Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

Pest MEGYEI VllÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Ára: 4.30 !»r!n< 1989. MÁJUS 9., KEDD Az MSZMP Központi Bizottságénak következtetése: Újabb pártértekezlet szükséges Felmentették Kádár Jánosi és üzenetei intéztek hozzá A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 8-án ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a párttörvény tervezetéről lefolytatott vi­ta« tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. Elfogadta az MSZMP káderhatásköré­nek módosítására tett indítványt, valamint az MSZMP javaslatait egy politikai egyez­tem fórum létrehozására. Megvitatta és elfogadta a munkásőrség működésével és további feladataival, valamint a Demisz megalakulásával kapcsolatos állásfoglalás tervezetére vonatkozó előterjesztést és a reformkörök működésének kezdeti tapaszta­latait összegző tájékoztatót. A Központi Bizottság a személyi kérdések keretében támogatásáról biztosította a miniszterelnök kormányátalakítási javaslatait és saját hatáskörében döntött egyes párttisztségbeni változtatásokról is. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a párt elnökének egészségi állapotáról. Ügy határozott, hogy felmenti Kádár Jánost a párt elnöki tisztségéből és KB-tagságá- ból. A testület írásbeli üzenetet intézett Kádár Jánoshoz, melyet nyilvánosságra hoz. A Központi Bizottság Lukács Jánost a KEB elnökévé történt megválasztása miatt felmentette KB-titkári tisztségéből és KB-tagságából. A Központi Bizottság Pctrovszki Istvánt, a Központi Bizottság osztályvezetőjét felmentette tisztségéből és egyetértett érdemei elismerése melletti korkedvezményes nyugdíjazásával. Ugyancsak felmentette Borbély Gábort, a Népszabadság főszerkesz­tőjét, és kinevezte a Központi Bizottság osztályvezetőjévé. Kovács Jenőt, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét a KB osztályvezetőjévé, Eötvös Pált, a Népszabad­ság főszerkesztő-helyettesét pedig a lap főszerkesztőjévé nevezte ki, s egyben megvá­lasztotta a Központi Bizottság tagjának. A megüresedett posztok betöltésével összefüg­gésben a Központi Bizottság jelöiőbizottságot küldött ki. Az ülésről közlemény jelenik meg. A Magyar Tudományos Akadémián Megkezdődött a közgyűlés Németh Miklós a kormány nevében köszöntötte az MTA köz­gyűlésének résztvevőit Az MSZMP Központi Bi­zottsága hétfői ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a soron következő országgyűlési képviselői választások előtt mindenképpen szükség van újabb pártértekezletre. Ezt Fejti György, a Központi Bi­zottság titkára mondta abban a nyilatkozatban, amelyet a testület ülésének késő délutá­ni szünetében adott a tv-hír- adónak, a rádiónak és az MTI-nek. A pártértekezletnek ki kell dolgoznia az MSZMP válasz­tási stratégiáját, programját, demonstrálnia kell, hogy a pártnak van elképzelése a jö­vőről, a válság megszünteté­séről. Ugyancsak szükséges, hogy a párttagság széles kö­reiből választott küldöttek át­tekintsék a párt működési sza­bályzatát, s amennyiben sze­mélyi kérdéseket is rendezni kell, erre — miként a tavalyi májusi pártértekezlet bizonyí­totta — ugyancsak lehetőséget teremt ez a fórum. A követ­kező kongresszus időpontjára vonatkozóan a Központi Bi­zottság úgy foglalt állást, hogy arra a választások után, de nem túl távoli időpontban ke­rüljön sor. Fejti György beszámolt ar­ról a vitáról is, amelyet a párttörvény tervezetéről foly­tattak a Központi Bizottság tagjai. Hangsúlyozta, az a többségi vélemény alakult ki: nem a párttörvénynek kell szabályoznia azt, hogy a kü­lönböző pártok milyen szer­veződések alapján épülnek fel, illetve hol — munkahe­lyen vagy lakóterületen — vé­gezzék tevékenységüket. Ezt a pártokra kell bízni. Ugyanak­kor az MSZMP a jogegyenlő­ség alapján áll, tehát a tör­vény szerint azonos feltétel- rendszer kell hogy megillessen minden pártot. Az egyenlő fel­tételekkel kapcsolatban meg­jegyezte: ésszerűtlen lenne például korlátozni valakinek az állampolgári jogát — tehát azt, hogy tagja lehessen párt­nak —, annak alapján, hogy milyen foglalkozást űz. Az MTI munkatársának kér. désére Fejti György elmondta: a KB-ülésen a testület nyitva hagyta azt a kérdést, hogy milyen minimális taglétszá­mot javasoljon törvénybe ik­tatni az MSZMP az új pártok létesítésének, választási har­cuk anyagi támogatásának fel­tételeként. Ezt a kérdést párt­közi tárgyaláson kell megbe­szélni — hangsúlyozta. A Központi Bizottság titká­ra e témakör kapcsán elmond­ta: feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az MSZMP az úgynevezett politikai átmenet kérdését megbeszélje a közel­múltban létrejött pártokkal, politikai formációkkal. Az ez­zel kapcsolatos jogszabályok közül megemlítette a párttör­vényt, az alkotmánybíróságról szóló törvényt, a köztársasági elnöki intézményről szóló tör­vényt és legfőképpen a vá­lasztójogi törvényt. Szükséges­nek tartotta, hogy a tárgyalá­sok kiterjedjenek a gazdasági válság elhárításával összefüg­gő kérdésekre, illetve egy olyan szociálpolitikai csomag­terv kialakítására is, amely bi­zonyos prioritásokat tartalmaz, és egyben lehetővé teszi, hogy ki lehessen küszöbölni a vá­lasztásoknál majdnem szük­ségszerűen jelentkező szociális demagógia veszélyét. A Tv-híradónak, a választá­sok időpontjával kapcsolatos kérdésére Fejti György el­mondta: ezt a témát még több­ször meg kell vitatni, legfő­képpen az országgyűlési kép­viselőkkel — ezen belül az MSZMP-képviselőcsoporttal — s természetesen a pártokkal, a potenciális versenytársakkal is. A Központi Bizottság egy­előre csak előzetes vitát foly­tatott erről, javaslata ügyében nem döntött. Az Országgyűlést és a kor­mányt ért támadásokkal kap­csolatban a Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet ar­ra: amikor sok szervezet köve­teli a kormány lemondását, Nyugaton általában előreho­zott választásokat szoktak tar­tani. Két dolgot egyszerre nem kérhetnek tőlünk számon — hangsúlyozta. — Vagyis egyrészt az, hogy ne hozzuk előre a választásokat, mert még nincsenek kellőképpen felkészülve, másrészt pedig azt, hogy a parlament és a kormány tagjai adják át he­lyüket. Az MTI munkatársa arról is érdeklődött: milyen vélemény fogalmazódott meg a KB ülé­sén a párttörvény-terveéetnek arról a passzusáról, amely tiltja külföldi anyagi támoga­tás elfogadását. Fejti György a kérdést rend­kívül lényegesnek tartotta, hangsúlyozva: arról is szó van, hogy fenn akarják-e tartani a pártok a maguk szuverenitá­sát, hiszen a támogatás felté­tele mindig valamiféle befo­lyásolás. Ezért például az or­szágok egy részében szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldi pénzforrást vegyenek igénybe. A kérdés eldöntésekor a parlamentnek azt is mérlegel­nie kell: mennyire enged te­ret annak a — kiskapukat nyújtó — lehetőségnek, hogy a globális tiltást feloldja. Ugyanakkor ésszerűtlen lenne talán teljesen kizárni, hogy a különböző internacionálék se­gíthessék tagszervezeteiket. Az ilyen jellegű támogatásoknál a nyilvánosságot, az ellen­őrizhetőséget kell megteremte­ni — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Nyilatkozott a KB-ülésről Kimmel Emil, a párt helyet­tes szóvivője is. Elmondta a sajtó munkatársainak, hogy őszinte eszmecsere alakult ki a párt helyzetéről, a pártérte- (Folytatás a 3. oldalon.) Liberális Internacionálé. Megkezdte budapesti tárgyalá­sait a Liberális Internacionálé nemzetközi szervezet küldött­sége, amely tájékozódni kíván Magyarország politikai helyze­téről. A 40 évvel ezelőtt létre­jött szervezethez 52 liberális demokrata párt tartozik 33 tő­kés országból. A delegáció tag­jai között jelentős amerikai, angol, svájci, izlandi és oszt­rák politikai személyiségek vannak. VlT. Tanácskozott a VIT nemzetközi előkészítő bizottsá­ga. Május közepéig még csatla­kozhatnak a VIT-re utazó ma­gyar küldöttséghez azok az ifjúsági szervezetek, melyek eddig elutasították részvételü­ket. a phenjani ifjúsági világ- találkozón. A 19 ifjúsági, álla­mi, társadalmi, illetve egyházi szervezetet tömörítő testület Németh Miklós Varsóba átázik A magyar és a lengyel mi­niszterelnök személyében két olyan szocialista ország kor­mányfője találkozik a közeli napokban Varsóban, amelyek meglehetősen eltérő feltételek, társadalmi-gazdasági körülmé­nyek között, mégis nagymér­tékben hasonló célok felé ha­ladnak. Németh Miklós Mieczyslaw Rakowsky személyében olyan politikussal ül tárgyalóasztal­hoz Varsóban, akit ugyancsak a reform elkötelezett híveként ismernek hazájában és külföl­dön egyaránt. Csehszlovákia nemzeti ünnepén Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Né­meth Miklós, a Miniszterta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Milos Jakest, a CSKP főtitkárát, Gustáv Husákot, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökét és Ladislav Adamecet, a CSSZK kormá­nyának elnökét, hazájuk nem­zeti ünnepe, Csehszlovákia fel- szabadulásának 44. évforduló­ja alkalmából. Ugyancsak táviratban kö- fzöntötte Alois Indrát, a CSSZK szövetségi gyűlésének elnökét Szűrös Mátyás, az Országgyű­lés elnöke. Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke hétfőre összehívott rendkívüli sajtótájékoztatóján cáfolta Marosán György kormányszó­vivő legutóbbi bejelentését, amely — szerinte — azt su­gallta, hogy a kormány az idén a tervezettnél jóval nagyobb áremelkedést tervez. Az állam­titkár részletes adatokkal szol­gált az idei infláció mértéké­ről. Mindenekelőtt elmondta: hazánkban csak kevesen értik döntése értelmében a magyar fiatalokat 150 fős küldöttség képviseli júliusban a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság fővárosában. Az ifjúsági szervezetek küldöttei mellett 25 tagú kulturális csoport is utazik a VIT-re. Reformkör. A Fészek Klub­ban alakuló ülést tartott a bu­dapesti művészek MSZMP-re- formköre. A kezdeményezők csatlakoznak a radikális politi­kai-gazdasági és kulturális re­formok véghezviteléhez. Mint hangsúlyozták, csak a refor­mok együttes megvalósításától várható, hogy javuljanak a művészi alkotómunka teltéte­lei, és a művészeteket éltető közönség érdeklődése vissza­térjen. Szükség van a művé­szetek autonóm, pártérdekek­től független fejlődésének biz­tosítására. A Magyar Tudományos Aka­démia minden eddiginél nyi­tottabb közgyűlése kezdődött meg hétfőn az Akadémia szék­házában. Az eddigi gyakorlat­tól eltérően több mint 200 akadémikus mintegy 600 meg­hívottal, köztük a tudományos intézetek, országos hatáskörű szervek vezetőivel, az egyete­mek rektoraival, a tudomá­nyos társaságok és szakszerve­zetek képviselőivel együtt ta­nácskozik az Akadémia, a ha­zai tudományos kutatás meg­újulásáról, jövőjéről. Berend T. Iván akadémikus elnök köszöntötte a résztvevő­ket, köztük Straub F. Brúnót, az Elnöki Tanács elnökét és Németh Miklóst, a Miniszter- tanács elnökét. Megnyitójában utalt arra, hogy a Magyar Tu­dományos Akadémia a maga eszközeivel eddig is részt vál­lalt az ország sorsának formá­lásában, elsősorban a tudo­mány eredményeivel, illetve azok közvetítésével. Akadé­miánk — mondotta a továb­biakban — az elmúlt években a szükséges változások és át­alakulás egyik szószólója, a helyzet sürgető követelményeit fel nem ismerő politika bírá­lója volt. Szemben álltunk a ’80-as években követett rest­rikciós, egyensúlyzavarokat igazán, miként kell kezelni az inflációs kérdéseket. A felké­szült szakemberek okfejtéseik nyilvánosságra hozatalára még nem kaptak lehetőséget, de még arra sem, hogy időben konzultálhassanak a közélet­ben gyakran szereplő politi­kusokkal. A politikusok pedig időről időre nyilvános bejelen­téseket tesznek, amelyeknek természetesen van valamilyen realitástartalmuk, ám magya­rázat, indoklás nélkül a beje­lentés bizalmatlanságot kelt. Nálunk az inflációt kedvezőt­lenül befolyásolja a mintegy 50-60 milliárd forintnyi külr kereskedelmi aktívum — mon­dotta a továbbiakban —, ami ugyan kedvező jelenség a fi­zetési mérlegben, inflációs ha­tása viszont legalább 8 száza­lék. Ugyanilyen hatással van az inflációra — növeli azt — a szocialista export csökkenése, mert a kapacitások egy része kihasználatlanná válik, s a ter­melési költségek ebből követ­kező növekedését a gyártó bel­földi áremeléssel kívánja el­lensúlyozni. A cipőiparban például, a szocialista export szűkülése miatt — két gyár kivételével — a vállalatok veszteségessé váitak. A na­gyobb termelési költségeket viszont már nem tudják to­vább hárítani a lakosságra, mert a cipők a hazai bérek­hez képest így is túl drágák. Vissi Ferenc szólt arról is, hogy a stagnáló termelés mel­lett a bérkövetelések teljesíté­se széles körű inflációt indít­hat el. Sok esetben hisztériát és de­magógiát keltenek egyes meg­nyilatkozások, különösen az olyan átgondolatlan fejtegeté­sek után, mint amilyen leg­utóbb a gazdasági szükségállá- potra vonatkozó megjegyzés volt. Fontos, hogy mai helyze­tünkben feleleges pánik és zűrzavar ne keletkezzen. Arra van szükség, hogy — hason­okozó gazdaságpolitikával. Nem tekintettük elfogadható vitaalapnak azt a „gazdasági­társadalmi kibontakozási prog­ramnak’’ nevezett tervezetet, amellyel az MSZMP 1987 ta­vaszán fellépett. A radikális megújulást, s az ehhez szüksé­ges fordulatot sürgettük. Véleményünket, állásfoglalá­sainkat azonban gyakran fi­gyelmen kívül hagyták — mondotta az elnök. Berend T. Iván ezután — a hagyományokhoz híven — akadémiai díjakat adott át. Az MTA elnöksége ebben az év­ben az akadémiai aranyérmet Keresztury Dezső akadémikus­nak ítélte oda a magyar iro­dalomtörténet jelentős alak­jainak és korszakainak kuta­tásában elért kiemelkedő, tu­dományos eredményeiért, iro­dalom- és művészetnépszerű­sítő munkásságáért, a kutató nemzedékek nevelése, vala­mint a tudományos és kultu­rális közélet, a magyar közmű­velődés érdekében kifejtett magas szintű tevékenységéért Ezután Németh Miklós a kormány nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Az akadémiai vezetők elő­adásait követően délután hoz­zászólásokkal folytatta mun­lóan a fejlett országokhoz — nálunk is a gazdasági előrelá­tás le'"’en a mérvadó az inflá­ció alakulásánál. Ami az idei árakat illeti: a konvertibilis külkereskedelem forintban számított indexe az exportnál a tervezett 106,1 szá­zalék helyett az év végére 121- 122 százalékra nő, az im­portnál 108 százalék helyett 122- 123 százalékra; a belföldi termelői árindex az iparban 108,5 százalék helyett 112-113 százalék lesz. A fogyasztói ár­index az előirányzott 113,6 százalék helyett 115-116 szá­zalék lesz; az év első negyedé­ben 114,2 százalék volt. Annak érdekében, hogy az infláció üteme ne legyen még gyor­sabb, a háztartási energiahor­dozóknál meghirdetett 30 szá­zalékos áremelést 20 százalék­ra mérsékelte a kormány. A — döntően importalap­anyagok körében 15—25 szá­zalékos differenciált termelői árnövekedésre lehet számítani, de számos felhasználó a fo­gyasztói árakban ezt nem tudja majd érvényesíteni. A feldolgozóiparban már most is olyan magas az árszint — a hazai bérarányokhoz képest —. hogy számos termelő kész­letre gyárt, mivel termékeik iránt csökkent a kereslet. A készletek értéke 65 milliárd forintra nőtt, ami legalább kétszerese a korábbinak. Kü­lön is szólt arról, hogy az élel­miszer-gazdaság komoly piaci problémákkal küzd, ezért a kormány az árstabilitás bizto­sításához rendkívüli támoga­tást kíván nyújtani, főleg a legfontosabb cikkek értékesí­tésénél. Ugyanakkor a sza­badáras élelmiszerek fogyasz­tói ára folyamatosan emelked­ni fog, de semmi esetre sem robbanásszerűen. Egyébként az elkövetkezendő hónapok áremelései az idei árindexet csak kis mértékben befolyásold ják, hatásuk teljes egészében csak jövőre jelentkezik. BELPOLITIKAI KRÓNIKA ... . . . ...... © Megkezdte budapesti tárgyalásait a Liberális Inter- nacionálé nemzetközi szervezet küldöttsége. © Az Országgyű­lés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága ülésezett Dorogon. © Tanácskozott a VIT nemzetközi előkészítő bizott­sága. © A budapesti művészek MSZMP-reformkörének állás- foglalása. © A gyermekérdekek magyarországi fórumának nyílt levele. káját a közgyűlés. Rz államtitkár cáfolta a kormányszóvivőt Adatok az idei in flációról

Next

/
Oldalképek
Tartalom