Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám

1989. JÜNIUS 20., KEDD 3 Népfrontvélemény június 16-éról Mindenkit foglalkoztat SZÁJTÁTVA Már van... Dühöng a termelöszövetké- zeti gépészeti ágazatvezető. Dühöng, holott örülnie kelle­ne. Örülnie, mert hiszs: . szemben a korábbi évekkel, most nem lehet különösebb panaszuk az alkatrészellátás­ra. Hiánycikkek persze sze­repelnek az anyagbeszerzők listáin, ilyenek nélkül talán már-már unalmas, örömtelen lenne a munkájuk. Mekkora öröm rálelni valahol valame­lyik hiánycikkre: van! A jel­lemzőbb most már mégis az, hogy van alkatrész. Csák ép­pen: mennyiért?! S ez az oka az ágazatvézető dühöngésé­nek. Szakember. Nyilván, ez a baj, Há ugyanis nem lenne ismerője a gyártás rejtelmei­nek. akkor ódzkodás nélkül elfogadná: ami tegnap még száz forintba került, annak az ára most már kétszáz, ö vi­szont ódzkodik, értetlenkedik, mert hiszen lehetetlen ... Le­hetetlen, hogy filléres tömeg­árukért most már százas ban­kókkal kelljen fizetni. Né­mely holmiért már-már any- nyit kérnek — például eke- és más csavarokén —, mint­ha aranyból, de legalábbis ezüstből készítenék a gyár­tók. Amint most már az sem ritkaság, ha a tavalyi árhoz mérten egy-egy alkatrész — például az erőgépekhez a kü­lönböző levegő- és olajszűrő — háromszor, hatszor (!) any- nyiba kerül. Igen. van olyan Is, ami hatszor annyiba ... Nevetséges, mondja a fő ágazatvezető. All szájtátva az ember, mert várná a kacagást, helyette azonban dühös méltatlanko­dást hall. Miféle furcsa cse rebere ez? Miért ez az elége­detlenség? Hiszen örülni kel­lene, hogy végre van ez is. az is, nem hiánycikk, kap­ható. Érdemes olyan sekély- séggel bíbelődni, hogy meny­nyiért kapható? Mire vezet ez a dühös aggodalmaskodás? Majd annyival drágábban ad­ják a maguk termékeit, amennyivel az alkatrészek drágábbak lettek ... A fo­gyasztó, a vásárló meg miért is dühöngene? Hiszen annyi a pénze, azt sem tudja, mire költse el... MOTTÓ Várják az érdeklődőket ................—*""1 I. 1 , ■> I* R eformműhelyek találkozója A Pest megyében működő reformműhelyek találkozóját 1989. június 27-én 17.00 órakor rendezik a megyei pártház­ban. A fórumon a megyei pártértekezlet előkészítésének szervezeti kérdései szerepel­nek. Várják a mozgalom tag­jait és az érdeklődőket. To­vábbi felvilágosítást Pólyák László ad az 552-493-as tele­fonszámon. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa ügyvezető elnök­sége hétfői ülésén napirenden kívül értékelte a Nagy Imre és mártírtársai temetésének eseményeit. Kukorelli István ügyvezető elnök az ülés szü­netében elmondta: a népfront­mozgalomból is több tízezren vettek részt a Hősök terén megrendezett végső tisztelet- adáson, s országszerte mil­liók kísérték figyelemmel a gyászszertartást. Magyaror­szágon mindenkit foglalkoztat az, mennyiben szolgálta ez a történelmi léptékű ünnep a nemzeti megbékélést, azt, amit kifejezetten célul tűztek a po­litikai erők, így a népfront­Parlamenti frakció meg­alakítását kezdeményezte a Vállalkozók Országos Szövet­sége, amely elengedhetetlen­nek tartja a társadalmi kör­nyezet átformálását, és ebben politikai eszközöket is igény­be vesz — összegezte a VOSZ véleményét Palotás János el­nök. Elmondotta, ma még a sza­bályozók egy része gátat szab a magán- és társas vállalkozá­sok kibontakozásának, és jól­lehet, a kormányzat többször kifejezésre juttatta, hogy a gazdaság fellendítésében szá­mít a vállalkozókra — egye­lőre vajmi kevés történt en­nek érdekében. Mivel a vál­lalkozói érdekvédelem sajátos terület, amelynek a törvény- hozásban is tükröződnie kell, a VOSZ szükségesnek tartja az' Ors2ággyüI£sejj belül egy vállálkíjzó’i frakció fétréhözá- sát. Ilyen értelmű felhívást juttatott el 'legutóbb a képvi­selőkhöz. Jelenleg 35 ezer társas vál­lalkozás működik az ország­ban, s ez a mintegy félmillió ember sajátos érdekeinek képviseletét igényli. A VOSZ ezt a szerepet önállóan nem tudja, nem is akarja betölte­ni, ugyanakkor számít arra, hogy felméréseit, jelzéseit, igényeit figyelembe veszik a szabályozók alakításánál, a gazdasági-társadalmi közeg formálásánál. Méltánytalannak tartja például, hogy a vállalkozások kibontakoztatásáról a kor­mány tárgyalt a szakszerve­zettel, a Magyar Gazdasági mozgalom is. Nagy Imrének, és társainak temetése ennek az elvárásnak megfelelt, hi­szen nemzetközileg is bizo­nyítottuk: a magyar nép érett a nagy politikai tömegde­monstrációra. Hozzá kell ten­ni azonban, hogy a szélsőséges megnyilvánulások sokakban félelmet is keltettek. Vélemé­nyük szerint éppen a nép­frontmozgalomnak kell jelez­nie, hogy ezek a megnyilat­kozások — elsősorban a szov- jetellenesség és az antikom- munizmus tettenérése — ront­ják a nemzeti megbékélés, a békés átmenet esélyeit. E disz- szonáns hangokat a mozgalom elutasítja. Kamarával, sőt az ellenzékkel is, és az Országos Érdek­egyeztető Tanács is napirend­jére tűzte a témát, viszont ép­pen a Vállalkozók Országos Szövetségének a véleményét nem kérte. Holott a' VOSZ időről időre készít felmérése­ket, elemzéseket a gazdasági szabályozók hatásairól, és til­takozik a méltánytalan intéz­kedések ellen, javaslatot téve azok megoldására. Nem azt várja, hogy a kormányzat a VOSZ javaslatait fogadja el, de azt igen, hogy azokat legalább mérlegelje. Néhány konkrét példával alátámasztva: a tavalyitól el­térő készletelszámolás miatt a vállalkozóknak idei jövedel­müktől független, súlyos adó­terhet kell elviselniük. Ez amellett, hogy méltánytalan, . nemegyszer a,, vállalkozás lé­tét fenyegeti. Emellett bizalmatlanságot is okoz, mert egy tavalyi ked­vezmény „eredménye”. Ugyan­csak méltánytalan, hogy a társasvállalkozások döntő többsége, vagyis a pjt-k, gmk-k, betéti, közkereseti tár­saságok a kifizetett bér után, annak összege bármilyen ma­gas is, 43 százalékos társada­lombiztosítási járulékot fizet­nek, ám az ezért kapott szol­gáltatás ezzel nincs arány­ban. Ugyanis, amikor a vál­lalkozó a szolgáltatást — táp­pénzt — igénybe veszi, maxi­málisan 240 ezer forintos jö­vedelmet vesznek alapul, bár­mekkora is volt a befizetett járulék összege. Hallatják hangjukat a vállalkozók Még gátolnak a szabályozók színtereire, korszerűsítenie kell felépítését, demokratizálnia tagjai, szervezetei működését. Biztosítani kell többek között a párton belüli platíormsza- badságot, a kisebbségi véle­mény érdemi kezelését, rend­szeresíteni a pártszavazás, a párttestületek delegálás útján történő kialakítását. Döntőnek érezzük, hogy a párt ideológiai alapon szerve­ződő pártból politikai párttá, programpárttá váljon, amely soraiba fogadja mindazokat a személyeket, ckik a fennálló társadalmi rendszer — a szo­cializmus — keretei közt kí­vánják nemzetünk felemelke­dését segíteni. A pártba ke­rülésnek világnézeti megkö­töttségei nem lehetnek. Az igy megújuló MSZMP-nek új, biz­tosabb alapokra kell helyez­nie. néhány esetben újra kell teremtenie kapcsolatait a tár­sadalom különböző rétegeivel, csoportjaival, s politikai ér­dekéiket feltárva, érvényésít- ve kell magát hitelessé tennie, elfogadtatnia. Különösen fon­tosnak látjuk a.szorosabb kap­csolatot az ifjúsággal, amelv- nek érdekében a párt részéről lényeges kezdeményezésekre van szükség. Ide tartozik az MSZMP és az új politikai szer­veződések. pártok viszonya. Nem lehet eredményes az MSZMP megújuló politikája, ha ezeket a pártokat, szer­vezetéket nem tekinti az ér­dektagolt társadalom termé­szetes részének. Így pedig ki­zárólag az egyenjogúságon, a vitára és tárgyalásra való készségen alapuló viszonyt lá­tunk elfogadhatónak az MSZMP szervei részéről. A gödöllői városi pártbizottság magatartását eddig is jórészt ez a’felfogás jellemezte. Ennek a magatartásnak és szemlé­letnek azonban erősödnie kell, dominánssá kell válnia. A választásokról. Gödöllő és Isaszeg választópolgárai — a képviselői hely megüresedé- se miatt — már ez év nyarán, az Időközi választásokon is ki­fejezhetik véleményükét a képviselőjelöltekkel kapcsolat­ban. Bár az időközi választá­sok a változtatásra érett régi választójogi törvény alapján zajlanak, mégis magukban hordozzák a pártok és külön­böző érdekcsoportok megmé­retésének lehetőségét. Az elő­készületek során a választóke­rületben 9-10 jelölt mérkő­zésére lehet számítani. Az MSZMP felkészülése erre az erőpróbára két síkon folyt. A lehető legszélesebb körből igyekeztünk jelölteknek alkal­mas személyeket keresni, hangsúlyozottan nem csak a párttagok köréből. A vállal­kozó kedv, a közmegítélés azonban mégis három párttag esetében esett egybe. A párt korábbi gyakorlatából eltérően nem szűk körben, nemcsak a párton belüli megítélésre ha­gyatkozva, hanem a közvéle­mény, a nyilvánosság segítsé­gével — úgynevezett elő-jelö- lőgyűléseken — választottuk ki a legalkalmasabbnak minő­sített jelöltet. Az előkészítő munka másik fontos eleme volt, hogy szö­vetségeseket keressünk az idő­közi választásokra. Ezt abból a megfontolásból tettük, hogy bizonyára működnek a város­ban és Isaszegen is olyan tár­sadalmi szervezetek, érdekcso­portok, amelyeknek nem mindegy, kik lesznek a jelöl­tek, milyen a programjuk, s minderről nem csak a szava­zás napján szeretnének dön­teni. Kezdeményezésünket nyil­vánosságra hozva végül is az MSZMP gödöllői és isaszegi szervezetei mellett a Gödöllői Gépgyár szakszervezeti bi­zottsága. a MTESZ városi in­tézőbizottsága, valamint a pedagógusok városi szakszer­vezeti bizottsága vállalkozott a választási szövetségben való együttműködésre. Közös fellé­pésünk tapasztalatai eddig kedvezőek. Plakátjaink, szóró­lapjaink érdeklődést váltanak ki az emberek körében. Külön is említést érdemel, hogy erőfeszítéseket, kezde­ményező lépéseket tettünk, hogy a „felemás” választási szabályok ellenére a választá­sok korrekt keretek között, tisztán, szabadon és demok­ratikusan folyjanak. Éppen ezért visszahívtuk a ma is ér­vényes mandátummal rendel­kező választási elnökségből három párttagunkat, így te­remtve meg egy új összetételű szerv kialakításának lehetősé­JELENTÉSEK A MÁLNAFRONTRÓL Háborúzunk? Lapunk első és harma­dik oldalán összeállítást ol­vashatnak a málnaháború idei híreiről. A nyilatko­zatok és vélemények, úgy hiszem, sokakban keltenek hiányérzetet. Bennünk is. A minisztérium, a külke­reskedelem és a felvásár­lók az igazságnak csak az egyik, a nekik tetsző felé­vel ismertetik meg az ol­vasót. Nem szólnak arról, hogy a szerintük véletlenül, min­denféle tisztességtelen szö­vetség, összebeszélés nél­kül egyszerre és szinte ki­vétel nélkül fizetett 45 fo­rintos ár nem fedezi i málnatermesztés költségeit sem. Magabiztos informáto­raink most a szerződések­re hivatkoznak. Arról azonban egy szó sem esik, hogy a málnatermesztők­kel még sohasem kötöt­tek tisztességes szerződést. Olyat, amelyben a felek kölcsönös kötelezettségei­ről, az esetleges kártérí­tésről lett volna szó. Ezes az okiratok ugyanis diktá­tumok, amelyekben a va­lóságos szerződés minden fontos kelléke hiányzik./ Éppen ezért a felvásárlón sem vették sohase komo­lyan. A nyilatkozatok arról sem informálnak, hogy az idei mesterségesen leszorí­tott felvásárlási ár, a2 ugyanígy előidézett láda­hiány, az átvétellel kap­csolatos huzavonák — vé­leményünk szerint — idén csak a termelőknek hosszabb távon maguknak a felvásárlóknak, "az egész" gazdaságnak is súlyos ka­rokat okozhatnak. A mál­na és a többi bogyós gyü­mölcs ugyanis évek óra biztos profitot biztosító ter- melvényünk. Arról pedig miért is tá­jékoztatnának, hogy az nem igazi háború, amikor csak az egyik félnek van fegyvere. Most ugyanis a kisember nem tud vissza­lőni. Legfeljebb nem szed. nem telepít több málnát., S ha így lesz. annak levet — málnaszörp helyett — szintén maga fogja meg­inni. Cs. A. gét. Javaslatunkra az elnök­ségbe az ellenzéki kör és az MSZMP 2—2 főt, míg a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága 1 főt delegált. Ugyanígy állnának fel a 16 szavazókör­ben tevékenykedő szavazat­szedő bizottságok is. Megítélé­sünk szerint így biztosítható a választás tisztaságának leg­megfelelőbb kontrollja. Felvetődött az ellenzéki kör részéről, hogy a választókerü­letben az MSZMP esetleg megakadályozhatja az ellen­zék jelöltjének szavazólapra kerülését. Ezért kérték a vá­rosi pártszerveket, erre ne törekedjenek. A kérdés egyéb­ként már korábban és ben­nünk is felvetődött. A párt maga is fontosnak tartja ugyanis, hogy az időközi vá­lasztásokon megismerheti a több mint 27 000 választópol­gár véleményét. Nem érde­künk tehát és így nem is törekszünk arra, hogy már a jelölőgyűlések taktikai harcá­ban kiessenek a valóban poli­tikai alternatívát kínáló jelöl­tek, így az állampolgárok vá­lasztási lehetősége csorbuljon. E cikk megírására az késztetett bennünket, hogy közreadjuk né­zeteinket. felfogásunkat a ma na- gvon is idjszerű kérdésekről, gyor­sítsuk a megújulás folyamatát. Ám kapni is szeretnénk. Ha te­hát más véleményeket, eltérő ál­láspontokat is megismerhetünk a megyéből, örömmel vesszük. Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára Egy kis reménység Az évszázad elején kezdő­dött ennek a zamatos, finom gyümölcsnek a karrierje. Azt mesélik Nagymaroson, hogy a két világháború közötti idő­ben a szőlő mellett ez volt itt a családok fő bevételi forrá­sa. Német és magyar hajóál­lomása volt a községnek. Az előbbitől Bécsbe szállították a friss gyümölcsöt, amely a be­rakodás utáni napon már a bécsi piacon mosolygott a ve­vőkre. A másik pontról in­dult a kofahajó Budapestre. A két állomás valamikor a hú­szas évek derekán szűnt meg az öregek emlékezete szerint. Pedig jó lenne, ha manapság is indulhatnának innét jára­tok. Nem biztos, hogy a saját íz­lésünkhöz kell igazodni — ál­lítják a konzervgyári szakem­berek. Lehet, hogy más or­szágban a kisebb cukortartal­mú, kevésbé édes gyümölcsök a kelendőbbek. És persze az olcsóbbak, mint minden idő­ben. Állítólag ennek tulajdo­nítható ma, hogy a tavalyi­hoz képest zuhanásszerűen alacsony a málna ára. És rá­adásul az egész Dunakanyar­ban olyan egyforma, mintha összebeszéltek volna az átve­vők. Az első osztályúért negy­venet adnak, a törött, lémál­náért harmincat. Ettől alig ta­pasztalható eltérés. — Szóval, nagyon kevés pénz ez ennyi munkáért — szorongatja kezében a pár da­rab százast egy idős asszony is. Pedig neki évente ez a kis darab föld a reménysége itt Nagymaros határában. — Tudja, volt egy beteg fi­am — magyarázza. — Miat­ta nem állhattam munkába, s most nincs nyugdíjam. Az Erdei Termék Vállalat munkatársa itt fogadja az évente jelentkező partnereket. — Kezdet ez még, nem a csúcs ideje — mondja, de en­nél többet nem árul el, mert erre nem ö az illetékes. Az út mentén sorakoznak a konku­renciának tekintett gazdasági szervezetek átvevői. Egyelőre Ocskay Elvirának sincs még sok dolga. Ö a gödi Duna Menti Termelőszövetkezetnek vásárol napjában 13—18 óra között. Kilónként 40 forintot ad a konzervminőségű mál­háért, amit aztán a szövetke­zet ad tovább valamelyik nagyüzemnek. Bonifert Gyuláról azt tart­ják: málnakirály. Apa és fiai kis családi szö­vetkezetében összesen vagy ezer négyszögölön termelik £ piros bogyókat. Még szőlővel is pótolja a nyugdíjat a szak- tekintélynek elismert, hetve­nes évek közelében járó gaz­da. Itt a kóspallagi elágazás­nál, ahol a mérlegről egyene­sen az albertirsai termelőszö­vetkezet hűtökocsijába kerüi a termés, felbecsülhetjük az évtizedek óta összegyűlt ter­melési tapasztalatokat. Kaári Ferenc és felesége öt éve töltik be itt a vevő sze­repét. Látogatásunk napján délig 12 mázsa volt a forgal­muk, előző nap 60 mázsát szállítottak el. Ígérik, itt lesz­nek, amíg csak a szezon tart Az emberek között ugyanis megindult a találgatás. Azt mondják: azért ilyen alacsony az ár, mert a hűtőházak tele vannak. Nem veszi át az ide: termést a Szobi Gyümölcsfel­dolgozó Közös Vállalat sem. Ki tudja, talán marad is majd a tőkén valamennyi, ha már megunják a felvásárlást. Pe­dig nem is olyan túl jó az idei termés, mint sokan tudni vélik. Ártott a tavalyi szá­razság. Az, hogy, tavasszal sem volt sok eső. Mások úgy tudják: az Ipoly mellett hat­van forintot is adnak kilónT ként. No de ahhoz meg benzin kell, odaszállítani. Perich Józscfné minden­esetre úgy gondolja: ezért e pénzért a gurulóst nem érde­mes leszedni. Csak hát, a mál- názás, mint errefelé sok he­lyen, családi hagyomány. Még a nagyapa ültette a töveket, s ha érik ez a piros arany, mindenkit oda vonz a szokás hatalma. K. T. I. Aki tavaly jól járt, az idén ráfizet? Fordult u kocka? A magyar mezőgazdaságot súlyos háborúk dúlják fel, hogy egyebeket ne említsek, min'c a tavalyi tojás-, burgo­nya- vagy málnaháború. Ez utóbbi most is kísért, bár most egész másként Hogy mennyire fenyeget Damoklész kardja málnaügyben, erről kérdeztem Balogh Tibort, a bernecebaráti Börzsöny Ter­melőszövetkezet gyümölcster­melési ágazat vezetőjét és Hemela Mihályt, a Szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatóiát. — Véleményem szerint most nincs málnaháború — mond­ja Balogh Tibor. — A mosta­ni termés, hasonlóan a kaj­szihoz, a meggyhez és a ri- bizlihez. igen ígéretesnek lát­szik. Málna tehát van. Hiszen nemcsak nálunk van jó ter­més. hanem mindenhol, ígv például Lengyelországban. Ju­goszláviában is. Ez azt jelen­ti. hogy az árak a tavalyihoz képest alacsonyak. • Ha kevés, ha sok a málna, baj van vele. — Ez egy magyar sajátos­ság. Tavaly a kereskedelmi maffia tevékenysége révén az árak felmentek 70-80 forintra Ennek következtében a kis­termelők annak adták el mál­nájukat. akik többet adtak érte. Azok a termelőszövetke­zetek. amelyek mégis megfi­zették a borsos árat. nem tud­ták haszonnal értékesíteni a gyümölcsöt. Q Mennyi málna felvásárlá­sát tervezik és mennyit ad­nak a gyümölcs kilójáért? — Ogy 30 vagon felvásár­lását tervezzük. Garantált ár­ral indulunk. Azoktól a kis­termelőktől. akikkel szerző­dést kötöttünk, 50 forintért, akikkel nem szerződtünk. 40 forintért vesszük át a málna kilóját. • Tavaly a Szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalatot is megviselt» a málnaháború. Ha jó! tudom, 140 vagon átvételét tervezték és mindössze 8 vagont tudtak felvásárolni. — Egyszerűen nem bírtuk az árakat követni — mondja Hemela Mihály —, annál is inkább, mert a szörpárak adottak, behatárolnak ben­nünket. O Akkor mivel pótolták i hiányt? — Jugoszláviából vásárol­tunk málnát... • Idén ön szerint mi vár- ható málnaügyben? — Bizonytalan az idei hely­zet. Most árösszeomlás vár­ható. A többlettermés miatt az árak jóval alatta lesznek az előző évinek. Szerintem 30—50 forint körül lesz a mál­na kilója. Ha ezek az árak stabilizálódnak, akkor nem lesz baj. Ellenben, ha a ke­reslet kisebb lesz. mint i termés, márpedig ez a ve­szély fenyeget, akkor lényege­sebben nagyobb mennyisége: kell majd átvennünk, emiatt az egész termelésünket át kell szervezni. Hadd ne mondjam, mivel jár ez. • Ezt nem teljesen értem. Miért kell önöknek a terve­zetten felüli mennyiséget át­venni? — Csak azért, mert nekünk muszáj átvenni a tulajdona* téeszektől. Nekik meg a kis­termelőktől. Cl Azoktól a kistermelőktől akik a termelőszövetkezetek­kel szerződést kötöttek? — Igen. ® Akkor azok a kisterme­lők járnak rosszul, akik ta­valy jól jártak? — Pontosan. Hiszen tavaly azok jártak jól. akik nem kö­töttek szerződést, ezért az idén sem kötöttek, bízván ab­ban hogy a tavalyi szituáció megismétlődik. Csak hát for­dult a kocka. Sz. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom