Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-19 / 195. szám

Pest « MFG VEI 1989. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT POLITIKAI FŐISKOLA Háttérelemzések Megváltozott az MSZMP Po­litikai Főiskolájának neve, át­alakult tevékenysége, a jövő­ben nem ad állami végzettsé­get. Oka az a felismerés, hogy a többpártrendszer körülmé­nyei között él kell különíteni a párt- és az állami politikai képzést. Szeptemberben még indul első évfolyam nappali és levelező tagozaton is, a követ­kező tanévtől azonban már nem.. Andies Jenő, az MSZMP KB osztályvezetője az átalakuló in­tézmény profiljáról elmondot­ta, hogy egy képzéssel, tudo­mányos és alkalmazott kuta­tással foglalkozó, a tudomány és a politika között közvetítő pártpolitikai intézményre van szükség. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy január elsejétől létrejön a Politikai Intézet. Az elképzelések szerint az MSZMP részére készít háttérelemzése­ket, politikai döntés-előkészítő anyagokat, egyéb szolgáltatá­sokat, s korszerű továbbkép­zést nyújt. A vasasszakszervezet felhíváséra Százezrek mondtak nemet Tegnap már kora délelőtt tucatjával érkeztek a tiltako­zó táviratok a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa sztrájkbizottságához. Rehák József, a SZOT-on belül mű­ködő vállalatpolitikai szak- bizottság vezető munkatár­sa, aki egyben tagja a sztrájk- bizottságnak, elmondta, hogy Pest megye több vállalatától is érkeztek jelzések arról, hogy a tervezett húsáremelé­sek miatt munkabeszünteté­seket tartanak. A Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalatnál a közel kettőszáz aktívan dolgo­zó és hatvannál több nyugdí­jas képviseletében tartottak ötperces munkabeszüntetést. Ezen a dolgozók képviselői Az Ellenzéki Kerekasztal a sajtónyilvánosságról (Folytatás az 1. oldalról.) ismertetve elmondta: az El­lenzéki Kerekasztal három té­makört kívánna megvitatni. Az egyi-k a nyilvánosság egé­szét átfogó törvénycsomag megtárgyalása. Ez egy új saj­tótörvényből, az adatvédelem­re és az információszabadság­ra vonatkozó törvényegyüttes­ből, valamint az ide tartozó postai (például frekvenciael­osztás) szabályozásokból állna. A másik csomag a politikai ny.ilvárvosság pártatlanságát szabályozná a választásokig terjedő időszáikban. Az Ellenzéki Kerekasztal szükségesnek tartja, hogy a háromoldalú tárgyalásökon te­kintsék át a nyilvánosság ál­talános helyzetét, a nyomda­ügyet és az MSZMP sajtó­monopóliuma korlátozásának lehetőségeit, különös tekintet­tel a megyei lapokra — mond­ta Sólyom László. Haraszti' Miklós emlékezte­tett arra, hogy a háromoldalú tárgyalások fő célja a szabad választások feltételeinek meg­teremtése. Ennek fontosságá­ra utalva úgy ítélte meg, hogy a megbeszéléseket övező nyilvánosság nem elégséges. Sikerként könyvelte el, hogy konszenzus született az om­budsman (állampolgári jogok szóvivője) intézményének fel­állításáról. Ez jelen esetben olyan intézmény lenne, amely a pártatlan tájékoztatáshoz való állampolgári jogot felügyelné. Az ideiglenesen Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága ne­vet viselő intézmény feladata az lenne, hogy a választási kampány kezdetéig a nem ob­jektív tájékoztatással kapcso­latos panaszokat kivizsgálja. A bizottságnak, amely az el­képzelések szerint 3—5, pár­tokon kívüli, a három oldal által elfogadott szakemberből állna, joga volna a nemzeti tájékoztatási intézményeken keresztül nyilvánosságra hozni a konkrét ügyekre vonatkozó állásfoglalását. Haraszti Mik­lós az EKA nevében kérte, hogy a közvélemény tegyen javaslatokat a bizottságba al­kalmas személyekre. Torgyán József arról be­szélt, hogy az országgyűlési képviselők választásával fog­lalkozó albizottságban a tár­gyalások során hangsúlyosan vetődött fel az országos hír­közlő szervek felhasználása a választási kampány során. Egyebek közt kevesellte azt az adásidőt, amely az MSZMP el­képzelése szerint a választáso­kon induló pártok és egyéni jelöltek számára a kampány idején rendelkezésre állna. Az EKA fontosnak tartja, hogy a kampány idején szabadon le­hessen élni a fizetett hirde­tések eszközével. Ezzel szem­ben az MSZMP és a harmadik oldal álláspontja: számukra elképzelhetetlen, hogy egy párt egy másik párt vagy szervezet lapjaiban tegyen közzé fizetett választási hir­detést. Ezt követően bejelentették, hogy a Magyarországi Szociál­demokrata Párt ismét bekap­csolódik az EKA munkájába, Antall József a háromolda­lú tárgyalások menetéről szóló tájékoztatójában leszögezte: a megbeszélések a jövő héten olyan szakaszba érkeznek, amely azzal a reménnyel ke­csegtet, hogy a középszintű tárgyalásokon sikerül előrelép­ni. Szólt arról, hogy a köztár­sasági elnöki intézmény kér­dése az elmúlt hetekben nagy hangsúlyt kapott. Az ezzel összefüggésben a napokban el­hangzott megnyilatkozásokkal kapcsolatban leszögezte: pressziónak az Ellenzéki Ke­rékasztal nem engedhet. An­tall József rámutatott: Kilé- nyi Géza megnyilatkozása, amelyet mint igazságügymi- niszter-helyettes és az MSZMP tárgyalódelegációjának tagja tett, rendkívül szerencsétlen volt. Ugyanakkor a kormány csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott nyilatkozatot az Ellenzéki Kerekasztal úgy ér­telmezi, hogy a kormány lé­nyegében korrigálta Kilényi Géza kijelentését, és Pozsgay Imre megnyilatkozásához ha­sonlóan a kormány álláspontja is elhatárolódást jelent tőle. Hasonlóképpen mértéktartást tükröz a Demisz bejelentése, miszerint az aláírásgyűjtést folytatja, de az aláírásokat nem kívánja idő előtt felhasz­nálni. sérelmezték: ismét a bérből és fizetésből élők, a kiskere­setűek, a nyugdíjasok viselik a súlyát az elhibázott gazda­ságpolitikai döntéseknek. Szentendrén a Városgazdál­kodási Vállalatnál Szili János szb-titkár értékelte röviden munkabeszüntetési akcióju­kat. Elmondta,'hogy a felszó­lalók sérelmezték a szociális és anyagi helyzetük rohamos romlását, A Pest Megyei Űt- és Híd­építő Vállalat szakszervezeti bizottsága is csatlakozott a vasasszakszervezettől elin­dult felhíváshoz, és miként azt Kovács Lajosné, megbízott szb-titkár elmondta, ők is felfüggesztették munkájukat. Ironikus hangon közölte, ezt az egész akciót komolytalan­nak tartja, amit mi sem je­lez jobban, mint az, hogy ága­zati szakszervezetüktől olyan jelzést is kaptak, hogy meg­mozdulásuk lehetőleg rövid legyen. Vagyis inkább dolgoz­zanak, mint sztrájkoljanak. Tegnap délután a munkaidő utolsó fél órájában sztrájkot tartottak a Dunamenti Hőerő­mű Vállalatnál, Százhalom­battán is. Ok is figyelmeztetés­nek szánták a sztrájkot. Ugyanakkor kilátásba helyez­ték, amennyiben a kormány­zat nem tesz végre lépéseket az életszínvonal további ro­hamos romlása megakadályo­zása érdekében, úgy a jövő­ben ennél hathatósabb esz­közökhöz folyamodnak. A SZOT sztrájkbizottsága szerint a solymári Pest Me­gyei Műanyagipari Vállalat szakszervezeti bizottsága is jelezte, munkabeszüntetések­kel tiltakoznak a szeptembe­ri, tervezett húsáremelések miatt. A Pemü központjában azonban senki sem tudta meg­■lA HÉT HÍRE MINDENNAPI D Budapest adott otthont a Földmérők Nemzet­közi Szövetsége szimpóziumának. D A Munkásmoz­galmi Múzeum a színhelye a nemzetközi és hazai tér­képbemutatónak. D Kenderesen rendezték meg az al­koholizmus elleni klubok II. országos találkozóját. D Megkezdték az almaszedést Szabolcs-Szatmárban. ® Zalaegerszeg fogadta a XXII. országos biológusnapok résztvevőit. D A Hét híre az is, hogy kiállítás nyílt a Mezőgazdasági Múzeumban, Ünnepi kenyerünk cím­mel. mRCSSn semmi furcsa ah- ban, hogy szinte valamennyi nép monda- és hitvilágában középponti helye van az éle­lemnek; a jóllakhatás maga az ünnep. Az emberiség nagyobb része, amióta létezik, ahogyan létezik, nélkülözni kényszerül. Nélkülözi azt a megfelelő táp­lálékot, amely egészségének, munkaképességének, a gyer­mekek felnövekedésének az elengedhetetlen alapja, s gyakran még az sincs, amit a katolikus ima mindennapiként jelöl: kenyér. Az emberiség nagyobb része ma is, a husza­dik század végén, a tudomá­nyos és technikai forradalom­ként emlegetett időszakban elemi kenyérgondokkal küzd. Nem különös tehát, ha a ter­mészetet, az isteneket hívták, hívják segítségül a holnapi ke­nyérért rettegők. A%dél-ameri­kai pomo indiánok mítosza szerint Marumda isten volt az. aki lejött az égből az emberek közé, s mert éppen akkor is éheztek, megtanította az asz- szonyokat a makk szárítására, őrlésére, a keserű íznek az el­vételére, s arra, miként kell az így előkészített anyagból, azaz a lisztből kenyeret (lepényt) sütni. Ami az európai' ember­nek a búzaliszt, az a világ más tájain a mandióka, a vízike- nyérgyökér, a száeópálma. a kenyérfa gyümölcse, a mang­Szavnhihető kormányzati magatartást Félmillió tonna gabona A tarlóföldeken már hozzá­láttak a műtrágyázáshoz, hogy még a szántás megkezdése előtt erősítsék a talaj tápér­tékét. Sajnos, helyenként ta­lálkozni olyan esetekkel is, hogy a szervestrágyát szét­szórták a határban, s ezek­ben a kánikulai napokban azok tiszta szalmává szárad­nak. Folyik a napraforgó és a maglucerna vágása is. A nap­raforgónak különösen jól jött a tikkasztó meleg, mivel a ter­mést veszélyeztető gombakár- tevök így nem tudtak elsza­porodni. Kiskunlacházán, a Kiskun Tsz-ben a 350 hektá­ros napraforgótáblán kiváló. 2,5—2,6 tonnás termésátlago­kat takaríthatnak be. Ebben a termelőszövetkezetben egyéb­ként a héten végeznek a len kombájnozásával is. Az aratók jól megérdemelt szabadságukat töltik, hogy aztán annak leteltét követően, már maximálisan kivegyék részüket az őszi mezőgazda- sági munkákból. Gy. L. mert az elmúlt évtizedek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a piac korlátozása minő­ségromláshoz, ellátási zava­rokhoz, és végső soron még fo­kozottabb áremelkedéshez ve­zet. Ugyanakkor tűrhetetlen­nek tartják a gazdaságban lé­vő valamennyi problémának a dolgozók zsebére történő megoldását a kormányzat ré­széről. A munkások követelik a fe­lesleges állami szervezetek ha­ladéktalan leépítését, a d-'’ci­tes költségvetés útján gerjesz­tett infláció megfékezését és a korrekt módon kialakuló árak korrekt bér- és jövedel­mi viszonyokkal való össz­hangját. Az emberek kizsákmányolá­sának enyhítésére követelik a teljesítményeket ösztönző és szociális szempontokat is ér­vényesítő adórendszer sürgős megvalósítását A munkavégzés és az életkö­rülmények összhangját nem sztry, ;ok!:al, hanem a na­gyobb teljesítményeket ösz­tönző és szavahihető kor­mányzati magatartással látjuk elérhetön k. Véleményünk szerint a magyar szakszerve­zeti mozgalom augusztus 17- én meggondolatlanul adott ki a figyel' cztetö sztrájkra fel­hívást, mellyel nem, értünk egyet, ugyanakkor elítéljük a kormányzat rossz emlékű pad- láslesöprő politikáját is. Az állam vezetése vegye tu­domásul, hogy az emberek azonnali kompenzálás nélkül semmiféle árintézkedést nem fogadnak el a jövőben. rove... a sor hosszú, mert a szükség rávette az embert, tudjon szinte bármiből kenye­ret készíteni, ha már az nin­csen elegendő mennyiségben, amiből igazán lehetne ... Idehaza viszont sokan azzal küzdenek: súlyukra tekintettel, kevesebb kenyeret kellene fo­gyasztaniuk. Aminek a nyoma ott van a forgalmi adatokban is. A legutóbbi két esztendő­ben ötvenezer tonnával csök­kent a kenyérfogyasztás, s ez az irányzat ebben az évben is folytatódott. Amiben része van bizonyára az áremelkedés­nek, a családok takarékosabb gazdálkodásának is, ám an­nak szintén, hogy szeretjük a kenyeret, akkor is azt esszük, amikor nem kellene. Mostaná­ban ezt a nem kellenét látják be egyre többen, leginkább olyanok, akik a kilókkal küzd­ve, már orvosi utasításokat hajtanak végre ... Hazánkban a tizennegyedik századtól vannak okleveles adatok arra, hogy jobbágyszol­gáltatásként kenyeret kellett sütni az úr háztartása számá­ra, azaz a kezdeteket, a kenyér­sütési ipart innét számíthat­juk. A saját szükségletre tör­ténő sütés azonban sokkal ré­gebbi, csak éppen mást és mást kell értekünk kenyér alatt. A valamikori haza tájain ugyan­is éppúgy fellelhető volt a búza, a rozs, az árpát 1) őrlésé­vel készített lisztből sütött ke­nyér, mint ezeknek a keveré­se, valamint a burgonyának a felhasználása a nyers tésztához, nemkülönben több helyen a kukoricalisztnek az elegyítése a többivel. Napjainkban a megyében már csak mutatóban találni ma is használt kenyérsütő ke­mencéket. Dísztárgy lett belő­lük! Mégis, a Börzsöny vidé­kén, Maglód környékén, Kar- tal némely házában egy-egy nagv ünnep alkalmával, mint amilyen a mostani is, még be- fűtenek a kemencébe: az idő­sebb asszonyok még tudják a módját a kenyérkészítésnek. Ami bizony nem csekély mun­ka! A lisztszitálástól, a kovász áztatásától és bekeverésétől számítva, 18—20 óra kell ahhoz, hogy a friss kenyér kikerüljön a kemencéből. Amint abban sincsen túlzás, ha azt állítjuk, a legtöbb mai fiatalnak már fogalma sincsen arról, mekko­ra volt ezeknek a' házi kenye­reknek az átlagos súlya — öt­hat kg. —, s azt végképpen nem sejtik, mennyi ideig sült a tészta — átlagosan két óra — a kemencében ,.. Baj az is­mereteknek az ilyen foghíja? Talán igen, talán nem. Hiszen annyi mást tudnak a fiatalok! Csak éppen, ha bajnak nem is baj, de kárnak kár, hogy a tegnapok életmódiából, körül­ményeiből annyi minden elfe­lejtődik ... holnap kenyérgyárat avat­nak Cenléden: a megyében, iparszerű körülmények között, kétszáznál több helyen sütik a mindennapit, s ennek a ne­gyede a maszek pékség. Ma már nem annyira divatos ez a szakma, mint volt néhány esz­tendeié. A hámor gazdagodni akarók azt hitték ... rosszul hitték: a kenyérrel akkor is izzad az ember, amikor a sze­met takarítin be, amikor lisz­tet őröl, amikor dagaszt, ami­kor ..eveti a tésztát a kemen­cébe ... Okkal-joggal int tehát a hé ' bölcsesség: először a szántás, s csak végül a kenye- rezés ... Mészáros Ottó Befejeződött az aratás megyénkben Az augusztusi kánikula már különösebben nem ag­gasztja a mezőgazdasági nagy­üzemeket és állami gazdasá­gokat. Pest megyében annak rendje és módja szerint befe­jeződött az aratás. A termény­tárolókban felhalmozott gabo­na azt mutatja, hogy biztosí­tott a kenyérnekvaló A Pest Megyei Tanács me­zőgazdasági osztályának ta­nácsosa, dr. Tunyogi András jónak értékelte az idei aratás eredményeit, bár mint megje­gyezte, a hektáronkénti hoza­mok helyenként elmaradtak a tervezettől. Mindenesetre az 5,1 tonnás megyei gabonaát­lag ellen nem lehet kifogás. Akadtak 60 mázsás vagy azon felüli termésátlagok is, például Pátyon a Zsámbéki Medence Tsz-ben Viszont Gödöllő és Cegléd térségében a júniusi aszályos napok rendkívül visszavetették a kalászosok szemzőképességót. Az agrár- szakemberek a kiadós májusi esőzések időszakában nagy op­timizmussal tekintettek az aratási szezon elé. A valami­vel több, mint 100 ezer hek­tárról betakarított félmillió tonna gabona a mezőgazdaság dicsőséglistáját gazdagítja. Szakszervezete főtitkárához és Németh Miklós miniszterel­nökhöz. Ebben leszögezik, hogy az emberek között általános elé­gedetlenség van a nehezülő életkörülmények és elemi lét- fenntartási gondok, miatt. Az ellátás javítása érdekében egyetértenek a ,piaci viszo­nyok, kereslet—kínálat éssze­rű és korrekt fejlesztésével, Az Egyesült Vegyiművek három gyártelepén dolgozó munkások és vezetőik a mai napon kialakított'k vélemé­nyüket a vasasszakszervezet SZOT által támogatott sztrájkfelhívásával kapcsolat­ban. Nyílt levelet intéztek dr. Nagy Sándorhoz, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa fő­titkárához, dr. Főcze Lajos­hoz, a Vegyipari Dolgozók Nem a sztrájk a megoldás mondani, készül-e valami. Volt viszont, aki arra célzott, a jövő hét valamely mun­kanapján hosszabb, lehető­leg egyórás sztrájkot tartanak, ennyi idő kell legalább, hogy a dolgozók kifejthessék véle­ményüket. Vácott, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár konténer- gyárában nem találtuk a szakszervezeti titkárt, így hát Kosdi Péternét, a bizottsá­gon dolgozó adminisztrátort kérdeztük, aki elmondta, csak a rádióból értesült a felhí­vásról, az élet a megszokott kerékvágásban halad. A Tungs­ram, váci gyárában viszont a dolgozók csatlakoztak a va­sasszakszervezet sztrájkfel­hívásához, a munka fél kettő és két óra között szünetelt. A vácott működő Város­gazdálkodási Vállalat szb-tit- kára szabadságát szakította meg, s utazott munkahelyé­re a sztrájk sikere érdekében, A vasasszakszervezet sztrájk ügyelete szerint délelőtt több, mint negyven vállalatnál százezren sztrájkoltak ha­zánkban — ily módon is til­takozva, nemet mondva a tervezett húsáremelésre. A Minisztertanács és a SZOT képviselői pénteken délután megállapodtak: mivel az augusztus 21-i húskészít­mény-áremelés beláthatatlan következményekkel járhat, közösen felhívják a húsipari üzemeket, hogy halasszák el az erre a napra tervezett áreme­lést. A kormány és a SZOT a jövő héten ismét tárgyaló- asztalhoz ül, hogy a további lépéseket égyeztÖSse. A mos­tani megállapodás tehát a kö­vetkező, szeptember 4-ére ter­vezett áremelésekről nem szól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom