Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

4 ^MíiZsm 1989. JÚLIUS 1., SZOMBAT Ülést tartott a Pest Megyei Tanács (Folytatás az í oldalról.) emberileg alkalmasnak tart­ják dr. Dizseri Tamást is. A Semmelweis Kórház Rendelő- intézetének igazgató főorvo­sa, dr. Leaner Aladár viszont — aki az egészségügyi bizott­ság szakmai véleményét fogta össze —, első az egyenlők kö­zött kitétellel Dizseri doktor mellett érvelt, elismerve a másik jelölt szakmai értékeit is. És nem tette könnyebbé a döntést a két jelölt ugyanar­ra a kérdésre adott válasza sem, amely azért arra alkal­mas volt, hogy a pályázat tar­talmának egy-egy kis szeletét megvilágítsa a tanácstagok előtt. Szóba került aztán az a levél is, amelyet Gerő doktor írt, s benne elfogultsággal vá­dolta meg az egészségügyi bi­zottságot, mondván, vélemé­nyük kialakításában befolyá­solta őket az előző osztályve­zető, dr. Kricsfalv-i Péter. Ezt az állítást a bizottság vissza­utasította. Dr. Kollár Ágnes (Vác tanácstagja) külön is megerősítette, hogy a volt megyei főorvos döntésük után mondta el véleményét. Mindez azonban elég volt ahhoz, hogy a hallgató szá­mára jelenvalóvá váljanak a személyi ellentétek, s érez­hető volt az is, hogy az eg­zisztenciális harcban megosz­tottá váltak az érintettekkel munkakapcsolatban álló em­berek. Ráadásul nehéz ' idő­szakban marad igazi gazda nélkül az osztály, s a me­gyei egészségügy irányítása. Egy szó mint száz: máso­dik nekifutásra sem lesz köny- nyű helyzetben a testület! nősen nagy a feszültség az agg­lomerációs településeken, ahol érvényesül a főváros szakem­berelszívó hatása — mutatott rá Joósz József, Budaörs ta­nácstagja. Tény, hogy 1984—88 között a megye tanácsi appa­rátusának átlagbére 50 száza­lékkal emelkedett, de mindez nem elegendő a változatlan életszínvonal fenntartásához. Tapasztalhatók aránytalansá­gok az elnökök és a vb-titká- rok fizetése között. Ezt volt hi­vatott korrigálni a közelmúlt intézedése, miszerint a vb-tit- károk 20 százalékos, az igaz­gatási dolgozók pedig 6—7 szá­zalékos béremelést kaptak. A vitában több tanácstag — Jámbor Miklós (Nagykőrös), Gáspár Ferenc (Perbál, Pilis- csaba) tanácstagja feszegette a presztízsveszteségek kérdését, boncolgatta annak okait. A ténymegállapításon túl azon­ban nem született recept a „gyógyításra”. Azt a Belügy­minisztériumnak tett kezde­ményezést viszont örömmel üdvözölték a tanácstagok, mi­szerint feltételeket kell terem­teni a helyi tanácsok válasz­tott tisztségviselői számára a tisztességes visszavonuláshoz, illetve, hogy az új tanácstör­vényben egyértelműen határol­ják el a tisztségviselői hatás­köröket, különös tekintettel a vb-titkárok feladataira. Béremelés pedagógusoknak Megfizetni, megtartani S ha nem is ilyen élesek mégiscsak húsbavágóak vol­tak a további napirendek is. Például az a beszámoló, amely a megyei tanács’ apparátusá­nak helyzetéről, a szakember­ellátottság .alakulásáról szólt. Meglepő, hogy ez a téma önál­lóan még soha nem szerepelt a tanács testületé előtt, pedig mint azt Tóth A.ndrás (Galga- mácsa tanácstagja) megjegyez­te. hasznos ismereteket nyújt­hatna ez az anyag a helyi ve­zetőknek is. Azt- ugyan ők tudják a leg­jobban, hogy erőteljesen rom­lott a tanácsi munka presztí­zse, hogy napi gond a szak- emberhiány, él a kontraszelek­ció és jórészt az alacsony bé­rek miatt nagy a fluktuáció, mégis, adhat némi támpontot ez az anyag az önmegítélésben, az összehasonlításban, a más régiókban való tájékozódásban. A kvalifikált szakembereket anyagilag és erkölcsileg kell megbecsülni ahhoz, hogy meg­maradjanak helyükön. Külö­Az utóbbi időben szinte minden vb- és tanácsülésen napirendre kerül a pedagó­gusok bérhelyzete. Tegnap arról értesült a testület, hogy a Művelődési Miniszté­rium a megyének — idén szeptember 1-jétől — 71 mil­lió 12S ezer forintot biztosí­tott az oktatásügyben dolgo­zók béremelésére. Ez a de­cember havi pótlékkal együtt 16,37 százalékos emelést je­lent személyenként. A testü­let ezt tudomásul véve úgy foglalt állást, hogy az összeg még mindig kevés a meglévő feszültségek oldásához. A megye agglomerációs te­lepülésein — ahonnan a leg­több pedagógust csábítja el a főváros —, 1064 olyan fel­sőfokú végzettségű óvónő, tanító, tanár és napközis ne­velő dolgozik, akiknek szol­gálati ideje — a tanulmányi éveket is beszámítva — nem haladja meg a nyolc évet. Alapbérük 5200—6000 forint között mozog. Indokoltnak látszik — fogalmaz előter­jesztésében a tanács vb —, hogy bérüket megyei forrás­ból két-kétszáz forinttal emeljék, némileg enyhítendő a különbséget Budapesten :a- nító kollégájukhoz képest, Málna melle számítva ezen intézkedés alapján hűségükre a megyé­hez. A tanácstestület azonban úgy döntött, hogy most nem tesznek különbséget az agglo­meráció és a megye más vi­dékein dolgozó pedagógusok között, mert a kérdést gene­rálisan kell rendezni. Ellen­ben ezt a rendelkezésre álló pénzt fordítsák a fiatal pe­dagógusok letelepedésének, lakáshoz jutásának segítésé­re. Átszervezés — tüskék nélkül A megyei tanácson történt átszervezés tapasztalatairól ár. Kocsis Péter általános el­nökhelyettes tájékoztatta a testületet. Kiemelte, hogy az érzelmeket, indulatokat táp­lált, egzisztenciát érintő át­rendeződést az apparátus fe­gyelmezetten hajtotta végre, úgy, hogy mindebből az ál­lampolgároknak nem szár­mazott hátrányuk, mert az ügyintézés zökkenőmentes volt. Akadt persze, akit a változás kedvezőtlenül érin­tett, hisz mától nem osztály- vezető, csoportvezető, de anyagilag nem érte kár. Aki korára való tekintettel nyug­díjazását kérte, ezen óhaja elé nem gördítettek akadályt Vélhetően tüske hátrahagyá­sa' nélkül sikerült a mai kor követelményeihez, feladatai­hoz jobban igazodó szerveze­tet kialakítani. Az ebben va­ló közreműködésért köszönet illet mindenkit — szögezte le dr. Kocsis Péter. Szemem sem rebben már, ha arról értesülök, hogy ismét egy régen 'megszűnt, s most fel­éledt párt lép a politikai küz­dőtérre. Tegnap a Független Magyar Demokrata Párt, a Csömöri Nagyközségi Közös Tanács és a HNF szervezésé­ben ünnepélyes külsőségek kö­zött avatták fel a településen a második világháborúban el­esettek emléktábláját, amely alatt Berzsenyi szavai állnak: ..Tud győzni e nép, Attila mag­va ez”. Kedves kötelességünknek teszünk eleget, amikor nem hallgatjuk el: a megyei ta­nács ülésén adta át Balogh László tanácselnök az Ápri­lis 4. Érdemrendet 60. szü­letésnapján, munkája elisme­réséül az egykori kollégának, Horváth Ferencnek, aki most a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat vezérigazgatója, de 1957-től 65-ig a megye ipari osztályának vezetője volt. F. E. A faluban már kora délután­tól 1848-as huszárruhába öltö­zött lovasok és egy hintó járt házról házra, toborozni a la­kosságot. Mintegy 150—200 ember gyűlt össze az ünnep­ség kezdetére. Az emlékmű előtt díszőrsé­get álltak a cserkészek, majd dr. Paulovics Mihály tanácsel­nök emlékezett a második vi­lágháború eseményeire, a köz­ség hősi halottaira és az 1944. december 24-i felszabadulásra. Beszédének végén köszönetét mondott mindazoknak, akik lehetővé tették az - emléktábla felavatását. Ezután Hortobágyi László kanonok, a község szülötte lé­pett a mikrofonhoz, aki 1956 óta Becsben él. Beszédét erő­sen átfűtötte az érzelem, amely a hazafiságról, és a há­borús halottakra való emléke­zés fontosságáról szólt. NAGYCSOPORTOS 0 Budapest volt a helyszíne az országos tánc, esi aktivaértekezletnek. 0 Kazincbarcika fogadta III. magyar magnéziumszimpózium résztvevőit. I Szeged adott otthont a négynapos nemzetközi ifjúság néptánctalálkozónak. 0 Pécsett irodalomtörténeti m pokat rendeztek. 0 Fővárosunkban megalakult a La tinamerikanisták Társasága. 0 A hét híre az is, hog megkezdte munkáját Kecskeméten az óvodapedagógic nyári egyetem. A Független Magyar De­mokrata Párt nevében Neff István, Böröczky Ervin, dr. Jánosi Jenő, Sarlós Tibor és Kővár Gyula rótta le kegye­letét, maid a* lakosság helyez­te el virágait. Az avatóünnep­ség után a szomszédos műve­lődési házba invitálták a kö­zönséget, ahol a Független Magyar Demokrata Párt e4ső tagtoborzó nagygyűlését tar­tották. T. M. Talán soha nem lesz eldönt­hető a vita arról, mi szolgálja jobban a kisgyermek életét: az, hogy otthon van-e édes­anya-édesapa, avagy éppen a nagymama mellett, illetve kö­zösségbe kerül, megszokja a társak fegyelmét, figyelmét, megtanulja tűrni a hántást, ami hol csak egy kicsiny kar- molás, hol pedig durva fellö- kás. Az óvodai elhelyezés irán­ti igényeket nemcsak a csalá­dok anyagi helyzete befolyá­solja — azaz, hogy tudják-e nélkülözni valamelyik otthon maradó szülőnek a keresetét, hanem befolyással van arra az általános szokás, divat is. Mos­tanában például a megye több településén az jön divatba (az alakul ki helyi szokásként), bogy a tehetősebb családoknál otthon marad a mama, óm sa­játos kalákában — négy, öt, hat kismama szervezkedik ösz- sze ilyen célból — mégis „óvo­dába” jár a gyerek. Egymást váltják, kinek-kinek módja nyílik így dolgainak az intézé­sére, idejének a beosztására, s mégsem „a tanácsiba” jár a ki­csi, hanem ebbe'az új módi va­lamibe ... Családok, barátok és mindenki, aki mozog, szedik a málnát a Börzsönyben. A gyorsan romló gyümölcsnek most bizony nem kedvez a nedves időjárás. Képünkön a Mont községbcli Gyencs család (Vimola Károly felvétele) Ki a strandnak vizét issza... Csukott szem in el, összeszorftott lábbal Tombol a nyár. A kánikulá­ban sokan keresnek felüdü­lést a hűsítő habokban, a strandokon. A Pest Megyei Köjál munkatársaitól dr. Híd­végi Margit főorvosasszonytól, és dr. Végh Erzsébet közegész­ségügyi és járványügyi fel­ügyelőtől a megyei 'strandok állapotáról, a vízminőségről érdeklődtünk: — Harminchat közfürdő tartozik hozzánk, hetvennégy medencével, ebből huszonki­lenc működik korszerű víz- visszaforgatásos rendszerrel. Ez utóbbiakat lehet a legjob­ban fertőtleníteni, — mond­ja a főorvosasszony, majd hozzáteszi, hogy a hagyomá­nyos töltő-ürítő rendszerű me­dencéket is fertőtlenítik oly­módon, hogy a folyamatos tápvízcseréhez klórt adagol­nak. — Nem okoz a klór ekcémát, vagy túlérzékeny embereknél másfajta bőrbetegséget? — Nem — kapcsolódik a beszélgetésben dr. Végh Er­zsébet — hiszen a klórozás mértéke nem haladhatja meg az ivóvíz megengedett klór- tartalmát. Bőrmegbetegedést sem okoz, legföljebb a nyitott szemmel víz alatt úszók kap­hatnak alkalmanként kötő- hártyagyull adást. — Milyen gyakran cseré­lik a medencékben a vizet? — A meleg vizű és gyermek­medencék tartalmát naponta cserélni kell — veszi át a szót ismét dr. Végh Erzsébet. — Van olyan strand is, ahol többen látogatják a meden­cét, mint az megengedett — ott általában előírjuk a nap­közbeni vízcserélést is, ami­nek természetesen a nagykö­zönség nem örül. Fontos len­ne, hogy minden strandra csak annyi embert engedjenek be, amennyi közegészségügyi szempontból optimális, de a gyakorlatban ma még az em­berek csak a mozik vagy színházak esetében veszik ter­mészetesnek azt, hogy telt­ház van. — Milyen tapasztalataik vannak a vizek tisztaságát il­letően? — Minden évben és várha­tóan idén is, a legkedvezőtle­nebb minőségű vizet a 200 köbméter alatti gyermek- és termálmedencében találjuk. Azért, mert ezeknek a meden­céknek víztisztítása nem kel­lően megoldott, a víz hőfoka pedig kedvez a baktériumok szaporodásának. Az elmúlt évi statisztikánk szerint, a töltö- ürítö rendszerű medencék víz­mintáinak 72 százaléka volt ki­fogásolható — a vízvisszafor- gatásos medencéknél valami­vel jobb az arány, ott 31 szá­zaléknál volt probléma. — Igaz-e a hír, miszerint AIDS-vírust mutattak ki strandvízben? — Az AIDS-vírussal kap­csolatos rémhírek alaptalanok. Amiket mi vizsgálunk, azok szennyezést jelző indikátor baktériumok. Csak célzott esetben nézzük, vannak-e kórokozók a vízben; általá­ban akkor, ha a szennyeződés mértéke a megengedett határ­érték fölött van vagy vala­milyen megbetegedés ezt in­dokolja. Nagyon fontos lenne viszont, hogy vízbe lépés előtt mindenki zuhany alatt szap­pannal lemosakodjon, mert a személyi higiénia alapvető lenne a fertőzések megelőzé­sében, és ráadásul ez árt leg­többet a víz minőségének. — Úgy tudom, Nyugaton, de a Szovjetunióban is van olyan vegyszer, amelyet a strandok vizébe adagolnak, és ez el- színezödik, ha valaki nem rendeltetésszerűen használja a medencét, azaz lusta kimenni a WC-re. Nálunk miért nem allcalmazzák e megoldást? A kérdést már az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet­ben dr. Csanády Mihály osz­tályvezetőnek tettük fel. — Tudunk róla. hogy léte­zik ilyen vegyszer. Azonban nem ajánljuk bevezetését, mert ha valaki úszás közben végzi el a szükségletét, majd gyorsan továbbhalad a me­dencében. akkor az kerülne kellemetlen helyzetbe, aki gyanútlanul és vétlenként ép­pen arra lubickol. A vizelet egyébként betegséget nem terjeszt, és hideg vízben pár milliliter vizelet ösztönösen távozik mindenkiből — teszi hozzá az osztályvezető —, nem ezen áll vagy bukik a víz minősége. Szerintem függetlenül attól, hogy nem terjeszt betegséget az, ha valaki nem rendelte­tésszerűen használja a meden­cét — nevezzük nevén a dol­got: belepisil — mégiscsak jó lenne leszokni róla. Ha alkalmaznák nálunk is ezt a vegyszert, talán meggyorsíta­ná ezt a folyamatot. Mert, bár készséggel elhisszük a szakembernek, hogy a strand­vízbe került vizelet ártalmat­lan, de ettől még gusztusta­lan és nemkívánatos. Tóth Mariann lönösebb pedagógiai hatásoka ismeretei szegényesebbek, mii azoké a gyerekeké, akik a ,,t£ nácsiba”, azaz a pedagogic terv szerint tevékenykedő, h vatalos gyermekintézményt járnak. A megyében a most bs fejeződött, befejeződő neveié évben az óvodába járó gyet mekeknek a száma meghalac ta a 37 300-at. Valamivel töb ez, mint a papír szerint rer delkezésre álló helyeké 36 843 —, s a két szám közöt különbség érzékelteti: a ke rábbi évekhez képest tóváb mérséklődött a zsúfoltsál Sajnos azonban nem anna köszönhető ez a folyama hogy bővült ezeknek az inté2 ményeknek a hálózata, haner csakis annak, hogy kevesebb gyermek, mérséklődik azokna a csapata, akiknek a felvételé kérik a szülők. Nem az ellenérzés íratta le velünk ezt a .yvalami” megjelö­lést. A szakemberek ugyanis azt1 mondják, sok minden -szól az ilyen formák mellett, de el­lene is! Ellene szól például az, hogy a gyermek nem kap kü­Több mint két évtizeden é a megyében a mennyiségi ige nyéknek a kielégítése adta legfőbb feladatot az óvodai el látásban, azaz a szükségesne kisebb törődésben volt részű mind a gyerekeknek, mind a óvodapedagógusoknak. Nem szándék hiányzott, hanem a 1' hetőség: a pénz, az intézmé- hely, a képzési feltételeknc megnyugtató rendezése. És zédekbn át egveüe.n más h. sonló közigazgatási terület són veszélyeztette a megyének ranglistán elfoglalt utolsó he lyét: itt volt toronymagasan - legnagyobb az egy óvodapeda góusra jutó gyermekszárm M. sem sikerült elkerülni erről . sereghajtónak kijáró helyről ám a távolság a többiek és ; megye között tetemesen mér séklődött. Volt időszak, ami kor az országos átlagot 25-3( százalékkal haladta meg . megyében az egy óvodapedagó gusra jutó gyermekeknek i száma, ma még szintén az át­lag felett vagyunk, de mái csak tíz százalékkal ... Ezek­nek a számoknak természete­sen nagy a jelentősége a ne- velőmunka eredményességében hiszen — a szakemberek sze­rint — ezeknek a kicsinyek­nek a nevelése sokkal több pe­dagógiai érzéket és egyéni fog­lalkozással töltött időt követe! mint már idősebb társaiké. / korábbi kiscsoportos státusbó tehát legalább már a nagycsr portosságig sikerült elvergő ni, sikerült elismertetni a érintett országos szervekbe azokat a hátrányokat, amelye két a megye, az óvónőképzés tői a bérezésen át egészen különböző támogatásokig, el­szenvedett. Annak ellenér szenvedte el, hogy itt volt legjelentősebb a hatvanas éve. óta a társadalmi munka szere­pe az óvodai hálózat fejlesz tésében és fenntartásában .. Napjainkban az oktatás, nevelés egész rendszere felül vizsgálatra érett, s természe tes, hogy ebből az óvodák ser maradhatnak ki. A pedagógi teendőknek az elemzése aze ban nem járhat azzal, amis ma, rémhírként ugyan, de eg mást riogatják a mamák: m gánkézbe kerülnek az óvoda vállalkozási alapon, s fizesse aki tud ... Jelez valamit ez rémhír is a nyugtalanságokbó a félelemből, hiszen családok­nak a serege ma ott tart, hogy még a költségeknek a kisebb hányadát fedező térítési díjat s egyre nehezebben tudja meg­fizetni, nemhogy „vállalkozási alapon” járassa óvodába gyer­mekét ... Mészáros Ottó Emléktáblát avattak Lsomoron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom