Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám
/ 198D. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK Sas doktor önállóságra vágyott Mit ér az orvos, ha falusi? Dr. Sas Vilmos tóalmási körzeti orvos 1988 tavaszán került a községbe. Gyakran hallottam emlegetni őt idős nénikéktől és fiatal asszonyoktól, akik kedvességét és szakértelmét egyaránt dicsérték. Sas doktortól megtudtam, hogy Budapest XVII. kerületében működött korábban. Ezzel kezdtük a beszélgetést. — Manapság ritkán pályáznak az orvosok pesti állásból vidékre ... — Szakmai önállóságra vágytam — mondja —. s a családi ok is közrejátszott. Itt szolgálati lakást kaptam, >nő- sülés előtt állok. Pesten kijártam a szakma iskoláját. A szakorvosi vizsga megszerzéséig működtem üzemben, gyermekgyógyászaton, sebészeten. klinikán, egyetemistaként mentőztem is. — Korszerű műszereket látok az asztalán ... — Ez a japán vérnyomásmérő, a fültükör és a szemtükör. amely Amerikában készült, a sajátom. Nem mintha pénzszűkében lennénk itt. A tanács rendelkezésünkre bocsátja a szükséges összeget, de nem mindig kapni az Omker- nél korszerű műszert. Márpedig a mostani egészségügyi válsághelyzetben két dolog hozhat megoldást: a személyi felkészültség és a jól műszerezett alapellátás. Amellett azt is vallom, hogy a beteget a saját környezetében lehet a legjobban gyógyítani, a megváltozott. így a kórházi körülmények között végzett vizsgalat nem feltétlen ad reális eredményt mondjuk egy vét- cukor vagy magas vérnyomás beállításában. — Milyen vizsgálatokat tud helyben elvégezni? — EKG-, vércukor-, vizelet- és vérsüilyedés-vizsgála- tot, szem- és fül vizsgálatot. Jelenleg nincs Nagykátán bőr- - ''ágy ászát, szemészet, fülészet és sebészet. Átmenetileg ezeket a betegeket nekem kell ellátni. Pesten nagyon sok beutalót írtam, itt sokkal inkább érzem magam orvosnak. S azért is, mert innen soha nem megy haza az ember. Minden második éjjel rám esik az orvosi ügyelet. — Hány tóalmási egészségére ügyel? — Több mint 1700 ember tartozik a körzetembe, a legidősebb 90 éves, s természetesen a csecsemőket is én látom el. Jellegzetes a település is. A Szabadság, a Táncsics és a Petőfi utcában inkább idős emberek laknak.*-a Kossuth utcában többnyire fiatalok. — Milyen népbetegségektől szenvednek a faluban? — Meglepően sok a pajzs- mirigy-betegek száma, pedig a Köjál szerint jó az ivóvizünk. A magas vérnyomás is gyakori. Ennek oka a nagy só- •fogyasztás, a túlsúly, az erőn félüli munkavégzés és az alkoholizálás. Érrendszeri betegségekben is sokan szenvedne«. Egy év alatt 8-10 friss infarktus volt a körzetemben. A lábérszűkület is népbetegség nálunk, ennek okát a dohányzásban látom. S a falusi életmód jellegzetes betegsége a kopásos, ízületes. vagyis a reumatikus megbetegedés. Az elmúlt 15 évben vagy tíz orvos váltotta egymást az én körzetemben, ezt megérezték a betegek is. A gyakori orvos- váltás miatt, főleg a krónikus bajokban szenvedők kicsúsztak a rendszeres ellátásból így nem egyszer vidáman sétálgatnak az emberek 250- 280-as vérnyomással, megszokták, nem érzik rosszul magukat. De ennek óriási a veszélye, óriási. — Mit tart a falusi körzeti orvos legfontosabb feladatának? — Hogy a népbetegségek ellátására képes legyen. Felvilágosító előadásokon is próbáljuk terjeszteni az egészségesebb életmód alapvető követelményeit. Nem is fulladnak ‘érdektelenségbe ezek, 80- 100 résztvevővel mindig számolhatunk. — Kényelmesebb-e a falusi körorvos élete, mint a városié? — A budapesti lakótelepen 3500. ember orvosa voltam. Itt feleannyian élnek a körzetemben, mégis jóval több a betegem, hiszen itt minden problémával csak hozzám fordulhatnak. Ez nagy felelősség, de ez benne a felemelő és vonzó. Átányi László Egészséges elképzelések Örkényben Fejleszteni akar, ezért elad a tanács — Olyan minimális fejlesztési kerettel rendelkezünk, hogy inkább eladjuk a tanácsi tulajdonú ingatlanjainkat, csak hogy megvalósulhassanak terveink — foglalta össze a lényeget Kovács István, Örkény Nagyközség Közös Tanácsának elnöke. — Eladunk egy központi területen levő telket, s egy üzletháznak is megfelelő épületet. Hogy miért? Bővíteni akarjuk az általános iskolát. Egészségházat is szeretnénk Háromszáz év nem csekély idő, történelmi korszak. A török hódoltság megszűnése után — 1689-ben — érkeztek Pilisvörösvárra az első családok a mai NSZK közép- és déli területeiről, majd később bajor és osztrák földről. Fennállásának 300. évét köszönti most Pilisvörösvár, a korai elődök késői leszármazottai. Ebből az alkalomból 12 oldalas színes kiadványt is megjelentettek — sok-sok képpel —, amelyhez anyagi támogatást adott a helyi Terranova, Érc- és Ásványbányák Dunántúli Műve, valamint a solymári Pest Megyei Műanyagipari Vállalat. A Pilisvörösvár nevet viselő újságban Keszléri József tanácselnök írta a köszöntőt — megjelent német nyelven is — hangsúlyozva: a sors különös kegye volt, hogy mutatják be a szerkesztők, de megismerkedhetünk a római katolikus egyházközösséggel is. Szép példája a békés egymás mellett élésnek: a református gyülekezet múltja és jelene csakúgy helyet kapott a lapban, mint az evangélikus családok élete. Augusztus 13-tól 20-ig gazdag rendezvénysorozaton sok vendéggel együtt ünnepel a község apraja-nagyja nemzetiségre való tekintet nélkül. Csak kis ízelítő a programokból : osztrák—magyar folklórest és közös bál, NDK—magyar folklórest és baráti beszélgetés, sördélutánok és búcsúbálok. A 300. éves település tanácsa 31-én, hétfőn, ünnepi ülésen emlékezik a jelentős évfordulóra. d. gy. építeni. Mégpedig nem a távoli jövőben, hanem lehetőleg minél előbb. Iskola eddig is volt a nagyközségben, nem is egy. Csakhogy a „másik” — a gyógypedagógiai célra szolgáló — nem alkalmas arra, hogy rendszeresen oktassanak benne. Ha a tizenkét tantermes általános iskolát sikerülne hat tanteremmel bővíteni, rendes körülmények között tarthatnánk a gyógypedagógiai foglalkozásokat is. Ehhez azonban pénz kell. — A központi orvosi rendelőre is már régóta szükségünk van. Az itt berendezendő laboratóriummal tehermentesíthetnénk a dabasit. A terveink szerint hat-nyolc ágyas kórházi utógondozót is létesítenénk. Mifelénk nagy a tanyavilág, és sok az idős ember. Jó néhányuk gondozása nem megoldott. A rendelőben néhány napig megfigyelés alatt lehetnének. De hát ez is pénzbe kerül. Az egészségügyi intézet összköltsége meghaladja a 40 milliót. Ehhez hiányzik még 12-14 millió forint. A helyi tanács fejlesztésre fordítható kerete évi 5-6 millió forint. Ebből tehát két-há- rom év múlva lehetne kiegészíteni a hiányzó összeget — akkor, ha csak a rendelőépítés lenne a világon. Az iskola- bővítés viszont megint csak nagyon elhúzódna. Vagyis, ha a nagyközség nem kap központi támogatást a fentebb vázolt elképzeléseinek a megvalósításához, akkor kénytelen a saját „háza táján” körülnézni. Eladni telkét, épületét. Amelyek később talán jók lehettek volna valamire. K. Gy. Többet kap a culáger, ha simítani is tud Titokzatos válaszok Gyálon 2 — Szia, hogy vagy? — hallom a fejem fölött, s máris ^ zuhan valami mellém, a vasúti kocsi dupla ülésére. Ép- 'j pen mondanék valamit, amikor felismerem a férfit. ^ Egyszer már beszélgettünk a vonaton, ö olyan vasúti 2 ismerösféle. Most is megállás nélkül nyomja a szöveget. ^ Elhadarja, hogy Gyálon vettek telket, s megy kőmű- ^ vest keresni. Megkérdi, tudom-e, hogy mennyibe kerül í arrafelé a mester, a culáger? V j — Még nem, de megtudom, — döntöm el magam- í ban. y A másodosztályú presszó úri hely Gyálon. Ide nem ^ járnak melósruhás emberek. A vendégek tüzetesen, ^ szinte bizalmatlan pillantásokkal méregetnek. A bejá- '/ rat előtt próbálkozom, hogy ismernek-e errefelé jó j kőművest, tisztességes segédmunkást. Kikerülnek, minty í ha lelnének tőlem ... jobb nem menni. Szót se ejtsek róla többet. Miért? Talán olyan drágán dolgozik? Néma csend a válasz, amit akár igenlésnek is felfoghatnék. A másik öreg valamit motyog. Nem értem egészen, de mintha azt mondaná, a mester sajnálja az embertől a piát. — Végül is mennyit keres errefelé a kőműves mellett, egy segédmunkás? Mik a követelmények? — kérdem a másodjára jött asztaltársat. Ö hatszázat kap egy napra. De aki simítani is tud, az a dupláját is megkeresi. Van- nak-e kontár kőművesek? Hogyne! A Dodó is az. Napi 3500 forint alatt nem is vállal munkát. Viszont jól dolgozik. A pia is benne van Mik a helyi szokások egy építkezésnél? Hát... A mester fizeti a culágereket, a „tulaj” meg a kaját, a piát adja, mert az benne van az árban. Végre megszólal a néma öreg is. Eddig csak a haverját csitítgatta, mintha attól tartott volna, hogy nagy titkokat fecseg ki a másik. Eldicsekszik a nagy munkával, amikor hat évvel ezelőtt napi kétezret kerestek. Hirtelen elhallgat. Látom rajta, hogy fél. Miért? Mert nem szeretnének lebukni. Akkor miért csinálják? Mert kell a pénz, s nincs elég kőműves. Aki meg van, az több házat is bevállal, ide-oda rohangál, s alig halad az építkezés. Hát inkább kontárt fogad sok ember, de az ott dolgozzon elejétől végéig! Kezd gyanús lenni a kér- dezősködésem a másik öregnek is. Elköszönök. Aszódi László Antal Hát akkor gyerünk, nézzük meg az építkezést! Csakhogy déltájban minden épülő ház és környéke üres. Nyilván ebédelnek a munkások. Becsöngetek egy szép, emeletes, nemrég épült házba. Kiderül, ök maguk dolgoztak, nem volt náluk kőműves, segédmunkás. Még vagy féltucatnyi helyen ugyanez a válasz. Mint a rendőrtiszt Délután kettő már elmúlt. Végre egy fiatalasszony megszán, legalább háromszor találkoztam vele keresgélés közben az utcákon. Mond egy nevet és címet. — Nem, nem! A Dodó nem vállal munkát — kezdi ijedten az asszony. — Különben is már tíz éve súlyos beteg az uram. Állandóan gyógyszert szed, és szédül az állványon — hadarja, s idegesen ropogtatja ujjait. Itt sem kapom meg a kérdéseimre a választ. Azaz, hogy megadja egy hivatásos kőműves nevét, címét, s elmagyarázza, merre van a háza. A mester nem várat magára a -csengőszó után. Jön, nézeget, méreget, majd azon kapom magam, hogy rendőrtisztet megszégyenítően jól kifaggat. „őszintén” kíváncsi az önéletrajzomra. Miközben sorra válaszolgatok kérdéseire, azon izgulok, meg ne kérdezze, hogy hol van Gyálon a telkem! Mert ha meg kell mutatni neki... Végre visszaveszem a kérdező szerepét. Mennyiért vállalná felhúzni a leendő háromszoba összkomfortos házamat, egy szoba alatt pincével? Hát az attól függ. És sorolja a kitételeit, s hogy melyik munka mennyibe kerül. Kétszázezer elég? Nem annál több! Háromszázezer? Nagyjából elég. De a padlásteret nem fejezik be. A segédmunkást pedig ő fizeti, ebédelni meg mindenki hazajár. Az anyagnak az utolsó tégláig ott kell lennie a telken. Egyébként csak jövő tavaszra vállalná a munkát. Hogy menynyit fizet az embereinek? Az az ő dolga, de ha 3-4 évvel ezelőtt 500 forint egy napra jó pénz volt, akkor az már kevés a culágernek. Másik építkezés. Nagy a sürgés-forgás, pörög a házi betonkeverő gép. Mi magunk építünk mindent, nem telik a kőművesre, mondja a fiatal- asszony. Majd elárulja, hogy albérletből igyekeznek így megszabadulni. Télre csak a pincelakás lesz meg. A harmadosztályú presszóban sarokasztalhoz ülök, egy magányosan iszogató öregember mellé. Az első kérdés után kiderül, hogy nem tudja az árakat. Később sem vá* laszol a kérdésekre. Csak jó idő múlva jön a segítség egy munkaruhás ember képében. Csend a felelet — Kinél járt eddig? — kérdezi az öreg. Mondom, hogy Dodónál, meg a mesternél. Nem igaz az, hogy a Dodó nem vállal munkát, csak hát én idegen vagyok itt Gyálon. A mester az igen, de hozzá Háromszáz éves Pilisvörösvár Mentesültek a kitelepítéstől a családok mentesültek a második világháborút követő kitelepülésektől, s ma több mint ezernégyszáz német származású család él a faluban. így lehet Pilisvörösvár hazánk legnagyobb német nemzetiségű települése. Jubileumi gondolatok címmel olvashatunk — szintén két nyelven — őszinte, meleg hangú megemlékezést dr. Man- hertz Károlytól, a Magyarországi Németek Szövetségének elnökétől. Szavaiból egyetlen sokatmondó sort emeljünk ki: „Már 35 évvel ezelőtt is szép példáját adták a kétnyelvűségnek; a betlehemes játékok és a három királyok énekét németül és magyarul is előadták.” A település gazdag helytörténeti gyűjteményét képekkel r Ujraontötték a zenepavilont „Üjraöntötték” Székesfehérvár nevezetes építészeti, vasipar-történeti műemlékét, az 1896-os millenniumi kiállításra felállított zenepavilont. A könnyed architektúrájú, kecses építményt alaposan megviselte az elmúlt évszázad, vasszerkezetét megette a rozsda, tetőszerkezetét szétzilálták a viharok, felújítása már régen esedékes lett volna. i.- v *>< A Városszépítő- és Védő Egyesület javaslatára, a székesfehérvári vállalatok segítségével kezdték meg a felújítást. Rendbe hozni csak néhány darabját lehetett már, vasszerkezetének nagy részét újra kellett önteni, s horganyzott kiegészítőit is ismételten el kellett készíteni az eredetihez hasonló szépségében. Fokozottabb figyelmet a növényvédelemre Támadnak a kártevők Több utas, kevesebb áru Az év első hat hónapjában ösz- szesen 114,5 millióan utaztak vasúton, csaknem 4 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A tervhez képest még kedvezőbb az eredmény, hiszen a vasút arra számított, hogy 12,5 százalékkal kevesebben veszik igénybe a vonatokat. Különösen figyelemre méltóan emelkedett a M.4V nemzetközi személyforgalma. A szocialista országokba 30 százalékkal utaztak többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában, a nyugati vonalakon azonban még ennél is nagyobb arányú a növekedés: csaknem 50 százalékkal nőtt a forgalom. A korábbinál többen utaztak gyorsvonaton, az első osztályú kocsikat pedig hosszabb utakra vették igénybe, mint tavaly. Az átlagos utazási távolság kis híján elérte az 50 km-t, ez mintegy 3 százalékkal haladja meg az előző évit. Az áruszállításban — s elsősorban a belföldi forgalomban — tovább csökkent a forgalom, összesen 50 millió 703 ezer tonnányi áru utazott a vagonokban, 4 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ez összefügg a népgazdasági teljesítmények alakulásával. A belföldi forgalomban az átlagosnál nagyobb arányú a csökkenés: 2® millió 695 ezer tonna árut adtak fel vasúti szállításra, ez csaknem 8 százalékkal marad el a tavalyitól. Ez azt jelenti, hogy 2,4 millió tonnával kevesebb áru került a belföldi vasúti forgalomba. A legjelentősebben a tömegáruk mennyisége csökkent. A tavalyinál 282 ezer tonnával kevesebb szenet, 295 ezer tonnával kevesebb követ, 387 ezer tonnával kevesebb meszet szállítottak az első félévben. Kedvezően, s a népgazdasági tervekkel összhangban alakultak a vasút nemzetközi áruszállítási teljesítményei. Az exportforgalomban 5 millió 825 ezer tonna árut szállított a vasút, ez csaknem 9 százalékkal több a tavalyinál. A MÁV szakemberei arra számítanak, hogy az őszi és az év végi exportszállítási hajrá következtében tovább nő a forgalom. A vasút 10,6 millió tonnányi importárut szállított, ez megegyezik a tavalyával, a tervezettet azonban 2 százalékkal felülmúlja. A tranzitáruk mennyiségében (6,2 millió tonna) kis mértékű csökkenés figyelhető meg, ám a tervet 2 százalékkal ez az eredmény is meghaladja. Elkészült a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legújabb növényvédelmi összesítése. Ebben arra hívják fel a termelők figyelmét, hogy az elkövetkező hónapokban fordítsanak az eddigieknél nagyobb gondot a növényvédelemre. mert különböző betegségek jelentős mértékben veszélyeztethetik a kiemelkedő gyümölcstermést. A MÉM szerint a szőlők peronoszpóra- fertőzöttsége az elmúlt napokban tovább erősödött. A Tiszántúl kivételével már mindenütt megjelent a betegség a termésen is. A további esőzések miatt a kártétel növekedhet. A lisztharmatfertőzés lassan terjed. Már a Dunántúl északi részén is megjelentek a tünetek a leveleken és a termésen egyaránt. A botritisz tüneteit a virágzást követően országszerte megfigyelték a fürtökön. Borsod-AbaújZemplén és Heves megye néhány ültetvényében a megbetegedés á 20 százalékos mértéket is meghaladja. A csapadékos időjárás kedvezett az almafa-varasodás- nak, s a lisztharmatos fertő- zöttség is erősödött. Már észlelték az almamoly második nemzedékének lárvakelését. Az aknázómolyok rajzása még mindig tart. A takácsatkák lassú szaporodása is megfigyelhető az almaültetvényekben, de még nem okoznak számottevő fertőzést. Baranya, Bács-Kiskun és Komárom megyéből jelezték a kaliforniai pajzstetű hímek újabb rajzását. A körtefa-varasodás fertő- zöttség is gondokat okoz. A körtelevél-bolhák a nagyüzemekben nem, csak néhány kiskertben jelentkeztek. Zala megyéből erős körtelevél-gubacs- szúnvog-fertőzést jeleztek. Az őszibaracknál lisztharmat- tüneteket észleltek Heves megyében. A keleti gyümölcsmoly második nemzedéke országszerte rajzik, a barackmoly rajzását Győr-Sopron és Heves megyéből, valamint a főváros területéről jelezték. A cseresznyénél és a meggynél a blumeriellás levélfoltosság okoz erős fertőzést néhány ültetvényben, főként Bács-Kis- kun, Hajdú-Bihar és Heves megyében. Súlyos burgonyavész-fertő- zöttséget is észleltek, főként a házikertben. A burgonyabogár második lárvanemzedéke Nógrád és Zala megyében már megjelent. A hagymánál, az uborkánál és a sárgadinnyénél erős pero- noszpóraíertőzés okoz komoly gondokat.
