Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-28 / 176. szám

1989. JCLIUS 28., PÉNTEK ,UKCYEl 5 Molekulába zárt gyógyszerek Európában elsőként Rajtra készen állnak a vi­lág nagy vegyi cégei, hogy megkezdjék egy igen jelentős kutatási eredmény ipari hasz­nosítását, a természetes ke­ményítőanyagokból készített molekuláris kapszulák — a ciklodextrinek — tömeges gyártását és alkalmazását, amelynek fejlesztésében je­lentős szerepe van a Chinoin Gyógyszergyár és Vegyészeti Termékek Gyára kutatóinak. A vállalkozók arra várnak, hogy a ciklodextrinek for­galmazása zöld utat kapjon az Egyesült Államokban, ahol az engedélyezés feltételei a vilá­gon talán a legszigorúbbak. A magyar kutatók nevéhez szorosan fűződő újdonság lé­nyege, hogy a növényi kemé­nyítők hosszú szőlőcukor mo­lekulaláncát feldarabolva, majd gyűrűvé formázva olyan természetes, az emberi szer­vezettől sem idegen anyagú kapszulák állíthatók elő, ame­lyekbe mintegy burokba, a legkülönfélébb gyógyszer-, nö­vényvédő szer- és más ható­anyagok zárhatók be, fokozva ezzel hatékonyságukat, az élelmiszereknek pedig élveze­ti értékét. E módszer jelentő­sége jól érzékelhető a gyógy­szerek esetében, amelyek ha­tóanyagai általában igen ne­hezen oldódnak, szívódnak fel a szervezetben, ezért a bete­geknek az egyébként szüksé­gesnél nagyobb dózist kell be­venniük, ami viszont együtt jár a készítmények nemkí­vánatos mellékhatásának foko­zódásával is. Ha azonban ilyen természetes burokba zárják a gyógyszerek minden egyes molekuláját külön- külön, akkor azok a kapszula tulajdonságainál fogva köny- nyen oldódnak, s kevesebb hatóanyag is elegendő a kí­vánt cél eléréséhez. Ugyanez az előnye mutatható ki a nö­vényvédő szereknél is, amivel a vegyszerek környezetkáro­sító hatása csökkenthető. E molekuláris kapszulák — tudományos nevükön ciklo­dextrinek — egyik legjelentő­sebb kutatóközpontja Buda­pesten van, a Chinoinhoz tarf tozik. A magyar szakemberek 1974 óta kutatják a ciklo­dextrinek ipari előállításának lehetőségeit, felhasználási te­rületeit, s a Chinoin Európá­ban elsőként kezdte meg üzemszerű gyártásukat. A Szejtli József professzor köré gyűlt kutatógárdának ki­emelkedő szerepe van abban, hogy ez a módszer világhódí­tó útjára indulhat. Jelentős mértékben • hozzájárultak ugyanis annak a tévhitnek az eloszlatásához, miszerint a ciklodextrinek az élő szerve­zetre mérgezőek lennének, s amely feltételezés egy téve­sen értelmezett vizsgálatsor következtében évekre vissza­vetette külföldön a kutatáso­kat. A ciklodextrin jövőjét te­kintve sok függ attól, hogy a gyártók milyen áron tudják majd kínálni terméküket. Né­hány évvel ezelőtt e készít­mény kilogrammja még 1500 dollár körüli áron kelt el, mára viszont már közelít ah­hoz a szinthez, ami a tömeg- termelés számára is elfogad­ható. A Chinoin jelenleg a megrendelt mennyiségtől és típustól függően 10—600 dollár körüli áron tudja szállítani a ciklodextrinek és származé­kai kilogrammját. Kérdés, hogy a megsokszorozódó igények kielégítéséből a magyar vál­lalat milyen részt tud majd vállalni. Az mindenesetre bi­zonyos, hogy vezető szerepe a piacon nemigen szorítható vissza, mert a világon itt ké­szülnek a legjobb minőségű molekuláris kapszulák. A vál­lalat az első lépést már meg­tette a mind kedvezőbbé váló lehetőségek kiaknázására; CYCLOLAB néven önálló leányvállalattá alakította át az eddig egyik részlegként működő ciklodextrint kutató­fejlesztő laboratóriumát. Magyar vállalkozók Döntésre várnak A} magyar vállalkozók várják az aiueriKai kongresszus elöntését es a konkrét lenetelek megiiataroza- sat, am mintegy húszán maris pá­lyázatot nyújtottak be a kisiparo­sok országos erüekveüeimi szerve­zetéhez, a KiüSZ-hoz, hogy ré- szesumessenek a Xi millió aoiláros magyar-amerikai vállalkozási aiapool — mondotta Károlyi Mik­lós, a KIOSZ főtitkárhelyettese az MTI munkatársának. Mint ismeretes, George Bush bu­dapesti látogatása során 25 millió dolláros magyar—amerikai vallai- kozasi alap létrehozását ígérte, amelyet még a kongresszusnak kell jóváhagynia, várhatóan augusztusban. Az alap hitelekkel és tőkejuttatással támogatná a ma­gyarországi magánszektor beruhá­zásait, aiiami vállalatok magán­kézbe adását, segítséget nyújtana a műszaki továobkepzésben, ille­tőleg minden olyan magánvállal­kozásban, amely hozzájárul a ma­gyar nemzetgazdaság fellendítésé­hez. Károlyi Miklós a továbbiakban elmondta, hogy a tárgyalások a magyar es az amerikai üzletembe­rek között folyamatosak. Ez azért is szükséges, mert nem eldöntött tény, hogy a vállalkozók mely kö­re számitnac az anyagi támoga­tásra. A KIOSZ azt javasolja, hogy vaiamennyi életképes, sikeresnek mutatkozó, illetve ígérkező, kezdő vagy már több éve vállalkozó egyenlő eséllyel pályázhasson. Az eddigi pályázatok a vasiparból, il­letve orvosi műszergyártóktól ér­keztek. A Vállalkozók Országos Szövet­sége csak akkor nyilatkozik el­képzeléseiről, ha az alapítók el­döntik: az alapot mikent kíván­ják felhasználni — mondotta Pa­lotás János, a VOSZ elnöke. Hoz­zátette: ez természetesen nem azt jelenti, hogy a VOSZ nem venne részt aktívan az alappal kapcsola­tos konkrét kérdések tisztázásá­ban. Vállalja — felkérésre — a részvétel bármilyen formáját; ta­nácsadással, menedzseléssel segíti az igények és a lehetőségek ösz- szehangolasát. Egyelőre azonban számos kérdés nem tisztázott. Pél­dául, hogy az alapot szétosztják-e, vagy annak hozadékát kívánják-e felhasználni, illetőleg az alaphoz miként kapcsolódhatnak a magyar pénzintézetek és a nyugati jegy­bankok. Az ipari szövetkezetek ugyan­csak be kívánnak kapcsolódni az alap ésszerű felhasználásába — mondotta Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke. Tehetik ezt, azért, mert májusban módosultak a szö­vetkezetek vagyoni viszonyai. A kisszövetkezetek esetében 100, a hagyományos formában működők 50 százalékban oszthatóvá vált a vagyon, így ebből a szempontból magánszektorhoz közeli helyzetbe kerültek. Az OKISZ-t még nem keresték meg a tárgyalások so­rán, de az ipari szövetkezetek ér­dekvédelmi szervezetének több konkrét elképzelése is van az alap hasznosítását illetően. Szárnypróbálgatás bérlakásban Megtört életek istápolása ®atOZÓ, színpompás rózsa- bokrok mellett visza az út Po- mázon az 1772-ben épült Te- leky-kastély felé, amely ma a Pest Megyei Gyermek- és If­júságvédő Intézet átmeneti otthona. A romantikus épület teraszán a virágládák, szob­rok egykori helyén ma álla­mi gondozott lányok és fiúk ülnek. Szotyolát esznek, lá­bukkal harangoznak, tekinte­tük a távolba mereng. Talán otthon jár... A természet csendjét hirtelen hangos ki­áltás töri meg: — Akkor is elmegyek! Nem maradok homokosok és stri­cik között! Tönkretették az életem. Engedjenek szabadon! — mondja egy apró termetű fiú, miközben fehér szatyrába csomagolt holmijával elszán­tan a kapu felé tart. A ne­velők, Katonáné Herr Valéria igazgatóhelyettes és néhány nagyobb gyerek rohan utána. Utolérik, kíméletesen megfog­ják a karját, és kérlelik, gon­dolja meg magát, és menjen vissza velük a házba. Megbe­szélik a történteket. A fiú, Se­bestyén Gábor azonban to­vábbra is zokog, fenti mon­datait ismételgeti, miközben hozzáteszi, hogy megölték az állatait, és agyoninjekciózták a fenekét. Székely Zsuzsanna gyógypedagógus is tanúja a jelenetnek, s a következőket mondja: — A fiúnak a fóti gyer­mekvárosban körülbelül 200 hörcsögje volt. Amikor a hör­csögöket Foton megölték, a gyerek idegösszeroppanást kapott, és a kerepestarcsai kórházba került. Onnan pedig hozzánk. Egyszer már elhe­lyeztük dolgozni a szentend­rei Márka üzembe, de kirak­ták a munkahelyéről. Két al­kalommal kísérelt meg ön- gyilkosságot, egyszer felakasz­totta magát, máskor a HÉV-sí- nekről hoztuk vissza... Az üggyel foglalkozott a sajtó, a tévé, a minisztérium. Gábor életében először az emberek figyelmének középpontjába került. Nagyon élvezte, hogy mindenki vele foglalkozott, és talán ezért viselkedik azóta így. Szomorú, hogy úgy van, hiszen csak 16 éves — teszi hezzá a gyógypedagógus. Ez a példa is érzékelteti, nincsenek könnyű helyzetben a gyermekotthon pedagógusai, vezetői. Náluk éjjel-nappal nyitva áll a kapu, és folya­matosan érkeznek hozzájuk a megyéből a kiskorúak. Van, akit a szülők hoznak beutaló határozattal, vannak, akiket a rendőrök. Minden gyerek más-más problémákkal érke­zik és egyéni bánásmódot igé­nyel. Nevelésre, személyiség­formálásra, mégis kevés ide­jük van, hiszen náluk csak ideiglenesen, legföljebb két- három hétig élnek a gondozot­tak. Addig, míg a papírjaik megérkeznek, és találnak számukra életkoruknak meg­felelő fogadó intézetet. Miközben az igazgatóra, Si­mon Antalra várok, több ne­velőszülő is érkezik az irodá­ba azért, hogy gyereket kap­jon. Egy népviseletbe öltözött idős asszony Nógrádból uta­zott idáig, hogy 6 év körüli kislányt vihessen magával. Náluk nincs ilyen korú. — Rengetegen jelentkeznek hozzánk nevelőszülőnek, de ha megfelelnek a hivatal által támasztott követelményeknek, akkor mi örömmel teljesítjük kérésüket — mondja Sima Antal, majd így folytatja: — Egy nevelésre szoruló gyerek számára sokkal szerencsésebb a családi közösség, mint bár­milyen intézeti elhelyezés. Sajnos legtöbben kisgyereket szeretnének. A nagyobbak elől elzárkóznak, csakúgy, mint a munkahelyek és iskolák. Ve­lük több gond van, és legegy­szerűbb elkerülni őket. Jár­tam olyan állami gondozásban felnőtt házaspár lakásában, akiknél otthon a falon lógott a napirend, mert így szokták meg, és nélküle nem tudnak létezni. Talán furcsa, hogy ezt mondom, de én tudom igazán, hogy a nevelőotthon nem az életre nevel, pedig ez lenne a feladata. A legszeren­csésebb megoldás a névelőszü­lői hálózat, illetve a lakás­otthonok bővítése lenne. Je­lenleg 80 ilyen működik a megyében, és 15-től 24 éves korig élnek ezekben a bérelt lakásokban a fiatalok. Jelké­pes összeget, havi 300 forin­tot fizetnek albérleti hozzájá­rulásként, és azért, hogy meg­tanulják: az életben semmi sincs ingyen, önállóan gaz­dálkodnak a pénzükből, bevá­sárolnak, főznek, mosogatnak. Naponta 64 forintot kapnak élelemre fejenként, és évente 8000 forintot ruhára. Sajnos ez az összeg nem túl magas, az infláció túlhaladta a költ­ségve tési keretet. — Bevált ez az elhelyezési forma? — Igen. Mindenhol lakik velük nevelő és van egy — afféle — pótmamájuk is, aki odafigyel r^juk. Szigorú há­zirendet alakítanak ki. A múltkor vendégségben voltam az egyik lakásotthonban és amikor rágyújtottam, 20 fo­rintot kellett a büntetéskasz- szába befizetnem. Nem olvas­tam el ugyanis a kiírást, amely megtiltotta a dohány­zást. Örömmel fizettem, mert A dunakeszi tavak két veszélye Bármikor tragédia Az összefüggő tórendszer hossza majdnem másfél kilo­méter. Partján horgászok tart­ják a pecabotot. A víztükör mentén haladó vonatból néha látni lehet, hogy csapnak fel a fürge halaik. Sok a pisztráng. Gyakran egy percen belül kapnak a horogra. A halőr eltanácsolja az idegeneket, akik nem tagjai a gödi Duna- menti Termelőszövetkezet horgászegyesületének. Ha für- dőzöket lát, azokat is riogatja. Ám ekkora távon nem sok eredménnyel. A Dunakeszi al­só vasútállomás mellett az idén még folyik a sóderbányá­szat. Aztán, ha végleg megta­lálják a partnereket, hozzá­látnak a nagy terv megvalósí­tásához. Profi úszó is belehalt Lapunk idei, május 7-i szá­mában: A fantázia nem kerül pénzbe címmel írtunk már ar­ról, hogy a szövetkezet bányá­szati gazdasági társaságának levonulása után sajátos módon látnak hozzá a terület helyre- állításához, az úgynevezett re­kultivációhoz. Az 5-6 méter mélyen kiko­tort mederben evezős, motor- csónakos versenypályát alakí­tanak ki, lelátókon szurkolhat majd a közönség. Épül majd panzió, lehetőséget jelent ez a környék szabadidőközpontjá­nak kialakítására. Nemcsak a közeli Dunakeszi lakossága számára, hanem a kőhajítás- nyira lévő főváros lakóinak, az újpestieknek, megyerieknek is. A meleg nyári napokon in­nen érkezik most az újabb, önmagát veszélyeztető gyer­mek és felnőtt invázió. Az em­ber elcsodálkozik, amikor szü­lői kíséret nélkül érkező apró csemetéket, öt-hatéveseket lát a parton, meg a vízben. Hogy indulhattak el otthonról? Ki engedte ide őket? Közelükben dolgozik a kotrógép. Lubic­kolnak a közömbös felnőtt fér­fiak. Ennyire nem törődnek a láttam, hogy a közösség ko­molyan veszi a saját maga ál­fa' kialakított szabályokat. Ezt az életformát annyira kedvelik a növendékek, hogy gondos mérlegelés után ma­guk választjuk meg, ki kerül­jön közéjük. Mi általában négy-öt gyereket gyűjtünk össze egy lakásotthon indítá­sánál. olyanokat, akiket ér­zelmi szálak fűznek össze, és utána ők protezsálják be a többieket — mondta az igaz­gató. A beszélgetés után végig­jártam az épületet. A kívül­ről csodaszép kastély belül­ről nem kápráztatja et a lá­togatót. Tiszta, szépen búto­rozott, de kicsi. A szobák zsú­foltak, az ágyak között ke­vés a hely, nincs tér a gyere­keknek, ahol szabadon mo­zoghatnak, játszhatnak. Sze­rencsére a szabadidő hasznos eltöltésére van módjuk az in­tézetben. Pomáz fennállásá­nak 851. évfordulója alkalmá­ból a helyi művelődési ház, a könyvtár, a GYIVI-vel közö­sen komolyzenei koncertsoro­zatot rendez a kastély kert­jében. A gyerekeket is bevon­ják a munkába, székeket hor­danak ki-be, jegyeket szed­nek. Van köztük olyan, aki megszerette a klasszikus ze­nét, olyan is akad, aki már ünneplőt vesz fel ilyen alkal­makra. Talán éppen ezek az apró momentumod jelzik, hogy sokan közülük milyen úton találnak vissza, illesz­kednek be a nagyközösségbe. Talán egyszer arról is be­számolhatunk, hogy a gond­jaikra bízott lelki sérült gye­rekek életét könnyebbé tehe­tik azáltal, hogy területükön' tarthatnak háziállatot. Jelen­leg ugyanis azt az 1978-tól ér­vényes rendtartás tiltja. Pe­dig külföldön már felismerték, hogy a nevelésben, a közös­ségteremtésben nagy szerepe van az állattartásnak, a gon­doskodásnak. veszéllyel? Pedig megszedte már ez a tó a maga áldozatait. Ahogy mondják, már 1984-ben is. Három éve egy. kiskatona lelte halálát a vízben. Tavaly profi úszó vesztette életét. Azt mondják, vízipólózó volt. A Budapest felől eső har­madik tóban mártóznak legin­kább a tiltó táblával mit sem törődök. Talán azért ilyen bát­rak, véli kollégám, mert úgy hírlik, leapadt, valahová szö­kik a víz. A Gyógyszerkutató Vállalat kútjai is elapadtak. Ha pedig így van, a tsz tervei­ből sem lesz valóság. Utazzunk hát Gödre, kérdezzük meg, hogy mi a Helyzet. — Nem tőlünk szökik a víz, hanem a MÁV Dunakeszi Hor­gász SE tórendszeréből — ál­lítja Szalai Lajos, a tsz elnök- helyettese. — A tőzegtavak szintje kezdett elapadni. Mi az idén még folytatjuk a munkát, s közben előkészítjük a szabad­időközpont építését. Még nem tudunk konkrét időt mondani. Egyelőre ott tartunk, hogy ér­tékeltük a beérkezett tervpá­lyázatokat, s döntenünk kell arról, hogy közülük melyiket alkalmazzuk. Az elnökhelyettes a felnőt­tek felelősségéről, szülők na­gyobb szigoráról, s társadalmi közreműködéséről beszél a tragédiák megelőzése érdeké­ben. Ez tényleg nagyon fontos. Ám azt kell gondolnom, a sok­milliós gazdaság nyaranta meg is duplázhatná itt a felügye­lettel megbízottak számát. Az­tán, mivel a tőzegtavak hely­zetét említette, tovább uta­zom. A kutak kiapadtak A MÁV Dunakeszi SE Hor­gász Egyesületének tógazdája Antal János, a Járműjavító Üzem munkatársa. Nem fogad kitörő örömmel, mert neki kí­nos ez az ügy. — Most megint azt fogják hinni, hogy én pisz­kálom ezt a dolgot, ha véle­ményt mondok — bizonytalan­kodik. — Mint tanácstagnak, nekem kellett kimennem a bá- 'nyatóhoz májusban, ahol a KÖVIZIG szakemberei tartot­tak hatósági szemlét. Ök a Gyógyszerkutató Intézet felje­lentése alapján szálltak ki oda, mert az intézmény dunakeszi telepének kútjaiból kiapadt a víz. Ez történt a vasútvonal túloldalán fekvő Szabadságli­get ásott kútjaival is. Sőt, a környék talajvízének szintje is süllyedni kezdett. A szomszé­dos tőzegtórendszer vízfelülete úgyszintén apadt, annak hatá­sára, ami a KÖVIZIG-vizsgá- lat idején kiderült. A termelőszövetkezet bá­nyászati gazdasági társasága szabálytalanul csatornát veze­tett a közeli Mogyoródi-patak­hoz, s engedni kezdte a tórend­szer vizét. Ettől apadt a víz­szint, a fizikai törvényeknek engedelmeskedve az egész kör­nyéken. A műveletekkel kap­csolatos egyéb, vízjogi engedé­lyek körül sem volt minden rendben. Ügy, hogy a tsz veze­tőségének határidőt írtaik elő az eredeti állapot visszaállítá­sára. Csak ő közölheti Miközben a Gyógyszerkuta­tó újpesti telefonját tárcsá­zom, van időm elgondolkodni azon: miért nem így tájékoz­tatott Gödön az elnökhelyet­tes? Mi oka lehetett a valóság elhallgatására? Van min cso­dálkoznom, azután is, hogy az újpestiek titkársága bejelent­kezik. — Sajnos — mondják, az igazgató elvtárs szabad­ságra megy. Márpedig csak ő közölheti, hogy a dunakeszi kútjaik vize tovább apad, vagy már rendbe jöttek a dol­gok. Rajta kívül másnak nincs ehhez joga az egész intézet­ben. A KÖVIZIG-nél két szak­ember, Kis Ferenc hatósági ügyintéző, és később Tóthné Zöldi Irma hidrogeológus mondja el, hogy a tsz valóban megkezdte a víz levezetését annak érdekében, hogy köny- nyebb,- olcsóbb eljárással úgy­nevezett száraz bányászatot folytasson. Erre azonban nem kért és nem kapott engedélyt. Augusztus 5-ig vissza kell ál­lítania az eredeti állapotot. A dunakeszi tó környékén ez idő szerint két veszély ellen kell küzdeni. Meg kell védeni a környék vízháztartását. Meg kell akadályozni a sokszázadik tragédiát, amiből sajnos min­dig van elég a bányatavak környékén. Mindkettőért a Dunamenti Termelőszövetke­zet vezetői az elsőszámú fele­lősök. No persze nem kevés­bé várható el az önfegyelem az ügy többi szereplőjétől, pél­dául a felelőtlen fürdőzőktőL Kovács T. István Palántázás szünidőben Palántaültetéssel szépítik a budapesti Károlyi-kertet a Fővá­rosi Kertészeti Vállalatnál szünidőben dolgozó középiskolás Tóth Mariann diákok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom