Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

1989. JÚNIUS 28., SZERDA Megalakult Gödöllőn a Demokrata Klub A Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezetének elnök­sége úgy döntött, hogy létre­hozza Gödöllőn a Demokrata Klubot. A Demokrata Klub mindazon MDF-tagok számára kívánja az ország demokrati­kus átalakulásában való rész­vétel lehetőségét nyújtani, akik nem akarnak az MDF párt tag­jai lenni. SZÁJTÁTVA Kofafej Ha szerényen kezdjük az üz­letet, akkor vegyünk karfiolt. A megye egyik végéből a má­sikba átszállítva kilónként nyerhetünk rajta 28—34 forin­tot. Ha a gyorsabb haszon csábít bennünket, akkor in­kább a paradicsomra koncent­ráljunk. Az eredeti árnak, amennyiért magunk vettük a piacon, majdnem a kétszere­séért adhatjuk el a megye kies, hegyes vidékén... Ha viszont ott epret, málnát vá­sárolunk ... Nem, nem a nagy tételben történő eladásról, vé­telről töprengünk. Az más vi­lág. Ha a kis tételben árut kí­náló piacokat járjuk, akkor is lehetséges ilyen árnyereségnek az elérése. A magyarázat egyszerű. A kereslet és a kínálat dönt az árról. Ami egyenlő azzal, hogy automatikusan a piac nem is­meri el az esetleg emelkedő költségeket: versenj' van. Aki képes a költségek emelkedését valamivel ellensúlyozni, az jobban jár. Aki pedig úgy hi­szi, mindent megfizettethet a vevővel, könnyen befuccsolhat. Az okos kofafej tehát azokat az árukat választja ki, ame­lyek nem egy-két napra ígér­nek kiugró hasznot, hanem hosszabb ideig, bár kisebb összeget. Szájtátva hallja a szakembe­rektől az újságíró, hogy bár az infláció mértéke tavaly elérte * 15 százalékot, az idénycikkek­nek az ára két százalékkal el­maradt az 1987. évitől. Ami konyhanyelvre lefordítva any- nyit tesz, hogy bár az infláció a termelőket (is) sújtja, a piac a kínálat és a kereslet függ­vényében ismeri csak el a ráfor­dítások emelkedését. Az idén- szintén tanúi lehetünk ennek a szelekciónak. Jó dolog tehát ez a piac, ez a versenyezte­tés . .. csak éppen: ma még nem a termelőt gyarapítja, nem a vásárlót kíméli, hanem a kofafejeknek juttat extra- profitot. Amit nem sajnálunk a jó kofafejektől, hiszen ők, önérdekből, tudják a tisztessé­ges mértéket. A roisz kofafe­jek azonban gyakran nem­hogy a tisztességest, hanem még a mértéket sem akarják ismerni. .. MOTTO Kirekesztve a pártértekezletről? Reformkörök a képviseletért! Az MSZMP reformköreinek száma Pest megyében is gya­rapodik. A múlt héten például Márianosztrán, most hétfőn pe­dig Erden alakult meg az MSZMP reformköre. Hogyan vélekednek képviselőik arról ß javaslatról, amely a párt- kongresszus és a megyei párt­értekezlet előkészítésének szer­vezeti, személyi kérdéseihez kapcsolódik? — ezt fejtették ki tegnap délután a megyei pártszékházban rendezett ta­lálkozójukon. Milyen szerepet tölt be az ajánlásnak a küldöttek kivá­lasztására készült két válto­zata? Nem ártana ugyanazt a szabadságot megadni a megyé­ben is, ami a kongresszusi kül­döttek választásánál van. Mi­lyen küldöttekre van szüksége a reformkörök tagjainak meg­ítélése szerint ma a párttag­ságinak? Olyanokra, akiknek platformjuk van, képviselni, elfogadtatni tudják álláspont­jukat. Más megközelítésből ugyanaz: csak az legyen kül­dött, aki politizálni kész és ké­pes is. Vitában született meg­állapítás: még mindig a régi reflexek működnek az alap­szervezetekben, az MSZMP te­rületi szerveinek egy részében, mert a tagság döntő többsége nem politizál. Ez a korábbi ki- választási politika rovására, számlájára írandó. Milyen eséllyel jelenhet meg az a reformkör, illetve annak képviselői például a megyei pártértekezleten? A kérdés an­nál is inkább lényegbe vágó, mert megítélésük szerint a re­formkörök éppen ott jöttek lét­re, ahol a legtöbb volt a gond. Ezért vélekedtek néhányan úgy : a reformkorok a válasz­tás során ipűködtetett mecha­nizmussal, a régi beidegződés­sel nem szoríthatók ki a párt­értekezletről. Ma, amikor az MSZMP-nek arra van szüksé­ge, hogy véleményt halljon, kapjon; olyanokat, amelyek megújulásának folyamatát erő­sítik, felgyorsítják — s nincs szüksége szájbarágott, félreve­zető véleményekre. A küldöt­tek kiválasztásához kapcsolód­va, éppen ezért ítélték meg úgy néhányan: a megye művi in­tézmény, az érdekeket csak erőszakoltan képviseli. Hogyan találnak egymásra az MSZMP azon reformkörei, amelyek a jelenvoltak megfő galmazása szerint elszigetelten működnek? Horizontális kap csolatfelvétel ma még nincs közöttük. Az érdekek megjele­nésekor — az úgynevezett — szocialista városban működők a szocialista városokban ala­kultakkal találnak egymásra, veszik fel a kapcsolatot. S nem megyei szint alapján. Milyen a KB állásfoglalása a küldött­választásról? Elfogadható, csak az a kérdés, hol, hogyan hajt­ják végre? Mert visszakanya­rodva az érintett témára: a hivatalos struktúrába a meg­ítélés szerint a reformkörök nem tudnak beilleszkedni. Te­hát nem jelenhetnek meg, nem hallathatják szavukat a pártértekezleten, s majd a kongresszuson sem. Ami viszont a reformkörök egyik — sok oldalról alátá­masztott — véleménye; a struktúrának olyannak kell lennie, hogy a döntési fóru­mot a taggyűlés, a pártérte­kezlet vagy küldöttgyűlés, küldöttértekezlet, a kongresz- szus jelentse. Az úgynevezett képviseleti kör megítélésük szerint — ahogy eddig meg­szokott, elfogadott volt — döntési jogosítványokat nem kaphatna. Meditáció az is, s megfonto­landó: a reformköröknek ép­pen a képviseleti jog meg­szerzéséért — harcolva az esetleges kirekesztettség ellen — nem kellene-e alapszerve­zetekké alakulniuk? Gondolatok, ötletek, vélemé­nyek azoktól, akik úgy érzik, tenni kell az MSZMP-ért, s vitatkozni, politizálni akarnak, minden fórumon. Komolyan véve, magukénak érezve azt a felelősséget, amely a párt megújulásához kapcsolódik. Ellenzői minden bizonnyal szép számmal akadnak — az MSZMP-n belül is — azoknak a gondolatoknak, amelyeket megfogalmaznak — éppúgy, mint annak a ténynek, hogy sokan reformkörbe tömörül­tek. Varga Edit Péter-Pái-nap készülődés Bartha János és Mladoniczky József dolgozni fog 29-én (Folytatás az 1. oldalról.) is beszél, tömören csak any- nyit mond: „Mi nem tünte­tünk”. Eleinte nevét sem akarja adni a rövidke beszél­getéshez, hiszen nem is ter­melnek gabonát, közvetlenül nem érdekeltek. Végül bele­megy, s a bemutatkozás után hozzáteszi: „Amúgy is dolgoz­ni kell, nem tüntetni”. Ez a véleménye Horváth István traktorosnak is, aki a vecsési Ferihegy Tsz üllői részlegénél dolgozik. Várja otthon is a munka, a tsz-ben is van mit csinálnia, úgy mondja, nem ér rá. Több szót azután már nem veszteget a dologra, mintha kicsit gyere­kesnek tartaná ... Tüntetni dologidőben? Amúgy is úgy tűnik, mint­ha ezen a környéken rebellis nép lakna. Most, amikor tün­tetni kellene (?) nem aka- ródzik nekik. Eszembe jut, hogy éppen a tsz elnöke írta meg lapunkban, miért nem ért egyet a tüntetéssel... Ta­lán a főnöki parancsszó tart­ja vissza az embereket? Ha­mar kiderül, nem erről van szó! A két kombájnom, Bartha János és Mladoniczky József próbálgatják az egyik hatál- mas monstrumot, de nem azért, hogy elzárják vele a 4-es utat, egyszerűen csak az aratásra készülnek. Mégis az­zal kezdik, ők bizony nem értenek egyet az elnök leve­lével ! — Tüntetni akarnak? — Olyan bolondságot nem csinálnánk — mondja az egyikük, a másik pedig rábó- Hnt —, ez az út nagy for­galmú, Budapest külső gyűrű­jéhez tartozik, megbénítanánk a közlekedést. Csak úgy tün­tetés nélkül szeretnénk tud­ni, hová kerülnek azok a fo­rintok, amelyeket nem mi, a termelők kapunk meg? Meg azt, hogyan képzelik ott „felit”, hogy amíg a gépek ára a csillagos egekig rugasz­kodik, a gabonáé marad? — Tudja, hogy ehhez a kombájnhoz mennyibe kerül egy csapágy? — kérdezi Bartha János. — Majdnem kétezer forint! — Hogyan juthattunk idáig, hogy lassan már nem éri meg dolgozni a mezőgazdaság­ban? — morfondíroz Mlado- niczky József is és hozzá te­szi: — Hová vezet ez? Ki te­szi zsebre a termelési és el­adási ár különbözetét? — Szeretnénk tudni a vá­laszt — summázza Bartha Já­nos —, de nem azon az áron, hogy amíg mi tüntetünk, az árpa lepotyog a földre és elrothad. Nem, nem rebellis nép la­kik itt. Nem is a „főnök” pa­rancsol nekik, hanem a ter­mészet. A földműves embe­rek bölcsességével szemlélik a dolgokat, s mintha ez a bölcsesség hiányozna a tünte­tés szervezőiből. A demonst­ráció jó politikai érv, de va­jon menti-e az érdekvédelmi szervezet évtizedes tehetetlen­ségét? A kérdés jogos: miért hagyták, hogy a helyzet idáig jusson? Mátrai Tibor Árnövelő áremelést? „Itt állj be a sorba, ne a ke­nyérért a boltba!" Ez a tünte­tők jelmondata. Azoké a tün­tetőké, akik Péter-Pál napján felvonulnak betakarítógépeik­Szerveződik az ipari őrség a Dunamenti Hőerőmű Vál­lalatánál. Három éve már, hogy „jelzés" érkezett Tóth István vezérigazgatóhoz az Ipari Minisztériumtól, misze­rint a népgazdasági szem­pontból kiemelten fontos és nagy értékű objektumok sorá­ba tartozó nagyvállalatnál szükség van a létesítmény fegyveres védelmére. Vajon mi indokolja a már említett tár­cától eredő lépést? — tettük fel a kérdést a DHV vezér- igazgatójának. — Sokfelé megfordultam a világban. Sem Keleten, sem pedig Nyugaton nem tapasz­taltam azt, hogy ne működne az adott cégeknél fegyveres őrség, polgári védelem. Ná­lunk eddig ezt a kérdést szó szerint pongyola módon ke­zelték. Megelégedtünk azzal, hogy húzódik az erőmű körül egy kerítésrendszer, szöges­drótokkal megerősítve. Az utóbbi években azonban meg­sokasodtak a terror- és szabo­tázscselekmények. Nem múlik el hét anélkül, hogy ne érte­sülne az ember a világban végrehajtott pokolgépes me­rényletekről, robbantásokról. Tehát jobb a bajt megelőzni. Bár részemről voltak, s van­nak jelenleg is más színezetű elképzelések a DHV védelmé­re. — Konkrétan mire gondol? — Tettem olyan javaslato­kat a Belügyminisztériumnak, hogy járőrözzenek rendőrök az erőmű körül. Növeljék a Százhalombattán lévő rend­őrkapitányság létszámát. Sa­ját erőforrásból vásárolnánk a rendőrség részére két-há- rom Niva gépkocsit, ötlete­met meghallgatták, de elve­tették. Az Ipari Miniszté­rium változatlanul úgy lat­Csak vészhelyzetben szabad lőni Nem kell félni a ja, hogy a nagy értékű techni­kai berendezések, s az ob­jektum kiemelt fontosságú energiatermelő képességének zavartalan működtetése miatt szükség van az ipari őrség­re. Jelenleg is folyik az őrség szervezése, az erőmű őrzésé­re legalkalmasabb, fegyveres szolgálatot ellátó személyek kiválasztása. Ugyanakkor vál­tig hangoztatom, hogy a te­lepített technikát úgy konst­ruálták, hogy műszerezettsége révén védi önmagát. Olyan szakemberekből áll a kezelő- személyzet, hogy eleve kizárt mindenfajta konspiráció. — Szavaiból mindinkább ki­tűnik, hogy ellenzője az ipari őrség felállításának ... — Azzal egyetértek, hogy az őrzést, az erőmű védelmét biz­tosítani kell. Tervezzük a ke­rítéshálózat kiterjesztését, amely már most is több kilo­méternyi. Mostanság mind gyakrabban kerül szóba az enyhülés: a fegyverzetek, a fegyveres erők személyi állo­mányának csökkentése, s köz­ben pénzt, milliókat adunk ki esetünkben az őrség szervezé­sére, felállítására. Az IM-től mind ez ideig nem érkezett meg a végleges döntés arról, hogy még ez évben működnie kell az ipari őrségnek. Az azonban már egyre valószí­nűbb, hogy 1990. január 1-jétől megkezdődik az erőmű fegy­veres védelme. — Várhatóan mennyibe ke­rül mindez a vállalatnak? — Már most elmondhatom, hogy legalább 30 millió forin­tot megtakarítottunk azzal, hogy nem kell felépítenünk az őrség úgynevezet szakcentru­mát (pihenőhely), mivel áll egy régi, eleddig nem haszno­sított épület. Az ipari őrség épületbázisának beruházását jószerivel 5 millió forintból megússzuk. Az egyenruhák, a bérezés és egyéb költségek együttes összege éves szinten nem haladja meg a 20 millió forintot, amit a nyereséghá­nyadból ki tudunk gazdálkod­ni. Lényegesen többe került volna mindez, ha a DKV-val együtt kiépítünk egy technikai jellegű védelmi bázist, mert akkor a beruházás összege el­érte volna a 150 millió forin­tot is! Bennünket, a Dunai Kőolajfinomító Vállalattal mondhatni köldökzsinór köt össze. Náluk már az ipari őr­ság funkcionál. A már működő és nálunk jelenleg szerveződő védelmi egység együttesen lát­ja el az objektumrendszer fegyveres védelmét. — Hol tartanak a DHV-nál az őrség szervezésében? — Már adott a parancsnok és a helyettese, továbbá tizen­nyolc őr. Még hét személyre tartunk igényt. Alapvető kö­vetelmény a letöltött katonai szolgálat, az erkölcsi és poli­tikai feddhetetlenség. Alapos előtanulmányt, amolyan kör­nyezetismereti felmérést vég­zünk minden kiválasztottal kapcsolatban. A felvetteknél a legfelsőbb korhatár a 35. élet­év. Folyik a híradólánc (CB, URH) telepítése. A szerveződő ipari őrség fő- parancsnoka — funkciójából eredően — maga a DHV ve­zérigazgatója. Tizennegyedik éve már, hogy ennek a nagy- vállalatnak az élén áll. Vala­mikor a ’60-as években, máig ki nem derített műszaki za­varok voltak az erőműben. Ezek érthetően riadalmat kel­tettek és találgatásokra adtak okot. Most — mondta az inter­jú végén derűt sugárzó opti­mizmussal Tóth István —, nem kell tartaniuk a homályban, a háttérben megbúvó Belfego- roktól, mert az 1300 dolgozót foglalkozó erőműnél nyugodt légkörben folyik a munka és a nagy értékű beruházás. Az őröknek lőniük vagy fegyverüket használniuk csak közvetlen életveszélyben sza­bad. Egyébként tilos a fegy­verhasználat. A 24 órás szol­gálat és a 48 órás pihenés va­lamennyi őr számára biztosít­ja munkája zavartalan ellátá­sát. A szolgálatra való felké­szítési időszak alatt nemcsak éleslövészeteken, hanem in­telligenciateszteken is gyakor­ta átesnek a delikvensek. Er­re á vezérigazgató szerint azért van nagy szükség, mert a jó modor barátságossá, nem pedig ellenszenvessé teszi az ipari őröket. Gyócsi László kel. Követelésük, hogy a ga­bona felvásárlási árát mini­mum 30 százalékkal emelje fel a kormány. Ha a kormány emelné az árakat, meglehet, hogy egy kilogramm kenyér akár 20 forintba is kerülhet! Mi akkor a megoldás? Dr. Hadina Péterrel, az Or­szágos Árhivatal mezőgazda- sági főosztályának vezetőjével egy esetleges gabonaár-emel­kedés lehetséges hatásairól be­szélgettünk. — Mivel az államkassza nem rendelkezik tartalékokkal, a növekedés azonnal megjelen­ne a fogyasztói árban. Már az év elején született egy minisz­tertanácsi határozat, amely­nek értelmében a gabona cent­rumárát 5 százalékkal növel­ték, mégpedig azért, hogy ja­vítsák a mezőgazdaság jöve­delmezőségét. Ugyanekkor szü­letett egy olyan döntés, hogy ez az áremelés csak az új ter­mésre vonatkozik, és ebben az évben a fogyasztási árakban nem jelenhet meg. Ha meg­emelik 30 százalékkal a gabo­na árát, ez elsősorban a liszt­nél jelentkezik. Változna az energia, a műtrágya, a növény­védőszerek, valamint a gépek és alkatrészek ára is. Ha mindezeket figyelembe vesz­szük, akkor akár 3-4 forinttal is emelkedhet a kenyér ára. — Gabonatermesztésünk na­gyobbik hányada az állat­tenyésztés takarmányozását szolgálja. — Átlagos körülmények kö­zött 14-15 millió tonna gabo­na terem ma Magyarországon. Ebből 10-10,5 millió tonna marad takarmányozásra. Ha megemelkedik a gabona ára, megnövekszenek az állatte­nyésztés termelési költségei. — Mennyi gabonát expor­tálnak? — Mintegy 2 millió tonnát, felét konvertibilis valutáért, a másik felét rubelért. A dollár­piacon ezzel kapcsolatban nincs is semmilyen probléma, annál inkább gond van a ke­leti, elsősorban szovjet piacon. A Szovjetuniónak államközi egyezmény alapján szállítjuk a gabonát. Ez azt jelenti, hogy több évre meghatározzák a szállítandó mennyiséget, és évenként megállapodnak az árban. Tudomásom szerint most 110 rubelt adnak egy tonna búzáért. — Ha a kormány mégis tel­jesítené a gazdaságok követe­lését, és 30 százalékkal fel­emelné a gabona felvásárlási árát, ez mennyivel növelné az idén a prognosztizált inflációt? — Csak a gabona 30 száza­lékos áremelése az élelmisze­rek fogyasztási árszínvonalá­ban 4-5 százalékos növekedést idéz elő. k Szilágyi Béla Útelzárások Június 29-én demonstrációt tartanak Pest megye gazdasá­gai is. Csütörtökön kora reg­gel mezőgazdasági és munka­gépeikkel a következő útsza­kaszokat torlaszolják el, meg­akadályozva ezáltal a közúti forgalmat: Foton a régi Fóti út és az M3-as közötti útszakaszt; Budaörs—Érd—Tök térségében 100-as út és az Ml-es bejárá­val szembeni szakaszt; Abony környékén Újszilvás és Üj- szász településhatárát. Gyál— Bugyi körzetében az M5-ös és a Bugyi közötti szakaszt, Gö­döllőn és környékén a 30-as út Bag és Gödöllő közötti térsé­gét; Nagykátán és környékén Nagykáta—Szentmártonkáta közötti útszakaszt, Kiskunlac- házán, valamint környékén az 51-es út és a település határa közötti szakaszt, Dunabog- dányban és térségében a Du- nabogdány—Tahitótfalu közöt­ti útszakaszt, Cegléden és kör­nyékén a 4-es út előtti 311-es bekötő útszakaszt. Egy óra Tegnap reggel — a TOT ope­ratív bizottságától kapott tá­jékoztatás szerint — Szabó Ist­ván, a TOT elnöke és dr. Hor­váth István belügyminiszter megállapodott: a Péter-Pál-na- pi demonstráció az egy szám­jegyű utakon egyórás időtar­tamra, reggel 7 órától 8 óráig tartható meg, de az autópá­lyákon és az autóutakon fel­vonulásra továbbra sincs lehe­tőség. Így a többi helyszínre szervezett demonstráció idő­pontja és időtartama a fen­tiekkel összhangban szintén 7 órától 8 óráig, tehát egy óra hosszú legyen. Üttorlaszok vagy munkagépek? (Erdősi Ágnes felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom