Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
1989. JŰLITTS 21., PÉNTEK Pénzváltó automaták Az Országos Takarékpénztár augusztustól kezdve a fővárosban pénzváltó automatákat helyez üzembe. Az elsőt a Mün- nich Ferenc utcai központi pénztárban, a többit a főváros más forgalmas pontján, például a Marx téren. A Mi^nnich Ferenc utcait kivéve a pénzváltó automaták éjjel-nappal üzemelnek. Az OTP az átutalási betétszámlák kamatát augusztus 1- jétől az eddigi évi 10 százalékró 12 százalékra emeli. Budapesten bevezetik az úgynevezett ügyfélkártyát, amelyet azok az átutalási betétszámlatulajdonosok igényelhetnek, akiknek takarékcsekkjük van, illetve takarékcsekk-szerződést kötnek. Az ügyfélkártyával a takarékpénztári fiókoknál és a bankjegykiadó automatáknál egyaránt felvehetnek készpénzt a számlatulajdonosok. A kártyára évi 50 ezer forintig folyószámlahitei vehető igénybe. A mágnescsíkos ügyfélkártya szolgál egyébként a jövőben a személyi igazolvány helyett az ügyfél azonosítására is. Minden ember joga n Őszintén, jó szándékkal — Szlobodnyik elvtársi Maga szlovák. — Értettem! — Nyelvtanfolyamra íratja be a kislányát! — Értettem! Sok éve már annak, hogy ez az anekdota járt szájról szájra, a katonás fegyelmű intézetben történt esetről. Más kérdés, hogy igaz volt-e vagy sem. Annyi azonban bizonyos, hogy nemzetiségi politika címén helyenként megpróbálták erőltetve újraéleszteni a hagyományokat. Azt gondolva, hogy ez a helyes út, hiszen a szándékunk jó, s ha az, akkor a módszerek sem lehetnek másak. Való Igaz, sok szlovák, német, vagy délszláv településen merült feledésbe az anyanyelv, ha zenében, táncban, viseletben meg is őriztek az emberek valamit. Történelmi okokkal 'magyaráztuk magunk között mindezt, de a nyilvánosság előtt kevés szó esett róla. Pedig nincs mit titkolni. A termelési viszonyok megváltoztatásával, a munkamegosztás mai állapotában nyitottá váltak a faluközösségek. A kisebbség együtt él, dolgozik, tölti mindennapjait a többségi nemzethez tartozókkal. Ennek eredménye, hogy akár határainkon túl, akár nálunk, nagyobb az asszimiláció lehetősége, s nehezebb ellene védekezni. Üj módszereket pedig csak akkor találunk a megoldásra, ha a helyzettel őszintén szembe nézünk, s beszélünk róla. Az ember joga választani, hová akar tartozni, milyen szellemben akarja családját nevelni. Nem vezet eredményre a kirakatpolitika, az erőszakos rábeszélés. Annál inkább célravezető az őszinte szándék. Az a felismerés, hogy a sokszínűség minden ország kultúráját gazdagítja. Az állam részéről a tárgyi, személyi, társadalmi feltételek minél jobb megteremtése, a nemzetiségi közösségek részéről az örökség megőrzése, a nyelv, a kulturális hagyomány ápolása lehet a követendő módszer. A múlt évi kongresszusaikon határozatot hozó nemzeti kisebbségek úgy döntöttek: ezután nemcsak megyei és országos szervezetekben fogalmazzák meg érdekeiket, törekvéseiket. Feltárják helyi lehetőségeiket, hangot adnak igényeiknek minden településen. Ott is, ahol nem ők vannak többségben. Ezt kell megértéssel, jó szándékkal támogatnunk. K. T. I. Mérstföknő a Párbeszéd a rendőrnyomozóval Aki olvasta Moldova György riportkönyvét a rendőrökről, megismerte Balajczáné Juhász Ágnes főhadnagyot, a BRFK vizsgálati osztályának nyomozóját, akinek hobbija is a munkája. Az író mint sport- rajongó egyébként névről már ismerte őt, ugyapis a 70-es években összesen százötven- nyolcszor játszott a magyar röplabda-válogatottban. „Sportos tartását azóta is megőrizte, csak rövidre vágott fekete hajába vegyül már bele néhány ősz szál .és arcvonásainak feszültsége jelzi a hivatással járó állandó figyelmet, készenlétet ” — olvasom róla, újra fellapozva a riportkönyvet. Az élet védelme A jellemzés néhány év elteltével ma is érvényes, de a rendfokozat és a beosztás változott. Balajczáné Juhász Ágnes százados, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati alosztályvezetője. Életellenes bűnügyekkel foglalkozó nyomozók hivatali fölöttese ő. Jókedélyű fiatal nő, aki a legsúlyosabb bűnügy aktáját félretéve is tud mosolyogni, és nyilván sportoló múltjának köszönhetően tíz-tizenkét órával a munkaidő kezdete után sem látszik rajta a fáradtság. Ismerem már a szokásait, a hivatalos idő leteltével is megtalálható az Aradi utcai épületben, és akkor van ideje beszélgetni azokról az esetekről, melyekkel napközben foglalkozik. — Pályafutása több szempontból sem mindennapi; egyrészt az életellenes ügyek vizsgálata a közfelfogás szerint nem női munka, másrészt vegyészmérnöki diplomával kevesen mennek rendőrnek. — Ami az első megállapítást illeti, ez igaz, de én teljesen racionális, férfias gondolkodású ember vagyok. Ilyen az alkatom. Például az öltözködés, a szép ruhák, szóval azok a dolgok, amelyek a legtöbb nő számára nagyon fontosak, engem egyáltalán nem érdekelnek. — Ez egyáltalán nem látszik, hiszen mindig divatos, egyéniségéhez illő ruhákat visel. — A férjem öltöztet, ez tehát az ő érdeme. — V egy észmérnöki diplomával len nyomozó. Ez tipikus pályamódosítást jelent? — Nem, illetve csak látszólag. Mindig az igazságszolgáltatás érdekelt, és arra készültem, hogy szakértő leszek a bűnügyek vizsgálatánál. Azután, mire elvégeztem az egyetemet, biztos voltam benne, hogy vizsgáló akarok lenni. — Mi vonzotta erre a pályára? — Nem az a része, ami a kirakatban látható. Ha csak az izgalmat keresném, elég lenne néhány krimit elolvasni vagy végignézni a moziban. Számomra az a legfontosabb, hogy hozzájárulhatok az igazság kiderítéséhez. Alsó tízezer — Próbálták-e annak idején lebeszélni erről a pályáról? — Hallottam néhány ellenérvet, és tudtam ezekre válaszolni. — Például? — Mondták, hogy sok a típusügy, ahol minden egy kaptafára megy; az életellenes bűncselekmények nagy részénél szerepet játszik a családi háromszög és az ital. De aki belemerül ezekbe a dolgokba, tudja, hogy az emberi sorsok és alkatok mindig egyéniek. Próbáltak lebeszélni arról, hogy egész életemben az „alsó tízezerrel” akarjak foglalkozni, hiszen a bűnözőket a közfelfogás ide sorolja, és óvtak, hogy nő létemre hamar tönkremegyek ebben a munkában. Szerencsére ez sem következett be. — Nem fél attól, hogy az utcán szembetalálkozik valakivel, akinek az ügyét vizsgálta? — Nem félek a bosszútól, ha erre gondol, és nem is volt soha semmi kellemetlen incidensem abból, hogy bűnözőkkel foglalkozom. De kellemes élményem már akadt. Az utcán rám köszönt egy asszony, olyan barátságosan, messziről moso- lvogva, mintha legalábbis osztálytársak lettünk volna valamikor. Pedig a vizsgálója voltam, részese annak, hogy megszüntették vele szemben az eljárást, mert jogos önvédelemből cselekedett. — Melyek a legnehezebb esetei? — A foglalkozás körében elkövetett gondatlan cselekmények. Most is három olyan esettel foglalkozunk, melyeknél felmerült az orvosi műhiba gyanúja. Itt az igazságügyi szakvélemény a döntő. Évekkel ezelőtt vizsgáltam azt a bejelentést, melynek kapcsán bebizonyosodott. hogy egy orvos vétkes két nő halálában. Sajnos, ilyesmi is előfordul, de éppúgy helytelen lenne általánosítani, mint a rendőröknél. Szerintem, csak azt mondhatjuk. hogy X. Y. hibázott, de nem általánosíthatunk, hogy az orvosok, vagy a rendőrök ilyenek vagy olyanok. Mindany- nyian emberek vagyunk és olykor hibázunk. — Mióta vezető, milyen ügyeket tart meg magának? Kik vizsgálják a közönséget leginkább foglalkoztató bűnügyeket? — Nem jutalom, ha valakinek a legizgalmasabbnak tűnő nyomozás jut, és az ellenkezője sem kitolás. A kihallgatásokhoz, az eredményes vizsgálathoz nagy adag empátia, a mások sorsába beleérzés képessége kell, és ennek alapján igyekszem elosztani a munkát, mert ismerem a beosztottjaimat. Nem tartok meg magamnak különleges feladatokat. Indulni kellett — A bűnüldözésben nyilván sok mindent nem lehet előre megtervezni. — Valóban nem. Néhány napja például délben kaptuk a bejelentést, hogy Foton találtak egy halott újszülöttet. Valakinek azonnal indulni kellett. A kosdi kettős gyilkosságot, szintén a közelmúltban, éjszaka jelentették, akkor az ügyeletes intézkedett. Ezen a pályán mindig számolni kell váratlan eseményekkel. Gál Judit Ez már nem játék Bizonyítvány után jogosítvány Javában tombol a vakáció, és sok gyerek élvezi a jó — vagy kielégítő — bizonyítvány gyümölcsét: az előre beígért üdülést, diavetítőt, kerékpárt és sok mást. Vannak szülők, akiknek ajándékképpen segédmotor-kerékpárra is telik. A kétkerekű berregő jármű nagy divatját éli, sokan kedvelik. Megmutatkozott ez már a tanévben is, a tanfolyamra beiratkozottak nagy számából. — Segédmotor-vezetői engedélyre többnyire gyerekek vágynak — mondta Szabados Kálmán, a Pest Megyei Gép- járművezető Iskola vezetője. — Az idén is sokan iratkoztak be a kora tavasszal kezdődő tanfolyamokra. Vizsgázni viszont szigorúan csak a tanév befejeztével lehet, a bizonyítványosztás után. A nyári szünidő beköszönte- kor kezdődik a bizonyítás időszaka is: ki mit sajátított el az elméleti és gyakorlati felkészítéseken. A gyerekek a vizsgán találkoznak először olyan életszerű körülményekkel, szituációkkal, amelyekben önállóan kell dönteni. Ez a motorozgatás már túlmegy a játék fogalmán. A megyében tizenkét helyen folyik gépjármű-vezetői s ezen beiül segédmotor-vezetői képzés — mondta Szabados Kálmán. — Közülük is kiemelkedik a nagykátai, valamint a dabasi térségben végzett munka. Ezeken a területeken ugyanis a helyi MHSZ-vezető- ségek szinte minden általános iskolával kiépítették kapcsolatukat, s ez megmutatkozik a járművezetői tanfolyamra jelentkezők számában is. írásunk megjelenésekor már sok tanuló boldog birtokosa a segémotor vezetésére jogosító engedélynek. Egy-egy vizsganapon általában huszonöten- negyvenen mutatják be motorostudományukat. Felvételeink Nagvkátán készültek, ahol hétről hétre húsz-harminc fiatal próbál járműve jogos tulajdonosává válni. Művelődési ház helyett településfejlesztés Kevés, omit összeadtak Művelődési ház... Sok település — ahol nincs — sóvárogva áhítozik utána. Máshol meg az okoz gondot a népművelőknek, hogy bár van a kultúrának háza — ahol teret adhatnak sokféle közművelődési tevékenységnek, színházi, mozielőadásoknak, kiállításoknak, táncházaknak és szakköröknek —, mégsincs közönség, lasszóval kell fogniuk az embereket. Dabas város lakosságára az elsőként említett példa jellemző, ök szerettek volLakóház alapozása Battán Százhalombattán a Rózsa Ferenc és a Bláthy Ottó utca által határolt területen a 26. Számú Állami Építőipari Vállalat a napokban elkezdte az ide tervezett ötszintes, 106 lakást magába foglaló lakóház alapozásához szükséges földmunkákat. A lakótelep záró programjában az Országos Takarékpénztár beruházásában létesülő luxus jellegű építmény, téglafalával, cseréptetőjével, műteremlakásaival, valamint korszerű garázsával a tervek szerint 1991 végére épül fel. (Hancsovszki János felvétele) na művelődési központot, és megvalósításáért tettek is; pénzt gyűjtöttek. Schönweitz Tamást, a városi tanács elnökét arról kérdeztem, hol tart a művelődési központ építésének terve. — Társadalmi összefogást kezdeményeztünk, melynek az volt a lényege, hogy az itt működő gazdálkodóegységek támogassák egy művelődési központ építését. Erre a célra több vállalat és a tsz is pénzt ajánlott fal. A befolyt összeg megközelítette az öt és fél milliót. 1978-ban kezdtük az akciót, és 1985-ben volt az utolsó befizetés. A kommunista szombatok felajánlásaiból összejött pénzből a terület kisajátítására, a tervezési munkákra kifizettük csaknem az összeg felét. A tanácstestület azonban úgy döntött, hogy a művelődési központ mégse épüljön most meg. — Miért? — Azért, mert a tervben meghatározott költségvetés meghaladta a 80 millió forintot. Ez a végösszeg nem állt arányban az összegyűjtött pénzzel és a tanács mozgósítható erőforrásaival. Kértük, hogy a termelőegységek döntsenek arról, mi legyen a pénzzel, amit adtak. A megkérdezettek zöme válaszlevelében közölte szándékát — a tanács használja fel a pénzt legjobb belátása szerint. — Hol találtak helyet a köz- művelődési programok számára? — Felújítottuk a eégi űri kaszinót, ott működik jelenleg a művelődési ház. Ügy tapasztaltuk, hogy mindazt a feladatot képesek itt ellátni, melyet a tervezett művelődési központnak kellett volna. Ma már az emberek művelődési igénye megváltozott. Jobban vonzzák őket a kisebb klubok, közösségi házak, a művelődésnek napjainkban már nem egyedüli színterei a több száz embert befogadó nagy létesítmények. Sáriban egy faluházat tervezünk, amely művelődési célokat szolgál majd, és otthona lehetne a szlovák nemzetiségi programoknak, képzésnek. — Ma már a tanácsokat is ösztönzik a vállalkozásokra azért, hogy gyarapodjanak anyagi erőforrásaik. Természetesen vigyázniuk kell közben arra is, hogy ne veszítsék el azt, amit befektettek, önök mivel próbálkoznak? — A Dabas és Vidéke Áfész, a városban tevékenykedő magánvállalkozók és a tanács közösen alapította meg az Elektron Kisvállalatot. Mi elsősorban a szervező feladatot látjuk el. Földterülettel és ingatlannal próbálunk részt venni a kereskedelem fejlesztésében. — Dabas különleges földrajzi elhelyezkedése — a hosszan elnyúló településszerkezet nyilván speciális feladatokat ró a tanácsra. — Közel kétezer utca van városunkban, több kilométer hosszúságban. Kulés útjavításokkal próbálunk segíteni az utak állapotán. Ha egy utca összefog, és házanként 3 ezer forintot befizetnek — akkor a tanács állja a többi költséget. A költségvetési üzemünk építi az utakat. Akik ebben az akcióban részt vesznek, mentesülnek a teho alól. Lakossági támogatással bővítjük a járdahálózatot is. A tanács biztosítja az építőanyagot és a sódert, a lakosságot kérjük fel a munkára. Aki bekapcsolódik a járdaépítési programba, szintén mentesül a teho alól. T. M. t
