Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám

1989. JÚNIUS 21., SZERDA mJogi tanácsok Ki lehet örökös 9 Közvégrendelet és illetéke Alacsonyabb munkabér • „Vidéki” jeligéjű olvasónk leveléből idézünk: „Testvérem­mel közösen szerzett ingatla­nunkkal szabadon rendelkez- hetünk-e, vagy kötelesek va­gyunk rokonaink részére jut­tatni, illetve jótékony célra adhatjuk-e azt?” Vagyonával halála esetére mindenki — bizonyos, kivéte­lektől eltekintve — szabadon rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak lehető­sége van vagyonát akár ellen­érték fejében, akár ingyenesen átruházni. A jogszabályban megállapított formában tartá­si, életjáradéki, illetve örök­lési szerződést lehet kötni, amelynek fejében az elhunyt vagyona a szerződésben meg­határozott feltételek teljesíté­se esetén hárul a kedvezmé­nyezettre. Természetesen vég­rendeletet is készíthet a va- gyónnál rendelkező, amelyben azt a személyt, akit erre mél­tónak tart, halála esetén teljes vagyonával vagy annak egy részével ajándékozza meg. A végrendelkező örökösévé bár­kit megnevezőét, tehát jogsze­rűen jár el akkor is, amikor vagy magánszemélyt, vagy valamilyen szervezetet jelöl azzá. A végrendelkezési jogo­sultságnak a köteles rész állja útját. A köteles rész azt jelen­ti, hogy az elhunyt gyermeke, házastársa, továbbá szülője a reá eső vagyon felét akkor is örökli, ha erről a végrendel­kező másként határozott. Mindebből kitűnően a testvért köteles részre jogosultság nem illeti meg, ezért olvasónk sa­ját belátása szerint rendelkez­het vagyonáról. • Áz előző levélben azt a kérést is feltették, hogy kö- tclesek-e végakaratukat köz­végrendeletbe foglalni, vala­mint azt is tudakolják, hogy mennyi az illetéke ennek az eljárásnak? A törvény a végrendeletre nézve szigorú alaki szabályo­dat határoz meg. E szabályok bármelyikének megsértése ese­tén a végrendelet — amennyi­ben megtámadják — érvény­teleníthető. Végrendelkezni le­het közvégrendelettel vagy írásban magánvégrende,ettel és a törvény által külön megha­tározott esetekben szóban is. Ezek között érvényességük szempontjából nincs különb­ség, tehát nem lehet azt mon­dani, hogy a közvégrendelet­be foglaltak erősebb jogokat keletkeztetnének, mint például a szóbeli végrendeletbe foglal­tak. A később alkotott végrende­let a korábbit hatálytalanítja bármilyen formában készült az. A törvény egyes esetekben azonban kötelezően meghatá­rozza a végrendelet formáját. Ennek értelmében a korláto­zottan cselekvőképes személy — tehát a 18 éven aluli fiatal, valamint az, akit cselekvőké­pességét korlátozó gondnokság alá helyeztek — kizárólag közvégrendeletet tehet. Ehhez azonban a törvényes képvise­lő, valamint a gyámhatóság jóváhagyása nem kell. Ugyancsak nem tehet írás­beli magánvégrendeletet a vak. az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van. A kérdés második felére vá­laszoljuk, hogy a közvégrende­letet a közjegyző akkor ké­szíti, el ha meggyőződik az előtte eljáró személy végren­delkezési képességéről. A köz­jegyző az előtte elmondottakat hiteles okiratba foglalja, és gondoskodik a végrendelet megőrzéséről. Az eljárás fejé­ben a végrendelkező az örök­ség értékének egy százalékát fizeti meg illetékként. Ameny- nyiben a végrendeletet később megváltoztatják, az új készí­téséért ismételten ki kell fi­zetni az illetéket. A jogsza­bály lehetőséget biztosít arra is. hogy az írásbeli magánvég­rendeletet a közjegyzőnél le­tétbe helyezzék. Ilyenkor a beadott nyílt, vagy zárt irat­ról Ki kell jelenteni, hogy az ott megjelent fél végakaratát tartalmazza. Ebben az esetben a letétbe helyezésért 300 Ft il­letéket keil fizetni. O F. K. budapesti olvasónk munkahelye időlegesen nem tudja foglalkoztatni a dolgo­zóit. Az átmeneti időszakra a jelenlegi munkabőrénél ala­csonyabb jövedelmű portási állást ajánlottak fel, amelyet azonban nem kíván elfogadni. Én nem tehetek arról, hogy a vállalat ilyen helyzetbe került, és miért én viseljem mások rossz munkájának hátrányát? — kérdezi. Hasonló kérdés gyakran me­rül fel olvasóink körében a változó gazdasági körülmények miatt. Az új helyzetet a dolgo­zók igen nehezen fogadják el, hiszen sok esetben a becsület­tel végzett munkájuk ellenére kerülnek szinte percek alatt az utcára. Jogszabályaink csak késve követik a gazdasági életünk­ben bekövetkezett változáso­kat, ezért a hatályos jogsza­bályok alapján követett eljá­rás a jogérzékkel sokszor nincs összhangban. Konkrét esetünkben a dolgozó jogosan tagadhatja meg a más mun­kakörbe való áthelyezését, mi­vel ezt a munkahely egyoldalú intézkedéssel csak ideiglene­sen kezdeményezheti, de ez az intézkedés nern érintheti a dol­gozó eredeti munkakörében megszerzett munkabéréhez va­ló jogát. A munkaszerződés végleges módosításához mind­két fél egyetértése szükséges, és ebben már úgyis megálla­podhatnak, hogy a dolgozó jö­vedelme kevesebb lesz, mint korábban volt. Abban az eset­ben viszont, ha ez a megálla­podás nem jön létre, nincs más megoldás, mint a munka- viszony felmondással történő megszüntetése. Természetesen ebben az esetben is be kell tartani a Munka Törvény- könyvének a felmondási tilal­makra és korlátozásokra vo­natkozó szabályait Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 1«—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Budapest Vili., Blaha Lujza tér J. szám alatt, a be­érkezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. Tíz nap rendeletéi Víz ÉS CSATORNA A Minisztertanács 48/1989. (VI. 5.) sz.'rendeletével szabá­lyozta a lakosság ivóvíz- és csatornaszolgáltatásának tá­mogatását. LÉGTISZTASÁG Módosításra kerül a levegő tisztaságának védelméről szó­ló korábbi minisztertanácsi rendelet. FORGALMI ADÓ Szintén módosította a Mi­nisztertanács az általános for­galmi adóról szóló korábbi rendeletét az 50/1989. (VI. 5.) sz. rendelettel. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 35. számá­ban találhatók. Az Országgyűlés házszabá­lyainak módosításáról -és egy­séges szövegéről a Magyar Közlöny 1989. évi 36. számá­ban olvashatnak. FOGYASZTÁSI ADÓ 54/1989. (VI. 10.) sz. rendele­tével módosította a Miniszter- tanács a fogyasztási adóról szóló 72/1987. (XII. 10.) sz. rendeletét. ÁRKIEGÉSZÍTÉS Módosították továbbá az 55/1989. (VI. 10.) sz. rendelet­tel a Minisztertanács fogyasz­tói árkiegészítésről szóló ko­rábbi rendelkezését. KISIPAR A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 37. számából ismerhetők meg. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, »¥.: 311 -1446 Mi lesz a boltokkal? Dunavarsányban azt ta­pasztaljuk, hogy a Hangya Szövetkezetből alakult Tak­sony és Vidéke ÁFÉSZ az üz­lethálózatát állandóan, éven­te csökkenti községünkben. Már megszűnt a dohány­papír-, a zöldség-, az élelmi­szer-. a termény- és az üveg­visszaváltó bolt. Mostanában pedig „zárva” felirat látható a Skála nevét viselő vas-mű­szaki és ruházati üzlet ajta­ján. Budapestre kell ezután utaznunk cérnáért vagy vil­lanyégőért? Egy ilyen út 28 forintba kerül, ami sok több­letkiadást jelent. Tagjai vagyunk az áfész- nek, de semmit sem közölnek velünk. Az 500 forintos tagsá­gi díjunk után csak 7 száza­lékos kamatot fizetnek, fej­lesztés nincs. Ha már innen indult az áfész, valamit költ- hetnének a községre! Az üzletek megszüntetését állítólag egyeztették az illeté­kesekkel. Azok beleegyeztek? Csak a lakosság, a vásárló nem tud arról, hogy mi lesz ezután? Szabados Gábor Dunavarsány ★ Bereczki Attila, a Taksony és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi fő­osztályvezetője meglepődött a pa­nasz hallatán, hisz nemrégiben éppen ö tájékoztatta Dunavar­sány lakóit a fejlesztési terveik­ről a falugyűlésen. Az önkiszol­gáló boltjukban az egyelőre ital­tárolóként működő részt rövide­sen ruházati termékeket árusító egységgé alakítják át. Itt min­denféle alapvető ruházati cikket meg lehet majd vásárolni, va­lószínűleg néhány héten belül. Az üzletből a bolthelyiség mel­letti, korábbi raktárépületbe fog kerülni az üvcgvisszaváltás, a zöldség-, gyümölcsárusitás már a Lánc-lánc, hamis lánc A csalók eddig jól megéltek Nem mind arany, ami fény­lik — óhatatlanul ez a köz­mondás jutott eszembe, ami­kor a Nagykátai Rendőrkapi­tányságon őrzött láncokat és egyéb bizsukat nézegettem. Akad köztük olyan is, ame­lyik rosszul állta az idő pró­báját, és néhány napos hor­dás után — állítólag víz ha­tására — megfeketedett. De vannak igazán tetszetős dara­bok is, melyek — az Italy 14 kar. feliratot nagyítóval kibe­tűzve —, valóban aranynak hihetők. Különösen, ha valaki hallott már róla. hogy Olasz­országból gyakorta térnek meg a magyar turisták arany ék­szerekkel. Ám ezeknek, a rend­őrség áltál lefoglalt holmiknak egyike sem nemesfém, csak voltak, akik annak hitték. Egyelőre hatan vannak, ők, a Nagykáta környéki károsul­tak, akik összesen kilencven­ezer forintot fizettek ki a csa­lóknak a pár száz forint érté­kű bizsuért. Elvltta a Slzemányiba Egyikük — nevezzük Péter bácsinak —, évek óta nyugdí­jas, de még dolgozik és kiegé­szíti a négyezer forintos nyug­díját. Szabadidejében pedig gyakran benéz a helybéli ital­boltba, aznap délelőtt is ott volt, amikor Nagykátán jár­tunk. Az emlékezetes ékszer­vásárlás is ott esett meg vele. — Éppen biliárdoztam — mondja Péter bácsi, amikor hozzám fordult a Rafael Gusz­ti, akit gyerekkora óta isme­rek. hogy segítsem már ki ezerötszáz forinttal. Ideadta a láncát a nyakából zálognak. Két nap múlva az élettársa. Barna Zoltánná keresett meg azzal, hogy segítsem már ki kétezer forinttal, mert nincs lakása, és albérletet akar ke­ríteni magának. Megsajnál­tam, segítettem neki, és kap­tam még egy láncot zálogba. Hát így összegyűlt tőlük négy lánc meg egy fülbevaló, és ak­kor elhatároztam, hogy elvi­szem Pestre a Bizományiba, és megkérdezem, hogy meny­nyit érnek. Mindegyiket kü­lön tettem egy-egy borítékba, azután úgy is adták vissza sorban, hogy egyikre sem ad­nak semmit, mert értéktele­nek. Nagyon becsapódtam — És mit csinált ezután? — Hát nagyon el voltam keseredve, hogy pont engem csapnak be ilyesmivel. Nem jelentettem fel őket, mert az ember kerülje az összetűzést, ha lehet. Nem én mentem a rendőrökhöz, ők jöttek hoz­zám kérdezősködni, akkor el­mondtam nekik, hogy nagyon becsapódtam. Tegnapelőtt meg találkoztam a Gusztival, és akkor megkérdeztem tőle, hogy mi az. te még szabadon vagy? Nem válaszolt, úgy lát­tam. hogy nagyon el van gon­dolkodva. .. A bizsusok egyébként nem­csak a kocsmában szemelték ki áldozataikat, hanem házhoz mentek, és aki azt hitte, hogy jó vásárt csinál, és könnyen gazdagszik, alaposan pórul járt. Egy szentmártonkátai csa­ládot az otthonában kere­sett fel a trió harmadik tagja, Pártos Zoltánná, és meglehetősen súlyos, szépen kidolgozott láncot kínált el­adásra. Az ékszer csatján egyébként a bűvös vésés is megtalálható: „Italy 14 kar.”. Az alkalmi árus húszezer fo­rintot kért érte. de némi alku­dozás után tizenhatezerért is odaadta. Amikor azonban a vásárló felkereste a Bizományi Áru­házát, kiderült, hogy igencsak drágán vásárolt — sárgarezet. Tüstént felkereste Pártosnét, aki kötötte az ebet a karóhoz, mely szerint a lánc arany, és ha szükséges, papírt is hoz ró­la. A vásárló azonban papír helyett a pénzét követelte, vissza akarta csinálni az üzle­tet — de nem sikerült. A bejelentések alapján a rendőrség nyomára bukkant a Stiglic gúnynéven ismert 33 éves Rafael Gusztávnak, aki élettársával, Barna Zoltánné- val és közös ismerősükkel. Pártos Zoltánnéval, bacsapta a hiszékeny vásárlókat. Rafael Gusztáv egyébként nem dol­gozik, de van gépkocsija, ami­hez — mivel csak két osztályt végzett — nem tud jogosít­ványt szerezni. így Barna Zoltánná fuvarozza őt közös útjaikon. A bizsukat budapes­ti kereskedőktől, alkalmi áru­soktól vásárolják párszáz fo­rintért. Más kérdés, hogyan kerül ezekbe a megtévesztő „Italy 14. kar.”-felirat. Elfogadták közreműködőnek A csaló párocska életvitelé­ről még annyit, hogy rendsze­res látogató, a szolnoki osztá­lyon felüli Pelikán étterem­nek, ahol nemcsak az ételek vannak kellemesen fűszerezve, hanem az árak is meglehető­sen borsosak. S hogyan került Pártos Zol­tánná összeköttetésbe velük? Erre vonatkozóan eltérőek a vallomások. Állítása szerint, Barnáné kereste meg azzal, hogy — mivel megszorult — értékesíteni szeretné néhány ékszerét, s ő azokat valódinak hitte. Rafael Gusztáv élettár­sa ezzel szemben azt állítja, hogy a másik asszony felaján­lotta közreműködését az üz­letnél, s elfogadták őt közre­működőnek. . A csalók ügyében tovább folyik a vizsgálat. A Nagyká­tai Rendőrkapitányság kéri, hogy jelentkezzenek mind­azok, akik ékszert vásároltak, illetve zálogba elfogadtak Rafael Gusztávtól vagy bűn­társaitól. Gál Judit hét végétől itt lesz. A korábbi ruházati bolt helyén — körülbe­lül egy hét múlva — híradás­technikai, üveg-edény és műszaki üzletet nyitnak majd. Az áfész egy vasudvar iétrehozását is ter­vezi Dunavarsányban, ahol jár­műveket, azok alkatrészeit, ke­rítéselemeket, idomvasakat, ka­zánokat és tartozékaikat, továbbá vízvezeték-szereléshez szükséges alkatrészeket fognak kínálni a vásárlóknak. Az ehhez szükséges hely már megvan, csak egyelőre vállalkozó nincs. Tehát szó sincs arról, hogy Dunavarsany kereskedelmi hálózatát vissza­fejlesztenék. sőt ellenkezőleg! Fz persze átmeneti gondokat okoz, ezért a lakosság szíves megérté­sét kérik. Bíznak abban, hogy az idegenforgalmi főszezonra min­den új üzlet beindul, és a duna- varsányiak gondja megoldódik. Gazdátlan útszakasz Ha valaki netán az autójá­nak futóművét kívánja tesz­telni, annak „kitűnő” hely­színt tudok javasolni ehhez a művelethez. Dunakeszin, a vasüt mellett kifogástalan, bitumenes műút vezet a Gyógyszerkutató Intézetig, de onnan tovább rázós a pálya. Az elmúlt hónapokban, a hármas pataknál átjárót épí­tettek a vasúti vágányok alatt. Azóta, ezen a gödrös úton ha­ladva, körülbelül egy kilomé­ternyi zötykölődés után Ká- posztásmegyer új lakótelepére lehet érkezni. Ha valaki erre jár, köny- nyen meggyőződhet autójának állapotáról. De mégis jobb lenne, ha ennek az útszakasz­nak gazdája akadna! Solymosi László Dunakeszi w w Összefogott a falu Szeretném tájékoztatni a Pest Megyei Hírlap olvasóit a községünkben kialakult vér­adó hagyományokról. Hogy megtartsuk véradóinkat, a helyi Vöröskereszt vezetősége a véradás napján véradóink tiszteletére ingyenes vacsorát szervez. Ez tavaly is nagyon jól si­került. A rendezvényhez az alábbi támogatást kértem és kaptam: a nelyi művelődési otthon biztosított termet, az általános iskola adott étkező- asztalokat, a 308. számú kis­vendéglő térítőkét, a főzéshez szükséges edényeket, a Tápió- szele és Vidéke ÁFÉSZ evő­eszközöket, sört és üdítőt. A terem és az asztalok csodá­latos virágdíszítését a virág­boltnak köszönhettük, a Tá- pió Mente Termelőszövetke­zet és a római katolikus plé­bánia pedig anyagiakkal já­rult hozzá mindehhez. A rendezvény, illetve a va­csora előkészületeiben a he­lyi gyógyszertár és a körzeti egészségügyi szolgálat dolgo­zói jártak elöl, és nagyon sok farmosi lakos is segített. Ter­mészetesen mindenki társadal­mi munkában. Az összefogás és a közös sütés-főzés ered­ménye egy külsőségeiben is gyönyörű, az embereket lélek­ben összehozó est lett. (Egyéb­ként 134-en adtak vért, ösz- szesen 51 és fél litert.) A va­csora után tánc és tombola következett. A kisorsolt tár­gyakat szintén a lakosságtól gyűjtöttük össze. A rendez­vény végén e szavakkal in­dultak haza az emberek: jö­vőre is jövünk. Úgy érzem, hogy ennek a sok-sok utánajárással járó eseménynek a megszervezésé­vel össze lehetett hozni egy község lakosságát. Idén június 26., hétfő lesz a véradás napja. Az ingyenes vacsora, zene, tánc, büfé, aznap este hét óra­kor kezdődik a kultúrházban. Dr. Ács József körzeti orvos, a farmosi Vöröskereszt elnöke Gyermekeink veszélyben Egyre gyakrabban hallha­tunk, olvashatunk súlyos ki­menetelű gyermekbalesetek­ről és a sérültek korai halá­láról. Hírközlő szerveink nem­régiben igencsak szomorú sta­tisztikát ismertettek értelmet­len Buda környéki tragédiák­ról. Nekem az a véleményem, hogy a gyermekekkel se a család, se a közösség nem fog­lalkozik kellő szeretettel. So­kak életében a napi munka, a pénzhajhászás, a szórakozás sokkal többet jelent, mint a gyereknevelés. Tudom, hogy nap mint nap szívós, kitartó foglalkozást igényel az em­berpalánta formálása. De sen­ki sem lehet olyan fáradt, hogy pont erre ne szakítson időt. Egy szülőnek a gyerme­ke élete, egészsége és jövője mindennél többet kell hogy jelentsen! Itt a nyári szünet. Fordít­sunk minél több időt a gyer­meki lélek finomítására, és fokozottan figyelmeztessük őket a veszélyhelyzetekre! Padányi Lajos Budakeszi Hozzászólás és vélemény Becsületes rendőreinkért Nagy érdeklődéssel olvas­tam azt a Pest Megyei Hír­lapban megjelent írást, amely ezt a címet viselte: A rendőr nem lehet pesszimista. Dr. Németh Ferenc rendőr ezre­des fejtegetéseivel nézeteim teljesen megegyeznek. Jómagam hasonlóan elíté­lem a törvénysértő, jogaival durván visszaélő rendőrein­ket. Ám engedtessék meg ne­kem, hogy a becsületesen dol­gozó rendőreink védelmében felemeljem szavamat! Nem értek egyet az egyoldalú ér­tékelésekkel. Az olyannal sem, ami a randalírozó ifjoncok tet­teit megakadályozni akaró rendőrt utólag, a halála után alkoholistaként mutat be. Ez­zel rendőrellenes hangulatot lehet teremteni! Miért nem akkor mondták, amikor kiol­tották a „magára hagyott” rendőrnek az életét? Közismert tény, hogy élet- színvonalunk nagyarányú rom­lása melegágya lett minden­nemű bűnözésnek. Rendőreink gyakran életüket kockáztatva teljesítenek szolgálatot, még­is olyan hangulat kezd gyö­keret verni, hogy rendőreink, munkásőreink fölöslegesek életünkben. Sok olyan eset­ről tudok, amikor intézkedő rendőreinket teljesen magára hagyta a nézelődő tömeg! Va­jon hogyan várhatjuk mi el a segítséget, ha nem védjük azokat, akik vagyonunk és életünk őrei? Talán át kelle­ne értékelni az egész „hecc­kampányt”, és a kilengéseket nem általánosítva, a mosta­ninál jobban kéne támogatni a rend őreit, fokozva anyagi és erkölcsi megbecsülésüket is. Németh Ferenc következte­tése jogos: csak a nép bizal­mát és támogatását élvező, op­timista rendőrök tudják ered­ményesen felvenni a küzdel­met azokkal szemben, akik kezet emelnek társadalmi ren­dünkre, életünkre, vagyo­núnkra, nem törődve sekive! és semmivel! Sík István Gödöllő

Next

/
Oldalképek
Tartalom