Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

2 . 1983. JÜNIUS 28., SZERDA Horn Gyula külügyminiszter további vezető osztrák politikusokkal találkozott Bécsben kedden, hivatalos ausztriai látogatásának zárónapján. A A Szovjetunió kész közvetíteni abban a konfliktusban, amely az ankarai és a szófiai kormány között ala­kult ki a Bulgáriában élő török nemzetiségűek tömeges kivándorlása miatt — kö­zölte Albert Csernisev ankarai szpvjet nagykövet, aki a hét végén Szófiában járt és tárgyalt a bolgár vezetőkkel. A Interkomp elnevezéssel szovjet—nyugatnémet vegyes vállalat alakult személyi számítógépek gyártására, s 1995-re már évi 100 ezer da­rabot állítanak elő az elsősorban tervezőknek, közgazdászoknak és termelésirányítók­nak szánt termékekből. A George Bush amerikai elnök keddi sajtóértekezletén kije­lentette: az Egyesült Államok bátorítani fogja a lengyelországi és magyarországi re­formokat, amennyire csak lehet, és felajánl majd bizonyos gazdasági támogatást, azonban nincs szükség eltúlzott biztatásra és ígéretekre, arra, hogy az embereket olyan politikai tevékenységre ösztönözzék, ami elnyomáshoz vezethet. A Kedden es­te megérkezett Moszkvába Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke és ma délelőtt találkozik Mihail Gorbacsovval, majd Magnyi- togorszkba utazik a város létesítésének 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségekre. A Görögországban a kommunisták vezette baloldali blokk kedden elutasította Andreasz Papandreu Pánhellén Szocialista Mozgalmának koalíciós ajánlatát azzal, hogy a kommunisták a „lehető legszélesebb” kormánykoalíció kialakítását szeretnék ei- émi. A Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke kedden Szófiá­ban fogadta Pjotr Lusev hadseregtábornokot, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főparancsnokát, akivel az egyesített fegyveres erők korszerűsíté­sének kérdéseiről tárgyalt. A Tekintettel a küldöttek nagy aktivitására, a kormány személyi összetételéről szerdán folytatódik a vita a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa mostani ülésszakán, mert a két ház együttes ülésén elfogadták ugyan a miniszterelnök előterjesztését a kormány átszervezésének elveiről, de a személyi ja­vaslatok közül hatot — a szovjet állam történetében először — elutasítottak. Horn Gyula befejezte ausztriai látogatását Kiegyensúlyozott kapcsolatok Horn Gyula külügyminisz­ter kedden, hivatalos auszt­riai látogatásának zárónapján először Josef Riegler alkan- cellárral tartott megbeszélést a becs—budapesti világkiállí­tás előkészítéséről. Horn Gyu­la az osztrák kormányfő he­lyettesének támogatását kér­te ahhoz, hogy a magyar me­zőgazdasági export kedvezőbb feltételekhez jusson az auszt­riai piacon. Riegler, aki ko­rábban mezőgazdasági minisz­ter volt, s nemrég vette át -az-.Osztrák- Néppárt ..elnöki, valamint a kormány alkan- CeHári tisztségét, közölte, hogy új minőségébein is min­dent meg kíván tenni' a két­oldalú kapcsolatok bővíté­séért. J Ezután Horn Gyula és kí­sérete a parlamentben talál­kozott Rudolf Pöderrel, a nemzeti tanács — a képvise­lőház — elnökével és az oszt­rák parlamenti pártok képvi­selőjének egy csoportjával. A délelőtti program azzal a látogatással fejeződött be, amelyet a magyar külügymi­niszter Kurt Waldheim köz- társasági elnöknél tett. Az osztrák államfő nagy érdek­lődést mutatott a magyaror­szági demokratikus változá­sok iránt. Mindkét politikus kiemelte annak fontosságát, hogy a két ország közötti utasforgalom erősen kibővült, és a magyar—osztrák lakos­sági kapcsolatok kiegyensú­lyozottakká váiltak. Kora délután Horn Gyula megtekintette a magyar—oszt­rák világkiállítás leendő bé­csi helyszínét, a Duna-torony és a nemzetközi konferencia­palota közötti folyóparti tér­séget. Késő délután Horn Gyula és Alois Mock külügyminiszterek sajtótájékoztatót tartottak Sop­ronban. A magyar külügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy bécsi megbeszélésein a következő témák foglalták el a legfontosabb helyet: a kétolda­lú áruforgalom növekedését segítő közös intézkedések, a magyar nemzetközi — főként gazdasági — törekvések oszt­rák támogogatása, valamint a két ország együttműködése a lakossági kapcsolatok, a köl­csönös utasforgalom további könnyítésében. Az osztrák partnerekkel megállapodtak új közlekedési egyezmény előké­szítésében, továbbá három új határátkelőhely létrehozásá­ban. További kérdésekre válaszol­va Horn Gyula többek között kijelentette: teljesen irreálisak azok a találgatások, hogy Ma­gyarország ki akarna lépni a Varsói Szerződésből, ezt ma Magyarországon egyetlen ko­moly politikai erő sem kíván­ja. Rámutatott, hogy a VSZ meghatározott történelmi hely­zetben jött létre, ugyanígy megfelelő történelmi helyzet szükséges feloszlatásához, és amíg létezni fog, Magyarország tagja marad. A miniszter beszélt George Bush amerikai elnök közelgő magyarországi látogatásáról is. Alois Mock a kérdésekre adott feltételei során többek között hangsúlyozta: osztrák vélemény szerint a magyar demokratizálás kedvezőbb fel­tételeket teremt a kétoldalú együttműködésre is, ezért ért­hető 'ük iránta Ausztriában fheghyilvánuló bizalom. A nagymarosi beruházás témáját érintve leszögezte, hogy Auszt­ria tiszteletben fogja tartani az építkezésről hozandó végleges magyar döntést, Magyarország pedig ugyancsak tiszteletben kívánja tartani az osztrák vál­lalatokkal kötött szerződéseket és az áramszállítási megállapo­dást. SitráikhuHám Franciaországban Kedden egynapos figyel­meztető sztrájkot tartottak Párizsban a nyomdászok és eltűntek az utcákról az orszá­gos napilapok. A sztrájkot el­rendelő CGT szakszervezet felhívta a kiadókat és a lap­tulajdonosok szövetségét, hogy mihamarabb kössék meg a szerződéseket a nyomdák ter­vezett korszerűsítéséről és szerkezeti átalakításairól. A munkabeszüntetéssel tulajdon­képpen a párizsi lapelőállítás nagy korszerűsítési hullámá­ban végrehajtott létszámcsök­kentések ellen tiltakoznak. Párizsban a hét elején fo­kozódott a bölcsődei dolgozók bérkövetelő munkabeszüntető mozgalma és átterjedt a má­sodik legnagyobb városra, Marseille-re is. Párizsban már csaknem egy hónapja kezdő­dött a sztrájk, amely jelenleg az óvónők és kisegítők 54 szá­zalékára terjed ki. A párizsi repülőtereken a föl­di személyzet egy része szün­tette be a munkát. Az Országgyűlés első napja Az EK-csúcs nyilatkozata Kelet-Európáról Elismerés és aktív támogatás Az Európai Közösségek Ta­nácsa tevőlegesen támogatja azokat a reformokat, amelyek o Szovjetunióban és Közép- Európa egyes országaiban va­lósulnak meg, ugyanakkor saj­nálkozását fejezi ki az emberi jogok súlyos megsértése miatt Romániában és Bulgáriában. Ezt hangsúlyozza az Európai Közösségek madridi csúcsta­lálkozóján kedden elfogadott nyilatkozat. A kelet-európai reformok­nak szentelt állásfoglalásból kitűnik: a Közös Piac 12 tag­országa elismeréssel adózik a Szovjetunióban és Közép-, va­lamint Kelet-Európábán vég­bement mélyreható változá­soknak. A közösség ismételten megerősíti tagországainak ama szándékát, hogy aktívan tá­mogatja és ösztönzi a pozitív változásokat, a reformokat. A Madridban kedden közzé­tett dokumentum a kapcsola­tok további elmélyítése mel­lett tesz hitet. A VÍZLÉPCSŐ-DOKUMENTUMOK ELSŐ PRÁGAI VISSZHANGJA Vladimir Lokvenc, a bős—nagymarosi vízlépcsőrend­szer építkezéseinek csehszlovák kormánybiztosa az elő­zetes megállapodásoknak megfelelően hétfőn vette át Budapesten Udvari László magyar kormánybiztostól azokat a kockázati és környezeti veszélyeket felsoroló háttéranyagokat, amelyeket a magyar kormány a nagy­marosi munkálatok felfüggesztésekor figyelembe vett, valamint azokat a szakértői véleményeket, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia dolgozott ki a vízlépcső építésének esetleges elhagyásáról, illetve felépítésének környezeti, ökológiai, vízminőségi és földrengéstani ha­tásairól. Lokvenc a CTK hírszolgálati irodának adott nyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy ezek a dokumentumok azoknak a kockázati tényezőkre és ökológiai veszélyek­re vonatkozó figyelmeztetéseknek szerkesztett összeg­zését tartalmazzák, amelyeket magyar kormányszervek, tudományos intézetek és társadalmi szervezetek tettek és amelyeket a magyar kormány a nagymarosi építke­zések felfüggesztésekor figyelembe vett. Bár a csehszlo­vák fél véleménye szerint ezek nem tartalmaznak olyan új körülményeket, amelyeket a két fél eddig ne tisztá­zott volna, ennek ellenére időt szakít a dokumentumok áttanulmányozására és a közös szakértői csoport cseh­szlovák részének cszeállítására. (Folytatás az 1. oldalról.) zett bevásárló turizmusnak volt, amely nemcsak az or­szág fizetési mérlegét, hanem a kormány tekintélyét is rom­bolta. — A költségvetés 1988-ban elköltötte többletbevételeit, felhasználta 10 milliárdos tartalékát, nem tudta csök­kenteni a költségvetés hiá­nyát. Amellett növekvő pénz­forgalmi áthúzódásaival nem kis mértékben terhelte a fo­lyó esztendőt A gazdasági fo­lyamatok ellentmondásos ala­kulásáért. az egyensúlyi po­zíció romlásáért, egyáltalán az évek óta tartó gazdasági válság elmélyüléséért a bi­zottsági viták során kemény, helyenként szélsőséges és tü­relmetlen kritika, elmarasz­talás érte a kormányt. Több képviselő, valamint az építési és közlekedési bizottság az elmúlt évi költségvetésről szóló beszámolót nem fogadta el, hangoztatta bizalmatlansá­gát a kormánnyal szemben. A jogos bírálatot akkor is el kell fogadni, ha pontosan tudjuk — és ezzel minden bi­zonnyal a kritikát gyakorló képviselők is tisztában van­nak —, hogy a mélyülő gaz­dasági válságért nem kizáró­lag a kormány gyengesége, következetlensége, esetenként hibás vagy elmulasztott intéz­kedései felelősek, és nem el­sősorban a jelenlegi kormány irányító munkájának hiányos­ságai vezettek a gazdaság mai helyzetéhez. A napirend feletti vitában szót kért Berdár Béla Pest megyei képviselő is. Előbb környezetünk védelmének mai állapotát elemezte. Kifejtette, hogy ha a környezetvédelem középtávú tervében megfo­galmazott célokat és tenniva­lókat összevetjük az elvégzett munkával és az eredmények­kel, szomorúan kell megálla­pítanunk, hogy a környezet állapota nem javult, , több. te­rületen a korábbi romlást sem sikerült megállíta.ni, legfel­jebb annak ütemét mérsékel­ni. Példaként azt említette, hogy a közműolló sokat em­legetett nyílása tovább folyta­tódott. Az eredmény: 130 víz­műtelepen a nitráttartalom a határérték közelében van, na. pi 150 ezer köbméternyi ka­pacitást pedig a szennyezett­ség miatt nem tudunk tovább használni. A képviselő szemé­lyes tapasztalatai alapján is felvetette: nem volna-e cél­szerű a környezetvédelem ha­tósági és ágazatirányítási munkáját szervezetileg is le­választani a vállalkozás jelle­gű építési és gazdálkodási te­vékenységről? A képviselő azt ja­vasolta — egyetértésben az illetékes parlamenti bizott­sággal —, hogy az Országgyű­lés 1990. első félévében tűzze napirendre a terület és tele­pülésfejlesztés helyzetét érté­kelő anyagot, s határozza meg a településpolitika új elveit és feladatait. Mivel a törvénytervezet szövegezésére nem hangzott el képviselői módosító indítvány, szavazás következett. Az or­szággyűlés 43 ellenszavazat­tal, 66 tartózkodás mellett el­fogadta a múlt évi költségve­tés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot. Szünetet követően az elnök­lő Jakab Róbertné ismét Bé­kési Lászlóinak adta meg a szót, hogy a miniszter tartsa meg expozéját az államház­tartás reformkoncepciójáról. A pénzügyminiszter bevezetés­képpen elmondta: a több mint egy évtizede felbukkant válságtünetek napjaitokra szé­les körű gazdasági válsággá mélyültek. Ennek egyik okozója, hogy az államháztartás a nemzeti jövedelem több mint 65 szá­zalékát, a bruttó nemzeti ter­mék csaknem 60 százalékát centralizálja, és osztja el új­ra. E magas jövedelemát­csoportosítás kifejezésre jut­tatja az állam széles körű beavatkozását a gazdaságba. A reformfolyamat 1908-ban, az adóreform első szakaszá­val kezdődött meg. Ezt követi a parlament mostani, első ol- vasatú vitája az államháztar­tási reform koncepciójáról, valamint az adórendszer kor­• • r EZ TÖRTÉNT Az országgyűlési ülésszak a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elhúzódott, ülése miatt kisebb késéssel kezdte meg munkáját, amelyet Szűrös Mátyás, a parlament elnöke nyitott meg. Az Országgyűlés 7 ellenszavazattal és 16 tartózkodással tudo­másul vette Bibók Istvánná (Csongrád m., 8. vk.) és Szabó Já­nos (Zala m., 2. vk) lemondását mandátumukról. A választási elnökség jelentését tudomásul véve Abrahám Vince eddigi pót- képviselőt Bibókné helyére 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodás­sal képviselőnek igazolta. Szűrös Mátyás tájékoztatta a képvi­selőket, hogy a Szab» Janos lemondásával megüresedett Zala megyei 2. vk.-ban időközi választást kell kitűzni. A parlament az Elnöki Tanács jelentését az előző ülésszak óta hozott törvénj'erejű rendeletekről egy tartózkodással tu­domásul vette. A tervezett napirend változtatásával kapcsolatban szót kért Pozsgay Imre államminiszter, majd ismertették Németh Miklós miniszterelnök Szűrös Mátyáshoz címzett levelét. Szót kért Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) és Südi Berta­lan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), majd Pozsgay Imre válaszolt. Az előbbi képviselői javaslatot öt ellenszavazattal és 24 tar­tózkodással elfogadták, Südi Bertalan kérése ügyében az Or­szággyűlés elnökének indítványával értétték egyet. A képviselők megalakították a tudománypolitikai és mű­szaki-fejlesztési bizottságot, megválasztották a településfejlesz­tési és környezetvédelmi bizottság megüresedett titkári tisztére Sasvári Józsefet. Üj tagokat választottak az építési és köz­lekedési bizottságba. Békési László pénzügyminiszter előterjesztette az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A vitában heten szólaltak fel. Ezután a pénzügyminiszter válasza következett, majd sza­vaztak a törvényjavaslatról: 43 ellenszavazattal, 66 tartózko­dással elfogadták. A következő napirendi pontként Békési László előterjesz­tette az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló beszámolót. A vitában kedden négyen szólaltak fel. Szerdán az előterjesztés vitájával folytatódik az Országgyűlés ülésszaka. szerűsítésének programjáról és téziseiről. Továbbá szaka­szait jelenti az új államház­tartási törvdtny, valainint az állami számvevőszékről szóló törvény megalkotása még eb­ben az évben. De része a fo­lyamatnak a kormány négy­éves támogatási-leépítési programja, a tanácsi gazdál­kodás rendszerének vagy a költségvetési szervek finan­szírozási módszereinek terve­zett megújulása, a társada­lombiztosítás, benne a nyug­díjrendszer reformja, a lakás­finanszírozás és -gazdálkodás átalakítása, vagy a szociálpo­litika reformja is. Az egész államháztartási re­formkoncepció vezérgondola­ta1: csökkenteni a gazdaság­ban a jövedélemelvohást és -újraosztást. 'El kell érnünk, hogy az államháztartás az el­következendő három eszten­dőben a megtermelt nemzeti jövedelem 15-20 százalékkal kisebb hányadát központosít­sa és ossza el újra. Az államháztartási reform megvalósítása elképzelhetetlen új elosztáspolitika érvényesí­tése, végrehajtása nélkül. Az elkövetkezendő években el kell érnünk a munkajövedel­mek védelmét, majd fokoza­tos növelését. A jelenleg ter­mészetben nyújtott társadalmi jövedelmek egy részét — azok állami finanszírozásának meg­szüntetésével egyidejűleg — fokozatosan be kell építenünk a bérekbe. Ennek fedezetét a versenyszférában az adók csökkentése, a költségvetési szerveknél a bérek növelése teremtheti meg. Ehhez kap­csolódóan a bérreformról is szólt néhány szót a pénzügy­miniszter. Áz állam közvetle­nül nem avatkozik be a ver­senyszféra béreinek alakítá­sába. A miniszter célszerűnek tartotta már a jövö eszten­dőtől megvalósítani — a bér- növekményt terhelő, még meglévő adó megszüntetésé­vel — a teljes bérliberalizá­lást. — Az államháztartási íe- form egyik nagy területe a társadalmi közkiadások re­formja. Ennek keretében vi­lágos és határozott funkció- megosztásra kell törekednünk az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság kö­zött. A munkamegosztás vég­eredménye csakis az állam szerepvállalásának csökkenése lehet. Az államháztartási^ reform­nak jelentős része a tanácsi gazdaság reformja. A végcél itt is világos: a helyi tanácsok szerepét és gazdasági önálló­ságát kell erősíteni, hogy va­lódi önkormányzatokká vál­hassanak. Az államháztartás reformja gyorsan változó magyar való- sáígunk egyik legjelentősebb vállalkozása — mondotta vé­gül Békési László. — Eredmé­nyes megvalósításán nem ke­vesebb múlik, mint a gazda­ság egészséges fejlődése, egy hatékonyan működő piac ki­bontakoztatása, a gazdasági teljesítmények és az állami ki­adások összhangjának megte­remtése, s egy reménybeli gazdasági fejlődés talaján nyugvó jóléti allam gazdálko­dási rendjének megteremté­se. Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanacs el­nöke, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság ülésén elhangzottakat tolmá­csolta dióhéjban képviselőtár­sainak. Elsősorban a tanácsi gazdálkodás kérdéskörét ele­mezve hangsúlyozta: a helyi tanácsok rendkívül kevés pénz­zel rendelkeznek, s nem ritka, hogy az elvárható minimális szinten sem képesek kielégíte­ni; s lakossági;'igényekét*;; A képviselő hangóztátta: a tanácsi gazdálkodás Vendjének szervesen illeszkednie kell az államháztartás reformjának koncepciójába. Balogh László reagált azok­ra a , felvetésekre, amelyek megkérdőjelezték, a megyei ta­nácsi testületek tevékenységét. Ezzel kapcsolatosan úgy véle­kedett: a megyei tanácsoknak mindenképpen a helyi önkor­mányzatok érdekeit kell kép­viselniük és közvetíteniük. Hámori Csaba (országos lis­ta), az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára a heiyi önkormányzatok szere­pével kapcsolatban kifejtette: mivel a települések adottsá­gai nagyon különbözőek, a le­hetőségek és a tennivalók sem azonosak. Az iparral, kereske­delemmel, élelmiszergazda­sággal rendelkező városokban, a nagyobb településeken a ta­nács tulajdonosként léphet fel. és a tulajdonrész hozadékából való részesedés új érdekeltsé­gi viszonyokat hoz majd létre. Á kedvező természeti adottsá­gokkal rendelkező települése­ken — ilyenek az idegenfor­galmi övezetek, a gyógyturiz- mus, a pihenő turizmus szá­mára vonzó területek — a fej­lődés feltételei öngerjesztő mó­don megteremthetők. Az ilyen típusú településeken az önkor­mányzat speciális helyi adó ki­vetésével elérheti majd, hogy az extraprofitból a vállalko­zók mellett a helyi lakosság is részesedik a jobb infrastruk­túra és a bővülő közösségi szol­gáltatások révén. Az elmara­dott infrastruktúrával, kevés munkahellyel rendelkező kiste­lepülések várhatóan ezután is fokozott állami támogatásra szorulnak. Ám a területfejlesz­tési alap felhasználásának ta­pasztalatai azt mutatják, hogv a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a beruházások köz­ponti támogatása egyre erőtle­nebb. Elérkezett tehát annak az ideje, hogy a terület- és te­lepülésfejlesztési politikát új alapokra helyezzük. Végeztül javasolta: a kor­mány úgy ütemezze a legfon­tosabb törvények előkészítését, hogy az új alkotmány elfoga­dását követően az országgyű­lés az elsők között tárgyalja meg az' önkormányzatról szó­ló törvény tervezetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom