Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

1989. MÁJUS 22., HÉTFŐ Márián 5 TORNYOKBA ZÁRT HALÁL ? A DKV technológiája biztonságos Tüntetnek a levegőszennyezés ellen a Mártírok útján. Ercsi­ben forró hangulatú falugyűlésen, Százhalombattán tanácstagi beszámolókon tiltakozik a lakosság az új, ólommentes, környe­zetkímélő benzint előállító finomító üzemeltetése ellen. Mi itt az igazság? Mi az oka a térségben lakúk zaklatottságának? Ügy gondolom, az nem lehet vitatott kérdés, hogy kell-e a környezetkímélő benzin. Ezt jól tudják a finomító körzeté­ben élők is. Az viszont jogos igényük, hogy nem az ő egész­ségük veszélyeztetésével tör­ténjen meg az egyre kevésbé nélkülözhető üzemanyag elő­állítása. És érthető a körzet lakosságának félelme is, hiszen ők csak a finomító égnek törő félelmetes, az éjszakai kivilá­gításban bámulatos tornyait látja. Harmadik csatorna Az úgynevezett „harma­dik hírcsatornán" pedig a po­tenciális veszélyről, a tor­nyokba zárt halálról kapja a pletykaszintű információkat. Arról azonban senki nem tájé­koztatta az itt élőket, hogy a DKV alkilezőüzeme biztonság tekintetében minden szem­pontból megfelel a világszín­vonalnak, a nemzetközileg -el­ismert műszaki előírásoknak. Így persze arról sem hallhat­tak időben, hogy a DKV veze­tése, a városi és megyei ható­ságok, valamint a polgári vé­delem, a körzet lakosságának védelme érdekében milyen intézkedéseket tett és tesz. El kell fogadni tehát Szaniszló Józsefnek, a Százhalombattai Hírtükör március 1-jei számá­ban megjelent bírálatát, amely szerint késik a lakosság tájé­koztatása. Igaza van! Ezért — ha késve is —. te­kintsük át mindazon informá­ciókat, amit a lakosságnak is­mernie kell. Az elmúlt években a DKV fő fejlesztési törekvése a kör­nyezetkímélő és ~ a környezet­szennyezés mértékét csökkentő beruházások létrehozása volt. Ezek a technológiák azonban a szénhidrogének további feldol­gozása során új — a vállalat­nál eddig nem alkalmazott — segédanyagok megjelenésével is járnak. Az ólommentes benzin gyár­tásához elengedhetetlen a ma­gas oktánszámú komponens, a kőolajipari frakcióból hidro- génfluorid-sav katalizátor je­lenlétében előállított alkilben- zin. Az alkilbenzin gyártása zárt rendszerű technológiai folya­mat, jellegét tekintve nem tér el a szokásos kőolaj-feldolgo­zó műveletektől. Az alkalma­zott sav azonban erősen mér­gező és maró hatású veszélyes anyag. Üzemi vagy természeti ka­tasztrófa esetén, a környezetbe kikerülő HF-sav elsősorban a DKV területén belüli részeket veszélyezteti, de kedvezőtlen időjárási viszonyok következ­tében a veszélyeztetettség Er­csi és Százhalombatta lakott területeire is kiterjedhet. Egy esetleges katasztrófa bekövetkezése azonban a leg­korszerűbb technológiák be­építése esetén , sem teljesen kizárható lehetőség. Például egy repülőgép meghibásodás miatt a finomítóra zuhanhat. Egy őrült terrorista, bejutva a finomítóba, felrobbanthatja azt. De esetleg ez ideig még soha nem észlelt nagyságú földrengés is okozhat kataszt­rófát, stb. Igaz, az ilyen ese­mények valószínűsége a tu­dományos elemzések szerint 1000—10 000 évente következ­het be. A lehetőség azonban valós, ezért a lakosság, az em­beri életek védelmét nem bíz­hatjuk a véletlenre. A veszély- helyzet lehetőségének szinte nullára mérsékelhetősége a cél, ami csak tudatos felké­szüléssel, a potenciális ve­szélyforrást csökkentő, meg­előző rendszabályok bevezeté­sével lehet elérni. Riasztási rendszer A katasztrófa megelőzése érdekében a Pest és Fejér Me­gyei Honvédelmi Bizottság — a polgári védelem értékelésére támaszkodva — intézkedéseit és azok végrehajtásának állá­sát az alábbiakban lehet ösz- szefoglalni: A finomító légteréből min­den repülőszerkezetet kitiltot­tak. Ennek végrehajtására a térségben állomásozó szovjet repülőcsapatok is- ígéretet tet­tek. Ki kell építeni Százhalom­batta és Ercsi lakosságának egységes tájékoztatási és riasztási rendszerét. Ennek ér­dekében a DKV ügyeleti szol­gálatánál rendelkezésre áll Öt darab, hangágyúval felszerelt riasztógépkocsi. A riasztás biz­tonságának fokozása érdeké­ben megkezdődött és még ez évben befejeződik Százhalom­batta és Ercsi térségében is az URH hangfrekvenciás — szi­rénákra épített, DKV-ből ve­zérelhető — egységes riasztási rendszer kiépítése. A DKV jelentős erőfeszíté­seket tett és tesz azért, hogy a hidrogénfluorid-raktárkész- letét a lehető legminimáli­sabbra csökkentse, a gyártási folyamatban lévő mennyiséget pedig technológiai módosítá­sok bevezetésével mérsékelje. Ezek eredményeként a rak­tárkészlet már ez ideig egy- harmaddal lett kevesebb, a technológiában pedig olyan kí­sérleti programot dolgoztak ki, amely 40—50 százalékos csök­kentést tesz lehetővé. A kísér­let végleges értékelése 1989. végére várható. A lakóterületek védelme ér­dekében a vállalat erdösávo- kat' telepít, amelyek a kisza­baduló gőzöket jelentősen fel­fogják. A DKV vezetése az esetleges terrorcselekmények megaka­dályozására a már meglévő biztonsági rendszabályokon túl, megerősített polgári fegy­veres őrszolgálattal biztosítja, hogy illetéktelenek ne juthas­sanak a vállalat területére. Megbízható védelem Százhalombatta és Ercsi la­kossága részére elkészülnek a katasztrófa esetére szóló védő­felszerelések és a veszélyezte­tett lakóterületek esetleges ki­telepítését szolgáló tervek is rövidesen rendelkezésre áll­nak. A felnőttek és gyerme­kek számára közel 40 000 kész­let gázálarcot a helyszíneken, könnyen hozzáférhető raktá­rakban helyeztek el. Röviden, tömören így lehet­ne összegezni azokat az álla­mi, gazdasági, illetve polgári védelmi intézkedéseket, ame­lyek megfelelő felkészülés ésetén megbízható védelmet nyújtanak a lakosságnak. Molnár Miklós ezredes Egy lakótömbépítés anatómiája Talaj, fejezd be aiagad! Szigetszentmiklóson befeje­zéshez közeledik annak az 52 lakásos épülettömbnek a ki­vitelezése, amelyet a Pest­vidéki Gépgyár dolgozóinak a cég lakásépítő és -fenntartó szövetkezete készít, s amely­nek küllemét, belső elrende­zését az időközben megszűnt Artunion Építőművész Közös­ség kollektívája álmodott meg. Miként ahhoz már hoz­zászokhattunk, ezt a lakótöm­böt sem sikerült a tervezett határidőre átadni. Eddig mi­nimum fél év a csúszás. Az okokról, a várható birtokba­vétel időpontjáról érdeklőd­tünk Nagy Lászlótól, az emlí­tett kivitelező elnökétől. El­mondta, hogy drága a munka­bér, egyik napról a másikra 20 forintot ugranak az órán­kénti rezsikiadások, s így a költségelszámoláskor súlyos milliókban mérhető a többlet- kiadás. Az indulás évében 14 ezer forintra számítottak négyzet- méterenként, de könnyen le­het. hogy még a 20 ezernek is föle lesz. Ismert okok, köz­tük is az építőanyag-áremelé­sek miatt. A beszélgetés so­rán kiderült, hogy létezik két határidő is. Az egyik az elmúlt év december 30-án járt le, amikor szerkezetkész állapot­ban kellett volna állnia az épületnek. Az újabb, a módo­sított átadási határidő idén június 30. A kölcsönöket biz­tosító OTP, s a lakásokat épí­tő szövetkezet is ez utóbbit tartja elsődlegesnek. Termé­szetesen ki-ki a maga szem­HOZZÁSIÓÍÁS CIKKÜNKHÖZ Vizsgálat kezdődött Szerkesztőségünk’ a napok­ban a következő levelet kapta a Pest Megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat vállalati tanácsá­nak elnökétől: A Vasárnapi Hírek 1989. áp­rilis 16-i és a Pest Megyei Hír­lap 1989. május 12-i számában megjelent „Ki fizeti a cechet?”, ill. Akinek mindent szabad cí­mű cikkekkel kapcsolatban, amelyet Vicsotka Mihály írt, Főszerkesztő urat az alábbiak­ban tájékoztatom: A Pest Megyei Vendéglátó­ipari Vállalat vállalati taná­csának 1989. április 25-i hatá­rozata alapján, héttagú bizott­ság alakult. A vállalati tanács egyben felkérte a Kereskedel­mi Minisztérium miniszter- helyettesét — mint vállalaton kívüli, szakmai irányítást vég­ző vezetőt — a cikkben lévő gazdasági jellegű megállapítá­sok kivizsgálására. A héttagú bizottság felada­ta: kapcsolattartás a vizsgála­tot végzőkkel. Tisztelettel a bizottság nevé­ben: Fekete András ★ Kaptunk egy másik levelet is, Kántor Sándortól, a Pest Megyei Vendéglátóipari Válla­lat vezérigazgatójától. Ebben visszautasítja Vicsotka Mihály állításait, és tendenciózus jel­legűnek minősíti a lapunkban megjelent cikket. Tekintettel a vállalati tanács által kezdeményezett vizsgá­latra, úgy látjuk, hogy a vita­tott kérdésekre annak lezárása után célszerű visszatérnünk. É n azon az egyéni nézeten vagyok, hogy a fiatalság legégetőbb problémája az volt, hogy nem ismerte választott képviselőjét, s ha ez igaz, ak­kor korszerű változást hozott, hogy a tévé immár közvetíti a T. Ház minden egyes ülését, amúgy egészében, mint valaha Rákosi Mátyás beszédeit a sajtó, amitől aztán olyan nép­szerű lett, hogy több vastapsot kapott, mint Bajor Gizi; sőt! Ezt jól mutatta a képviselő­ház ifjúsági vitája, amelyre egyáltalán azért került sor, mert a képviselők tudták, hogy most vagy soha kerülnek be a köztudatba. Emiatt óriási többséggel leszavazták, hogy ez a kérdés érettebb formá­ban később kerüljön napi­rendre. Hogyisne, amikor a je­lentés akkor legjobb, ha vita­tott, és egyelőre nem tud meg­oldásokat javasolni. így annál inkább ki lehet nyilvánítani, hogy mik a bajok, és ők azt a nyilvánosság jegyében kö­nyörtelen nyíltsággal meg is mondják. Ezért mire mégis napirendre tűzték a vitát, leg­alább húszán jelentkeztek, hogy náluk már ott van ki­csiny félpapíron feketén-fe- héren a felszólalásuk. De köz­ben már sorra készültek a további félpapírok és jelent­keztek a honatyák, honanyák, hogy ők is szerepelni akarnak a tévéadásban. Gombó Pál: ^iatalóácj, prolíémái Kissé meggondolkoztathatta volna őket az előkészített fél­kész jelentés, amely hiányta­lanul felsorolta, hol szorít a cipő. Nevezetesen, hogy kevés az iskola, sok a gyerek, az ok­tatás színvonala alacsony, a végzett tanulók nem tudnak elhelyezkedni, ha igen, ba­góért, hogy lakás csak any- nyiért kapható, amennyi egyre kifizethetetlenebb, s a kölcsö­nök kamatai eladósítják az embereket, és akik mégis la­káshoz jutnak, csak szülői se­gítséggel tehetik. A gyerek­holmik pedig egyre drágáb­bak, a többgyerekes családok még kevésbé juthatnak éle­lemhez, mint a nyugdíjas öre­gek. Le is vonták a konklúziót, hogy nem egy ifjúsági tör­vény kell, hanem minden tör­vénybe be kell kalkulálni az ifjúság helyzetét és védelmét. Igen ám, elhangzott, de a félpapínk készen álltak, és a felszólalók fel is olvasták őket. Ezért ki-ki felsorolta a néze­teket, a bajokat — itt-ott ki­hagyásokkal, de teljesen egyé­ni, színes retorikával. Így aztán megtudtuk, hogy az if­júság hazánk jövője, hogy az adókat a családtagi jövedelmek alapján kell megállapítani, hogy a tanító, illetve a tanár a nemzet napszámosa, hogy az elmaradt területeken elmaradt az oktatás is; és a többi. Né- hányan személyes példához nyúltak, és kiderült, hogy a gyermek az USA-ban vagy Angliában jutótt ösztöndíjhoz, mint Király Zoltán, a bátor képviselő, és hogy ez nem jel­lemző a munkásgyerekekre, azért az értelmiséget jobban m^g kell becsülni. Többen pontokba szedve felsorolták az előadó által elsorolt problémá­kat — saját sorrendjük sze­rint. Abban megegyeztek, hogy hazánk mai helyzetében sorra kell venni a problémákat, és sok minden hozhatna jó ha­tást, ha lenne rá pénz, legfő­képpen, ha a lakás olcsóbb lenne, meg a gyerekholmi, de közben a piac szabályain ne essen csorba, a parlament pe­dig addig is előlegezze meg a szükséges pénzeket, de nem a szülők rovására, mert akkor zavarják a tőkeképződést ott, ahol végre összegyűlik néhány millió. Ily módon mindenki láthat­ta a képviselőket felolvasni, és hallhatta, hogy legfőbb érték a gyermek, de legfőbb világító fáklya a gazdaság piacszerű­sége, amely a munkát piaci értéken fizeti meg. Közelítő megoldást ezért csak azok ja­vasoltak, akik szerint az állam támogassa a fiatalokat, taka­rékoskodjék másutt. E zek után gyorsan, kevés retorikával és felszóla­lással elfogadták azt a javas­latot, hogy létesüljön a házel­nök mellett főtitkári avagy háznagyi tisztség, úgy cirka államtitkári fizetéssel, mellet­te vagy egyelőre négy-öt al- háznagy és vagy félszáz szak­értő, akik álljanak a képvise­lők rendelkezésére felvilágosí­tásokkal minden időszerű kér­désben. Ennek nyilvánvaló előnye, hogy ha valaminő probléma napirendre kerül, kaphassanak kellő felvilágosí­tásokat, ha netán hozzá akar­nának szólni. Így elérhető, hogy minden hozzászólás ez­után nagyjából azonos adatok­ra és gondolatokra épülhessen fel, és az apparátusok úgy sza­porodhatnának, hogy köny- nyebben dönthessenek az ap­parátusok leépítéséről, amint­hogy az MSZMP vagyonának csökkentését igen megkönnyí­tené az új pártok vagyonának kiépítése. szögéből érzi fontosnak a ter­minus betartását. A lakásszö­vetkezet elnöke utalt arra, hogy 75 százalékos készültsé­gi fokra szól a megállapodá­suk a lakókkal, mert a belső burkolási, festési, tapétázási és egyéb munkálatokat a le­endő tulajdonosoknak kell el­végezniük. A közelmúltban fogtak hozzá a szennyvízcsa­torna építéséhez, s már üzem­képes a trafó. A helyszínen járva, s az itt dolgozókkal beszélgetve ki­tűnt, hogy várhatóan lesznek olyanok, akik már júniusban beköltözhetnének, megint má­sok talán majd év végén vagy azután ... Ami viszont kényszerítő valamennyiük számára: a helyi tanács lép­csőházanként adja ki a lak­hatási engedélyt, de csak ak­kor, ha valamennyi lakás be­költözhető lesz. Ráadásul ke­tyeg az óra, hiszen júniustól törleszteni kell a hiteleket. Elkezdődött a második ütem lakásainak építése is. Itt 47 otthonról van szó, a munka egyelőre zavartalannak tűnik. Van egy főállású anyagbeszer­ző, aki igyekszik a lehető leg­olcsóbb építőanyagokat előte­remteni. Viszont léteznek aka­dályok, amelyek pillanatnyi­lag nem küzdhetők le. Példa­ként kerül szóba a bramac- betoncserép, ennek árát fél évre előre kéri a gyártó. Rá­adásul az OTP is kész tények elé állítja a lakókat, hiszen a mind magasabb kamatok, a növekvő infláció egyre gör­csösebben szorít minden hitel- igénylőt. A lakásépítő és -fenntartó szövetkezet elnöke is tudja, hogy sokan kételkednek ab­ban, vajon végre tudják-e hajtani a vállalt építkezés má­sodik ütemét?! Ha kínkeser­vesen is, de meglesz, hajtogat­ta. Vi szükséges lakólétszám, s' a pénzelőleg adott. Sőt, épí­tenek egy mintalakóházat is, amelyre szintén 75 százalékos készültségi fokban keresnek vevőt. Az elnök dühösen szólt ar­ról, hogy a nyár közeledtével mind több dolgozó kerül „be­tegállományba". Mivel a ta­nácsok egyre gyakrabban 'el­lenőriznek, egyeseket nyakon lehetne csípni, hogy nem a be­tegágyat nyomják, hanem va­lamelyik telken épülő háznál végeznek maszekmunkát. Mi­vel a társadalombiztosítás ősz- szege sem elenyésző, így ezek az emberek kétszeresen is jól járnak. Napjainkban a szövetkezeti lakásépítés tekinthető a leg­szervezettebb tömeges magán­erős építkezésnek. A lakótöm­bök felhúzása mindig üzlet, hasznot hajtó tevékenység. Azért azzal tisztában van a kivitelező, hogy a gyorsan változó gazdasági és pénzügyi körülményekhez mind nehe­zebb igazodni. A lakásépítő és -fenntartó szövetkezet irodáján a szövet­kezet neve mellett ott dí­szeleg a Patent Kft.-é is. Idén január 9-én jegyezték be őket. Lényegében egy olyan társu­lásról van szó, amely a jövő­ben elősegítheti Szigetszent­miklóson a rugalmasabb és gyorsabb épületátadásokat. Egy tipikusan szabad gazdál­kodási és vállalkozási formá­ról van szó, amelybe jelentke­zett társnak az ÉTK is, de mi­vel nincs egy fityingjuk sem, így csak remélik, hogy egy­szer majd tagok lesznek. Felmerült egy vegyes válla­lat alapításának gondolata is. A számításba jöhető partner egy pozsonyi építőanyaggyár, az a cég, amellyel már tíz­éves kapcsolataik vannak, s ahonnan a Sziporex nevű, nagy méretű falazóblokkokat vásárolják. A pozsonyi poro- betongyárral, ahol ezeket az anyagokat előállítják (homok és mész keverékéből) 1979-től egyre rugalmasabbak partneri kapcsolataik. Jelenleg a Pestvidéki Gép­gyár Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetének 450 tagja van. Létezik továbbá társa­dalmi bizottság és az alkalma­zotti állomány, amelyek lét­száma eléri a százat is. Bérü­ket természetesen ki kell gaz­dálkodni. Harminc lelket számlál az asztalosrészleg, ahol a lakók által igényelt aj­tókat és ablakokat készítik. Széles skálán mozog választé­kuk, hiszen garázsajtók, külső nyílászárók, bejárati ajtók egyaránt szerepeinek az asz­talosok palettáján. Az átadásra váró lakások­ban a legkisebbek 45 négyzet- méteresek, másfél szobásak. Akadnak 200 négyzetmétere­sek is, amelyekhez üzlethelyi­ség illeszkedik, de a lakható rész meghaladja a 140 négy­zetmétert. A leendő lakók jó részére egyáltalán nem lehet azt mon­dani, hogy módosak, hogy fel­veti őket a pénz. Kölcsönök, s az összekuporgatott forintok révén jutnak megálmodott otthonaikhoz. Ezért viszont drágán megfizetnek. Gy. L. Beköltözik a Budapest Bank Pártházba — társbérletbe Sok-sak társához képest — külső-belső jegyei alapján — a legszerényebbek egyike a nagykátai pártszékház. Ám hi- valikodóbb társaihoz hason­lóan, fenntartása sokba kerül. Sokba akkor, . amikor az MSZMP minimálisra csök­kenti apparátusát, s a székhá­zak fenntartására is egyre ke­vesebb jut. A két tény együtt hozza magával: az MSZMP- székházak egy-egy szintje ki­adó. Nagykátán az első szinten a Budapest Bank rendezkedik majd be. Egyfajta sajátos társ­bérleti viszony jön létre. Hisz jól megfér egymással a pénz­intézet, és a párt, valamint az ifjúsági szervezet. Elférnek? El! Mert mára csak három fő­állású munkatársa maradt az MSZMP-nek Nagykátán. S ahogy az első titkár véleke­dik: hatszáz párttag szolgála­tára ennyien éppen elegek. A tömegszervezeti székház­ban a KISZ költözésével hely szabadult fel. Igaz, nincs még végleges döntés — csak elkép­zelés —, de a népfront, a Du- naitours és a Hungária Bizto­sító mellett jó helye lenne a reprezentatívan berendezett házasságkötő' teremnek. MUNKAKÖZVETÍTŐ sa Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szol­gáltató Iroda (Budapest XL, Karinthy Frigyes út 3.). Tele­fon: 852-411, a 149-es és s 191-es mellékállomáson. A Taurus Abroncsgyár felvesz férfi betanított munkást (3 mű­szakra). Jó kereseti lehetőség (8—18 000 Ft). A Szakmai Továbbképző és Át­képző Vállalat május közepétől folyamatosan, érettségizettek ré­szére társadalombiztosítási ügy­intézési képesítést nyújtó tanfo­lyamot szervez. A Pest Vidéki Gépgyár (Sziget­halom) meó-ellenőrt (közép- vagy felsőfokú erősáramú szakképesí­téssel) és forgácsolókat keres. A Hungalit Építő- és Ipari Vál­lalat budapesti munkahelyre fel­vesz kőműves, * ács-állványozó szakmunkásokat, valamint épí­tésvezetőt. A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat férfi betanított munkást és porcelánfestőt keres. A Borsodi Sörgyár Ferihegy Gt. keres fejtőgépszerelőt (18 éven felüli nőket), targoncavezetőt és ládázót. A Pest Megyei Tanács V. B. Számítástechnikai és Információs Központ keres gazdálkodási és fi­nanszírozási csoportvezetőt, tár­sadalombiztosítási előadót és pénz­ügyi előadót. A Pevdi bőrdíszmű-gyáregysége villanyszerelőt, műszerészt, női betanított munkásokat és né­metül tudó kooperátort keres. A Vörösmarty Mgtsz (Főt) fel­vételre keres autódarust, maróst és esztergályost. , A Kőbányai Sörgyár felvesz 60-70 fő, férfi, női betanított mun­kást újonnan beinduló NSZK- gépsor kiszolgálására. Az Eörs Kisszövetkezet felvesz: pénztárost és raktári osomagolót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom