Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-27 / 123. szám
Sí, EGYESÜLJETE U MSZMP PKT MEGTH BIZOTTSÄG* SS A MEGYEI TUfiCS XXXIII. ÉVFOLYAM, 123. SZÄM Ára: 5.30 forint 1989. MÄJUS 27., SZOMBAT A Pofitikm Bizottság Ülésén Üdvözlő táviratok Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban köszöntötte Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát abból az alkalomból, hogy a népképviselők kongresszusa.a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökévé választotta. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke is táviratban fejezte ki jókívánságait Mihail Gorbacsovnak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Richard von Weizsäckert a Német Szövetségi Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkalmából. Felülvizsgálták a tudások elítélését A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága május 26-án, péntekért ülést tartott. A testület megvitatta a köz- társasági elnöki, az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások rendjére vonatkozó javaslatot. Megállapította: az 1S83. évi módosítási javaslattal szemben gyökeresen új választási törvényre van szükség, amely összhangban van az alkotmány módosításával, valamint a pártokról szóló és az egyéb, úgynevezett sarkalatos törvényekkel. A Politikai Bizottság hangsúlyozta: az új választási törvénynek a népfelség elvének érvényesítésével, a hatalommegosztás megvalósításával, parlamentáris demokrácia megteremtésével kell gaBEI.POI.mKAl KRÓNIKA Az Űj Márciusi Front terjedelmes állásfoglalásában a megújulási folyamat holtpontra jutásáról és arról szól, hogy a továbblépés feltétele a politikai megújulásnak a széles körű ta-stadalmi és morális megújulásba való beágyazódása. Az állásfoglalás feleleveníti az Országos Nemzeti Bizottság létrehozására vonatkozó korábbi javaslatot, de úgy, hogy az összehívó ne az MSZMP, hanem a kormány vagy az Országgyűlés legyen. 0 Az MSZMP Központi Bizottsága által létrehozott Lukács György-alapítvány induló vagyonát a vegyes tulajdonban lévő Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) fogja kezelni, befektetni a pénteken aláírt megállapodás szerint. Az alapító nevében eljáró Politikai Bizottság kinevezte a kuratóriumot is, amelynek elnöke Tökei Ferenc akadémikus lett. ® A reformkorok szegedi tanácskozásának felhívásához csatlakozya tegnap több pártszervezet foglalt állást amellett, hogy 1939 őszére ne pártértekezletet, nancra kongresszust hívjanak össze. ® Reális lehetőség van arra, hogy belátható időn belül sikerrel fejeződjenek be Becsben az európai országok leszerelési tárgyalásai — mondta Horn Gyula miniszter, a magyar és NSZK-beli újságírók második kongresszusén, amelyet pénteken Tatán rendeztek. • A bűncselekmények száma 1980 óta folyamatosan növekszik: ez idő alatt.évi 130 ezerről 185 ezerre emelkedett — hangsúlyozta Horváth István belügyminiszter a Magyar Kriminológiai Társaság budapesti közgyűlésén. $ Magyarországon folytatott megbeszéléseket az együttműködés további elmélyítéséről a Horvátországi Magyarok Szövetségének küldöttsége. rantálnia a választópolgárok jogainak szélesítését. Biztosítani kell a pártök demokratikus esélyegyenlőségét, a felelős népképviseleti és a kiegyensúlyozott kormányzati tevékenység feltételeinek kialakítását csakúgy, mint azt, hogy a választópolgárok a hivatalosan bejegyzett pártok programjai között szabadon választhassanak. Az Országgyűlés összetétele, a mandátumok megoszlása a választópolgárok politikai akaratát tükrözze. A testület szerint arra van szükség, hogy a törvény a politikai rendszer átalakulási időszakának konkrét követelményeihez igazodjon. A javaslat alkalmas arra, hogy a remélhetőleg sorra kerülő pártközi tárgyalások és a társadalmi viták kiindulópontjául szolgáljon. A Politikai Bizottság az ülésen konzultációt folytatott az MSZMP működési szabályzatának koncepciójáról és a szabályzat előkészítésével összefüggő kérdésekről. Ügy döntött, hogy további szakértői vélemények figyelembevételével a javaslatot a pártpolitikai bizottság vitaanyagaként rövidesen nyilvánosságra kell hozni. Foglalkozott a testület a KB mellett korábban működő kultúrpolitikai munkaközösség 1973 márciusában „néhány tudós antimarxista nézeteiről” kialakított állásfoglalásával. Akkor hét filozófus és szociológus (Hegedűs András, Heller Ágnes, Márkus György, Márkus Mária, Kis János, Bence György és Vajda Mihály) nyomtatásban, nagyrészt meg nem jelent tudományos néze-i teil elítélően minősítették, azzal az indokkal, hogy azok „átgondolt és összefüggő antimarxista, újbaloldali revizionista, ideológiai, politikai koncepciót” képviselnek. Az állásfoglalás után a Politikai Bizottság határozata alapján Hegedűs Andrást, Kis Jánost és Vajda Mihályt kiKiváló az abony Pénteken délután az abonyi Cj Világ Tsz Központjában Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára adta át a termelőszövetkezet elnökének, Mészáros Gyulának a Kiváló Termelőszövetkezet kitüntetést. Az 1800 hektáron gazdálkodó abonyiak 1973 ban, 77-ben és 88-ban nyerték el termelési eredményükkel a kitüntető címet. Évek óta jelentős a gazdaság élelmiszer-termelése, a Négeresóktól kezdve a különböző A bonéit termékekig. Az ünnepségen a TOT kitüntetését kapta dr. Molnár Tamás, a szövetkezet jogásza és öten kapták meg még a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést. Képünkön: Hámori Csaba méltatja a szövetkezet eredményeit. (Koppány György felvétele) zárták a pártból és mind a hét személyiséget eltávolították a kutatóintézetekből, publikálási és utazási korlátozásokat vezettek be ellenük. A Politikai Bizottság pénteki ülésén megállapította: a kultúrpolitikai munkaközösség tizenhat évvel ezelőtti állásfoglalása, az azt követő PB-határozat korlátozó intézkedései nem feleltek meg a KB 1969-es tudománypolitikai irányelvei által a kutatási szabadságot deklaráló elveknek. A tudományos álláspontok politikai minősítése károsnak bizonyult. Az akkor vitatott, politikailag elítélt nézetek egy része a jelenlegi gyakorlatban érvényesül, megvalósulóban van. A Politikai Bizottság hangsúlyozta: az MSZMP viszonyát a tudományhoz a jövőben a kutatás, a publikálás, a vita szabadságának tiszteletben tartására alapozza. Fő feladatának tartja, hogy a tudományos munka feltételeit a politika eszközeivel javítsa. A testület hatálytalanította 1973. május 8-i határozatát. A jövőre nézve ugyanakkor nem tekinti feladatának, hogy elméleti és tudományos kérdésekben határozatokat hozva utasítson állami szerveket. Nem akar állást foglalni a tudományos vitákban. Elhatárolja magát a múltban követett gyakorlattól. Javasolja az illetékes állami szerveknek, hogy a politikai döntés alapján keletkezett jogsérelmeket saját hatáskörükben orvosolják. A gyermeknap alkalmából az Országgyűlésnek, a Minisztertanácsnak és a tanácstestületek tagjainak juttatja el javaslatait a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma, hogy ismételten ráirányítsa a figyelmet a felnövekvő nemzedékre, s ezúton is sürgesse a fiatalok helyzetének javítását — jelentette be Böjté József, a gyermekek sajátos érdekeinek képviseletére alakult szervezet soros társelnöke pénteken a budapesti Marczibá- nyi Téri Művelődési Központban tartott sajtótájékoztatón. A kormány a jövőben évente legalább egyszer tekintse át a gyermekek és az ifjúság helyzetét — ezt is javasolja a fórum a Minisztertanácsnak. Kezdeményezi továbbá a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló jogszabályok megváltoztatását. Szükségesnek véli, hogy a különböző részreformok előkészítése során végeztessen a kormány a gyermekek és családok helyzetét is figyelembe vevő hatásvizsgálatokat; ezek nélkül ugyanis a reformokat lejárató, kapko* dó. a következményekkel nem számoló intézkedések születhetnek. ki agrárpolitika lesz a Ki napirendjén Május 29-re, hétfőre ösz- szehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát. A testület a Politikai Bizottság javaslata alapján kialakítja végleges állásfoglalását az agrárpolitika megújításáról. Az előzményekhez tartozik, hogy a Központi Bizottság felkérésére az érintett pártszervek, érdekképviseleti, szakmai tudományos és más érdekelt testületek széles körben megtárgyalták az agrár- politikai koncepció tervezetét, amelyet a testület az 1989. február 20-ai ülésén elfogadott. A viták, aktívak, esetenként szenvedélyesek vo- tak. Az észrevételek alapján a koncepció tervezete lényegesen módosult, jobban összpontosít az előttünk álló feladatokra. Kiemeli a falu és a vidék fejlesztésének jelentőségét, az emberi törekvések fontosságát, a tudomány szerepét. Egyértelműén leszögezi, hogy az MSZMP, programjának fontos, önálló része az agrárpolitika. Ebben ■kifejeződik a parasztság, a falu és a szövetkezetek társadalmi-gazdasági fontossága, aminek az MSZMP mindig képviselője volt és az is kíván maradni. A Központi Bizottság GrÓsz Károly főtitkár előterjesztésében javaslatot vitat meg az országos pártértekezlet előkészítésével és megrendezésével összefüggő főbb szervezeti feladatokról. Hz Elnöki Tcmcs kiírta a gödöllői választást Vita a halálbüntetésről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet a meghívására május 21. és 24. között hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Georgiosz Vasziliu- val. a Ciprusi Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásáról. Az Elnöki Tanács határozott időközi választás kiírásáról. A Csongrád megyei 1. számú, a Bács-Kiskun megyei 3. számú és a Pest megyei 4. számú országgyűlési választókerület képviselői helye megüresedett, s mivel e választókerületeknek nincs pótképviselője, új képviselő választása vált szükségessé. Az Elnöki Tanács e választókerületekben az időközi országgyűlésiképviselőválasztást 1989. július 22-re, szombatra tűzte ki. A testület határozatot hozott az eddig Budapesten működő Budakörnyéki Ügyészség székhelyének Budaörsre való áthelyezéséről. Az Elnöki Tanács nagyköveteket és államtitkárokat nevezett ki, bírákat mentett fel és választott meg, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kovács Lászlót és dr. Somogyi Ferencet külügy- minisztériumi államtitkárrá, dr. Burányi Györgyöt és dr. Szerdahelyi Pétert országos tervhivatali államtitkárrá kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gecse Attilát, Bardócz Bélát, dr. Demus Lászlót, Göbölyös Gábort, dr. NagyJGábort és dr. Várkonyi Pétert rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte. Az Elnöki Tanács ülését követően Zeníai Gyula, az ET elnöki titkárságának vezetője és Faragó András, az Ország- gyűlés sajtóirodájának vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit a tanácskozáson elhangzottakról. Zentai Gyula közölte: az Elnöki Tanács 175 kegyelmi kérelmet tekintett át, s ennek során 29 személy részesült kegyelemben. Megjegyezte: jogerős halálos ítéletre vonatkozó előterjesztés most nem került az Elnöki Tanács elé. A testület — tekintettel az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott interpellációra és az igazságüsvminiszter válaszára — foglalkozott a halálbüntetésre ítéltek kegyelmi ügyével. Zentai Gyula utalt arra, hogy a halálbüntetés fenntartásáról vagy megszüntetéséről az új büntető törvénykönyv rendelkezni fog. Addig viszont a kegyelmi ügyek elbírálása az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozik. Az igazságügyiminiszter indítványozta, hogy az új rendelet megszületéséig az Elnöki Tanács a halálbüntetések végrehajtását függessze fel. Az ET a kérdést megvitatta, érdemi döntést most nem hozott, de úgy határozottá hogy a halálbüntetések végrehajtásának felfüggesztését következő ülésén újólag megvizsgálja. Zentai Gyula hangsúlyozta, hogy a halálbüntetés kérdéséről bontakozott ki a legélénkebb vita. Elviekben konszenzus alakult ki abban, hogy a téma megvitatása időszerű. Sokan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy e büntetésfajta ma már nem tartható fenn. A bírók és ügyészek többsége a halálbüntetés eltörlése mellett voksolt.- Felvetődött: a halálbüntetést változtassák életfogytiglanra, és bizonyos idő eltelte után vizsgálják meg, hogy az elítélt szabadlábra bocsátható-e. A súlyos bűnöket elkövetők feltételés szabadlábra helyezésének formájával kapcsolatban azonban aggodalmak is megfogalmazódtak. Faragó András a témával kapcsolatban elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása szerint 1978 és 1989 márciusa között 31 halálos ítéletet szabtak ki. A vitában azt is hangsúlyozták, hogy ha az Elnöki Tanács most moratóriumot hirdetne meg a halálos ítéletekre és a Btk-t nem módosítják, ez bizonyos mértékig befolyásolná a bírói függetl°nséget. Másrészt a közvéleményben nagy visszhangot kiváltó konkrét eset, a kétszeres gyermekgyilkos ügye is szóba került. Egyebek közölt ezért merült fel az a gondolat, hogy az Elnöki Tanács következő üléséig a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium újra áttekinti a kérdést, és az ET is visszatér megtárgyalására. .
