Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-21 / 144. szám
1989. JÚNIUS 21., SZERDA 5 Légi mentőszolgálat Huszonöt szegedi orvos, jogász, közlekedési szakember és rendőrtiszt Aerocaritas Országos Légikutató, Mentő és Elsősegély- nyújtó Egyesületet alapított. Az alapító tagok szándéka, ötéves programon belül egy elsősegélynyújtó rendszer kialakítása hazánk egy számjegyű főútvonalai mentén. A bázisokat egymástól átlagosan 50 kilométeres távolságra tervezik, s gépkocsikkal, illetve helikopterekkel tartanak ügyeletet. Első alkalommal július 17-én, az Ml-es főútvonal Budapest—Győr közötti szakaszán, Bábolna térségében tartottak helikopteres ügyeletet A többlettudást nem honorálták Tanul-e a magyar mérnök? Az idén — júliusban — ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete, amely alapításakor az első ilyen jellegű tevékenységet végző oktatóközpont volt Európában. Az intézmény jelenlegi feladatairól, a műszaki szakemberek továbbképzésének helyzetéről Kiss István címzetes egyetemi docens, az intézet igazgatóhelyettese tájékoztatta az MTÍ-t — A fél évszázada megfogalmazott cél, miszerint a mérnöktovábbképzés alapvető követelmény, hogy a szakmájukban már több éve dolgozó mérnökök az elmélet és a gyakorlat legújabb eredményeivel megismerkedhessenek, továbbá különleges szakismereteket sajátíthassanak el, ma sem változott :— mondotta. — Sajnos azonban az elmúlt évek tapasztalata sze- irnt a posztgraduális képzés formája iránt csökkent az érdeklődés. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy a vállalatok teherbíró képessége csökkent, másrészt viszont maguk a szakemberek sem érzik szükségét a tanulásnak, mivel a többlettudást eddig sem anyagilag, sem erkölcsileg nem honorálták megfelelőképpen. Ügy tűnik, az említett kedvezőtlen tendencia az utóbbi egy-két évben — ha mérsékelt ütemben is —, de változóban van, a tanfolyamok hallgatóinak száma kismértékben növekszik. Az 1988—89-es tanévben hozzávetőlegesen tízezren vettek részt a különböző témájú előadásokon; 95 százalékuknak volt mérnöki végzettsége, a fennmaradó hányad más szakmájú, ám mérnöki munkát végző diplomások közül került ki. Még manapság is megfigyelhető, hogy azok a kurzusok a legnépszerűbbek, amelyek ismeretanyaga rövid távon hasznosítható a mindennapi munkában, vagyis a megszerzett tudás azonnal „aprópénzre” váltható. Orvosképiö Tatabányán Kiropraktika Egy természetes gyógymód, az úgynevezett kiropraktika tanítására egyetem megnyitását tervezik Tatabányán, mégpedig amerikai—magyar vállalkozásban. A mindenféle mozgássérülés, de különösen a hátgerinc és ízületi bántal- mak természetes gyógyítására alkalmas nagy múltú eljárást Amerikában ma már tíznél több orvosi egyetemen tanítják, s az oktatási központok mellett mindenütt klinikát is létesítettek. A legnagyobb intézményeket a Georgia államban székelő Life Chiropractic College (LCC) működteti. A kiropraktika népszerűsége, az igények növekedése arra késztette az LCC-t, hogy Amerikán kívül másutt is hasonló központokat hozzon létre. Anglia, Svédország, a Szovjetunió és Dél-Korea után most Magyarországon tervezik egy kiropraktikai bázis kiépítését, ahol a hazaiakon kívül külföldi betegeket is gyógyítanak majd. Az amerikai orvosok nemzetközi marketing- és konzultánscégeket bíztak meg azzal, hogy a megadott szempontoknak megfelelő helyet és partnereket találjanak Magyarországon. A nyilvános felhívásra hazánk számos települése jelentkezett, s közülük Tatabánya mellett döntött az amerikai fél Kenessey László, a SAM nemzetközi marketing- és konzultánsiroda egyik igazgatója, az LCC megbízott üzleti képviselője elmondotta, hogy a választásban mérvadó volt Tatabánya földrajzi elhelyezkedése, Budapest közelsége is. A technikai felszerelést és a szakembereket az amerikai fél biztosítja. Az oktatásban a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem, az Orvostovábbképző Egyetem és a Testnevelési Főiskola tanáraira is számítanak. A Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat tőkével és építőipari, kapacitással, a megyei kórház szellemi és diagnosztikus hátterével vesz részt a vállalkozásban. A megyei tanács további tőkebevonás céljából rövidesen gazdasági társulást alakít. Az elképzelések szerint az MSZMP Tatabányai Oktatási Igazgatóságának épületében alakítják ki az egyetemet, a hozzá tartozó klinika épületének kiválasztására a későbbiekben születik döntés. Fehérváry János Visszaadták a minősítést Nem könnyű a dolgunk, ha információt kell ellenőriznünk. Komplikált a hazai telefonhívások sora. Nem biztos, hogy helyén találjuk azt az ügyintézőt, akitől feltételezésünk szerint a leghitelesebb választ kaphatjuk kérdéseinkre. Azt már tudtuk, hogy Fe- hérváry János, Budaörs tanácselnöke beváltotta az ígéretét. Lapunk V. 10-i számában: Budaörsön őszintén sajnálják címmel meg is írtuk, mivel indokolta a lemondását Ez idő szerint már a szabadságát tölti, június 15-én annak rendje, s módja szerint elköszönt a végrehajtó bizottságtól. A tanácsoknál kialakult gyakorlat szerint ilyenkor minősítés is készül a vezető munkájáról. Ebben formailag a végrehajtó bizottság foglal állást, mintegy mérleget készítve az illető személyről, munkásságáról. Gyakorlatilag azonban a megyei tanács elnöke, vagy megbízottja terjeszti elő. a hivatali központjában, tehát a megyeháza személyzeti osztályán szerkesztett okiratot. így történt ez Fehér- váry János utolsó munkanapján is. ahol a vb-ülésen Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese volt az előterjesztő. Ez szóbeli felolvasást jelentett. Ami ezzel kapcsolatban történt, arról ellentmondanak az információink. Azt kell tehát ellenőriznünk, hogy igaz-e: a vb azért nem fogad- ta el a minősítést, mert szubjektívnek tartotta? Ügy vélték a testület tagjai, hogy a munka megítélése nem reális? Tartalmának megfogalmazásában szerepet játszott vagy játszhatott, hogy az elnök annak idején elég kritikusan fogalmazta meg lemondásának okait? Molnár István, a megyei tanács személyzeti osztályának vezetője úgy tudja, valóban nem fogadták el a minősítést. Ezért most ismét dolgoznak rajta. Sajnos, nem mondhatja meg, mi volt a vb-tagok kifogása, mert nem ő volt ott személyesen. Az anyagot összeállító kolléga pedig nincs bent, a kézirathoz nélküle nem tud hozzájutni. Pechünk van. Mert, ha még várunk, messze kerülünk az esemény időpontjától. Tárcsázzuk hát a Budaörsi Tanácson Fekete Zoltán vb-tit- kárt, aki szerint viszont csak technikai kifogásokról volt szó az említett ülésen. Ez különben rendhagyó, mert eddig nem volt szokás az. amit most kértek a vb-tagok: kapják meg írásban a volt tanácselnök minősítését, hogy azt részletesen is tanulmányozhassák. Ezután, a legközelebbi ülésen döntenek majd a jóváhagyásról. Eddig minden ilyen döntés csak felolvasás alapján történt meg. Június végén most az új előterjesztésről már az új módon akarnak határozni. — Tehát nem voltak tartalmi kifogások? Nem vitatkoztak a részleteken? — Ennyire nem merültek bele — mondja a budaörsi titkár. Bárhogy is volt, formabontás történt. Talán oly formáé, amely merev volt. Érthető, hogy a saját elnökükről és munkájáról maguk a közvet len pályatársak akarnak döntő véleményt formálni. Kovács T. István Neki a takarítás hálátlan feladata jutott Kikezdték a nagykovácsi elnököt A régi nagykovácsi tanácstagok talán még emlékeznek arra az 1972-es elnökválasztásra, amikor dr. Szabó Istvánt vagy négyszer egymás után, szinte ellenszavazat nélkül javasolta az elnöki posztra a testület. Hiába bizonygatták a járásiak, hogy őt nem lehet megválasztani, mert munkahelye — a katonai ügyészség — nem nélkülözheti. Előre tudta Az emberek azonban makacsul ragaszkodtak dr. Szabó Istvánhoz, aki bennszülött volt a faluban, és rendkívül nagy népszerűségnek örvendett. A dolog pikantériája, hogy amikor végre megértették a tanácstagok, s mást választottak az elnöki posztra, a nagy tudású katonai ügyészből vb-tag sem lehetett, mert — mint a felsőbb szerv képviselői mondták — képzettségével megzavarta volna a többi, nem hozzáértő, jogi végzettséggel nem rendelkező vb-itag munkáját. Esztendők múlva azért mégiscsak beválasztották a nagykovácsi végrehajtó testületbe. Ekkor már. 47 éves-en, nyugdíjas volt. Népszerűsége mit sem csökkent az esztendők során, így — amikor az előző tanácselnök meglehetősen viharos körülmények között távozott a testület éléről — dr. Szabó Istvánra esett a választás. Tiszteletdíjasként vállalta a több mint húszmilliós adósságállománnyal küszködő tanács irányítását, s célul tűzte ki, hogy takarékossággal milliókat farag le a tartozásból. Alig fél éve, megválasztása idején sem voltak kétségei afelől, hogy több ellensége, ellendrukkere van a testületben, illetve a faluban, mint ameny- nyien ellene szavaztak. S azt is „borítékolta”, hogy néhány hónapon belül nem lesz még ennyire népszerű sem. Hiszen o takarítás hálátlan szerepe jutott neki. Elődei rossz, gyakorta törvénysértő intézkedései miatt sok lehetetlen helyzet alakult ki, ezek megoldása gyakorta fájdalmas és minden esetben kisebb-nagyobb érdekeket sért. Várható volt, hogy kikezdik az elnököt. Természetesen nem funkciójában, hanem személyében. Dr. Szabó István számított is rá. Arra azonban mégsem, hogy ilyen otrombán, durván kerül erre sor. Történt pedig, hogy Nagykovácsiban évekkel ezelőtt bérbe vett egy területet a tanácstól Laboda István tüzelő- és építőanyag-kiskereskedő. Később még egy földdarabot kért, hogy kereskedését bővíthesse. Ezt meg is kapta, ám hibázott a tanács, amikor a földet nem bérbe, hanem tartós használatra adta a kereskedőnek. A jogszabályok értelmében ugyanis csak lakásépítés vagy termelés céljára adható ilyen formában terület. A kereskedői tevékenység nem fér bele ebbe a körbe. IdőközÚj beállók épültek ben Laboda a tartós használatú telek egyik sarkára épített egy hetven négyzetmeteres gázcseretelepet. Tavaly Toko- di Zoltán volt tanácselnök egyik utolsó ténykedése nyomán a tanács félmillió forintért megvásárolta az építményt a kereskedőtől. Amikor az ügyletet a földhivatalnak jelentették, természetesen annak a területnek az adatait is fel kellett tüntetni, amelyen az épület áll. S mivel a földterület a nyilvántartásban egy tagként — egy telekkönyvi jószágtestként — szerepeit, nem csupán a gázcseretelepet, hanem az egész telket átírták a magyar állam tulajdonába. A kereskedő joggal apellált a döntés ellen, nyilván az sem vigasztalta, hogy ennek oka a megelőző, elhibázott, törvénysértő intézkedések sora. Dr. Szabó István korrekt ajánlatot tett az ügy rendezésére, javasolva, hogy osszák meg a területet: azt a végét, amelyen a cseretelep áll, a mellette lévő földdarabbaí együtt, kapja meg a kereskedő. így már üzlet vagy egyéb céljára alkalmas lehet, a másik fele pedig marad bérlemény, hiszen kereskedés céljára nem adható tartós használatba terület. Durva vádak A tanácselnök levele ajánlat volt. amelyet el lehet fogadni, vagy el lehet utasítani, esetleg tárgyalási alapnak tekinteni. Egyedül úgy nem lehet reagálni rá, ahogy azt Laboda István tette. Minősíthetetlen hangnemben válaszolt a tanácselnöknek. A kereskedő leveléből idézni sem tuA megnövekedett forgalomhoz képest kicsi veit már a szentendrei HÉV épülete. így a szakemberek és a kirándulók közös vágya teljesül, amikor hamarosan átadják rendeltetésüknek az eső és nap ellen védő új beállókat (Erdősi Ágnes felvétele) Perbálon hiányzik a vállalkozói kedv? Még üres a szolgáltatóház Üresen áll az újonnan épített perbáli szolgáltatóház, a járókelők bosszankodva csóválják előtte a fejüket. Régi igénye volt a községnek e ház felépülése, sőt annak idején a tehót is erre a célra fizették be. Az épület mintegy 2 millió forintba került, ebből 600 ezret, valamint jelentős mennyiségű társadalmi munkát a lakosság vállalt. A műszaki átadás 1988. november 7-én meg is történt, lakója azonban még mindig nincs, azaz csak egy, kedd óta egy fodrásznő fél műszakban elkezdte a munkát. Kemencei Kálmán tanácselnök elmondta, hogy az épület üzemeltetését a budaörsi Vegyesipari Szövetkezet vette át, az ő feladatuk lenne az épület használatba vétele. Erre azért volt szükség, mert a helyi tanács anyagi kereteit az építkezés teljesen felemésztette, a berendezésre már nem maradt pénze. Olyan magánvállalkozó pedig, aki ezt. finanszírozni tudta volna, nem akadt. Másrészt nem is vették volna szívesen kisiparos jelentkezését, mert a szövetkezet árkalkulációja előnyösebb a lakosság számára, és a folyamatos üzemeltetést is jobban biztosítottnak látják. Ezért felkeresték előbb a zsámbéki, majd a budaörsi Vegyesipari Szövetkezetét, amelyeknek a fő profiljuk inkább az autójavítás, de az épület szépsége, és a terület konkurenciamentessége végül is vonzóvá tette az ajánlatot. A tanács a helyi igényeket ismerve, meghatározta, hogy az alapellátás biztosítása céljából az épület milyen célra vehető igénybe: egy férfi-, egy női fodrászatnak, egy cipésznek és egy kozmetikusnak kellene itt dolgozni. Cipész helyett háztartási kisgépjavító vagy Patyolat-átvevőhely létesítését is elfogadhatónak tartanák. Perbál 2100 lakosú község, vonzáskörzetébe tartozik még Tök és Tinnye is. Ellátatlan terület, érthető, hogy a lakosság nagyon várja a nyitást. Az első tervek még 1982— 83-ban merültek fel. A terület központi helyen fekszik, a tanács a postától vásárolta meg. A helyiségek nagyon színvonalasak, jól felszereltek. Mindegyikhez raktár, és közös fürdőszoba tartozik. Érthetetlen, hogy nem jelentkeznek ide dolgozni, hiszen a környezet kellemes, a feltételek is kedvezőek, szinte magánvállalkozással egyenértékűek. A most megnyílt női fodrász például mint a szövetkezet alkalmazottja háromféle elszámolási forma közül választhatta a költségtérítéses elszámolást, melynek alapján forgalma 30 százalékát bérként megkapja, 30 százalékát pedig anyagvásárlásra fordíthatja, a maradék a járulékokat fedezi. Első három hónapban, amíg a forgalom felfejlődik, a szövetkezet fix bért garantál. Csisztuné Valter Éva vb- titkár és egy tanácstag is felkereste a község szakképzett lakosait, de senki sem meri régi munkaviszonyát egy bizonytalan forgalmúnak vélt üzleti vállalkozás kedvéért felmondani, inkább továbbra is Zsámbékra vagy Budapestre járnak dolgozni. A budaörsi Vegyesipari Szövetkezet leányvállalatának igazgatója, Drixler Ferenc ugyancsak beszélt néhány végzős szakmunkástanuló szüleivel, valamint újsághirdétést is adott fel. Kérdésemre, hogy mit szándékoznak tenni, elmondta, hogy ezt az évet még mindenképpen kivárják, talán többet is. Egy idő után pedig, ha kiderül, hogy az eszközöket, berendezéseket nem érdemes tovább ott tartani, esetleg átviszik azokat más üzletbe. Ez persze csak a legvégső esetben történne, mert nem szándékoznak visszavonulni. Ha mégis feladják, azt úgyis a tanácsnak kell majd kezdeményezni, illetve az épület más célra történő felhasználásáról dönteni. Szegő Krisztina dunk, mert kimerítenénk vele az írásban elkövetett rágalmazás és becsületsértés jogi kategóriáját. A válaszlevél egyébként azzal vádolja meg dr. Szabó Istvánt, hogy testvérének jogtalan előnyöket szerzett, ami-’ kor az tanácsi telket kért és kapott. Az ügyet nyilván a megyei tanács illetélcesei tüzetesen kivizsgálják majd. Első nekifutásra annyit kiderítettünk, hogy Szabó György valóban kért és több mint kétéves várakozás után kapott is tartós használatba telket a tanácstól, amely méltányolta, hogy a vidéken élő mezőgazdasági mérnök és tanárnő felesége — egyébként mindketten ismert nagykovácsi famíliákból valók — gyermekeikT kel majd ismét szülőhelyükön szeretnének letelepedni. Önpusztító alkat Mit tehet az, akit sárral fröcskölnek be? Letörölheti, s mivel ezek a foltok nyomtalanul úgysem tüntethetők el, mindenkinek elmondhatja, hogy milyen körülmények között szerezte azokat. Néhány sárfolt nem a világ, mondhatná erre bárki. Nyilván ezzel nyugtatja magát minden, dr. Szabó Istvánhoz hasonló sorsú, befröcskölt tanácselnök. Miközben mindenkinek elmondja, hogyan is történt. Mosakszik, bár nem neki kéne. A nagykovácsi elnök nem teszi. Rá mondta egy ismerőse, aki jártas a pszichológiában, hogy önpusztító alkat. Móza Katalin