Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
6 1989. JÚLIUS 21., PÉNTEK StABAB Nyers lekvárok Befőzés, főzés nélkül Ma már nem is kérdezzük, hogy érdemes-e befőzni, hiszen nyilvánvaló, hogy igen. A konzerv, a gyári befőtt vagy lekvár annyival drágább, mint a házi készítmény, hogy nyilvánvalóan érdemes otthon gyümölcsöt eltenni. Igen, még azoknak is, akik nem kiskert- tulajdonosck, de az üzleti árnál olcsóbban hozzájutnak a szomszédoktól, rokonoktól, vagy barátoktól. S mint ismeretes, létezik a „Szedd magad!” akció is, amit érdemes kihasználni. Az utóbbi időben egyre inkább terjed a főzés nélküli módszer. Óriási előnye, hogy az így eltett gyümölcs megőrzi vitamintartalmának nagy részét és megmarad a gyümölcs eredeti zamata is. Emellett egy sor munkát megtakaríthatunk, mert fölöslegessé válik a főzés, szirupkészítés. dunsztolás. A nyers kajszibaracklekvár a következőképpen készül. Hozzávalók: tetszés szerinti mennyiségű szép, érett kajszibarack, minden kilóhoz 80 dekagramm kristálycukor. A lekvár literéhez képest fél deci rum. vagy barackpálinka .és fél mokkáskanál, a gyógyszer- tárakban kapható benzoesa. vas nátrium. A gyümölcsöt alaposan megmossuk, kimagozzuk, majd ledaráljuk. Leöntjük a kimért mennyiségű cukorral, és addig kavarjuk, míg az elolvad benne. Tiszta, kiíorrá- zott üvegekbe töltjük, kevés levet elkeverünk a rummal, és a tartósítószerrel, majd az üvegekbe beleöntjük a megfelelő mennyiséget. Azonnal, légmentesen lezárjuk és lehetőleg sötét, hűvös kamrába vagy pincébe rakjuk. Hasonló módszerrel készíthető még őszibarack- vagy ri- bizlilekvár is. Természetesen ez utóbbit át kell passzírozni, nehogy az apró magvak belekerüljenek. Levesek karalábSleves Hozzávalók: 2 fej zsenge karalábé, 1 kiskanái reszelt vöröshagyma, 1 cleci tejföl, 1 csapott evőkanál liszt, 1 erölevcskocka, 1 evőkanál oiaj, só, 1 mokkáskanál pirospaprika, 1 késhegynyi örült bors, 1 csokor petrezselyem. A karalábékat meghámozzuk, vékony csíkokra metéljük, és hozzá vágjuk a zsengébb zöld leveleket is. Az olajban — a reszelt hagymával — fedő alatt körülbelül 15 percig pároljuk. Zsírjára pirítjuk, megszóljuk a liszttel, megpaprikázzuk, hideg vízzel felengedjük, s ha felforrt, beletesszük az erólc- veskockát, meg a simára kevert tejfölt. Amikor újra felforrt, megszórjuk az apróra vágóit petrezselyemmel, és azonnnal tálaljuk. KAPORLEVES Hozzávalók: 2 csokor friss kapor. 1 deci tejföl, 3 deka margarin, 1 lapos evőkanál liszt, 1 kiskanál- nyi citromlé, só. A kaprot megmossuk, nagyon apróra vágjak, és a felolvasztott margarinban öt percig, fedő alatt páro'juk. Aztán egy kissé megpirítjuk, és a liszttel megszórva, a tűzön egy percig kevergetjük. Végül feleresztjük fél liter vízzel. Megsózzuk, felforraljuk, és meg- tcifölözvc, citromlével ízesítve tálaljuk. Vízbe ugrók Ráckevén Fürödni jó, de természetesen csak a kijelölt helyeken szabad. Felvételünk a Ráckevei-Duna-ágban készült (Vimola Károly felvétele) Ürgék a forróságban A Kalahári-medencében — Dél-Afrikában — élő ürgék a vackaikat két órával a napkelte után hagyják el, s a nap első óráiban apró növények és magvak után kutatnak. Amikor már nagy a forróság, a farkukat napernyőként maguk fölé emelik, s az általa keltett árnyékban még további két órán át kutatnak táplálék után. Majd négy órára hol a vackukba bújnak — s ott hű- sölnek —, hol rövidebb időre megint kibújnak a felszínre táplálékszerzés végett. Ezután huzamos ideig ismét a felszínen tartózkodnak, a „naper- enyőjükkel” maguk fölött. Végül a nap utolsó óráiban ismét leeresztett farokkal keresnek táplálékot. A Kalahári-medence ürgéinek életét tanulmányozó kutatók megállapították, hogy a farok alkotta ernyő visszatartja az állat törzsét érő hősugárzás tetemes részét. Ám ha az árnyékolás ellenére a hőség eléri a 49 Celsius-fokot, át térnek napjuknak arra a szakaszára, amelyet felváltva hol a vackukban, hol a felszínen töltenek el. A farkuk alkotta ernyő ekképpen háromtól hét óráig hosszabbítja meg azt az időt, amely alatt az ürgék táplálék után nézhetnek. Fokozolt higiéniát Étel, ital, strand Mit tanácsol egészségünk megőrzése érdekében dr. Bouquet Dezső, a Pest Megyei Köjál igazgatója? — Természetes dolog, hogy olyan élelmiszert, melyről már szemmel látható, szagról érezhető, hogy nem friss, inkább dobjunk el és ne kísérletezzünk elfogyasztásával. A hűtőszekrényt, különösen a mélyhűtőt, szereljük fel hőmérővel, hiszen már néhány órás áramkihagyás is okozhat olvadást. A fagyasztott, majd felolvadt és újra lefagyott élelmiszer fogyasztása nagyon veszélyes! Ismeretesek előttünk olyan lakodalmak, néhány évvel ezelőtt Mende és Sülysáp volt erről nevezetes, mely után kórházban tért magához az ételmérgezést szenvedett násznép. — Bár elég sok strand van a megyében, az a tapasztalat, hogy hétvégeken a befogadó- képességnek olykor a kétszeresét is kiteszi a vendégsereg. Higiéniai szempontból ez természetesen nem kedvező. A bakteriális fertőzés elkerülésére erősen klórozzák a vizet, ami szemgyul! adást okozhat, így ajánlatos fürdőzés közben erre is figyelni. Ga. J. I PEST MEGYEI SÉTÁK I Pomáz Hajdan a pomázi határnál a Duna egy folyamöble tóvá alakult. A tó fő táplálója az állandó Duna-kiöntések voltak, valamint a Pilis-patak, amely Pomáz alatt torkollott a Dunába. A vízmosások is növelték a vízmennyiséget, így ez a rész idővel nagy ártérré, mocsárrá vált. Régi okmányokban rögzített adatok nem beszélnek a terület múltjáról, de a kutatók feltevése szerint Nagy Lajos király egy Árpád-kori „istenháza” fölé emeltetett itt templomot. A feltárt maradványok azt tanúsítják, hogy a templomot korának megfelelően fal védte, amely egy várkastélyhoz csatlakozott. A kastély királynői szálláshely, esetleg vadászlak lehetett. A feltételezések szerint a birtokosa Aragóniái Beatrix volt. Találtak itt ugyanis egy. a királynő címerét őrző ólommázas edényt, amely arra utal. hogy Mátyás hitvesének birtokában volt a kastély. Az ásatások során feltártak egy XII. századi oszlopfőt is, amit a Nemzeti Múzeum régészeti tára őriz. Pomáz a Pilis kapujának számít. Vegyes nemzetiségű község, hiszen élnek itt németek, szerbek és szlovákok is. A letelepedés több hullámban történt. Feltételezhető, hogy már az avarok is jártak erre, míg a szerbek a rigómezei csatát követően, 1389 után telepedtek le Szentendrén és Po- mázon. A ma is látható történelmi ereklyék közül megemlíthetők a római katolikus templom kertjében a reneszánsz stílusú szentségház és a Klissza-dűlö- ben a XIV. századi vár és templom maradványai. Nagykovácsipusztán találhatók a pilisi apátság romjai. A Duna felőli oldalról a kőhegv csodálatos sziklaorgonái láthatók, tetején a menedékház. melvet egy Czibulka nevű szentendrei gyógyszerész építetett századunk harmincas éveiben. Pomáz Klissza-dűlő dombján már a vaskori ember letelepedett. A Luigi-dvJő római sáncerődöt rejt. Jártak itt a hunok és a honfoglaló magyarok is, akik Anonymus krónikájának ide vonatkozó feljegyzése szerint ezen a tájon temették el Árpád vezért. A középkorból fennmaradt hagyomány szerint itt állt Fehéregyháza is, amelynek közelében található lenne Attila sírja. Eizonyítékok őrzik Pomáz XII. századi létét, XVI. századi pusztulását, és XVII. századi újjáéledését. A település a XIX. század végétől mind ismertebbé vált. A természet- kedvelők hada télen-nyáron tömegesen kereste (és keresi) fel, hiszen innen lehet a Pilis fenségesen szép tájait végigbarangolni és felfedezni. Statisztikai adatok szerint a nagyközség lakóinak száma meghaladja a 11 ezret. A munkavállalók 60—70 százaléka valamelyik ipari ágazatban tevékenykedik. Országos jelentőségű az itt található Munkaterápiás Intézet, ahol a munka gyógyító hatását használják fel a rehabilitációban. Az intézmény önálló mezőgazdasági ágazattal is rendelkezik, a dolinái és a kiskovácsi almáskertekben sok beteg talált már gyógyulást. Pomáz napjainkra ismert kirándulóközponttá vált, ahonnan ünnepekkor több ezren vágnak neki a hegyeknek. Wolff Lajos EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFOBM JELENTS A hét vé"én nem végeznek építési munkákat az autópályákon és a nagyobb főutakon. A kirándulóforgalöm ismét a vízpartok és az üdülőterületek felé lesz a legerősebb. A várható kedvező nyárias időjárás miatt a vasárnapi csúcsforgalom a késő délutáni órákra tehető majd. Szentendrén az Afor-üzemanyagtöltő állomás a hét elejétől éjjelnappal nyitva tart. Több megyében és több főúton feloldották a lassú járművek tilalmát a mezőgazdasági munkák csúcsidőszakára. Így Pest megye útjain is számítani kell a lassabban mozgó és lassabban haladó, olykor sárfelhordást okozó mezőgazda sági jármüvekre. A hét végi kedvező időjárás-előrejelzés hatására az országúti kerékpáros-forgalom szintén nagyobb lesz majd. Vigyázzanak az utak meliett kerekezőkre. A hét végével mindig megnő a balesetek száma. Kérjük, vigyázzanak, legyenek türelmesek az utakon. HA „LETÉRDEL” AZ AUTÓ A Ladákra jellemző és ugyancsak indítási zavarokhoz vezető hiba lehet, hogy a szivattyú teleszkópja — a motorháztető alól odakerült piszoktól — megszorul s emiatt a motor lefullad. Ezt követően az erőforrásokat csak nagy üggyel- bajjal — és teljesen lenyomott gázpedállal (nyitott fojtószeleppel) — tudjuk életre kelteni. Éppen ezért célszerű gondosan tisztán tartanunk (csak tiszta benzinben kimosni és nem oeolajozni) ezt a látszatra jelentéktelen, de mégis nagyon fontos alkatrészt. A benzinben lévő szennyeződéstől nemritkán eltömődhet a gyorsítófúvóka is. Különösen azokon a kocsikon visszatérő hiba, amelyek tankjába gyatrán kannából (márpedig nem mindig tiszta kannából!) töltik a benzint. És bizony közlekedésbiztonsági szempontból is felettébb kellemetlen (olyor tragikus is lehet), ha a forgalmi viszonyok által igényelt hirtelen gázadásra a motor éppen ellenkezőleg — vlsszahőköléssel, „lyukkal” — reagál és csak jóval később kap életre. Vagyis ahogy szaknyelven mondani szoktuk: az autó éppen a veszélyhelyzetben (ahelyett, hogy „elrobbanna” onnan) bénán „letérdel” ... KACSA A VIZEN Egy Citroen 2CV típusú gépkocsi „halad” a vízen az évente megrendezésre kerülő kétéltű járművek versenyén a francia tengerpartnál. Az autót egy katamaránra szerelték, hogy a vízen is tudjon „járni” ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ A1C (12.) A koponyát ért ütés a koponya csontjainak törését, valamint a koponya üregében elhelyezkedő agyállomány kisebb vagy nagyobb sérülését okozhatja. Agyrázkódás. Az ütés pillanatában a balesetes eszméletét veszti, az eszméletlenség néhány perctől 10-15 percig tarthat. Magához térve a beteg szédül, feje fáj, hányingere van, esetleg hány. Jellegzetes tünet az emlékezészavar. A sérült nem emlékszik a balesetet közvetlenül megelőző időszakra, a baleset körülményeire és eszméletre térés után is percek alatt elfelejti a vele, körülötte történő eseményeket. A sérültet le kell ültetni vagy fektetni. Teremtsünk körülötte nyugalmat és gondoskodjunk gyógyintézetbe szállításáról. Koponyaboltozat-törés. A sérült rendszerint eszméletlen. A hajas fejbőrön — a törés helyének megfelelően — körülírt, tapintható duzzanat keletkezik. Az eszméletét visszanyerő sérült a duzzanat környékén fájdalmat jelez. A koponyatető nyílt törésekor a seben keresztül agyrész is előeshet. Koponyaalapi törés. Eszméletvesztés nélkül is létrejöhet. Jellemző tünetei: szem körüli pápaszemvérömleny, az orrnyilasokból és a törés oldalának megfelelő fülből agyvízzel kevert szivárgó vérzés. Szivárgó vérzés keletkezhet a hátulsó garatfalon is. Koponyaboltozat, valamint koponyaalap törésekor az eszméletlen sérültet — légútfelszabadítás után — stabil oldalfekvő helyzetbe hozzuk. Eszméletre térés után, kissé emelt fejjel, vízszintesen feküdjék a beteg. Nyílt törés sebét laza kötéssel borítjuk. Előesett agyrészt letörölni tilos! Arckoponyacsont-törés. Az állcsont törését a fogsor alak- változása, fájdalmas, megváltozott vagy lehetetlenné vált szájnyitás és harapás jelzi. Gyakori velejárója néhány fog kitörése. Orrcsonttöréskor az orrgyök duzzadt, tapintásra fájdalmas, az orrnyílásból vér szivárog. Alsóállcsont-ficamnál a ficam oldali fül táján kifejezett fájdalom jelentkezik. A sérült nem tudja száját becsukni, nem tud beszélni, folyik a nyála. Az alsó állcsont, valamint az orrcsont törését parittyakötéssel rögzítjük. Ficam helyretételét megkísérelni tilos! Darabos állcsonttörésnél a sérültet hasra kell fektetni, homlokát és mellkasát alátámasztjuk. Szájából a vér így kicsurog, a nyelv súlyánál fogva előre esik, és orrán át levegőt tud venni. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter
