Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám

1989. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK mr « meg vei] 3 MÁSODIK NAPJA Ezután Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter a kormány felhatal­mazása alapján az Országgyű­lés elé terjesztette a honvé­delmi törvény módosításának tervezetét. A miniszter expo­zéját megelőzően az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a törvénytervezethez több képviselő is újabb mó­dosító javaslatot nyújtott be, ezért a honvédelmi törvény módosításának tervezetét az Országgyűlés két olvasatban, általános és részletes vitában tárgyalja. A változások lényege, hogy az alternatív katonai szolgá­lat bevezetésével összefüg­gően módosulnak a honvédel­mi törvény egyes rendelke­zései. Az általános hadkötele­zettségen belül a katonai szolgálat teljesítése mellett, lehetővé válik a polgári jel­legű, azaz fegyver nélküli szolgálat. A most előterjesz­tett törvényjavaslat tartalmaz­za az új katonai eskü, a fegyver nélküli katonai szol­gálatot teljesítő fogadalma, ■valamint a hivatásos és tar­talékos tisztek és tiszthelyet­tesek fogadalmának javasolt, a korábbiakhoz képest módo­sított szövegét is. A miniszter hozzátette, hogy a törvényjavaslat min­den hadkötelest egyenlőiként kezel — akár katonai, akár polgári szolgálatban teljesíti a haza iránti kötelezettséget. A törvényjavaslat az alter­natív szolgálat idejét a 18 hónapós sorkatonai, vala­mint a mindenkire vonatko­zó 18 hónapos tartalékos ka­tonai szolgálati idő figyelem- bevételével 30 hónapban ja­vasolja megállapítani. tatásáról, miért gondolja, hogy úgy általában javul az adómorál. ★ Autók. A Parlament előtt rengeteg jármű és rengeteg sofőr. Vállalati kocsi, állami kocsi, szövetkezeti kocsi. És unatkozó gépkocsivezetők. Azért akadnak olyanok is, akik saját járművükön járnak, de legalábbis maguk vezetik az autót. Egy feltűnően csinos asz- szony például rendszeresen saját autóján érkezik. Csehák Juditnak hívják. ★ A Parlament kupolatermé­ben az országgyűlési könyv­tár kínálja számitógépes bib­liográfiáját a képviselőknek. Aki előfizet, s van megfele­lő számítógépe, megtudhatja, mit írt a magyar sajtó az el­múlt hónapokban a legkülön­bözőbb témákról. Hasznos szolgáltatás, s havonta alig több, mint háromszáz forint­ba kerül. — Hány képviselő a kun­csaftjuk? — Egyelőre még nincs kö­zülük ügyfelünk. — AT. Ház tagjai gyakran megfordulnak az országgyűlé­si könyvtárban? — Nem. De az ellenzéki pár­tokból sokan járnak hozzánk. Csulák András hatására lemond mandátumá­ról. A Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke akkor ha­tározottan cáfolta a hírt. Most mégsem láttuk az ülés­szak első két napján. Állító­lag szabadságát tölti. Néhány képviselőtársa azonban bizal­masan elmondta, Mondok Pál már legutóbb elköszönt tőlük. Így van, vagy nem, legköze­lebb meglátjuk. ★ Borravaló, hálapénz, látha­tatlan jövedelmek. Az egész országban 82 ezren vallották be az adóhivatalnak, hogy egy esztendő alatt 4—8 ezer forint borravalóra, illetve 12— 14 ezer forint hálapénzre tet­tek szert. A Pest megyei APEH a hasonló helyi adatok­ról így nyilatkozott: annyira minimális, hogy az adóhivatal számára értékelhetetlen. Azaz. semmi köze a valósághoz. A jelentésről a pénzügyminisz­ter a következőket jegyezte meg: nem kétséges, hogy ezek az adatok a valóság karika­túrái. Majd azt is hozzátette: önmagában a magyar adórend­szer nem képes arra. hogy feltárja á nem regisztrált jö­vedelmeket. Ez egyébként a világon sehol sem sikerül. Nem értem. Ha a pénzügy- miniszter eleve lemond egy igen jó jövedelmű — ha nem a legmódosabb — réteg adóz­A külügyi bizottság állásfoglalása A magyar Országgyűlés kül­ügyi bizottsága csatlakozik a magyar kormány és számos társadalmi, politikai szervezet­nek a kínai tragédia kapcsán nyilvánosságra hozott állásfog­lalásaihoz. A bizottság mély­séges aggodalmát fejezi ki a megtorlások miatt, s a magyar történelem tapasztalatai és ta­nulságai alapján azt reméli, hogy e súlyos társadalmi konfliktus nem jár további emberáldozattal, és békésen oldódik meg. Kárpáti Ferenc a törvényjavas­latot ismerteti Kárpáti Ferenc arról is tá­jékoztatta az Országgyűlést, hogy két-három éven bellii a sorkatonai szolgálat ideje 14, esetleg 12 hónapra csök­kenhet. Ugyanez vonatkozik a polgári szolgálat idejére is. A törvényjavaslat az alter­natív szolgálat teljesítésére lelkiismereti okból ad lehető­séget. A kérelmek elbírálása­kor azt vizsgálják majd a ha­tóságok, hogy a kérelmező egész életvezetésében valóban betartja-e az etikai, vallási és erkölcsi meggyőződését, s a jog által biztosított lehető­ségeket nem a kötelezettség alóli kibúvásra akarja fel­használni. Hazájukat még azoknak is szolgálniuk kell, akik á’Z' ' obszág 1 társadalmi berendezkedésével elégedetle­nek. A törvényjavaslatban szerepelt, hogy a hadkötele­sek ezentúl 30 éves korukig hívhatók be sorkatonai szol­gálatra. Erre azért van szük­ség, mert sok fiatal tanulmá­nyait nem tudja befejezni 28 éves koráig. Kárpáti Ferenc elmondta, hogy az európai katonai eny­hülés eredményeként hazánk jelentős haderőreformra ké­szül, ennek lényege, hogy a hadseregnek védelmi jellegű­vé kell átalakulnia. A miniszteri expozé után elkezdődött a törvényjavaslat vitája, melyben először a honvédelmi bizottság javas­latai hangzottak el, majd a képviselői hozzászólásokra ke­rült sor. A vita a honvédelmi tör­vény módosításáról ma foly­tatódik. Jobb, ha kiássák és megeszik (Folytatás az 1. oldalról.) A terményboltban arról sut­tognak, hogy sokan már most kiássák a krumplit, mert el­száradt levelekkel a gumó meg­rohadna. Nyikos Istvánná ma­gángazdálkodó is jobbnak lát­ta menteni a menthetőt, s jó egy hónappal korábban a kel­leténél szedi a krumplit. Van aki tudni véli, komoly betegség ez, s egyszer már volt ilyen, de akkor a sajtó eltussol­ta (?). Azután három évig nem volt szabad krumplit ül­tetni, mert a kór csírái addig megmaradtak a földben. Hogy honnan tudja, nem mondja, mint ahogyan a nevét sem en­gedi megírni. A gödöllői Pest Megyei Nö­vényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomás igazgatóhelyet­tese, Molnár Zoltán előrebo­csátja, tudnak a burgonyavész­ről, és hozzáteszi: ez egyálta­lán nem titokzatos. A kór ha­sonlatos a szőlő peronoszpórá- jához, tehát gombabetegség, a védekezés módja is hasonló. Réztartalmú szerekkel kell permetezni. A levélvégződése­ken megjelenő barna foltok jelzik a fertőzést, ilyenkor — tehát korai stádiumban — még segíthet a permetezés. A me­leg, párás, csapadékos időjárás hatására robbanásszerűen ter­jed a fertőzés, járványos mé­reteket öltött a megyében. Ta­nácsa szerint lehetőleg felszí­vódó szerrel védekezzenek el­lene, igy javasolja a Ridomil plus 50 WP, a Sandofan C, a Daconil W—75, a Ridomil Zi- neb 58 és a 72 WP nevű ké­szítményt. Ha a burgonyanö­vény leveleinek több mint a fele elpusztult, a szár elszá­radt, a növény már menthe­tetlen, de a gumók fogyaszt­hatok, a betegség azonban az eltarthatóságukat csökkenti. Az állomás munkatársai már hetek óta kongatják a vészha­rangot, s minden lehetséges módon próbálják a kisterme­lőket informálni a fertőzésről. Figyelmeztetnek arra, hogy számolni kell az uborkapero- noszpóra megjelenésével is Szintén a felszívódó készítmé­nyekkel lehet ellene védekez­ni. A hagyományos réztartal­mú szerek ezt a kártevőt nem kellő hatásfokkal irtják. Szép, szép — mondhatják a kistermelők, permetezzünk, de mivel? Üllőn például egyetlen boltban árulnak permetező sze­reket, ám a választék még csak Szegényesnek sem mondható, egyszerűen semmi nincs. A bolt eladója, Burján Józsefné naponta több tucatszor kény­telen széttárt karral sajnál­kozni. Május óta tart ez az ál­datlan helyzet, a kilencven megrendelt szerből mindössze kettőt kapott. Az Agroker műtrágya- és növény védőszer-osztályának vezetője, Gombos Zoltán vi­szont nem látja ilyen sötéten a helyzetet. Igaz ugyan, hogy késtek a szállításokkal, jelen­Kemény A SZÖVOSZ-ban érthetet­lennek tartják, hogy képvise­lőjük nem vehetett részt a háromoldalú politikai egyez­tető tárgyaláson, hiszen a mintegy másfél milliós tagság érdekképviseleti szervezete mögött jóval nagyobb társa­dalmi réteg van, mint az ülé­sen jelenlévők némelyike mö­gött — mondotta Szlame- nicky István, a SZÖVOSZ fő­titkára szerdán az újságírók kérdéseire válaszolva. A főtitkár részletesen is­mertette a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa által elfogadott, és országos vitára bocsátott dokumentu­mot, amely a szövetkezetek leg is 30 millió forint ára szert várnak, ugyanakkor mégis mindent lehet kapni, csak ép­pen meg kell találni a megfe­lelő helyet, A maszek keres­kedők például időben besze­rezték a vegyszereket, náluk nincs hiánycikk — véli. Az Agroker szakboltjaiban ugyan­csak bőséges a kínálat, s 230 millió forintos készlet vára­kozik a raktárban, i Nem ta­gadja, előfordulhat. hogy egyik-másik ..felkapott szer”, amit éppen a tv, vagy a Falu­rádió ajánlott, eltűnik az üzle­tekből. Viszont a más nevű, de hasonló hatásfokú készítményt meg a vásárlók nem hajlandók elvinni. Tehát — mint a kereskede­lem csatájában általában — most újólag a vásárló a hibás. Nem ott keresi a szert, ahol van. és nem azt, ami van. Ha a növényi betegségek nem is titokzatosak, a kereskedelem egy kissé még mindig az. Mátrai Tibor megújulásának legfontosabb tételeit tartalmazza. Szólt ar­ról, hogy a válság jelei a fo­gyasztási szövetkezeteket sem kerülték el, az önkéntesség el­ve alapján szerveződött szö­vetkezetekben egyre inkább a központi akarat érvényesülé­se volt a jellemző. A reform- értékű lépések megtételéhez szükség van arra, hogy a ké­szülő új alkotmány szavatolja a szövetkezés jogát és szabad­ságát. A versenyszférába való átmenet nem lesz egyszerű, mi­vel a szövetkezeteknek ellenfe­lei, kemény versenytársai is lesznek. A legjelentősebbnek a magánkereskedők ígérkeznek, mivel ők viszonylag kis saját Jut is — marad is A Váci Kötöttárugyár termé­keinek csaknem fele külföldön talál gazdára. Az igényes pia­con alapkövetelmény a jó mi­nőség. Képünkön Králik Sán- dorné ellenőrzi az Odzy fan­tázianevű kelmék minőségét. (Pék Veronika felvétele) befektetéssel indulnak, nem Úgy, mint a szövetkezetek, amelyek például a kistelepülé­seken csak akkor kaphatnak állami támogatást, s kedvez­ményeket, ha a bolt már kez­detben is nyereséges. A főtitkár a pártokhoz és más szervezetekhez való vi­szonyról elmondotta: legin­kább az MSZMP elképzelései nyerték meg tetszésüket, mi­vel azokból kitűnik: a párt feladta a régi elvet, a túlsá­gosan nagy beavatkozást a szövetkezetek munkájába. Nem értenek egyet viszont azokkal a szervezetekkel, ame­lyek a vagyon teljes felosz­tását követelik. Szavatolni a szövetkezés jogát, szabadságát vetélytársak lesznek SCHILUHCÉRT IGEN, FORINTÉRT NEM Dana-parti — Ide figyelj, szivi, schillinged van? — Nincs, de... — Akkor menj a Rá­kóczi térre! — Nem azért jöttem. Arról szeretnék érdek­lődni, mennyiért megy a bolt? — Gyere vissza este, hozzál magaddal pénzt és megtudod! Ez a beszélgetés köztem és — már biztosan kitalálták — egy olyan lány között zajlott, aki pénzért árulja kegyeit. Tu­dom, ezen már meg sem le­pődnek, mindennapos dolog a főváros egyik „patinás” terén. Csakhogy mindez nem Buda­pesten, hanem néhány kilo­méterrel arrébb, Nagymaro­son történt. Mielőtt folytatnám a történetet, hadd szóljak né­hány szót az előzményekről. LEESETT AZ ÁLLUK A minap kaptam egy névte­len telefonhívást, amelyben a vonal túlsó végén megszólaló hölgy igen érdekes információt közölt velem — felháborodot­tan. Röviden a lényeg: „Nagy­marosra leköltöztek az öröm­lányok!’’ Elkapott az izgalom. Félre ne értsék, azonnal kocsi­ba szálltam és irány Nagyma­ros! Mint később kiderült, kis­sé elszúrtam a dolgot, ugyan­is délelőtt érkeztem meg a Du- na-parti községbe, és ugye, az üzletek este köttetnek! Se­baj ! Elhatároztam, kérdezős­ködöm egy kicsit, mi igaz a dologból. Első utam hova is vezethe­tett volna, mint a rendőrségre. Ha valakik tudnak a dologról, akkor azok a rendőrök. Amint a helyi prostitúció után érdek­lődtem, a rend őreinek leesett az álluk. Első reagálásuk: „Mi nem nyilatkozunk magának! Ehhez engedélyt kell kérnie a váci főkapitányságról. Egyéb­ként, itt nincsenek k .. ,-ák” — mondta egyikük. — De én... — Ne is folytassa, rosszin­dulatú pletyka az egész! — Minden pletykának van alapja! — Nézze, mi nem tudunk erről, de ha valahol képesek magát informálni, menjen el az új szállodába, ahol az oszt­rákok laknak. Milyen érdekes, a rendőrök nem tudnak a dologról, de tippjük azért van! Megfogad­va a tanácsot, elindultam a szállodába. Útközben, aki szembe jött velem, attól meg­kérdeztem: igaz-e, hogy a víz­lépcső építkezésével párhuza­mosan az örömlányok is ki­építették állásaikat? A vála­szok különbözőek voltak. Íme egy csokorravaló. Egy ötven­éves hölgy: „Menjen a jó fe­nébe. maga kiéhezett bika!" Két huszonéves srác: „Persze hogy itt vannak, csak magya­rokkal nem foglalkoznak. Fe­ne a gusztusukat!" Egy negy­ven körüli férfi a feleségével: „Áááá, kis település ez. Itt biz­tos nincsenek.” Később ugyanaz a férfi a felesége nél­kül: „Tudja, hol a tanácsháza? Azon a környéken nézzen kö­rül. Többet nem mondok.” A JELSZÓ: HOLSTEIN A szálloda, ahova időközben eljutottam, gyönyörű, patinás épület. Ilyen helyekén fordul­nak meg a pillangók. Nem ta­láltam bent a főnököt, így a gondnoknőhöz fordultam in­formációért. Még ki sem nyi­tottam a számat, amikor: „Én is aláírtam! Igen, tudja meg, kell Nagymarosnak a vízlép­cső!” Mondom, nem azért jöt­tem. Ügy hallottam, hogy a szállodában örömlányok telje­sítenek „szolgálatot” „Ne ha­ragudjon, sok a dolgom!" — válaszolta. Ezzel a hölgy fog­ta magát és faképnél hagyott. De vele együtt hirtelen eltűnt minden ember, aki érkezésem­kor még ott volt. Kissé csaló­dott képpel indultam kifelé, amikor valaki megérintette a vállam: — Ide figyeljen, amióta itt vannak az osztrákok, azóta lá­nyok is vannak. — Ki maga? — Teljesen mindegy! Ha többet akar megtudni, keresse fel a Holstein bárt! Ott van a tanácsházával szemben. — Miért, mi van ott? — Ott köttetnek meg az üz­letek■ — Mennyiért? — Ezer-ezerkétszáz schil- lingért. — Honnan tudja? Kipróbál­ta? — Nincs sajnos annyi pén­zem. Az osztrákok mondják. — Nem beszélhetnék velük? — Most nincsenek itt, az építkezésre pedig nem mehet be. De mondom, a jelszó: Holstein! Mit tehet ilyenkor egy jó szándékú, információra éhes toilforgató? Azt, amit én, vagyis elmegy a drinkbárba, amelyről kiderült, nem is hely­beliek. hanem tnsegrádiak üze­meltetik. No de ne fussunk a dolgok elébe! A Holstein bár, ahol a feltételezett üzletek köttetnek, egy olyan téren van, amelynek egyik sarkában a pártbizottság, attól nem messze a rendőrség székel. A bárral szemben a tanácsháza áll. Micsoda bátorság! Na nem az illetékesek, hanem a lányok részéről. Mielőtt közelebbről szemügyre vettem volna a bárt, úgy döntöttem, felkere­sem a tanácselnököt. Hiszen, mint mondottam, a munkahe­lyével szemben, alig 50 méter­nyire. .. Niedermüller Ferenc határozott nemmel felelt a már előbb többször feltett kérdésemre. — Értse már meg, nem tu­dok róla! Én nem járok oda! — Mit tesz, ha mégis tudo­mására jut? — Szólok a rendőrségnek. A bár ablakai, ajtajai zárva. Semmi mozgolódás, semmi hang. „Majd csak négy órakor nyit!” — hallom mögöttem egy idősebb úrtól. — Igaz az, hogy ez az oszt­rákok törzshelye? Az öregúr bólintott. — És mi az igazság abból, hogy i mostanában „megszapo­rodtak” itt a pesti lányok? — Ja. kérem, ők is a piac­ról élnek. — Mit szól mindehhez? — Azt, hogy sajnos, már öreg vagyok. RÁ SE RÁNTS, FIAM! Délután fél három. Ügy ál­lok lesben, mint az indiánok, vagy mint a román határőrök. Hátha jön valaki. Nemhiába leskelődöm. Szakállas férfi bi­ciklizik be a bár udvarára. — Halló! Azt akarom kér­dezni. .. — Tudom, mit akar, már hallottam, hogy egy újságíró járkál a faluban. Itt nincsenek utcalányok! — Maga itt dolgozik? — Nem. — Akkor miért jött ide? — Mert!... Mi köze hozzá? — Semmi. — Akkor ebben maradunk — mondja, és faképnél hagy. — Fiatalember! — Ugyanaz az idős úr szólított meg. aki a korára panaszkodott. — Jöjjön a vasútállomáson láttam egy k ... -át, akarom mondani egy olyan lányt. — A bácsi liheg­ve. én az izgalomtól feldúlva érkezem az állomásra. És tény­leg ott van Ö! A hölggyel mindössze pár mondatot tud­tam váltani, azt, amit már cik­kem elején leírtam. Sajnos, most példátlanul pontos volt a vonat. Az idősebb úr, látva el­keseredésemet. ekképpen vi­gasztalt: — Rá se ránts, fiam! Gyere vissza este, találsz szeb­bekét! De pénzt el ne felejts hozni! Tudod, ők is a piacról élnek! Szilágyi Béla Egy évre csökkenhet a sorkatonai szolgálat azzal is, hogy októberben az Országgyűlés az adóreform­mal együtt tekintse át a szo­ciálpolitikai koncepciót is. A miniszteri válasz után határozathozatal következett. Az előterjesztést az ajánlá­sokkal, a kiegészítésekkel és a korrekciókkal együtt 7 el­lenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az Ország- evűlés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom