Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
1989. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK MÁSODIK MAR A PARLAMENTBEN VIOLA KÁROLY: Túlhaladta az idő a kizárólag családi alapú termelést (Folytatás az 1. oldalról.) — Meggyőződésem, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatok jelentősége megközelíti a mezőgazdaság kollektivizálását elhatározó döntések súlyát — kezdte a képviselő. — Az állami tulajdonban lévő földek oszthatóságának kimondása, az állampolgárok tulajdonszerzési korlátozásának megszüntetése, a földek forgalmának biztosítása, az erőszakos, esetenként c.greszszív kollektivizálást elszenvedő parasztok részleges rehabilitálását is jelenti. Tudom, hogy ma már túlhaladta az idő a kizárólag családi alapon álló mezőgazdaságot. At ilyen szerkezetű gazdaság nem volna képes a mai mennyiségi igényt kielégíteni. Azt h szem azonban, a másik véglet, a gigantikus méretű, nehézkes, többszöri összevonással kialakított termelőszövetkezeti forma sem jelentheti h jövő útját. A földműveléssel foglalkozók nem kívánják visszaállítani a tsz-ek kialakítása előtti állapotot, csak nagyobb lehetőséget akarnak kapni az egyéni gazdálkodásra és biztosabb, a ráfordítást jobban tükröző értékesítési lene'őséget kívánnak a háztájiban megtermelt árura is. Nem értem például, hogy miért nem oldódik meg már évtizedek óta a fővárosi Bosnyák téri — tarthatatlan körülmények között üzemelő — nagybani piac sorsa. Itt, az országban termelt zöldárunak 20 százaléka cserél gazdát. Az új piac létrehozásához. anyagi áldozatot is vállaló termelők nevében kérem az illetékeseket — különösen a Fővárosi Tanácsot —, hogy szíveskedjék végre hathatós és konkrét intézkedést hozni ez ügyben. Engedjék meg, hogy egy-két megjegyzést tegyek a törvénymódosító javaslattal kapcsolatosan. Feltétlenül jónak és ésszerűnek találom, hogy a javaslat megszünteti az ingatlanszerzési korlátozást, a termőföld magántulajdoni mértékének maximálását és biztosítja az illetmény-, valamint a háztáji föld, és más, a termelőszövetkezet belső életére vonatkozó előírás alapszabályban történő rögzítését. Sorolhatnám még az előterjesztők bölcs előrelátásából adódó, a törvényjavaslatban lévő kedvező módosításokat. A termelőszövetkezeti tagokkal és vezetőikkel beszélgetve azonban — akik a szélesebb körű egyetértést hiányolták — egy-két probléma is felmerült. Ezeket módosító javaslatként benyújtottam. Az első javaslatom lényege: a termelőszövetkezet rr.cgszű- nése esetén, ha a tag a föld kiadására nem tart igényt, azt ne a megváltási ár ötszörös összegéért, hanem a mindenkori forgalmi értéknek megfelelően lehessen más szerveknek eladni. A másik módosító javaslatom arra a paragrafusra vonatkozik, amely a meglévő kezelői jogot tulajdonjoggá alakítja át. Nagy vihart kavart ezen előírás az országban. Azt javaslom, hogy a tulajdonformák rendezéséig az állami vagyon kezeléséről szóló törvény hatályba lépéséig ne emeljük a szakaszt törvényerőre. Hatályba lépése esetén ugyanis rengeteg feszültség keletkezik a szövetkezet és a tagok, a szövetkezet és a — főleg más közigazgatási területen élő — lakosság között. A szinte ellenérték nélkül tulajdonába került földet hatalmas összegekért értékesítheti a Deszorított pénzügyi helyzetben lévő termelőszövetkezet. Vissza nem fordítható, utólag helyre nem hozható folyamat indulna el. A falusi ember és föld között lévő kapcsolat egyre inkább megszűnne. Örömmel fogadtam, hogy a MÉM vezetése elfogadva indokaimat, módosító javaslatommal egyetértve, az említett paragrafust kivette a törvényjavaslatból. Bízom benne, hogy harmadik javaslatomat — amely az idős, rokkant, munkaképtelen tagok természetbeni juttatásának pénzben történő megváltására irányul — a bizottsági ülésen elhangzottaknak megfelelően a végrehajtási utasítás tartalmazni fogja. A mezőgazdasági földterület megváltásának módja, főleg annak mértéke váltja ki ma is az érintettek legnagyobb elégedetlenségét, sőt felháborodását. Azzal, hogy az előttünk lévő javaslat lehetővé teszi a termelőszövetkezeteknek az 1967. évi IV. törvénnyel bevezetett földmegváltási árnál magasabb ellenérték kifizetését, mindenképpen kedvező előrelépést jelent. Ez azonban még nem jelenthet végleges megoldást. A tárgyalt törvényjavaslatok részletes vitájának befejezése után az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjait, hogy együttes ülésen vitassák meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat, s készítsék el jelentésüket. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja— amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatódik. izotóp, szennyvíz, szemétégető Már nem a dunna alatt köhögnek Babonás óvatossággal hajtottam tovább a Fővárosi Köjál táblája előtt, amely a radioaktív hulladék, vagyis az izotóptemetőhöz vezető ut mellett áll. Akkor sem mentem oda soha, amikor tehettem volna. Ilyenek vagyunk az új kor dolgaival szemben, hiszen ismeretlenek. Pedig azt mondják, sokszoros a biztonság minden szempontból. A püspökszilágyi halastóból nyugodtan zsákmányolnak a helybeli horgászok. Rendszeresen küldik vizsgálatra a halakat innét, mint ahogy frissen fejt tej ellenőrzésére is naponta kerül sor a kisnémedi Aranykalász Termelőszövetkezet helyi tehenészetében. Jó lenne persze, ha ezt az állítást megerősítené a körzeti orvos, akit rendelőjében keresek, de nincs otthon. Délután a közös tanács központjában, Váchar- tyánban ér utol az üzenet, hogy a még mindig érvényben lévő rendtartás szerint nem is nyilatkozhatna, csak a felettese engedélyével, aki nem más, mint Vác főorvosa. Így hát bizalommal elfogadom a megyei tanács elnökhelyettese és a hartyáni tanácselnök információját. Váchartyán, Kisnémedi és Püspökszilágy, közös igazgatású községek. Közel helyezkednek el egymáshoz. Gyorsan elérhető innét Vác, de nincs messze Aszód sem a térségben élő, mintegy 3 ezer 500 ,akos számára. A doktornő kisnémedi házánál szünetet tartó két kaszás szerint az izotóptemető közelségébe már belenyugodtak az emberek. Molnár István püspökszilágyi kőműves is úgy tudja, nem nagyon téma ez ma a falujukban. Herczeg László- né, a gazdasági ellátó szolgálat vezetője azon a nézeten van — amit szerinte többen képviselnek —, hogy csak Paksról ne érkezzenek már újabb szállítmányok. Demény János, községi elöljáró, a tehenészet műszakvezetője vaskosaboan ftga'maz. — Tűz ez a javából — mondja. Ezt a községet becsapták, mert az izotóptemető építésekor olyan világ volt még, amikor nem lehetett nagyon vitatkozni. Köhögni csan a dunna alatt volt szabad — él a hasonlattal. Öfalu óta viszont egyre inkább azt feszegetik az emberek, hogy miért a fővárosi Köjálnak fizetnek a hulladéktárolásért, ha egyszer a község területén van ez a telep? Tény, hogy ezeket a hulladékokat el kell valahol helyezni, de ha már így van, akkor származzon belőle nekik előnyük — hangoztatták a falugyűlés résztvevői is. — A viszonylag közeli Aszódon veszélyes huliadékot tárolnak. Kisnémediben az izotóptemető és a lőtér. A Csörög nevű lakótelep melleit Vác kommunális szeméthalmazát égetik, most meg a Fővárosi Tanács tervezi, hogy Szői köz- igazgatási területén, Vícduka alatt — de az uralkodó széljárás miatt Váchartyán rovására, és persze, Vác hátrányára is — kommunális szennyvízlerakó telepet épí enek. Sződnek ez bevételi forrón lenne, a hartyáni lakosság meg tiltakozik, aláírásokat gyűjtenek ellene — foglalja össze a környezetvédelmi feszültségeket Hegedűs András, Váchartyán — a székhely — és a két község közős tanácsának elnöke. Az 1976-ban létesült izotóptemető tározója 1509 Köbméter olyan vesz.".rés hulladékot fogadhat be, ameivet a gyógyászati, kutatási célokat szolgáló radioaktív anyagok jelentenek. Ez a mennyiség eleinte nem haladta meg az évi harminc köbmétert, míg a falubeliek és a tanács megkérdezése nélkül, 1983-tól nem kezdték ideszállítani az üzem hulladékait olyan mennyiségben, hogy már csak 300 köbméter üres tér maradt a tározóban. Mellette épül a másik, ezerötszáz köbméleres, amire ma már csak úgy lehet engedélyt adni, hogy úgymond, visszapótolják a hiányzó területet, s oda nem a paksi hulladék kerül majd. Külön felháborodást okozott az is. hogy oda nem való arzéntartalmú vegyi anyagokat is tároltak — utóbb nyílt színen. Elszállításukat most már a megyei Köjál írta elő. Megalakul a társadalmi ellenőrzésre hivatott bizottság — mondja a tanácselnök, amely persze laikusként, jelzésre lesz alka'mas, s csak szakemberekkel együttműködve töltheti be a szerepét. Valkai György, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese azokról a kérdésekről beszél, amelyek előreláthatólag az egészségügyi és az ipari miniszterrel való megbeszélés témái lesznek. A lakosság kívánsága szerint változni kell Püspökszilágyon a telepvezető személyének. A kapcsolatok ugyanis megromlottak amiatt, hogy a fejük felett tárgyalt a vezető. A paksi szállítmányokat leállíictták, s onnét ezután sem érkezhetnek sugárzó anyagok. Más szállítók pedig csak akkor számíthatnak engedélyre, ha nem a Fővárosi Köjál élvezi ennek anyagi előnyeit, hanem a község fejlesztéséhez járulnak hozzá úgy, hogy minden állampolgár érezze ezt. Amit Hegedűs András mondott Vác- hartyánban, az biztos háttér előtt hangzott el, mert törekvéseiket határozottan támogatják a megyei tanácson. Mint Valkai György említi, amellett, hogy teljes garanciát kérnek a térség biztonságára, s mérni kell a kutak, patakok vizét, ellenőrizni kell az élelmiszereket, más módon is biztosítékok szerzésére tö' eksze- nek. El akarják érni, hogy a megyei tanács hatáskörébe tartozó intézmény legyen a telep üzemeltetője. Kovács T. István A budapesti Zsigmondi Attila és a Pest megyei dr. Fodor István (15. vk., Dabos) a parlament alelnökjelöltjei. A. T. Ház ma vagy holnap választja meg közülük az új tisztségviselőt. De hogyan is lesz egy, a közvélemény számára majdnem ismeretlen gazdasági szakemberből a magas tisztség egyik várományosa? Fodor István szerint annak idején nehezményezte, hogy a párton kívüli képviselőknek kisebb a becsülete az Országgyűlésben, mint a párttagoknak. Most, amikor a jelölőbizottság úgy döntött, hogy az új alelnök ne MSZMP-tag legyen, valószínűleg ezért is jutott képviselőtársai eszébe. Arról szó sincs, hogy Cserven- ka Ferencné után ismét Pest megyeinek kellene betöltenie ezt a tisztet. Ilyesmire ma már a képviselők nem adnak. Van-e a jelöltnek az Ország- gyűlés munkáját megkönnyítő, ésszerűsítő programja? Fodor István eredeti ötletet szeretne megvalósítani. A mostani gyakorlat szerinti havi kétszeri, többnapos ülésszakok senkinek sem tetszenek. A képviselők kiesnek a munkából, a harmadik, negyedik napon fáradtak, de arra sincs lehetőségük, hogy a menet közben felmerülő kérdéseket tanulmányozzák, azokról konzultáljanak. Éppen ezért még a választásokig hátralévő néhány hónapra is érdemes lenne bevezetni, hogy minden héten egyszer ülésezzen a parlament. ★ Igencsak hosszúra nyúlt a vita a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről. a földről és az erdőről szóló törvények módosításáról. Tény, hogy olyan jogszabályokról kellett dönteni, amelyek talán még fiaink, unokáink életét is befolyásolják. Persze, legalább ilyen jelentőségű volt az átalakulási és vállalati törvény is, mégsem kísérte ehhez mérhető figyelem. Mi lehet a magyarázat? Talán az, hogy mi, magyarok, még mindig nagyon erős szálakkal kötődünk a földhöz. Legtöbben faluról indultunk. Mérnök, munkás, tanár — a lelke mélyén egy kicsit mindig vidéki, földműves marad. ★ Farmergazdálkodás, Németh László-i kert-Magyarország vagy nagyüzemi mezőgazdaság. Hogyan legyen ezután? Eladjuk a téeszeket, anarchiát teremtünk a még mindig prosperáló mezőgazdaságban? Hiszen ezután aki akarja, elkótyavetyélheti a földet. Nem félő-e, ha rosszul megy a téesznek, majd elad egy jó darab szántót, s egyszer csak azt látjuk, hogy nincs búzánk, de van 300 ezer hobbikertünk. Bánáti András tsz-élnök (5. vk., Nagykáta) szerint nem fenyeget ilyen veszély. A föld adásvételének felszabadítása logikus lépés, ha azt akarjuk, hogy a tulajdonos valóban tulajdonosként dönthessen. Nagykútán sem készülnek földjeik kiárusítására. A szövetkezeti vezető szerint ez nem virágoztatná fel a mezőgazdaságot. sőt, igazán senkinek sem lenne haszna belőle. Náluk a gyakorlatban jól bevált, hogy az ágazatok maximális önállóságot élveznek. Nemcsak önelszámolók, de felelősek is a rájuk bízott tulajdonért, s természetesen eredményeik alapján részesednek a nyereségből. Szerinte az egyéni vállalkozó is jobban jár, ha pénzét nem a földvásárlásra költi, hanem a téesszel társulva, tőkéjét valamilyen termelőtevékenységbe fekteti, mert így gyorsabban gyarapíthatja. ★ Dr. Cselőtei László egyetemi tanár (2. vk., Aszód) szerint a mezőgazdasági tulajdonformák között is meg kell találni a harmóniát. Nem a valamikori helyzetet helyreállítani, hiszen a világ azóta nagyot lépett előre. Az NSZK-beli farmer- gazdaságok száma néhány év alatt például a felére csökkent, s az ottani kiváló színvonalú gépesítés és kemizálás ellenére, a magyar téeszekben kisebb önköltséggel termelik meg a nagyüzemi táblákon a gabonát. Természetesen szükség van farmergazdaságokra is, s ugyancsak nagy jelentősége van a szabadidőben végzett kertészkedésnek, gyümölcstermesztésnek. Különösen fontos lenne, ha ezek a hobbikertészek. kistermelők szintén megtalálnák az összefogás, az integráció eddig bevált vagy merőben úi formáit. Szervezzenek gazdaköröket, társuljanak a téeszekkel. egymással, hogy a jelenleginél gazdaságosabban termelhessenek. Azt, hogy mennyi legyen a nagyüzem, a farmergazdaság, a háztáji, szabadidőben művelt kert, hiba lenne előre kitalálni. Ha egyenlő feltételek közepette működnek, a piaci törvények kialakítják a helyes arányokat. ★ Igaz-e, hogy eladó a János- hegy? Berdár Béla (25. vk., Budakalász) elképed a pletykán, s rögtön cáfolja a hajmeresztő híresztelést. Természetesen nem lehet eladó. Egyrészt azért, mert az erdőről szóló törvényt módosító javaslat is kimondta, hogy természetvédelmi terület, parkerdő nem lehet adásvétel tárgya. A kérdés amúgy is történelmietlen. Ezt a törvénymódosítási javaslatot a kormány a képviselők nyomására visszavonta. ★ Csütörtökön, de még valószínűbb, hogy pénteken kerül sor Németh Miklós miniszter- elnök tájékoztatójára a bős— magymarosi beruházásról. A várakozás nagy. Érthető, ha mi is érdeklődtünk Maró- t]hy László miniszternél, mondaná meg. miről is lesz szó. hiszen a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium bizonyosan részt vett az előterjesztés kidolgozásában. — A beszámoló előkészítésében nem vettem részt. Tartalmát nem ismerem. — Hm ... Csulák András A szentendrei pb döntése Levelet küldenek a Politikai Bizottságnak Az MSZMP Szentendre Városi Bizottsága tegnapi ülésen egyebek mellett meghallgatta az MSZMP Szentendrei Reformkörének állásfoglalását a Szentendre és Vidéke című helyi újság 1989. május 16-1 számában megjelent Földosztás ti- mű cikkel, valamint a Pest Megyei Hírlap május 26-1 számában közölt Grósz Károly-interjúval kapcsolatban. Mindkét írás a párt főtitkárának szentendrei ingatlanvásárlásával foglalkozott. A reformkor a helyi újság ma megjelent számában egy állásfoglalást tett közzé, de szükségesnek tartotta ezen túl levéllel fordulni az MSZMP Politikai Bizottságához is. A tegnapi pártbizottsági ülésen a reformkor azt kezdeményezte, hogy abban az esetben, ha a Politikai Bizottságnak szóló levelükben foglaltakkal a pártbizottság egyetért, akkor azt testületi állásfoglalással küldjék meg a Politikai Bizottságnak. A hosszú vitában többek között elhangzott, hogy nem a konkrét ügy, hanem maga a jelenség teszi indokolttá a Politikai Bizottságnak írandó levelet. A testület több tagjának véleménye szerint erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy bárki, aki vezető beosztásban dolgozik, pusztán rangjára való tekintettel juthasson előnyökhöz. Nemcsak azok hibáztathatok — fogalmazták meg —, akik kedvezményt ajánlanak fel, hanem az is, aki elfogadja azt. És most vissza a tényékhez: az Óbuda Termelőszövetkezet öszesen 1709 négyszögöl területet kínált fel a Szentendrei Tanácsnak megvételre. 110 forintos áron négyszögölenként. Feltételül a szövetkezet akkori elnöke, Varga Ferenc azt szabta, hogy a kialakításra kerülő telkekből négyszáz négyszögölnyit Grósz Károly kapjon. Ezzel szemben csak 280 négyszögölt vásárolhatott meg. mert ez közelített inkább az ott kialakított teleknagysághoz. Mint azt Marosvölgyi Lajos, Szentendre akkor hivatalban lévő tanácselnöke a tegnapi vitában elmondta, egyszerűen nem lehetett az ajánlatot elutasítani, hiszen Grósz Károly mellett így négy pedagógusnak és három fizikai munkásnak tudtak kedvező áron, négyszögölenként háromszáz forintért telket biztosítani. Szentendreieknek, fiatal házasoknak, első lakást teremtőknek, akiknek rendelkezésükre állt a szükséges anyagi fedezet, és minden szempontból jogosultak voltak. Ezt meghallgatván a pártbizottság tagjai azért értettek egyet a reformkor levélével, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy Varga Ferenc magánkezdeményezésére azonos feltételekkel biztosítottak építési telket Grósz Károlynál?, illetve a négy pedagógusnak és a három fizikai dolgozónak. A pártbizottság azonosult a reformkörnek azzal a felvetésével is, hogy Grósz Károly a Pest Megyei Hírlapnak adott, interjújában a politika rangjára emelte a személyét érintő ügyet, hiszen arra a kampányra hivatkozott, amely szerinte a párt főtitkára és személyén keresztül az MSZMP centruma ellen irányul. Miután nem tisztázott a reformkor tagjai és a testület előtt az: mit is jelentenek a Grósz Károly által említett parttalan reform- vagy földhözragadt szektás törekvések, ezért a szentendrei pártbizottság úgy foglalt állást, hogy a Politikai Bizottság levelük nyomán segítsen egy múltbeli eset mai feldolgozásában. F. E.
