Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám
Karr M/xif;, 1989. JŰLIUS 27., CSÜTÖRTÖK Mitterrand a német újraegyesítésről A közös ház kívánatos távlat „Az európai közös ház felépítése nem lesz könnyű feladat, és a közös tulajdon igazgatása mindig sok veszödség- gel jár” — jelentette ki Francois Mitterrand francia elnök, aki szerint a közös ház „ugyan kívánatos távlat, de nem elég csupán a felépítés, azt is tudni kell, hogy azt miként rendezzük be”. A francia köztársasági elnök Határidő nélküli a korlátozások leépítése EGK—lengyel egyezmény „A lehető, leghamarabb pa- raíálják" Lengyelország és a Közös Piac kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményét, amelyet kedd estére öntöttek végleges formába Brüsszelben — közölte szerdán az EK illetékes szóvivője. Az EK székhelyén szerzett értesülések szerint a lengyel—• EGK-egyezmény kereskedelmi része három kategóriát állapít meg a Közös Piacra exportált lengyel ipari termékekre. Az egyes csoportokban jövő év elejétől, jövő év december 31. után, illetve 1992 után a Közös Piac megkezdi a beviteli mennyiségi korlátozások leépítését, de a folyamat befejezésére az egyezmény — a korábban közöltekkel ellentétben — nem tartalmaz határidőt. Az EK illetékesei úgy vélekedtek, hogy az egyezmény ennyiben talán „gyengébb”, mint amelyet tavaly szeptemberben Magyarországgal kötött a közösség, hiszen a magyar egyezményben az EK határidőt is vállalt a magyar ipari exportcikkeket sújtó meny- nyiségi korlátozások leépítésére — a végső dátum: 1995. A Lengyelországgal kötött egyezmény viszont — legalábbis jelképesen — bővebb a magyar egyezménynél any- nyiban, hogy tíz lengyel mezőgazdasági cikket is tartalmaz, amelyeknek vagy beviteli vámját, vagy lefölözését csökkenti a közösség. A magyar egyezmény csak további tárgyalásokat ír elő a mező- gazdasági kereskedelemről. (Igaz, ezek a tárgyalások már megkezdődtek.) Folytatják a négyoldalú megbeszéléseket Sziltanuk mégis asztalhoz ül Norodon Szihanuk herceg, a phnompeni kormány ellen küzdő ellenzéki koalíció vezetője szerdán Párizsban bejelentette. hogy a korábban körzőitektől eltérően csütörtökön mégis folytatják kerekaeztaí-, tárgyalásaikat az egymással szemben áWó kambodzsai erők, vezetői. Mint már közöltük, a négyoldalú megbeszélések kedden szakadtak meg a vörös khmerek további politikai szerepével kapcsolatos éles véleménykülönbségek miatt. Sz- hanuk akkor még úgy nyilatkozott, hogy a jelentős ellentétek miatt nincs is értelme folytatni a tárgyalásokat. Szerda reggeli sajtóértekezletén viszont a herceg már módosította álláspontját, bár kijelentette: a csütörtöki találkozón csupán azt vitatják meg. JlO&y a szembenálló felek milyen formában vegyenek majd részt a francia fővárosban rendezendő nemzetközi Kam- bodzsa-konf er encián. TÍZMILLIÓ óvadék A MILLIÁRDOSÉRT 10 millió dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezik Adnan Kashoggit, a híres-hírhedt szaúdi üzletembert, ha elfogadja, hogy — mint a New York-i ügyészség indítványozza — olyan elektronikus karkötőt viseljen, amellyel ellenőrizni lehet minden lépését. Kashoggit egy időben a világ leggazdagabb emberének tartották. Bukását az okozta, hogy kiderült: segédkezett Ferdinand Marcosnak és feleségének, Imeldának, a Fülöp-szi- geteki államkassza mintegy 100 millió dollárjának elsikkasztá- sában. Marcosék az ő nevén vettek meg több híres műkincset, köztük egy El Greco- és egy Rubens^képet, továbbá négy ingatlant Manhattanben. Kashoggit a múlt héten adta ki Svájc az Egyesült Államoknak. Már termelnek a donyecki bányák Fokozatosan normalizálódik a helyzet a szovjet szénbányászatban, miután a dolgozók többsége a munka felvétele mellett döntött az állami pártvezetés megbízottjaival, a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalások után. Miközben kedden délután még 79 bányában szünetelt a munka, szerda délutánra 31-re csökkent a leállt üzemek száma — közölték a szovjet bányászati minisztériumban. A donyecki és a pecsorai szénmedencében, a kraszno- jarszki területen már mindenütt dolgoznak, a bányák lassacskán elérik az eredeti termelési szintjüket. A roszto- vi területen már csak egy bányában áll a munka, míg az ukrajnai Vorosilovgrád környékén még 24 bányába nem szállnak le a bányászok. Nyugat-Ukrajnában a csernovog- rádi bányászok befejezték a sztrájkot, míg szomszédságukban, a volonyi csoport hat bányájában még mindig tart a munkabeszüntetés. Külföldi események egy mondatban mmm Békefesztivál kezdődött szerdán az északi szovjet kikötővárosban, Murmanszkban, a szovjet béketanács rendezésében, svéd, norvég, finn és szovjet küldöttek részvételével. A Ge- raszimov, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője szerdai sajtóértekezletén lehetségesnek nevezte Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter részvételét a július 30-án, Párizsban kezdődő nemzetközi Kambodzsa- értekezleten. A A jövő évi katonai költségvetés kongresszusi vitájában az amerikai kormányzat elszenvedte az első vereségét, mivel a képviselőház kedden egymilliárddal kevesebbet, 3,1 milliárd dollárt hagyott jóvá 1990-re a csillagháborús térvek megvalósítására. A Moszkvában szerdán befejeződött az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának 40. ülése, ahol 150 egyházi vezető vett részt, s Magyarország képviseletében dr. Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke és dr. Nagy Gyula lutheránus püspök szólalt fel. A Országos sztrájknapot tartottak szerdán Nagy-Britanniában a vasutasok, emiatt országszerte állt a vasúti közlekedés és nem járt a londoni metró sem. a Le Nouvel Observateur című párizsi hetilap és négy nyugat-, illetve dél-európai napilap számára adott interjút. Nyilatkozatában ismét támogatásáról biztosította a Szovjetunióban . folyó átalakítást, a peresztrojkát. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy „a nyugat-európai országok szempontjából nemcsak segélyezésekről van szó. hanem beruházásról, árucseréről, vegyes vállalatok létrehozásáról és szakemberek szovjetunióbeli képzéséről”. A német újraegyesítés kérdéséről szólva Mitterrand kifejtette: „Németországnak nem érdeke szövetségi rendszerének felbolygatása, és az sem, hogy európai politikáját olyan újraegyesítésért áldozza fel, amelyet a Szovjetunió nem fogadna el.” Az elnök szerint „mindenekelőtt a két német állam közötti egyetértés kialakítására van szükség”. Magyar politikusok mexikói tárgyalása Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Major László, a KB tagja, a KB- iroda vezetője Mexikóvárosban párt- és parlamenti vezetőkkel tárgyalt. A magyar politikusok eszmecserét folytattak az MSZMP és a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) kapcsolatairól, azok fejlesztésének lehetőségeiről Jose Murattal, a párt külügyi titkárával. A magyar küldöttséget fogadta Luis Donaldo Colosio a (PRI) Országos Végrehajtó Bizottságának elnöke. Berecz János megbeszélést folytatott a mexikói képviselőház külügyi bizottságának elnökével és tagjaival. Parlamentünk külügyi bizottságának elnökét fogadta Guillermo Jimenez Morales, a mexikói képviselőház elnöke. Berecz János és Major László találkozott és véleménycserét folytatott az ellenzéki Demokratikus Forradalmi Párt vezetőivel is. Varsó ismerje el jogilag a német kisebbséget Bírálják az opolei döntést Az NSZK-ban szerdán bírálták a lengyelországi Opole vajdasági bíróságának azt a döntését, hogy nem engedélyezik a német ajkú lengyel állampolgárok társadalmi- kulturális társaságának megalapítását. Az indoklás a nyugatnémet beszámolók szerint az volt, hogy a szervezet nem kultúregyesület lenne, hanem el akarja érni: jogilag ismerjék el német kisebbség létezését Lengyelországban. Állítólag az egyesület alapítását egyedül az Opole környéki faivakban több mint százezer német ajkú támogatta aláírásával. Az opolei döntést bírálta a CSU, de a leghevesebben a Sziléziából, Nyugat-Lengyelor- szágból kitelepített németek szövetsége. A lépés tovább bonyolíthatja az idei évben ágas-bogasan alakuló lengyel—nyugatnémet kapcsolatokat. Felerősödhetnek azok a hangok, amelyek sürgetik: az új nyugatnémet—lengyel gazdasági megállapodást tegyék függővé attól, hogy hajlandó-e Varsó nemzeti kisebbségeket megillető jogokat biztosítani az ottani németeknek, s Kohl kancellár varsói útját egy jlyen lengyel ígérettől is tegye függővé. MÚZEUMBA VONULÓ RAKETAK A Szovjetunióban szerdán befejeződött az OTR—22-es típusú, hadműveleti-harcászati nukleáris rakéták megsemmisítése. A közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati nukleáris rakéták megsemmisítéséről tavalyelőtt Washingtonban aláírt szerződés szerint a szovjet félnek ez év november végéig kellett volna felszámolnia ezt a kisebb hatótávolságú rakétatípust. Ezzel már a második rakétatípus szűnt meg létezni a Szovjetunióban, hiszen — mint ismeretes — tavaly ősszel fejeződött be a közepes hatótávolságú, földi telepítésű manőverező robot- repülőgépek megsemmisítése. A KHR—HHR-szerződés szerint a nukleáris robban ótöltetüktől megfosztott rakétákat semmisítik meg, egy-két kivételtől eltekintve, ugyanis néhány rakétatestet meghagynak a hadtörténeti múzeumok számára. Panaszkodik a gyártó, panaszkodik a kereskedő A kicsi drágának drága a holmi Nem irigylem azokat a szülőket, akiknek mostanság kell megvásárolniuk a babakelengyéhez szükséges holmikat. No nem azért, mintha a gyermekvárás nem lenne csodálatos élmény, csupán akkor sajnálkozom, ha a dolog anyagi oldalát nézem. Az állami dotáció megszűnése óta ugyanis — az átlagfizetésekhez képest — a gyermekholmik ára meglepetősen borsos. Ha kirakatokat nézegetünk, láthatjuk. hogy egy rövid ujjú frottír rugdalózót sem kaphatunk meg 250 forintnál olcsóbban, s ha a parányi ruha már egy kicsit finomabb anyagból készül, ára a 450 forintot is eléri. S akkor még nem beszéltünk a többi szükséges holmiról, a kis ingekről, a kocsika- bátokról. Természetesen azok az anyukák, apukák sincsenek könnyebb helyzetben, akiknek a csemetéje már pár évvel idősebb, a ruhavásárlás, kor nekik is mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlni. A kereskedők is azt tapasztalják, hogy a szülők óvatosabbak a vásárlásnál. Csak a legszükségesebb dolgokat veszik meg. Az ügyesebb kezű anyukák inkább otthon kötnek, varrnak a gyerekeknek. Kialakult az a szokás is, hogy a családok egymás között kicserélik a már használt, de még jó állapotban lévő gyerekruhákat. A Pomázi Háziipari Szövetkezetnél arra panaszkodtak, hogy ebben az évben még gyerekruha készítésére nem kaptak megrendelést. A kereskedelem arra hivatkozik, hogy a vásárlóerő csökkenése miatt a készleteik már nagyon magasak, s ebben az évben aligha várható változás. Nincs rendeléshiánya viszont a budaörsi Texelektro Szövetkezetnek, ahol bébiholmikat s a 2—10 éves korosztálynak való szabadidőruhákat készítenek. Szovjet exportra készít bébi- és lánykaruhákat a tak- sonyi Texgráf Szövetkezet. A Hungarocoopon keresztül évente 50 ezer darab kis ruhát szállítanak külföldre. A szövetkezet vezetői óvatosan úgy fogalmaztak, hogy ez valamivel kifizetődőbb, mintha a belkereskedelemnek szállítanának, bár a nyereség nem igazán nagy. A kifizetődőbb termékek mellett a gyerekruha-készítést csak kiegészítőnek tartják, ami azért is hasznos, mert a bedolgozókat is elláthatják munkával. H. fi. Nem szolgálja a megbékélést Százhalombattaiak a Rajk-tervröl Az MSZMP százhalombattai 1. számú reformköre közleményt adott ki, melyben mélységes sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy ifj. Rajk László szülei történelmi elégtétellel és méltósággal eltemetett földi maradványait — Kádár János emlékének nyilvánvaló megsértése mellett — el akarja vinni a munkásmozgalmi panteonból. Az elmúlt időszakban lezajlott temetések — a történelmi igazságtétel, illetve egy korszak lezárásaként — a kívánt nemzeti megbékélés alapjául szolgálhatnak. Ma, amikor a józan összefogásra van szükség, egy újabb temetés szükségtelenül felkorbácsolná a nyugvó indulatokat. Ifj. Rajk László valódi szándékainak megítélése csak az eddig nem ismert dokumentumok alapján minősíthető, de félő, hogy e cselekedet a nemzet további megosztásához vezethet. Csupán eszköz és nem cél a választási siker Reformkörök válaszúton Az MSZMP reformkörei szeptemberben országos tanácskozást tartanak. Ennek előkészítését szolgálja az a pénteki budapesti tanácskozás, amelyen a vidéki reformkörök képviselői is részt vesznek. Ebből az alkalomból célszerűnek tűnik néhány, sokunkat foglalkoztató kérdés nyilvános felvetése. Több reformkort zavarba hoztak az MSZMP KB június 23—24-i ülésén született személyi döntések. Nem véletlen, hogy az ülésen elfogadott állásfoglalásról a reformkorok nemigen nyilatkoztak, pedig az jelentős reformirányú fordulatot tartalmaz, még ha kompromisszumok árán is. Nyilván további közös vitatást igényel, hogy mit értünk modellváltáson, melyek azok a szocialista értékek, melyeket továbbra is vállalni akarunk, sőt arról is nyíltan kellene eszmét cserélni, hogy mennyiben tekinthető a sztálini és a posztsztálini modell létező szocializmusnak? Az elmúlt egy hónap alatt az élet számos kérdést megválaszolt, másokat továbbra is nyitva hagyott. Ügy látom, Nyers Rezső pártunknak nem formális elnöke, hanem valóban a párt első emberévé vált, akinek hitelességét kevesen kérdőjelezhetik meg. Több évtizedes kitartása a reformok ügye mellett alkalmassá tette arra, hogy több százezer kommunista összefogását — ha nem is monolit egységét — elősegítse. Meggyőződésem, hamis illúziót kerget, aki az egyformán gondolkodásban látja pártunk választási esélyeinek kulcsát. A hangsúlyt az önállóan gondolkodó egyének és irányzatok összefogására kellene fektetnünk. Az összefogás céljának pedig nemzetünk mielőbbi felemelkedésének szolgálatát tekintem, amihez csupán eszköz és nem cél a választási siker. Az MSZMP reformszárnya (amelynek csupán részei a reformkörök, még ha a legszervezettebbek is) jelentős sikereket tudhat magáénak. Legjelentősebbek talán az igazi platformszabadság kivívása, a pártkongresszus idei összehívása, a reformerők túlsúlyra juttatása a legfelsőbb vezetésben, és a helyi pártszervekben, a reformszárny álláspontjának megjelenése különféle kérdésekben a párt „hivatalos” álláspontjaként. Például a budapesti párt- bizottság végrehajtó bizottságának „Mit képviseljünk?” című vitaanyaga, amely a szegedi platformtervezet gondolatvilágából merít. Ami zavarba hoz sokakat: a szavak és a tettek egységének hiánya. Gondolok itt a kongresszusi küldöttválasztások anomáliáira, s ez különösen Budapesten szembeszökő, a tisztségviselők újraválasztásának halogatására, az alapszervi vezetőségektől kezdve felfelé a görcsös ragaszkodásra a küldöttválasztások augusztusi „lezongorázására”, holott már fél ország reformkörei követelik ennek szeptemberre halasztását, nem is beszélve a kongresszus időpontja körüli csetepatéról. Mindennek ellenére pártunk vezetése már nem hátrál, hanem előre megy, és igyekszik a társadalmi mozgások élére állni. Ebben a hivatásos pártmunkások egy része segíti. Még óriási munka áll előttünk, ha azt akarjuk, hogy a kongresszusig a párt újjászülessen, hiteles programmal — és ami legalább ilyen fontos — minden szinten hiteles vezetőkkel, képviselőjelöltekkel állhasson ki a választók elé megméretni magát. Jelképes értékű, hogy a párt elnökének első nyilvános közszereplésére július 5-én került sor a budapesti reformkörök több száz képviselője előtt. Egyebek között arról szólt, hogy a reformköröket a párt avantgárdjának tekinti. Szavaiban tapintatos tanács is volt: arra is vigyázni kell, ne szaladjon túlzottan előre, mert ha a derékhad leszakad, az élcsapat magára marad. Ügy tűnik, ezt a vidéki reformkörök — helyi sajátosságaiból fakadóan — maguktól és hamar felismerték. Mint ahogy azt is, hogy együtt kell működni a pártapparátusból is azokkal, akik őszintén óhajtják ezt. Mindezt persze sok budapesti reformkor is felismerte, csak némi késéssel. Fontosnak tartom, hogy ne csupán a saját szablyájukat élesítsék, ne akarjunk egyre radikálisabb jelszavakkal „versenyezni” a pártvezetés — nagyrészt tőlünk átvett — céljaival. Mozgalmi jellegünket megtartva célszerű lenne aktív integráló szerepet betöltenünk a kongresszusi felkészülés folyamatában. Jelenti ez a dokumentumok előkészítésében való aktív részvételt is, de mindenekelőtt a párton belüli és párton kívüli tömegekkel folytatandó még aktívabb párbeszédet. Nem véletlen, hogy éppen most, a többpártrendszer csíráinak megjelenésekor kezdi betölteni pártunk önmaga ellenzékének szerepét is, ami a pártállamban lehetetlen volt. Azonban a pártnak újjászületésében csak konstruktív ellenzék segíthet belülről. Szántó György, az MSZMP-reformkörök országos tanácskozása előkészítő bizottságának tagja
