Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

1989. JÚLIUS 1., SZOMBAT PKsr . MEGYEI] 3 SEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) A büntető törvénykönyv endelkezik arról, hogy végre- ajtási kegyelemben részesül­őn minden korábban elítélt, e büntetésének letöltését még leg nem kezdett, szolgálatot legtagadó, aki jelen pillanat­án még bizonytalan jogi elyzetben van. Még pontosáb­an: tehát ezeket a büntetése- et nem hajtják végre, hanem örvényi kegyelem következté­én törlik. A tervek szerint a honvédel- ni törvény és vele együtt a- üntetőjogi törvénymódosítás úlius 1-jével lépne hatályba. Uetbe léptetésének azonban an még egy fontos feltétele, légpedig az, hogy magát a örvényt kihirdessék. Mivel ez úlius 1-je előtt nem oldható neg, Kulcsár Kálmán kérte az Országgyűlést: mindkét tör­vényjavaslatot úgy fogadja el, hogy,azok a kihirdetés napján lépjenek hatályba. Képviselői interpellációk Az elhangzottak után a jo- ;i, igazgatási és igazságügyi nzottság képviseletében Tal- óssy Frigyes (Budapest 24. ?k.) a testület egyetértő véle- nényét tolmácsolta. Mivel sem íz általános, sem pedig a rész- etes vitához nem kívántak íozzászólni a képviselők, az naradt hátra, hogy a Sinko- ncs Mihály által benyújtott nódosító javaslatot vélemé- íyezze az illetékes bizottság. A jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság ülése a vártnál -íosszabb volt. Ezért az elnök slrendelte, hogy az interpellá­ciókkal folytatódjék az ülés­szak. Elsőként Varga Imre (orszá- os lista) a gödöllői Grassal- ívich-kastély ügyében inter- ■ellált, ahogy ő mondta, a kul- iszminiszterhez. Aggodalmát üezte ki a kastély sorsa iránt. Mi több, drámai Szávákkal ecsetelte a küíöfiíeges építé­szeti' érték jelenlegi állapotát. Kérte a művelődési minisztert, hogy szerezze meg a tárca ezt a kastélyt és létesítsenek ott népfőiskolát. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszában elmond­ta, hogy. a kastély hasznosítá­sának jelenlegi legnagyobb gátja a kezelési jog rendezet­lensége. Utalt arra, hogy amennyiben az Országgyűlés a Minisztertanácsot felszólít­ja az említett jog egyszerűsíté­sére, úgy a tárca kész átvenni a kezelési jogot, megosztva azt esetleg Gödöllő Város Ta­nácsával. iterpelláció előtt: Antal Im­re, az érdiek képviselője Sancsovszki János felvételei) Az interpellációk sorát egszakítva válaszolt a mű­ködési miniszter Antal im- • (Pest m., 19., vk.) az idegen /elvek iskolai fakultatív ok- .tásának bevezetésével kap- lolatos kérdésére. Elmondta, ogy a minisztérium felmér­sz általános és középisko- ,k nyelvtanárigényét, és eb- 51 megállapította, hogy az íredfordulóig a tudomány- jyetemeken több mint két- :eresére, míg a tanárképző intézményekben több, mint hatszorosára kell bővíteni a nyugati nyelveket tanulók szá­mát. Az ELTE-n és néhány vidéki egyetemen idegen nyel­vű fakultásokat hoznak lét­re. A művelődési tárca igény­be kívánja venni a nyelvok­tatáshoz a Világbank segítsé­gét is. Békési Istvánná (Pest m., 3. vk.) Békési László pénz­ügyminiszterhez interpellált a 34/1986. PM-rendelettel mó­dosított 10/1961. PM-rendelet módosításával kapcsolatban. A jelenlegi rendelkezések szerint, mondta, a törvényes, öröklés, vagy végintézkedés nyomán, a hagyaték az állam­ra száll. Ebben az esetben a helyi tanács * gyakorolja az örököst megillető jogokat, vi­seli a hagyatékkal kapcsola­tos terheket. Szorgalmazta a képviselő a rendelet olyan értelmű módosítását, hogy in­tézményben, 1 tehát szociális otthonban gondozott és el­hunyt személy esetében az intézmény örököljön. A felvetettekre a pénzügy- miniszter azt a választ adta, hogy az elhangzott gondola­tokkal egyetért, s 1990. január 1-jétől összhangban az álla­mi tulajdon és ezen belül a ta­nácsi önkormányzati tulajdon megteremtésével, a jogszabály módosítását tervezik. Válaszát a képviselő és az Országgyű­lés elfogadta. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.) az adókimunkálási juta­lékról, behajtási és illetékpré­miumokról szóló PM-rendele- tek megváltoztatása miatt in­terpellált a tárca vezetőjéhez. Elmondta, hogy a rendelet visszatartását azért tartja in­dokoltnak, mert a jutalékokat és a prémiumokat olyan cí­men fizetik ki, amely mögött nem áll pluszmunka. Egymil­lió forint adó beszedéséért százezer forintot fizetnek ki egy községi tanácsnál két em­bernek. Ugyanennyi marad a megyei adóügyi dolgozóknál és a Pénzügyminisztériumban együttvéve. Kérte Békési Lász­lót, tájékoztassa a képvise­lőket, hogy ilyen címen a mi­nisztériumban hány személy milyen összegű jutalomban részesül. Azt is szeretné tud­ni, mennyi jutalékot fizetnek ki a megyei illetékhivatalok és tanácsok dolgozóinak. A pénzügyminiszter válaszá­ban hangsúlyozta, hogy az ér­dekeltségi rendszert nyilvános PM-rendelet szabályozza. A kifizetésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy azok, akik közvetlenül tárták fel, haj­tották be az adókülönbözetet, évente legfeljebb százezer fo­rint bruttó jutalomban része­sülhetnek. Elmondta azt is, hogy 1,9 milliárd forint hátra­lék van kint illetékből, illetve a tanácsokat megillető lakos­sági adóhátralékból az or­szágban. Krekács László (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott állami vál­lalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hát­rányosan érintő intézkedések iránt érdeklődött. Megkérdezte továbbá, hogy hajlandó-e az állam a tulajdonában levő vál­lalatok tartozásaiért készfizető kezesként helytállni? Békési László a kormány megbízásából elmondta, hogy az Alkotmányjogi Tanács az érintett minisztériumokkal és a TOT-tal közösen dolgozik a probléma megszüntetésén. Az interpellációk után a földtörvény módosítását tár­gyalta meg a parlament. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagy­községi Tanács elnöke a ma­gyar paraszt. régi sérelmeire hívta fel a figyelmet. Úgy tű­nik, mondta, a mostani tör­vénymódosítással sem lehet'azt orvosolni. A parasztság nem tud abba belenyugodni, hogy a több község téeszéből és terüle­téből egyesített téeszek, a tu­lajdonukban levő földeket a tu­lajdonosi jogokat gyakorolva zártkert, hétvégi telek, vagy ipari telep céljára eladhatják a föld megváltási áránál jóval magasabb áron. Olyan töltényt kell alkotni, hogy a falukö­zösség beleegyezése nélkül az ottlakók földjének egyetlen négyzetméterét se lehessen ki­árusítani. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. Számú Jogtanácsosi i Munkaközösség jogtanácsosa azzal a szándék­kal kért szót, hogy ismételten megvilágítsa azt a javaslatát, amelyet a földtörvénnyel kap­csolatban korábban előterjesz­tett. Akkori indítványával ar­ra célzott, hogy azok a társa­dalmi szervek, amelyek nem tulajdonosai az állami ingat­lannak, ne adhassák azt el. A vitában kifejtette vélemé­nyét Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter is. Mint mondot­ta, a módosító javaslat szerint a társadalmi szervezetek ked­vezőtlenebb helyzetbe kerül­nének, mint a többi tulajdo­nos, mert rendelkeznek olyan tulajdonnal, amelyek nem a költségvetés során kerültek hozzájuk. A törvényjavaslat feletti vi­tát követően ismét interpellá­ciók következtek. Elsőként Dauda Sándor (Bu­dapest, 45. vk) kapott szót, de a társadalombiztosítási jogsza­bályok emberi igazságérzetet sértő részeinek feltárása téma­körben előterjeszteni kívánt interpellációját visszavonta. Mégpedig azért, mert a szociá­lis és egészségügyi miniszter tájékoztatta arról, hogy a tör­vény átdolgozása folyamatban van. Márk György (országos lis­ta) az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élel­mezési térítési díj fizetési rend­szerének módosításából eredő feszültségekről szólt. Kifogásol­ta, hogy a szociálpolitikai ked­vezmények terheit az intézmé­nyek költségvetésére hárították ót, anélkül, hogy ezt az álla­mi költségvetésből ellensúlyoz­ták volna. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter azt a választ adta, hogy a feszültsé­get alapvetően a romló gazda­sági helyzet, a családok meg­élhetési gondjainak súlyosbo­dása okozta. Válaszát mind az interpelláló képviselő, mind pedig az Országgyűlés elfogad­ta. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Dunavarsány ivóvízellátá­sa ügyében interpellált a kör­nyezetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszterhez. Maróthy László, a tárca ve­zetője, válaszában javasolta, Hogy az érdekeltek, együtt a minisztériummal és a Pest Me­gyei Tanáccsal, keressék meg a következő tervidőszakban a terület kiemelt fejlesztésével kapcsolatos legjobb megoldást. Vona Ferenc a miniszter vá­laszát fenntartással, az Ország- gyűlés pedig egyhangúlag fo­gadta el. Történelmi tisztelgés A Magyar Népköztársaság Országgyűlése nyilatkozatot adott ki a francia forradalom 200. évfordulója alkalmából. Franciaország népe és vele a világ ez év július 14-én emlé­kezik meg azokról a forradal­mi eseményekről, amelyek 1789-ben, az egykori börtön, a Bastille lerombolásával kez­dődtek. Olyan elemi erejű társadalmi robbanás volt ez, amely szétvetette a feudális privilégiumokon, a francia nemzet többségének jogfosz- tottságán alapuló, korrupt te­kintélyuralmi rendszert. A francia forradalom máig hatóan befolyásolta földke­rekségünk sorsát: a világ sok táján a következő napokban hetekben, ünnepségekre, meg. emlékezésekre kerül sor. A népmozgalom eredménye­ként harcban, vérben, egyén diadalban és bukások köze­pette új rend született, amely­nek jelszava, szabadság egyenlőség és testvériség volt A nyilatkozat hangsúlyozza hogy forradalmi, de módsze­reit illetően erőszakmente! szereplői vagyunk mi magya­rok is a Kárpát-medencéber egy gyökeres társadalmi át­alakulásnak, s ennek során ta­nulni szeretnénk nemcsak sa­ját múltunk, de más népek így a francia nép történelmi tapasztalataiból is. Leszerelési menetfend A honvédelmi törvény és végrehajtási rendeletéi módosí­tásának hatályba lépésével a felsőfokú végzettségű hadkö­telesek sorkatonai szolgálatá­nak időtartama 12 hónapra változott. Ennek gyakorlati megvalósításával kapcsolat­ban a Honvédelmi Miniszté­rium Sajtóosztálya az aláb­biakban tájékoztatta az MTI-t: A honvédelmi miniszter intézkedésének megfelelően 1989. július 4-én leszerelik azokat a sorkatonákat, akik egyetemet, főiskolát végeztek és július 1-jén 12 hónapos vagy annál hosszabb sorkato­nai szolgálati idővel rendel­keznek (ide értve az ez évben 6,5 hónapra visszahívottakat is). A döntés egyaránt érinti a tanulmányaikat nappali, es­ti vagy levelező tagozaton végzetteket —, valamint a je­lenleg parancsnoki engedély- lyel felsőfokú tanulmányukat folytatókat. Az 1988. augusztu­sában bevonult egyetemi elő- felvételiseket, továbbá az A honvédelmi törvényről sza­vaztak a képviselők egyetemet, főiskolát végzette­ket 1989. augusztus 1-jén sze­relik le. Az intézkedés mint­egy 6500 fiatalt érint. Mi is az a Po!szóig ? Nem kalandra vállalkoztak Tetszik, nem tetszik, ma­napság a politikai élet plura­lizmusában akkor is vád éri az MSZMP-t, ha székházainak üresen maradott szobáit, eme­leteit értékesíti, s akkor is, ha nem. Ha értékesíti, könnyen, gyorsan kész az ítélet: menti a párt a vagyonát. De mit lehet akkor mondani, amikor a koz érdekében adja vállalkozásra, hasznosításra épületének egy részét. Szerintem a kákán is lehet csomót keresni, attól a tény tény marad: az MSZMP gazdálkodásában gyökeres vál­tozásra van szükség. Arra, hogy a párt döntő mértékben önfenntartóvá váljon, miköz­ben a nemzetközi gyakorlat­nak megfelelően a többpárt­rendszerben ugyan állami tá­mogatást élveznek, de gazdál­kodnak is a pártok. Az önfenntartóvá válás fo­lyamata Pest megyében is je­lentkezik. Szigetszentmiklóson, Ráckevén, Szentendrén és Ér­den — s a felsorolást lehetne továbbfolytatni — az MSZMP székházaina : hasznosítása a helyben élők érdekeinek szolgá­latában megkezdődött. Az úgy­nevezett állami jellegű infra­struktúra kiépítéséhez járul­nak hozzá, amikor a helybé­lieknek nyújtandó állami szol­gáltatásokat növelik. Ha pél­dául valamelyik bank költö­zik be a társbérletbe, ügyfél- és devizaszolgáltatásával az ál­lami jellegű infrastruktúrát gyarapítja. Ugyanebbe a kate­góriába tartozik a rendőrség egyes hivatalainak áthelyezése is a pártszékházba, hiszen út­levelet adnak ki; szolgáltatnak. A gazdálkodási szemlélet erősödésének jegyében az MSZMP-nek szintén vállalkoz­nia kell. Társadalompolitikai célok Nyugtalanító hír terjedt el az elmúlt napokban Vácott. Nevezetesen, hogy rendkívül feszült a légkör a váci börtön­ben őrzött, szigorított büntetés­re ítélt rabok körében. Azt is beszélik, hogy az intézet veze­tői lázadástól tartanak. A fe­szültség közvetlen kiváltó oka­ként egy olyan törvényterve­zettel kapcsolatos várakozást emlegetnek, amely a Parla­ment döntésére bízza, hogy marad-e a szigorított börtön büntetési kategória vagy sem. S mivel az ilyen büntetéssel sújtott elítéltek először a nor­mál büntetést töltik le, s utána a szigorítottat, nem közömbös sokuk számára, miként hatá­roznak majd. A hír nyomába eredve hív­tuk fel a Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnokhelyettesét dr. Tari Ferenc ezredest. — Nagyobb nyugtalanságról nincs tudomásunk, márpedig, ha volna ilyen a váci intézet­ben. arról tudnunk kellene — mondta elöljáróban dr. Tari Ferenc. — Természetesen ez nem jelenti azt, hogy teljes nyugalom van a szigorítottak között. Egyedül Vácott őriznek ilyen elítélteket, akik vagy fél éve másról sem hallanak, mint hogy esetleg megszűnik a szi­gorított büntetés kategóriája. Ez már önmagában is feszült­ség lehet, de nem akkora, hogy gondot okozna a börtön vezetőinek. Semmilyen külön­leges intézkedést nem kellett elrendelni Vácott. A városban elterjedt híreszteléseknek tehát nincs alapjuk — fejezte be a parancsnokhelyettes. M. K. szolgálatára adta a fejét az MSZMP Pest Megyei Bizottsá­ga, amikor július 1-jével, tehát a mai nappal életre hívta, beje­gyeztette saját kft.-jét. Ami a gazdasági érdekeltséget illeti, ebben a kft.-ben egy rész non­profit jellegű, oktatási célú. Ezzel a megyében a tehetség- gondozást kívánják elősegíte­ni, hiszen az Amerikai úton lévő oktatási igazgatóság kol­légiumának egyik részében szeptember elsejétől népi­kollégiumi jelleggel azoknak az elhelyezését biztosítják, akik családi körülményeik miatt a fővárosban lévő okta­tási intézetekben gimnáziumi, szakközépiskolai tanulmányai­kat nem tudnák folytatni. Te­hát a tehetségesek továbbta­nulását, érvényesülését kíván­ják ily módon segíteni. Az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága által alakított kft. — bármily furcsán hangzik — egyszemélyes. Az MSZMP KB — az épület tulajdonosa — az alapítói jogokat átruházta a megyei pártbizottságra. Az el­képzelések szerint következő lépésként menedzselni kíván­ják az idekerülő diákokat, egé­szen egyetemi tanulmányaik befejezéséig. Ugyanakkor már most szállodarendszerben mű­ködtetik az épület másik ré­szét. Közvetetten ugyan, de Pest megyei érdekeket is szolgál — a mezőgazdaság súlyát az itt élőknek különösebben nem kell ‘bizonygatni — azzal, hogy a Kertészeti Egyetemmel már megkötött szerződés értelmé­ben élelmiszeripari szakmér­nökök képzéséhez kollégiumi elhelyezést biztosít. Miközben hasonló céllal tárgyalnak a Budapesti Műszaki Egyetem­mel is. Tudott dolog, hogy az okta­tási törvény változásával, akit fölvettek, a'zt hely hiánya miatt nem lehet elutasítani. Ettől azonban a kérdés kérdés marad: hol lakjon? Egy meg­oldás, egy lehetőség, amelyet a pártbizottság kft.-je kínál. A kft. a Poiszolg. — Politi­kai Ügyviteli Szolgáltató és Gazdálkodási Kft. — névre hallgat. A tervek szerint nem­csak kollégiumi elhelyezést ad, hanem — ha igény va rá — az idegenforgalmi szezonban szál­loda jelleggel is működhet. Ugyanakkor a kft. az elképze­lés szerint a megyei pártszer­vek gazdálkodási tevékenysé­gét megbízás alapján végzi. A gazdálkodásnak ama részéből, ami a profitot hozza saját fenntartásra, a társadalompo­litikai célú szolgáltatások költ­ségeinek fedezésére — tehát a tehetséggondozásra — vala­mint a megyei pártmozgalom, a tagság érdekében használják fel. Az újszerű kezdeményezés­ben számomra az a szándék a döntő, hogy a tehetséges, ám családi körülményei miatt hát­rányos helyzetbe kerülő — szeptembertől a fővárosban s majd a következő években is középfokú oktatási intézmé­nyekben tanuló — gyerekek hóna alá nyúlnak. Az sem baj, hogy közben vállalkoznak, s ráadásul nem kalandra, hanem a társadalom érdekeinek szol­gálatára, az önfenntartásra. Varga Edit Bővülő kereskedelmi tevékenység Csiga-, gyógynövényexport Az éticsiga minid jelentő­sebb bevételt biztosító ex­portcikk. A Mavad évente vagonszámra szállítja a nyu­gati országokba, mindenek­előtt Franciaországba, Bel­giumba, Angliába és Olasz­országba. A gödi Dunaimenti Tsz bu­dapesti kereskedelmi rész­lege az új lehetőséget felis­merve, tavaly kapcsolódott az éticsigagyűjtésbe. Kezdemé­nyezésük sikerét bizonyítja, hogy az idén már csaknem 20 vagon csigát szállítottak a Mavadnak, s ezzel jelentős valutabevételhez segítették a népgazdaságot. A nemzetközi piacon nö­vekvő érdeklődés mutatkozik a különböző erdei termékek és gyógynövények iránt. Az ebben rejlő üzletet az idén kezdik kiaknázni. Széles körű hálózatot létesítettek a gyógy­növények és különböző erdei termékek összegyűjtésére, fel­vásárlására és a külkereske­delem útján történő exportjá­ra. , A kereskedelmi iroda ebben áz évben a zöldség- és gyü­mölcsfélék felvásárlásával is bővítette tevékenységét. k. z; 4 < Nem lesz börtönlázadás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom