Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-29 / 124. szám

4 ^£Man 1989. MÁJUS 29.. HÉTFŐ Látványos szemle, kitűnő bizonyítvány A kiemelkedő név élőmunkáén Európa 1992 Zene földszintes házak fölött Ünnep a zöldben, muzsika a virágok között, zene az eső­ben. Sokféleképpen lehetne jellemezni azt a május 21-i találkozót, amelyre érdemes volt elmenni azzal a számítás­sal, hogy jó alkalomnak lát­szik pillantást vetni Pest me­gye zeneiskoláinak fúvószene­kari életére. Tápiógyörgye felé tartva az autóbusszal még a váci Bar­tók Béla Állami Zeneiskola if­júsági fúvósegyüttesének bel­ső hangulatát is megismerhet­te az utas, nemcsak karnagy­ként, hanem pedagógusként is látva Ábrahám Balázs ember­formáló pillanatait. Nagyszerű lehetőség Nem véletlen, hogy a község központi parkjában szépen hangzott a Klapka-induló, a néger spirituálé, a La Cuca- racha. Nemcsak az összhang, a fegyelem is kitűnő ebben a társaságban, melynek örömmel lettek tagjai a gyerekek. Kémleltük az eget, s kegyes lett az időjárás. Mosolygott a nap, ragyogtak a réztrombi­ták, csillogtak a fuvolák, s a falu központi parkjában hang­zó térzenével együtt a prog­ram része lett délben a szép györgyei harangszó is. Ez ma, a városi zajban élők számára ritkán hallható gyönyörűség. Ahogy Nagy Zoltán, a helyi általános művelődési központ igazgatója, a községi pártveze­tőség titkára kívánta megnyi­tó beszédében, szállt a zene a földszintes házak fölött. Szem- és fültanúként átte­kinteni e műfaj helyzetét, nem érdektelen. Hiszen közvetlen környezetük komoly zenei ér­deklődését és ízlésének fino­mítását is hivatottak szolgálni. Nem mindegy, hogy az embe­rek milyen széles körét tudják magukhoz vonzani. Ezért figyel az ember már a hosszú Táncsics Mihály utcán haladva is, hogy a lombos, vi­rágos környezetben hol tűnne fel e?v plakát, a kezdés előtt mikor szólalna meg egy han­gos kocsi, hirdetve a nagy ese­ményt, toborozva a közönsé­get. Mert amint mondják, itt a községben szeretik az embe­rek hallani a fúvósmuzsikát. Nem volt véletlen, hogy a ma Nagykátai Körzeti Állami Ze­neiskola Fóvószenekara né­ven szereplő együttes tulaj­donképpen itt született, s a gyerekek jó része még mindig innen való. Ez a sokat alkotó község, élén a tanáccsal, a vonzáskörzetben itt hívta élet­re először a zeneiskolát, amely ma már csak a ki­helyezett tagozata működik, élén a karnagy Mátyás Fe­renccel. Mert hát sok pénz kell erre a célra. Egy ilyen közel háromezer-ötszáz lakosú település előbb vagy utóbb rá­kényszerül, hogy átadja a cí­met, rangot a várossá lett központi településnek. Az vi­szont elismerés, hogy a Pest megyei zeneiskolák fúvószene­kari találkozójának idén Tá­piógyörgye lehetett a házigaz­dája. Nagy Zoltán és mások ma­gyarázzák, hogy soha nincs másként, az együttesek min­dig egymásnak muzsikálnak, szakmai tapasztalatokat cse­rélnek. így volt tavaly és az­előtt, s a közönség nagy része többek között a napjainkra jellemző helyzet miatt marad távol. Vasárnap a mellékkere­set napja. Kertjeiket ápolják, dolgukat intézik a jórészt bu­dapesti bejáró munkásként élő helybeliek. Az újságíró azonban makacs ember, s folyton azt latolgat­ja, s konzultál másokkal afe­lől, hogyha már minden év­ben legalább hatszáz gyerek buszozik egy központi helyre, s ennyi étkezik, az nem kis pénz. Akkor pedig a hasznosat mégiscsak össze kellene kötni a kellemessel, s legalább hely­ben vagy a környékbeli tele­püléseken nagyobb publiku­mot kellene verbuválni, nem szalasztva el a kitűnő lehető­séget. A nevelés elsőbbsége Gyakran megkérdezi továbbá a vezetőket, hogy közvetlen környezetükben hányszor lép­nek közönség elé, élnek-e ezzel a művelődési házak igazgatói, mire többen a helyi ünnepsé­geket említik, ahol szinte mindig ők a közreműködők. Ez is jó. Ám sokan azt tartják a legfontosabbnak, ami belül és a közösséget övező körben tör­ténik. A kis közösségek szelle­me, zenei műveltsége a döntő, meg a családra gyakorolt ha­tás. Vegyük csak az immár hetventagú, országos hírű györgyei, illetve nagykátai út­törőzenekart, ahol szintén ez történik. A váci Ábrahám Ba­lázs a maga iskolás korú, kö­zépiskolásokkal megerősített, úgymond kicsik együttesét a nagyok fúvósai utánpótlásá­nak is tartja. Pozsonyi Béla, a szentendrei Vujicsics Tiha­mér Zeneiskola igazgatóhe­lyettese, aki a vonósok és fú­vósok számtalan rangos kül­földi és hazai szerepléséről számolt be, a nevelés, oktatás primátusa, elsőbbsége mellett tette le a garast. Az önkéntes­ség, fokozatosság elvét fogal­mazva meg, s hozzátéve, hogy a sok szereplésnek a szülők sem mindig örülnek. Hiszen az költség, s vele együtt a ké­szülődés sok munkáját okozza a háztartásban. Igen jó színvonal — Minden tiszteletet megér­demelnek azok a pedagógusok, akik ma vállalják zeneértő fiatalok nevelését — mondot­ta Varsányi Lászlómé, a Pest Megyei Tanács V. B. művelő­dési osztályának főelőadója. A zenekarok igenis komoly von­zást gyakorolnak, s ezt a ked­vet a tanárok ébresztik fel, tartják együtt csoportjaikat. Olyan viszonyok közt is, ami­kor drágulnak a hangszerek, egyeseket beszerezni is külön gond, s nem könnyű az oktatói utánpótlás sem. Á zenekarok mégis jó színvonalúak. — Milyen benyomásokat szerzett, hogy ítéli meg a szín­vonalat? — kérdeztük a tizen­négy együttes műsora után a zsűri elnökét, Dohos László alezredest, a Magyar Néphad­sereg főkarmesterét. — Magyarországon mennyi­ségi és minőségi fejlődés ta­pasztalható — válaszolta az elnök, hozzátéve, hogy a hiva­tásos muzsikusoknak nagy szükségük van erre a háttérre. A fiataloknak pedig, akik kö­zül csak néhánvan lesznek majd netán profik, nagy él- ménvanyagot adnak az ígv el­töltött esztendők. Az utóbbi időben sokat javult az együt­tesek műsorpolitikája. A ta­lálkozón tetszett a dabasi fú­vósok hangzáskultúrája. A dunakesziek mellett sokan ér­demelnek még országos fi­gyelmet. A legnagyobb sikert a Gaj­dos István és Nádor László vezényelte Abonyi Fúvószene­kar aratta. Kék csíkos trikó­ban fellépő lányaik, a majo- rettcsoport már az eleredő zápor miatt az iskola aulájá­ban mutathatta be látványos és emlékezetes, műsorzáró re­vü j ét, nagy taps közepette. Aztán ismét ragyogott a nap, mint a vendégek arca. Szép vasárnapunk volt. a szemle jól sikerült, a bizonvítvánv kitűnő. Kovács T. István Csurbanov-jelenség Mindenért fizetni kell Az élet szigorú és követke­zetes. Mindent a felszínre hoz, csak idő kérdése. S