Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
4 1989. JÜNIUS 26., HÉTFŐ Díjkiosztás a tv-taIái kozón Ünnepélyes díjkiosztással szombaton befejeződött Veszprémben a XIX. tv-talál- kozó. Az ötnapos bemutatóso- rozat után a zsűri rangsorolta és értékelte a legújabb alkotásokat. Döntésük szerint a drámai kategória fődíját A hit akasztott című tv-film kapta, amelyet Dömölky János rendezett. Veszprém város díját a Vakvilágban című alkotásnak ítélték, rendezője Gyarmathy Lívia. A Budapesti Tavaszi Fesztivál különdí- ját kapta Az évszázad csütörtökig tart című film, Balogh Zsolt rendezésében. A legígéretesebb ifjú színésztehetség díját a Posta Bank Méhes Lászlónak, A hét akasztott című tv-filmben nyújtott alakításáért adta. Különdíjat kaptak: Schulze Éva Az évszázad csütörtökig tart, a Románc, a Heten Budapest ellen című tv-filmek dramaturgi munkájáért; Molnár György az Alapképlet című tv-film rendezéséért; Bíró Miklós A margarétás dal című tv-film operatőri munkájáért; Wieber Marianne A margarétás dal című tv- film jelmeztervezői munkájáért; Hertzka Vera A hét akasztott és a Gaudiopolis című tv-filmek vágói munkájáért; Hunyadkürthy György a Panoptikum című tv-filmben nyújtott alakításáért; Ku- bik Anna A heten Budapest ellen, a Gyökér és vadvirág, A megközelíthetetlen című tv-filmekben nyújtott alakításáért; Faludi László az Alapképlet című tv-filmben nyújtott legjobb alakításáért. Posztumusz színészi díjat kapott Gelley Kornél a Kastély csillagfényben és a Panoptikum című tv-filmekben nyújtott alakításáért. A tv-fesztivál szórakoztató műsorainak szakmai zsűrije döntése alapján a Puck-díjat a Vigyázat, mélyföld! című film — rendező Molnár György — alkotó kollektívája nyerte el. A közönség díját a drámai kategóriában a Gyökér és vadvirág című tv-filmnek, a balettek közül a Jézus, az ember fia című alkotásnak adományozták, a szórakoztató műfajban pedig a Gálvölgyi- show tetszett legjobban a közönségzsűrinek. A XIX. veszprémi tv-találkozó alkalmából Illés György operatőrt, kétszeres Kossuth - díjas kivaló művészt, a zsűri elnökét, az MTI munkatársa a bemutatók tapasztalatairól, és az ebből leszűrhető tanulságokról kérdezte. Illés György szerint — mint mondotta, ebben egyetértettek a zsűri tagjai — az elmúlt évi tv-filmtermést a kísérletezés és az igényesség jellemezte. Nagyszerű eredmények is születtek, és olyan alkotások is, amelyek fennakadtak az útkeresés buktatóiin, egyenetlenek, dramaturgiailag meg oldatlanok voltak. Sajnos a legjobb alkotásokban is meg jelent némi zavaró modorosság, de a kevésbé sikerült filmek is jelezték alkotóik felkészültségét. Legtöbb kudarc, és ez általános jelenség, az irodalmi anyag, a forgatókönyv hiányosságaiból származik. Egyértelművé vált most is az a követelmény, hogy a filmek tartópillére az író, vagy az írói közösségek által létrehozott forgatókönyv legyen. A tapasztalatok között többem megerősítették, hogy gazdaságilag is érdekelt producerekre volna szüksége a hazai filmgyártásnak is, akinek azután az alkotók anyagi és művészi elszámolással is tartoznak. A másik következtetés, hogy csak az egészséges verseny lendíthetne a hazai filmgyártáson, amelyet még ma is a monopolhelyzet jellemez. Illés György megítélése szerint a társadalom más területein zajló változások nem kerülhetik el a filmgyártást sem, és mijiőségi változást, szemléletváltást eredményeznek. Ennek következtében reméli, hogy a filmgyártásban is nő az egyéni felelősség, a szakma iránti tisztelet, és az ügy fáradtságot nem ismerő kiszolgálása. Arra a kérdésre, hogy milyen képet alkotott a XIX. tv-találkozón bemutatott filmek operatőri munkájáról, Illés György, aki több mitnt 100 játékfilmet alkotott, elmondta: nyugodtan állíthatja, európai színvonalú volt. A filmek képi világa, hangulata, atmoszférája, színészábrázolása kifejezte a tartalmat. Sohasem az eszközök kapták a fő hangsúlyt, hanem a gondolat, persze az utóbbi hiányosságain a legjobb operatőri munka sem tudott segíteni. Téglasír Óbuda-Üjlak újjáépítési munkálatai közben régészeti leletre bukkantak a Lajos u., Nagyszombat u. sarkán. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a területen római kori épületmaradványokat és egy késő római temető részleteit tárták fel. Képünkön: késő római téglasir feltárás közben Képzőművészeti naptársereg A Képzőművészeti Kiadó majd’ négy évtizeddel ezelőtt egy olyan naptárt adott közkézre, amelyet Csontváry művészi festményeinek reprodukciói díszítettek. Egy korszak ..frontáttörésének” számított a kiadvány, a siker nem maradt el. Egy évtized múltán már 44- féle naptárt jelentetett meg ez a cég, és a hetvenes évek végéig egyeduralkodó volt a hazai művészeti naptárkiadásban. Napjainkban a versenytársak száma megnőtt. Előrejelzésük szerint 10-féle falinaptár készül. Igen szép lesz a romantikus tájképeket bemutató, a hazai XV—XIX. századi ikonokból egy sornyit láttató. Megjelenteti a kiadó falinaptáron Töreky Ferenc grafikusművész 13 színes aktképét, melyeket a Faludy-féle Villon-fordítások ihlettek. A hagyományos népviseleti naptár 1990-ben Pest megyei képeket mutat: magyar, székely, szlovák, német és szerb népviseleteket sorakoztat fel lapjain. Vissza Marxhoz? Olyan társadalmi mozgásoknak vagyunk a tanúi, amilyeneknek csak a felszabadulás után voltunk. Újra a civil társadalom felé haladunk. Mi is azonban a civil társadalom? Legjobban talán azzal tudnám érzékeltetni, hogy olyan, amely magától szerveződik meg, amikor az emberek csoportjai egyesületekbe tömörülnek és alulról felfelé építkeznek, ahogyan tették ezt 1945. után, amikor a nemzeti bizottságok maguktól szerveződtek meg. Üjra szoktunk hivatkozni azokra az időkre s arra, hogy a fordulat évében lényegében ezt a civil társadalmat váltotta fel o sztálini modell, amely mindent centralizáltan, felülről szervezve képzelt el. Amikor napjainkban a pluralizmusról, nagyobb mozgásszabadságról, politikai reformról, új szocializmusképről beszélünk, akkor erre a civil társadalomra gondolunk. Igen ám, de ez hogyan is néz ki? Valóban léteztek civil társadalmak Nyugat- és Kelet-Európábán egyaránt, sőt több helyen ma is valóság a civil társadalom. Mindennek a története még jórészt meg- íratlan. a hazai politikai tudomány most kezdi feldolgozni, értékelni a demokratizálás három fő formáját: így a parlamentáris-népképviseleti, illetve a funkcionális-kooperatív és végül a közvetlen helyi demokrácia formulát. Ágh Attila politológus, aki újabban sokféle formában igyekezett ezzel a kérdéssel foglalkozni, írásaiban kimutatta a politikai reform szükségességét, most egy egész könyvet szentel ennek a kérdésnek. Az önszabályozó társadalom című kötetét a Kossuth Kiadó adta közre. Ebben keresi a választ a kérdésre, és felvázolja a civil társadalmak európai történetét. Hangoztatja: ennek feltárása nem pusztán tudományos probléma hanem politikai kérdés, a köz- gondolkodás tehertétele, hiszen még nem kellően kimunkált az új szocializmuskép, amely alulról felfelé építkezve akar a hierarchikusan elrendezett régi szocializmuskép helyébe állni. A szerző hivatkozik Marxra, aki bírálta az államszocializmust, s a demokratikus szocializmus elméletét rakta le főleg a Polgárháború Francia- országban című művében. Ennek ellenére — sőt Lenin vétója ellenére — az orosz— szovjet munkásmozgalom az államszocializmus vonalát vitte tovább, amely klasszikusan leegyszerűsített formáját a sztálinizmusban érte el. Ágh Attila a marxi örökséghez nyúlt vissza, amikor a civil társadalomról értekezik. A kötetben figyelemmel kiséri a civil társadalom kialakulását Nyugat- és Kelet- Európában, ismertet a civil társadalom klasszikus modelljét, amelyet Nyugat-Európá- ban lát, megvalósulóban. Sorra veszi a jellemzőit, azt, hogy miként tagozódik ez a társadalmi forma, valamint azt is ismerteti, hogy a párt és a mozgalmak milyen szerepet töltenek be ilyen viszonyok között. Ezután Kelet-Közép-Európát vizsgálja, ahol pártállamok alakultak ki, éppen a sztálini modell alkalmazása révén. S mindig a forradalmakat követő időben az új realitások mélyén gyökereztek a népben As véglegesnek tűntek, addig a hetvenes és a nyolcvanas években egyre inkább világossá vált, hogy nem igy van. Előtérbe került Európa euró- paizálása, a közös örökség megőrzése, a civil társadalom megvalósítása. Elemzi a közép-európai fejlődést és a magyar sajátosságokat, pillantást vet a „plurális” magyar társadalom térképére, s megállapítja, hogy a múltban hazánkban lényegében hiányoztak azok a mozgalmak és intézmények, amelyek lehetővé tették volna a demokratikus fejlődést. Bár voltak próbálkozások már a múlt század második < felében — Eötyös József reform- elképzeléseit említi —, de a A kultúrával szintén lehet pénzt keresni Feltárulnak eqy vilia titkai A helyi vonatkozású írásművek minden településen sikerre számíthatnak. Az ember kíváncsi közvetlen környezetének múltjára, szívesen fogadja a róla érkező információkat. Feltehetőleg erre alapoznak rendszeresen a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ vezetői. Az intézményben most készülnek megjelentetni Horváth Lajos Gödöllő és környéke katonai eseményei című könyvét a város Helytörténeti Gyűjtemény nevű intézményével közös kiadásban. Az Írás bölcsője Ez a mű forráspublikációt is tartalmazó tanulmánykötet. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság által felállított nemzetőrség, vörós- őrség, valamint a Vörös Hadsereg helyi történetét mutatja be. Foglalkozik a megszálló román királyi hadsereg bevonulásával, Horthyék nemzetinek mondott hadserege és a karhatalom fellépésével. A könyv nyomdai munkálatait Vácott végzik el. A legtöbb kiadvány azonban a ház ofszetberendezésén készül el. Kis könyvajánló füzet tájékoztat arról a közművelődési újdonságról, amely ’tt, Gödöllőn sok egyébbel együtt bizonyítóknak és hatékony érvnek számíthat. A művelődési házak szerepét a településeken, létjogosultságukkal együtt évtizedek óta vitatok tábora bizonyára nem ismerte még fel azokat a tartalékokat, amelyek e város központjában oly szép számmal feltárultak. A művelődési központ," mint ■kiadó, az aszódi Petőfi Múzeummal közösen ’jelentette meg Petrás Anna Galga menti hímzések című könyvének első és második kötetét. Az idén vásárolhatják meg az irodalomkedvelők Csighy István Léda útja Nagyváradtól Gödöllőig című munkáját. Ebben az Ady-irodalom számára a Léda életével foglalkozó rész saját kutatáson alapul. Feltárul a Léda-villa története. Az olvasmányos mű jól hasznosítható a középiskolai oktatásban. Érdekes a témákiterjedt társadalmi öntevékeny szervezetek nem tudtak társadalmi erővé válni, így végül is az államra maradt a reformok végrehajtása. A felszabadulás utáni időszakot viszont úgy jellemzi, hogy az a civil társadalom klasszikus példája volt. A már említett nemzeti bizottságok és más koalíciós pártok működése jelentette a helyi közvetlen demokráciát, amely országosan is érvényesült, egészen a fordulat évéig, amikor is a szocialista államszervezet kiépítése során azonban már senki sem tartott igényt érdemleges közreműködésükre. Az MDP vezetésében bekövetkezett szektás-dogmatikus fordulat után pedig 1949. január 29-én formálisan is megszüntették a nemzeti bizottságokat. Feloszlatták őket! A többi már ismert. Csak tovább szűkítették a mozgalmi teret, a kis szervezetek működését, s a gazdaságban is teret nyert a gigantománia, a monopolizált állami tulajon, vagyis kialakult az államszocializmus, megszűnt a demokratikus kontroll, elveszett az egyének, a kis közösségek szerepe. Érthető, ha az új szocializmuskép igenlői Marxhoz nyúlnak vissza és igenlik a civil társadalmat, amelynek önszerveződő energiái képesek megoldani a politikai állam válságait. Ehhez akar Ágh Attila könyve is hozzájárulni, vagyis az általa kifejtett gondolatkör a politikai megújulást, a reformot, az elméleti tisztázást és rendszerezést szolgálja. Gáli Sándor ja, túlmutat a régi határain Forrai Sándor: Az írás bölcsője és a magyar rovásírás című könyve. A Soros-alapítvány támogatásával kerülhetett az olvasókhoz már 1985-ben Bodor Ferenc szerkesztésében a Malonyay-ha- gyaték című kötet, amely Ma- lonyay Dezsőnek 1905—1907- ben Kalotaszegen és körzetében gyűjtött eddig ismeretlen fényképeit és textilanyagát tartalmazza. Több házi szerzőt és szerkesztőt is avattak már a munkatársak közül. Köztük Kaposi Lászlót, ö, aki öt évig dolgozott itt, s most hamarosan visszatér eredeti beosztásába, jelenleg a helybeli 5. sz. általános iskola tanára. Ott sem mindennapos megbízást teljesít. A Zsolnay- módszert alkalmazó, kutatóhelynek kijelölt intézményben, úgynevezett képesség- fejlesztő órákat tart. Feladata meghatározni, hogy a gyermekek különféle képességeit milyen foglalkozásokkal bontakoztassák ki. A hivatalos tanrenden kívül így kell megterveznie, mondjuk, a mozgási képességet fejlesztő karate-, vagy pantomimfog- lalkozásokat, a szellemi képességek pallérozását segítő, megfelelő játékokat. A tanár úr által szerkesztett, közösségformáló játékokat tartalmazó könyvecske első kötete 1984-ben, a második 1987- ben jelent meg. A múlt évben közreadott, Baranyai Gizellával közösen szerkesztett: Én nem tudom, miért? című módszertani kiadvány versmondóknak, verset tanító tanároknak való, az 1984 óta megjelent gyermekversekből készült válogatás. Mérnök népművelő — Gépészmérnök vagyok — kezdi a beszélgetést a többkönyves szerkesztő, aki ezzel kapcsolatban nem akar részletekbe bocsátkozni, s azt ajánlja: ne róla, inkább a könyvekről beszéljünk. Legfeljebb annyit említ még meg, hogy a ház igazgatója szokta mondogatni: ott, ahol szükség van bizonyos szakterületek alapos ismeretére, jó, ha megfelelő ember veszi kézbe a dolgot. Jobb, mintha minden poszton csak a népművelő képzettségűek állnának egy ilyen nagy művelődési házban. A ház jellegének megfelelően kialakult a könyvterjesztői rendszer — mondja. — Minden műfajnak megvan Köztudott, hogy az utóbbi években a vállalatok nem hogy fölvennének, hanem elbocsátanak munkásokat. Pest megyében ugyanakkor, ha már nyár van és vakáció, akkor a diákok tömegei vállalnak, vállalnának néhány hétre munkát. hogy a kézhez kapott pénzből esetleg vásárolhassanak, vagy a továbbtanulásra gyűjthessenek. Milyenek a lehetőségek ? Gödöllőn a városi tanácsnál Fazekas Antalné, munkaügyi főelőadónál összegzés, kimutatás található azokról a munkaalkalmakról, amelyeket fiataloknak kínálnak. De még mielőtt a munkaalkalmakat számbavennénk, arra is érdemes odafigyelni, hogy a rendeletek értelmében az idén munkát vállalhat az, aki 14. életévét betöltötte. Persze az sem árt, ha a szülői beleegyezés tarsolyában lapul. Az általános iskola befejezését nem kérik számon szigorúan. A korábbiakhoz képest megszűnt a vállalatok bejelentési kötelezettsége arról, hogy hány diákot szeretnének nyáron foglalkoztatni. így aztán az idén a maga közönsége. A helyi témákon kívül kikerülnek innét pedagógiai, közművelődési szakirodalmi munkák. Van már itt megírt, ajánlott irodalomnak számító munka s Szombathelyi Tanítóképző Főiskoláról. A 2 ezer 500—3 ezer példányos kiadásokkal igyekeznek a felismert fehér foltokat lefedni. Így biztosabb az eladásuk. Vállalkozni kell Ha a mezőgazdasági szövetkezetek ágazataival próbálnánk a művelődési ház tevékenységét összehasonlítani, akikor a helyi kulturális igények kielégítését tekinthetnénk alaptevékenységnek. A könyvkiadás lenne talán a profilba vágó melléküzemág. Am találhatnánk még mellékjövedelmi forrásokat ezenkívül is. Mert ahol házinyomda van, ott kapacitás is van, amit ki kell használni. Kenyó Lászióné,' a ház gazdasági ügyekkel foglalkozó munkatársa és Suttá Józsefné. a nyomdai ügyek vezetője arról tájékoztatnak, hogy a saját szükségletre készülő propagandaanyagokon, a Gödöllői Mindenes című kis füzeten kívül még igen sok más munkát vállalnak. Itt készül az Egri Gárdonyi Géza Színház szórólapja. Aszód és Ercsi műsorfüzete. A Péceli Krónika, a Rákospalotai Híradó, a Sziráki Tanács helyi lapja, a Csepeli Művelődési Központ híradója. A minap ebédjegyek készítését rendelte meg a Magyar Nemzeti Bank. Illik gyorsan teljesíteni a kívánságot. Két nap múlva jöhetnek érte. Készülnek még vállalati formanyomtatványok, szerepelnek a listán ’ egyéb szolgáltatások. A múlt éviién még 6 százalékos nyereséggel dolgozott a mindössze két embert foglalkoztató nyomda. Bár még az idén is meghozza a maga pénzét, ez az arány jóval kisebb már, mert emel- kedett az alapanyagok ára, míg a ház az idén sem kér többet megrendelőitől Nem azért, mintha a pénzre itt nem lenne szükség. A művelődési központ, a helytörténeti gyűjtemény és a városi könyvtár költségvetése, melynek adminisztrációját itt bonyolítják, 19 millió forintot tesz ki az idén. Ehhez a tanács tizennégymiliióval járul hozzá. A többi pénzt saját bevételből kell előteremteni. Ezért aztán vállalkozni kell. Mint a példa mutatja, a kultúrával is lehet pénzt keresni. nyáron csak a Humán, illetve a Szilasmenti Tsz jelezte, hány diákot látnának szívesen a szünidő alatt. Ettől függetlenül érdeklődhetnek a gyárakban és más munkahelyeken, akik dolgozni szeretnének... Gödöllőn környezetvédő építőtábor van, a fiatalok főként a játszóterek környékét parkosítják, illetve terepet rendeznek. Erre a feladatra csekély jutalom fejében negyvenöt zalaegerszegi középiskolás vállalkozott. Annak, aki tényleg do - gozni akar, a Siótour szervezésében a Balaton mellett is biztosítanak munkát. Ám közép- és felsőoktatási intézményekből várnak jelentkezőket, mert az alapfokú német nyelvtudás szükséges. Kell is ahhoz, hogy valaki valutapénztáros, éjszakai portás, ajándékárus, vagy mentőőr legyen. Az országból s így Pest megyéből is, 160— 170 diákot várnak egy hónapra. Érdemes jelentkezni, hiszen szabadidőben a Balaton is várja a lubickolni és na pozni vágyókat. Balogh Edina Kovács T. István Tereprendező, valutapénztáros A diákoknak is jut munka * Új szocializmuskép
