Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám
4 1989. JŰLIUS 21., CSÜTÖRTÖK Kellemes időtöltés az olvasás Könyvesboltjaink a nyárra és az olvasók zsebére való tekintettel számos kötetet kedvezményes árért kínálnak. Kétarcúak lettek ettől a kirakatok, a polcsorok, hiszen a múlandó örömöt okozó olvasmányok mellett ott sorakoznak azok is, amelyek borsosabb árúak — viszont részei lehetnek egy-egy otthon szisztematikusan kialakított könyvessarkának, a gyűjteménynek, a házi kézikönyvtárnak. A művészeti albumok, bestsellerek, szak- irodalmak mellett nosztalgiával teli múltidéző és mai világunkra valló ifjúsági regények, mesekönyvek is megjelentek, lapozza, olvassa őket felnőtt és gyerek. Kriterion után Corvina-kötetként Erdélyi lakoma Gyönyörű kötet jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában reprezentatív albumként a könyvgyűjtők, a népszokások és így a tájeledelek iránt érdeklődők, gourmandok, ínyencek örömére. Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvét kaphatták kézhez. A szerző értő munkatársakat választott kötete kiteljesítéséhez, s bár személy szerint ő a nevezetes New York-i The Four Seasons vendéglő vezetője, így elárulta, hogy pompás írói vénával rendelkezik, gasztronómiai ismeretekben verhetetlen. Ösztönzi, élteti, kötelezi tán, hogy rokonságban van a néhai szépíró Krúdy Gyula családjával? Lehet. De amit kötetben tálal, s ahogyan teszi, ahogyan személyes beszélgetéskor feleleveníti könyve születésének indítékait, az a fent említettekre vall. A Corvinánál megjelent albumot megelőzte az 1980-as esztendők elején egy másik, küllemében szerényebb kiadás, ban ez a könyv. A bukaresti Kriterion Könyvkiadó jelentette meg magyar nyejven, ahogyan íródott. Bevezetőjében egy kis ízelítőt kaphattunk az erdélyi konyha hagyományairól, „az étkezés és az étel- készítés tisztességéről”. Mir- cea Zaciu a román konyha ízeire emlékeztet ismeretterjesztő kis tanulmányában, Éltető József az erdélyi szászok konyhájába enged bepillantani, Szőcs István az erdélyi zsidó konyha szokásaiból emel ki morzsányit. Kövi Pál és Szőcs István írásából az örményes ízek okára derül fény. Az étel tisztességéről, a terített asztalról ír nosztalgikusan, ám alapos hitelességgel Bajor Andor és természetesen a könyv szerzője, szerkesztője Kövi Pál is, Az otthon fészekmelege jegyében. A tárkonyos bárányleves, a szombatosok paszulylevese, a szászvárosi tüdőtokány, a birsalmás csirke, a libazsíros tarhonya és a maceszgombó- cos leves, a szamosújvári mézespogácsa, a hargitai töltött kelkáposzta és a többi recept olvasása közben kitárulkozik Erdély ízvilága. A kedvvel sza. kácskodó nem rest kipróbálni, vajon az eledelek is olyan ínycsiklandóak-e, mint maga az Erdélyi lakoma kötete, melyet örömmel fedezhettünk fel budapesti kiadásban. ténelmi szempontú ismertetésre vállalkozik. Ezzel a módszerrel nemcsak a művészet belső fejlődését és a technikai újításokat lehet áttekinteni, hanem a korszak történelméből adódó összefüggések is jól követhetők. A japánok a VIII. században koreai közvetítéssel vették át a kínai eredetű fadűcos nyomtatást, de mind technikai mind művészeti vonatkozásban egyre inkább önálló irányba fejlesztették a fametszés műA XVII—XIX. században önálló grafikai műként és általában festészeti előképek nélkül készítették a színes fametszetes nyomatokat, így azok műfajilag önálló műalkotásnak tekinthetők. Hazánkban csak a Hopp Ferenc Művészeti Múzeum rendelkezik említésre méltó fametszet- gyűjteménnyel. Az 1100 lap nagynak tűnő szám, mégsem képviseli eléggé az ukiyo-e művészetét. A magyar gyűjtőknek sohasem volt lehetőségük (pénzük) a legjobb művek megvásárlására. A kötet képanyaga a Tokióból érkezett metszetekkel kiegészítve mégis érzékelteti az alkotások szépségét és értékét. Az album a klasszikus ukiyo-e metszetekkel foglalkozik részletesebben, a nagaszaki és a Meiji-kori európai hatású vagy témájú metszetekre csak utalás történik. A könyv, több mint 100 oldalnyi szövegének jobb megértését szolgálja a 23 színes és közel 150 fekete-fehér reprodukció. Geröly Tibor Mesel az erdő Művészeti naptárak Magyar tájak történelmi várairól készült légi felvételekből, XVIII—XIX. századi romantikus tájképekből, valamint XV—XIX. századi ikonokból, vallásos tárgyú képekből állított össze szép kivitelű művészeti naptárakat az 1990-es évre a Képzőművészeti Kiadó. A gondozásában megjelenő tízféle falinaptár között lesz továbbá az a válogatás, amely Csillagtérképek címmel Andreas Cellarius németalföldi matematikus és geográfus 1661-ben Amszterdamban kiadott atlaszának ábráit eleveníti fel. A hagyományos népviseleti naptár 1990-ben Pest megyébe kalauzol, s az ottani magyar, székely, szlovák, német és szerb viseleteket mutatja be. Falinaptárt díszít majd a magyar nemzeti művészet egyik nagy egyéniségének, Székely Bertalannak hét finoman megformált női aktja, s ismét készül falikalendárium a virágok kedvelőinek is. A gyermekeknek tervezték azt a naptárt, amelyen La Fontaine meséi, a Tücsök és a hangya történetete látható és olvasható. A művészeti asztali naptárok kedvelői is többféle kiadványból válogathatnak, mintegy 430 ezer példányban. A hagyományos fotóművészeti előjegyzési napló 54 színes képpel műemlékekre, városképekre, szép tájakra hívja fel a figyelmet. Egy másikon kassai Szent Erzsébet életéből, Mária életéből vett jelenetek és passiójelenetek láthatók. A hagyományosnak számító országjárás ezúttal a Balaton környékét ismerteti meg olyan fotókkal, amelyeket a múlt századi regényíró, Eötvös Károly könyveiből vett idézetek kísérnek. Csapody Vera botanikusnak a Kárpát-medence vadvirágairól készített növényfestményei láthatók egy másik naptártömbben. A kiadó új határidőnaplói közül az egyik az esztergomi főszékesegyház legszebb ötvöstárgyait, a másik az 1988- ban elhunyt Reich Károly rajzait, a harmadik az 1890-es évekből származó divatképeket vonultatja fel. Tony Wolf gondolt egyet és a gyerekek kedvéért manóvá változott. Helyesebben író és rajzoló törpévé. így alkotta meg azt a kedves kötetet, amely Mesél az erdő címmel — Zátonyi Tibor magyar szövegével — az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó jóvoltából megjelent. A jó bizonyítványért jutalmul biztosan megkapta sok kis gyerek és kellemes órákat szerez számukra az olvasás, a képek nézegetése hosszú ideig. Ugyanis ezt a látványos, aranyos könyvet nem lehet csak úgy letenni. Aki elolvasta, kezdi elölről, megmosolyogja a színes, beszédes képeket, a mókás, ám minden cselekedetében jóra oktató törpetörténeteket. Ebben a könyvben az asztalos törpe jóvoltából a lassú teknőcök oly gyorsak lesznek, mint a fürge nyuszik: autókat gyárt számukra az ügyes törpe, versenyezhetnek Törpeország Nagydíjáért. Egér Elekek az ezermester jóvoltából fei- liftezhetnek a Tölgyfaház legfelső emeletére, a béka és a vakond léghajóba ülhetnek. A varázsló törpe elveszett aranykulcsát a halastóból befőttes- üvegből készített búvárgömb segítségével lelik meg s hozzák felszínre. Az erdő lakói a jó szándékú, segítő törpék tiszteletére emlékművet állítanak, hód tervezi, harkály vési-faragja. Ám a többit majd elmesélik ők, a könyv szereplői, a la- pozgatóknak. (A Mesél az erdőt én tulajdonképpen a buszon fedeztem fel magamnak. Utastársam olvasgatta, közben mosoly viliódzott az arcán Lehetett úgy ötveneszten- dős...) e. k. A japán fametszetek világa Hó, Hold, cseresznyevirág A távol-keleti művészetek világából a kínai porcelánok és a japán fametszetek a legismertebbek Európában. Az ókorban és a középkorban a keleti országok — elsősorban Kína, Korea és Japán — sok találmányukkal, kulturális és művészeti eredményeikkel megelőzték az európai országokat. Felfedezéseik közül a ma emberéből is csodálatot és elismerést vált ki a papírkészítés és a fadúccal történő szövegnyomás, illetve a színes, művészi igényű fametszetek készítése. A régi japán fametszetek művészetét többféle módon lehet elemezni. Ferenczy László, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum munkatársa — a Képzőművészeti Kiadónál most megjelent könyvében — a törTiltakozás a kalózkiadás ellen Jogtipró és példátlan A legutóbbi időben könyvkiadásunkban olyan káros, a hazai és a nemzetközi törvényeket, megállapodásokat és szokásjogokat semmibevevő jelenségek tapasztalhatók, melyeket a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete tagvállalatai és minden, az etikai normákat tiszteletben tartó kiadó elítél. Az elmúlt hetekben a sajtóban és a tv-ben is — nyilvánosságra került, hogy az Űj Idő Kft., mint „kiadványszervező”, a szerzőt képviselő, annak jogaival rendelkező ügynökség engedélye nélkül kiadta A. Szolzsenyicin: A Gulag sziget- csoport c. könyvét. A kibocsátó Űj Idő Kft., a szerző és jogi képviselője, valamint a mű kiadójának tiltakozása ellenére forgalomba hozta a mű nem teljes és tárgyi tévedéseket tartalmazó fordítását. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése hangsúlyozza, hogy a kalózkiadások ügye kizárólag jogi és etikai kérdés, a nemzetközi kiadói szabályok és szerződések felelőtlen felrúgása és kijátszása. A kalózkiadás ügye önmagában is jogtipró és példátlan a magyar könyvkiadás történetében, s így várható nemzetközi visszhangja jelentős kárt okoz. Magyarország 1922 óta tagja a berni konvenciónak. A szerzői, kiadói szerződéseket rögzítő nemzetközi egyezményeket mindeddig példásan betartotta. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a szakma érdekeinek védelmében elhatárolja magát az Üj Idő Kft. és más kiadók hasonló törvényszegő gyakorlatától. Egyben kéri mindazokat, akik a könyv terjesztésével foglalkoznak, hogy a szellemi értékek, a magyar könyvkiadás hazai és külföldi tekintélyének védelme és az üzleti tisztesség érdekében a kiadvány árusításának beszüntetésével is csatlakozzanak az egyesülés állás- foglalásához. Ilyen és hasonló esetek kárt okoznak a könyvkiadás és a könyvkereskedelem egészének és hozzájárulnak szellemi életünk szétzilálásához. Ez a példátlan kiadói gyakorlat megkárosította a vásárlókat. Az Európa és a Szabad Tér Kiadó új és hiteles fordításban a teljes művet jelenteti meg. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése kezdeményezi a törvényalkotóknál az érvényes jogszabályok betartását, a jogsértések szigorú, a nemzetközi joggal összhangban álló szankcionálását. Térkép a nyughelyekről Pécs nevezetes polgárainak nyughelyéről névsoros térképet adott ki a Városszépítő és Városvédő Egyesület. A temetőtérkép útbaigazítást ad azoknak, akik kegyeleti okból, kutatási céllal vagy egyéni érdeklődéstől vezettetve fel akarják keresni a város elhunyt nagyjainak sírját. A jegyzékben négyszáznál több név szerepel, köztük számos olyan jeles személy neve, akiknek emlékét a városvédők kiadványa hozta vissza a feledés homályából. ■ HETI FILMJEGYZETB Vérbeli hajsza Jelenet a Vérbeli hajsza című filmből Különböző ismeretterjesztő kiadványok Az emberi test csodái típusú köteteiben már sok-sok évvel ezelőtt megjelentek a fantasztikusnál ían- tasztikusabb képek testünk belső tereiről: Jó képzelőerejű és kellő vizuális fantáziájú rajzolók ábrázolták érzékletesen, hogyan fest — megfelelő nagyításban persze — belülről egy csontüreg, egy véredény, milyen a belek, bél- bolyhok világa, a tüdő ereinek, hólyagocskáinak a képe, hogyan áramlik Niagaraként a szívben s a többi, s a többi. Amikor aztán megjelentek az elektronikus mikroszkópok, sőt, térbeli felvételeket is tudtak készíteni ezekkel a nagy felbontóképességű műszerekkel. a már nem a fantázia szülte képek visszaigazolták a fantáziát: belső világunk, szerveink belső terei valóban csodálatosak — és bármennyit tudunk is róluk —, titokzatosak, izgalmasak. Nem kellett sok idő hozzá, hogy a sci-fi-írók észrevegyék az ebben a témában is rejlő lehetőségeket. Megszülettek az emberi testben tett fantasztikus utazásokról szóló írások? Kitalálták, hogy különleges eljárásokkal az ember és a technikai eszközök is úgy lekicsinyíthetek, hogy a véredényeken át bejuttathatok a szervezetünkbe, és ott mindenféle kalandok eshetnek meg ezekkel a vörös- vagy fehérvérsejtnél alig nagyobb nem is tudom mikkel — belső űrszondákkal, belső batiszká- fokkal. Az ötletet filmen is kiaknázták: 1966-ban készült el egy nevezetes alkotás: Richard Fleischer műve, amely még címében is ezt hangsúlyozta: Fantasztikus utazás. A jónak bizonyult témákat persze nem szabad eldobni. Felnőnek az új meg új mozinéző nemzedékek, és ezeknek — mint az újszülöttnek — minden vicc új. Tehát időről időre meg lehet csinálni az úgynevezett remake-et, a már volt filmek új variációját, a régi témák új feldolgozását. Nem maradhatott ki ebből ez a belső űrutazásötlet sem. Két évvel ezelőtt le is forgatták az új filmet. Inner Space — Belső űr — címmel. Rendezője az a Joe Dante volt, akinek nemrég láttuk a Ször- nyecskék című filmjét. Dante az úgynevezett Spielberg-is- tálló tagja, azaz a nagy hírű sci-fi-rendező köréhez tartozik, s így vagy úgy a tanítványának — de legalábbis a követőjének — számít. E körbe való bejutáshoz a Ször- nyecskékben bizonyított képességei kellettek: a mozgékony fantázia, a gördülékeny képi kifejezésmód, a technikai bravúrok iránti érzék, az ötletes vágás és a kifogástalan tempóérzék. A megállíthatatlanul elszaporodó csúf kis szörnyekről szóló történetben mindezek az adottságok érvényesültek. Az új film — mely a többnyire ötlettelen magyar filmcímadástól meglepően eltérő módon a szellemes, többértelmű, fantáziamegmozgató Vérbeli hajsza címet kapta — távol áll a Szörnyecskék színvonalától ötletességben is, fordulatosságban is, és főleg abban, ami az előző film egyik jeles vonása volt: humorban. A Vérbeli hajsza ugyanis, a rendelő minden igyekezete ellenéré, unalmas és sótlan film. Az ismert képletet — hogy ti. egy tudományos felfedezést az egyik érdekcsoport jóra, hasznosra, a másik épp ellenkezőleg, rosszra, gonoszra akar felihasználni, és ebből küzdelem alakul ki — itt is megtaláljuk. A miniatürizáló berendezéssel a véráramba juttatható méretűre lekicsinyítő belső űrhajó és — megint csak az ismert képlet szerint — kissé link, nagyszájú vagány pilótája a pszichopata „hordozó” testébe jutva végül is diadalmasan küzd meg a rosszfiúk által szintén bejuttatott belső űrhajóval és annak gonosz pilótájával, és amikor újra visszanyeri eredeti méreteit, természetesen elérkezik a happy end is. Aki persze nem ragaszkodik hozzá, hogy sci-fiben is megfelelő minőséget kapjon, az nagyjából elégedett lesz ezzel a filmmel is. Százegyné- hány percet el lehet vele ütni. A kantoni futár Nem nehéz a címből arra következtetni, hogy itt egy kínai karate (kung fül) filmről van szó. És valóban: az 1911-ben, a kitörni készülő forradalom előtti napokban játszódó film kusza és bonyolult cselekménye a titkos megbízatással a fél országon átkalandozó fiatal kung fu (karate?) harcosról oly módon dúsított a különböző harci jelenetekkel, verekedésekkel, hogy akár azt is mondhatnánk: a sztori csupán átkötő anyagul szolgál a verekedések képsorai között. Mindez persze lehet egy le- tagadhatatlanul és megváltoztathatatlanul európai filmnéző „olvasata", s mint ilyen, elfogult, sőt, értetlen. Én a magam részéről mindig bajban vagyok ezekkel a többé-ke- vésbé egzotikusnak számító környezetből érkezett filmekkel. Teljesen nyilvánvaló, hogy tökéletesen másfajta világlátást, tradíciókat, kultúrát, szokásokat, civilizációt, gondolkodásmódot tükröznek. Amiken én itt, Európában és annak is a közép-keleti felén) fönnakadok, ami itt a számomra nem érthető, zavaros vagy naiv, gyermeteg és illogikus, azon egy arról a területről származó, ott élő néző nem akad fönn. Neki az természetes. És nagyon valószínű, hogy ő meg a mi európaiságunkat nem érti, a mi jel- és jelzésrendszereinken akad fönn, a mi szokásainkat tartja egzotikusnak, a mi gondolkodásunkkal, világlátásunkkal nincs kibékülve. Biztos, hogy a film, legjobb művészi alkotásaiban, nemzetközi érvényű művészet. De az efféle kung fu filmeknél nem állítanám ezt. Félek, mi itt csak a verekedéseket és a fizika minden törvényét meghazudtoló mozgásokat észleljük valamiből, aminek talán mélyebb jelentősége is van. Takács István
