Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-29 / 124. szám

2 &ßMan 1989. MÄJUS 29., HÉTFŐ Ma folytatódik a népi képviselők moszkvai kongresszusa Éles bírálat Francois Mitterrand francia köztársasági elnök meleg hangú táviratban fejezte ki jókívánságait Mihail Gorbacsov- nak a legfelsőbb tanács elnökévé váló megválasztása alkal­mából. Örömmel tekintek a kilátás elé, hogy rövidesen foly­tathatjuk önnel a gyümölcsöző párbeszédet — írta a francia elnök a szovjet államfő július 4-én esedékes franciaországi látogatására utalva: A népi képviselők kongresz- sSutának szombat délutáni ülésén az elnöklő Mihail Gor­bacsov bejelentette, hogy a ka- rabahi küldöttek ügyében foly­tatni kell a v,itát, mert nem si­került mindenki számára elfo­gadható megoldást találni. A karabahi küldöttek személyéről folyó vita eredményéről hétfőn kap tájékoztatást a kongresz- szus. A délutáni vita egyik hozzá­szólója a legfelsőbb tanács' vá­lasztások eredményei kapcsán határozottan kijelentette, hogy nincs joga alig több mint ezer embernek fittyet hányni csak­nem hatmillió választó akara­tára. Borisz Jelcin — mondot­ta a felszólaló — a képviselő- választásokon leadott szavaza­tok alapján az egész oroszor­szági föderáció első számú je­löltje volt, s mégsem került be a legfelsőbb tanácsba. A nap utolsó pontjaként Gorbacsov — élve az alkot­mány biztosította jógával — javasolta a küldötteknek, hogy Anatolij Lukjanovot válasszák meg a legfelsőbb tanács első elnökhelyettesévé. A kongresz. szus hétfőn délelőtt tíz órakor folytatódik A népi küldöttek kongresz- szusának első ülésszaka meg­választotta az új legfelsőbb tanácsot. Eszerint nem kapta meg a többséget Zaszlavszka- ja, Popov és Sztankijevics kép­viselő, a moszkvai képviselő- csoport vezető egyéniségei, őket a moszkvai kvótán felül jelölték a legfelsőbb tanácsba. Nem került be Borisz Jelcin, bekerültek azonban olyan is­mert személyiségek, mint Rój Medvegyév és Fjodor Burlac- kij. '.r. sz ;iór Az iszlám konferencia szer­vezetének (OCI) főtitkársága közleményben adott hangot mély nyugtalanságának o Bul­gáriában élő török kisebbség helyzete súlyosbodása miatt. E kisebbség létszámát a szaúd- arábiai Dzsiddában székelő, 45 muzulmán országot tömörítő szervezet 900 ezer fősre teszi. Az OCI-közlemény szerint a bulgáriai hatóságokat terheli a felelősség „az elnyomásért és a túlkapásokért”, melynek sze­rinte áldozata az ország lakos­ságának egytizede. Az iszlám konferencia szervezete kinyil­vánította, hogy teljes támoga­tása a bulgáriai török kisebb­A moszkvai választók, a meg­jelent moszkvai, leningrádi képviselők és a nem hivatalos szervezetek képviselői az újon­nan megválasztott legfelsőbb tanácsot sztálinista—brezs- nyevistának nevezték és élesen bírálták a reformista határoza­tokat leszavazó „agresszív többséget” szombaton este a Luzsnyiki stadion mellett tar­tott. engedélyezett gyűlésükön, »melyen több mint ötezren vet­tek részt Mintegy százezer — a rend­őrök szerint 50 ezer — ember részvételével gyűlést tartottak vasárnap Moszkvában a re­formpárti moszkvai népi kül­döttek, a nem hivatalos szer­vezetek képviselői, az SZKP reformpárti klubjának vezetői és egyes szövetségi köztársa­ságok népi küldöttei. A gyű­lést a moszkvai városi tanács engedélyezte. A gyűlésen, amely a késő éj­szakáig tartott, a moszkvai né­pi küldöttek — köztük Andrej Szaharov — szólaltak fel. A reformpárti küldöttek elmond­ták, hogy az elhangzott javas­lataikról tartott szavazási ered­mények nem tükrözik a vá­lasztók akaratát, a népi kül­döttek kongresszusa már ak­kor kedvezőtlen irányt vett, amikor elutasították a moszk­vai csoport szavazási és napi­rendi javaslatát. Andrej Sza­harov rámutatott, hogy ekkor úgy döntött, nem vesz részt a szavazásokon. A gyűlésen felszólalt Szergej Csubajszov, a moszkvai párt­klub, a reformista SZKP-ta- gok szervezetének képviselője. Elmondta, "hogy csoportja^ a többpártrendszer híve, az át­ségé, valamint minden más, el­nyomott muszlim közösségé Bulgáriában. Egyúttal felszó­lította a szófiai kormányt, hogy állítsa helyre a muzulmánok vallási, etnikai, kulturális jo­gait, törölje el az iszlám rí­tus gyakorlását tiltó, illetve korlátozó rendelkezéseit. Bulgáriai hivatalos közlések szerint az utóbb’ napokban, a török kisebbségek tüntetései­vel szembeni hatósági fellépés nyomán, a tűzfegyverek hasz­nálata következtében három ember vesztette életét —, ezzel szemben a bulgáriai törökök védelmi bizottsága5 harminc áldozatról tudnak. alakítás következetes végigv>- telét. gyökeres változásokat követelnek. Bírálják a vezető pártapparátust, amely a de­mokratikus rendszer jelszavá­val a hatalom kisajátítására törekszik. A felszólalók fontosnak tar­tották, hogy a népi küldöttek adjanak számot választóiknak, hogyan szavaztak a felmerült kérdésekről. A gyűlés szervezői azzal a felhívással fordultak a népi kongresszus nem reformista többségéhez, fejtsék ki néze­teiket a Luzsnyiki stadion mel­letti téren arról, miért döntöt­tek úgy a szavazáson, ahogy döntöttek. Felszólalásra hívták meg a közép-ázsiai és szibériai népi küldötteket is, mondják el véleményüket a kongresszus Először hozzák nyilvános­ságra a Szovjetunió távol-ke­leti haderőinek elhelyezkedé­sét — ez derül ki abból a nyi­latkozatból,. amelyet Dmitri j Jazov hadserégtábornok, szov­jet védelmi miniszter adott a vasárnapi Pravdának. A Távol-Keleten két helyen összpontosulnak a szovjet ka­tonai egységek: az Egyesült Ál­lamok és Japán haderejével szemben a Csendes-óceán tér­ségében, Alaszkával szemben, valamint a szárazföldi ország­határok mentén, elsősorban az ipari és közigazgatási közpon­tok közelében. Az első a távol­keleti katonai körzet irányítása alá tartozik — a kínai határt védő egységek nélkül. A távol­keleti katonai körzet és a csen­des-óceáni flotta kötelékében 326,2 ezer katona szolgál 870 Stockholm szellemében Katonai megfigyelők Szovjet katonai megfigyelők érkeztek vasárnap Rómába. Az európai bizalomerősítő intéz­kedésekről 1986 szeptemberé- ben megkötött stockholmi megállapodásokkal összhang­ban Olaszországban zajló ka­tonai tevékenységeket figyel­nek meg. Volt kormányfők eszmecseréje A Virginia állambeli Chan- tilly-ban megkezdődött az in­terakció tanácsa, a volt áliam- és kormányfők szervezetének idei tanácskozása. Az ülésen a nemzetközi gazdaság, a le­szerelés, a környezetvédelem kérdéseivel foglalkoznak. A kétnapos konferencián jelen van Fock Jenő volt magyar I miniszterelnök is. harci repülőgéppel (470 csa­pásmérő), mintegy 4500 harc­kocsival, 4100 páncélozott száL- Jító harci járművel és' mintegy hétezer tüzérségi löveggel, 55 nagy hadihajóval — beleértve két repülőgépszállító hajót és 45 atom-tengeralattjárót — fel­szerelve. Ebben nincsenek ben­ne a stratégiai ballisztikus ra­kétákkal felszerelt tengeralatt­járók. A második csoportba a Baj- kálon túli katonai körzet, a Mongóliában állomásozó egy­ségek és a kínai határvidék vé­delmét ellátó egységek tartoz­nak. Itt 271,4 ezer katona szol­gál 820 harci repülőgéppel, 8100 harckocsival, 10 200 pán­célozott szállító harci járművel, valamint 9400 tüzérségi löveg­gel felszerelve. Szakszervezeti vezetők gdanski kézfogása Megy Sándor—Walesa találkozó A Bulgáriában élő török kisebbségért Aggódik az Iszlám Konferencia eddigi munkájáról. KÖTETBEN A KATYN! NÉVSOR Katyn — az áldozatok és eltűntek névsora címmel Lengyel- országban megjelent az első hivatalosan kiadott könyv a má­sodik világháború alatt szovjet területen lemészárolt több ezer lengyel katonatisztről. A könyv név szerint felsorolja azokat a tiszteket, akiknek azonosítható földi maradványait megta­lálták a katyni erdők (Szmolenszk) tömegsírjaiban. A könyv megadja azoknak a lengyel tiszteknek a névsorát is, akik Kozielskben voltak hadifoglyok (onnan kerültek ki a katyni áldozatok), de azonosítható maradványaikat nem találták meg Katynban, továbbá azoknak a nevét is, akik Starobielskben és Ostaszkowóban voltak internálva. Ezek a helységek voltak a katyni áldozatok kálváriájának stációi. Júniusban jelenik meg a könyv folytatásaként a Katyn — történelmi háttér, tények, dokumentumok, majd a harmadik negyedévben a Katyn — beszámolók, visszaemléke­zések, újságcikkek című két kötet. Nemrég a Moszkovszkije Novosztyi, a glasznoszty és a re­form szócsövének tekintett szovjet hetilap cikket közölt K.a- tynról, sürgette az igazság kiderítését, és — ami szenzáció- számba ment — olyan dokumentumokról is beszámolt, ame­lyek csak Lengyelországban vagy Nyugaton jelentek meg eddig. A határ védelmét látják el Jazov a távol-keleti haderőről H Csak röviden...■■ Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, szombaton Gdanskban találkozott Lech Walesával, a Szolidaritás független lengyel szakszervezet elnökével. A szocialista országokbeli hagyo­mányos szakszervezetek vezetői közül ő az első, aki kezet fogott Walesával. Másfelől Nagy Sándor most tárgyalt elő­ször szocialista országbeli alternatív szakszervezeti vezető­vel. MTANAMA Burma hivata­los neve a jövőben — jelentet­te be a burmai sajtó. Az in­doklás szerint a névváltozta­tást azt tette szükségessé, mert a Burmai Unió elnevezés csak az országban többségben lévő burmai nemzetiséget ve­szi figyelembe, holott a burmai mellett számos nemzeti kisebb­ség él. IRÁNBAN vasárnap kivé­geztek újabb 23 kábítószer­csempészt — jelentette az ÍRNA hírügynökség. A tavaly decemberben meghirdetett át­fogó kábítószer-ellenes kam­pány során kivégzettek száma ezzel 709-re emelkedett. A vasárnap kivégzett elítéltek között négy nő és két török állampolgár is volt. ATOMROBBANTÁST haj­tottak végre pénteken az Egye­sül Államok nevadai nukleá­ris kísérleti telepén, 400 mé­terrel a földfelszín alatt. A robbantás — idén az ötödik bejelentett kísérlet — 20 kilo- tonnánál kisebb erősségű volt, és a Richter-skála szerinti 3,7- es erősségű rengést okozott. II. JÁNOS PÁL pápa 1991 januárjában látogathat Kubá­ba — közölték általában jól­értesült vatikáni források azt követően, hogy a katolikus egyházfő fogadta Jósé Felipe Carneado, kubai egyházügyi minisztert. A kubai kormány­zat egyházügyi illetékese első ízben járt a Vatikánban, meg­erősítette azt a kubai meghí­vást II. János Pál részére, amelyről először múlt év de­cemberében, Roger Etchegaray bíboros, a Iustitia Et Pax pá­pai bizottság elnöke havannai látogatásakor esett szó. Most a pápa elfogadta a meghívást. A látogatás tervezett időpontját hivatalosan nem közölték. JELÖLÉSDÖMPING: pél­dátlanul nagyarányú a több­szörös jelölés a jövő vasárnap sorra kerülő lengyel parla­menti választásokon. Az álla­mi választási bizottság hét végén közzétett jelentése sze­rint a szejm (vagyis alsóház) 425 helyéért 1760-an versenge­nek, a most visszaállítandó szenátusba (felsőház) a 100 szenátori helyre 558-an jelöl­tették magukat. Az alsóházban a 425 helyen kívül van még 35 képviselői mandátum, ame­lyekre országos listáról válasz­tanak. A gdanski találkozón, ame­lyen újságírók is jelen lehet­tek, mindkét szakszervezeti vezető a jelenlegi bajokért a monopolista alapokon álló sztálini rendszert okolta. Wa­lesa ismét leszögezte, hogy ez a rendszer menthetetlen, és minél előbb történik meg a változás, annál kisebb lesz a veszteség. Hangsúlyozta, hogy minden országnak saját meg­oldást kell keresnie problémái­ra. Nagy Sándor elmondta, hogy a SZOT vezetői az osztrák, vagy a nyugatnémet szakszervezeti modell magyarországi alkal­mazását tartják legcélraveze­tőbbnek. Nagy magyarországi látogatásra hívta meg Walesát, és a két szakszervezeti vezető egyetértett abban, hogy meg kell kezdem a szakszervezetek közötti együttműködést, a kap­csolatok kiépítését. A találkozó előtt Nagy Sán­dor megkoszorúzta azt az em­lékművet, amelyet az 1970 de­cember' munkástiltakozás elle­ni sortűz áldozatai emlékére állítottak. Nagy Sándor és Lech Wa­lesa megbeszélésének légkö­rét — amely a kiadott közös közlemény szerint nyílt és őszinte volt —, a SZOT főtit­kára a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió tudósítójá­nak nyilatkozva jobbnak és emberibb léptékűnek minősí­tette, mint amire számított. Azzal kapcsolatban, hogy a lengyel független szakszerve­zet elnökével előbb találko­zott, mint a magyar alternatív szakszervezetek vezetőivel, Nagy Sándor azt mondta, hogy a Szolidaritás valóságos, nagy tömegbázissal és önálló prog­rammal rendelkező szakszer­vezet. Hozzátette, hogy a SZOT- nak vannak kapcsolatai a ma­gyar alternatív szakszerveze­tekkel is, mégha ő személy szerint nem is ült eddig tár­gyalóasztalhoz a vezetőikkel, aminek nem az az oka, mint­ha ő elzárkózna ez elől. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Walesával való találkozás a SZOT részéről a Szolidaritás­Ai Atlanti Szövetség stratégiájáról Bush a NA 70-kezponthcn George Bush amerikai elnök szombaton hosszú, másfél órás négyszemközti megbeszélést folytatott Ciriaco de Mita ügy­vivő olasz kormányfővel, majd a Quirinale-palotában Fran­cesco Cossiga köztársasági el­nökkel találkozott. Ez utóbbi megbeszélésen részt vettek a külügyminiszterek, James Ba­ker és Giulio Andreotti is. A NATO-csúcsot megelőző római megbeszélések közép­pontjában az Atlanti Szövetség új politikai stratégiája áll: ho­gyan válaszoljon a NATO a Szovjetunióban és a Kelet- Európábán elindult reformfo­lyamatra? Ennek az átfogó problémának része a rövid tá­vú atomrakéták kapcsán ke­letkezett ellentét is Washing­ton és Bonn között, amit a brüsszeli csúcsértekezleten kel­lene kompromisszummal meg­oldani. Az amerikai elnök megbe­széléseiről egyelőre nem ad­tak tájékoztatást. Kiszivárgott értesülések szerint azonban Bush nagy figyelemmel hall­gatta a rövid távú rakétákkal kapcsolatos olasz álláspontot, és felkérte az olasz vezetőket, terjesszék azt elő Brüsszelben, mint lehetséges kompromisz­szum alapját. Amerikai részről nagyon számítanak arra, hogy Olaszország meg tudja nyerni Bonnt ennek a kompromisz- szúmnak. Bush viszont kifejtette a gor- bacsovi kezdeményezésekre adandó NATO-válasz tervét. Ez pozitívan reagál az egyol­dalú szovjet leszerelési lépé­sekre: 10 százalékkal (34 ezer fő) csökkentenék az Európá­ban állomásozó amerikai had­erőt, továbbá a NATO hajlan­dó lenne kiterjeszteni a bécsi haderőcsökkentési tárgyaláso­kat a légierők egy részére is. George Bush amerikai elnök vasárnap este Rómából Brüsz- szelbe, a hétfőn kezdődő NATO-csúcsértekezlet színhe­lyére érkezett. A brüsszeli Za- ventem repülőtéren Wilfried Martens belga miniszterelnök és Leo Tindemans külügymi­niszter köszöntötte a vendéget. Az amerikai elnök brüsszeli szálláshelyén vasárnap este megbeszélésre került sor Bush és Martens között. Ma reggel kezdődik a brüsszeli NATO-kÖzpontban a nyugati ka­tonai szövetséghez tartozó 1€ or­szág állam- és kormányfőinek másfél napos csúcsértekezlete, amely az első lesz George Bush hivatalba lépése óta. Kiürül kedden a Tienanmen tér? Elmaradt a Elmaradt Pekingben a diá­kok által remélt legalább egymilliós tömegtüntetés, ame­lyet vasárnapra hirdettek meg a Tienanmen téren és a párt­központ előtt ülősztrájkot tar­tó diákok képviselői. A Li Peng miniszterelnök és Jang Sang-kun államelnök által be­vezetett rendkívüli állapot ki­lencedik napján összesen kö­rülbelül 50 000 diák vonult fel és tüntetett a kínai főváros­ban. A tüntetők követelték Li Perig, lemondását, Csáó C.e- jang pártfötitkár visszahelye­zését tisztségébe és a 84 éves Teng Hsziao-ping végleges tá­vozását a kínai politika szín­padáról. A vasárnapi tüntetéshez nem csatlakoztak a munká­sok. az alkalmazottak és az értelmiségiek. Megfigyelők ezt azzal magyarázzák, hogy mi­után eldőlt a hatalmi harc a KKP vezetésén belül a haza­fias és demokratikus mozga­lommal szemben a kemény vo­nalat képviselők javára, a la­kosság nem látja többé értel­mét, hogy támogassa a moz­galmat. A pekingi diákok ve­zetői egyébként azt‘ tervezik, hogy kedden beszüntetik a tüntetéseket és kivonják az ülősztrájkot tartó több ezer diákot a Tienanmen térről és a pártközpont elől. Ájapán külügyminiszter utolsó külföldi útja? Um az OECD Unó Szószuké, mint japán külügyminisztere, minden bi­zonnyal utolsó külföldi útjára indult vasárnap, hogy részt vegyen az OECD miniszteri értekezletén Párizsban. Láto­gatása azért bír különleges je­sal kapcsolatos álláspont felül­vizsgálatát jelenti-e, Nagy Sándor azt felelte: a mai SZOT semmilyen szempont­ból sem hasonlítható a koráb­bi szakszervezeti mozgalom­hoz. A tárgyalásról kiadott közös közleménybe a Szolidaritás kezdeményezésére bekerült, hogy a szolidaritás támogatja a Demokratikus Ligában tö­mörülő, jelenleg létrejövő ma­gyar alternatív szakszerveze­teket. Magán a találkozón azonban Walesa korántsem beszélt ilyen hangsúlyosan a szolida- r'tás és a magyar alternatív szakszervezetek viszonyáról. Figyelemreméltó volt, hogy míg Nagy Sándor méltatta a Szolidaritás riválisát, a LEMP- hez lojális lengyel szakszer­vezetet — amelynek vezető­jével pénteken tárgyalt —, ad­dig Walesa távolról sem szen­telt ugyanennyi szót a Nagy Sándor vezette szakszervezet­tel vetélkedő magyar alterna­tívoknak, amelyek képviselőit szerdán fogadta Gdanskban. Az MTI tudósítójának ezzel kapcsolatos kérdésére Nagy Sándor azt mondta, hogy az eltérő előzmények és nagyság­rendek magukért beszélnek. Azt gondolom, hogy Walesa is pontosan tudja, hogy egy helyét kereső 6—8 ezer fős szervezet nem ugyanaz a nagyságrend, mint egy több milliós, hosszabb ideje funk­ciót betöltő szervezet — mond­ta Nagy Sándor. lentőséggel, mert visszaérke­zése után — a teljesen egybe­hangzó elemzések szerint — a kormányzó Liberális Demokra­ta Párt elnökévé választják. Ez­zel számítások szerint lezárul a japán párt- és kormányválság. Minthogy az LDP a parlament alsó- és felsőházában egyaránt többséget élvez, Unó pártel­nökké választásával automa­tikusan együtt jár miniszter- elnöksége is. Takesita Noboru Unó Szó­szukét kérte, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi kor­mány feloszlatására még a ka­binettag párizsi tartózkodása idején sor kerülne, szakítsa meg útját és haladéktalanul térjen vissza Tokióba. Vasárnap a bizalmi válság­gal küzdő LDP életében újabb fordulat következett be, amely megfigyelők szerint Unó meg­választásához kedvező feltéte­leket teremt. ASZTÚRIA HERCEGE Barcelonában vasárnap ün­nepélyes külsőségek közepette zászlóavatási ceremóniával ál­lították hadrendbe a spanyol haditengerészet Asztúria her­cege nevét viselő repülőgép­hordozóját. Az esemény alr kalmával a NATO-tagországok tíz hadihajójának részvételé­vel katonai parádét tartottak. A spanyolországi békemozgal­mak sok ezer tagja tüntetés­sel tiltakozott az ibériai ál­lam költségvetését terhelő ha­dihajó építése és az ország jö­vőjét veszélyeztető katona- politikai elképzelések ellen. A harci zászlót Zsófia ki­rályné avatta fel, s a több­napos ceremónián hadsereg- főparar.csnoki minőségében je­len volt I. János Károly ál­lamfő is. Az Egyesült Álla­mok szakembereinek közremű­ködésével spanyol hajóépítők hozták létre a 196 méter hosz- szú, 24 méter széles, 16 200 ton­na vízkiszorítású hadihajót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom