Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-27 / 149. szám

1989. JÚNIUS 27., KEDD K&IPOUTIKAI Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tegnap Madridban megkezdődött az Európai Közösségek állam- és kormányfőinek találkozója, amelynek középpontjában az egységes európai piac megteremtésével kapcsolatos kérdések állnak. ▲ Kína ösz- szesen 89 millió dolláros kamatmentes kormánykölcsönt kap Norvégiától és Finn­országtól fejlett technológiák vásárlására és távközlési beruházásokhoz — közölte hét­főn az angol nyelvű China Daily napilap. ▲ Belorussziában a hét végén megalakult az átalakítás támogatóit tömöríteni akaró népfrontmozgalom, az Újjászületés. A A prágai rendőrség megakadályozta, hogy a Charta ’77 emberi jogi szervezet kol­lektív szóvivői csoportja ülést tartson, sőt a testület 16 tagját a rendőrségen ki is hall­gatták — közölték hétfőn az emberi jogi mozgalom forrásai. A Brit sajtójelentések szerint a kínai legfelsőbb szintű vezetők mintegy 77,5 millió dollár összegben nyi­tottak bankszámlákat hongkongi, svájci és más pénzintézetekben arra az eset­re, ha nem sikerül leverni a demokratikus megmozdulásokat, s úgy döntenek, hogy elhagyják az országot a kínai légierő egyik készen álló repülőgépén. A Ramiz Alia, az Albán Munkapárt KB titkárságának első titkára hétfőn Tiranában, a Demokratikus Front kongresszusán bírálta a kelet-európai országokban végbemenő változásokat, mondván, hogy a szovjet, a magyar és a lengyel reformok a kapitalizmus res­taurációjához vezetnek. A Erich Honecker, az NSZEP főtitkára ma, az SZKP KB meghívására, munkalátogatásra Moszkvába utazik — jelentették be tegnap este Ber­linben. A Irak döntést hozott arról, hogy Iránnal, illetve Törökországgal szomszédos 1200 kilométer hosszú határvidékét 30 kilométeres mélységben „elszigetelt, lakat­lan zónává” alakítja — jelentette be hétfőn az INA iraki hirügynökség. A A nor­vég partoknál szerencsétlenül járt szovjet atom-tengeralattjárón keletkezett tűz nem fenyeget környezeti katasztrófával, a hajón a sugárzási viszonyok normálisak — je­lentette ki hétfő este Dmitrij Jazov hadseregtábornok, szovjet honvédelmi miniszter. Az MSZMP KB ütésének nemzetközi visszhangja Kincs visszaút a reformoktól Az MSZMP négytagú elnök­ségében, amelynek élén Nyers Rezső, a párt új első számú vezetője áll, többségben van­nak a reformerek. Ez a nyu­gata hírügynökségek egyönte­tű megállapítása azokban a beszámolókban, amelyek A Hét vasárnap esti műsorában elhangzott interjút, valamint Barabás János ugyancsak va­sárnapi rádiónyilatkozatát is­mertetik. Nyers Rezső, az új pártel­nök a reformszárny mérvadó képviselője, s — mint ilyen — gazdasági szakértelmével bel- és külföldön egyaránt te­kintélyt élvez még a párttól távol álló körökben is. Ezt hangsúlyozza hétfőn a Frank­furter Allgemeine Zeitung. Az NSZK egész - hírközlése áz egyik központi témaként fog­lalkozik az MSZMP KB ülé­sének eredményeivel. A Stuttgarter Zeitung ..Nyu­gati irányban” című hírma­gyarázata szerint az új párt­vezetésben egyértelműen a haladó reformerek tartják ke­zükben az ellenőrzést. Grósz Károly, akii most a vezetést három más társával osztja meg, szintén nem éppen egy dogmatikus irányvonalnak a képviselője, hanem inkább óvatos politikus: megpróbál hidat verni az ortodoxok és áz előretörekvő újítók között. A vezető baden-württem- bergi újság azonban a leglé­nyegesebbnek azt tartja, hogy a magyar párt vezetése a vé­lemények pluralizmusának, a nyílt eszmeegyeztetésnek és a gondolati versenynek szavato­lásában látja a demokrácia megvalósításának útját, s ezt maga a párt vívta ki. A hétfői osztrák lapok rész­letes beszámolókat közöltek az MSZMP Központi Bizott­ságának péntek-szombati ülé­séről, s több újság megjegyzé­seket is fűzött a tanácskozáson történtekhez. A Neue Kronen Zeitung, Ausztria legnagyobb példány- számú újságja hétfőn külön kommentárt is szentelt a KB- ülésen lezajlott fejlemények­nek. Az írás felidézi Nyers Rezső politikai pályafutását, hangoztatva, hogy nevéhez fűzik" áz 1908-ban bevezetett gazdasági reformot, s amikor azt túl radikálisnak találták, neki is távoznia kellett a ve­zetésből. Most a párt élén <5 lett az első a négy egyenlő között, s a Központi Bizott­ságnak ez a döntése világos­sá teszi, hogy nincs többé visszaút a reformoktól. A magyarországi események­ről a szovjet sajtóban első­ként ismét az Izvesztyija je­lentkezett kommentáló, állást foglaló tudósítással. A felszó­lalási rekordot hozó KB-ülés- nek drámai határozatot kellett hoznia, hogy megerősítse a pártnak a társadalomban érez­hetően meggyengült tekintélyét — olvasható a tudósítás ele­jén. A lap rövid életrajzot kö­zöl az MSZMP új elnökéről, Nyers Rezsőről, kiemelve pá­lyájából a reformok iránti el­kötelezettséget. A négytagú pártelnökség tagjai közül rész­letesen ír Pozsgay Imréről, akit a párt reformszárayának ve­zetőjeként mutat be. Az éles ellentmondások ér­zékeltetésére megemlíti a tu­dósítás a párton belüli értel­miségiek nagy csoportjának a Népszabadságban megjelent nyílt levelét. A KB-ülés hét­főn közzétett határozata alap­ján ítéletet alkotva a tudósí­tás utal arra, hogy az ülés megerősítette: Magyarországon a szocializmust csak új gaz­dasági és politikai modell ke­retében lehet megvalósítani. ★ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szívélyes üdvöz­letét küldte hétfőn Nyers Re­zsőnek abból az alkalomból, hogy megválasztották az MSZMP elnöki tisztségére. A szovjet vezető kifejezte meg­győződését, hogy a két párt közötti elvtársi együttműködés a jövőben is a szocializmus megújulását, a két ország kö­zötti barátság, kölcsönös meg­értés és o szilárd kapcsolatok elmélyítését szolgálja. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára hétfőn ugyan­csak szívélyes jókívánságait fejezte ki Nyers Rezsőnek. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára hétfőn táviratot küldött Nyers Rezsőnek. A Romám Kommunista Párt és a saját nevében gratulált, minden jót kívánt megválasztása alkal­mából. WÉST TARTOTT A M Kárpótlás az internáltaknak A Minisztertanács hétfői ülésén elfogadta a ki- és be­vándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az út­levélről szóló törvényterveze­teket. A Minisztertanács határoza­tot hozott az 1949—53 között rendőrhatósági őrizetben fog­va tartott személyek munka- viszonyának és társadalombiz­tosításának rendezéséről A kormány úgy döntött, hogy a társadalmi szervekkel törté­nő állami egyeztetés kiszéle­sítésére, új egyeztetési mecna- nizmus intézményes megte­remtésére van szükség. A Minisztertanács elfogad­ta a munkavédelemről szóló törvény elveit. A kormány áttekintette a Budapest—Bécs világkiállítás előkészítési munkálatait, a szükséges beruházásokat, és határozott az 1992. évi sevillai világkiállításon történő rész­vételről. A Minisztertanács határo­zatát hozott az Állami Egy­házügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal meg­szüntetésével kapcsolatos szer­vezeti intézkedésekről. A kormány elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság II. félévi mun­katervét. A Minisztertanács megvitat­ta az Országos Tervhivatal ta­nulmányát a piacgazdaság verseny- és árszabályozásáról. Tegnap a Minisztertanács hatórás ülése után kezdte meg szokásos tájékoztatóját Bajnok Zsolt ideiglenes kormányszó­vivő. Elöljáróban elmondta, igen produktív volt a tanács­kozás, tizenkét napirendi pon­tot vitattak meg. Elmondta, hogy a ki- és bevándorlási törvénytervezet­tel jogrertdszerünket a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányához igazítjuk. A javaslat szerint alapvető állampolgári jog az országot elhagyni, illetve ide vissza­térni. A törvénytervezetet a kormány a parlament elé terjeszti, hasonlóan az utazás szabadságáról, illetve az út­levélről szóló törvényterve­zethez. Ez utóbbi azt dekla­rálja, hogy a korlátozás nél­küli külföldre utazás ugyan­csak alapvető emberi jog. A javaslatokról a Miniszterta­nács társadalmi vitát indít. csolatos beruházások és ezek anyagi forrásainak vizsgálata folyik. Az Állami Egyházügyi _ Hi­vatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésé­vel kapcsolatos intézkedések­ről a szóvivő kifejtette, az- előbbi jogutód nélkül szűnik meg, de létrehozzák a Mi­nisztertanács Egyházpolitikai Titkárságát. Vezetésével a kormány Sarkadi Nagy Bar­nát bízta meg és július 1-jé- vel kinevezte művelődési mi­niszterhelyettessé. Az ÁISH jogutódja az Országos Sport- hivatal lesz, amely szintén a művelőlési tárcán belül mű­ködik viszonylagos önállóság­gal. A hivatal elnökévé Tibor Tamást nevezték ki. Kelemen Elemér, aki eddig a Művelő­dési Minisztérium főosztály­vezetője volt, ugyancsak mi­niszterhelyettesként tevékeny­kedik tovább. Az 1949—53 között inter­náltak munkaviszonyának, társadalombiztosítási helyze­tének rendezésével kapcsolat­ban a kormányszóvivő el­mondta: a Belügyminiszté­rium kérésre hatósági bizo­nyítvánnyal igazolja az in­ternálás tényét és időtarta­mát, amely ezentúl munkavi­szonyban töltött időnek szá­mít. A jogszabály, ameiy igen részletesen foglalkozik a nyugdíjakat, járadékokat érin­tő kérdésekkel, kimondja, hogy az internáltak nyugdíját havi 500 forinttal fel kell emelni. Somogyi László kormány- biztos ismertette, hogy a vi­lágkiállításokat rendező nem­zetközi szervezet, a BIE sze­rint hazánkban és Ausztriá­ban egyaránt kedvezőek a fel­tételek az esemény megrende­zéséhez, sőt már vetélytársuk sincs, miután Miami visszalé­pett. Most a kiállítással kap­Érvényesítik érdekeiket Szabadáras agrártermékek hogy mielőbb közelebb kerül­jenek a termelőkhöz. Többen is szóvá tették az adórendszer ellentmondását, miszerint a vállalkozók érdekeltségét hát­ráltatja, hogy lényegében két­szer kell adózniuk, egyrészt személyi jövedelemadót fizet­nek, másrészt azt az ered­ményt is megadóztatják, ame­lyet szövetkezeti összefogásuk hozott létre. Modellváltásra van szükség, mivel az eddigi szövetkezeti forma lehetőségei kimerültek. Ebben — ahogy mások is meg­fogalmazták — a vállalkozói magatartást kell erősíteni, ugyanakkor semmiképpen sem szabad a szövetkezeti közpon­tok gyengülését megengedni. Már ezt kell szolgálnia az új érdekvédelmi szervezetnek is, amelynek alapszabályában is rögzítik, hogy a szervezet a kormányzatnál miként érvé­nyesítheti az agártermelők ér­dekeit. A szövetkezeti mozgalom számára reformértékű lépésre készül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge azzal, hogy hamarosan a szövetkezetek tagsága elé bo­csátja egy új mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet alapszabályának tervezetét. E dokumentumról, továbbá az agrár-, illetve a szövetkezetpo­litika megújításának kérdé­seiről tárgyalt hétfőn a TOT elnöksége Szabó István veze­tésével. Furulyás János, a vácszent- lászlói Zöldmező Tsz elnöke szerint nem kedvező számuk­ra, hogy az üzemek által fel­használt ipari eredetű anyagok szinte mindegyike szabadáras, a mezőgazdasági termékeknek viszont csak a kisebb hánya­da, legyen minden agrárter­mék szabadáras. A külkeres­kedelmi vállalatokról elmon­dotta: nem felszámolásukról kell intézkedni, hanem arról, Horn Gyula bécsi tárgyalásai Aggodalom a világkiállításért Horn Gyula külügyminisz­ter Becsben hétfőn megkezd­te tárgyalásait az osztrák ve­zetőkkel. Délelőtt a magyar külügyminiszter rövid meg­beszélést folytatott Franz Vra­nitzky kancellárral. A politikusok érintették a nagymarosi beruházás és az ebben való osztrák részvétel problémakörét is, s Horn Gyula megerősítette. hogy Magyarország az építkezés végleges leállítása esetén is teljesíteni kívánja az Auszt­riával szemben vállalt áram­szállítási kötelezettségét. Egy másik fontos gazdaságii kér­désként szóba kerültek Ma­gyarország ausztriai tartozá­sai, amelyek a külföldi ma­gyar adósságállományban csaknem 18 százalékos arány­ban szerepelnek. Hétfőn délig Horn Gyula és kíséretének tagjai három meg­beszélést tartottak Alois Mock külügy mi ni sz térrel, val am i n t az osztrák külügyminiszté­rium több más vezetőjével és szakértőjével. Mint a magyar miniszter a találkozók után magyar újságíróknak elmond­ta, a tárgyalásokon főként a példásan fejlődő kétoldalú kapcsolatokról, s ezek számos gyakorlati kérdéséről volt szó. Megállapodtak, hogy rövi­desen jegyzőkönyvet dolgoz­nak ki a magyar állampol­gárok ausztriai munkaválla­lási lehetőségei, s ezáltal a magyar—osztrák közös vállal­kozások megkönnyítéséről, to­vábbá fokozzák a határforgal­mi és a közlekedési együtt­működést. Egyetértettek ab­ban, hogy a közeljövőben há­rom újabb határátkelőhelyet építenek ki a két ország kö­zött. Osztrák részről szóba hoz­ták. hogy Ausztriában bizo­nyos aggodalom mutatkozik a tervezett bécs—budapesti vi­lágkiállítással kapcsolatban: nem fenyeget-e az a veszély, mint Nagymaros esetében, hogy Magyarország belevág a közös vállalkozásba, majd visszalép attól. Horn Gyula kifejtette, hogy éppen Nagy­maros esete ösztönzi a ma­gyar vezetést újfajta megkö­zelítési módra, társadalmi döntés-előkészítési folyamatra, amelynek során kikérik a közvélemény állásfoglalását éppúgy, mint a parlament döntését. Munkatársunk jelentése a bolgár—török határról Muzulmán kivándorl áradata A turistát, az utazót döb­benetes kép fogadja a bolgár —török határon, a Kapitan- Andreevo átkelőhelyen. Több kilométeres sorokban kígyóz­nak a személy- és teherkocsik, zsúfolva utasaikkal és azokkal az ingóságokkal, amelyet ma­gukhoz vehettek a kitelepülő bolgár muzulmánok. Nem rit­kák az öszvérfogatok, a heve­nyészve összetákolt szállító al­kalmatosságok. Síró gyerekek, jajveszékelő asszonyok, szitko­zódó, üvöltöző férfiak. Vannak akik némán hallgatnak, s fá­radtan, elcsigázottan várják, hogy minél előbb sorra kerül­jenek, s eztán továbbfolytas­sák útjukat a török oldalon. Pedig a java még ezután kö­vetkezik. Fehértó sátortáborok A határt átlépőket már meg­előző ezrek szegényes bútorai, a szükséges ruhaneműk t s egyéb holmik, apróságok va­lóságos hegyeket képeznek. Százával érkeznek az öt-tíz tonnás monstre szállító jármű­vek. Bábeli a hangzavar, nagy a tülekedés minden járgányért. Marcona, állig felfegyverzett katonák jönnek-mennek, biz­tosítják a rendet. Az Isztam­bulba igyekvő turisták szem­tanúi lehetnek annak, hogy miként telítődik meg fél óra alatt a török határsáv. Nagy teljesítményű hangszórókkal felszerelt autóbusz érkezik a bolgár muzulmánok fogadásá­ra. Fiatalok ugrálnak le a jár­műről, s apró zászlócskákat nyomnak az áttelepülők kezé­be. Jut belőlük a babakocsik­ba, a bátyúk tetejére, a föl­dön kuporgok mindegyikének. Gyors információk szerint június közepéig már több mint ötvenezren érkeztek a török oldalra. A határtól alig 20-30 kilométerre, nagy kiter­jedésű területeken már ott fe­hérlenek a prizma alakú hó­fehér sátrak. Dolgoznak a földgyaluk, s mind nagyobb területeket népesítenek be az épülő táborok. Az autópályá­hoz közel fekvő menekülttá­borok előtt, s a környékén fegyveresek strázsálnak. Na­ponta ezrek érkeznek a tábo­rokba, hogy várják sorsuk to­vábbi alakulását, mert az még nagyon bizonytalan, mondhat­ni rejtélyes. Az út Ciprusba vezet ? Olyan hírek is szárnyra kel­tek, hogy az áttelepültek útja a menekülttáborokból majd Ciprusra vezet, ahol úgymond jócskán van hely a számukra. Június harmadik hetéig már mintegy negyedmillió bolgár muzulmán adott be útlevél­kérelmet, s amint a hírügy­nökségek jelentései egybe­hangzóan megerősítik, közülük 150 ezren már „zöld utat” kap­tak. A török sajtó, a tv, a rádió mind nagyobb teret szentel az áttelepülőknek. Gyakorta je­lennek meg a nyilvánosság előtt ismert török politikusok, közéleti személyiségek. Az őszi parlamenti választások előtt a politikai pártok ve­zetői érthetően szónoki ké­pességeik legjavát is bedob­ják, hogy mind több hívet sze­rezzenek pártjuk programjai­nak támogatására, s ebben a bolgár muzulmánok sokasodó áradata jó adunak bizonyul. A napokban Ganev, bolgár külügyminiszter-helyettes sz ország belügyeibe való be­avatkozással vádolta meg Ankarát. Elmondta, hogy Szó­fiában komolynak nyilvánít­ják a török politikusok katonai célzatú fenyegetéseit. Árusok siserehada A bolgár muzulmánok ára­data pedig nőttön nő. Élelmes kereskedők, gyümölcs- és ital- árusok siserehada jelzi, hogy a közeli hetekben sem szen­vednek majd hiányt kuncsaf­tokból. Gyócsi László Órákig, esetleg napokig várják az áttelepülők gépkocsioszlo­pai, hogy a haláron sorra kerüljenek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom