Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
4 I 1989. JÚLIUS 22., SZOMBAT Amióta bejelentették az orosí nyelv kötelező oktatásának megszüntetését és hogy a nyugati nyelvekkel együtt fakultatív formában lesz választható, számos hír kapott szárnyra hozzánk érkező külföldi tanárokról. George Bush amerikai elnök pedig magyarországi látogatása idején határozott ígéretet tett a televízió nyilvánossága előtt, hogy az Egyesült Államok kormánya Budapestre és mind a 19 megyébe angol anyanyelvű pedagógusokat küld. Pest megyében a nyelv- oktatás helyzete semmiképpen sem jobb, mint máshol az országban, elkelne itt is sok jó tanár. A megyei tanács művelődési osztályán Öberczán József osztályvezető-helyettes adott tájékoztatást lapunknak e terület helyzetéről. Évekkel ezelőtt felismerte Mint elmondta, az idegen nyeljek, ezer. belü, a nyugati világnyelvek oktatásának fontosságát a művelődési kormányzat má" evekael ezelő.t felismerte és azzal is tisztában van, hogy sem az általános iskolákban, sem a középiskolákban, de még az egyetemeken sem folyik magas színvonalú nyelvi képzés. Ennek javítása érdekében jött létre az országban két évvel ezelőtt több kéttannyel- vű gimnázium. Sajnos annak idején a megyében sehol sem indult — különböző gazdasági nehézségek miatt — ilyen iskola, de az 1990—91-es tanévtől az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban megkezdi a munkát egy francia osztály. Orosztanároknak diploma két lépcsőben A Török Ignác Gimnáziumban Gödöllőn pedig az idei évtől angol kísérleti oktatás indul és ha ez beválik, két esztendő múlva itt is rátérnek a kéttannyelvű oktatásra Ehhez persze le kell küzdeni a tantermi gondokat, amiket az öt évfolyamos képzés hoz magával és lakást, mégpedig megfelelő lakást kell adni a külföldről érkező pedagógusoknak. Ebből kifolyólag egyes települések — ilyen például Budaörs — szerencsésebb helyzetben vannak az átlagnál. Súrlódások is elképzelhetőek az első időkben, hiszen a megyében már így is nagy gondot okozott, hogy a pedagógusok nehezen juthatnak lakáshoz. Noha a külföldi tanárok a helyi tanácsoktól ugyanannyi fizetést kapnak, mint magyar kollégáik, a saját á.’amoktól kapott kiegészítés es az azonnali lakas miatt helyzetük nyilvánvalóan jobb lesz. El kell érni — mondta —, hogy a magyar tanárok megértsék, ez csak ideiglenes állapot, s addig tart, míg nem rendelkezünk megfelelő számú és képzettségű hazai tanerővel. Erre az egyik lehetőség a jelenlegi és a fent említett rendelkezés miatt nehéz helyzetbe került orosztanárok átképzése lenne. A Művelődési Minisztérium már elkészítette a tervét. Eszerint az érdeklődő orosztanárok a munka mellett kétlépcsős, tanfolyamon vesznek részt. Az első időszakban megtanulják a választott idegen nyelv alapjait, majd tesznek egy vizsgát. A második lépcsőben, melynek végén diplomát kapnak a résztvevők, már csak azok tanulnak tovább, akik a megadott szintet teljesítve végezték el az elsőt. Ez a tanfolyam teljesen ingyenes, a költségeket 65 százalékban a központi átképzési alap biztosítja, a hiányzó összeget pedig a murí- káltató vagy a helyi tanács. Anyanyelven oktatnak a nemzetiségieknek Pest megyében van egy másik nagyon fontos terület, a nemzetiségi képzés, ezen belül is a legfontosabb: a nyelv megőrzésének kérdése. A művelődési tárca lehetőséget biztosított pedagógusok fogadására az anyanemzettől és a nemzetiségi szövetségek éltek is vele. Ennek eredményeképpen már az idén Tökölön megkezdi a munkát két szerb tanár, és igen előrehaladott stádiumban van a tárgyalás több csehszlovákiai és NSZK-beli pedagógus Pest megyei alkalmazásáról. A legnagyobb gondot itt is természetesen i-3i lakás jelenti. Súlyos hiba lenne azt képzelni, hogy a nyelvoktatás összes problémája ezekkel az intézkedésekkel önmagától megoldódik. A nyelv elsajátításához ezután is szükség lesz szorgalomra és arra, hogy megértsük: a továbblépéshez az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen. Kertész György Olyan népszerűvé vált a szovjet turisták körében Magyarország, hogy rövid idő alatt elfogyott az az utazási keret, amelyet a két ország közötti államközi megállapodás alapján utazási célra különítettek el. A szovjet turisták május végéig felhasználták a teljes évre szóló 1,2 milliárd forintnyi összeget. A Kereskedelmi Minisztériumban ezzel kapcsolatban elmondották, hogy a magyar fél tárgyalásokat kezdeményezett a keret bővítésére, ám mind ez ideig nem született megállapodás. Több javaslatot is tettek a magyar szakemberek a különböző szinten folyó tárgyalásokon. Így például indítványozták, hogy csökkenjen a magyar exportkontingens, s a különbség szolgáljon a turisták forintellátására. Egy másik javaslat szerint: a magyar fél által biztosított utazási keret többletét dollárban számolnák el. A magyar partner megfelelő áruellentételezés fejében is kész a forintkeret növelésére. Mindezekről azonban nem sikerült még megállapodni, így a szovjet fél csütörtökön hivatalosan bejelentette, hogy felfüggesztette a turisták részére a forintváltást a Szovjetunióban. A Magyar Nemzeti Batik illetékesei szerint továbbra is fennmaradt azonban az a lehetőség, hogy a Szovjetunióból Magyarországra utazók személyenként 30 rubelt beválthatnak. Ebből fedezi az MNB a Szovjetunióba utazó magyarok rubeligényét. Ha az ilyen beváltásból nyert rubel összege meghaladja a szükségleteket, és továbbra sem sikerül megállapodni az ellentételezésről, akkor végső esetben sor kerülhet a kis összegű pénzbeváltás felfüggesztésére. Ezt a megoldást az MNB szakemberei mindenképpen el kívánják ke-, rülni. Arra nincs lehetősége a ma- .gyár kormánynak, hogy a szovjet utazási keretet ellen- tételezés nélkül bővítse, mivel az veszélyeztetné Magyarország fizetési mérlegének tervezett alakulását. Am a ma gyár idegenforgalom szem pontjából kedvezőtlen lenne a szovjet turistaforgalom korlátozása. Ez gondokat okozhat a szálláshelyek és a programok értékesítésében. Kedvezőtlen ez az áljapot a szovjet turistáknak is, hiszen köztudott, hogy az utóbbi időben — elsősorban a kishatár menti forgalomban — jelentősen ,nö- vekedet az érdeklődés Magyarország iránt. Ezért a magyar szakemberek szerint csak az eredményezhet kielégítő megoldást, ha sikerül megállapodni többletforintkeret biztosításában, és annak megfelelő ellentételezésében. A Televízió belső ügyeiről A Magyar Televízió — mint nemzeti intézmény — nem lehet pártharcok színtere, ezért folyamatosan el kell érni, hogy valamennyi párt — így az MSZMP is — a televízión kívül fejtse ki politikai tevékenységét — hangsúlyozta Be- reczky Gyula, az MTV elnöke azon a pénteki sajtótájékoz tatón. ahol az intézmény helyzetéről tájékoztatták az újságírókat. A tájékoztató nem volt híján a mostoha anyagi helyzetet vázoló panaszos felhangoknak, hiszen a televízió csupán töredékét kapja meg a múlt évi megemelt előfizetési díjtételek összegének, így rövidíteni kel lett a műsoridőt, mindkét programnál jelentősen csökkentették a költségeket és felülvizsgálták a korábbi műsorterveket. A helyzetet nehezíti az előző vezetéstől örökölt 400 milliós túlköltekezés adóssága, amelyre a legutóbbi — meglehetősen nagy sajtóbeli Vihart kavart — pénzügyminisztériumi ellenőrzés derített fényt. Erre az ügyre többen is rákérdeztek a sajtótájékoztatón. A revizori ellenőrzés ugyanis teljes gazdasági szabálytalanságot talált, a gazdálkodási, elszámolási rend megsértését tárta fel. Bereczky Gyula a nemegyszer támadó élű kérdésekre válaszolva elmondta: a 400 millió forintos túlköltekezés a Bojtár utcai új stúdió építéséből származik. A továbbiakban kifejtette azt is: megszigorították az intézményen belüli gazdálkodási fegyelmet, s ennek jegyében a pénzügyi ellenőrzést közvetlen az elnök irányítása alá rendelték. A televízió elnöke nyomatékosan hozzátette: a pénzügyminisztériumi vizsgálat nem állapított meg olyan visszaélést, amely bűn- cselekmény lett volna. Az eszmecserén szóba került a Horváth János távozásával szeptembertől megüresedő Tv 2 igazgatói posztjának betöltése is. Mint elhangzott: a legutóbbi napokig úgy nézett ki, hogy Vittay Tamás veszi át a kettes program vezetését, ám végül is nem vállalta el a —. saját szavai szerint — teherbíró képességét, szellemi és fizikai erejét meghaladó feladatot. Így a következő jelölt Baló György, aki várhatóan a jövő hétre készíti el a Tv 2-vel kapcsolatos terveit, elképzeléseit összegző vázlatát. Szóbeli tanács asszonyoknak Csak győzzék pénzzé A könyvtárakhoz kapcsolódó képzeteink szerint még mindig hajlamosak vagyunk azt gondolni; az ilyen intézmények csak a könyvek tárai. Hozzátesszük magunkban, hogy a művelődés hajlékai. Ám, ha így gondolkodunk, be kell látnunk, hogy még a legkisebb településeinken sem maradhat a klasszikus, egysíkú szolgáltatás, a pusztán igények szerinti könyvkölcsönzés. Aki haladni akar az idővel, annak be kell látnia, hogy a közkönyvtár a települések első számú információs forrása, a már közhelynek számító szólásmondás szerint dolgozószobája. Itt nézhet utána az őt foglalkoztató kérdéseknek a kismester, az értelmiségi, a diák. Persze akkor, ha szakszerűen és gondosan állították össze a nem kölcsönzésre, csak helybeli olvasásra szánt lexikonokat és egyéb ismerethordozó állományt. A könyvtárakban mielőbb hangtáraknak is ki kellene alakulniuk. hisz ma már a lemez, a kazetta, a videokaze*t.a éppúgy lehet dokumentum, mint az írott mű. Napjaink egyik feszítő igénye lett a folyóirat. A családok pénztárcájából ugyanis egyre nehezebb elvonni a művelődésre, tájékozódásra sz'-nt pénzt. Egyre több viszont az új lap és folyóirat. Ezek, sajnos, a jövedelmekhez képest borsos áron szerezhetők be. Az árak emelkedése az egyik akadálya annak is, hogy a városi, falusi könyvtárak nem tudják kielégíteni a korszerűség követelményeit. Szerencsére azért tapasztalhatunk ilyen törekvéseket. Noha azok, olykor már komoly erőfeszítéseket követelnek. A gödi könyvtár több, mint 170 ezer forintos éves állománygyarapítási keretéből mintegy 40 ezer forintot költenek újságokra, folyóiratokra. Ahogy Csanda Miklósné könyvtárvezető felsorolja a közel negyven kiadvány címeit, s péhány megjegyzést is tesz népszerűségükre, színvonalukra, következtetéseket vonhatunk le az érdeklődésről, az igényekről. Az Állatvilág, a Búvár, az Élet és Tudomány című ismeretterjesztő lapok népszerűek és hasznosak. A gyerekek különösen kedvelik és szívesen böngészik a Sünit, a Dörmögő Dömötört, a Mozaikot. Újdonság az NSZK-ban kiadott Sandra, de körükben kedvelt a Kutya című folyóirat is. A társadalmi, gazdasági kérdések iránt érdeklődők, a művészet- és irodalombarátok lapja a könyvtárban igen keresett Elet és Irodalom, a HVG, a Hitel, a Honismeret, a Mozgó Világ. Megtalálhatók a jelentősebb napilapok, de hiányzik a meajelent kulturális irodalmat válogatva ismét bemutató Látóhatár, s nem található még a havi sajtó jelentős cikkeit felidéző Tallózó. Ha szelektálni, vagy rangsorolni kell, főleg a pénz miatt, talán elhagyhatnák azt, amit egyénileg is szívesen rendelnek az érdekeltek. Ám ebben e sorok írója is bizonytalan. Mindenesetre ezt gondolhatjuk a Burda, a Fürge ujjak, s hasonló témájú lapokról. Ámbár csalogatónak is kell valami az ilyen helyre. Mint mondják, afféle külön szolgáltatásként, az egyik könyvtárosnő ezekből felkészülve még szóbeli tanácsokat is ad az asszonyoknak. Nélkülözhetetlennek tartják Budapest közelsége miatt a Pesti Műsort. Legnépszerűbb hetilapjuk a Reform. A Rakéta regényújságból kettőt is rendelnének, ha volna rá pénz. Nagyon tartalmas, színvonalas a Kincskereső, de mivel nem elég színes, kevesebb gyerek olvassa — véli Csanda Miklósné, aki szerint talán néhány lemondanivaló lap is akad. Köztük esetleg a Nők Lapja, amely sok mindenről ír, de nem ad újat, többet az egyéb lapoknál a divatról, a női dolgokról, a politikáról. A helybenolvasás mindenesetre szokássá vált a gödi könyvtárban is. A jövőben talán még nagyobb lesz az igény, csak győzzék pénzzel a kívánságok teljesítését. Közérdek ez is. Tényleges szellemi beruházás. K. T. L ■ .SZÍNHÁZI LEVÉL ■ „Ridi pagliaccio...” Karizs Béla (Canio) a Bajazzók egy Hogy az alkotóművész milyen élményanyagból hoz létre művet, az olykor kinyomozhatatlan. Az mindenesetre ritka, ha egyetlen, meghatározható élmény szolgál valamely mű alapjául. Ruggiero Leoncavallo (1858 —1919) elpusztíthatatlan nép- szerűségű operája, a Bajazzók (I Pagiiacci) esetében, az életrajzok tanúsága szerint, az utóbbiról van szó. A hétnyolc éves fiúcska is ott lett volna egy olyan vándorkomédiás előadáson, melyen az a véres esemény történt, amiből aztán, harmincnégy esztendős korában, megírja az operát. Valódi történet volna hát a mű cselekményének, figuráinak, szenvedélyeinek, drámájának az alapja, az élet adná a műhöz az anyagot, s mű és élet egymásba ömlené- nek, színház és valóság, játék és igaz történet egymásba kapcsolódna. Lehetséges. Az viszont tény, hogy Leoncavallo a saját maga írta operalibret- fon feltünteti: Történik ' Ca- lábriában. MontoAto mellett, ' 1865'. Ncgyboldogasszoúy' 'napján. Azaz: valóban abban az esztendőben, amelyben gym- mekként láthatta a tragikus végű előadást. Azt általában nem szükséges meghatározó tényezőként figyelembe venni, hogy egy dráma vagy zenedráma cselekménye, története, figurái valaha élt, azonosítható emberek voltak-e, s hogy ami történt, megtörtént és úgy történt-e valóban. A világirodalom drámatermésének túlnyomó többsége (és a legjava része) egyáltalán nem köthető a realitáshoz, abban az értelemben, hogy sem hősei, sem cselekménye nem hitelesen, igazolhatóan valódiak, megtörténtek, élőek vagy éltek valaha. A lényeg nem is az, hanem áz, hogy művészileg. esztétikailag hiteles-e a mű. Ha történetesen egy megesett história az alkotás alapja, ám legyen. De ez magában még nem hitelesít egyetlen alkotást sem. A Bajazzók esete annyiban sajátos, hogy itt a valószínűleg hiteles élményanyag és egy művészi irányzat célkitűzései egybeestek. Amikor ugyanis Leoncavallo megkomponálta az operát, már ismert volt egy másik, hasonló zsánerű mű, Pietro Mascagni operája, a Parasztbecsület. A Leoncavallónál öt évvel fiatalabb komponista két évvel korábban írta ezt az egyfelvonásost, és benne testesült meg az új irányzat, amelynek csak utólag adták a verismo, a valósághűség címkét. Mascagni egy kiváló regényíró. novellista és drámaköltő, Giovanni Verga (1840— 1922) egyik elbeszéléséből íratott librettót, s a Cavalleria Rusticana fő érdeme az lett, hogy igazi drámát, egy falusi féltékenységi tragédiát dolgozott fel, élő, szenvedélyes hősökkel, a délvidéki olasz falvak jellegzetes színeivel, figuráival. Az operák sápadt hősei, kitalált figurái, arisztokratái vagy istenei után az élet, a valóság tört be az operaszínpadra ezzel a művel. Kortársi témát, kortársi drámákat korábban is operai feldolgozásra méltatott már egy-két komponista (Verdi drámai jelenetében kortárs operája, a Travia 1853-ban keletkezett), de csak elvétve fordult elő. Puccini is csak a két veri: szerző sikerei után fordul \ lamelyest is kortárs témáhi a Bohémélet 1896-ban kei színre először. Nevezhető a Parasztbecs let és a Bajazzók valamifi lázadásnak is a romantika az utóromantika olykor viz nyős, máskor szirupos opei álvilága ellen. De mondhatj azt is: ez egyszerűen ke követelmény volt, s ennek követelménynek épp ez a i szerző tudott a leginká megfelelni. (Más kérdés, ho e műveiken kívül jószeréx semmi igazán maradanc nem alkottak, pedig mindki ten írtak még egész sor op rát.) A Bajazzók egyébként az< is érdekes, mert- a féltéken ségből kettős gyilkosságot i követő öregedő vándorszíné Canio, és szép, fiatal színé: nő felesége, Nedda, meg asszonyt %lszerető falusi*--! •gény, Silvio drámai történél bén az a fajta kettősség j lenik meg a színpadon,, am lyet a honfitárs Pirandeí drámái is oly izgalmasan el venítensk meg: a játék, színpad.' s a valóság, az él különválása és egybefonód sa. A híres Prológban ped Leoncavallo szinte a verier ars poeticáját fogalmazza me a szerző „Egy darab élet óhajt tárni elétek, / Mert n ki elve. hogy ember a m vész, / S kell, hogy az embi szíveknek írjon, / A való i mi magihleté ... Ti nézők, gondoljatok / Csak a boh tarka mezére, / Ö gondoljati lelkére inkább. / Emberi l lek az, akár a tiétek." Ha ezt a művet ma szín viszik, a rendezésnek, a z nei. énekesi és színészi me oldásoknak mindenképp ebb a realitásigénybői kell kii dúlniuk. Abban az — óla nyelvű — előadásban, mely a budai Várszínház karme: ta udvarán játszottak (érd kességként megemlítendő: Teátrum nevű vállalkozás , Pest Megyei Tanács Ny á Színháza" megjelöléssel iil< magát...), ezek a követeim nyék csak félig-meddig val sulnak meg. Lehet, hegy ez rendezést vállaló kiváló t norista, Gulyás Dénes hibá is; amit énekesként mindi bizonnyal meg tudna oldai rendezőként még nem tud partnereire átvinni. Lehet is ok, hogy a fellépő műv szék egyik köre (Nedda: Pi: Katalin, Canio: Karizs Béi Silvio: Kovács Pál) egy ko zervatívabb operajátszási s1 lushoz szokott. Más, elev nebb, színészileg kidolgozc tabb stílust mutat a Toni éneklő-játszó Tóth János, i a még főiskolás Pataki Anl (Beppo) is. Ezek a problém; persze túlmutatnak ezen előadáson, s a honi oper játszás általánosabb kérdési vetik fel. S még valami. Ha van m melynek igazából egy oly; szabadtéren lett volna a hel; — mert eleve ott játszódik cselekménye — mint a szén endrei főtér, akkor a Baja zók ilyen mű. Nem lehet eléggé sajnálr hogy nem ott került színre. Takács István * 1 Késik a megállapodás A szovjet turisták valutaellátásáról A nyelvtudás elengedhetetlen Jönnek a külföldi tanárok
