Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám

2

1989. JÜN1US 20., KEDD

A Zöldek több országban nagy sikereket könyvelhetnek el

Europaparlament: balos többség

A rózsaszín, a zöld, a fekete és a közöny jellemezte az Európa Parlament vasárnap véget ért megújítását. Az eddig is legnépesebb szocialista képviselet 166-ról 180-ra, vagy a fölé emelkedett, a környezetvédők több országban is nagy sikert értek el, bár ez a strasbourgi erőviszonyokat csak kis mértékben módosítja. Először fordult elő, hogy egy NSZK- beli ultrajobboldali formáció 5 százalék fölötti eredményt

ért el.

Az egyidejűleg megrendezett nemzeti (görög, luxemburgi és ír) törvényhozási választás közül a görögországi járt jelentős szavazateltolódással, de mindhárom változást hozhat a belpolitikai élet további alakulásában. Egyébként csaknem mindenütt a kormányzás felelősségét vállaló pártok, koalíciók helyzete gyengült.

A vasárnap kialakult Európa Parlamentben a középjobb eddigi túlsúlya megszűnt, a baloldalnak a kommunista pártok képviseletét is beleszámítva a Zöldekkel együtt többsége van. Ez kifejezésre juthat a testület új elnökének, a brit konzervatív Lord Plumb utódának megválasztásakor.

Az Európa Parlament végső soron tizenkét nemzeti választásból állt össze, ezen az egyes tagországokat az 518 képviselői ' helyből megillető mandátumoknak a hazai pártok közötti elosztását kellett meghatározni. Ebből adódott az, hogy a legtöbb országban belpolitikai kérdések álltak a figyelem középpontjában és az eredményeket ebből a szempontból próbálják értel- pieznl.

Angliában a Munkáspárt 15 éve először mért vereseget a konzervatívokra, ezzel képviseletét Strasbourgban megkétszerezte és válságot indított el a Margaret Thatcher vezette konzervatív táborban. A Zöldek is. történelmi sikert értek el a ködös Albionbgn, de a brit választási férídSi'er megfosztja őket az európai képviselettől.

Az NSZK-ban a CDU—CSU pártszövetségre nem annyira a szociáldemokrata ellenzék mért csapást, mint arra az előzetes közvélemény-kutatásokból következtetni lehetett, hanem inkább a kisebb pártok előretörése. Franciaországban az esemény a hagyományos jobboldal feltámadása volt a Giscard D’Estain ex- elnök vezette lista sikerével, s példátlan a Zöldek előretörése is.

Itáliában az öt évvel ezelőtti eredményt visszájára fordítva a kereszténydemokraták ismét élre kerültek, de a kommunisták ha vissza is estek akkori rekordjukhoz képest, az 1987-es törvényhozási szavazás mélypontjáról előreléptek, rácáfolva azokra, akik már temetni próbálták Achille Occhetto pártját.

Spanyolországban a kormányon lévő szocialista párt — a kivétel erősítvén a szabályt — javított helyzetén, egymaga több szavazatot és euroképviselőt szerezvén, mint a négy főbb ellenzéki párt. A másik ibériai államban, Portugáliában a kormányon lévő szociáldemokrata jobboldal visszaesett, a szocialista ellenzék erősödött A szociáldemokrata ellenzék erősítette pozícióit Dániában, BelgiumLETT TŰZVÉSZ

ötmillió rubeles anyagi kárt okozott egy 17 órán át tomboló tűz Lettország legnagyobb ipari üzemében, a rádiói révén Magyarországon is ismert rigai VEF-gyárban. Egyelőre ismeretlen okból vasárnap tűz ütött ki a gyár területén, s a lángok teljesen megsemmisítették a gyár javítóbázisát, súlyos pusztítást vittek végbe az egyik gyártóteremben és az igazgatási épü- i2t ’első szintjén A 17 órán át tomboló táaerkat a kivezényelt 170 tűzoltó — a rigaiak mellé két közeli városból is irányítottak át lűzcitöka* — kevésnek bizonyult a lángok leküzdéséhez. A töH ember sérülését okozó tűz eloltásáért folytatott kemény munkába katonák is besegítenek. Az oltást nagyon megn* nezítette. hogy a lángoló helyisetek tele voltak gyúlékony műanyagokkal, s emellett viharos erejű szél is tombolt.

ban pedig a vallon szocialisták értek el igen jó eredményt, de flamand testvérpártjuk visszaesett. Flandriában a keresztény néppárt ért el sikert. Hollandiában a lemondott Lubbers miniszterelnök kereszténydemokratáinak előretörését elsősorban a szeptemberi törvényhozási választás szempontjából értékelik.

Írországban, ahol parlamenti választásokat is tartottak — a nagy polgári pártok rovására erősödtek kisebb baloldali formációk.

Görögországban Papandreu miniszterelnök PASZOK szocialista pártjának veresége a törvényhozási választásokon, az új demokrácia, előretörése volt a jellemző.

Luxemburgban a kormánypártokból való kiábrándulást szavazatvesztés mutatta a párhuzamosan rendezett parlamenti választáson is, de a keresztény—munkáspárti koalíció hatalmon maradhat (viszont a keresztény párt visz- szatérhet liberális partneréhez ish

KÜLPOLITIKÁI KRÓNIKA

George Bush elnök szervezzen amerikai—nyugat-európai— japán gazdasági támogatást, hogy a reformjait megvalósító Magyarország és Lengyelország ne zuhanjon gazdasági katasztrófába — javasolta vasárnapi nyilatkozatában Carter egykori elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Zbigniew Brze- zinski, akinek a véleményét Kelet-Európa és a Szovjetunió esetében a Bush-kormány is kikéri. A Moszkvában egyhetes nyári egyetemi tanfolyam kezdődött amerikai politikusok, újságírók, közgazdászok, művészek részvételével és a tervek szerint jövőre négyéves képzést nyújtó amerikai egyetem kezdi működését a szovjet fővárosban. A Tiranába érkezett Reis Malile albán külügyminiszter meghívására Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere, aki a tervek szerint találkozik Ramiz Alia államfővel és tudományos, illetve gazdasági együttműködési megállapodást ír alá. A A lengyel zlotyt hétfőtől leértékelték a szocialista országok valutáihoz képest 22-23 százalékkal, így hétfőtől száz zloty az eddigi 8 forint 43 fillér helyett 6 forint 28 fillért ér. A Genfben hétfőn elkezdődött hét hónapos szünet után a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről szóló szovjet—amerikai (Start) tárgyalások újabb fordulója. A Svédországban ma kezdődik a Szocialista Internacionálé XVIII. kongresszusa, amelyet az SZKP KB levélben üdvözölt, hangsúlyozva benne, hogy a Szovjetunió az új politikai gondolkodás — a demilitarizálás, a demokratizálás és az emberarcú nemzetközi kapcsolatok — híve és ez a politikai irányvonala végleges. A Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár' afrikai' körútra indult, ;első állomása Marokkó, majd MáüMtániába, Maliba és Algériába utazik. A Az iszlámábádi amerikai nagykövetség szóvivője szerint afgán katonák foglyul ejtették a Life Magazinnak dolgozó Tony O’Brian amerikai fotóriportert, aki a határ közelépen lévő pakisztáni Peshavarból a mudzsahedekkel együtt lépett afgán területre, hogy a háborúról felvételeket készítsen.

Ismét összeült a szovjet parlament

Egyhetes szünet után folytatta tevékenységét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A népi küldöttek kongresszusán megválasztott, folyamatosan tevékenykedő parlament bizottságokban, munkacsoportokban újította fel munkáját.

Az LT június 10-én úgy határozott, hogy a több mint kéthetesre elhúzódott ülés után pihenőt adnak a testület tagjainak, akik most a kormánytagokra előterjesztett személyi javaslatok megvitatásához kezdtek hozzá.

Az átalakulóban levő szovjet törvényhozói gyakorlatnak megfelelően az LT tagjainak most először igazi lehetőségük van alaposan megismerni az egyes miniszteri posztokra jelöltek személyét, programját, szakmai, emberi rátermettségét.

Az LT két házának bizottsági ülésein a bizottságok tagjain kívül — ha akarnak — részt vehetnek azok az LT-tagok is, akik nem kerültek be egyik bizottságba sem. A bizottsági meghallgatások egy hétig tartanak, s jövő hétfőn, június 26-án már a kormánytagok személyének kiválasztására ülnek össze a szovjet páriament képviselői.

Kinevezték a belga diplomácia új irányítóját

I. Baldvin király, belga uralkodó hétfőn Mark Eyskenst nevezte ki — Martens miniszterelnök javaslatára — külügyminiszterré. Előzőleg Leo Tindemans, akit vasárnap a CVP Flamand Keresztény Néppárt listavezetőjeként az Európai Parlament képviselőjévé választották, hétfőn az ezzel kapcsolatos előző megállapodásnak megfelelően lemondott kormánytisztségéről

A belga diplomácia új irányítója 1933. április 29-én született. apja, Gaston Eyskens miniszterelnök volt a II. világháború után. Mark Eyskens

közgazdasági és filozófiai tanulmányokat végzett Belgiumban. illetve az Egyesült Államokban, majd 1962-től a leu- veni katolikus egyetem köz- gazdasági professzora volt. Politikai pályafutását is ekkor kezdte meg.

Li Peng miniszterelnök a pekingi politikáról

Pekingben a lázadást lényegében leverték, és a helyzet a stabilizálódás irányába tart. Jelentős számú lázadót kell azonban még kézre keríteni. Semmiképpen sem szabad büntetlenül futni hagyni őkel és módot adni nekik arra, hogy újrakezdjek a lázadást. Mindazokkal szemben, akik az események során vertek, fosztogattak. raboltak és részt vettek katonák és rendőrök megölésében. könyörtelenül el fognak járni — jelentette ki hétfőn Li Peng kínai miniszterelnök. amikor a KKP központjában találkozott három, a Peking erőszakos katonai megszállásakor elesett katona hozzátartozóival.

A találkozón, amelyen többek között jelen voltak Csiao Si és Jao Ji-lin. a KKP Politikai Bizottságának tagjai is Li Peng kifejtette, hogy a párt, a kormány és a hadsereg az egész világon példa nélkül álló önmegtartóztatást tanúsított a diákmozgalommal szemben, amely ellenforradalmi lázadásba ment át. A hadsereg végül is kénvtelen volt az önvédelem eszközéhez folyamodni. Megfigyelők véle ménye szerint a június elején lezajlott véres pekingi események súlyos csapást mértek az utóbbi tíz évben a kínai ve zetés által hirdetett és követett nyitási politikára. A pekingi „ellenforradalmi lázadás” katonai letörését követő első napokban több olyan hí vatalos nyilatkozat hangzott el. amely szerint a kínai pártós állami vezetést nem izgatja különösebben az. hogy külvilág miként reagál a pekingi eseményekre.

Horn Gyula válaszai a magyar rádióban

Nem válaszolunk az alaptalan romániai vádaskodásokra

Horn Gyula külügyminiszter hétfőn interjút adott a magyar rádió Első kézből című műsora két szerkesztőriporterének, Havas Henriknek és Forró Tamásnak.

— A Scinteia című román pártlap közleménye alapján Bukarestben a külügyminisztériumba kérették hazánk nagykövetét, Szűcs Pált és átnyújtották neki a román kormánynak a magyar kormányhoz intézett hivatalos tiltakozását amiatt, hogy — román megfogalmazás szerint — Nagy Imre és társainak június 16-i temetésén szocialistaellenes, románellenes, nacionalista, revansista megnyilvánulásokra került sor. Válaszolt-e már a magyar kormány a román nyilatkozatra?

— Nem válaszoltunk és egyelőre nem is készülünk válasszal — mondta Horn Gyula. — Meg kell mondanom, hogy bennünket is meglepett a jegyzék átadása, illetve annak a szövege. Tudniillik a gyászszertartáson vagy előtte mi nem tapasztaltunk olyan kirohanásokat vagy olyan kitételeket, amelyeket a jegyzék tartalmaz, hiszen semmiféle románellenes vagy soviniszta és egyéb megnyilvánulásokra nem került sor. Hozzá szeretném tenni, hogy megítélésem szerint a gyászszertartás nem csupán méltóságteljes volt, hanem mértéktartó is, egy-két beszédtől eltekintve. Gondolok a Hősök terén elhangzott utolsó beszédre, amely ellentétes volt az egész gyászszertartással. Ez azonban egyéni vélemény volt. Visszatérve a román jegyzékre, áttanulmányozva a szöveget, nekem az az érzésem, hogy ez előre megszerkesztette ány-ag-túGlt, mert hiszen figyelmen kívül hagyta mindazt, ami valójában történt június 16-án.

— A diplomáciában számit az, hogy mi hangzott el és mi nem, vagy csak az a fontos, hogy ők rriit állítanak, mert az a szó, hogy Románia vagy Erdély, el sem hangzott.

— A diplomáciában is feltétlenül számítanak a tények, tehát azoktól nem függetlenítheti magát senki sem. Ugyanakkor ahogy a két ország viszonya alakul az utóbbi években, hónapokban, ez a hangnem vagy ez a tartalom, amely függetleníti magát a tényéktől, nem szokatlan.

— Figyelembe vesszük mi a magyar belpolitikában, hogy

Románia miként reagál nekik esetleg furcsának tetsző megnyilvánulásokra ?

— Mi minden szocialista ország reagálására, illetve véleményére odafigyelünk, számunkra létkérdés, hogy elsősorban a szomszédokkal jó viszonyunk legyen. Ugyanakkor mindaz, ami ma nálunk történik, s ami június 16-án is történt, a nagy fontosságú napon, az magyar ügy, amit a legtöbb országban nagyon méltányolnak. Az viszont nem jó, hogy egyes szomszédaink kiragadnak egy-egy szélsőséges megnyilatkozást, például azokat a szovjetellenes kirohanásokat, amelyek egy-egy személy részéről elhangzottak, mert nem ezek jellemezték a megemlékezést.

— ön azt mondta, hogy nem reagáltak, s várhatóan nem is fognak. Mi ennek az értelme, miért nem utasítja vissza keményen és határozottan a magyar Külügyminisztérium a románok nyilatkozatát? Nem lenne ez diplomatikus vagy politikus ebben a helyzetben? Mert ez így beismerésnek latszik.

— Miért lenne beismerés? Aki figyelemmel kísérte az eseményeket, az tudja, hogy mi történt. Tehát külön reagálni egyelőre nincs szándékunkban, s ezt különben sem a Külügyminisztérium, hanem a kormány dönti el.

— ön azt mondta, hogy előre készültek Romániában erre a nyilatkozatra. Mi célból?

— Azt hiszem, hogy mások is joggal vetik fel ugyanezt, pontosan azért, mert Románia neve él sem hangzott.

— Milyen eredményt várhat Románia ettől a demonstrációtól?

— Megint csak feltételezésekre vagyok utalva. Megítélésem szerint ez beleillik abba a politikába vagy abba a magatartásba, ami most már hónapok óta jellemzi az ottani politikai életet, s ennek lényege az, hogy folyamatosan bírálják, elmarasztalják a mi belső változásaink folyamatát. Ezt kifejezetten úgy igyekeznek beállítani, mint amelynek románellenes jelentéstartalma van. pedig szó sincs erről, hiszen mi nem minősítjük a román párt, vagy a román vezetés belpolitikáját.

— Románia nem attól érezheti sértve magát, hogy 1956 után egész más volt a magyar

és a román párt viszonya? Es tulajdonképpen meglehetősen egyforma utat kezdtünk és jártunk.

— A kezdet valóban egyforma volt, de azután fokozatosan nőttek a különbségek, a stílusbeli jegyek különbözőségei, a politikáknak az eltérései főképpen a belső helyzettel vagy a nemzetiséggel, a nemzetiséghez való viszonnyal kapcsolatban. De-kezdetben is, azt hiszem, már 1956. november 4-ét követően is megmutatkoztak elég jelentős különbségek. És ezek fokozatos növekedése vezethetett el ehhez a magatartáshoz.

— Az a tény, hogy Nagy Imrét és társait éppen Romániában tartották fogva, valamiféle kötelezettséget jelenthetett egészen mostanáig a magyar kormányzatnak. Talán ilyen alapon kérhetnének számon rajtunk bármit is a románok? Ebben a kérdésben talán ez is benne van.

— Én ezt nem hiszem, nem, mert ebben Románia csak közvetítő szerepet játszott, tehát Nagy Imre sorsának alakulásában nem a román vezetés játszott meghatározó szerepet, nem volt értelmi szerzője az ítéletnek.

— Mit kell érteni azon, hogy a román külügyminisztériumban fogadták egyes országok diplomáciai képviseletének vezetőit és tájékoztatták őket a Budapesten lezajlott ellenséges megnyilvánulásokkal kapcsolatban kialakított román álláspontról?

— Erről nekünk nincs pontos információnk, mi is csak különböző hírügynökségi jelentések alapján értesültünk róla. Azt se tudjuk pontosan, hogy kiket fogadtak Vagy kiket-tájékoztattak.

— Figyelemre méltó, hogy Jan Fojtifc, , GsehszlpVákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára néhány héttel Ceausescu prágai látogatása után a román reagáláshoz hasonlóan nagyon élesen szólt arról, ami ma Magyarországon történik. Ügy fogalmazott, hogy a szocializmus megújításának zászlaja alá nem egy esetben ellenforradalmi erők állnak Magyaror- szagon. Időben ez a csehszlovák megnyilatkozás szembetűnően egybeesett a romániai reagálásokkal. Ehhez még hozzátenném azt. hogy a legújabb információk szerint Csehszlovákia és Románia szinte egyszerre mondta le az erre a hétre tervezett közös határvízi tárgyalásokat.

A múltról, a megújulásról, a választásokról...

Mi tiszta eszközöket akarunk

Sorsfordító időket élünk, amelyek az egyéneket, a családokat, a szervezeteket, de az egész nemzetet nagy próbának vetik alá. A válságokkal, feszültségekkel terhes, a változások sokaságával tarkított helyzetben az MSZMP szervezetei, tagjai is nagy gondokkal küszködnek. Mindenekelőtt a múlthoz, az eltelt négy évtizedhez való viszonyuk meghatározása terheli őket. A másik súlyos kérdés: miként tudna megújulni, a mai követelményeknek megfelelően szerveződni. működni, a társadalomtól ismét bizalmat kapni a párt? Es mindezt tetézi, hogy rohamosan közeleg a helyi és parlamenti választások ideie, amely a megméretés felelősségét hordozza magában.

Fontosnak látjuk közreadni, hogyan gondolkodik ma a gödöllői városi pártbizottság ezekről a kérdésekről.

fi múlthoz való Viszonyról: Az MSZMP jogelődeivel együtt több mint négy évtizede kormányzó párt. Ez arra kötelezi a párt vezető testületéi mellett a párttagokat és pártszervezeteket. hogy számot vessenek saját, korábbi tevékenységükkel. Ez katartikus érzés de elkerülhetetlen. Azokat a kritikákat. amelyekkel az MSZMP-t illetik, jól ismerjük Egy reális, önkritikus válasz formálásában viszont, úgv látjuk. segítségére lehetünk a párttagoknak és talán a közvéleménynek is. Akik =, pártba léptek, többségükben szándékaik szerint, többet akartak tenni a társadalomért, országunkéit. nemzetünkért Nagyobb részük azért vállalta a többletmunkát. a társadaim; feladatokat, mert hitt abban hogy a nép szellemiekben és anyagiakban gyarapodhat.

hogy amit tesz, az az emberek javát szolgálja. Hibásak-é. s ha :gen. hol hibáztak ezek a párttagok, ezek a pártszervezetek? Mi a hiba okát abban látjuk, hogy a párt szervezetei hagyták, hogy a vezetés eltávolodjék a realitásoktól és tagjaiktól. Hagyták, hogy a párt politikai gyakorlatában a demokrácia visszaszoruljon, a bürokratikus centralizmus pedig elterebélyesedjen, eluralja mozgalmunkat. Hagytuk, hogv először a vita. majd a vitaszellem is eltűnjön a oártélet- bőL Ennek következménve hogy felszínre sem kerülhettek azok a nézetek, amelvek már idejekorán jelezték a szocializmus elterjedt modelljének alapvető hibáit, maid életképtelenségét. Ennek következménve. hogv a párt egésze, de a társadalom tagjai sem ismerhették meg az ország valódi helyzetét. így a gondolt feltornyosulva mára mély erkölcsi. gazdasági, politika válságot idéztek elő. Ha a pán tagjai továbbra is igényt tar« tanak arra, hogy az MSZMP az emberek bizalmából vezető pártként működjék ezeknek a hibáknak az okait keli a politikai gyakorlatból száműznie, s garanciákat teremtenie a visszarendeződés ellen

A megújulásról. Egyre világosabb. hogv a korábbi la pásztalatok. de a társadalmi gazdasági, politikai változások alapján is csak egy önmagát meghaladni, baloldal politikai párttá átalakulni képes MSZMP lehet esélve? t többpártrendszer viszonya között a társadalom bizalmá ra. a bizalom révén a nemzet- kibontakozás vezetésére.

A megújulásnak tartalmá ban ki kell terjednie a pár- belső életére, a párt és a társadalom kapcsolataira a pár- és a politikai intézménvrend szer viszonyának ndikáli- megváltoztatására. Ebbe bele tartozik, hogv a pártnak á’ kell rendeznie erőit a települések politikai közéletének