenül nagy fölényben voltak. Görgey valószínűleg a kisebbik rosszat választotta, tudva, hogy ha nincs más, mint a megadás, az osztrákok és Hay- nau előtt letenni a fegyvert egyenlő a biztos öngyilkossággal. Hiszen a paranoiás és szadista llaynaunak ekkor még teljhatalma volt minden lázadó magyar katonát (s főleg a valaha osztrák császárj, ez- redekben is szolgált tiszteket) rögtönítélő bíróság útján rövid úton feiköttetni. Görgey bízott az addig is lovagias ellenfélnek bizonyult oroszok megértésében, tudta azt'is. hogy a cári tisztek nem szívelik az osztrákokat. Világos azonban nem egy volt. Erdélyben máshol niég két helyen tettek le fegyvert magyar csapatok az orosz sereg előtt, és Aradot is feladta Damjanich. Erről nemigen beszélünk. És valamiképp az is egybemosódik, hogy Világos után még csak majdnem két hónap múlva következett Arad. Mintha egyik nap megtörtént volna a fegyverletétel, másnap meg a tizenhármak kivégzése. Közben azonban sok minden történt. Egyebek között az, hogy Görgey t különvették tisztjeitől és tábornokaitól, s Nagyváradra, Paskievics herceg orosz fővezérhez vitték. A tisztek java részét ugyanakkor Sarkadon, a legénységet (már aki a laza orosz őrizetből meg nem szökött) Zarándon internálták. A magyar tábornokok egy csoportját pedig — név szerint Damjanich Jánost, Nagy-Sándor Józsefet, Ittebei Kiss Ernőt. Leiningen-W ester - burg Károlyt, Pöltenberg Ernőt és Lenkey Jánost — néhány más alacsonyabb rangú tiszttel együtt Gyulára, Wenckheim József gróf pompás kastélyába vitték. A hatalmas vagyonú Wenckheim egyébként szoros rokonságban állott az egyik’legbefolyásosabb osztrák főtiszttel, Radetzky tábornaggyal. Száraz György, a nemrég elhunyt drámaíró és esszéista már 1974-ben drámát írt ebből a gyulai epizódból. A nagyszerű halál címmel. A cím a magyar reformkor egyik alapversének, Vörösmarty Mihály Szózatának . egy sora. A láromásos versszak így szól: Vagy jőni fog. ha jőni kell, / A nagyszerű halál. I Hol temetkezés fölött ! Egy ország vérben áll. A drámát még az évben be is mutatták a gyulai Várszínházban. Most. nyilvánvalóan a világosi fegyverletétel 140. évfordulójára is emlékezve, felújították. Kiderült: mit sem vesztett érdekességéből, sőt, témája egyenesen aktuális, és nem elsősorban az évforduló miatt. A nagyszerű halál ugyanis, mint minden jó dráma, egy határhelyzetet vizsgál. Nevezetesen azt, hogy mi a teendője egy levert forradalom után azoknak, akik e forradalmat részint kirobbantották, részint kifejlesztetlek, sikereit kicsikarták, majd a bukás részesei is voltak. Bízhatnak-e a győzők (jelen esetben az orosz hadsereg) nagylelkűségében, lovagiasságában, s bátran a kezükbe adhatják magukat, végtére ők is egy nemes katonai gesztussal letették előttük a fegyvert. Vagy gyanakodniuk kell, hogy ez csak megtévesztés, mert az út vége úgyis a hadbíróság, a büntetés? Esetleg éljenek-e a majdnem nyíltan felajánlott lehetőséggel, hogy szökjenek meg, sőt lépjenek be a cár seregébe? A választási lehetőségek azért drámaiak, mert tulajdonképpen bármit döntenek, addigi tetteikkel kell szembesíteniük ezt a döntést. Ráadásul nem is valószínű, hogy valamennyien ugyanúgy döntenek. Akkor viszont vállalni ..kell... a, többség döntését, igazodni kell hozzá, mint fegyelmezett katonáknak. S nem lesz-e bármely döntésükből akarva-akaratlan árulás? Csupa kérdőjel. És a tét gyakorlatilag élet vagy halál — de hogy ez a halál a Vörösmarty megfogalmazta „nagyszerű halál” lesz-e, azt előre nem lehet tudni. Mint ahogyan a gyulai Wenckheim-ka'stély- ban magukat majdnem szabadnak érző-tudó, kardjukat, nemzetiszín övüket, kitüntetéseiket is nyugodtan viselő tábornokok sem tudták, hogy Paskievics herceg sem tudta kieszközölni a 'cárnál: maradjanak náluk az ott lévő tábornokok, ne adják ki őket az osztrákoknak. És ezzel eldőltek a kérdések, megoldódott minden konfliktus (mert a tábornokok a határhelyzet nyomása alatt egymást is véresre marták). S záraz György drámájának aktualitását éppen ezek a dilemmák adják. A leendő aradi vértanúk drámáját nézve nem lehet nem gondolni a legközelebbi magyar múlt vértanúira, akiket szintén a nemzetközi erők függvényében szolgáltattak ki, talán áldozatul is, de inkább elrettentő példaként. A „nagyszerű halál” nem csupán szép költői kép, hanem történelmünk tragikus realitása is. Jó lenne remélni, hogy már csak múlt idejű tragikum és realitás. Takács István Részlet az előadásból A képen Raksányi Gellért, Tamási Simon és Kárpáti Levente Az iskolákban hamarosan megszólal a csengő: új tanév kezdődik. Dr. Kelemen Elemér művelődési miniszterhelyettest nem a tanévkezdésről kérdeztük, hanem az iskolák állapotáról, a fejlesztés irányairól és lehetőségeiről. osztályos tanulóknak alig több mint 5 százalékát érintette. A számok mögött a szakos ellátottság közismert gondjai állnak: kevés az idegennyelvszakos tanár, és azok egy része sem az iskolákban, hanem az iskolán kívül keresi a boldogulását. Az intézkedés tízéves programot indított el, s ahhoz, hogy ez eredményes legyen, a tanárképzést, az átképzést, s nem utolsósorban a pedagógusok élet- és munkakörülményeit egyszerre kell fejleszteni, javítani. • állt tart ön a szeptemberben kezdődő iskolaév legnagyobb újdonságának? — Egy változást említettem már: a feltételektől függően és a szülők véleményének kikérésével lehetőség nyílik más idegen nyelvek oktatására is. Kisebb mértékű változás várható a történelemoktatásban is: az 1945 utáni korszakot nem a régi, rossz tankönyvből — hanem különböző átmeneti megoldások segítségével, egy készülő szöveggyűjtemény lei- használásával — tanulhatják a gyerekek. A legnagyobb eseménynek azt tartom, hogy nem lesz igazán nagy, iskolát rengető változás. Változásnak tartom viszont, hogy sok száz iskolában részben központi kezdeményezésre, részben az iskolai törekvések markánsabb megjelenésével megkezdődik, folytatódik vagy kibontakozik a közoktatás jövője szempontjából talán a legfontosabb önfejlesztő folyamat. Száznál több iskola yészvé- telével szeptembertől rugalmas óratervvel kísérletezünk. Ebben nagyon különböző iskolamegújító, korszerűsítési törekvések jelennek meg. Széles a választék az új tantervi programok kísérleti kipróbálásától a helyi tantervek, rugalmas óratervek kidolgozásáig. A közoktatás-fejlesztési alap országos pályázatára csaknem 500 iskola — nagy részük általános iskola — nyújtotta be anyagát, és a kuratórium a pályázó iskolák felét a benyújtott program alapján érdemesnek tartotta arra, hogy támogatásban részesítse. Ennek az innovációs pályázatnak a keretében a legkülönfélébb helyi törekvések fogalmazódnak (heg. Valamennyi olyan, amelyik meggyőződésem szerint az iskolai önállóság erősödését, a szakmai igényességet, a pedagógusok vállalkozó kedvét bizonyítja az elismert nehéz körülmények ellenére is. Kcrcza Imre és egyéb tényezőkön kívül a teljes fokú középiskoláztatás, az érettségizők aránya i* jelzi. Nálunk feleannyian érettségiznek, mint a fejlettebb európai országokban. A fiatalok mintegy 40 százaléka részesül teljes fokú iskolai érettségit nyújtó képzésben, a fejlett országokban 80, a legfejlettebbekben pedig közel 100 százalékul?. Nemcsak Nyugat-Ewró- pában vagy Japánban van így, a közelmúltban találkoztam egy dél-koreai oktatási szakemberrel, aki elmondta: náluk a teljes érettségit nyújtó szakközép-iskoláztatás aránya 94- SG százalékos. • Reális volna ma kitűzni nálunk ezt a t óit akkor, amikor * középiskolák — főleg a gimnáziumok — iránt csökken az érdeklődés? — Ha nem ezt tesszük, akkor óhatatlanul nagy mennyiségben „termeljük” az alacsony képzettségű vagy képzettség nélküli munkaerőt. A kérdés megoldásának nagyon rugalmas módját kell kitalálnunk. Nem elég az, ha a gimnázium alapvető funkcióját, a felsőoktatásra való felkészítést tartjuk csak szem előtt, mert akkor a felsőoktatásba be nem jutó gyerekek csak papírt — érettségi bizonyítványt —, és nem munkára jogosító dokumentumot kapnak. Meg kell találni ennek a valaha népszerű iskolatípusnak a differenciált fejlesztési módját. Arra kell törekedni, hogy a gimnáziumi érettségi mellé a munkamegosztásba való belépést jelentő szakmai végzettséget is kapjanak a fiatalok. • A nyelvoktatás ma kétsze- résén is időszerű téma, különösen azóta, hogy a szabad nyelvválasztás lehetővé vált. De megvannak~e hozzá a feltételeid — Egy negyvenéves történelmi időszak után az idén lehetőség nyílt arra, hogy az iskolák szabadon válasszák meg az általuk oktatott nyelveket. Ez a választási lehetőség azonban ma még inkább elvi jelentőségű, hiszen köztudomású, hogy az elmúlt évtizedekben a kizárólag kőtelező orosz nyelvoktatást a pedagógusképzés gyakorlata is szolgálta. Az általános iskolák 15-16 százalékában folyt az elmúlt tanévben az orosz mellett más idegen nyelv oktatása is szakosított tantervi osztály, fakultációs program vagy nyelvi szakkör keretében. Ez a lehetőség azonban a 3—8. Megtartotta évadnyitó társulati ülését az Állami Bábszínház. Az új szezon terveit Szilágyi Dezső igazgató ismertette. Elmondta: az első előadásokat a Népköztársaság útjai és a Jókai téri épületben egyaránt szeptember 9-én tartják. Szilágyi Dezső bejelentette: a Bábszínház novemberben Hongkongban vendégszerepei a János vitéz című előadással.
