Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-27 / 149. szám
1989. JŰNIUS 27., KEDD Ó írta Hazugság A teljes tájékozatlanságot a roppant magabiztossággal elegyítve lép fel a Magyarország levelezési rovatában (jún. 23.) Mező Sándor. „Hazugságnak tartom", írja, hogy 1956. október 30-án a budapesti párt- bizottság épületénél „lemészárolták a kiskatoná- kat.”. A kiskatonáknak ugyanis semmi baja nem történt... „Egyetlen olyan esetet sem tud Kádár János bizonyítani, hogy kis- katonát kivégeztek volna." Nem kért rá bennünket a bizonyításra megnevezett, de segítünk Mező Sándornak. Idézünk. „A folytatás is iszonyatos volt... A feltett kezű államvédelmi katonákat a fegyveresek sortüze lemészárolta ... Egyeseket benzinnel öntöttek le és felgyújtottak .. Nem kommunista bér- tollnok írta le a fenti sorokat, nem népbutító propagandaanyagban jelent meg, hanem 1958 augusztusában, Párizsban, Méray Tibor könyvében, a Nagy Imre élete és halála című műben. Amit itthon sza- mizdatként jelentetett meg a Katalizátor Iroda. Hogy mindkét kiadás nehezen volt hozzáférhető? Igen. Csakhogy: hosszú hetek óta kapható a legális kiadása Méray könyvének (igen, T. Mező Sándor annak a Méraynak a könyve ez, aki Nagy Imre és társai sírjánál a családok, a hozzátartozók nevében mondta a búcsúbeszédet), a Bibliotéka Kiadó gondozta, s a citált szövegrész (más, megrendítő részlettel egyetemben) ott olvasható a 236. oldalon. A könyv ára 99 forint. Ennyit kellett volna áldoznia T. Mező Sándor a „hazugságért", azaz az igazságért. Nagy ár? Kikölcsönözhette volna a kötetet a könyvtárból. A beiratkozási díj kevesebb, mint amennyibe a levélpapír, a bélyeg, a boríték került... Talán nem tudta, hogy van ilyen könyv? De ha még ezt sem tudta, akkor hon- nét tudja, mi a hazugság és mi az igazság? S ha nem tudja, akkor minek alapján dönti el, mi mellé áll, s mit nevez hazugságnak? Avagy T. Mező Sándor, önt ebben a döntésében a tények nem befolyásolják? KLIENS Töröljék el a halálbüntetést (Folytatás az 1. oldalról.) mára. Nyers Rezső változatlanul a gazdaságirányítási reformbizottság elnöke marad, részt, vesz a kormány gazdasági programjának kimunkálásában. Faragó András elmondta aizt is, hogy a testület jóváhagyólag tudomásul vette: az országos választási elnökség tagjai sorába — a Hazafias Népfront előterjesztése alapján — Ku- korelli István, a HNF ügyvezető elnöke kerül Molnár Béla helyébe. Zentai Gyula, az Elnöki Tanács titkárságának vezetője a napirenden szereplő kérdéseket ismertette. Szólt Straub F. Brúnó Törökországban tett hivatalos látogatásának eredményeiről, az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű rendelet jelentőségéről. Az egyházi állások betöltéséhez szükséges hozzájárulással kapcsolatban elmondta, hogy a módosítás értelmében az állami hozzájárulás az esetek zömében megszűnik, s ezentúl csupán mintegy 30 olyan egyházi tisztségre korlátozódik, amelyeknél a kinevezés nem magyar joghaitóságú szerv feladata. A bírák megválasztásával és felmentésével kapcsolatban Faragó András ismertette azt az ülésen elhangzott észrevételt, amely szerint a bírák valószínűleg nem kellő anyagi elismerésük és társadalmi megbecsülésük híján, rövid ideig töltik be funkciójukat. A mostani ülésen nyolcán kérték felmentésüket, közülük heten nagyon rövid ideig gyakorolták hivatásukat. Az Elnöki Tanács hétfői ülésén 160 kegyelmi kérvényt vizsgált meg, s 28 személy kegyelmi ügyében hozott .,teljesítő" határozatot, vagyis elengedte büntetésüket. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Deák Gábor államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett — 1989. július 1-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp András művelődési minisztériumi államtitkárt e tisztségéből 1989. június 30-i hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — 1989. június 30-i hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett — 1989. július 1-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. július 1-jei hatállyal dr. Kunos Pétert pénzügyminisztériumi államtitkárrá. Pusztai Ferencet művelődési minisztériumi államtitkárrá, Pál Lászlót, valamint dr. Szabó Imrét — a Hő- és Rendszertechnikai Intézet igazgatóját — ipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Györke Józsefet rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte. Az államkassza üres: visszavontak 600 millió forintot Folytatódik, de befejeződik-e a DCM rekonstrukciója? Ha azt mondom beruházás, önök azt. mondják, vízlépcső. Manapság a két fogalom szinte elválaszthatatlan lett egymástól. Ki gondolná, hogy Nagymarostól nem is olyan messze, az ország egyik — Bős—Nagymaros után — legnagyobb beruházása, pontosabban fogalmazva rekonstrukciója folyik. Vácott, a Cement- és Mészművek gyárában éppen félidejéhez érkezett a több milliárd forint értékű átépítés. Ma, amikor a magyar gazdaság súlyos gondokkal küzd, érdemes megvizsgálni, hogyan, illetve miért vágtak a váciak olyan fába, ami bármikor rájuk dőlhet. A rekonstrukciót 1987. január 1-jével az Állami Tervbizottság hagyta jóvá. Hivatalosan ekkor lehetett elkezdeni. Négy főbb cél megvalósítását tűzték ki az illetékesek. Az egyik, amely minden rekonstrukció célja, a többlettermelés, a termelékenység fokozása. ami a cementmű esetében azt jelenti, hogy a termelésnek 900 ezer tonnáról 1 millió 200 ezer tonnára kell felfutnia az átépítés után. A másik, fontosabb cél a napjainkban oly gyakran emlegetett környezetvédelem, a porA kényszerhelyzet elindíthatja a bomlást Az árkorrekció elkerülhetetlen A közvélemény (aagy figyelemmel kíséri a napjainkoan folyó gabonaárvitát, nem kis aggodalommal tekintve az esetleges következményekre. Ezúton szeretném felhívni a figyelmet a kérdés néhány általánosabb összefüggésére is. A magyar mezőgazdasági tnagyüzemek sok száz éve meghatározói az ágazat termelésének. Az elmúlt években tevékenységi körül lényegesen kibővült, és ma már mezőgazdasági ipari és szolgáltató nagyüzemekről beszélhetünk. Ez ilyen formában és mértékben a világon egyedülálló és számos eredményével életképességét bizonyító konstrukció. A tévedések elkerülése Szedd magad Törökbálinton Az utóbbi napokban volt olyan nap. amikor mintegy 200-250 személygépkocsi fordult meg a Törökbálinti Állami Gazdaság őszibarackosában. Már most a kezdet kezdetén is sikeresnek bizonyult a Szedd magad !-mozgalom, mivel innen 18 forintért vihetik haza a korai érésű étkezésre való gyümölcsöt, amiért a piacon 40, sőt 50 forintot is elkérnek kilójáért. A gazdaság is jól jár, hiszen nem kevesebb, rrrjnt 600 hektárról kellene saját munkaerővel leszedni az őszibarackot. Az idén jó termés mutatkozik, mintegy 500 vagonnyi vár leszedésre, ebből pedig csak 1500 tonnára van szüksége a gazdaság léüzemének. Képünk hétfő,n délelőtt készült, amin a jókedvű szedők. Barzsó Judit és Gárdos Kati a gyümölccsel teli kosarat viszik a márlegelőhelyre. (Hancsovszki János felvétele) végett szeretném hangsúlyozni, hogy e megállapítással nem akarok ellentmondani a kistermelés fejlesztési elképzeléseinek, sem a nagyüzemek korszerűsítésére vonatkozó javaslatoknak. Mindezek feltétele a korszerű, nagyüzemi termelés. A mezőgazdasági, ipari és szolgáltató funkcióból adódóan a sokat emlegetett agrárolló a klasszikus értelemben nem érvényesülhet Magyarországon, hiszen ugyanaz az üzem mint búzatermelő, károsultja, de mint például gépalkatrész-előállító, haszonélvezője is az aránytalanságoknak. Korábban a különféle támogatások és árviszonyok átláthatatlan szövevényében az üzemek egyéb szempontok (pl. foglalkoztatottság, teljeskörű földhasználat stb.) miatt vállalni tudták, hogy az alap- tevékenység egyes ágazatainak veszteségeit üzemi szinten fedezzék, de ez napjainkban már nem tartható. Ma a fokozódó versenyhelyzettjen minden gazdasági tevékenységnek önmagában is nyereségesnek (vagy legalábbis nullszaldósnak) kell lennie. A távlati megfontolások miatt az átmeneti üzemen belüli veszteség kiegyenlítését csak hosszú távon is garantált szabályozó rendszer esetén és stabil gazdasági viszonyok között vállalhatja felelős gazdasági vezető. A gabonatermelés pozíciója kétségtelenül nagy mértékben romlott az elmúlt években. Meg kell azonban jegyezni, hogy a széles körben felsorakoztatott bizonyítékok kicsit féloldalasak. Az igaz, hogy az egy hektárra vetített költségek aránytalanul nőttek, de másrészt az is igaz, hogy a terméseredmények nem a tervezett szinten alakultak. Búzából például az évtized végére számított 6,0-6,5 tonna körüli hozamok helyett ma is több év átlagába/n reálisan 5.0-5.5 tonna körüli eredményeket várhatunk. Ebben nagy szerepe van a gyakori aszálynak, de a termelés problémái (pl. fajtakérdések, vetőmag előállítás-használat korszerűtlensége stb.) is közrejátszanak. És végül ne felejtsük el, hogy az árösszehasonlításként igái gyakran idézett nyugati kombájn és az érte fizetendő búza arányának figyelembe vétele már azért sem állja meg a helyét, mert ezek a gépek ott hektáronként 7-8 tonnát termő táblákat aratnak. Úgy gondolom tehát, hogy szükség van a helyzet mélyebb és sokoldalúbb feltárására is. Ez teljes körűbben alapozhatja meg az immár elkerülhetetlen árkorrekciót. Lényeges viszont az árkorrekció mértéke. A kényszer- (helyesebben: a kikényszerí- tett) intézkedések eredményeként ugyanis — mivel az államháztartás veszteséges, a lakosság továbbra már alig terhelhető — a kormányzat az egyéb ágazatok pozíciójának gyengítésére kényszerülhet. Amennyiben ez a mezőgazdasági nagyüzemek ipari és szolgáltatási tevékenységére is visszahat, végső soron olyan leépülési folyamatokat indíthat el, amelyek az eddig sikeres és még mindig igen perspektivikus magyar nagyüzemi mezőgazdasági modellt is kikezdhetik. Ogy gondolom, ez aligha volt az árprobléma felvetőinek száhdéka. összességében az ármódosítás népgazdaságilag lehetséges mértékű teljesítésén túl indokolt a magyar gabonatermelés világszínvonálú versenyképességének felülvizsgálata is. A helyzet megoldása minden érdekelt féltől türelfnet, kölcsönös megértést igényel. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a távlati stratégiai célkitűzést, hogy a mezőgazdasági, ipari és szolgáltató funkciót is ellátó, és á körzetükben lakó emberek boldogulását biztosító nagyüzemek korszerűsödjenek — szervezeti és technikai értelemben egyarálnt —, s biztonsággal fejleszthessék tevékenységüket. Ennek figygelembevételé- vel célszerű az egyes taktikai kérdéseket nagyobb mélységben is elemezni. Dr. Tunyogi András, a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest Megyei Szervezetének titkára kibocsátás csökkentése. Évente 12-14 ezer tonna por kerül ki a gyár területéről a környezetbe. Az új rendszer működése során ez a mennyiség 2 ezer tonnára mérséklődik. Nem elhanyagolható szempont volt az energiatakarékosság és korszerűsítés. A tervezőik szerint az átalakulás után a fajlagos energiafelhasználás a mostanihoz képest 30 százalékkal csökken. Jelenleg a váci gyárnak mintegy 1 milliárd forint az éves energiaköltsége. Ha a „jóslatok" beválnak, 1990-től már csak 7-800 ezer forint lesz. Végül, de nem utolsósorban, figyelembe véve, hogy Vácott már 20. születésnapját ünnepelte a gyár, a technológia és a berendezések korszerűsítését is célként fogalmazták meg. Már a beruházás előtt egy évvel megkötötték a finanszírozási szerződéseket a Magyar Nemzeti Bankkal és az Állami Fejlesztési Bankkal. A jóváhagyáskor a rekonstrukció teljes költsége 4 milliárd 460 millió forintot tett ki. Ebből 3 milliárd 360 millió forint volt az állami alapjuttatás, 700 millió forint a világbanki hozzájárulás, 200 millió forint a környezetvédelmi támogatás és ugyancsak ennyi volt a saját alap. Az évek során bekövetkezett árfolyamváltozások, a forint többszöri leértékelése miatt a rekonstrukció megvalósításának teljes ösz- szege valamivel több mint 5 milliárd forint. Világbanki pályázat útján — több pályázó közül — az egész rekonstrukciónak a tgctv nológiáját, illetve annak kidolgozását, valamint a megvalósításhoz szükséges berendezések egy részének szállítását, a nyugatnémet Poliziusz cég kapta meg. A technológia egyébként világszínvonalú! Hogy mást ne mondjak, az egész technológia számitógépes programozáson alapszik. Természetesen a nyugati partnereken kívül egy sor hazai vállalkozó szállt be az üzletbe. Így egyebek között a 31-es Állami Építőipari Vállalat, a Gép- és Felvonószerelő Vállalat, az Aprítógépgyár, a Viliamosipari Vállalat, valamint a Kohászati Gyárépítő Vállalat. A beruházás 3 évvel ezelőtt az alapozó-építési munkákkal indult. 1988-ban egy nagvobb ütemű, mintegy 1,3 milliárd forint értékű munka volt tervbe véve. Ezt módosítani kellett, mert közel 600 millió forintot visszavontak az állami alapjuttatásból, az ország nehéz gazdasági helyzete miatt Így tulajdonképpen csak az alapozómunkákat tudták tovább folytatni, amit év végéig teljesen befejeztek. Az idén a legfontosabb feladat, a technológiai szerelés megkezdése! Jövőre marad a munka dandárja, vagyis a teljes technológiai szerelés befejezése és a próbaüzem. Az illetékesek szerint ha olyan pénzügyi-műszaki, vagy egyéb olyan akadály nem jelentkezik, amiről jelenleg nem tudnak, akkor több mint valószínű, hogy a rekonstrukció 1990. december 31-én befejeződik. Szilágyi Béla Megegyezés a munkabizottságokról A nyilvánosságról még vitatkoznak Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek hétfői középszintű megbeszélésén megállapodtak a politikai témaköröket megvitató bizottságok felállításáról. A munkabizottságok pénteken kezdik meg a politikai egyeztető tárgyalások múlt szerdai plenáris ülésén született megállapodásban rögzített politikai témák megvitatását. A felek által kijelölt 5-5 fős munkabizottságok tárgyalnak az alkotmánymódosítás időszerű tételeiről, a köztársasági elnöki intézmény és az alkotmánybíróság kérdéseiről; a politikai pártok működésének jogi szabályozásáról; a választásokkal kapcsolatos kérdésekről és a választójogi törvényről; a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításának elveiről; a tájékoztatás és az információ kérdéseiről, az új tájékoztatási törvényről; valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtéséről. Fodor Gábor, az Ellenzéki Kerekasztal képviselője a hétfői megbeszélésről közölte: az MSZMP küldöttsége nevében Pozsgay Imre államminiszter elmondta, hogy a kormány a kedden összeülő Országgyűlés elé kíván terjeszteni a büntető törvénykönyv módosításával összefüggő három olyan javaslatot, amelyek témaként szerepelnek a háromoldalú politikai tárgyalásokon: a közveszélyes munkakerülés vétségének hatályon kívül helyezését, a fegyveres szolgálat megtagadásáért járó büntetések eltörlését és az államellenes bűncselekményekről szóló fejezetek módosítását. E témák beterjesztésének jóváhagyását halaszthatatlanságukra hivatkozva kérte az MSZMP delegációja. Erről rövid vita alakult ki, mert az Ellenzéki Kerekasztal sérelmezte, hogy a „kérés gyorsan jött”, hiszen azonnali döntést igényelt. Végül azonban az EK úgy gondolta, hogy kompromisszumot kell kötni. Megítélése szerint ugyanis a közveszélyes munkakerülés vétsége, illetve a fegyveres szolgálat megtagadása több száz elítélt embert érint. Ezért hozzájárult ahhoz, hogy mindkét módosító javaslat a parlament következő ülésszaka elé kerüljön. A fegyveres szolgálat megtagadásával kapcsolatos módosításnál az EK javasolta: az eredeti előterjesztéssel ellentétben az emiatt elítélt fiatalok ne csak büntetésük végrehajtása, hanem a hátrányos jogkövetkezmények alól is mentesüljenek. Az államellenes bűncselekmények témakörben viszont nem született megegyezés. Fodor Gábor elmondta, hogy a megbeszélésen felmerült még a nyilvánosság problémája. Az Ellenzéki Kerékasztal indítványozta: legyen lehetőség arra, hogy a tömegtájékoztatási eszközök igény- bevételével mindhárom fél informálhassa a közvéleményt a tárgyalások menetéről, illetőleg vitatkozhasson a felek által eltérően megítélt témákról. Erről azonban határozat most még nem született. A politikai témákat érintő újabb középszintű megbeszélésre július 6-án kerül sor az MSZMP, az EK és a harmadik oldal delegációi között. E hét csütörtökjén pedig megtartják az első középszintű megbeszéléseket a gazdasági tárgyalásokról, amelyen várhatóan megegyeznek a munkabizottságok felállításáról.
