Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-25 / 173. szám
1989. JÚLIUS 23., KEDD Uborkaszezon Folyamatosan szállítják az érett uborkát Dabasra a Mes- ter-coop élelmiszer-feldolgozó üzemébe. A munka gyorsítására először nagy mennyiségben tartósítják, majd az „uborkaszezonban” félliteres üvegekbe csomagolva kerül a környékbeli és a budapesti üzletek polcaira (Erdősi Ágnes felvétele) Az infláció legnagyobb vesztese a költségvetés Kétszer kettő néha három Kétszer kettő néha három. Ha valaki több pénzt akar bezsebelni, esetleg még többet kell fizetnie. Ha a fogyasztói ártámogatást áremeléssel kívánja megszüntetni egy gazdálkodó — mint az alábbi esetben az állam —, deficite még nagyobbra rúg. Kicsit leegyszerűsítve erre a követkéz, tetésre jutott Bauer Péter, a budaörsi Mezépszer (Mező- gazdasági Építő-, Szak- és Szerelőipari Szövetkezeti Közös Vállalat) igazgatója, miközben a most megjelent 1988. évi Statisztikai Zsebkönyvet böngészte. A vállalatvezető tételét szerkesztőségünkbe is eljuttatta, s közreadjuk. Egy alacsony jövedelemtermelő képességű (igazi tulajdonosok nélküli) gazdaságban, ahol nagy a jövedelem központosítása, a fogyasztási eszközök ártámogatásának csökkentése áremelés révén még inkább rontja a költségvetés egyensúlyát. E paradoxonnak tűnő állítás igazolása előtt vegyünk adottnak négy tételt, nevezetesen: A fal már asm áll\ csak a rendelet Nem épülhetnek új tanyák sok kockázattal jár. Az is hátrány sokak szerint, hogy a mezőgazdasági hitelt megszüntették. A helyébe lépő vállalkozási kölcsön felvétele esetén viszont 20 százalék kamatot kell fizetni, s ez bizony nem kevés. A mezőgazdasági szakemberek közül többen felvetették, hogy a tanyák helyén épülhetnének ki az úgynevezett f armer gazdaságok. Nagykőrösön ezzel kapcsolatban még nem tudnak véleményt mondani, úgy vélik, ehhez nem elegendő a -rendelkezésükre álló információ. Csípő Balázs hangsúlyozta, hogy a kisgazdálkodók szeretnék, ha a tanyák építését tiltó minisztertanácsi rendeletet eltörölnék, ez mindenképpen fellendítené a háztáji gazdaságokat. Hargitai Éva Az idősebb parasztemberek nem kis szomorúsággal mesélik Nagykőrösön, hogy aki manapság kimegy a határba, az 3—4 kilométeren keresztül csak fákat, bokrokat lát a régi tanyaépületek helyett. Mint azt Csípő Balázs, a HNF városi titkára elmondta, az 1980-as népszámlálás szerint még 6 ezer ember élt tanyán, ma jó, ha 2 ezren gazdálkodnak ily módon. Aki ismeri a város történelmét, az tudja, hogy Nagykőrös mezőváros volt, s mindig kiterjedt tanyarendszer vette körül. A nagy változás a hatvanas években — a mezőgazdaság szocialista átszervezésével — kezdődött. Sokan az iparban kerestek menedéket, mások a közösbe vitték a gazdaságukat.. A mezőgazdasági tanyák közül volt, amit megtartott a tsz, de volt olyan is, amit hagyott összeomlani. A gazdálkodó kedv most sem hiányzik az emberekből, ezt mutatja az az adat is, miszerint több mint háromezer kiskerttulajdonos van a városban. Ezekben nemcsak kikapcsolódást keresnek, s nemcsak saját ellátásukra termelnek, hanem a piacon is értékesítik a fölösleget, A tanyarendszer elsorvadásához vezetett az a miniszter- tanácsi rendelet is, amely nem engedi meg, hogy új tanyákat létesítsenek, csak azt teszi lehetővé, hogy a régieknek az állagát megóvják, azokat felújítsák. Voltak olyanok, akik kijátszották a rendeletet, az öreg házból meghagytak egy falat, azt körbeépítették, s mikor elkészült az új ház, a régi falat egyszerűen kiütötték. Mások nem keresték meg ezt a kiskaput, s elment a kedvük a tanyán való gazdálkodástól. Azok a családok, akiknek még tanyájuk van, általában 800—1200 négyszögöl földterületen gazdálkodnak. Vannak közülük, akik kétlaki életet élnek, s a városban is van lakásuk. Nem kis gondot jelent az itt élőknek, hogy a tanyájukat körülveszik a nagyüzemek gabonatáblái, s így az állatok legeltetése meglehetősen sok bajjal jár. Arról nem is beszélve, hogy a helikopteres növényvédelem hatására sok állat elpusztult. A nagyüzemek sem segítik a tanyán gazdálkodókat, sokszor a tsz- tag háztáji egy holdját nem a tanya mellett mérik ki, ha'- nem attól 3—4 kilométerre távolabb. A városi titkár véleménye szerint a kisgazdaságok támogatása nem megoldott. Becsülni kel! azokat a vállalkozókat, akik meglevő tőkéjüket fektetik be. Ez a vállalkozás ugyanis meglehetősen O A költségvetés kiadásai az inflációval nagyjából arányosan nőnek. O A költségvetés bevételeit maga az infláció nem vagy alig növeli, mivel a többletként befolyó jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék mértékét eléri vagy megközelíti az elmaradó nyereségadó-befizet és. O A kamatlábak követik az inflációt. O A hatósági áremeléseknek az inflációra gyakorolt minden egyszázalékos növelő hatásához legalább 0,2 százalékos növekedés járul azáltal, hogy a gazdaság monopol szereplői az inflációs pszichózist kihasználva áraikat emelik. Számokkal kifejezve az állítás igazát : az egyszázalékos inflációt okozó hatósági áremelés (amelyet a fogyasztói ártámogatások megszüntetése révén hajtanak végre) bevételt növelő hatása (a lakossági fogyasztás l°/<ra): 7,8 milliárd forint többlet árbevétel. Ugyanakkor az államháztartás kiadásai (kamattámogatás és fogyasztói ártámogatás nélkül), hozzászámítva a lakosság alacsony kamatozású hiteltartozásait. 940 milliárd forintra rúgnak. A lakossági fogyasztás egy százalékát kitevő hatósági áremelés nyomán beálló 1,2 százalékos infláció által okozott többletkiadás — számokkal alátámasztva: 940 milliárd FtXO,012=11,3 milliárd Ft. A költségvetés vesztesége tehát: 11,3—7,8=3,5 milliárd Ft. Tehát tízszázalékps inflációs hatású hatósági áremelés harmincöt milliárd forint veszteséget okoz a költségvetésnek! A tétel jól magyarázza, hogy a költségvetés a tavalyi és idei drasztikus áremelések nyomán miért került ilyen nehéz helyzetbe. Az infláció legnagyobb áldozata tehát a költségvetés, ami természetes is: a gazdaság valamennyi szereplője közül a legrosszabb érdekérvényesítő az állam. Megoldás: a kormány törekedjen olyan alacsony inflációra és kamatlábakra, amilyenre csak lehetséges (akár a fogyasztói ártámogatások némi növekedése árán is), és a költségvetés gondjai lényegében megoldódnak. Az alacsony kamatlábnak — mellékesen — jótékony hatása lesz a szerkezetátalakításra is, mely jelenleg szinte teljesen meg van bénítva az irracionális hitel- feltételek által. Bauer Péter fenti felfedezéséért nem vár elismerést, óhaja csupán annyi, hogy a kormány terveinek kovácsolásánál eme valóságosan ható törvényszerűségeket is vegye figyelembe. S bár lehet, akadnak, akik vitáznak a Mezépszer igazgatójának felfedezésén, reméljük, a közreadással egy kis lépéssel közelebb hoztuk a várva várt megoldást. Közreadta: T. B. E. Hitel szövetkezeteknek és vállalkozóknak Tízmillió dolláros szerződés bízta meg. A finn bank londoni fiókja útján 3 millió dollárral vesz részt a hitelnyújtásban. A stockholmi Forenings- bankernas Bank 2 millió, a szintén svéd, malmöi székhelyű Skansa Bank, a dán Privatbanken és az osztrák Schöller and Co. bankház egy-egy millió dollárral vesz részt a vállalkozásban. Az Unicbank Rt., valamint 5 külföldi bank képviselői _ 10 millió dolláros hitelszerződést írtak alá hétfőn délelőtt Budapesten. A hitel rulirozó típusú, azaz a 3 éves futamidőn belül — a visszafizetés függvényében — többször igénybe vehető. A hitel szervezésével és az ezzel járó ügynöki funkciókkal az Unicbank a finn Union Bank of Finland pénzintézetet Nem az első, de remélhetőleg nem is az utolsó emeletes autóbusz a Volánbusz történetében az a remek kocsi, amelyet a hét végén vettek át a nyugatnémet Kässbohrer cégtől. Mint kiderült vagy fél évszázada már vásároltak magyar vállalatok tőlük, ám azóta legfeljebb egy-egy, méreteiben, befogadóképességében kisebb jármű került csak hazánkba. A Volánbusznál több évtizedes múltja van a nemzetközi menetrendszerű autóbuszközlekedésnek: a környező szocialista országokba irányuló vonalak megnyitása után — majd’ negyedszázada — megindult a rendszeres bécsi, majd az 1972-es olimpia alkalmából a müncheni járat is. Ma már nyolc ország számos városát, üdülőhelyét keresik fel a vállalat jellegzetes emblémával díszített kocsijai. Az utazók azonban nagyobb kényelemre vágynak, s ha a Volánbusz versenyben akar maradni, kénytelen erre pénzt áldozni. Körülnéztek a hazai piacon is, de keserűen kellett megállapítaniuk: az Ikarus kínálata egyelőre nem elég vonzó. A vállalattal immár több éve együttműködő osztrák Blagus cégtől kapott kedvező vélemények hatására keresték meg végül a nyugatnémet céget, amely nem olcsó, de világszínvonalú járműveket gyárt. Hogy ez a megállapítás mennyire igaz, arra néhány adalék. A buszt bemutatták az újságíróknak, s Tari László vezérigazgató elmondta, hogy a vezető munkáját fedélzeti komputerek segítik, s van egy belső videorendszer is, amely például tolatásnál tehet nagy szolgálatot azzal, hogy nem tükörből, hanem a képernyőt figyelve manőverezhet a pilóta. Pilóta? Igen, joggal nevezhetjük így, hiszen hamarosan földi utaskísérőkét is alkalmaz a Volánbusz, a pályázatokat már kis is írták.» A Kässbohrer-Setra 228 DT Optimal típusú autóbuszon ugyanis a tágas csomag- és kényelmes utastér mellett beépített WC és egy kis konyha is van, s ami főleg a nyári kánikulában nem mellékes: kitűnő a légkondicionálás! A két feltöltővel üzemelő Mercedes-mo- tor fogyasztása is jóval kisebb, mint a hazai típusoké. F. Z. Az utóbbi időben a figyelem középpontjába került a Magyar Néphadsereg, amely számos változáson ment, megy keresztül. Ezek közül a legnagyobb vitát a katonai kiadások csökkentése váltotta ki. A parlament döntései közismertek: az utóbbi három évben többször is szűkebbre szabták a bugyellárist, s ennek következményei vannak. Egyrészt át kell gondolni, hogyan lehet a kevesebb pénzből is fenntartani azt a védelmi szintet, amelyet indokolnak szövetségi kapcsolataink, másrészt az sem nélkülözhető, Hogy a hadseregben tevékenykedő szakemberek újabb és újabb pénzforrások után nézzenek, s egyre több bevételre tegyenek szert, például a fegyverkereskedelemből. — Ma a néphadsereg rendelkezésére álló pénz alig tíz százalékát fordítjuk csak fejlesztésre, a többit a fenntartásra költjük — kezdi dr. Jamza Károly mérnök ezredes, a vezérkar anyagtervezési és köz- gazdasági csoportfőnökének helyettese. — Az utóbbi összegből mintegy hetven százalék fedezi a személyekkel kapcsolatos kiadásainkat. — E nagy arány azt is jelzi, a leszereléssel sok pénzt spórolhatunk meg. — Olyan nagyon sokat azért nem. A hadseregben egy sorkatona ellátása alig egynegyedébe kerül, mint a tiszteké, tiszthelyetteseké. Hiába hívnánk be tehát kevesebb fiatalt, ahhoz, hogy valóban kevesebb legyen a kiadásunk, már olyannyira csökkenteni kellene a létszámot, hogy az a működőképességet veszélyeztetné. Bármely hadsereg viszont attól hadsereg, hogy működőképes szervezeti rendben tevékenykedik. Fogyókúrát alkalmazni tehát nem lehet, csak egy bizonyos határig. — Akkor mi a megoldás? — Szerintem az az egyetlen járható út, ha tisztázzuk a feladatokat, azt, hogy milyen teendők vállalhatók a Varsói Szerződésben. Újra kell Katonai számítógépeket exportáltunk az HSA-ha Lám már a nadrágszíj, de tart még a fogyókúra gondolnunk azt is, hogy mit jelent egy új módon kialakított védelmi politika a számunkra. Én úgy látom, mindent számba véve végül is teljesen át kell szerveznünk honvédelmünket, mert a mai rendszer bármelyik elemét önmagában kiemelve az egész hadsereg válik működésképtelenné. — Hogyan lehet ezeket a változásokat végrehajtani? — A tervek már készülnek. Az azonban bizonyos, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a hadsereg éppen a munkába lépő korosztály jelentős részét „foglalkoztatja” tizennyolc hónapig, ezzel átmenetileg tehermentesítve az állami szervezeteket az elhelyezkedéssel kapcsolatos gondoktól. Ha csökkentjük a be- hívottak számát, ez nyilvánvalóan egyes térségekben a munkanélküliség ugrásszerű növekedésével jár. A sereg pedig a szolgálati idő előtt és alatt sok fiatalnak szakmát is ad. Gondoljon csak bele, a Magyar Honvédelmi Szövetségben évente mintegy 600 millió forintot költünk arra, hogy a jelentkezők hivatásos gépjárművezetői jogosítványt szerezzenek. Emellett híradókat, búvárokat, repülőket képezünk ki. Mindez a kiadásainkból egymilliárd forintot visz el összesen. — Mennyi az idén a Magyar Néphadsereg költségvetése? — A Magyar Közlönyben is közzétett adatok szerint az idén mindent összeadva mintegy 40 milliárd forint. Ebből azonban több mint 6 milliárd nem a védelmi alaprendeltetésre, hanem állományunk állam- polgári jogon járó jogosultságaira — szociális, egészségügyi és kulturális ellátásra — megy el. — Miközben közismert, hogy a haditechnika egyre drágább ... — Ezen a téren is nagyon gyors az áremelkedés. íme néhány példa. Egy MÍG 29-es vadászgép ma ötször többe kerül, mint egy MÍG 21-es volt néhány esztendővel ezelőtt. A T—72-es közepes harckocsi tizennégyszer drágább a már elavultnak számító T—55-ösnél. De egy egyszerű lokátorra is háromszor-négy- szer több pénzt fordítunk manapság, mint mondjuk tíz esztendeje. Pedig haditechnikát csak szocialista országból vásárolunk, más régiókból azért nem, mert más fegyverzetek nem, vagy csak nehezen lennének illeszthetők a Varsói Szerződésben kialakított rendbe. Jelenleg a tagországokkal úgynevezett nullszaldós árucsere zajlik, ami azt jelenti, hogy csak annyi fegyvert adunk el, amennyit vásárolunk. Ez számunkra nem mindig előnyös, mert sok korszerű berendezésünk iránt lenne kereslet, de nekünk nincs szükségünk az ellentételként felajánlott fegyverből korlátlan mennyiségre, így az üzlet nem jön létre. — Csak a VSZ-en belül értékesítünk magyar fegyvereket? — Nem, a világ számos országával vannak ilyen kereskedelmi kapcsolataink-. Gyakran cseng az asztalomon a telefon, a nyugati, harmadik világbeli ügynökök hívnak, üzletet ajánlva nekünk. Legutóbb például a mérnökeink által kifejlesztett világszínvonalú katonai számítógépeket — amelyeket a Műszertechnikai Kisszövetkezetben gyártanak — exportálunk az Egyesült Államokba, mintegy 12 millió dollárért. De adunk el más berendezéseket is. Keresettek a szintén a világ élvonalába tartozó rádiótechnikai felderítő berendezéseink is. Korábban géppisztolyokat is értékesítettünk külföldön, ám ezen a téren nagyon erős volt a konkurencia, elsősorban Kína és más szocialista országok részéről. — Csak magyar technikát adunk el, vagy más országok portékájával is kereskedünk? — Gyakorlatilag eladunk mindent, ami eladható. A Varsói Szerződés tagállamaiban gyártott fegyvereket azonban csak a származási ország engedélyével adjuk tovább. Ez azért is fontos, mert mi a használt berendezéseket, technikát is igyekszünk pénzzé tenni. Most tárgyalunk például arról, hogy egy tőkés cégnek kiselejtezett harckocsikat adunk el vashulladékként. — Nem fenyeget az a veszély, hogy a Magyarországról származó fegyverek terroristák kezébe kerülnek? — Azoktól a fegyverügynököktől, akikkel kapcsolatban állunk, megfelelő biztosítékokat kapunk arra, hogy ilyen még véletlenül se fordulhasson elő. A nemzetközi szokás az, hogy a vevő úgynevezett végfelhasználói nyilatkozatot ad Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy mi rendszeresen ellenőrizzük a szerződések megvalósulását sőt még az aláírás előtt tájékozódunk, s ha már a legcsekélyebb gyanú merül fel. elállunk az üzlettől — mondotta befejezésül dr. Jamza Károly Furucz ZoltáFöldikisasszonyok az emeletes buszon
