Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-09 / 107. szám
1989. MÄJUS 9., KEDD jr' , Uj szakasz nyílhat az együttműködésben Moszkva James Bakert várja James Baker amerikai külügyminiszter május 10— 11-én beható tárgyalásokat folytat Moszkvában, amelyek jelentős lendületet adhatnak a kél nagyhatalom együttműködésének, sőt akár új szakaszt is nyithatnak. Moszkva és Washington kiinduló álláspontja igen közelinek látszik a kétoldalú kapcsolatokban és sok nemzetközi problémában. A Szovjetunió „új külpolitikai gondolkodása” nyilvánult meg Afganisztánban, a dél-afrikai, a kambodzsai rendezésben, az összeurópai fórumokon, az egyoldalú haderő- korlátozásban. Még előbbre tartanánk, ha az amerikai elnökválasztás miatt nem állt volna be a kényszerű szünet: a Bush-kormány kérte, ne folytassák a Start- és egyéb tárgyalásokat addig, amíg az új elnök és új gárdája ki nem alakítja a maga kül- és katonapolitikáját. Ez a felülvizsgálat most véget ért, s a jelek szerint felesleges volt, hiszen a politika alapelvei nem sokat változnak a reagani örökséghez képest. Időközben azonban Washingtonnak nem kevés nyugtalansággal kellett tapasztalnia: az általa igényelt szünet előnyösnek bizonyult a Szovjetunió számára, amelynek sok új kezdeményezése igen kedvező visszhangra talált Nyugaton, míg a Bush-ikormányt saját szövetségesei bírálták a halogatásért, s azért, hogy átengedi a nemzetközi porondot Mihail Gorbacsov megnyerő egyéniségének és vonzó javaslatainak. Az amerikai kormány tehát mindenképpen lépéskényszerben érzi magát, s egyúttal (alkalmasint joggal) úgy látja: egyfajta történelmi lehetőség nyílik arra, hogy a megváltozott Szovjetunióval szorosabban működjék együtt a világ válságainak megoldásáért és megelőzéséért, mint valaha. Baker ezért olyan széles körű tárgyalási javaslatokkal utazik Moszkvába, mint Amelyekre -amerikai részről Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter látogatásai, a 70-es évek eleje óta nem volt példa. A nagy különbség az, hogy e javaslatoknak ezúttal nem csak papíron van lehetőségük a megvalósulásra. Nyilván hamarosan folytatják a hadászati fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, s van remény azok 1—2 éven belüli befejezésére, ami a támadó atomfegyverek 50 százalékos csökkentését jelentené. A szerződés legtöbb pontját már Reagan alatt kidolgozták, de egyes fontos kérdések még eldöntésre várnak és Bush szeretne néhány módosítást is — amire szovjet ellen javaslatok várhatók. Várhatóan felújítják a tárgyalásokat valamennyi atomkísérlet eltiltásáról, szó lesz a vegyi fegyverek kiküszöböléséről és — amerikai részről — különösen fontosnak tartják a gyors haladást a hagyományos haderők csökkentéséről idén indult bécsi fórumon. E megszokott szovjet—amerikai tárgyalási formák mellett új vonásként jelentkezik a terv, hogy a két nagy tárgyaljon és ahol lehetséges együtt is működjék szinte valamennyi, világunkat fenyegető regionális viszály enyhítésében, a feszültségek megelőzésében. Így Moszkvában, ahol a tervek szerint Mihail Gorbacsov is több órán át tárgyal majd az amerikai külügyminiszterrel, szó lesz a közel-keleti válság megoldásában való esetleges együttműködésről is — abban az esetben, ha Moszkva „építő” magatartást tanúsít. A Közel-Kelet talán a legjobb példa arra, hogy az amerikai elvárások (legalábbis kezdetben) túlzottaknak és önkényesnek tűnnek. A washingtoni érvelés szerint az új szovjet külpolitikai gondolkodásnak tettekben kell megnyilvánulnia — de az elvárt tettek. amint jelezték, általában egybeesnek az amerikai nézetekkel. Így nehéz elképzelni, hogy a szovjet vezetés most például, jó szándéka jeléiül, azonnal visszaadja a négy, a háború óta megszállt japán szigetet, hogy máris felveszi a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, feladja Kuba, Nicaragua vagy az afgán kormány támogatását és a berlini fal lebontására bírja az NDK vezetőit. —A- tény mindenesetre, hogy Amerika élvben mindenhol hajlandó együttműködni, nem egy további, jó kompromisszum lehetőségét villantja fel —, amint erre az angolai—namí- biai kérdés közös megoldása adott szemléletes példát Viszonylag könnyebbnek ígérkezik a tervezett együttműködés a környezetvédelemben, a terrorizmus, a kábítószerek, a ballisztikus rakéták és a vegyi fegyverek továbbterjedése elleni harcban: itt sok a közös érdek Baker egyfajta próbakőnek tekinti, hogyan reagálnak szovjet partnerei a tavaly óta első amerikai kezdeményezésekre és — nem csekély nyomást gyakorolva — útja előtt arról beszélt: bár Washington a peresztrojka sikerét kívánja, annak még nem látják sok nyomát a Szovjetuniónál sem katonai kérdésben, sem a világpolitikában. A javaslatok köre, mélysége mindenesetre a kemény kiinduló álláspontok ellenére világosan arra utal, hogy Washington nagy esélyeket lát és kész érdemben tárgyalni, előre lépni. M indenesetre lassúnak ígérkezik a várható haladás, hiszen mindkét oldal jelentős, belpolitikai gondokat is okozó döntések elé kerülhet. így feltehetően idén további külügyminiszteri és egyéb tanácskozások sorát láthatjuk majd, mielőtt — egy új csúcsértekezleten — végképp dönthetnének új megállapodásokról. H. A. Sikeres űrprogram földet ért űz A tlanlis Hétfőn, közép-európai idő szerint este 21 óra 43 perckor Edwards kaliforniai légitámaszponton sikeresen leszállt az Atlantis amerikai űrrepülőgép. A gép személyzetének a négynapos repülésen az volt a fő feladata, hogy útjára indítsa a Magellán nevű űrszondát. A berendezés, amelyet sikerrel, teljes pontossággal pályára állítottak, 15 hónapos repülés után éri el a Vénuszt és a tervek szerint minden korábbinál pontosabb felvételeket továbbít majd a Földünkhöz legközelebb eső bolygóról. Az Atlantis 5 utasa, köztük egy nő, emellett különböző kísérleteket végzett, többek között annak tisztázására, hogyan növekednek a kristályok a súlytalanság állapotában. Változások a szerbiai politikai vezetésben Milosevics új Közzétették az eredményeket Tanács választások az Az NDK-ban vasárnap rendezett helyhatósági (tanácstagi) választások az elmúlt évekhez hasonló eredménnyel zárultak: a Nemzeti Frontnak riválisok nélkül fellépő jelöltjei minden választókörzetben megkapták a szavazópolgárok elsöprő többségének bizalmát. Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti választáshoz képest növekedett az urnáktól távol maradók, valamint a nemmel szavazók aránya. Az érvényes szavazatok közül ezúttal 98,85 százalékot adtak le a Nemzeti Front jelöltjeire és programjára, az ellenszavazatok aránya 1,15 százalék (szám szerint 142 301) volt. 1984-ben ennél jóval kevesebb (14 645) polgár szavazott a hivatalos jelöltek és a program ellen, arányuk az érvényes szavazatoknak mindössze 0,12 százalékát tette ki. Akárcsak öt évvel ezelőtt, az idén is a legnagyobb városok (Berlin, Drezda, Lipcse, Karl-Marx-Stadt) vezetik a negatív listát. A városokról a televízióban este beolvasott statisztika azt mutatja, hogy a legtöbb nem szavazatot a szászországi helységekben jegyezték föl. Több mint száz embert tartóztattak le Lipcsében vasárnap a helyhatósági (tanácsi) választások ellen tüntetőik közül — jelentette hétfőn a Reuter brit hírügynökség, egyházi forrásokra hivatkozva. A hírforrás szerint a rendőrség körülzárta a város főiterét, ahová mintegy ezer ember érkezett, hogy egy — a protestáns egyházhoz kötődő — polgárjogi csoport által szervezett tüntetésen vegyen részt Jugoszlávia legnagyobb lélekszámú tagköztársasága, Szerbia legmagasabb szintű politikai vezetésében hétfőn jelentős személyi változások történtek. A köztársaság képviselőházának új elnöke Zoran Szo- kolovics, a Szerb Kommunisták Szövetsége KB elnökségének eddigi titkára lett, miután elődjét, Boriszlav Jovi- csot nemrég a szövetségi kormány alelnökévé választották. A kilenctagú szerb köztársasági elnökségben az utóbbi időben, különböző okok miatt három hely megüresedett, az elnöki tisztséget ellátó Petar Gracsanint pedig szövetségi belügyminiszterré nevezték ki. A képviselőház a megüresedett helyekre most Szlobo- dan Milosevicset, Kertész Mihályt és Miroszlav Gyorgyevi- cset választotta meg. Ezt követően Szlobodan Mi- losevicset, a Szerb Kommunisták Szövetsége KB elnökségének elnökét megválasztották a Szerb Szocialista Köztársaság elnöksége elnökévé. Milosevics megválasztását követő beszédében kiemelte Szerbia alkotmányos helyzete rendezésének jelentőségét, Szlobodan Milosevics 1941- ben született, szerb nemzetiségű, a belgrádi egyetemen 1964-ben szerzett jogi diplomát. 1959 óta tagja a kommunista szövetségnek. 1963—1966 között a belgrádi egyetem pártbizottságának titkára volt, ezt követően három évig a jugoszláv főváros tanácsánál, majd 1969—1978 között a Technolglas vállalatnál dolgozott, 1973-tól vezérigazgatóként. 1978—1983 között a Belgrádi Bankegyesület elnöki tisztét látta el. 1983 végétől 1984 áprilisáig a JKSZ KB apparátusának dolgozója, majd ezt követően a belgrádi pártbizottság elnöke lett. 1986-ban kétéves mandátummal a Szerb Kommunisták Szövetsége KB elnökségének elnökévé választották,- majd megbízatási.. idejét. új abb.. -két évvel meghosszabbították, ami így 1990. május 19-én járt volna le. (Nemrég határozatot hoztak arról, hogy a szerb pártkongresszust fél évvel előrehozzák és még az idén megtartják, ezért mandátuma fél év múlva véget ért volna.) Eduard Sevardnadze bonni programja Előkészítő megbeszélések Jimmy Carter jelen volt megfigyelőként Választások Panamában A panamai választásokon a lakosság szabadon állást foglalhatott, a kérdés, hogyan kezelik majd a szavazatokat — jelentette ki hétfő reggeli tv- nyilatkozatában Jimmy Carter. A volt amerikai elnök Panamában nyilatkozott, ahol megfigyelőként volt jelen a választásokon. Carter becslése szerint Noriega tábornok ellenzéke két- háromszoros arányban győzött a választáson a kormánnyal szemben, de kérdés, hogy ezt nyilvánosságra hozzák-e. A volt amerikai elnök egyúttal hangoztatta: a választások eredménye nem befolyásolhatja a Panama-csatornáról kötött szerződés végrehajtását. A Carter által 1977-ben aláírt egyezmény szerint a vízi út és a csatornaövezet 2000-ig fokozatosan teljesen Panama tulajdonába megy át. Az amerikai jobboldal Noriega tábornok Washington szempontjából immár megbízhatatlan- I ná vált rendszerére hivatkozva arról beszél, hogy felül kellene vizsgálni a szerződést. Amerikai sajtójelentések szerint a Bush-kormány által kiküldött hivatalos megfigyelő küldöttség is szabadon elláthatta feladatát a panamai választásokon. A nyugatnémet fővárosban hétfőn délután hivatalosan bejelentették, hogy Helmut Kohl kancellár péntek délután fogadja a kétnapos látogatásra érkező Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert. A vendég még aznap szintén találkozik partnerével, Hans- Dietrich Genscherrel, akivel szombaton is folytatja még megbeszéléseit. Hans Klein kormányszóvivő közlése szerint a megbeszélések központi témája Gorbacsov főtitkár júniusi látogatásának előkészítése, és ezzel összefüggésben a bonni kancellár tavalyi szovjetunióbeli látogatása alkalmával létrejött megállapodások megvalósításának állasa. Gorbacsov és Kohl közös nyilatkozatban vázolja fel majd a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok távlatait, és a látogatás idején megállapodást kötnek a beruházásvédelemről, a tenger- és belvízi hajózásról, kulturális intézetek kölcsönös létesítéséről, az ifjúsági cseréről, valamint a vezető- és szakemberképzésről, illetve továbbképzésről. Margaret Thatcher fogadta Danis! Ortegát Nicaragua elnöke a béketervért Margaret Thatcher brit kormányfő hétfőn fogadta Daniel Ortega nicaraguai köztársasági elnököt, aki tíz országot érintő európai körútja során vasárnap érkezett Londonba. A nicaraguai elnök, aki Thatcher asszonyhoz hasonlóan 1979-ben került hatalomra, most először tesz hivatalos látogatást Nagy-Britanniában. A kormányfői eszmecserével egyidejűleg a brit és a nicaraguai külügyminiszter is tanácskozott. Értesülések szerint a nicaraguai elnök felkérte Thatcher asszonyt, hogy vesse be Washingtonban élvezett különleges befolyását a közép-amerikai béketerv elfogadtatása érdekében. A BBC jelentése szerint Nagy-Britannia kész támogatni a béketervet, amely előirányozza a nicaraguai kormány ellen harcoló kontrák amerikai támogatásának megszüntetését, illetve az ellenzéki erők demokratikus választások útján történő bevonását az ország kormányzásába. Felavatták Drezdában a hadifoglyok emlékművét A győzelem A győzelem napja alkalmából rendezett rövid katonai megemlékezésen Párizsban Francois Mitterrand francia elnök megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Az elnök megszemlélte a diadalív körül felsorakozott egységeket, a becsületrend különböző fokozatú kitüntetéseit tűzte fel egy- 'kQft frontharcosok mellére. és elhelyezte az emlékezés koszorúját a diadalív alatt az ismeretlen katona sírjára, amelyen örök láng lobog. Hétfőn NDK-szerte ünnepélyesen emlékeztek meg a német népnek a fasizmus alóli felszabadulásáról, a háború és a náci barbárság elleni harcban elesett hősökről. A fasizmus fölött aratott győzelem 44. évfordulóján emlékművet avattak Drezdában. A száz nagyváros Heidefried- hof nevű, temetőjében levő alkotás az 1941 és 1945 között Németországba hurcolt és kényszermunka során Drezdában meghalt több száz szovjet hadifogolynak állít emléket. Csak röviden... ABDEL-DZSABBÁR SANSAL személyében vasárnap új védelmi minisztert neveztek ki Irakban. Az erről szóló elnöki dekrétumot vasárnap tették közzé a bagdadi televízióban. Sansal tábornok, korábbi védelmi államminiszter elődje Adnán Hairallah Talfa tábornok volt, aki pénteken egy helikopterbalesetben vesztette HAT SZUHOJ GÉP, köztük a SZU—27-es elfogó-vadász, a SZU—25-ös csatarepülő és a SZU—26-os típusú sportgép képviseli majd a Szovjetuniót az idei, júniusi franciaországi repülőszalonon — írta hétfői számában a Pravda, s beszámolt arról, hogy Le Bourget- ban ott lesz az IL—96—300-as légibusz és az új utasszállító, a TU—204-es is. FRANCIAORSZÁG nukleáris kísérleti robbantásainak újabb sorozatát kezdi meg hamarosan a Csendes-óceán déli térségében. GAZETA WYB0RCZA Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke rövid köszöntőjével az első oldalán hétfőn megjelent a Szolidaritás választási újságja, a Gazeta Wyborcza. Az 500 ezer példányban kinyomtatott, 8 oldalas, az Esti Hírlaphoz hasonló nagyságú lap első számából 6 oldalt a Szolidaritás jelöltjeinek névsora és rövid életrajza foglal el. Két oldalon sűrűsödnek össze a választási-politikai hírek, a külföldi jelentések, a sport és a televízió műsora is. így az első szám egyelőre némi csalódást kellett hogy okozzon, bár a lap szerkesztőségi cikke szerint az ambíciók nem éppen szerények és a kiadó rövid időn belül szeretné napilappá fejleszteni az egyelőre időszakos kiadványt. Lech/ Walesa leveléből az olvasók megtudhatják, hogy a Gazeta Wyborcza az első független napilap az Elbától a Csendes-óceánig elterülő vidéken. A szerkesztőség szerint az elmúlt több mint 40 év óta ez az első független, „normális”, nagy példányszámú lap Lengyelországban, de talán az egész „tömbben”. A címoldalán Lech Walesa mosolygó fényképével megjelent lap a Nincs szabadság a Szolidaritás nélkül jelszó alatt arról tájékoztat, hogy magát a Szolidaritáshoz „közel állónak” tartja, de az egész ellenzék szócsöve kíván lenni. Kommentárok a pekingi sajtóból A kínai—szovjet csács előtt A kínai lapok cikkekben és kommentárokban foglalkoznak a május 15-én kezdődő kínai— szovjet csúcstalálkozóval és annak várható világpolitikai hatásaival. Arra a következtetésre jutnak, hogy a találkozó hasznára válik nemcsak a két nagy szocialista országnak, hanem a nemzetközi enyhülés és a világbéke ügyének is. A Beijing Review a következőkben fogalmazza meg a csúcstalálkozó várható hatását a nemzetközi helyzet és a világpolitika további alakulására: a kínai—szovjet csúcs előmozdítja az enyhülést és a stabilitást a nemzetközi kapcsolatokban. A kínai—szovjet kapcsolatok rendezése hozzájárul egy olyan új politikai világrend kialakításához, amely a békés egymás mellett élés öt elvén alapul. Peking és Moszkva közeledése elősegíti a nemzetközi gazdasági együttműködés fokozását. A kínai—szovjet normalizálás megkönnyíti a tapasztalatcserét a reformokat folytató szocialista országok között. A pekingi hetilap megalapozottnak nevezi azokat a nyugati félelmeket, hogy a kínai—szovjet közeledés káros hatással lehet Kína és a nyugati országok, mindenekelőtt Kína és az Egyesült Államok viszonyára. Éppen ellenkezőleg, a kínai—szovjet közeledés elősegíti, hogy Kína és a Nyugat kapcsolatai az eddiginél egészségesebben és kiegyensú- lyozottabban fejlődjenek a jövőben. A Liaovang című hetilap történelmileg elemzi a kínai— szovjet—amerikai kapcsolatrendszert és arra a következtetésre jut, hogy ez a háromszög nem módosul lényegesen a kínai—szovjet kapcsolatok normalizálása következtében, mert Kína változatlanul kitart független külpolitikája mellett és a jövőben sem hajlandó arra, hogy szövetsége- si viszonyra lépjen akár az Egyesült Államokkal, akár a Szovjetunióval. Ebben a „háromszög viszonyban” azonban lényeges változást jelent az, hogy — ellentétben az elmúlt évtizedekkel — a „kínai kártyát” sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem látszhatja ki többé egymás ellen. A Sicsie Csisi (Világesemények) című folyóirat A múlt vége — nyitás a jövőbe című cikkében azt húzza alá, hogy a kínai—szovjet normalizálás az idő és a történelem parancsa, s a világszerte tapasztalható enyhülés körülményei között természetes dolog a közeledés a két szomszédos szocialista hatalom között. Az utóbbi években kibontakozott közeledési folyamat lehetővé tette, hogy felszámolják a Kína és a Szovjetunió között a hatvanas évek óta tartó politikai, katonai és lélektani anta- gonizmust és az új történelmi helyzetben új típusú viszonyt alakítsanak ki a két ország között. Teng Hsziao-ping, és Mihail Gorbacsov pekingi csúcstalálkozója várhatóan teljesen új fejezetet nyit Kína és a Szovjetunió viszonyában. Mindenekelőtt megteremti a lehetőségét annak, hogy véget vessenek a múltbeli anta- gonizmusnak és utat nyissanak a jövő felé. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egvszer s mindenkorra megszűnik minden ellentmondás, vagy nézetkülönbség Kína és a Szovjetunió között. Az újfajta kapcsolatok azonban nagyszerű jövőnek néznek elébe, ha mindkét ország tartja magát a békés egymás mellett élés kölcsönösen elfogadott elveihez — írja a cikk.