bárhogyan akarják egyesek a történelem menetét megfordítani, nem le­het, mert előbb vagy utóbb minden kiderül. Mint az is, hogy a szocializmus első orszá­gában ia brezsnyevi korszak a pangás időszaka volt. Ami nemcsak azt jelentette, hogy a szocialista társadalomban nem nyerhettek teret az egészséges erők, amelyek a társadalom demokratizálását, a hruscsovi kibontakozás továbbvitelét akarták, mert a sztálinista tár­sadalmi modell tovább élhe­tett. S ez, tudjuk, hogy meleg­ágya volt a korrupciónak, a személyi diktatúrának, a kis­királyok uralmának, annak, hogy a valóságot meghamisít­va a hatalom a kozmetikázott jelentésekre, a személyi kap­csolatokra, az elvtelen barát- kozásokra épült. Ezért történ­hetett meg, hogy a Csűrba- nov-féle emberek szinte a leg­magasabb posztokra kerülhet­tek, s korlátlan urai lehettek területüknek. Ki is volt Jurij Csurbanov? Nem más. mint Leonyid Brezs- nyev ve je, aki az ismeretlen­ségből rövid idő alatt a bel­ügyminiszter első helyettese tisztségig emelkedett, s mint ilyen, élet-halál ura volt. Ügy gondolta, hogy törvényen kí­vül helyezheti magát, s a hiánygazdálkodást kihasznál­va, korrupciós ügybe kevere­dett. S mint az Vajda Péter legújabb könyvéből, a Csurba- nov-dosszié című, Zrínyi Ki­adó által megjelentetett kötet­ből kiderül, nemcsak Csurba­nov, hanem mások is visszaél­tek a hatalommal, a párt veze­tő szerepével, és a korrupció át meg átszőtte a szovjet köz­társaságokat. Mindez a gorbacsovi pe­resztrojkában, a glasznoszty légkörében kerülhetett nap­világra. S azáltal, hogy feltár­ják a brezsnyevi zmus, a pan­gás bűneit hozzájárulnak ahhoz, hogy az átalakítás, a nyitottság előbbre vigye a szo­cializmus ügyét, szakítson a sztálini modellel, amelyet tu­lajdonképpen nem is lehet szocialista társadalomnak ne­vezni. Ennek a mellékterméke a Csurbanov-dosszié, amely­ben a szerző sokoldalúan mu­tatja be Jurij Csurbanov volt vezérezredes, belügyminisz­ter-helyettes gigantikus mére­tű bűnügyének történetét, amely nem szimpla esemény­sort rögzít, hanem — mint cseppben a tenger — tükröző­dik benne egy korszak termé­szetrajza. Ez az időszak, lé­nyegében a XX. kongresszus határozatait megsemmisítve, visszatérést jelentett a sztá­linizmus módszereihez. Vajda Péter kitűnő vonal- vezetéssel, a peranyag ismere­tével tárja fel az előzménye­ket, ismerteti az ítéletet, a per iratait; mindvégig nagyon ol­vasmányosan, a tiszta érvek logikájával. Mindenki számá­ra érthetővé teszi, hogy mi­ként torzultak el a Szovjet­unióban a közélet eseményei. Egyben azt is megmutatja, hogy az átalakítás, a nyíltság mennyire a pangás ellen van, milyen szigorú hadüzenetet in­tézett a korrupciónak és a vi­lág szeme láttára a jogállami­ság, a törvényesség mellett tette le a voksot. A kötetből megtudjuk, hogy mi is volt az a bizonyos ba­nánhéj, amelyen Csurbanov és cinkostársai elcsúsztak. Ez a gyapotpanama volt. amely szinte az egész Üzbegisztán vezetését átszőtte. Itt történ­hetett meg az, hogy egy álla­mi gazdasági igazgatónak sa­ját börtöne volt, ahol az em­berek tucatjait tartotta fogva, vagy emésztette el. Ennek a köztársaságnak volt az első­számú vezetője Rasidov. aki­nek uralkodása alatt kivirá­gozhatott az államilag intéz­ményesített korrupció. Ebbe az ügybe keveredett bele Csur­Az úttörőszövetség díjai A gyermeknap alkalmából Gyermekekért dijakat adtak át szombaton Budapesten a Tv 2 stúdiójában. Az elismeréseket Germánná Vastag Györgyi, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára nyújtotta át, és el­mondta, hogy az 1985-ben ala­pított díjjal a közélet, a kul­túra, a tudomány, a sport te­rületén a nevelésben kiemel­kedő eredményeket elérő kö­zösségek, személyek munkáját ismerik el. Idén a díjban ré­szesült: a fiatalok beilleszke­dését, pályaválasztását segítő tevékenységéért Asztalos Fe- rencné, a fóti gyermekváros postahivatalának vezetője; az eredményes nevelési módsze­rek bevezetéséért Csáky Lász­ló, a dombóvári Molnár György Általános Iskola igazgatója; az amatőr művészeti mozga­lomban elért eredményeiért a Heves megyei Visznek község­ből Csombok József és Csőm- bök József né; a bábjátékos ge­nerációk neveléséért Demeter Zsuzsa, az egri Gárdonyi Gé­za Színház, Harlekin bábszín­házának művészeti vezetője; az iskolarádió műsorsorozatá­nak megszervezéséért, a Nyit- nikék műsor létrehozásáért Havril Andrásné, a Magyar Rádió főszerkesztő-helyettese; több évtizedes gyermekírói munkásságáért Horgas Béla költő; a gyermeki világot sa­játos módon bemutató alkotá­saiért Macskásy Katalin film­rendező; eredményes matema­tikai nevelési módszereiért Pó- sa Lajos matematikus; tanács­adásért, felvilágosító tevékeny­ségért a Pajtás Újság Bizalom rovata; kiemelkedő túraveze- tésért, úttörővezetői munkás­ságért Tóth József, a Budapest III. Kerületi Tanács osztály- vezetője. Új kiadvány Megtörtént az Európa 1992 című folyóirat bemutatása. A Kopint-Datorg Tradeinform Kereskedelmi és Információs Ügyfélszolgálati Iroda kiadvá­nya arra vállalkozik, hogy gyors, közérdeklődésre számot tartó' híreket, információkat, elemző cikkeket közöljön a je­lenleg formálódó egységes eu­rópai belső piacról, a Közös Piac életéről, Évente legalább 20 alkalommal tervezik meg­jelentetését. Természetesen, ha az információmennyiség, a piaci történések úgy hozzák, akkor akár hetente két alka­lommal is eljuttathatják a leg­frissebb gazdasági, pénzügyi és egyéb közös piaci híreket, hát­térinformációkat a kiadvány előfizetőihez. Ne csak a lábunk elé nézzünk! Megpályázta saját állását A megújulás folyamata a Pest Megyei Tanácsban is megkezdődött. Több szerveze­ti változást terveznek. Pél­dául az eddigi művelődési osztály feladatköre a nemze­tiségpolitikára és a sportra is kiterjed majd július else­jétől. A vezetői állásra pályá­zatot hirdettek, amelyre az osztály mostani vezetője rész­letesen kidolgozott elgondolá­sokkal jelentkezett. A bíráló­bizottság dr. Novák István pályamunkáját megalapozott­nak, átfogónak találta. S ily módon továbbra is alkalmas­nak e feladatkör betöltésére. A tartalmas pályamunka elemzi a kulturális-közműve­lődési és sportélét rriiridénTé- rületét. Egyik lényeges pont­ja a helyi tanácsok és kul­turális intézmények önálló­sága. —■ Mit tesz a megyei ta­nács ennek érvényesítésére? — fordulok dr. Novák István­hoz. — Meggyőződésem — kez­di —, hogy végérvényesen el­múlt az az idő, amikor a leg­fontosabb kérdésekről az érin­tett tanácsok, kulturális, és oktatási intézmények feje fö­lött döntöttek. Semmiféle ha­tékony kibontakozásról nem lehet szó, ha nem a helyi banov. akiben megvolt a haj­lam, hogy a hatalomért, a sze­mélyes becsvágy kielégítéséért semmitől se riadjon vissza. Ezt a történetet ismerhetjük meg a Karrier és briliáns cí­mű fejezetből, amelyből azt is megtudjuk, hogy Csurbanov miként lett Brezsnyev veje, hogy az SZKP főtitkára meny­nyire elnéző volt lányával szemben, hogy miként éltek vissza azzal, hogy Brezsnyev a legmagasabb közjogi és párt- főtisztséget töltötte be. Sok egyéb dologra is fény derült a Csurbanov-dossziéból, mint ahogyan a szerző írja: a szokások, a hagyományok, az ítéletek és előítéletek túlélik a társadalmi formációkban végbemenő radikális változá­sokat. Ez különösen akkor okoz megrázkódtatást, ha hisz­nek a sztálini kor kedvenc té­telében: miszerint a szocializ­mus mindent automatikusan megold; a nemzetiségi kérdés­től a gazdasági növekedés ál­landósításáig. Az automatiz­musba való mániákus vak hit rengetegbe kerül: pénzbe, presztízsbe és vérbe is. ' Mégsem oldott meg semmit. Igaz ugvan. hogy Csurbanov megkezdte 12 évi börtönbünte­tésének letöltését, hogy az azerbajdzsáni és türkméniai visszaélésekre fény derült. A dolgok jogi oldala tehát el­rendeződött. De a tanulsága jövőbe mutató Vigyázni kell hogy soha többé ne legyen olyan helyzet sem a Szovjet­unióban, sem máshol, hogy a Csurbanov-féle emberek szó­hoz, hatalomhoz iuthassanak. Gáli Sándor szervezetek határozzák meg a fejlődés érdekében azokat a legfontosabb célokat, amelyek gazdagítják településükéi. Mindezeket nem lehet megfo­galmazni a megyei tanácson. Segíteni, ösztönözni tudunk. szakmai ajánlásokat adha­tunk, amelyek alapján ter­vezhetik a holnap intézmény- hálózatát. — Miként kívánják felhasz­nálni a korszerű technikát — például a számítógépet — a programok kidolgozásában? — A ma és a holnap nagy lehetősége a számítás- és a videotechnika, az informatika tegye eredményesebbé a taní­tási-tanulási folyamatot, az ismeretszerzéstől a számonké­résig. Lehet, hogy álomnak tűnik, de ez a jövő. Addig azonban nem lesz korszerű az oktatás, amíg a legmoder­nebb technika el nem jut az iskolákba. Amíg a pedagógu­sok igen nagy száma nem válhat a korszerű technika alkalmazójává. Ehhez feltét­lenül szükség lenne arra, hogy biztosított legyen az anyagilag is érdekelt pedagó­gusok főiskolai szintű, spe­ciális képzése. Például azért, hogy a különböző technikai eszközöket alkalmazni tudják. Ézt csak önképzéssel nem le­het elérni. A központi okta­táshoz országos anyagi ala­pot kell teremteni. — Több olyan intézmény kellene, mint a törökbálinti kísérleti általános iskola? — Igen. de ettől a helyzet­től még nagyon messze va­gyunk! Pest megye pedagógu­sainak több mint tíz százalé­ka képesítés nélküli, a gyere­kek zsúfolt iskolákba járnak. Mégis: egyszerre kell a hát­rányokat. leküzdeni és töre­kedni a gazdagító jövőre. Amikor az ember ingoványos talajon jár, ne csak a lába elé nézzen! Hanem arra a csúcsra is, ahova föl akar kapaszkodni. Óriási az ellent­mondás! De senki nem hihe­ti komolyan, hogy' bármifajta gazdasági-társadalmi meg­újulás. felemelkedés történhet anélkül, hogy nem változtat­juk meg a kultúrához, az ok­tatáshoz, az ifjúság nevelésé­hez való viszonyunkat. — Pest megyében él a leg­több nemzetiségi lakos. Mit tesz a megyei tanács a nem­zetiségi kultúráért? — Egyik fő kérdés: át tud­juk-e menteni a nemzetisé­gi kultúrák főbb értékeit? Tudjuk-e gazdagítani? Meg­teremteni a lehetőségeket, ösztönözni? Alapvetőnek tar­tom: sikerül-e a nemzetiségi óvodákban, iskolákban meg­felelő pedagógusgárdát kiala­kítani? Nagyon nagy a nemzetiségi pedagógushiány Anyagilag is szeretnénk ösz­tönözni, hogy nemzetiség nyelvű pedagógusok nagyobb számban jöjjenek a megyébe, bővüljenek a nemzetiség’ együttesek, klubok közössé­gek. A gyerekek — óvodás­koruktól — mind nagyobb számban részesüljenek nem­zetiségi nyelvoktatásban. Él­jenek benne a személyiséget is formáló nemzetiségi kultu­rális környezetben. Ettől gaz dagodnak. Remélem, megva­lósul az a régi elképzelés, hogy középiskoláinkban meg­teremtődnek a nemzetiségi nyelvoktatás továbbvitelének lehetőségei. Szélesedik a két tannyelvű oktatás, amelynek sok helyen személyi-tárgyi akadályai vannak. S talán, hogy a családok maguk is vállalják szüleik kultúrájánál? továbbvitelét, ez a legfonto­sabb. — Miért pályázta meg saját állását? '■ u . ­— Ugyanazért, amiért ti­zenegy éve ezt a feladatot el­vállaltam. Kíváncsi voltam: lehet-e az államigazgatásban úgy dolgozni, hogy közben pedagógusként-intézmény ve­zetőként látok, gondolkodom Lehet-e segíteni az iskolák, a közművelődés helyzetén egv ilyen nagy megyében? Meg­győződésem: lehet! Még ak­kor is, hogyha rengeteg a fel­adat. És az elmúlt években a látványos eredmények lehe­tőségei nem nőttek, hanem csökkentek. — Azt hittem, azt válaszol­ja: nem akarja hagyni, amit eddig elért! — Inkább azt nem hagyom, ami nem sikerült! Ez a me­gye nagyon nehéz helyzetbe i van. A művelődés egész fel­tételrendszere országosan a legkedvezőtlenebb. Mégis: amikor elköszöntem az isko­lától, ahol igazgató voltam, a megyei gyerekek 52 százaléka járt váltott műszakban. 7200 óvodást nem tudtak felvenni az intézmények. Az azt meg­előző tanévben három műsza­kos oktatás is volt a megyé­ben. Az egész váci járásban nem volt annyi tornaterem, ahány ujj van egy kezünkön! Azóta több mint ezeregyszáz általános iskolai tanterem épült. Közel ezerrel nőtt az óvónők száma. Az általános iskolai pedagógusoké oedig több mint kétezerrel. Önálló­sult és kibővült Zsámbékon a tanítóképzés, megindult a/ óvónőképzés. Szeptemberben harmadik évfolyamba lépnek Gödöllőn a leendő általános iskolai tanárok. Minden tele pülésen bővült, korszerűsö­dött az óvodai-iskolai háló- zat. Gazdagodott a megye kulturális-művészeti élete. A/ akkorihoz képest elképzelhe­tetlen mértékben nőtt a könyvtári hálózat Az azóta szerveződött együttesek öreg­bítik kultúránk hírnevét kül­földön is. A nehéz gazdasági helyzet ellenére is ebben a tervidőszakban megépül 19? közép- és közel ötszáz általá­nos iskolai tanterem. Ezer' hiszek! S mert mindezt nere egyedül kell csinálnom. Űg, érzem, a tanácsok, a pedago gusok és Pest megye közvé­leménye is kultúra- és okta­táspárti. Vennes Aranka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom