Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
4 ^fäiian 1989. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK tiPger Moore és Barbara Beach a Bond-film egyik (szolid) jelenetében 0* Miközben á videokazetták és videokölcsönzők jóvoltából gyakorlatilag valamennyi James Bond-film már rég ismert nálunk, a mozikban most először jelenik meg egy 007- film. Az angol szuper titkosügynök sokáig volt nemkívánatos személy a hazai mozivásznakon. Állítólag azért, mert egyes kultúrpolitikusok a magyar—szovjet baráti érzések szilárdságát féltették 007- től, mivel néhány Bond-film- ben arra vetemedtek a készítők, hogy nem a politikai súlyának és komolyságának megfelelően mutassák be a KGB-t, a szovjet titkosszolgálatot, sőt, alkalmanként 007 még túl is merészelt járni a mindenható szerv eszén. Ez volt-e az ok, vagy sem, ma már nehéz lenne kideríteni. De nem is érdekes. Mint annyi más balítéleten, szemellenzős akadékoskodáson, fontoskodó „éberségen”, ezen is túllépett az idő. És egyébként is, ha valamitől félteni kell a nagy testvérrel való barátságot, akkor az nem egy kémfilmsorozat kitalált főszereplője ........... A mi mármost a mozikba (is) kerülő 007-filmet illeti, annyit el kell mondani róla, hogy 1977-ben készült, és Janies Bond már Roger Moore, nem pedig Sean Connery, akivel a sorozat 1962-ben elkezdődött. Connery az 1971-es Diamonds Are Forever rel szállt ki a Bond-filmekből, hogy aztán jóval később (1983- ban) még visszatérjen a Never Say Never Againben. Moore az 1973-ban forgatott Dive And Let Die-ben volt először a 007-es ügynök, a következő évben a The Man With The Golden Gunt forgatta, s ezután készült A kém, aki szeretett engem (The Spy Who Loved Me). Moore e filmeken kívül még négy James Bond-történetben szerepelt, utoljára az 1985-ös A View To A Killben. De a sorozat, mint azt a Bond-barátok bizonyára tudják, folytatódik: a szuperügynököt most Timothy Dalton személyesíti meg. Nos, ez az 1977-es Bond-film sok tekintetben eltér a korábbiaktól. Elsősorban azért, mert azzal, hogy az elegáns, arisztokratikus megjelenésű, kifogástalan társasági modorú Roger Moore személyében (aki ezt az idolt az Angyal-íil- mekben alakította ki) új Bond került a történetbe, erősen átalakult a szuperkém figurája. Sean Connery ben a vagány hazardőr és a gátlástalanul agresszív feladatvégrehajtó, meg a nőket nagykanállal evő szuperhím vonásai voltak az uralkodóak. Moore Bondja nem kevésbé kedveli a nőket, de sokkal úriemberibben viselkedik velük, mint Connery Bondja —, noha ő sincs jobb véleménnyel róluk, mert azt tartja: csak az ágyban a helyük. Moore a veszélyeket és feladatokat inkább egyfajta sportkihívásnak tekinti, izgalmas játéknak, melyben a technikai ravaszkodások, csodaautók, csodaórák meg egyebek csak kellékek, mert a találékonyság fontosabb, s olykor a jómodorral többre lehet menni, mint az agresszív eszközökkel. Ebben a Bondban több a hagyományosnak vélt angolság, mint a Conneryében. Hogy aztán ez mennyire a színész érdeme, és mennyi benne a rendező, a forgatókönyvíró tudatos áthangolása, a színészi adottságokhoz alakított új, más figurarajz, azt elég nehéz volna eldönteni. Mindenesetre, ebben a filmben Bond mindent tud, hihetetlen fizikai teljesítményektől a hihetetlen szerkezetek kezeléséig, és úgy mellesleg otthon van az atomfizikában, az oceanográfiában, a biológiában és' a kémiában. Szóval, e tekintetben a hagyományosan zseniális Bondot látjuk. Ami viszont új, az a sztori — nevezzük így — duplafenekű megoldása. Itt ugyanis azt találták ki a forgatókönyvírók, hogy James Bond megbízatása ugyanarra szól, amire a KGB-ügynöké: egy veszedelmes őrült tudóst kell ártalmatlanná tenni, mert mindkét fél érdekeit súlyosan veszélyeztetik a kísérletei, találmányai és törekvései. És még egy csavarás: a KGB-ügynök egy rettenetesen csinos szőke hölgy, aki képességeit és képzettségét tekintve semmiben sem marad el a legendás 007 mögött. Hogy végül is, a feladat sikeres végrehajtása után James és Anya az ágyban ünnepük meg szerencsés életben maradásukat, az nem meglepő; bizonyos kötelező műfaji szabályok alól sem a forgatókönyv, sem a rendező nem vonhatja ki magát. De — és ez megint a film javára írható — ez a jelenet is, mint a film egésze, finoman ironikus, és miközben pontosan az történik. amit a Bond-filmek logikája és dramaturgiája előír. Lewis Gilbert, a rendező, és Roger Moore meg a szépséges Barbara Beach (Anya) is mintegy kívülről nézi a jelenetet, s megmosolyogja a naiv és sablonos finálét. Nincs kegyelem A számos új filmforgalmazó vállalat egyike az Intercom mutatja be a Nincs kegyelem című amerikai filmet. Mint a hasonló kisebb cégek által piacra dobott filmek többsége, ez is krimi, azaz a tömegszórakoztatási igény kielégítésére szolgál. Nincs ebben semmi elítélendő; a kis forgalmazók csak akkor élnek meg, ha eleve jelentős közönségsikerre számító filmeket mutatnak be. Ez a film, melyet Richard Pearce rendezett, és a főszerepekben a már több filmben látott Richard Gere, valamint a nagyon mutatós Kim Basinger szerepel, a tradicionálisan a bűn városának számító Chicagóban játszódik. Hősei detektívek, akik, szinte véletlenül, belebotlanak egy nagy ügybe, és amint az a hasonló történetekben lenni szokott, a nagy ügy felgöngyölítése élet- veszélyes szituációkat idéz elő. Van még szó egy rejtélyes mocsárlakó népcsoportról, felbukkan a szépséges (és el- hagyhatatlan) végzetes nő, ravasz csapdák és izgalmas üldözések közepette zajlik ez a tipikus akciókrimi, és a végére is marad néhány váratlan fordulat és meglepő trükk. Elég erőszakos, elég véres, elég kegyetlen film; az akció- krimik műfajában a kemény vonal képviselője. Takács István Új megyei főorvost választ a tanácstestület Humanista gyógyítás, egyénre szabott szociálpolitika Dizseri vagy Gerö doktor mellett szavaznak a pénteki megyei tanácsülésen a testület tagjai? Ma még csak találgatni lehet. Azt viszont tudni, hogy a szociális és egészségügyi osztály vezetői állására hárman pályáztak, de végül is ők ketten, a két helyettes mérkőzik egymással. Az elvárások szerint patikamérlegen kell mérni, ki alkalmasabb a posztra szakmailag, erkölcsileg, emberileg, melyikőjük mutatott eleddig jobb vezetői tulajdonságokat, s ki vázolt fel pályázatában követésre inkább alkalmas, hasznos koncepciót a megye egészségügyének jövője érdekében. Döntésével a testület új osztályvezetőt, egyben új megyei főorvost állít; az ő irányítására bízva újszülöttől aggastyánig a megye minden lakójának egészségét, gyógyítását, szociális ellátását. Hisszük, hogy a testület érzi felelőssége súlyát. \aprakész problématérkép Dr. Dizseri Tamás 39 éves. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1974-ben kapott általános orvosi diplomát. Gyakornokként kezdett dolgozni a nagykőrösi kórház gyermek- osztályán, később szakterületén működött a pécsi klinikán. Érden körzeti gyermekorvos, illetve csoportvezető volt 1980- tól 1988 novemberéig, amikor a megyei tanács egészségügyi osztályára került csoportvezető főorvosnak. Ez év februárjától helyettes vezetője az osztálynak. — Két nehéz kérdéssel kellett megbirkóznom —- kezdi a beszélgetést. — Hosszú belső vívódás után döntöttem úgy, hogy feladom pécsi állásomat, mert reményem sem lehetett önálló lakáshoz jutni, s e biztos háttérrel családot alapítani. Igaz, a klinikai munkát a területivel cseréltem fel, ami más jellegű, de mégiscsak gyógyító tevékenység. Ennél göröngyösebbnek tűnt a második válaszút, amikor végül is a megyéhez jöttem. Hittem, hogy 1988 őszén fontos dolgok történnek az egészségügyben, s azt, hogy a hivatalban is lehet alapvető értékeket teremteni, mert ott szintén közügyet szolgál az orvos. Az akták mögött emberi sorsok vannak... És mert hetente kétszer továbbra is rendelek Érden, úgy érzem, a szakmától sem szakadtam el. Amíg beszélgetünk, többször is visszacseng ez a néhány szó: humanista orvoslás, egyénre szabott szociálpolitika, a jó kezdeményezések menedzselése. Nem szorul különösebb magyarázatra, miért is beszél dr. Dizseri Tamás az ember- központú gyógyításról. Mert az ellátással, az orvosi munkával szembeni elégedetlenség érezhető, annak ellenére, hogy minden eddiginél több a kórházi ágy, a szakember, jobbak a technikai feltételek. De az intézmények között valahogy mégis „elvész” a beteg, mert nincs mód vele bizalmas kontaktust kialakítani. Belekerül abba a gépezetbe, ahol laboratóriumi és egyéb műszeres vizsgálatok után megállapítják, milyen kezelésre van szüksége. Nincs idő foglalkozni a leikével, ezért a családi, az életvezetésbeli nehézségeit öntudatlanul is testi tünetekre váltja. Nem véletlen, hogy a belgyógyászati osztályokon félé- ■ részben neurotikusok fekszenek ... Kódexíró Kecskeméten Tizennyolc esztendeje hódol a szenvedélyének, a ' kódex írásnak, a Kecskeméten lakó Baja Béla. Az ógói betűkkel XII—XIII. századi stílusban írott kódexek iniciáléiban, sző vegközi és lapszéli képeiben a mester több mint másfél ezer alakot festett meg. Baja Béla eddig Szent János jelené sének könyve, Szent János, Szent Máté, Szent Lukács Szent Márk evangéliumáról valamint az Apostolok cselekedeteiről készített kódexet. — Minden eszközzel segíteni kell az orvos-beteg kapcsolat további elszemélytelenedésének megakadályozását, ezért kell megvalósítani az alapellátásban a családi orvoslást, méghozzá hozzáférhetőbb műszeres- és intézeti háttérrel. Az új típusú kapcsolatban nemcsak a gyógyításra, hanem a megelőzésre, az egészséges életmódra, a helyes mentálhigiénés szokások kialakítására is mód nyílik, építve a család- segítő szolgálat és más szervezetek aktív közreműködésére — vélekedik dr. Dizseri Tamás. — A megyében sajátosan kell átalakítani a rendelőintézetek szerepét: Ráckevén, Nagykátán, Dabason, Sziget- szentmiklóson és Nagykőrösön, ahol nincs a közelben kórház, inkább a bajmegállapító-, illetve utókezelő részlegeket szükséges létrehozni, másutt viszont az intézményeket a befejezett alapellátás segítésére orientálni. • Van-e elképzelése a szociális ellátás javítására? — Sajnos a negatív gazdasági változások feszültségeket hoztak, széles rétegek kerültek anyagilag kritikus helyzetbe, súlyosbodtak a társadalmi beilleszkedési zavarok, riasztó mértékben romlott lelki egészségünk. A jelenlegi szociálpolitikai háló nem ad megfelelő biztonságot. Viszont nem mindig a segélyezés a megoldás. Sok idősnek fontosabb ennél, hogy legyen, aki lehordja a pincébe a téli tüzelőt, házhoz vigye- az ebédet, kitakarít, és főleg nem sajnálja az időt egy lm - beszélgetésre. Tehát- személyre szóló gondoskodásra van szükség, méghozzá széles , körű társadalmi összefogással. Szükséges elkészíteni a megye naprakész számítógépes szo- ciálpolitkai problématérképét, amelyhez illeszthetők a helyi jelzések. 0 Milyen szervezetkorszerűsítést kíván végrehajtani az osztályon? — Meghatározója ennek az egészségügy reformja, és a kétszintű irányításra való áttérés. Vagyis a külső kihívás belső változtatásokat késztet. Követelmény, hogy a megyei munka szakmailag magas színvonalú, szociálisan érzékenyebb legyen, ugyanakkor biztosítani kell az önkormányzatok autonómiáját és kompetenciáját. Négy csoport létrehozását tervezem összevonásokkal. Megszüntetném a személyzeti és honvédelmi csoportot, hiszen itt egy-egy emberről van szó, akik főmunkatársként dolgoznának tovább. A jelenlegi létszám néggyel csökkenne, ugyanakkor szükségesnek tartom, hogy az egészségvédelmi tanács, valamint a cigánykoordinációs bizottság titkára osztályunkon dolgozzon. Teamek az alapellátásban Dr. Gerö Gábor 42 éves. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán kapott diplomát, 1975-ben lett kórboncnok szakorvos. Kilenc évig dolgozott a Semmelweis Kórház kórbonctani osztályán, helyettes vezetőként. 1988 februárjától ugyancsak helyettes vezetője a megyei tanács egészségügyi osztályának. A szakmával való szoros kapcsolatát ő sem szüntette meg, hiszen visszajár a kórházba és tanít az egyetemen is. Gerő doktor is úgy véli, hogy az egészségügyi-szociálpolitikai, valamint az államigazgatási reformok változást kényszerítenek ki az osztály munkájában, azaz a hatalmi jelleget a szolgáltató jellegnek kell felváltania. A gyámkodó szakmai-területi irányítás megszüntetésével erősödhetnek a helyi önkormányzatok, a testületi demokrácia, a megye feladata pedig az, hogy többek között segítse és menedzselje az önszerveződéseket. Nyitottságot, társadalmi ellenőrzést emleget, s azt az elképzelését, miszerint a megyei koncepciók véleményezésébe, a testületi anyagok elkészítésébe rotációs formában bevonná a kórházak, a szakrendelők és a szociális otthonok igazgatóit is. Ugyancsak négy csoport felállítását tervezi, harmincas össz- létszámmal. — Anyagi támogatás helyett a termeszetbeni juttatás híve vagyok — mondja. — A lakótelepek házaiban együtt élnek a gyeses anyukák az idősekkel. Miért ne szervezhetnénk meg, hogy néhány öregnek a kismamák főzzenek? Ebből a kapcsolatból talán még pótnagymamát is lehet szerezni a kicsiknek, nem szólva arról, hogy a magányos öregek is családban érezhetnék m: ;u- kat. Az intézménycentrikus gondolkodásunkat el kell vessük helyette a házi szociális gondozást tartom fontosnak — folytatja. — Minden eszközzel erősíteni kell a családokat, megelőzni a széthullást, méghozzá társadalmi összefogással. Mert a szomszédok, az ismerősök. sőt a postás tudják a legjobban, hol szorul istápo- lásra a család, mikor kell közbelépni, hogy a gyermek ne váljék halmozottan hátrányos helyzetűvé, a fiatal deviánssá. Speciális törődést kívánnak az alkoholbetegek, akik gyógyulásuk után védett munkahelyhez. átmeneti szálláshoz juthatnak. Megkülönböztetett figyelem illeti a narkomániában szenvedőket, s társadalmi helyzetük miatt a cigányokat. 0 Az új rendszerű egészségügyi ellátás ele the lépése 1991 - tői várható. ílrl 'szér?nt*h«gyan igazodhat ehhez a megye? — Ha megvalósul a szabad orvosválasztás, ha mód nyílik arra, hogy a körzeti orvos műtőt is bérelhet, ahol kis: beavatkozásokat elvégezhet,, javulni fog az orvos-beteg kapcsolat. Az új típusú betegbiztosítástól azt várjuk, hogy feloldódjon az ingyenes ellátás hirdetése és a tényleges paraszolvencia rendszer között feszülő ellentmondás. Mindebből következik, hogy az alapellátásban is. a kórházi munkában is szerkezeti átalakulás, egyben minőségi változás várható. Ehhez az alapellátásban úgynevezett teamek kialakítására lenne szükség, amelyhez a körzeti orvoson kívül ápolónő, védőnő, gondozónő tartozna. akik megfelelő technikai háttérrel a maximumot nyújthatnák akár a gyógyításban, akár a szociális gondoskodásban. Ennek finanszírozása tanácsi ügy, az emelt szintű ellátás térítése pedig a betegbiztosító feladata. A szakrendelőket fel kell készítsük a várható funkcióváltásra: ha sikerül például fektetőket létrehoznunk, azok tehermentesíthetnék a kórházakat, másfelől szociális gondoskodást is nyújthatnának. Itt lennének elhelyezhetők banális betegségekkel olyanok akik felügyelet nélkül otthon nem hagyhatók vagy a néhány napra náthás, lázas gyerekek, esetleg a valóban kórházi kezelést igénylők, akiknél az előkészítő vizsgálatokat végeznék el. Az emberek tudatába, életvitelébe sajnos még nem épült be a megelőzés, csak a gyógyításban gondolkodunk — állítja dr. Gerő Gábor. — Pedig óriási jelentősége van a lelki segélyszolgálatnak, a különféle egyházi kluboknak, önszerveződő közösségeknek, a Vörös- keresztnek, a családsegítő szolgálatnak. És a propagandának; sajtóban, zenében, filmben. Ma még értetlenül fogadják, ha valaki egy szál gitárral a kezében olyan dalt énekel, amiben az egészség védelmére szólít. Pedig a hetvenes évek amerikai filmjeiben — amelyeket most tűzött műsorára a televízió —, nem csupán pasz- szióból fut, teniszezik a főhős ... Fazekas Eszter HETI FILMJEGYZET Ä kém', aki szeretett engem
