Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám

1989. JÚNIUS 21., SZERDA 5 Légi mentőszolgálat Huszonöt szegedi orvos, jogász, közlekedési szakember és rend­őrtiszt Aerocaritas Országos Légikutató, Mentő és Elsősegély- nyújtó Egyesületet alapított. Az alapító tagok szándéka, ötéves programon belül egy elsősegélynyújtó rendszer kialakítása ha­zánk egy számjegyű főútvonalai mentén. A bázisokat egymástól átlagosan 50 kilométeres távolságra tervezik, s gépkocsikkal, illetve helikopterekkel tartanak ügyeletet. Első alkalommal jú­lius 17-én, az Ml-es főútvonal Budapest—Győr közötti szaka­szán, Bábolna térségében tartottak helikopteres ügyeletet A többlettudást nem honorálták Tanul-e a magyar mérnök? Az idén — júliusban — ün­nepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a Budapesti Mű­szaki Egyetem Mérnöktovább­képző Intézete, amely alapí­tásakor az első ilyen jelle­gű tevékenységet végző okta­tóközpont volt Európában. Az intézmény jelenlegi feladatai­ról, a műszaki szakemberek továbbképzésének helyzetéről Kiss István címzetes egyete­mi docens, az intézet igazga­tóhelyettese tájékoztatta az MTÍ-t — A fél évszázada megfo­galmazott cél, miszerint a mér­nöktovábbképzés alapvető követelmény, hogy a szakmá­jukban már több éve dolgozó mérnökök az elmélet és a gyakorlat legújabb eredmé­nyeivel megismerkedhesse­nek, továbbá különleges szak­ismereteket sajátíthassanak el, ma sem változott :— mondot­ta. — Sajnos azonban az el­múlt évek tapasztalata sze- irnt a posztgraduális képzés formája iránt csökkent az ér­deklődés. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy a vállala­tok teherbíró képessége csök­kent, másrészt viszont maguk a szakemberek sem érzik szük­ségét a tanulásnak, mivel a többlettudást eddig sem anya­gilag, sem erkölcsileg nem honorálták megfelelőképpen. Ügy tűnik, az említett ked­vezőtlen tendencia az utóbbi egy-két évben — ha mérsékelt ütemben is —, de változóban van, a tanfolyamok hallgatói­nak száma kismértékben nö­vekszik. Az 1988—89-es tan­évben hozzávetőlegesen tízez­ren vettek részt a különböző témájú előadásokon; 95 száza­lékuknak volt mérnöki vég­zettsége, a fennmaradó hányad más szakmájú, ám mérnöki munkát végző diplomások kö­zül került ki. Még manapság is megfigyelhető, hogy azok a kurzusok a legnépszerűbbek, amelyek ismeretanyaga rövid távon hasznosítható a minden­napi munkában, vagyis a meg­szerzett tudás azonnal „apró­pénzre” váltható. Orvosképiö Tatabányán Kiropraktika Egy természetes gyógymód, az úgynevezett kiropraktika tanítására egyetem megnyitá­sát tervezik Tatabányán, még­pedig amerikai—magyar vál­lalkozásban. A mindenféle mozgássérülés, de különösen a hátgerinc és ízületi bántal- mak természetes gyógyítására alkalmas nagy múltú eljárást Amerikában ma már tíznél több orvosi egyetemen tanít­ják, s az oktatási központok mellett mindenütt klinikát is létesítettek. A legnagyobb in­tézményeket a Georgia ál­lamban székelő Life Chiro­practic College (LCC) működ­teti. A kiropraktika népszerű­sége, az igények növekedése arra késztette az LCC-t, hogy Amerikán kívül másutt is ha­sonló központokat hozzon lét­re. Anglia, Svédország, a Szovjetunió és Dél-Korea után most Magyarországon tervezik egy kiropraktikai bázis kiépí­tését, ahol a hazaiakon kívül külföldi betegeket is gyógyíta­nak majd. Az amerikai orvosok nem­zetközi marketing- és konzul­tánscégeket bíztak meg azzal, hogy a megadott szempontok­nak megfelelő helyet és part­nereket találjanak Magyaror­szágon. A nyilvános felhívás­ra hazánk számos települése jelentkezett, s közülük Tata­bánya mellett döntött az ame­rikai fél Kenessey László, a SAM nemzetközi marketing- és konzultánsiroda egyik igazgatója, az LCC megbízott üzleti képviselője elmondotta, hogy a választásban mérvadó volt Tatabánya földrajzi elhe­lyezkedése, Budapest közelsé­ge is. A technikai felszerelést és a szakembereket az ameri­kai fél biztosítja. Az oktatás­ban a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem, az Orvostovábbképző Egyetem és a Testnevelési Főiskola taná­raira is számítanak. A Komá­rom Megyei Állami Építőipa­ri Vállalat tőkével és építőipa­ri, kapacitással, a megyei kór­ház szellemi és diagnosztikus hátterével vesz részt a vállal­kozásban. A megyei tanács to­vábbi tőkebevonás céljából rö­videsen gazdasági társulást alakít. Az elképzelések szerint az MSZMP Tatabányai Okta­tási Igazgatóságának épületé­ben alakítják ki az egyetemet, a hozzá tartozó klinika épüle­tének kiválasztására a későb­biekben születik döntés. Fehérváry János Visszaadták a minősítést Nem könnyű a dolgunk, ha információt kell ellenőriznünk. Komplikált a hazai telefonhí­vások sora. Nem biztos, hogy helyén találjuk azt az ügyinté­zőt, akitől feltételezésünk sze­rint a leghitelesebb választ kaphatjuk kérdéseinkre. Azt már tudtuk, hogy Fe- hérváry János, Budaörs tanács­elnöke beváltotta az ígéretét. Lapunk V. 10-i számában: Budaörsön őszintén sajnálják címmel meg is írtuk, mivel indokolta a lemondását Ez idő szerint már a szabadságát tölti, június 15-én annak rend­je, s módja szerint elköszönt a végrehajtó bizottságtól. A tanácsoknál kialakult gyakorlat szerint ilyenkor mi­nősítés is készül a vezető munkájáról. Ebben formailag a végrehajtó bizottság foglal állást, mintegy mérleget ké­szítve az illető személyről, munkásságáról. Gyakorlatilag azonban a megyei tanács el­nöke, vagy megbízottja ter­jeszti elő. a hivatali központ­jában, tehát a megyeháza sze­mélyzeti osztályán szerkesztett okiratot. így történt ez Fehér- váry János utolsó munkanap­ján is. ahol a vb-ülésen Ba­lázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese volt az előter­jesztő. Ez szóbeli felolvasást jelentett. Ami ezzel kapcsolat­ban történt, arról ellentmon­danak az információink. Azt kell tehát ellenőriznünk, hogy igaz-e: a vb azért nem fogad- ta el a minősítést, mert szub­jektívnek tartotta? Ügy vélték a testület tagjai, hogy a mun­ka megítélése nem reális? Tar­talmának megfogalmazásában szerepet játszott vagy játszha­tott, hogy az elnök annak ide­jén elég kritikusan fogalmaz­ta meg lemondásának okait? Molnár István, a megyei ta­nács személyzeti osztályának vezetője úgy tudja, valóban nem fogadták el a minősítést. Ezért most ismét dolgoznak rajta. Sajnos, nem mondhatja meg, mi volt a vb-tagok kifo­gása, mert nem ő volt ott személyesen. Az anyagot össze­állító kolléga pedig nincs bent, a kézirathoz nélküle nem tud hozzájutni. Pechünk van. Mert, ha még várunk, messze kerülünk az esemény időpontjától. Tár­csázzuk hát a Budaörsi Ta­nácson Fekete Zoltán vb-tit- kárt, aki szerint viszont csak technikai kifogásokról volt szó az említett ülésen. Ez kü­lönben rendhagyó, mert eddig nem volt szokás az. amit most kértek a vb-tagok: kapják meg írásban a volt tanácsel­nök minősítését, hogy azt rész­letesen is tanulmányozhassák. Ezután, a legközelebbi ülésen döntenek majd a jóváhagyás­ról. Eddig minden ilyen dön­tés csak felolvasás alapján tör­tént meg. Június végén most az új előterjesztésről már az új módon akarnak határozni. — Tehát nem voltak tartal­mi kifogások? Nem vitatkoz­tak a részleteken? — Ennyire nem merültek bele — mondja a budaörsi tit­kár. Bárhogy is volt, formabon­tás történt. Talán oly formáé, amely merev volt. Érthető, hogy a saját elnökükről és munkájáról maguk a közvet len pályatársak akarnak dön­tő véleményt formálni. Kovács T. István Neki a takarítás hálátlan feladata jutott Kikezdték a nagykovácsi elnököt A régi nagykovácsi tanács­tagok talán még emlékeznek arra az 1972-es elnökválasz­tásra, amikor dr. Szabó Ist­vánt vagy négyszer egymás után, szinte ellenszavazat nél­kül javasolta az elnöki posztra a testület. Hiába bizonygatták a járásiak, hogy őt nem lehet megválasztani, mert munka­helye — a katonai ügyészség — nem nélkülözheti. Előre tudta Az emberek azonban maka­csul ragaszkodtak dr. Szabó Istvánhoz, aki bennszülött volt a faluban, és rendkívül nagy népszerűségnek örvendett. A dolog pikantériája, hogy ami­kor végre megértették a ta­nácstagok, s mást választottak az elnöki posztra, a nagy tudá­sú katonai ügyészből vb-tag sem lehetett, mert — mint a felsőbb szerv képviselői mondták — képzettségével megzavarta volna a többi, nem hozzáértő, jogi végzett­séggel nem rendelkező vb-itag munkáját. Esztendők múlva azért mégiscsak beválasztották a nagykovácsi végrehajtó testü­letbe. Ekkor már. 47 éves-en, nyugdíjas volt. Népszerűsége mit sem csökkent az eszten­dők során, így — amikor az előző tanácselnök meglehető­sen viharos körülmények kö­zött távozott a testület éléről — dr. Szabó Istvánra esett a választás. Tiszteletdíjasként vállalta a több mint húszmil­liós adósságállománnyal küsz­ködő tanács irányítását, s cé­lul tűzte ki, hogy takarékos­sággal milliókat farag le a tartozásból. Alig fél éve, megválasztása idején sem voltak kétségei afelől, hogy több ellensége, el­lendrukkere van a testületben, illetve a faluban, mint ameny- nyien ellene szavaztak. S azt is „borítékolta”, hogy néhány hónapon belül nem lesz még ennyire népszerű sem. Hiszen o takarítás hálátlan szerepe jutott neki. Elődei rossz, gya­korta törvénysértő intézkedé­sei miatt sok lehetetlen hely­zet alakult ki, ezek megoldása gyakorta fájdalmas és min­den esetben kisebb-nagyobb érdekeket sért. Várható volt, hogy kikezdik az elnököt. Természetesen nem funkciójában, hanem sze­mélyében. Dr. Szabó István számított is rá. Arra azonban mégsem, hogy ilyen otrom­bán, durván kerül erre sor. Történt pedig, hogy Nagy­kovácsiban évekkel ezelőtt bérbe vett egy területet a ta­nácstól Laboda István tüzelő- és építőanyag-kiskereskedő. Később még egy földdarabot kért, hogy kereskedését bővít­hesse. Ezt meg is kapta, ám hibázott a tanács, amikor a földet nem bérbe, hanem tar­tós használatra adta a keres­kedőnek. A jogszabályok ér­telmében ugyanis csak lakás­építés vagy termelés céljára adható ilyen formában terület. A kereskedői tevékenység nem fér bele ebbe a körbe. Időköz­Új beállók épültek ben Laboda a tartós használa­tú telek egyik sarkára épített egy hetven négyzetmeteres gázcseretelepet. Tavaly Toko- di Zoltán volt tanácselnök egyik utolsó ténykedése nyo­mán a tanács félmillió fo­rintért megvásárolta az épít­ményt a kereskedőtől. Amikor az ügyletet a földhivatalnak jelentették, természetesen an­nak a területnek az adatait is fel kellett tüntetni, amelyen az épület áll. S mivel a föld­terület a nyilvántartásban egy tagként — egy telekkönyvi jószágtestként — szerepeit, nem csupán a gázcseretelepet, hanem az egész telket átírták a magyar állam tulajdonába. A kereskedő joggal apellált a döntés ellen, nyilván az sem vigasztalta, hogy ennek oka a megelőző, elhibázott, törvény­sértő intézkedések sora. Dr. Szabó István korrekt ajánlatot tett az ügy rendezésére, java­solva, hogy osszák meg a te­rületet: azt a végét, amelyen a cseretelep áll, a mellette lé­vő földdarabbaí együtt, kapja meg a kereskedő. így már üz­let vagy egyéb céljára alkal­mas lehet, a másik fele pedig marad bérlemény, hiszen ke­reskedés céljára nem adható tartós használatba terület. Durva vádak A tanácselnök levele aján­lat volt. amelyet el lehet fo­gadni, vagy el lehet utasítani, esetleg tárgyalási alapnak te­kinteni. Egyedül úgy nem le­het reagálni rá, ahogy azt La­boda István tette. Minősíthe­tetlen hangnemben válaszolt a tanácselnöknek. A kereske­dő leveléből idézni sem tu­A megnövekedett forgalomhoz képest kicsi veit már a szent­endrei HÉV épülete. így a szakemberek és a kirándulók kö­zös vágya teljesül, amikor hamarosan átadják rendeltetésük­nek az eső és nap ellen védő új beállókat (Erdősi Ágnes felvétele) Perbálon hiányzik a vállalkozói kedv? Még üres a szolgáltatóház Üresen áll az újonnan épí­tett perbáli szolgáltatóház, a járókelők bosszankodva csó­válják előtte a fejüket. Régi igénye volt a községnek e ház felépülése, sőt annak ide­jén a tehót is erre a célra fizették be. Az épület mint­egy 2 millió forintba került, ebből 600 ezret, valamint je­lentős mennyiségű társadalmi munkát a lakosság vállalt. A műszaki átadás 1988. novem­ber 7-én meg is történt, la­kója azonban még mindig nincs, azaz csak egy, kedd óta egy fodrásznő fél műszakban elkezdte a munkát. Kemencei Kálmán tanácsel­nök elmondta, hogy az épü­let üzemeltetését a budaörsi Vegyesipari Szövetkezet vette át, az ő feladatuk lenne az épület használatba vétele. Er­re azért volt szükség, mert a helyi tanács anyagi kereteit az építkezés teljesen felemész­tette, a berendezésre már nem maradt pénze. Olyan ma­gánvállalkozó pedig, aki ezt. finanszírozni tudta volna, nem akadt. Másrészt nem is vették vol­na szívesen kisiparos jelent­kezését, mert a szövetkezet árkalkulációja előnyösebb a lakosság számára, és a folya­matos üzemeltetést is job­ban biztosítottnak látják. Ezért felkeresték előbb a zsámbéki, majd a budaörsi Vegyesipari Szövetkezetét, amelyeknek a fő profiljuk in­kább az autójavítás, de az épület szépsége, és a terület konkurenciamentessége vé­gül is vonzóvá tette az aján­latot. A tanács a helyi igé­nyeket ismerve, meghatározta, hogy az alapellátás biztosítá­sa céljából az épület milyen célra vehető igénybe: egy férfi-, egy női fodrászatnak, egy cipésznek és egy kozme­tikusnak kellene itt dolgozni. Cipész helyett háztartási kis­gépjavító vagy Patyolat-átve­vőhely létesítését is elfogad­hatónak tartanák. Perbál 2100 lakosú köz­ség, vonzáskörzetébe tartozik még Tök és Tinnye is. Ellá­tatlan terület, érthető, hogy a lakosság nagyon várja a nyi­tást. Az első tervek még 1982— 83-ban merültek fel. A terü­let központi helyen fekszik, a tanács a postától vásárolta meg. A helyiségek nagyon színvonalasak, jól felszerel­tek. Mindegyikhez raktár, és közös fürdőszoba tartozik. Érthetetlen, hogy nem je­lentkeznek ide dolgozni, hi­szen a környezet kellemes, a feltételek is kedvezőek, szin­te magánvállalkozással egyen­értékűek. A most megnyílt női fodrász például mint a szövetkezet alkalmazottja há­romféle elszámolási forma kö­zül választhatta a költségtérí­téses elszámolást, melynek alapján forgalma 30 száza­lékát bérként megkapja, 30 százalékát pedig anyagvásár­lásra fordíthatja, a maradék a járulékokat fedezi. Első há­rom hónapban, amíg a for­galom felfejlődik, a szövetke­zet fix bért garantál. Csisztuné Valter Éva vb- titkár és egy tanácstag is fel­kereste a község szakképzett lakosait, de senki sem meri régi munkaviszonyát egy bi­zonytalan forgalmúnak vélt üzleti vállalkozás kedvéért felmondani, inkább továbbra is Zsámbékra vagy Budapest­re járnak dolgozni. A budaörsi Vegyesipari Szö­vetkezet leányvállalatának igazgatója, Drixler Ferenc ugyancsak beszélt néhány vég­zős szakmunkástanuló szü­leivel, valamint újsághirdétést is adott fel. Kérdésemre, hogy mit szándékoznak ten­ni, elmondta, hogy ezt az évet még mindenképpen ki­várják, talán többet is. Egy idő után pedig, ha kiderül, hogy az eszközöket, berende­zéseket nem érdemes tovább ott tartani, esetleg átviszik azokat más üzletbe. Ez persze csak a legvégső esetben tör­ténne, mert nem szándékoz­nak visszavonulni. Ha mégis feladják, azt úgyis a tanács­nak kell majd kezdeményez­ni, illetve az épület más cél­ra történő felhasználásáról dönteni. Szegő Krisztina dunk, mert kimerítenénk vele az írásban elkövetett rágalma­zás és becsületsértés jogi ka­tegóriáját. A válaszlevél egyébként az­zal vádolja meg dr. Szabó Istvánt, hogy testvérének jog­talan előnyöket szerzett, ami-’ kor az tanácsi telket kért és kapott. Az ügyet nyilván a megyei tanács illetélcesei tüze­tesen kivizsgálják majd. Első nekifutásra annyit kiderítet­tünk, hogy Szabó György va­lóban kért és több mint két­éves várakozás után kapott is tartós használatba telket a ta­nácstól, amely méltányolta, hogy a vidéken élő mezőgaz­dasági mérnök és tanárnő fe­lesége — egyébként mindket­ten ismert nagykovácsi famí­liákból valók — gyermekeikT kel majd ismét szülőhelyükön szeretnének letelepedni. Önpusztító alkat Mit tehet az, akit sárral fröcskölnek be? Letörölheti, s mivel ezek a foltok nyomtala­nul úgysem tüntethetők el, mindenkinek elmondhatja, hogy milyen körülmények között szerezte azokat. Né­hány sárfolt nem a világ, mondhatná erre bárki. Nyil­ván ezzel nyugtatja magát minden, dr. Szabó Istvánhoz hasonló sorsú, befröcskölt ta­nácselnök. Miközben minden­kinek elmondja, hogyan is történt. Mosakszik, bár nem neki kéne. A nagykovácsi elnök nem teszi. Rá mondta egy ismerőse, aki jártas a pszichológiában, hogy önpusztító alkat. Móza Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom