Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
1989. JÜNIUS 20., KEDD 3 Népfrontvélemény június 16-éról Mindenkit foglalkoztat SZÁJTÁTVA Már van... Dühöng a termelöszövetké- zeti gépészeti ágazatvezető. Dühöng, holott örülnie kellene. Örülnie, mert hiszs: . szemben a korábbi évekkel, most nem lehet különösebb panaszuk az alkatrészellátásra. Hiánycikkek persze szerepelnek az anyagbeszerzők listáin, ilyenek nélkül talán már-már unalmas, örömtelen lenne a munkájuk. Mekkora öröm rálelni valahol valamelyik hiánycikkre: van! A jellemzőbb most már mégis az, hogy van alkatrész. Csák éppen: mennyiért?! S ez az oka az ágazatvézető dühöngésének. Szakember. Nyilván, ez a baj, Há ugyanis nem lenne ismerője a gyártás rejtelmeinek. akkor ódzkodás nélkül elfogadná: ami tegnap még száz forintba került, annak az ára most már kétszáz, ö viszont ódzkodik, értetlenkedik, mert hiszen lehetetlen ... Lehetetlen, hogy filléres tömegárukért most már százas bankókkal kelljen fizetni. Némely holmiért már-már any- nyit kérnek — például eke- és más csavarokén —, mintha aranyból, de legalábbis ezüstből készítenék a gyártók. Amint most már az sem ritkaság, ha a tavalyi árhoz mérten egy-egy alkatrész — például az erőgépekhez a különböző levegő- és olajszűrő — háromszor, hatszor (!) any- nyiba kerül. Igen. van olyan Is, ami hatszor annyiba ... Nevetséges, mondja a fő ágazatvezető. All szájtátva az ember, mert várná a kacagást, helyette azonban dühös méltatlankodást hall. Miféle furcsa cse rebere ez? Miért ez az elégedetlenség? Hiszen örülni kellene, hogy végre van ez is. az is, nem hiánycikk, kapható. Érdemes olyan sekély- séggel bíbelődni, hogy menynyiért kapható? Mire vezet ez a dühös aggodalmaskodás? Majd annyival drágábban adják a maguk termékeit, amennyivel az alkatrészek drágábbak lettek ... A fogyasztó, a vásárló meg miért is dühöngene? Hiszen annyi a pénze, azt sem tudja, mire költse el... MOTTÓ Várják az érdeklődőket ................—*""1 I. 1 , ■> I* R eformműhelyek találkozója A Pest megyében működő reformműhelyek találkozóját 1989. június 27-én 17.00 órakor rendezik a megyei pártházban. A fórumon a megyei pártértekezlet előkészítésének szervezeti kérdései szerepelnek. Várják a mozgalom tagjait és az érdeklődőket. További felvilágosítást Pólyák László ad az 552-493-as telefonszámon. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ügyvezető elnöksége hétfői ülésén napirenden kívül értékelte a Nagy Imre és mártírtársai temetésének eseményeit. Kukorelli István ügyvezető elnök az ülés szünetében elmondta: a népfrontmozgalomból is több tízezren vettek részt a Hősök terén megrendezett végső tisztelet- adáson, s országszerte milliók kísérték figyelemmel a gyászszertartást. Magyarországon mindenkit foglalkoztat az, mennyiben szolgálta ez a történelmi léptékű ünnep a nemzeti megbékélést, azt, amit kifejezetten célul tűztek a politikai erők, így a népfrontParlamenti frakció megalakítását kezdeményezte a Vállalkozók Országos Szövetsége, amely elengedhetetlennek tartja a társadalmi környezet átformálását, és ebben politikai eszközöket is igénybe vesz — összegezte a VOSZ véleményét Palotás János elnök. Elmondotta, ma még a szabályozók egy része gátat szab a magán- és társas vállalkozások kibontakozásának, és jóllehet, a kormányzat többször kifejezésre juttatta, hogy a gazdaság fellendítésében számít a vállalkozókra — egyelőre vajmi kevés történt ennek érdekében. Mivel a vállalkozói érdekvédelem sajátos terület, amelynek a törvény- hozásban is tükröződnie kell, a VOSZ szükségesnek tartja az' Ors2ággyüI£sejj belül egy vállálkíjzó’i frakció fétréhözá- sát. Ilyen értelmű felhívást juttatott el 'legutóbb a képviselőkhöz. Jelenleg 35 ezer társas vállalkozás működik az országban, s ez a mintegy félmillió ember sajátos érdekeinek képviseletét igényli. A VOSZ ezt a szerepet önállóan nem tudja, nem is akarja betölteni, ugyanakkor számít arra, hogy felméréseit, jelzéseit, igényeit figyelembe veszik a szabályozók alakításánál, a gazdasági-társadalmi közeg formálásánál. Méltánytalannak tartja például, hogy a vállalkozások kibontakoztatásáról a kormány tárgyalt a szakszervezettel, a Magyar Gazdasági mozgalom is. Nagy Imrének, és társainak temetése ennek az elvárásnak megfelelt, hiszen nemzetközileg is bizonyítottuk: a magyar nép érett a nagy politikai tömegdemonstrációra. Hozzá kell tenni azonban, hogy a szélsőséges megnyilvánulások sokakban félelmet is keltettek. Véleményük szerint éppen a népfrontmozgalomnak kell jeleznie, hogy ezek a megnyilatkozások — elsősorban a szov- jetellenesség és az antikom- munizmus tettenérése — rontják a nemzeti megbékélés, a békés átmenet esélyeit. E disz- szonáns hangokat a mozgalom elutasítja. Kamarával, sőt az ellenzékkel is, és az Országos Érdekegyeztető Tanács is napirendjére tűzte a témát, viszont éppen a Vállalkozók Országos Szövetségének a véleményét nem kérte. Holott a' VOSZ időről időre készít felméréseket, elemzéseket a gazdasági szabályozók hatásairól, és tiltakozik a méltánytalan intézkedések ellen, javaslatot téve azok megoldására. Nem azt várja, hogy a kormányzat a VOSZ javaslatait fogadja el, de azt igen, hogy azokat legalább mérlegelje. Néhány konkrét példával alátámasztva: a tavalyitól eltérő készletelszámolás miatt a vállalkozóknak idei jövedelmüktől független, súlyos adóterhet kell elviselniük. Ez amellett, hogy méltánytalan, . nemegyszer a,, vállalkozás létét fenyegeti. Emellett bizalmatlanságot is okoz, mert egy tavalyi kedvezmény „eredménye”. Ugyancsak méltánytalan, hogy a társasvállalkozások döntő többsége, vagyis a pjt-k, gmk-k, betéti, közkereseti társaságok a kifizetett bér után, annak összege bármilyen magas is, 43 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetnek, ám az ezért kapott szolgáltatás ezzel nincs arányban. Ugyanis, amikor a vállalkozó a szolgáltatást — táppénzt — igénybe veszi, maximálisan 240 ezer forintos jövedelmet vesznek alapul, bármekkora is volt a befizetett járulék összege. Hallatják hangjukat a vállalkozók Még gátolnak a szabályozók színtereire, korszerűsítenie kell felépítését, demokratizálnia tagjai, szervezetei működését. Biztosítani kell többek között a párton belüli platíormsza- badságot, a kisebbségi vélemény érdemi kezelését, rendszeresíteni a pártszavazás, a párttestületek delegálás útján történő kialakítását. Döntőnek érezzük, hogy a párt ideológiai alapon szerveződő pártból politikai párttá, programpárttá váljon, amely soraiba fogadja mindazokat a személyeket, ckik a fennálló társadalmi rendszer — a szocializmus — keretei közt kívánják nemzetünk felemelkedését segíteni. A pártba kerülésnek világnézeti megkötöttségei nem lehetnek. Az igy megújuló MSZMP-nek új, biztosabb alapokra kell helyeznie. néhány esetben újra kell teremtenie kapcsolatait a társadalom különböző rétegeivel, csoportjaival, s politikai érdekéiket feltárva, érvényésít- ve kell magát hitelessé tennie, elfogadtatnia. Különösen fontosnak látjuk a.szorosabb kapcsolatot az ifjúsággal, amelv- nek érdekében a párt részéről lényeges kezdeményezésekre van szükség. Ide tartozik az MSZMP és az új politikai szerveződések. pártok viszonya. Nem lehet eredményes az MSZMP megújuló politikája, ha ezeket a pártokat, szervezetéket nem tekinti az érdektagolt társadalom természetes részének. Így pedig kizárólag az egyenjogúságon, a vitára és tárgyalásra való készségen alapuló viszonyt látunk elfogadhatónak az MSZMP szervei részéről. A gödöllői városi pártbizottság magatartását eddig is jórészt ez a’felfogás jellemezte. Ennek a magatartásnak és szemléletnek azonban erősödnie kell, dominánssá kell válnia. A választásokról. Gödöllő és Isaszeg választópolgárai — a képviselői hely megüresedé- se miatt — már ez év nyarán, az Időközi választásokon is kifejezhetik véleményükét a képviselőjelöltekkel kapcsolatban. Bár az időközi választások a változtatásra érett régi választójogi törvény alapján zajlanak, mégis magukban hordozzák a pártok és különböző érdekcsoportok megméretésének lehetőségét. Az előkészületek során a választókerületben 9-10 jelölt mérkőzésére lehet számítani. Az MSZMP felkészülése erre az erőpróbára két síkon folyt. A lehető legszélesebb körből igyekeztünk jelölteknek alkalmas személyeket keresni, hangsúlyozottan nem csak a párttagok köréből. A vállalkozó kedv, a közmegítélés azonban mégis három párttag esetében esett egybe. A párt korábbi gyakorlatából eltérően nem szűk körben, nemcsak a párton belüli megítélésre hagyatkozva, hanem a közvélemény, a nyilvánosság segítségével — úgynevezett elő-jelö- lőgyűléseken — választottuk ki a legalkalmasabbnak minősített jelöltet. Az előkészítő munka másik fontos eleme volt, hogy szövetségeseket keressünk az időközi választásokra. Ezt abból a megfontolásból tettük, hogy bizonyára működnek a városban és Isaszegen is olyan társadalmi szervezetek, érdekcsoportok, amelyeknek nem mindegy, kik lesznek a jelöltek, milyen a programjuk, s minderről nem csak a szavazás napján szeretnének dönteni. Kezdeményezésünket nyilvánosságra hozva végül is az MSZMP gödöllői és isaszegi szervezetei mellett a Gödöllői Gépgyár szakszervezeti bizottsága. a MTESZ városi intézőbizottsága, valamint a pedagógusok városi szakszervezeti bizottsága vállalkozott a választási szövetségben való együttműködésre. Közös fellépésünk tapasztalatai eddig kedvezőek. Plakátjaink, szórólapjaink érdeklődést váltanak ki az emberek körében. Külön is említést érdemel, hogy erőfeszítéseket, kezdeményező lépéseket tettünk, hogy a „felemás” választási szabályok ellenére a választások korrekt keretek között, tisztán, szabadon és demokratikusan folyjanak. Éppen ezért visszahívtuk a ma is érvényes mandátummal rendelkező választási elnökségből három párttagunkat, így teremtve meg egy új összetételű szerv kialakításának lehetőséJELENTÉSEK A MÁLNAFRONTRÓL Háborúzunk? Lapunk első és harmadik oldalán összeállítást olvashatnak a málnaháború idei híreiről. A nyilatkozatok és vélemények, úgy hiszem, sokakban keltenek hiányérzetet. Bennünk is. A minisztérium, a külkereskedelem és a felvásárlók az igazságnak csak az egyik, a nekik tetsző felével ismertetik meg az olvasót. Nem szólnak arról, hogy a szerintük véletlenül, mindenféle tisztességtelen szövetség, összebeszélés nélkül egyszerre és szinte kivétel nélkül fizetett 45 forintos ár nem fedezi i málnatermesztés költségeit sem. Magabiztos informátoraink most a szerződésekre hivatkoznak. Arról azonban egy szó sem esik, hogy a málnatermesztőkkel még sohasem kötöttek tisztességes szerződést. Olyat, amelyben a felek kölcsönös kötelezettségeiről, az esetleges kártérítésről lett volna szó. Ezes az okiratok ugyanis diktátumok, amelyekben a valóságos szerződés minden fontos kelléke hiányzik./ Éppen ezért a felvásárlón sem vették sohase komolyan. A nyilatkozatok arról sem informálnak, hogy az idei mesterségesen leszorított felvásárlási ár, a2 ugyanígy előidézett ládahiány, az átvétellel kapcsolatos huzavonák — véleményünk szerint — idén csak a termelőknek hosszabb távon maguknak a felvásárlóknak, "az egész" gazdaságnak is súlyos karokat okozhatnak. A málna és a többi bogyós gyümölcs ugyanis évek óra biztos profitot biztosító ter- melvényünk. Arról pedig miért is tájékoztatnának, hogy az nem igazi háború, amikor csak az egyik félnek van fegyvere. Most ugyanis a kisember nem tud visszalőni. Legfeljebb nem szed. nem telepít több málnát., S ha így lesz. annak levet — málnaszörp helyett — szintén maga fogja meginni. Cs. A. gét. Javaslatunkra az elnökségbe az ellenzéki kör és az MSZMP 2—2 főt, míg a Hazafias Népfront városi bizottsága 1 főt delegált. Ugyanígy állnának fel a 16 szavazókörben tevékenykedő szavazatszedő bizottságok is. Megítélésünk szerint így biztosítható a választás tisztaságának legmegfelelőbb kontrollja. Felvetődött az ellenzéki kör részéről, hogy a választókerületben az MSZMP esetleg megakadályozhatja az ellenzék jelöltjének szavazólapra kerülését. Ezért kérték a városi pártszerveket, erre ne törekedjenek. A kérdés egyébként már korábban és bennünk is felvetődött. A párt maga is fontosnak tartja ugyanis, hogy az időközi választásokon megismerheti a több mint 27 000 választópolgár véleményét. Nem érdekünk tehát és így nem is törekszünk arra, hogy már a jelölőgyűlések taktikai harcában kiessenek a valóban politikai alternatívát kínáló jelöltek, így az állampolgárok választási lehetősége csorbuljon. E cikk megírására az késztetett bennünket, hogy közreadjuk nézeteinket. felfogásunkat a ma na- gvon is idjszerű kérdésekről, gyorsítsuk a megújulás folyamatát. Ám kapni is szeretnénk. Ha tehát más véleményeket, eltérő álláspontokat is megismerhetünk a megyéből, örömmel vesszük. Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára Egy kis reménység Az évszázad elején kezdődött ennek a zamatos, finom gyümölcsnek a karrierje. Azt mesélik Nagymaroson, hogy a két világháború közötti időben a szőlő mellett ez volt itt a családok fő bevételi forrása. Német és magyar hajóállomása volt a községnek. Az előbbitől Bécsbe szállították a friss gyümölcsöt, amely a berakodás utáni napon már a bécsi piacon mosolygott a vevőkre. A másik pontról indult a kofahajó Budapestre. A két állomás valamikor a húszas évek derekán szűnt meg az öregek emlékezete szerint. Pedig jó lenne, ha manapság is indulhatnának innét járatok. Nem biztos, hogy a saját ízlésünkhöz kell igazodni — állítják a konzervgyári szakemberek. Lehet, hogy más országban a kisebb cukortartalmú, kevésbé édes gyümölcsök a kelendőbbek. És persze az olcsóbbak, mint minden időben. Állítólag ennek tulajdonítható ma, hogy a tavalyihoz képest zuhanásszerűen alacsony a málna ára. És ráadásul az egész Dunakanyarban olyan egyforma, mintha összebeszéltek volna az átvevők. Az első osztályúért negyvenet adnak, a törött, lémálnáért harmincat. Ettől alig tapasztalható eltérés. — Szóval, nagyon kevés pénz ez ennyi munkáért — szorongatja kezében a pár darab százast egy idős asszony is. Pedig neki évente ez a kis darab föld a reménysége itt Nagymaros határában. — Tudja, volt egy beteg fiam — magyarázza. — Miatta nem állhattam munkába, s most nincs nyugdíjam. Az Erdei Termék Vállalat munkatársa itt fogadja az évente jelentkező partnereket. — Kezdet ez még, nem a csúcs ideje — mondja, de ennél többet nem árul el, mert erre nem ö az illetékes. Az út mentén sorakoznak a konkurenciának tekintett gazdasági szervezetek átvevői. Egyelőre Ocskay Elvirának sincs még sok dolga. Ö a gödi Duna Menti Termelőszövetkezetnek vásárol napjában 13—18 óra között. Kilónként 40 forintot ad a konzervminőségű málháért, amit aztán a szövetkezet ad tovább valamelyik nagyüzemnek. Bonifert Gyuláról azt tartják: málnakirály. Apa és fiai kis családi szövetkezetében összesen vagy ezer négyszögölön termelik £ piros bogyókat. Még szőlővel is pótolja a nyugdíjat a szak- tekintélynek elismert, hetvenes évek közelében járó gazda. Itt a kóspallagi elágazásnál, ahol a mérlegről egyenesen az albertirsai termelőszövetkezet hűtökocsijába kerüi a termés, felbecsülhetjük az évtizedek óta összegyűlt termelési tapasztalatokat. Kaári Ferenc és felesége öt éve töltik be itt a vevő szerepét. Látogatásunk napján délig 12 mázsa volt a forgalmuk, előző nap 60 mázsát szállítottak el. Ígérik, itt lesznek, amíg csak a szezon tart Az emberek között ugyanis megindult a találgatás. Azt mondják: azért ilyen alacsony az ár, mert a hűtőházak tele vannak. Nem veszi át az ide: termést a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat sem. Ki tudja, talán marad is majd a tőkén valamennyi, ha már megunják a felvásárlást. Pedig nem is olyan túl jó az idei termés, mint sokan tudni vélik. Ártott a tavalyi szárazság. Az, hogy, tavasszal sem volt sok eső. Mások úgy tudják: az Ipoly mellett hatvan forintot is adnak kilónT ként. No de ahhoz meg benzin kell, odaszállítani. Perich Józscfné mindenesetre úgy gondolja: ezért e pénzért a gurulóst nem érdemes leszedni. Csak hát, a mál- názás, mint errefelé sok helyen, családi hagyomány. Még a nagyapa ültette a töveket, s ha érik ez a piros arany, mindenkit oda vonz a szokás hatalma. K. T. I. Aki tavaly jól járt, az idén ráfizet? Fordult u kocka? A magyar mezőgazdaságot súlyos háborúk dúlják fel, hogy egyebeket ne említsek, min'c a tavalyi tojás-, burgonya- vagy málnaháború. Ez utóbbi most is kísért, bár most egész másként Hogy mennyire fenyeget Damoklész kardja málnaügyben, erről kérdeztem Balogh Tibort, a bernecebaráti Börzsöny Termelőszövetkezet gyümölcstermelési ágazat vezetőjét és Hemela Mihályt, a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatóiát. — Véleményem szerint most nincs málnaháború — mondja Balogh Tibor. — A mostani termés, hasonlóan a kajszihoz, a meggyhez és a ri- bizlihez. igen ígéretesnek látszik. Málna tehát van. Hiszen nemcsak nálunk van jó termés. hanem mindenhol, ígv például Lengyelországban. Jugoszláviában is. Ez azt jelenti. hogy az árak a tavalyihoz képest alacsonyak. • Ha kevés, ha sok a málna, baj van vele. — Ez egy magyar sajátosság. Tavaly a kereskedelmi maffia tevékenysége révén az árak felmentek 70-80 forintra Ennek következtében a kistermelők annak adták el málnájukat. akik többet adtak érte. Azok a termelőszövetkezetek. amelyek mégis megfizették a borsos árat. nem tudták haszonnal értékesíteni a gyümölcsöt. Q Mennyi málna felvásárlását tervezik és mennyit adnak a gyümölcs kilójáért? — Ogy 30 vagon felvásárlását tervezzük. Garantált árral indulunk. Azoktól a kistermelőktől. akikkel szerződést kötöttünk, 50 forintért, akikkel nem szerződtünk. 40 forintért vesszük át a málna kilóját. • Tavaly a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalatot is megviselt» a málnaháború. Ha jó! tudom, 140 vagon átvételét tervezték és mindössze 8 vagont tudtak felvásárolni. — Egyszerűen nem bírtuk az árakat követni — mondja Hemela Mihály —, annál is inkább, mert a szörpárak adottak, behatárolnak bennünket. O Akkor mivel pótolták i hiányt? — Jugoszláviából vásároltunk málnát... • Idén ön szerint mi vár- ható málnaügyben? — Bizonytalan az idei helyzet. Most árösszeomlás várható. A többlettermés miatt az árak jóval alatta lesznek az előző évinek. Szerintem 30—50 forint körül lesz a málna kilója. Ha ezek az árak stabilizálódnak, akkor nem lesz baj. Ellenben, ha a kereslet kisebb lesz. mint i termés, márpedig ez a veszély fenyeget, akkor lényegesebben nagyobb mennyisége: kell majd átvennünk, emiatt az egész termelésünket át kell szervezni. Hadd ne mondjam, mivel jár ez. • Ezt nem teljesen értem. Miért kell önöknek a tervezetten felüli mennyiséget átvenni? — Csak azért, mert nekünk muszáj átvenni a tulajdona* téeszektől. Nekik meg a kistermelőktől. Cl Azoktól a kistermelőktől akik a termelőszövetkezetekkel szerződést kötöttek? — Igen. ® Akkor azok a kistermelők járnak rosszul, akik tavaly jól jártak? — Pontosan. Hiszen tavaly azok jártak jól. akik nem kötöttek szerződést, ezért az idén sem kötöttek, bízván abban hogy a tavalyi szituáció megismétlődik. Csak hát fordult a kocka. Sz. B.