Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-29 / 177. szám

1989. JÚLIUS 29., SZOMBAT 3 Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága KÖZEL ÉS TÁVOL O Fővárosunk adott otthont az Európai Baptista Szövetség X. kongresszusának. @ Pécs volt a helyszí­ne a nemzetközi orvosetikai konferenciának. O Csü­törtök óta a Műcsarnokban megtekinthető az országos fotópályázati kiállítás. O Mohács fogadta a VII. ifjúsá­gi horgásztáb'or részvevőit. O Megnyílt az országos diaporáma-alkotótelep Makón.® A hét híre az is, hogy nemzetközi konferenciát rendeztek Szekszárdon A magyarországi német nemzetiség története címmel. (Folytatás az 1. oldalról.) rendi pontjának előadója vál­lalkozott arra, hogy az újság­írók kérdései nyomán össze­gezze az előterjesztések lénye­gét, a vitában elhangzottakat. Kimmel Emil tájékoztatást adott arról, hogy a testület ke­gyelettel tisztelgett Kádár Já­nos emlékének, méltatta mun­kásságának elévülhetetlen ér­demeit. Az MSZMP kiemelke­dő személyiségének, a párt harminc éven át volt vezetőjé­nek méltatása többek között hangsúlyozza: politikai örök­ségéből el kell sajátítani az előremutató elemeket; Kádár János pártvezetőként, állam­férfiként egyaránt a végrehaj­tó cselekvési programok meg­alkotását, az emberek meg­nyerését tartotta fontosnak, mint az ország fejlődésének alapját. A KB köszönetét fe­jezi ki azért az együttérzésért, amellyel tízezrek rótták le ke­gyeletüket az egykori pártve­zető ravatalánál, illetve sírjá­nál. A testület a temetésen való részvételt egyértelműen politikai demonstrációnak mi­nősítette, amely, bizonyította, hogy az ország lakosságának jelentős része, elismerve a re­formok, az átfogó megújulás szükségességét, lényegesnek tartja a kádári örökség mara­dandó értékeinek megőrzését, abban látja hazánk haladásá­nak zálogát. Az MSZMP munkakongresz- szusának előkészületeiről Ko­vács Jenő elmondta: a KB csomagtervet tárgyalt, amely­ben szerepelt a kongresszus napirendjére, az ügyrend el­veire, a választások előkészü­leteire vonatkozó javaslat, a megrendezés költségeivel kap­csolatos elképzelés, valamint egy közbeeső tájékoztató és állásfoglalás arról, hogy az ed­digi viták tapasztalatai alap­ján a kongresszuson milyen vezető és ellenőrző testülete­Több esztendeje már, hogy kizökkentett nyugalmamból a jugoszláv televízió újvidéki programjának Barázdák című műsora. Arról szólt a megrá­zó beszámoló, hogy az újvi­déki mezőgazdászok — pénz híján — a jó hozamot ígérő, nemes vetőin a g vak helyett már csak silány, kommersz növénynekvalót dugdosnak a földbe. Nemrégiben a Csepel-sziget egyik jó nevű termelőszövet­kezetének tarlóin baktattam. A fiatal tsz-elnök büszkén mutatta a kiváló aratás ered­ményeit, de egy lábon álló tábla láttán elkomorodott: — Csak a vetőmagbúza, az nem megy. Nálunk negyven százalékkal csökkent az idén a tavalyihoz képest a vetőmag kereslete. — Nem kondult meg bennem ekkor sem a vész­harang, de amikor a véletlen a Ceglédi Állami Tangazdaság vidékeire sodort, vakargattam a fejem búbját: jövőre új vi­dék lesz Pest megyében — Újvidék ... Borsos Ferenc, a tangazda­ság igazgatója ugyanis ta­vasszal százhúsz meghívott vendég részére tartott ne­mes növényeikből fajtabemu­tatót. annak ellenére, hogy a búzavetőmagot roppant elő­nyös feltételekkel kínálták a termelőszövetkezetiek részére, az idén kénytelenek voltak százvagonnyi értékes búzave­tőmagot külön irányvonattal Lengyelországba küldeni, a kommersz búza árával azonos exportáron, hiszen a lengye­lek sem ültetik, hanem meg­sütik a vetőmagot. — Azt sem bántuk volna, ha nem készpénzzel fizetnek a magyar gazdálkodók — mond­ja. — Olyan ajánlattal álltunk elébük. ami nagyon megérte volna nekik: százhúsz-száz- harminc kilogramm nyers ga­bonáért adtunk volna száz ki­ket lenne célszerű létrehozni. Utalt ar^a,' hogy korábban nem volt , „divat” ilyen kérdések megtárgyalása, s most azért történt így, mert felismerték, hogy széles körben célszerű e kérdéseket megvitatni. Az ülé­sen a legnagyobb vita arról folyt, hogy milyen módon szer­vezhetők a küldöttcsoportok, hogyan lehet a párt legfelső fórumát megszervezni. A KB- titkár utalt arra, hogy e kér­désekben összeütköztek a ha­gyományőrző és a változtatást szorgalmazó nézetek. Végül is az a megegyezés született, hogy a kongresszusi küldötteknek ajánlják: hagy­ják jóvá, hogy két módon — területi alapon és vélemény­közösségek, nézetek alapján — lehessen küldöttcsoportot ala­kítani. Fontos kérdés volt a kong­resszusi napirend; újabb aján­lás alapján beszámoló hangzik el a politikai helyzetről, a teendőkről, benne az elmúlt egy-másfél év minősítésével. Kovács Jenő a kongresszus időpontjának előrehozatalát indokolva úgy fogalmazott: várhatóan élénk eszmecsere alakul ki a megvitatandó té­mákban, s az előzetesen meg­jelölt időtartam erre nem biz­tosítana lehetőséget. A szóvivői tájékoztatón e napirenddel kapcsolatosan számos kérdés hangzott el. A válaszokból kitűnt, hogy a kül­döttek egyéni választás alap­ján vesznek részt a kongresz- szuson; 600 párttagot képvisel egy küldött. A munkacsoportok már megalakultak, s megvá­lasztották szóvivőiket is. A konzultációk a kongresszus megnyitása előtt egy hónappal megkezdődnek. Az elképzelé­sek szerint a párt legmaga­sabb fórumát követően politi­kai nagygyűlést rendeznek, hogy az MSZMP a nagy nyil­vánosság előtt is bemutassa logramm csávázott vetőma­got. Mégis, el kellett külde­nünk a száz vagont Lengyel- országba, mert itthon nem tudtuk volna eladni. _Ez ügyben megkérdeztünk egy másik érintettet is: Mo- noron a Pest és Nógrád me­gyét vetőmaggal ellátó Vető­mag Vállalat Pest Vidéki Te­rületi Központjának igazgató­ját, Horváth Sándort: — Aggodalomra nincs ok. Korai még levonni a követ­keztetéseket, hiszen majd csak szeptemberben kezdik a vetést a földeken, most még az aratással vannak elfoglalva a nagyüzemek. Valóban, vala­melyest esett a kalászos vető­magok forgalma, úgy 75—80 százalékos az eddigi eredmé­nyünk a tavalyihoz képest, de a vészharangot korai kongat­ni. Hiszen a termés 72 száza­lékára máig élő szerződésünk van! Természetesen tartaléko­lunk vetőmagot, mert a gaz­dálkodók jó részének csak ezután jut az eszébe, hogy megvásárolja. Ha ez a tarta­lék nem kell, akkor exportál­juk. Egyébként — hadd te­gyem hozzá — borsóból, mus­tármagból rekordmennyiségű vetőmagot értékesítettünk. Ezután ismét a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság igazgatóját kerestük fel telefonon: — ötszáz vagon búzavető­magunk termett az idén — mondja Borsos Ferenc. — Eb­ből tehát száz vagon már meg­érkezett Lengyelországba. Két­száz vagonra van hazai ve­vőnk, ötven vagont próbálunk a vetőmagért kommersz bú­zát csereakcióban eladni . .. — Önök foglalkoznak a pi­ackutatással, vagy igénybe vesznek más intézményeket is ehhez? — Hogyne vennénk igénybe közvetítőt! A Lengyelországba küldött százvagonos megren­delést például a monori Vető­programját, vezetőit, arculatát. A tanácskozás az MSZMP kongresszusa nevet viseli. Elhangzott az is, hogy a párton belüli különböző poli­tikai áramlatokhoz tartozók, amennyiben hajlandók dekla­rálni hovatartozásukat, egyfor­ma eséllyel indulnak a kül­döttválasztásokon. Nem lehet­nek ugyanis senkinek külön jogai; a kisebbség védelmét biztosítani kell a választási rendszerben. A KB- és KEB- tagok egy kis részét egyébként már megválasztották küldött­nek. Az 1276 küldöttnek kö­rülbelül egyharmada titkos szavazás nyomán már meg­kapta mandátumát. Berecz János, a következő napirendi pont előadója ugyan­csak röviden összefoglalta az előterjesztés főbb elemeit. Elöljáróban magyarázatot fűz­ve ahhoz, hogy miért őt jelöl­ték erre a feladatra, emlékez­tetett, a téma megtárgyalásá­nak előkészületei az ó irányí­tásával folytak, s az MSZMP elnöksége úgy határozott: a funkcióváltozás nem ok arra, hogy más terjessze elő a té­mát. A napirend jelentőségéről szólva utalt arra: a Központi Bizottság még soha nem fog­lalkozott a párt és az egyház, a párttagok és a vallásos em­berek viszonyával — a Politi­kai Bizottság belső határozata szabályozta ezt a kérdést. Az MSZMP most nyíltan kíván fellépni e kérdésben is. Kijelentette: nem vált előnyé­re a téma megtárgyalásának, hogy a sajtó nem volt jelen a vitánál, hiszen ez is a politi­ka teljes nyilvánosságához, nyíltságához tartozik. A vitában is megállapítot­ták, fordulatra van szükség, a párt közvetlenül kívánja kapcsolatát kiépíteni a val­lásos emberekkel és az egy­házakkal, lehetővé téve, hogy a párttagok ideológiai kérdé­maig Vállalat segítségével szer­veztük meg, akárcsak a kö­vetkező száz vagon, el nem kelt búzavetőmag ugyanoda irányuló exportját is, amely hamarosan kigördül a tele­pünkről. A furcsa helyzet tehát meg­magyarázható, de aligha ért­hető. Ha felmérhető, hogy mennyi vetőmagra van szük­ség idehaza — márpedig ez megtehető —, akikor pénzpö- csékolás feleslegesen vetőma­got termelni. De ha már meg­termett, ugyanolyan pazarlás kommersz áruként értékesíte­ni. Nem lehetne valami elfo­gadható megoldást találni? Tóth Béla Endre Lapunk tegnapi számában Pusztított a gyomirtó szer címmel fénykép jelent meg a július 5-én Gödöllő külterüle­tén történt balesetről és tűz­esetről. Munkatársunknak a gödöllői tűzoltó-parancsnok­ság mérnök hadnagya, Palik István a következőket mondta el: — A bejelentést éjszaka 1 óra 49 perckor vettük és 1 óra 56 perckor a helyszínen már megkezdtük az oltást. Egysé­günktől három tűzoltóautó vo­nult a helyszínre, de ezek kö­zül a munkát csak egynek kel­lett megkezdenie. Ellentétben a tegnap leírtakkal, vélemé­nyünk szerint 100—150 liter­nyi Gramoxune—A gyomirtó szer folyt szét a területen. Az oltáshoz mindössze egy köb­sekben ne az eddig elfogadott elveket tartsák szem előtt. Hangsúlyozta: nem ateista, hanem a társadalmi haladás mellett elkötelezett pártról van szó. Folytatni kell az ed­digi jó hagyományokat: a sza­bad vallásgyakorlást teljessé téve, a marxisták és a vallá­sosok dialógusát a legmaga­sabb szinten folytatva. Hoz­záfűzte: a párt belső normáit ilyen vonatkozásban át kell alakítani. Berecz János kijelentette: az 1956 előtti egyházpolitikát illetően nincs vita a KB-tagok soraiban, 1957-től a párt nyi­tottabb, a kapcsolatokat építő szövetségi politikát folytatott, s ez egy viszonylag érvénye­sülő vallásszabadságot jelen­tett. A mostani fordulathoz hozzátartozik, hogy az állam és az egyház elválasztása tel­jes legyen, hogy minden ál­lampolgár egyenlő, nem lehet különbséget tenni a vallásos és nem vallásos emberek kö­zött. Ugyanakkor a párt és a hívők, az egyházak viszonyát a hazához és a haladáshoz va­ló viszony határozza meg. A Központi Bizottság tájé­koztatót hallgatott meg Fejti György, a KB titkára előter­jesztésében a július 22-ei idő­közi országgyűlési képviselő- választások tapasztalatairól. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: nagyon fontos, hogy az augusztus 5-ei pótvá­lasztásokon az MSZMP tagjai aktívan működjenek közre a párt jelöltjeinek népszerűsíté­sében, elfogadtatásában. Szük­ségesnek tartja, hogy az idő­közi választások tapasztalatait az általános választásokra tör­ténő felkészülés során dolgoz­zák fel és hasznosítsák. A be­számoló rámutat: a választá­sok mélyebb következtetés le­vonására nem alkalmasak, vi­szont külön elemzést igényel, hogy az időközi választásokon általában is jellemző csekély részvételhez, érdeklődéshez képest most még alacsonyabb volt a részvételi arány. Rámu­tat arra is, hogy a párt helyi szerveinek magatartásában je­len voltak a régi mechaniz­mus elemei. A Központi Bizottság beható vitát folytatott a nemzeti meg­békélésre vonatkozó javaslat­ról, s úgy döntött, hogy a vita figyelembevételével az állás- foglalást a Politikai Intéző Bi­zottság véglegesíti, és tervezett formájában hozza nyilvános­ságra, hogy a párt tagjai ér­demben kifejthessék ezzel kap­csolatos véleményüket, állás- foglalásukat. A testület ennek nyomán tér vissza a témára következő ülésén. A Központi Bizottság sze­mélyi kérdésekben is döntött. A társadalompolitikai bizott­ság vezetése alól felmentette Berecz Jánost, és a bizottság vezetésével Barabás Jánost, a Központi Bizottság titkárát bízta meg. Az előző testületi ülésen Kovács Jenő KB-titká- ri kinevezésével vezető nélkül maradt a pártpolitikai osztály; ennek vezetőiévé a Központi Bizottság Tóth Andrást ne­vezte ki. méter vizet használtunk el, tehát úgy vélem, dolgozóink szakszerűen elvégezték mun­kájukat. Az oltás mindössze 4 percet vett igénybe. Ez is alátámasztja azt, hogy nagy mennyiségű vízzel nem mos­hattuk a talajba a vegyszert. Dolgozóink a sérült flakono­kat lerakták és értesítették a szállító vállalatot. A mentési munkálatok közben két tűzol­tónk megsérült, egyiknek a gyomirtó szer a szemébe fröcs- csent, másikuknak pedig a vegyszertől átnedvesedett a ruhája, ő a mai napig bőrbe­tegséggel küszködik. Ä baleset napján este 20 óra után né­hány perccel a Növényvédő és Agrokémiai Állomás vezetőjé­nek kérésére és irányítása Otven küldött képviselte a megyéből a nemzetiségi szö­vetség decemberi kongresszu­sán azokat, akik a nemzetisé­gi lakosságnak a legjelentő­sebb csoportjához, a németek­hez tartoznak. Ez az ötvenfős küldöttcsoport egyben jelzője annak is, hogy a megye orszá­gosan a legnagyobb német nemzetiségű lakosságot ma­gáénak tudható közigazgatási területek közé tartozik. A szám valóban tekintélyes: 32 ezer lélek. Súlyát akkor ért­hetjük meg igazán, ha tudjuk, valójában ennél jóval többen vannak azok, akik német szár­mazásúak, ám már semmilyen formában nem tartják, vall­ják magukat annak, és — saj­nos — nem is kapcsolódnak még laza szálacskákkal sem a kibocsátó közösséghez. Kár lenne tagadni: sokszo­rosan okot adott erre a maga­tartásra a történelem. A nem­zetiségi sors nem tartozott ha­zánkban a könnyűek közé! A mai, nagyjából elfogadható ál­lapotokat nem véletlenül tart­ják az idősek értéknek: be- csülendőnek. Becsülendőnek, mert mindannyian a saját bőrükön érezték azokat a szél­sőségeket, amelyek száza­dunkban a nemzetiségieket próbára tették. A németek kü­lönösen érzékelhették ezt, ak­kor is, amikor a fasizmus pró­bálta meg felhasználni őket, s akkor szintén, amikor bűnbak­ként tessékelték ki őket abból az országból, ahol elődeik már évszázadok óta éltek. Tragikus sorsok serege kapcsolódik a század középső harmadához, amint nem kevés az ilyen sor­soknak a száma az előző szá­zadokban sem. Okleveles emlékek már az 1200-as évektől kezdve mutat­ják a ma németek összefoglaló szóval jelölt nép fiainak a fel­bukkanását hazánkban, majd jelentősebb számú itt élését. Vannak közöttük profi kato­nák, azaz zsoldosok, mester­emberek, akik egy másfajta kultúra és szokásrend elemeit hozták magukkal és építették be a hazai viszonyokba, azaz egyszerre gazdagítottak jelent és jövőt. Furcsa módon mégis, századokon át, nem az tarta­tott számon, ami egyező, ami közös lett, hanem ami külön­bözött, ami eltért... A tole­rancia hiányának, sajnálato­san, történelmünkben gazdag hagyományai vannak, s mint­ha napjainkban sem szólhat­nánk ezeknek a hagyomá­mellett útlemosást végeztünk. A tűzeset és az útlemosás kö­zött eltelt csaknem húsz órá­ban a területet homokkal fel­itatták, az előírásoknak meg­felelően, a Növényvédő és Ag­rokémiai Állomás szakembe­rei. A vegyszerrel átitatott homokot elszállították a hely­színről. Így a tűzoltók mint­egy utókezelésként végezték el az útlemosást baleset-megelő­zés végett. A Tiszavasvári Alkaloida­gyártól a tűzoltóparancsnok megkérte a Gramoxune—A-ra vonatkozó adatokat. Az anyag nem tűzveszélyes, vizes alap­anyagú, tehát vízzel oltható, ezért úgy véli a parancsnok, hogy a beavatkozásuk gyors és szakszerű volt. nyoknak a kiveszéséről... Ma is fel-felbukkan a bizalmat­lanság az „idegenekkel”, il­letve — mert hiba lenne hall­gatni róla, van ilyen is — a „magyarokkal” szemben. A múlt szólal meg ebben az ódz­kodásban: a keserves tapasz­talat. Településnevek: Budaörs, Pilisvörösvár, Törökbálint, Ve- csés, Zebegény, Dunaharaszti.„ Huszonöt olyan települése van a megyének, ahol a német nemzetiség kisebb-nagyobb csoportjait lelhetjük fel, s to­vábbi tizenkettő, ahol a néme­tek más nemzetiségiekkel — olykor többel is, mint például Budakalászon, Csobánkán, Po- mázon — élnek együtt békes­ségben. Ennek a békességnek, furcsa módon, sok előnyös ha­tása mellett van nem kívánt következménye is. Nevezete­sen: a felnövekvő korosztályok szemében mellékessé válik a hagyományoknak, a kultúra sa­játos jegyeinek az őrzése. Aminek egyik jele például, hogy a nemzetiségi nyelv ta­nulására egyre nehezebben si­kerül rávenni a szülőket és ál­taluk a gyerekeket. Az a fur­csa helyzet állt elő például Budaörsön, Szentendrén, hogy miközben emelkedett a német nemzetiségi nyelvoktatásba bekapcsolódott magyar gyere­keknek a száma, a német szár- mazásúaké csökkent... Közei és távol ennyire sajátos kap­csolatrendszerét seregnyi más; köznapi dologban úgyszintén felfedezhetjük, azaz látnunk kell azt a dialektikus mozgást, amely nem ismer egyetlen irányt, célt Gazdag hagyományok kin­csestárát lelhetjük meg a né­met nemzetiség körében, s pél­dául az ikladi, a dunabogdányi helytörténeti gyűjtemény gya­rapításában éppen a legutóbbi időben értek el figyelemre méltó eredményeket. Ami azt mutatja, ahol közeit és távolt avatott kezek fognak össze, ahol a kölcsönös tisztelet, egy­más értékeinek a megbecsülé­se vezeti a tetteket, ott gaz­dag a talaj a jövendő értékei­nek a múlttal összekapcsolt kibontakoztatására. Ezeknek a jövendő értékeknek szilárd,az alapjuk. Sok évszázados ha­gyományokat foglal magába a történelmi múlt, s úgy, hogy nehéz lenne elválasztani, mit kik teremtettek, mert ez a múlt -annyira közös ... Napokkal később a vegy­szergyártó felhívta az egység figyelmét, hogy az oltásban részt vevő tűzoltókat vizsgál­tassák meg. Ez megtörtént, a rendelőintézetben a szükséges kezeléseket megkapták. — A vegyszert szállító autón arra vonatkozólag, hogy mi a szállítmánya, milyen veszé­lyességi kategóriába tartozik, semmiféle feltüntetés nem volt. Így amikor a helyszínre érkeztünk, nem tudhattuk, hogy milyen anyaggal állunk szemben — mondja Palik Ist­ván parancsnok. — A tűzoltó­ság megérti a környék lakói­nak fölháborodását, de nem tudja elfogadni azt a lakossági véleményt, hogy a tűzoltókat tegyék felelőssé a történtek miatt. A lakosság eddigi segít­ségét ezúton is szeretné meg­köszönni és a tűzoltóságba ve­tett hitet és bizalmat munká­jával továbbra is szeretné ki­érdemelni. Árvái Magdolna Búzacsere-akdó indult, de igy sem kelendő Nálunk vethető, odakint fogyasztható Mészáros Ottó Nem fogadja el a lakossági véleményt így látja a tűzoltóparancsnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom