Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

VÉLEMÉNYEK AZ MSZMP KB ÜLÉSE UTÁN Legyen mondandónk az országos pártértekezletre Arányi György Manapság egyre inkább az a jellemző a párttitkárokra, hogy társadalmi munkában tesznek eleget a választással rájuk ruházott tisztüknek. S a nap nyolc órájában gazdasági teendőik után loholnak, mond­ván: ne érhesse szó a ház ele­jét. Rendjén van ez, mert tet­tekkel is bizonyítandó: az MSZMP tagjai, tisztségviselői nem csak munkaidőben, fizet­ségért, függetlenített státusban hajlandók politizálni. Ma már egyre többen fogalmazzák meg, hogy a politizálásért nem, a gazdasági munkáért vi­szont fizetnek. S ha már a po­litizálásért nem jár fizetés, akkor hangoztathatják az olyan kívánságukat is, hogy újságban, nyomtatásban ne je­lenjen meg nevük, fényképük, véleményük. A legjobb . indok ehhe'z: nem olvastam, nem hallottam, nem néztem az er­ről szóló híradásokat. Így a párttag, a tisztségviselő a volt budai járásban — míg a pár- tonkívüli mindent hallott, látott... Sem az egyik, sem a másik kategóriába nem sorolható Bukvai József, a Sasad Tsz elnökhelyettese. S nem rejti véke alá véleményét, mely az MSZMP KB május nyolcadiki ülésén történtekhez kapcsoló­dik: Országos pántértekezlet? Akkor hívják össze, ha szervezőinek van mondani­valójuk. Ha képesek gazdaság- politikai koncepciót is adni, mégpedig kedvezőbb feltéte­lekkel, mely stabil helyzetet biztosít a gazdaságnak, az or­szágnak. A mezőgazdasági tár­ca élén a váltás akkor lesz jó, ha a nagy politikai döntések­nél a másfél-kétmilliós ag­rárszektorba tartozók érdekei­nek képviselete is kellő súllyal szerepel. Még mindig a Sasad, ám a be­szélgetőpartner Arányi György, a biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi osztály he­lyettes vezetője, a pártbizott­ság titkára. Az utóbbi azonban csak társadalmi munkában. Lássuk, hogyan .vélekedik: — Része a nagy egésznek, a magyar társadalom politikai mozgásának mindaz, ami a KB május nyolcadiki ülésén történt. Az a változáskavalkád azonban, ami a pártban, a kormányban tapasztalható, ir­ritálja az embereket. Csakúey, mint a felelős politikusok fe­Ffendert József Bukvai József lelőtlen nyilatkozatai. Az utóbbinál a gazdasági szükség- állapot meglebegtetésére gon­dolok. Többet szeretnék jó­magam, s az itt dolgozók is a munkáról hallani. Az értelmes, értékteremtő, a társadalmat a nehéz helyzetből kihúzó mun­káról és annak feltételeiről. Ez itt ma elsikkad. Az orszá­gos pártértekezlet szerintem szükséges, ha van kidolgozott program, s el tud számolni ar­ról, eddig mit tett például a kibontakozásért, melyek a kö­vetkező, a gazdaságot felemelő lépések. Enélkül felesleges ... Varjú Endréné adóügyi cso­portvezető-helyettes, párton- kívüli. Véletlenül botlunk egy­másba, ám nem érdektelen tudni, ebben a politikai moz­gásban a pártatlan miként vé­lekedik. — Felmentések, magyarázat nélkül. Az ilyen megoldásokat mindig furcsálltám. S az em­ber a magyarázatot nem hol­nap, holnapután akarja halla­ni. hanem azonnal! A mai ma­gyar társadalom olyan, mint a forgószínpad. Emberek jön- nek-mennek, s a legkülönbö­zőbb, egymástól homlokegye­nest ellenkező pozíciók betöl­tésére alkalmasak. Máról hol­napra. Nem értem, hogy csi­nálják, hogy vállalhatják? Zsámbék közéletének meg­határozója a Pernü odatele­pült gyára. Munkaalkalmat je­lent. s az itt dolgozók közül a község tanácsában, párttes­tületében is sokan hallatják szavukat. Mogyorósi János igazgató egyfajta délutáni számvetésre készül, de szakít arra időt, hogy benyomásait a KB legutóbbi üléséről meg­fogalmazza:­— Szerintem az országos pártértekezlet összehívásának akkor lesz értelme, ha a hang­adók a küldöttek. Megfogal­mazva, politikai vitában ala­kítva a tennivalókat. Ha nem ez történik, az a párttagokat éppúgy, mint a pártonkívülie- ket irritálja. A választások? Befolyásolási készség, önbi­zalom nincs a tagságban, fent meg nem akarják ma már megszabni lépéseinket. A jelöl­tek személyes tekintélye, fedd­hetetlensége dönthet abban, MSZMP-tag kerül-e ki a vá­lasztásból majd győztesen. Mi­közben azzal is számolni kell, hogy egyes rétegek számára az, hogy valaki az MSZMP je­löltje, vörös posztót jelent. Uíhvanger István Mogyorósi János Pfendert József műszakve­zető az alapanyaggyártó üzem­ben. S a köz akaratából párt­tagsága mellett a vállalati ta­nács tagja is. Mi a véleménye az utóbbi döntésekről? — A pártértekezlet összehí­vása csak akkor indokolt, ha a küldöttek pontosan tudják, miért mennek oda. Mert égy előkészítetlen pártértekezlet­nek semmilyen biztosítéka nincs arra, hogy pozitív dön­tést hozhat. Mint ahogy leg­utóbb sem volt jelölőlista a párttagok előtt, amikor a párt­értekezlet személyi kérdések­ben döntött. A gazdasági kér­dések megoldása a döntő. A tömegeket csak azzal lehet megnyerni, ha az életszínvonal emelkedik. Mondhatunk mi akármit, ha a helyzet a mai szinten marad vagy tovább romlik. Tovább csökken akkor a bizalom. S ezen csodálkozni nem lehet, mert az ígérgetések ideje, hitele lejárt. Vthvanger István esztergá­lyos, pártonkívüli. Neki is van véleménye: — Akárhogy is forgatom a történteket, javulásra nem számíthatunk. A gazdaságot kellene rendbe rakni. De el sem tudom képzelni, hogyan. Sem a Szovjetunió, sem a Nyugat nem képes rá. Az első ugyancsak gazdasági gondok­kal küzd. Egy biztos, ha veszít is az MSZMP a választásokon, rövid idő alatt bebizonyosodik majd, más pártok, szervezetek sem képesek ezen a zűrzava­ron úrrá lenni. Hát csak át­meneti vereséget szenvedhet. Ami engem idegesít, az a tár­sadalom állapota, a fiatalok helyzete. S az a közöny, mely lépten-nyomon tapasztalható. Miközben egy réteg, mely ed­dig a pártból élt, mégpedig igen jól, ma azon tanakodik, melyik szervezetbe lépjen be. Ezt elítélem ... Vélemények — kemények, de őszinték. Mindegyik mögött annak az ösvénynek a keresé­se húzódik meg, mellyel a magyar társadalom kilábalhat nehéz helyzetéből. Az MSZMP vezetésével, vagy anélkül, de még a legpesszimistább párton­kívüli sem hagyja ki számítá­sából a kommunistákat. Első­sorban rajtuk kérve számon a kiutat, a megoldás módját. S ha valami, azt hiszem, ez kö­telez! Varga Edit Varjú Endréné (Erdősi Ágnes felvételei) JAVASLAT POLITIKAI EGYEZTETŐ FÓRUM LÉTREHOZÁSÁRA O A Magyar Szocialista Munkáspárt — együtt­működve valamennyi felelős politikai tényezővel — foly­tatni kívánja azt a mélyreha­tó társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrá­cia megteremtésére, a társa­dalmi, gazdasági válság leküz­désére irányul. Tudatában van, hogy a válság elmélyü­lésének megakadályozása a konstruktív erők közötti po­litikai párbeszédet, az együtt­működés lehetőségeinek felku­tatását igényli, kölcsönös fe­lelősséget és önmérsékletet feltételez. Meggyőződése, hogy az egypártrendszerből a kép­viseleti demokráciába való átmenet csak szabad választá­sok révén valósítható meg. A Központi Bizottság felhív­ja az ország minden társadal­mi-politikai szervezetét, hogy tárgyalóasztalnál közösen ke­ressék a társadalmi feszültsé­gek, kónfliktusok megegyezé­sen alapuló feloldását. Java­solja olyan politikai egyez­tető fórum létrehozását, amely alkalmas a részt vevő szerve­zetek által meghatározott leg­fontosabb kérdések megvitatá­sára. Az így kialakuló állás­pontok szolgálhatják a nem­zet felemelkedését. O Az MSZMP javasolja: a tanácskozások megkezdé­se előtt a résztvevők nyilvá­nítsák ki, hogy tiszteletben tartják az alkotmányosság el­veit, elismerik egymást egyen­rangú tárgyalófélnek, a ta­nácskozás ideje alatt tartóz­kodnak minden olyan egyol­dalú lépéstől, amely meghiú­sítaná a tárgyalások eredmé­nyességét. Kívánatos, hogy a politikai megállapodások előz­zék meg a törvényalkotást. Az MSZMP ajánlja, hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodások szü­lessenek, amelyekhez csatolha­tok a szükséges állami intéz­kedések és jogszabályok ter­vezetei. Javasolja a megálla­podások nyilvánosságra hoza­talát és eljuttatását az illeté­kes állami szervekhez. A résztvevők jelentsék ki, hogy a megállapodásokban foglal­takat a nyilvánosság előtt kép­viselik és minden rendelkezé­sükre álló politikai eszközzel érvényre juttatják. enyhítésére irányuló intézke­dések kidolgozása, valamint a társadalmi-gazdasági konflik­tusok erőszakot kizáró, önmér­sékleten alapuló megoldása. O A Központi Bizottság az előzetes megállapodá­sokra is építve a kölcsönös bi­zalom és a konstruktív munka érdekében a következő ügy­rendet ajánlja: a) Az érdemi tanácskozás ple­náris üléseken és bizottságok­ban folyjék. A teljes üléseken minden résztvevő azonos idő­tartamú felszólalási lehetősé­get kapjon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épü­lete legyen. b) A bizottságok — szakér­tők bevonásával — készítsék elő a megállapodásokat, a do­kumentumokat, a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott ok­mányt a delegációk vezetői aláírásukkal hitelesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös ér­dekeltség és a konszenzus el vére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véleményel­térés mutatkozik, a különvéle­mény meghatározott terjede­lemben rögzíthető. c) A plenáris ülések a saj­tó számára nyilvánosak, a bi­zottságok azonban zárt ajtók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készüljön jegyzőkönyv. A tárgyaló felek rendszeresen adjanak ki közös közleményt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számíthat a magyar társada­lom felelős politikai erőinek és a közvélemény többségének támogatására. Továbbra is ké­szen áll az eredményes tárgya­lásokat előrevivő kezdemé­nyezésék megvitatására és el­fogadására. Budapest, 1989. május 8. Az MSZMP Központi Bizottsága J\i amerikai nagykövet Gödöllőn Oktatási együttműködés A Gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogatott tegnap délután Mark Palmer, az Egye­sült Államok budapesti nagy­követe, éis rövid előadást tar­tott az amerikai külpolitika magyarországi hatásairól. Be­vezetőben ő is arra emlékez­tette hallgatóságát, amiről ma­napság olyan sokat beszélnek, hogy Magyarország szem­pontjából most sokkal jobb az erők konstellációja, mint korábban, hiszen mind a szovjetek, mind az amerikaiak izgulnak értünk. A rövidesen hazánkba látogató Bush elnök is gondolkozik azon, hogy mi­vel segíthetne a legtöbbet Ma­gyarországnak és Lengyelor­szágnak. Bush még a választási kam­pánya idején eldöntötte, hogy az oktatás elnöke kíván len­ni. Az oktatás lehet az egyik olyan terület, ahol tág tere nyílik az együttműködésnek, az oktatási intézmények és az oktatásban részt vevő sze­mélyek kölcsönös kooperáció­ja gyümölcsöző lehet mindkét országban. Hogy az utóbbi ki­jelentés nem csupán udvarias- sági gesztus, azt annak a kétmillió magyarnak az ügyességével, találékonyságá­val példázta Mark Palmer, akik az Egyesült Államokban élnek és dolgoznak sikeresen. Személyekre is hivatkozott, Teller Edére, Soros Györgyre és azokra a Nobel-díjasokra, akik Magyarországról szár­maztak el. Amit Spanyolországban vagy Dál-Koreában elérték, azt mi is elérhetjük, jelentette ki, mert a tehetséges emberek meg­vannak hozzá. Elsősorban ter­mészetesen magunkra kell tá­maszkodnunk, problémáinkat nekünk kell megoldanunk, de amivel ehhez ők hozzá tud­nak járulni, ahhoz mind az elnök, mind nagykövete meg­adja a támogatást — fejezte be előadását Mark Palmer. Kárpátaljai magyar vendég Budapesten O A Központi Bizottság kí­vánatosnak tartja, hogy az egyeztető fórum minél tel­jesebben reprezentálja a tár­sadalom valóságos politikai és érdektagoltságát. Az MSZMP önálló tárgyaló'partnernek fo­gad el minden olyan szerveze­tet — köztük az ellenzéki ke­rékasztalhoz tartozóikat is —, amelyek az alkotmányosság talaján állnak, és kötelezettsé­get vállalnak az egyesülési törvényen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges köre az előkészítő megbeszéléseken alakítható ki. A tárgyaló szer­vezetek kizárólag önmagukat képviselhetik, s szükséges, hogy rendelkezzenek írásos mandátummal, amely felhatal­mazza őket megállapodások kötésére is. © A Magyar Szocialista Munkáspárt az egyezte­tő fórum napirendjére a kö­vetkező témákat javasolja: (1) A politikai rendszer re­formjával, a demokratikus át­menet megvalósításával kap­csolatos elvek és szabályok meghatározása, az ezzel össze­függő sarkalatos törvények (az alkotmánybíróságról, a köz- társasági elnöki intézményről, a pártokról, a választójogról, a tájékoztatásról és az informá­cióról stb.) tartalmának és a soron következő választások időpontjának megvitatása.' Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a megbeszélés: részeként — az illetékes kor­mányzati szervek bevonásával — sor kerüljön a pártok mű­ködési feltételeinek rendezésé­re. (2) A gazdasági válság leküz­désére, a szociális feszültségek Eodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke rövid budapesti látoga­tása során találkozott Szokai Imrével, az MSZMP Központi Bizottsága nemzetközi pari- kapcsolatcK osztályának he­lyettes vezetőjével. Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai ta­nácsadója fogadta a vendéget. Fodó Sándor tájékoztatást adott a köztlmúllLan megala­kult szövetség eddigi tevé­kenységéről, a kárpátaljai ma­gyarság érdekvédelme javára kifejtett erőfeszítésekről. Fon­tos eredményként értékelte Grósz Károly kárpátaljai lá­togatását. Az MSZMP képviselői hang­súlyozták a párt készségét és érdekeltségét a szövetség jö­vőbeni munkájának elvi és gyakorlati támogatására. A városalapítás évfordulójának ünnepségén Cegléd város alapításának 625. évfordulója alkalmából tartott négynapos rendezvény- sorozat tegnap a befejező mozzanatához érkezett. Ekkor került átadásra a te­lepülés egyik legimpozán­sabb kereskedelmi egysége, a Dél-Pest Megyei ÁFÉSZ Béke téri ABC-áruháza. Az esemé­nyen többek között ott volt Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, országgyűlési kép­viselő, dr. Szlameniczki Ist­ván, a SZÖVOSZ főtitkára, Varga László, a Pest Megyei TESZÖV elnöke, Bállá János, az MSZMP városi bizottsága első titkára. Fekete Antal ta­nácselnök. Először Sárik Jánosné, a Dél-Pest Megyei ÁFÉSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket és beszélt a külsőre tetszetős, bő­séges árukészlettel feltöltött áruház megvalósításáról, ame­lyet a Cegléd és Környéke Építőipari Kisszövetkezet épí­tett. A beruházás mintegy 22,4 millió forintba került, amelynek jelentős részét az áfész finanszírozta, a városi tanács 2 milliós támogatást adott, a kibocsátott áruházi kötvények értéke 10 millió volt. Az épület tetőtérrel, gön­gyölegtárolóval, zöldségeláru­sítóval, iivegvisszaváltóval együtt 1000 négyzetméter alap- területű. Huszonkét fős gárda látja el a teendőket. Egy veze­tő és három helyettes irányít­ja a kollektívát. Havonta 3 milliós forgalmat remélnek. Különböző szolgáltatásokat is kínálnak majd: előrendelést vesznek fel, csomagkészítést, különleges áruk beszerzését vállalják. Ezt követően Kárpáti Fe­renc átadta a létesítményt Fe­kete Miklós áruforgalmi osz­tályvezetőnek. Ezzel egy váro­si alközpont folyamatos alap­ellátása megoldódik. Az új ke­reskedelmi egység érdekessé­ge, hogy vasárnap délelőtt is várja a vásárlókat. F. F, Új áruház Cegléden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom