Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

2 MEGYE!) 1989. JÚLIUS 1.; SZOMBAT "Hét VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI K&lPG&mBÍAi MfíÚkiKA Rendhagyó az idei nyár úúcsszinfű tárgyalások a júliusi zsúfolt diplomáciai naptárban 'itatják, hogy milyen magatartást tanúsítsanak Kína irányában Kiélezett helyzet az Izrael által megszállt arab területeken I ÁLTALÁNOS I PILLANATKÉP Más évebben ilyenkor a nyári szünet volt a jellemző a világpolitikában. A nem­zetközi találkozókat, tárgya­lásokat június vége felé ősz­re halasztották, napolták el. Most viszont a júliusi világ- politikai naptár rendkívül zsúfolt osúcsszintű tárgyalá­sokban. Mihail Gorbacsov jú­lius 4-én hivatalos látogatás­ra indul Franciaországba. Úgy, ahogy röviddel ezelőtti NSZK-beli tárgyalásai so­rán ott tucatnyi fontos két­oldalú megállapodást írt alá Kohl kancellárral, a szovjet államfő párizsi megbeszélé­sein is egész sor szerződést köt Mitterrand elnökkel. Rausch francia külkereske­delmi miniszter e héten Moszkvában járt, hogy szov­jet partnerével elvégezze a végső simításokat a doku­mentumok szövegén. Az ipa­ri kooperációról több keret­megállapodás így már alá­írásra kész. A tervek sze­rint Mihail Gorbacsov Strasbourgba, az Európa Ta­nács székhelyére is ellátogat, s ott beszédet mond. A szov­jet államfő várhatóan javas­latokat tesz arra is, hogyan lehetne felgyorsítani a közös európai ház megteremtésének folyamatát. A közös európai ház kiala­kítása egyébként nagy súly- lyal került szóba a Közös Piac országainak e heti mad­ridi csúcstalálkozóján is. A tizenkét közös piaci állam nyilatkozatában támogatásá­ról biztosította a lengyelor­szági és magyarországi re­formfolyamatokat, amelyek elősegítik a közeledést és a jobb megértést kontinensünk államai között. Ebbe a törek­vésbe tartozik Bush ameri­kai elnök varsói és budapes­ti látogatása is, amelynek előkészítése már nagy ütem­ben folyik Washingtonban. Az elnök a hét fejlett ipari ország párizsi csúcsértekezle­te előtt utazik Lengyelország­ba és Magyarországra. A párizsi csúcson szóba kerül­nek a kelet-európai reform- folyamatok problémái és a „hetek” nyilván arra töre­kednek majd, hogy egyeztes­sék akcióikat. Bush elnök többször ki­nyilvánította Washington készségét arra, hogy elősegít­se a „reformországok” kilá­balását válságos gazdasági helyzetükből. Lengyelország­nak olyan csomagtervet ígért, amelyet csak látogatása ide­jén fed fel. Hazánk is szá­míthat bizonyos pénzügyi se­gítségre. De az amerikai fő­városban óvtak attól, hogy bárki ezek iránt túlzott, illu­zórikus reményeket táplál­jon. E figyelmeztetések a je­lek szerint megalapozottak voltak. A képviselőház több­sége éppen a héten utasítot­ta el azt az előterjesztést, hogy ötéves időtartamra hosz- szabbítsák meg a hazánkra korábban kiterjesztett leg­nagyobb kedvezmény elvét. Egyelőre tehát változatlanul minden évben eldöntik majd, érvényes- továbbra is vagy sem a kétoldalú keres­kedelmünkben e kedvező el­bírálás. Ami pedig a ■ ma­gánberuházások amerikai kormány garanciáját illeti, ez az indítvány egyelőre meg­feneklett egy szenátusi albi­zottságban. Bush elnök var­sói és budapesti helyszíni ta­pasztalatai és a személyes eszmecserék nyilván hozzájá­rulnak majd ahhoz, hogy a „hetek” egyes tamáskodói is bízzanak a reformfolyamatok •visszafordíthatatlanságában. I MEGTORLÁS ÉS „ÄT­NEVELÉS” PERINGBEN Miután a kínai kivégzések száma az Amnesty Interna­tional elnevezésű emberi jo­gok, felett őrködést vállalt londoni székhelyű szervezet adatai szerint elérte a har­minchármat, a pekingi veze­tés a kegyelmi indokok tü­zetesebb vizsgálatát ígérte. Mennyire játszott ebben sze­repet a világméretű tiltako­zás, egyelőre nehéz megálla­pítani. De az Amnesty In­ternational mindenesetre fi­gyelmeztet: sok százan vár­nak ítéletre a letartóztatott diákok közül, s hogy meny­nyire sikerül megmenteni életüket, az bizonyára a nemzetközi akciók méreteitől is függ. A kínai nyomozó szervek eközben folytatják a hajtóvadászatot az illegalitás­ba ment 21 diákvezető ellen, akiket „a szocialista rend megdöntésére való szervez­kedéssel és ellenforradalmi lázadás szításával” vádolnak. A pekingi vezetés hivata­los megnyilatkozásaiban kü­lönbséget tesz a „lázadás” szervezői és a megmozdulá­sokban részt vevők között. Az előbbiek szigorú megbün­tetését hirdeti, míg az utób­biak „átnevelését” sürgeti, mivel „megtévesztették és fél­revezették őket”. A kínai ve­zetők mindent megtesznek, hogy a konszolidáció látsza­tát keltsék. Megnyitották a Tienanmen teret, amelyet eddig a katonaság lezárva tartott és az úgynevezett til­tott városba, ahol a külföl­diek laknak, ismét akadály­talanul bejuthatnak kínaiak is. De — mint a CNN televí­zió tudósítója megjegyezte — a fontosabb utcakereszteződé­sekben még ott maradtak a csapatszállító autók a kato­nákkal együtt. A 84 éves Teng Hsziao- ping, aki a kormányaidat szilárdan kezében tartja, a többnyire nyolcvanas éveiben járó politikusokból álló úgy­nevezett „régi gárda” támo­gatására épít. A „kemény vo­nalasak” azonban a hetvenes és hatvanas éveikben járó ve­zetők között is túlnyomó többségben vannak. Közülük választották ki a 62 éves Csiang Cö-mint, akit a Kínai Kommunista Párt főtitkárá­nak tisztségébe emeltek. A leváltások és tisztogatások felülről lefelé haladva foly­tatódnak a KKP-ban. A ki­alakult helyzet láttán az AP amerikai hírügynökség hely­színről küldött hírmagyará­zata így fogalmaz: „Nem va­lószínű, hogy a Tienanmen téri diákok ellen alkalmazott véres megtorlás után a kö­zeljövőben hasonló zavargá­sokra kerülhet sor. Diploma­ták azonban úgy látják, hogy a városi lakosság eléggé el­keseredett, s érzelmeik eset­leg ismét felszínre kerül­nek." VITA A WASHINGTONI TÖRVÉNYHOZÁSBAN A pekingi vezetés elnyomó és megtorló politikája miatt több ország tett olyan lé­pést, amellyel nyomást kí­vánt gyakorolni Pekingre. Így sok ország, köztük az Egye­sült Államok, felfüggesztette fegyverszállításait a pekingi kormánynak és bejelentette: szünetelteti a magas szintű látogatásokat. Ami a Szovjetuniót illeti, nem tekinthet el attól, hogy 7200 kilométeres határa van Kínával, s hogy a diákmeg­mozdulások ideje alatt került sor Gorbacsov pekingi láto­gatására, s hogy ezen a két ország viszonyában régi, sok­szor ellenségeskedő, polemi­záló sötét szakaszt végképp lezárták, s új fejezetet nyi­tottak a kapcsolatokban. A kínai küldöttséget a pekin­gi tárgyalásokon az a Teng Hsziao-ping irányította, aki most is az ország vitat­hatatlan első embere. Érthe­tő tehát, hogy Mihail Gor­bacsov üdvözlő táviratot kül­dött Csiang Cö-minghez fő­titkárrá választása alkalmá­ból. Az üzenet azonban nem véletlenül emelte ki, hogy mily fontos, hogy a hosszú kínai—szovjet határon béke uralkodik, s szovjet részről is a béke és biztonság meg­szilárdításán munkálkodnak. Bush elnök magatartását is bizonyos óvatos megfontolt­ság jellemzi. Keményen el­ítélte ugyan a június 2-i Tie­nanmen téri vérengzéseket és a kivégzéseket. De óvott a forrófejűségtől, a Kína elle­ni elhamarkodott szankciók­tól. Az amerikai törvényho­zásban erélyesebb lépéseket, a hitelek befagyasztását, a kereskedelmi egyezmények felfüggesztését is követelték, s „puhasággal” vádolták Busht. Baker külügyminisz­ter azzal válaszolt, hogy a kormányzatnak saját jogköre Kína-politikájának meghatá­rozása. Ennek ellenére a képviselőház az erélyesebb szankciók . mellett voksolt. Hátravan még a szenátusi állásfoglalás. A kormányzat •azzal érvel visszafogottabb magatartása mellett, hogy „nem kívánja a kínai veze­tést sarokba szorítani”, mert ez csak a „kemény vonala­sok” malmára hajtaná a vizet. KATONAI KÉSZÜLTSÉG CISZJORDÁNIÁBAN Közel-Keleten az idő a bé­kés rendezésnek kedvez. Két híradás is tanúsította ezt. Washington korábbi tapoga­tózó megbeszéléseit a PFSZ- szel, amely nagyköveti szin­ten zajlott, hirtelen „felsró­folta”, amennyiben Abu Íjad­dal, a felszabadítási szerve­zet második számú vezetőjé­vel lépett érintkezésbe. Sa­mir időhúzó manőverezés­nek szánt „béketervére” Jasszer Arafat pedig olyan meglepő választ adott, hogy lehetne — persze sok módo­sítással — ez az okmány a rendezés kiindulópontja, amennyiben a palesztinok is választásokat akarnak az Iz­rael által megszállt területe­ken. Közben persze Tel-Aviv sietett leszögezni, hogy csak az Izrael államon belüli kor­látozott autonómiára vonatko­zik a Samir-terv választási ajánlata. De mindez nem nyugtatta meg azokat a zsi­dó telepeseket, akiket a megszállás 20 éve alatt a tel-avivi kormányok azért küldtek Ciszjordániába, hogy demonstrálják: a megszállt arab területeket Izrael részé­nek tekintik. Ezek mindenna­pi mozgása az immár ti­zennyolc hónapja tartó pa­lesztin felkelés körülményei között, csak izraeli katonai őrjáratok közepette volt le­hetséges az arab lakosság „tengerében”. Az elmúlt he­tekben a telepesek felfegy­verkeztek és maguk kezde­ményezték támadó akciókat a palesztinok ellen. Most pe­dig pénteken ötven felvonu­lást tartottak természetesen izraeli katonai kísérettel. A tel-avivi kormány ellen tün­tettek, amiért „az Izraelhez tartozó területeken nem ad nekik megfelelő védelmet. Ha meggondoljuk, hogy a palesz­tin felkelés folytatódik, s most a zsidó telepesek is megmozdultak, joggal álla­píthatjuk meg: a helyzet pattanásig éleződött. Árkus István .....—................................................................................................................................................................——........... M a este a televízióban beszédet intéz a szovjet néphez Mihail Gorbacsov, er­ről az Izvesztyija pénteki számából értesülhettek a tv-nézők. A A Molotov—Rib- bentrop-paktumról és az 1939-es szovjet—német barátsági és határszerződésről kezdő­dött pénteken nemzetközi tudományos tanácskozás Tallinnban. A A kínai orszá­gos népi gyűlés most ülésező állandó bizottsága (a kínai parlament elnöksége) pén­teken határozatban váltotta le Csao Ce-jangot — a KKP volt főtitkárát — a központi katonai bizottságban betöltött első alelnöki tisztségéből. A Rendkívül élesen támadta pénteken a csehszlovák sajtó annak a felhívásnak az aláíróit, akik egyebek között szabad és demokratikus vitát követeltek a csehszlovák vezetéstől, így a Rudé Právó- ban, a pozsonyi Pravdában és az Új Szóban megjelent kommentár szerint a petíció „a szocializmus kiárusítására” irányul és mögötte a Szabad Európa, az Amerika Hang­ja rádióadók és más amerikai intézmények állnak. A Bomba robbant péntek haj­nalban a Párizs—Madrid vasútvonalon, percekkel azelőtt, hogy a két főváros között közlekedő, zsúfolt expressz elhaladt a robbanás helyszínén, de senki nem sé­rült meg a merénylet következtében, amelyet a franciaországi baszkok szepa­ratista szervezete, az Iparretarrak vállalt magára. A Hasemi Rafszandzsani, az irá­ni parlament elnöke — az államfői poszt várományosa — úgy vélekedik, hogy most, „az iráni újjáépítés évtizedében” rendkívül gyümölcsöző lehet Teherán és Moszkva kapcsolata, s ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra a hatmilliárd dolláros megállapodásra, amelynek alapján a szovjetek — iráni földgáz fejében — segítséget nyújtanak az iráni olajkitermelés és a fegyvergyártás fejlesztéséhez, va­lamint erőműveket és utakat építenek majd az országban. A A Kubai KP Központi Bi­zottsága kizárta tagjai közül és a pártból a kábítószer-csempészetbe keveredett Ar- naldo Ochoa tábornokot, illetve — tőle függetlenül — a korrupcióval vádolt Diodes Torralba volt miniszterelnök-helyettest, szállítási minisztert. A Mennyei Béke Terén Engedéllyel szabad Németh Miklós interjúja a Le Fgaróbmt Ä győzelem jó esélyével Három héttel a diáktünteté­sek leverése után a Tienan­men teret, a véres összecsa­pások színhelyét hamarosan ismét látogathatják a szerve­zett turistacsoportok. A fővá­ros e hatalmas terére azon­ban csak úgy juthat be az ér­deklődő, ha először megszerzi hozzá az illetékes katonai szer­vek írásos engedélyét. A vá­rosnak ezt a részét továbbra is szigorúan őrzik a katonai alakulatok, bár a harckocsikat már kivonták onnan. A köz­ponti tér közelében lévő par­kok is nyitva állnak majd a turisták és a helyi lakosság előtt. A látogatókat külön fi­gyelmeztetik arra az 1983-ban született szabályra, amely sze­rint oda senki nem vihet ma­gával fegyvert vagy robbanó­szerkezetet. Németh Miklós miniszterel­nök interjút adott a Le Figaro című francia lapnak. Nyilat­kozatában hangoztatta, hogy a magyarországi reformfolyama­tot semmi sem állíthatja meg és a megújuló MSZMP derű­látóan tekint a szabad válasz­tások elé. Németh Miklós kifejtette, hogy az MSZMP mélyreható átalakulásában van és a re­form hívei „egyre erősebbek a pártban. Ez azt jelenti, hogy mire eljönnek a választások, az MSZMP képes lesz felvenni ellenfelei kihívását. A kommu­nisták a győzelem jg esélyével állnak majd ki a pástra.” A pártelnökség tagja rámutatott a magyar és a lengyel politi­kai helyzet különbségeire: ná­lunk senki sem akar előzetes megállapodásokat kötni a par­lamenti mandátumok elosztá­sáról, nálunk nem olyan mély válság előzi meg a választáso­kat, mint ami Lengyelország­ban volt a szükségállapot be­vezetése óta. Végül „ma mé' mindig a mi pártunk a leg szervezettebb politikai erő amelyre hallgatnak a tömegek. Külpolitikai helyzetünkről és törekvéseinkről szólva a ma­gyar kormányfő elmondotta, hogy „Egy olyan kis ország esetében, mint Magyarorszag, nem elegendő kinyilvánítani a semlegesség vágyát. Meggyő­ződésem viszont, hogy lehetsé­ges lesz eljutni a semlegesség­hez a katonai tömbök fokoza­tos megszüntetése révén”. Zárt ajtók mögött ülésezik a LEMP KB Feszültség, sztrájkhelyzet Pénteken késő délután Var­sóban zárt ajtók mögött foly­tatta munkáját a LEMP Köz­ponti Bizottságának délelőtt kezdődött ülése, amelyre délután megérkeztek a LEMP parlamenti csoportjának tag­jai is. A tanácskozásról egyelőre semmi sem szivárgott ki, de köztudott: a központi bizott­ságnak döntenie kellene, hogy kit javasol a köztársasági el­nöki posztra és hogy egyet- ért-e egy rendkívüli kong­resszus összehívásával. Na­pirenden szerepel a koalíció választási vereségének érté­kelése, az azt követően ki­alakult rendkívül gazdasági és politikai helyzet elemzése, esetleg az ebből adódó sze­mélyi következtetések levo­nása is. Közben országszerte élező­dik a sztrájkhelyzet, mivel a korábbi napok néhány órás, minden esetben sikerrel vég­ződött bérsztrájkjait újab­bak követik. Közben Varsó számos pontján kisebb-na- gyobb tüntetések voltak a délutáni órákban, amelyeket a Szolidaritástól állítólag füg­getlen szélsőséges ellenzéki erők szerveztek. Wojciech Ja­ruzelski lemondását követelő és köztársasági elnökké vá­lasztását ellenző jelszavak is elhangzottak. A lengyel fő­város központjában, a LEMP Központi Bizottsága épületé­nek közelében is zajos tün­tetésre került sor, amit a kivezényelt rendőrség víz­ágyúkkal oszlatott fel. A tüntetők szembeszegültek, egyes hírek szerint benzines palackokkal támadtak a rend­őrökre. Jaruzelski visszalépett Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel ál­lamtanács elnöke a KB pén­teki ülésén visszalépett a köz- társasági elnöki tisztségtől. Egyben kérte a központi bi­zottság tagjait, hogy javasolják köztársasági elnöknek Czeslaw Kiszczak belügyminisztert, a LEMP KB PB tagját. Teljes ár- és bérstop A lengyel televízió esti hír­adójában jelentették be, hogy szombattól teljes ár- és bér­stopot rendelt el a lengyel kormány, ami — a kormány szóvivőhelyettese szerint — egészen addig marad érvény­ben, amíg a kerékasztalnál született megállapodás értel­mében be nem vezetik a sza­bad árakat a mezőgazdaság­ban és az élelmiszerkereske­delemben. Ez a kormány el­képzelései szerint legalább egy hónapot jelent. WALESA MOSZKVÁBA ? A lengyel Szolidaritás képviselői rendszeresen kapcsolatban állnak a var­sói szovjet nagykövetséggel és napirendre került Lech Walesa moszkvai látogatá­sa. Ezt jelentette pénteken Varsóból a The New York Times. A lapnak a Szolidaritás­ra és diplomáciai körökre hivatkozó értesülései sze­rint szovjet részről kezde­ményezték Walesa találko­zóját Mihail Gorbacsovval, A Szolidaritás üdvözölné az alkalmat arra, hogy bizto­sítsák a szovjet vezetőt: Lengyelország nem-kom­munista kormányzat alatt is tiszteletben tartaná nem­zetközi kötelezettségeit. Utalt Eduard Sevardnadzc szovjet külügyminiszter am előrejelzésére, hogy 1995- vagy 2000-ig minden külföldé állomásozó csapattestet haza visznek. SZÖULI DIÁKLÁNY EGYEDÜL A VIT-EN Pénteken megérkezett Phen- janba az a 21 éves dél-koreai diáklány, aki egymagában kép­viseli országa ifjúságát a 13. VIT-en. lm Szu Kjon érkezése­kor — amelyet több japán te­levíziós hálózat is közvetített — újságírók előtt kijelentette: „Egymillió diáktársamat kép­viselem . . . S ha minden hon­fitársunk velünk harcol, képe­sek leszünk véghezvinni ha­zánk újraegyesítését.’* A szöuli diákszervezet veze­tői csak pénteken jelentették be, hogy a fiatal lány a kor­mány szigorú titlalma ellenére is részt vesz a VIT-en, még­pedig úgy, hogy Berlinen ke­resztül utazik a KNDK főváro­sába. Erre egy magasrangú szöuli kormánytisztviselő azzal reagált, hogy lm Szu Kjont ha­zatérése után azonnal le fog­ják tartóztatni. Ennek ellené­re a francia szakos diáklány már Phenjanba érkezésekor közölte: vissza fog térni Dél- Koreába, mégpedig a demili- tarizált övezetben lévő Pan- mindzsonon keresztül. * W' Katonai államcsíny Szudánban A péntek hajnalban Szudán­ban bekövetkezett, s a jelek szerint vértelen katonai ha­talomátvétel irányítója. Omar Hasszán Ahmed el-Besir tá­bornok az egész országban rendkívüli állapotot hirdetett ki. felfüggesztve az alkot­mányt. Muhamed Szadik al- Mahdi kormányfő és minisz­terei háziőrizetben vannak. Az államcsínyben részt vett ejtőernyős, valamint páncélos alakulatok Kartum valameny- nyi stratégiai pontját ellenőri zik, megszállták a hadsereg központi épületeit is. A szu- dáni főváros nemzetközi re­pülőtere egyelőre zárva van; számos külföldi repülőgép ott rostokol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom