Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-03 / 154. szám

inter % MH. VEI 1989. JÚLIUS 3., HÉT [Hír­[ mogyaráxafunk ÍüMLUI.1!!.HM. ................................. V onakodva adják fel... A hír Windhoekből, Namí­bia, vagy más néven Délnyu- gat-Afrika fővárosából érke­zett New Yorkba. Az oda kül­dött ENSZ-főmegbízott szá­molt; be a világszervezet főtit­kárának arról, hogyan halad­nak a novemberi választás elő­készületei. Pérez de Cuellar- nak nemcsak amiatt van szük­sége teljhatalmú személyes megbízottjától az összefoglaló­ra, mert jövő hónapban a helyszínre utazik, s természe­tesen fel akar készülni e láto­gatására. A különmegbízott- nak, aki koordinálja az ENSZ- „kéksisakosok” tevékenységét és a namíbiai békés rendezés folyamatának minél zavartala­nabb érvényesülését, feladata, hogy időről időre, a Biztonsági Tanács erre Vonatkozó döntése alapján számot adjon arról, biztosított-e, hogy a novembe­ri választásokon szabadon ér­vényesülhessen a namíbiai nép akarata. Nekünk, magyaroknak sem közömbös ez. Rokonszenvünk mindig is a tőlünk ugyan oly messze, több ezer kilométerre, Afrika déli részében fekvő te­rület szabadságának kivívásá­ért fegyvert fogott nép mellett volt a pretoriai elnyomókkal szemben. Küldötteink az ENSZ különböző szerveiben rendsze­resen a többséggel együtt meg­szavazták azokat a határozato­kat, amelyek sürgették Délnyu- gat-Afrika pretoriai megszál­lásának befejeződését. Amikor pedig Pretoria arra kénysze­rült, hogy aláírja a délnyugat­afrikai rendezést is magában foglaló regionális béketervet, hazánk is felajánlotta, hogy — csatlakozva más országokhoz — kész rendőri feladatok ellá­tására, erre vállalkozó és a megbízatásra alkalmas szemé­lyeket a világszervezet rendel­kezésére bocsátani. Az ENSZ rendőri erők magyar tagjai az­óta már a helyszínen tevékeny­kednek, más országbeli kol­légáikkal együtt. Mint a londoni rádió jelen­ítette, Pérez de Cuellar a jelen­tés áttanulmányozása után op­timistán nyilatkozott arról, hogy a „kéksisakosok” eleget tehetnek megbízatásuknak, s a novemberi választást — amely­nek nyomán Délnyugat-Afrika csatlakozhat a „fekete konti­nens” független államainak családjához — meg lehet ren­dezni. De — tette hozzá a fő­titkár — nem mindegy, hogy mennyire lesznek szabadok ezek a választások. A rende­zési folyamat most már abba a szakaszába jutott, hogy tö­megesen térhetnek vissza azok a tízezrek, akik a dél-afrikai elnyomó rendszer üldözései elől kénytelenek voltak kül­földre menekülni. Ezek bekap­csolódása a választási hadjá­ratba elengedhetetlen ahhoz, hogy Namíbia jövendő kor­mányzata megfeleljen a nép akaratának. A főtitkárhoz eljuttatott je­lentés azonban felfedi: a dél- afrikaiak által, az elnyomásra létrehozott, helyi lakosokból szervezett namíbiai rendőri erőkön belül továbbra is há­borítatlanul működik egy fél­katonai szervezet, holott ennek teljes felszámolását a választá­sok előkészítésére vonatkozó egyezmény kategorikusan elő­írta. E félkatonai szervezet igyekszik megfélemlíteni a leendő választókat, s megaka­dályozni azt, hogy a külföldi emigrációból hazatértek be­kapcsolódjanak a választási hadjáratba. Pretoria így kíván­ja elérni, hogy olyan elemek kerüljenek a választáson hata­lomra, amelyek korábban már „megbízhatóan” együttműköd­tek vele. A „kéksisakosok” azonban, s ezt tevékenységükkel is bizo­nyítják, nem azért vannak a helyszínen, hogy asszisztálja­nak a megállapodás kijátszá­sához Árkus István Gorbacsov televíziós beszéde a nemzetiségi kérdésekről A szovjet társadalomban minden ember egyenjogú állampolgárként Az ország egészét érintő és foglalkoztató nemzetiségi kér­désekről szólt a Szovjetunió közvéleményéhez szombat es­ti televíziós és rádióbeszédé­ben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a leg­felsőbb tanács elnöke. — A nemzetiségi problémák helyes megoldásától függ az emberek nyugalma, az átala­kítás, egész államunk sorsa — kezdte beszédét a szovjet vezető. Nem lehetünk közömbösek, részvétlenek azok sorsa iránt, akik megszokott otthonukat, családi fészküket kénytelenek elhagyni. A menekülők között nagyon sok az idős ember, a nő, a gyermek — tette hozzá Gorbacsov. A kérdés komoly erkölcsi, magatartásbeli problémákat is felvet, és a népek közötti ellenségeskedés súlyos követ­kezményekkel járhat. — Ha nem sikerül a külön­böző nemzetiségi villongá­soknak véget vetni, súlyos idők várnak ránk, s ezt min­den nemzetiségű állampolgár­nak fel kell ismernie — foly­tatta a szovjet államfő. A legfelsőbb tanács elnö­ke a törvények tiszteletben Mégis kormányt alakít a Szolidaritás ? Walesa Kiszczabízik Miután a LEMP KB pénte­ken nem tudott döntést hozni, kit jelöljön a köztársasági el­nöki tisztségbe, a Szolidaritás parlamenti képviselői és szená­torai szombaton úgy határoz­tak, hogy majd csak az e hét­re várt elnökválasztás előtti utolsó napon döntik el, melyik jelöltet fogják támogatni a nemzetgyűlésbeli szavazáson. De Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke jelezte, hogy a Szolida­ritás számára Czeslaw Kisz- czak belügyminiszter elfogad­hatóbb jelölt lenne, mint Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. A nemzetgyűlés két házában a LEMP-nek szövetségeseivel együtt 54 százaléka van, ami INCIDENS A VIT-MEGNYirÖN A biztonsági erők és a fia­talok között lezajlott inciden- ,sejt . zavarták meg. a XIII. Vi- iagifjusági és Diáktalálkozó hivatalos megnyitóját szom­baton a phenjani Május 1. Stadionban. 150 ezer ember töltötte meg színültig a sportlétesítményt, ahol a szigorú és hosszan tartó belépési procedúra elle­nére rendkívül jó hangulat uralkodott. Az ünnepség rendkívül monumentális és szemkápráztató első két órá­ját kővetően Kim ír Szénnek, a KNDK elnökének beszédét váratlanul tiltakozó fütty, kiabálás zavarta meg. Szem­tanúk szerint az ünnepség néhány dán résztvevője „Em­beri jogokat Koreának” fel­iratot próbált kibontani. A nézőtéren elh-elyezkedő több ezer szürke öltönyös biztonsá­gi ember közül többen azon­nal rávetették magukat a fel­iratra. Az olasz fiataloknak egységes kivonulási szándé­kukkal sikerült megakadá­lyozniuk, hogy a dán részt­vevőket erőszakkal eltávolít­sák az ünnepség színhelyéről. A történteket több tucat fo­tós és filmes is rögzítette. A nyilvánosság nyomása alatt a biztonságiak helyükre kísér­ték a dánokat. elegendő ahhoz, hogy saját je­löltjét megválasztassa, ha a koalícióhoz tartozó képviselők fegyelmezetten szavaznak, ami iránt egyre erősebb kételyek vannak. Walesa a Szolidaritás képviselői és szenátorai előtt kijelentette, hogy Kiszczak „nem szeretőire méltó” sze­mély, de „megbízható part­ner", aki „garantálni tudja, hogy négy év múlva teljesen szabad választásokat tartanak Lengyelországban”. A nagy nyugati hírügynök­ségek közül csak a Reuter je­lentette — meg nem nevezett Szolidaritás-beli informáto­rokra hivatkozva —, hogy a Szolidaritás a kommunista el­nök támogatása fejében saját maga kívánna kormányt ala­kítani. Ha ez igaznak bizonyul, az meglepő fordulatot jelent, mert a Szolidaritás eddig el­utasította, hogy belépjen a kormánykoalícióba vagy maga alakítson kormányt. tartását elsődleges fontossá­gúnak minősítette, mert csak ez biztosíthatja az egyén jo­gait is. Ezért az állam minden rendelkezésre álló eszközzel meg fogja védelmezni a tör­vényességet. A társadalomban nem lehet helyük nacionalis­ta vagy soviniszta törekvé­seknek, amelyek a népek, az emberek méltóságát sértik. A szovjet vezető a helyzet megoldásának három kulcs­kérdését sorolta fel. Első­ként utalt arra az alapvető szocialista kritériumra, hogy a szovjet társadalomban min­den ember — nemzetiségi ho­vatartozásától függetlenül — az egész országban bárhol egyenjogú állampolgárként él­hessen. A nemzetek és nem­zetiségek egyenlősége egyben az emberek egyenlőségét is jelenti. Másodikként a szovjet veze­tő azt az elvet emelte ki, hogy a problémákat csak ak­kor lehet megoldani, ha min­den nép biztonságban érzi magát saját otthonában, saját földjén. Ez feltételezi a tár­sadalmi és gazdasági fejlő­dést, a nyelv és a kultúra ki­bontakozását, az ősök földjé­nek megőrzését. Harmadik kulcskérdésként a LT elnöke emlékeztetett az évekkel ezelőtt megkezdett radikális reformra, amely po­litikai és gazdasági változáso­kat foglalt magában, s hang­súlyozta, hogy jelenleg mély változások váltak szükségessé a szovjet föderáció felépítése tekintetében is. Rámutatott, hogy e kérdés mélyreható ta­nulmányozására, a megoldás alapos előkészítésére van szük­ség, hiszen mindenki érdekeit figyelembe kell venni. Véleményünk szerint Példa az összefogásra G örögországban már-már úgy tűnt, hogy csakis a nemrég megválasztott parla­ment feloszlatásával, s új vá­lasztások kiírásával lehet ki­jutni a patthelyzetből. Mint emlékezetes ugyanis, a nyolc évig kormányzó szocialista párt csak második lett a szavazás eredményeként, de a választá­sokon nyertes konzervatív Üj Demokrácia Párt sem kapta meg a kormányalakításhoz ele­gendő többséget. így csődöt mondott mindkét nagy párt­nak a koalíciós kabinet meg­alakítására vonatkozó kísérle­te. A megoldást a harmadik­nak befutott baloldali blokk segítette elő. A kabinetet há­rom hónapra az Üj Demokrá­Eseményeit — egy mondatban A szovjet—francia csúcstalálkozó a hét nagy eseménye. Mihail Gorbacsov, a legfelsőbb tanács elnöke kétnapos pá­rizsi tárgyalásait ezúttal összekapcsolja egy fontos stras- bourgi kitérővel: szovjet áltamfő először mond beszédet a 21 országot összefogó Európa Tanács előtt. A Szudán vezetését a polgári kormány megbuktatása után egy magát Közüdvi Forradalmi Parancsnoki Tanácsnak nevező katonai testület vette át, s újabb parancsig, teljes kijárási tilalmat rendelt el a fővárosban és vidéken. A Gazdasági szankciókat rendelt el Kanada, felmondta a Kínával kötött 9,1 millió dollár értékű gazdasági egyezményét és szünetelteti a legmagasabb szintű diplomáciai érintkezést, tiltakozásul a június elején Peking- ben történt véres események miatt. A Amerikai tudóskül­döttség utazott a hét végén a Szovjetunióba, hogy szovjet kollégáikkal közösen végezzenek el egy, a hadászati támadó­fegyverekről folyó kétoldalú tárgyalások szempontjából fon­tos kísérletet, amellyel megkísérlik bebizonyítani: bizonyos, elméletben már kifejlesztett módszerrel meghatározható, hogy a tengeri indítású rakéták hagyományos vagy atomtöltettel vannak felszerelve. A Az afgán fegyveres ellenzék vasárnap újabb rakétákat lőtt ki Kabulra, az egyik rakéta a szovjet nagykövetség épületének közelében csapódott be — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. A Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek vasárnap a felső-bajorországi Mur- nauban nagy számú magyar és bajor hívő jelenlétében is­tentiszteletet tartott a Szent Miklós egyházközségben. A A lengyel államtanács keddre összehívta a kétkamarás lengyel parlamentet, az alsóház délben, a szenátus délután 17 óra­kor tartaná meg a választások utáni első ülését, ahol a ház­elnökök megválasztása, a képviselők eskütétele után maga döntene a további menetrendről. cia, koalícióban a balolda­li blokkal, alakítja meg. Az Űj Demokrácia képvise­lője, Annisz Cannetakisz lesz az új miniszterelnök, s ellátja majd a külügy­miniszteri teendőket is. A Daloldali blokk legnagyobb ere­je, a Florakisz vezette kom­munista párt. ígv az Üj De­mokrácia és a baloldali blokk koalíciós kormányában két baloldali miniszter is helyet foglal. A kommunista Kuve- lisz, aki az athéni ügyvédi kamara elnöke, az igazság­ügyi tárcát, Kpnsztandopulosz ügyvéd, aki a szocialista párt­ból vált ki, s lett a baloldali blokk politikusa, pedig a bel­ügyi tárcát kapja meg. Nyugat-európai kormányok­ban — így például Franciaor­szágban — már vettek részt korábban is kommunista mi niszterek. Ezeket a kabineteket azonban szocialisták alakítot­ták. S egy másik jellemző vo­nás volt, hogy kisebbségi párt­nak mindig be kellett érnie ke­vésbé fontos tárcákkal. Most viszont a konzervatív—balol­dali összefogás arra példa, hogy ha van közös cél, egymástól eltérő nézeteket valló erők is képesek kompromisszumra. E közös cél: a megtisztulás vá­gya, az a törekvés, hogy hely­reállítsák az intézmények és a demokrácia zökkenőmentes működését. M int hangoztatják, a kor­rupcióba keveredett ko­rábbi kormánytagokat és egyes üzletembereket felelősségre kí­vánják vonni az országnak százmilliós károkat okozó pénzügyi botrányok miatt. Eb­ben nagy szerep hárul majd a bel- és az igazságügyi minisz­terre. S e tárcák birtokosai elkötelezett baloldali poli­tikusok, ami azt jelenti, hogy koalíciós partnerük bi­zalmát élvezik. Nem véletlenül állapítják meg neves nyugati kommentátorok, hogy ami most a kormányalakítással Gö­rögországban történt, túlmutat Hellasz határain ... A. I. Tanácskozás az Amerikai úton Összefogás az MSZMP megújításáért Mintegy háromszáz részt­vevővel szombaton megtartot­ta első országos gyűlését az Összefogás az MSZMP Meg­újításáért mozgalom a Pest megyei pártbizottság propa­ganda- és tájékoztatási köz­pontjában. A szombati alakuló gyűlést az előkészítő munkával meg­bízott koordinációs csoport nevében felszólaló Szabó Gá­bor rövid helyzetértékelő elemzése vezette be. Hangsú­lyozta: az MSZMP tagsága körében az elmúlt hónapok fejleményei nyomán erősödik a félelem, hogy összeomlik a párt, szétzilálódik a társa­dalom. Az MSZMP nem tu­dott a társadalmi megújulás élére ál'lni, maga is válság­gal küszködik. A tagság el­bizonytalanodásához vezetett, hogy fontos kérdésekben meg­kérdezésük nélkül születtek döntések; az MSZMP tagjai most úgy érzik: magukra ma­radtak. Ebben a helyzetben mindennél fontosabb az ösz- szefogás. A mozgalom kezdeményezői egyetértenek az MSZMP KB legutóbbi ülésének állásfog­lalásaival, támogatják a veze­tésben létrejött akcióegysé­get. Esélyt látnak arra, hogy az MSZMP megújulása fel­gyorsuljon, s a hatalmi harcot a párt jövőjének érdekeit szolgáló határozott, közös cse­lekvés váltja fel. Fontosnak tartják, hogy az MSZMP-n belül létező különböző áram­latok képviselői között alap­szervezeti és területi szinten is politikai szövetség, együtt­működés jöjjön létre. A ta­nácskozás szervezői hangoz­tatták azt is, hogy nem egyes személyek állnak a platform élén — mint ahogy korábban sokan Berecz János nevével hozták összefüggésbe a moz­galom életrehívását —, ha­nem a párt megújítását kívá­nó párttagok kezdeményez­ték létrehozását. Általános nemtetszést vál­tott ki Szabó Zoltánnak, a budapesti MSZMP-reformkör tagjának felszólalása, amely­ben az összefogás korlátáira figyelmeztetett. A gyűlés szer­vezőivel ellentétben úgy vél­te: elsődleges cél a társada­lom. a nemzet gondjainak megoldása, s ehhez eszköz a párt válságának elhárítása. Európához kell felzárkózni: a legfontosabb a piac kiépítése és a jelzők nélküli demokrá­cia megteremtése. Barabás János, a Közpon­ti Bizottság titkára az ösz- szefogás gondolatát méltatva úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzetben — amikor az or­szág. a nemzet került válsá­gos állapotba — az MSZMP- nek felül kell emelkednie a szűkén értelmezett pártpoli­tikai szempontokon. Pártoktól független társadalmi szervezet Új alapokon a békemozgalom — A magyar modellváltás nem egy párt vagy néhány párt, hanem minden politikai társadalmi erő, az egész nép, az egész nemzet ügye, csak akkor sikerülhet, ha az egész társadalom programjává vá­lik — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés el­nöke a 12. magyar békekon­ferencián szombaton a Vas-, Fém-, Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. Sztanyik B. László, az Or­szágos Béketanács elnöke utalt arra, hogy az előíké- szítés ezúttal sokkal szeré­nyebb volt, mint korábban, a mostani konferenciát nem előzte látványos békedemonst­rációk sora. Ezután Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitká­ra mondott beszédet. Rámu­tatott, hogy a tanács pártok­tól független mozgalomként kíván működni, konkrét ügyekben azonban kész az akciószövetségekre a régi és az úi szervezetekkel egyaránt. Szólt arról is, hogy hazánk szövetségi rendszerhez tar­tozásának aktualitása nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy katonailag el nem kötelezett Magyarország megteremtésére törekedjünk egy tömbök nélküli semleges Európában. A vitában a Bokor Katoli­kus Bázis Közösség tagja megkérdőjelezte a hivatalos, állami pénzből fizetett béke­mozgalom kizárólagosságát, s konkrét cselekvési program­ként javasolta a szolgálati fegyverek kiadásának felül­vizsgálatát. számának radi­kális csökkentését. A Magyar —Román Baráti Kör elnöke azt panaszolta, hogy már ne­vük hallatán is sokan sovi­niszta társulatnak titulálják őket pedig ők a két nép ba­rátságát kívánják előmozdíta­ni. A Kelet—Nvugat Párbe­széd Hálózat képviselője a Béketanács megszüntetését ja­vasolta. mert szerinte nincse­nek mögötte tömegek, csak világgá kürtőit programjai vannak a szervezetnek. Ez a felszólalás heves érzelmeket váltott ki a küldöttekből, so­kan visszautasították az éles hangú megfogalmazását, né- hányan pedig küldöttigazol­ványukat is visszaadták. A küldöttek végül elfo­gadták az Országos Béketa­nács programját, amely sze­rint a szervezet az alkot­mányban rögzített nemzeti béketörekvések megvalósítá­sának serkentésére és társa­dalmi ellenőrzésére, az önálló magyar biztonságpolitika fo­lyamatos alakításában való részvételre törekszik, Magyar- ország nemzetközileg garan­tált semlegességét kívánja el­érni, valamennyi tömegpusz­tító fegyver teljes felszámolá­sát követeli, s ennek kereté­ben kezdeményezi Magyaror­szág e fegyverektől mentes státusának alkotmányos ki- nyilvánítását és megőrzését. A mozgalom síkra száll a harci gázok és vegyi anyagok karhatalmi használatának be­tiltásáért és az erőszakmentes feszültségmegoldás híve. Fel­adatának tekinti az egyetemes magyarság érdekeinek és ér­tékeinek védelmét, a szom­szédos népekkel való békés és hasznos együttélés társadalmi és nemzetközi előmozdítását. Feladatokat vállal a termé­szeti, illetve az ember alkotta tárgyi és szellemi környezet harmóniájának megőrzésében, az egyéni és kollektív embe­ri jogok érvényesítésében. Az Országos Béketanács pártoktól független társadal­mi szervezetként alakult újjá a konferencián, és világnéze­ti-ideológiai, politikai elköte­lezettségre való tekintet nél­kül közös cselekvésre hívja az országnak a békéért tenni kész lakosait, azok társadalmi kö­zösségeit. A kongresszus el­fogadta a társadalmi szerve­zet alapszabályát, nyitott or­szágos választmányt hozott létre, megválasztotta tiszt­ségviselőit és ügyvezető elnök­ségét. Az Országos Béketa­nács elnöke Sztanyik B. László, főtitkára Barabás Miklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom