Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

2 luftigem 1989. JÜNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Az MSZMP KB közleménye Nagy Imre és társai temetéséről Több száz felszállás a küldöttkongresszuson Berísz Jelcin párttörvényt sürget Az MSZMP Központi Bizott­sága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű ese­ménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. június 16-ai temetését. A történelmi, erköl­csi jóvátételt, a nemzet kegye- letes emlékezését szolgálja ez a nap. Nagy Imre és sorstársai élet­útját és szerepét a hivatalos politika kezdetben igaztalanul értékelte, ami a legutóbbi idő­kig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükségesnek tartja, hogy a Nagy Imre és társai el­leni perben emelt vádak felül­vizsgálata mielőbb lezáruljon, igazságot szolgáltatva a meg­vádolt és elítélt politikusok­nak. Az MSZMP Központi Bizott­sága természetesnek tartja a társadalom igényét arra, hogy a közelmúlt történetének min­den lényeges kérdésében tisz­tán láthasson, hiteles infor­mációk alapján ítélhessen az eseményekről és azok szerep­lőiről. Ezért a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja az események objektív feltárásá­ra irányuló tudományos kuta­tást, kezdeményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentu­mok folyamatosan nyilvános­ságra kerüljenek. A maga ré­széről is tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a kül­földön található források mi­előbb hozzáférhetővé váljanak, feltáruljon a szocializmus de­mokratikus megújításáért ví­vott küzdelem korábbi törté­nete, abban Nagy Imre szere­pe. Nagy Imre az 1945 utáni ma­gyar történelem jelentős sze­mélyisége. Űtja elválaszthatat­lan a kommunista mozgalom­tól, annak tragikus ellentmon­dásait is magában hordta. Pá­lyája a Horthy-rendszer elle­ni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást követő újrakezdés heroikus küzdelméhez, a földosztáshoz, mellyel neve összekapcsolódik. Ezekben az években a félreál- lítástól az ötvenes évek torz politikájában való közreműkö­dés ellentmondásán át vezetett ez a pálya az 1953 júniusában kidolgozott „új szakasz”-ig, különösen az új agrár- és nép­frontpolitika kezdeményezé­séig, a szocializmus és a nem­zeti szuverenitás szoros össze­függésének felismeréséig. Sze­mélye a szocialista reformpo­litika szimbólumává vált. Amikor ismételt félreállítása után, 1956 októberében vissza­került a miniszterelnöki szék­be, rendkívüli körülmények között küzdött az ország meg­mentéséért. Egyszerre harcolt a magyarországi sztálinizmus megfékezéséért, a nemzeti sé­Szervezeti átalakulás előtt áll az Elegant Május 1. Ru­hagyár. A nagyvállalat testé­ből több évtizede kiszakadt gyáregységek, telepek is az útkereső vállalkozások idő­szakát élik. Pillanatnyilag a nagy kérdés az, hogy rész­vénytársaság vagy kft. formá­jában működjék-e a nagy múltú vállalat. Már-már eldöntöttnek tűnik, hogy a ceglédi gyáregység a világhírű japán Brader cég hollandiai leányvállalatának a referenciaüzemé lesz. Erre utaló szerződéskötésre ugyan még nem került sor, de az eddigi tárgyalások reményt keltőek. Teljes önállóságra azonban nem tarthat igényt a ceglédi gyár, hiszen önma­ga még nem tudna stabilan megállni a nemzetközi piacon. Még annak ellenére sem, hogy az utóbbi két-három évben relmek jóvátételéért, a külső beavatkozás elhárítása érdekér ben és a népfelkelés mögött feltámadt ellenforradalmi cse­lekményekkel szemben. Ehhez sem pártja, sem koalíciós part­nerei nem nyújtottak megfe­lelő támogatást. A sodró ese­ményekben maga sem muta­tott kellő határozottságot, és tévedett külpolitikája nemzet­közi feltételeinek és következ­ményeinek megítélésében. Ne­ve azonban összeforrott a nemzeti önállóság talaján, az önigazgatást és a demokra­tikus többpárti pluralizmust elismerő szocialista úttal. 1956. november 1—4-e között a külső körülmények megvál­toztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése ketté­szakadt. Nagy Imre nem vál­lalta az akkori külső és belső körülmények által kikénysze- rített kompromisszumokat, nem vállalta a régi politikai intézményrendszer részleges megjavításával elérhető refor­mokat. Ez vezetett személyes tragédiájához, a politikai okokból reá szabott igaztalan halálos ítéletig. Az MSZMP Központi Bi­zottsága tiszteletben tartja a pártalapításban részt vevő Nagy Imrének és küzdőtársai­nak emlékét. A párt megúju­lása során épít az 1956. októ­ber végi megalakulásának el­veire, nyíltan vállalja az 1953—54-es reformkezdemé­nyezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondásos viszonyai között a szemben álló felek mindegyikének olda­lán sokan hősiesen küzdöttek és haltak meg vélt vagy. valós, de egyaránt igaznak hitt cél­jukért. Sok százan váltak az események véletlen áldozatá­vá. A tragédia maga a testvér­harc volt, annak minden ha­lottja a nemzet vesztesége. Üjabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sors­társai temetése a nemzetet megosztó feszültségek forrásá­vá válna. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a magyar állam­polgárokat: felelős magatar­tással legyenek méltóak a ke­gyeleti aktushoz. A temetés legyen mementó: a nemzeti megbékélés jelképe. ★ Több mint három évtizede halogatott jogi-humanitárius aktus színhelye volt szerdán a Legfőbb Ügyészség: Nagy Im­rének, Magyarország koholt vádak alapján elítélt és kivég­zett miniszterelnökének leá­nya, Nagy Erzsébet hosszú évek várakozása után átvehet­te édesapja személyes jellegű hagyatékát. eredményes partneri kapcsola­tokat épített ki a nyugat­európai áruházi láncolatokkal (NSZK-beli, holland), sőt, leg­újabb vevői közé francia üz­letemberek is felzárkóztak. Jó­szerivel ráálltak a női ruhá- zeti ipari kollekciók varrására. Gépparkjuk eddig megbirkó­zott a legigényesebb fazonok készítésével is, de kétségtele­nül elkerülhetetlen számukra a technikai, technológiai vál­tás. Igen ám, de — óvatos becslések szerint is — a fej­lesztések nagysága meghalad­hatja a másfél millió dollárt, s ez az összeg érthetően nem áll rendelkezésükre. Ha részvénytársasággá ala­kul át az Elegant, akkor egy­úttal első számú vagyonkeze­lőként funkcionál, míg gyár­egységei megkapják az ön­fenntartó egység címet. Gy. L. Horn Gyula Párizsban A párizsi emberi jogi euró­pai értekezleten részt vevő Horn Gyula külügyminiszter találkozott francia és holland kollégájával és kétoldalú meg­beszélést folytatott velük. Roland Dumas és Horn Gyula találkozóján megvitat­ták a kétoldalú kapcsolatok további bővítésének lehetősé­geit. Hans van Den Broek kül­ügyminiszterrel beható véle­ménycserét folytatott a ma­gyarországi politikai és gazda­sági reformfolyamat helyzeté­ről és nehézségeiről. Ezzel kapcsolatban véleményt cse­réltek arról, hogy a nyugat­európai országok milyen haté­konyabb támogatást tudnának nyújtani a magyar gazdasági problémák megoldásához. A hírügynökségek jelen­tős terjedelemben ismertették Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának a Magyar Tele­vízió számára adott kedd es­ti nyilatkozatát. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség beszámolójában ki­emelte: Grósz Károly hang­súlyozta, hogy az MSZMP marxista szellemű párt, és a jövőben is az kíván maradni. A pártnak helyes következte­téseket kell levonnia az elkö­vetett hibákból, és vissza kell térnie a marxizmus forrásai­hoz. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség az MTI jelentésére hivatkozó ismertetésében han­goztatta: a magyar pártfőtit­kár nyilatkozatában vissza­utasította azokat a vádakat, hogy az MSZMP a múltban téves úton járt. Az viszont, hogy a párt az elmúlt 32 év­Bolgár muzulmánok ké* csoportja érkezett szerdán a törökországi Isztambulba. A Bulgáriából állítólag kitolon­colt (Ankara által török nem­zetiségűnek tekintett) szemé­lyek közül 142 Bécsből, 45 pedig Belgrádból utazott a városba, s a török kormány e célból különrepülögépeket bocsátott rendelkezésükre. Az Anatolia török hírügy­nökség közlése szerint azért toloncolták ki őket Bulgáriá­ból, mert a bolgár kormány­nak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája ellen szervezett tiltakozó megmoz­dulásokban vettek részt. Ami­kor a muzulmán beutazók megérkeztek az Atatürk re­pülőtérre, megcsókolták a föl­det, és a bolgár politikát szi­dalmazó jelszavakat kiabál­tak — írta a hírügynökség. A török kormány eközben súlyos vádakkal illette Szó­fiát. Mesut Yilmaz külügy­miniszter a Párizsban zajló, az emberi dimenzió kérdésével foglalkozó konferencán szer­dán élesen kikelt a szomszé­HOSZNI MUBARAK egyip­tomi államfőt magyarországi látogatásra hívta meg Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke. A meghívólevelet szer­dán Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes adta át Kai­róban Eszmat Abdel-Megid egyiptomi miniszterelnök-he­lyettesnek, külügyminiszter­nek, aki azt az államfő nevé­ben köszönettel elfogadta; a budapesti látogatásra a későb­bi egyeztetések alapján, de várhatóan még az idén sor kerül. WASHINGTONBAN A VI­LÁGBANK és Magyarország képviselői két kölcsönmegál- lapodást írtak alá. A megálla­podások értelmében a Világ­bank 100 millió dollár összegű szénhidrogén-ipari fejleszté­sekhez kapcsolódó kölcsönt nyújt az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek. Az ener­Nem került sor szerdán Nyi- kolaj Rizskov kormányfői programbeszédére, s megjó­solni sem lehet, mikor kap szót. A Mihail Gorbacsov ál­tal előterjesztett beszámoló vitája, számos egyéb, menet közben felmerülő súlyos kér­dés rendkívüli módon meg­nyújtja a szovjet népi kül­döttek első kongresszusát. A legóvatosabb becslések szerint is eltart a hét végéig a ta­nácskozás, de vannak olyanok, akik még egy hetet sem tar­tanak elképzelhetetlennek. A parasztság helyzetével, az élelmiszer-ellátás és a falvak helyzetének összefüggéseivel foglalkoztak szerdán az első felszólalók. A kongresszus ben vetélytársak nélkül, mo­nopolhelyzetben volt, sok vo­natkozásban nem tett jót az MSZMP-nek — idézte a DPA Grósz Károlyt. Az APA osztrák hírügynök­ség felhívta rá a figyelmet, hogy az MSZMP főtitkára nyíltan bírálta Pozsgay Imre államminisztert a SZER-nex adott nyilatkozatáért. Az APA és az AFP francia hírügy­nökség szó szerint idézte Grósz Pozsgayra vonatkozó kijelentését, amely szerint „Nem egy személy fogja el­dönteni, hogy ennek a párt­nak milyen arculata, milyen profilja lesz az elkövetkezen­dő évtizedekben.” A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség kiemelte Grósz Ká­rolynak azt a kijelentését, hogy Nagy Imre valószínűleg nemzetközi politikai érdekek­nek lett áldozata. dós ország politikai vezetése ellen, hangoztatva: Bulgária a „török kisebbséggel szembeni politikájával súlyosan meg­sérti az emberi jogokat”. ★ A helyszíni rádióközvetítés szerint több mint 30 ezren vettek részt azon a nagygyű­lésen, amelyet a Bolgár Ha­zafias Front fővárosi bizott­sága hívott össze Szófiában, a nemzeti kultúrpalota előtti téren, Todor Zsivkov hétfő esti rádió- és televízióbeszé­dének, illetve az abban fog­laltaknak támogatására. A nagygyűlés szónokai — Zsiv kovhoz hasonlóan — felszólí­tották a török vezetést: nyis­sa meg az ország határait az odautazni vagy odaköltözni kívánó bulgáriai muzulmánok előtt és ne avatkozzék be Bul­gária belügyeibe. Itt ugyanis jórészt ankarai felbujtásnak tulajdonítják azokat a rend­bontásokat, amelyek mintegy tíz napja Eszak-Bulgáriában történtek. A nagygyűlés felhí­vást fogadott el a Török Köz­társaság kormányához. giaracionalizálást elősegítő be­ruházások finanszírozását szol­gáló 10 millió dollár összegű kölcsön felvevője a Magyar Nemzeti Bank. DÉL-KOREA EGYIK nagy üzleti csoportja, a Daewoo el­vi megállapodást kötött egy szovjet gazdasági szervezettel arról, hogy 500 millió dollár értékben összesen 8 ezer la­kást épít fel Szibériában szov­jet halászok számára — kö­zölte szerdán a dél-koreai Korea Economic Daily gazda­sági napilap. CSIEN CSI-CSEN kínai kül­ügyminiszter szerdán külföldi körútra indult — jelentette Pekingből, hivatalos forrásra hivatkozva, a francia AFP hír- ügynökség. A kínai külügymi­niszter útjának első állomása Ecuador lesz, majd Kubába és az Egyesült Államokba láto­gat. agrárküldöttei felhívást intéz­tek a törvényhozáshoz. Sürget­ték, hogy hozzanak a paraszti munka társadalmi megbecsülé­sét, a falusi élet- és munkakö­rülmények javítását célzó konkrét intézkedéseket. A vita további részében a fő téma a köztársaságok hely­zete volt. A felszólalók több­sége a szövetségi rendszer ala­pos felülvizsgálatát szorgal­mazta. Ügy vélték, hogy a Szovjetuniónak szuverén köz­társaságok szövetségeként kell léteznie. Nem volt hallható a teremben semmilyen szakadár törekvés, de a köztársasági párt- és állami vezetők kiáll­tak a nemzeti kultúra, a nyelv, a történelmi hagyományok ápolása, tiszteletben tartása mellett. Szerdán kapott szót Borisz Jelcin is. Kisebb programbe­szédnek beillő felszólalásában sorra vette az ország legsúlyo­sabb gondjait. Kitért a nép és a hatalom viszonyára, beszélt a szegény rétegek növekedésé­ről, a nemzetiségi gondokról, az élelmezés nehézségeiről. Szólt a tbiliszi tragédiáról, amelynek körülményeivel an­nak idején a helyszínen ismer­kedett. Javasolta, hogy fo­gadjanak el törvényt a párt­Négypontos javaslatot ter­jesztett elő szerdán az európai megosztottság felszámolására, egy „szabad és osztatlan” Euró­pa megteremtésére George Bush. Az amerikai elnök — NSZK-beli látogatása második napján, a mainzi Rheingold- csarnokban rriondott beszédé­ben — a kelet-európai orszá­gok politikai pluralizmuséinak erősítésében, a berlini fal le­bontásában. közös kelet— nyugati környezetvédelmi, erő­feszítésekben és a katonai szembenállás csökkentésében jelölte meg azokat a területe­ket, amelyeken előre kell lép­ni az egységes Európa felé. — A nyugat-európai orszá­goknak, s különösképpen poli­tikai pártjaiknak — felhasz­nálva az európai biztonsági és együttműködési folyamat fóru­mait is — tettekkel és taná­csokkal kell segíteniük azokat, akik szabad választásokat, po­litikai pluralizmust szorgal­maznak, és új politikai párto­kat alakítanak Kelet-Európá- ban — vélekedett. Az osztrák—magyar határon lévő szögesdrót felszámolásá­hoz hasonlóan egész Európá­ban le kell bontani az ilyen akadályokat, s a következő ál­lomás Berlin kell legyen — Megfigyelők a kínai belpoli­tikai helyzet konszolidálódása újabb jeleként értékelik, hogy szerdán Sanghajból visszatért Peking be Van Li, a kínai par­lament elnöke. Mint ismere­tes. Van Li korábban bejelen­tette, hogy június húszadika körül ül össze a parlament el­nöksége, hogy megvitassa a több mint hat hete tartó diák- mozgalom ésszerű követeléseit, egyebek között azokat, ame­lyek a demokrácia fejleszté­sére és a korrupció elleni harc fokozására vonatkoznak. Szerdán is folytatták ülő­sztrájkjukat a Tienanmen té­ren a kínai egyetemisták és főiskolások, akiknek zöme im­már nem a pekingi, hanem a vidéki diákok közül kerül ki. A kínai sajtó jelentései sze­rint a pekingi diákmozgalom támogatására a fővárosba ér­kezett mintegy 200 000 diák zöme már elutazott Pekingből. A Tienanmen téren továbbra is ott látható az amerikai sza­badságszobor mása, amelyet a diákok a városi hatóságok többszöri felszólítása ellenére sem hajlandók eltávolítani. A hatalom konszolidálódásá­nak további jele, hogy Peking egy külső körzetében szerdán ról, mert a társadalom demok­ratizálódásával a párt nem tart lépést. Algirdas Brazauskas litván köztársasági pártvezető, aki a szerdai tanácskozáson az el­nöki tisztet is betöltötte, orszá­ga küldötteként a köztársasá­gok gazdasági önállósága mel­lett állt ki. Jurij Vlaszov, Moszkva kül­dötte a szovjet belpolitikában mindeddig szokatlan nyíltság­gal és élességgel bírálta az ál­lambiztonsági bizottságot (KGB). Követelte, hogy a KGB szűnjön meg titkos tevékeny­séget folytató „birodalom” lenni, létszámát, költségvetését tárják a kongresszus elé, el­nökét pedig a népi küldöttek válasszák meg. A korábbi napokhoz hasonló szócsata, a szószék körüli to­longás ezúttal sem maradt el, bár csak a munkanap legvé­gén, a tbiliszi tragédia ügyé­ben vizsgálatot folytató bizott­ság megválasztásakor alakult ki — viszonylag hamar felol­dott — kavarodás. A minden előzetes terv ke­reteit túllépő tanácskozás el­húzódására magyarázatot ad a tény, hogy eddig 250 küldött jutott szóhoz, s további 469 jelezte hozzászólási szándékát. hangoztatta Bush. Javasolta, hogy Berlint változtassák ke­let—nyugati kereskedelmi köz­ponttá. Az európai katonai szem­benállás csökkentésének fon­tosságát hangsúlyozva Bush emlékeztetett a brüsszeli NATO-csúcsértekezleten elő­terjesztett javaslataira, és megerősítette, hogy a NATO megbízható, ellenőrizhető meg­állapodásokat kíván kötni a Varsói Szerződés államaival. „A szovjeteknek tudniuk kell, hogy nem jogos biztonsági ér­dekeiket akarjuk aláásni." George Bush NSZK-beli lá­togatásának második napja szerdán villásreggelivel kezdő­dött, amelyet Richard von Weizsäcker nyugatnémet ál­lamfő adott tiszteletére Bonn­ban. Az amerikai elnök ezt követően másodszor is tár­gyalóasztalhoz ült Kohl kan­cellárral. A Kohl kancellárral folytatott „szívélyes és baráti” megbeszélések középpontjában Mihail Gorbacsov június 12— 15-i NSZK-beli látogatása állt — közölte Hans Klein nyugat­német kormányszóvivő. Az amerikai elnök szerdán nyugat-európai körútja utolsó állomására, Londonba utazik tovább. megtartották az első olyan gyűlést és tüntetést, amelyet a párt és a kormány szervezett a diákok zavargásának az el­ítélésére. A tüntetők jelsza­vaikban elítélték a pekingi za­vargást, éltették a kommunista pártot és a kormányt, vala­mint a rendkívüli állapotot. MÁR NEM TITKOS FEGYVERSZÁLLÍTÁS Több hónapos vita után az amerikai kormány úgy dön­tött: titokban fegyvereket szál­lít a kambodzsai felkelőknek, jelentette szerdán a The New York Times. A lap értesülése szerint a cél, hogy erősítsék Norodom Szilta­nuk helyzetét az ország jövő­jéről folyó tárgyalásokon. A törvényhozás számos demok­rata párti tagja hevesen ellenzi a fegyverszállításokat, mert at­tól tártnak: a hadianyag egy része a Vörös Khmerek ke­zébe juthat, akiket nagyobb veszélynek tartanak, mint a jelenlegi kambodzsai kor­mányt, tette hozzá a tudósító. Fehér házi forrás szerint a felkelők akkor kapnák meg az első amerikai fegyverszá» lítmányt, amikor befejeződött a vietnami csapatok (szeptem bér végére ígért) kivonása az országból. Szerződés még nincs, csak remény Pénzbe kerül az önállóság A Grósz-interjú hírügynökségi visszhangja Nem tett jót a monopolhelyzet A török kormány vádolja Szófiát Kitoloncolt bolgár muzulmánok Csak rövid ín... George Bush beszédet mondott Mainz-ban Szabad és osztatlan Európát A konszolidáció üjabb jelei Pekingben Ellentüntetés a főváros peremén

Next

/
Oldalképek
Tartalom