Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
4 1989. JÚLIUS 21., PÉNTEK A Rádayak és Récéi A tősgyökeres nemesi családból származó Rádayak ősi fészke évszázadokon át Lu- dány volt. Amikor azután Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc tiltkára 1705-ben nőül vette Kajali Klárát, hozományként vele kapta Pácéit is. Ez időtől a Ráday név összefonó-, dott a valószínűleg honfoglalás kori, bár jelentéktelen faluval, amely nevét Péciltől, Péter király egyik tanácsadójától eredezteti. Ráday Pál, a hajdani fejedelmi titkár, nem követte fejedelmét a számkivetésbe. Gazdálkodott és elkezdett építkezni. A ludányi kúria bővítése után telhúzatta Pécelen emeletes rezidenciáját, s a gazdasági épületeket. Az új ház „U” formára készült és a kortársaknak megnyerte a tetszését. Bél Mátyás, a neves földrajztudós könyvének Pest megyét tárgyaló fejezetében azt írta róla, hogy „elegáns módon, kastély formára” épült. S amikor a ludányi kúria leégett, Pécel lett a család központja. Itt látta vendégül Ráday Pál a külföldről hazatért, s munkát kereső Mányoki Ádámot. Rákóczi egykori udvari piktorát, aki hosszúra nyúlt vendégeskedése alatt megfestette az egész Ráday-famíliát. Ráday Pál az 1713-ban született Gedeon fiától azt kívánta, hogy a politika helyett a magyar irodalom és kultúra felvirágoztatásán munkálkodjék. Ezért különböző külföldi egyetemeken iskoláztatta. Atyja 1733-ban bekövetkezett halála után anyja hazahívta s ez időtől őt tekintették a család fejének. Ráday Gedeonnak már fiatal korában tekintélyt szerzett értékes könyvtára és nagy tudása. Ö maga is foglalkozott irodalommal. Elsőként kísérelte meg verseiben a rímet szótagmérték- kel egyesíteni s így megalkotta az úgynevezett Ráday-verselésmódot, azaz a Ráday- versnemet, és újításával erősen hatott a magyar nyelvű költészet fejlődésére. Egyébként ő hívta fel a figyelmet a Zrínyiászra, Zrínyi Szigeti veszedelem című művére. Anyja, majd öccse halálával a péceli birtoktest is Ráday Gedeon kezébe kerül, aki itt hamarosan, 1756-tól, nagyszabású építkezésbe kezd: az addigi kúriát kastéllyá építteti át a híres pesti építésszel, Mayerhoffer Jánossal. Nem volt könnyű vállalkozás, mert a Rádayak nem tartoztak az igazán gazdag nagybirtokosok közé, s az építkezés, amely 1777-ig húzódott, csak úgy nyelte a forintokat. A kastélyon 15 évig dolgoztak a mesteremberek. Ráday 40 000 forint kamatait fizetgeti hosszúhosszú esztendőkön át. Irigyei még élete utolsó éveiben is azt terjesztik róla, hogy nem tud kilábalni adósságaiból. „Igenis, vannak adósságaim — válaszolta —, de kinek nincs ma Magyarországon? De én legalább olyan dolgokra költők, mint amilyen a péceli kastély és ez megéri az áldozatot.” Ráday az építkezésnél nem használt jobbágyi robotot, hanem csak napszámban dolgoztatott, ami ritkaságszámba ment a XVIII. századi Magyarországon. Aztán elkészült a kastély. Széles, kiugró középrészét — amely a dísztermet foglalja magába — páros falpillérek tagolják. Az alig kiemelkedő ol- dalrizalitokat timpanon koronázza, valamikor címereket fogva közre. A csigavonalas, vörös kőkonzolokon nyugvó erkély ellensúlyozza a középrész kissé túlzott méreteit. Az erkély kovácsoltvas rácsa valóságos iparművészeti remekmű. Hepfner János gyöngyösi lakatos műve az — részben megmaradt — ablakrácsokkal együtt. Ráday Gedeon bírálta el a fiaSZÁZHALOMBATTAI hírtükör Kései sirató, avagy adalék egy végtisztességhez címmel hívja fel magára a figyelmet a Százhalombattai Hírtükör legutóbbi száma. Talán nem nehéz kitalálni, hogy megkésve bár, de ezúttal is Nagy Imréék temetéséről, s az ehhez kapcsolódó élményekről emlékezik meg az író, Szilasi György. Jól sikerült fórum színhelye' volt Százhalombatta nemrégiben. A találkozó vendége Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke volt, akivel Jován László készített villáminterjút. Alkalmas-e a jelenlegi Országgyűlés a megnövekedett feladatok ellátására? Csatlako- zott-e a ^laróthy Lászlóval szemben benyújtott bizalmatlansági indítványhoz? Indul-e a következő választásokon? — A kérdéseket a körzet ország- gyűlési képviselőjének, Kovács Lászlónak tette fel Mázlimé! Ferenc. A válaszokat a lap második oldalán találják meg az érdeklődők. Habos víz csordogált múlt hónap közepén a melegvíz-csatornán. Mint a DHV szakembere elmondta, a víz pH-ja elfogadható volt, s bár a vizsgálatok szerint a DHV-ból jött a veszélyes anyag, hal- pusztulás nem történt. Ám a város lakóinak aggodalma nem alaptalan. Nem az intézmények ellen, hanem mellett, városi fórumként működve akarják létrehozni néhányan a városban a Szülök Fórumát. A szervezet célját, s a felhívást a lap harmadik oldalán olvashatják az érdeklődők. Jakab Lajos, a világot járt kung-fu mester tart edzőtábort július végén Százhalombattán. A jelentkezés módjáról a lap utolsó oldalán értesülhetnek az olvasók, de megtudhatják azt is, hogy milyen kulturális programok várják a közeljövőben a bat- taiakat, s mikor lesznek szabadságon, s mikor nem rendelnek az orvosok. tál magyar írók, költők munkáit s ő maga is írt az irodalmi lapokban. E tevékenységét az uralkodó, II. József is nagyra értékelte és 1782-ben báróságot, majd 1790-ben grófi címet adományozott neki. Pedig Ráday Gedeon sohasem vált udvari emberré, 1792-ben bekövetkezett haláláig lankadatlan buzgalommal szolgálta hazáját, mindenekelőtt a magyar irodalom ébresztését és a művelődést. Mindennek egyik ma is látható jele hatalmas könyvtára volt. Már apja kezdte gyűjteni a könyveket, de a nevezetes Ráday-könyvtár igazi létrehozója Gedeon volt. Sokak szerint kastélyát is azért építtette, hogy legyen hova elhelyeznie könyveit. Ebben van is valami igazság, hiszen a legszebb freskók? t a nagy, központi könyvtárteremben találjuk, ahol a kilenc mezőre osztott mennyezetet a különféle tudományokat megszemélyesítő alakok díszítik. A festményeket Schervitz Mátyás budai művész készítette 1763- ban 50 körmöci aranyért, ami abban az időben nagyon csinos summa volt. De erre sem sajnálta Ráday a pénzt. Könyvei összesen hat teremben sorakoztak aranyozott, faragott, fehér polcokon, fehér perga- mentbe vagy barna bőrbe kötve, aranyozva. Legnagyobb szeretettel a régi magyar könyveket gyűjtötte. Marosvásárhelytől Pozsonyig mindenütt kerestette az ilyeneket. Közöttük sok az egyetlen példány. Zrínyi: Ne bántsd a magyart című művét is Ráday eredeti példánya alapján adták ki újra. Az utódok a 12 000 kötetes könyvtárat 1861- ben 40 000 forintért eladták, ez képezi ma a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtárának gerincét. Az 1825. évi péceli tűzvészben a kastély is súlyos károkat szenvedett. Egyebek között elpusztult a híres kép- gyűjtemény. A kastély rendbehozatala 18 522 forintba került, a kárt 60 000 forintra becsülték. A Ráday grófok még kijavíttatták az épületeket, de 1872-ben — a család rossz anyagi helyzete miatt — kalapács alá került Pécel. A félig gazdátlan kastélyt 1953—56-ban állíttatta helyre a MÁV. Az épületben ma kórház van. Csonkaréti Károly Honismereti tábor Zsámbékon Hiteles adatokkal Július 18-án jelent meg a Pest Megyei Hírlapban Tóth Mariann írása Honismereti tábor Zsámbékon címmel. A riporter néhány olyan pontatlan megállapítást ad a nyilatkozó szájába, melyet leghelyesebb, ha helyreigazítunk. Mindenkor fontosnak tartottuk a Pest Megyei Hírlap munkánkkal kapcsolatos tájékoztató írásait, melyek eddig mindig a pontosság jegyében jelentek meg. Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront országos titkára, nem professzor — bár szívesen látnánk professzori székben. Jómagam nem vagyok Kos- suth-díjas, semmilyen kitüntetésemet nem emlegettem, jogtalanul nem is emlegethettem volna ilyen magas kitüntetést. Kovácsné dr. Paulovits Terézia nem néprajz szakos tanár (a néprajz szak nem tanári szak!), bár szívesen foglalkozik néprajzoktatással. Néprajzi ismereteit a gyakorlat során szerezte, a riporter nyilván ezt érthette félre. Sajnos, félreérthető az is, hogy a honismereti szakkollégiumi képzést országszerte IV féléven keresztül tanulják, ezt a minisztérium kísérleti tantárgyként engedélyezte csak Zsámbékon. Őszintén örülnénk, ha országosan a bevezetésére sor kerülne. Erről azonban még jelenleg nincsen szó! A gyermekjátékok kitűnő szakemberének neve dr. Igaz Mária, így a cikkben a nevében elhelyezett vesszővel a családnévből melléknév lett (Igaz, Mária). A cikk többi adata pontos, azonban a Pest Megyei Hírlap eddigi írásai, a lap tekintélye és a honismereti munka tisztessége megkívánja, hogy pontos adatok kerüljenek munkánkról forgalomba. Mindez elkerülhető lett volna, ha Tóth Mariann, a Pest Megyei Hírlap és más lapok gyakorlata szerint a kérdéses adatokat legalább telefonon ellenőrzi. Sajnos, nem ezt tette, így ezeket a számba adott tévedéseket fontosnak tartjuk helyesbíteni. Kérjük végezetül a Pest Megyei Hírlapot, írjanak ezután is sokat rólunk, de mindig pontosan, az információink szerint, úgy. ahogy eddig is tették. Kéri mindezt a honismereti munka főiskolai közkatonája (aki nem Kos- suth-díjas). Dr. Kovács József főiskolai tanár ★ A régi jó kapcsolat fennmaradása érdekében vállaltuk, hogy dr. Kovács József levelét teljes terjedelemben közöljük. Ezúton kérünk tőle és az érintettektől is elnézést a sajnálatos hibákért. KORFORDULÓ Sóskúlon a kisiparosok is segítenek Most szépítik az épületet Változatos sorsa van Sós- kúton a Fő utca 3. alatti épületnek. Volt már ott óvoda, iskolai napközi. A közeljövőben megint új feladatokat vállal: a legidősebb korosz- tá.yok szolgálatára. Az elavult épületben egyelőre nagy a nyüzsgés. Építkeznek, tataroznak, festik a falakat, megújítják a vezetékeket. A teljes rekonstrukció közel kétszázezer forint költséget igényel, miután azonban szűkében vannak a pénznek, a tanács kasszájából csak részben tudnak fedezetet biztosítani erre. Szerencsére Sós- kúton nagy a társadalmi ösz- szefogás. A lakosság szolgálatkész az idős emberek leendő napi klubjának létrehozásában, ezért a helyi kisiparosok segítenek a belső vakolási munkák elvégzésében, a víz- és villanyszerelésben. Minthogy az új, idősek klubja otthont nyújt majd a pusztazámori öregeknek is, erről a településről is érkezik társadalmi segítség. A gazdaszem hizlalja a jószágot — szokták mondani. Ez a közmondás itt talán úgy érvényes, hogy a tanács illetékesei valóban szívügyüknek tekintik ennek az új létesítménynek a megszületését. Nincs nap, hogy valaki ne látogasson ide, szemrevételezni, hol tartanak a munkák. S miközben az iparosok szorgoskodnak, hogy mihamarabb és minél szebb kivitelben készüljön el a melegítőkonyha, az idősek pihenőhelyisége, a klubszoba és az, étkező, azalatt már arra is gondolnak, hogy megszerkesszék a leendő idősek klubja működési terveit. Az új létesítmény előreláthatólag csak os év végén vagy a jövő esztendő elején nyitja meg kapuit, de azért már most tervezgetik, hogy milyen foglalkozásokkal tölthetik majd itt napjaikat a bejáró idős emberek. Kérdezősködnek a lakosság körében a k’ub leendő vezetői, hogy ki adományozna könyvtárából néhány kötetet, ami a leendő könyvállományt gazdagítja majd. Természetesen gondoskodnak majd televízióról is, s a programban szerepel, hogy az idős női vendégek részére kézimunkakört is szerveznek. Az öreg kor együttjárója, hogy nem tökéletes már az egészség. Az idősek klubjában ezért gondoskodnak majd arról. hogy rendszeresen jöjjön az orvos, aki nemcsak gyógyszereket ír fel, hanem szakszerű egészségügyi tanácsokkal is segíti a klublakókat életvitelükben. Az új idősek klubjában 25 —30 férőhely lesz. Ezért nagyon gondosan kell válogatni, hogy a jelentkezők közül kinek az életkörülményei teszik azt a legszükségesebbé, hogy bekerüljön. Mindenkinek a gondján ugyanis nem segíthetnek ily módon. Ezért gondolnak arra is, hogy megerősítik a házi gondozónők odaadó gárdáját is. Jelenleg a sóskúti idős emberek közül azok, akik erre igényt tartanak, a helyi téesz- től kaphatnak ebédet. Nem vitás, ez nagy segítség, de bizony elég nagy fáradsággal is jár, hogy a koros embereknek e kánikulai nyárban éppen a legforróbb napszakban kell ételükért elmenni. Az épülő, újjászülető időses klubja sok bizodalmát ébreszt az érdekeltekben. Remélhető, hogy a serény munkával időben végeznek, s így szebbek, kellemesebbek lehetnek a hétköznapok az új létesítményben. K. Z. Szép kertek barátai Szőlőnemesítő csömöriek Csaknem másfél évtizeddel ezelőtt, huszonegy csömöri nyugdíjas nagyon unalmasnak tartotta az úgynevezett nyugdíjaséveket. Elhatározták, hogy a hagyományos helyi szőlőkultúra felélénkítésére és fejlesztésére kertbarátkört alakítanak. Az . elhatározás^ magjából azóta sok irányú tevékenységet. folytató több mint másfél száz tagot számláló kertbarát egyesület terebélyesedett. Az idő múlásával a stafétabotot természetesen főként a fiatalabbak vették át, az alapítók közül azonban többen éleme- dett koruk ellenére is nagy aktivitással vesznek részt a kertbarátkor tevékenységében. Nagy tisztelettel beszélnek például Tóth Mihályról — akit Csömörön mindenki egyszerűen Miska bácsinak nevez —, s aki ma is nagy lelkesedéssel végzi kertjében a fajtanemesí- tési kísérletet. Speizer Lajos és Wéber János — akik ugyancsak az alapító gárdához tartoznak — szintén szívesen vállalkoznak arra, hogy közreműködjenek egy-egy rendezvény előkészítésében. A kertbarátok szakmai irányítását ma az egyetemi diplomás agrármérnök — Weckermann Sándor — végzi, ö már a korszerű, tudományos gazdálkodási módszereket szorgalmazza, ezek alkalmazására ösztönzi a tagságot. De azért megszívlelendőnek tartja az idős Krizsán György tanácsait, például arról, hogy miként termesztették Csömörön régebben a másodvetésű uborkát. A kertbarátkor tevékenységének évenkénti csúcseseménye a borverseny, ahol nemcsak a legsikeresebb termelők kapják meg jutalmukat, az elismerő oklevelet, de látványos kiállítást is rendeznek ilyenkor. E bemutatók elmaradhatatlan érdekességei azok a hagyományos népviseletet bemutató babák, amelyek Ördögh Istvánná ügyes kezét dicsérik. Idősek napközi otthona Felvételünk még az utolsó simítások idején készült a duna- haraszti idősek napközijéről, amelyet napokon belül birtokba vehetnek a nyugdíjasok. Akik egyébként ugyancsak várják, hogy megnyissák számukra a felújított, kibővített épületet, hiszen az elmúlt hónapok alatt hol a művelődési ház, hol a helyi MSZMP-székház adott ideiglenes otthont nekik (Erdősi Ágnes felvétele) A fiatalok és idősek kölcsönös együttműködését jelzi az is, hogy a 77 esztendős Barát Imréné kertjében sem marad el sohasem a permetezés és a többi nehezebben elvégezhető munka. A kertbarátkor fiatalabb tagjai készséggel segédkeznek ezek elvégzésében. A kertbarátok tevékenysége ma már túllép a hagyományos mezőgazdasági tudnivalók, ismeretek terjesztésén. Jól példázza ezt, hogy a település két körzeti orvosa szívesen ad tanácsot a gazdálkodással kapcsolatos egészségügyi tudnivalókról is, így például arról, hogy milyen ártalmak érhetik a permetezés során az embereket. Különös gondot fordítanak arra, hogy jó tanácsaikkal megóvják az idősebbeket az erejüket meghaladó feladatok vállalásától. A kertbarátkor családias összetartozását jelzi az is, hogy feladatuknak tekintik az idős vagy beteg klubtagok rendszeres látogatását. A nyári hónapokban az egymást segítő munka mellett is jut idő a közös szórakozásra. Rendszeresen indulnak például az ország különböző tájainak megismerésére autóbusz-kirándulásokon. Természetesen szívesen látott vendégek ilyenkor a kör legidősebb tagjai is. A csömöri kertbarát-egyesület tevékenysége jó példaként szolgálhat arra, hogy a nyugdíjas idős emberek cselekvő kezdeményezése miként válhat egy település társadalmi életének pezsdítő forrásává. Jól bizonyítja, hogy az idős kor még nem- jelenti az élettől való elzárkózást, elszakadást. K. Z. Mire jó a talpmasszázs? Masszopunktúrának nevezik azt az ősi tapasztalatokon alapuló masszázsmódot, amely a talp reflexzóniára hatva, ott egyes ingerpontokat érintve fokozza a vérkeringést, s így hatással van a távolabbi szervekre is. Más öngyógykezelésekkel szemben ennek a masszázsnak az öngyógyítás szempontjából nagy jelentősége van, hiszen teljesen ártalmatlan, nem kerül pénzbe — bár igaz, hogy türelmet és némi szakértelmet igényel. A bőrfelületet paraffinolajjal vagy vazelinnal tehetjük csúszóssá. A reflexpontokon körkörös simítást alkalmazunk. Ha valaki öngyógyításra kívánja a reflexológiát alkalmazni, annak szakember segítségét vagy szakkönyv útmutatásait kell igénybe vennie, hiszen a vesekő, a pikkelysömör, az ízületi gyulladás, a magas vérnyomás és még számtalan betegség gyógyításában is szerepe van ennek * módszernek. A napi fáradtság eloszlatására, a vérkeringés általános fokozására és a nyirokcsatornák tökéletes kiürítésére naponta alkalmazva igen hatásos.
