Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

1989. MÁJUS 2.; REDD 3 A rossz idő ellenéreSs sokan vonultak tol (Folytatás az t. oldalról.) ményeire emlékeztetett, majd kifejtette: hosszú éveken ke­resztül a nyugalmas, csendes felszín alatt hatalmas feszült­ségek erjedtek, megoldatlan problémák halmozódtak egy­másra. A párt akkori vezeté­se és a kormány a hetvenes évek elejétől — az egész poli­tikai intézményrendszer hall­gatólagos támogatását sem nél­külözve — fokozatosan elha­nyagolta a konkrét helyzet konkrét elemzésének követel­ményét. Részben nem vette észre, részben pedig szándé­kosan eltakarta a magyar gaz­daság; és a magyar társadalom alapvető gyengeségeit — köz­tük a szellemi munka leérté­kelődését. Az MSZMP mai vezetése el­határolja magát mindattól, ami a súlyos helyzethez vezetett. Hosszabb távra visszatekintve is elvelti a szocializmus építé­sének azt a formáját, amely egy szigorú, merev, hierarchi­kus alá- és fölérendeltségi vi­szonyban működik, amely csak az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni és csoportos érde­keltséget, az alkotó kezdemé­nyezést, éppen ezeket fojtja el — hangoztatta a pártfőtitkár. Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi önma­gunkhoz, hanem a nemzetközi élvonalhoz mérjük — szögezte le Grósz Károly. — A terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük. Figyelmünk, értékrendünk központjában a dolgozó, alko­tó ember áll. Ebből követke­zően elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a mun­kájára felkészülő és azt kez­dő fiatalok támogatását, ille­tőleg az idős emberek sorsával való foglalkozást. Újat, többet akarunk ahhoz képest, amit eddig létrehoztunk, és máskép­pen is, mint korábban csinál­tuk — mondotta a többi kö­zött. A múlt hibáiért nem sze­mélyes felelősöket keresünk — bár sokan azt szeretnék —, hanem intézményes garanciá­kat akarunk kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne is­métlődhessen meg. A stabilizáció és a kibonta­kozás csak akkor valósulhat meg, ha az egész társadalom szemléletét a realitás hatja át. Nem a vágyakból — a lehető­ségekből kell kiindulni. Az MSZMP nem vesz részt — mert ez elveitől idegen — a népszerű, de teljesíthetetlen követelményeket hangoztatok versenyében. A közelgő választások kap­csán kifejtette, hogy az MSZMP nem ígérget, hanem felelőssége tudatában kimond­ja: több év következetes, ke­mény munkájára lesz szükség az „eltékozolt évtized” hiá­nyainak pótlásához. Az embe­reknek joguk, hogy megismer­jék a valóságos helyzetet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámítható politikai szer­vezet kíván lenni. Szocializ­must, demokráciát, fellendülési akar — ez programjának há­rom kulcsszava. Az MSZMP helyes, jó politikájával képvi­seli a munkásérdekeket — szö­gezi le az előadó, emlékeztet­ve arra is, hogy a párt a szo­cializmusellenes erők támadá­sának kereszttüzében dolgozik Reformtörekvéseit igyekeznek elferdíteni, őszinte szándékát kétségbe vonni, az el sem kö­vetett hibákért felelőssé tenni, sorait megosztani. Végül kijelentette: az MSZMP az egyenrangú part­neri viszony alapján kíván együttműködni a megújuló szakszervezeti mozgalommal ★ A többi párttól és alterna­tív szervezettől elkülönülve nagygyűléssel ünnepelte má­jus elsejét a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a Nép­ligetben. Rendezvényükön — amelyen mintegy négyszázan vettek részt — megjelent több nyugat-európai szociál­demokrata párt képviselője is. Révész András, az MSZDP elnöke — a nagygyűlés első szónokaként — nagy nyoma- tékkal szólt a szociáldemok­rata mozgalomban rejlő erő­ről, s úgy vélekedett, hogy öt éven belül Magyarorszá­gon is a legerősebb párt lesz a szociáldemokratáké. Ugyancsak a Népligetben rendeztek egész napos majá­list a független szakszerveze­tek. A szabadtéri színpadon kulturális programokat te­kinthetett meg a több tízez­res látogató sereg. Ezzel egy­idejűleg a Jurta Színház po­litikai rendezvénynek adott otthont. Itt délelőtt szolidari­tási nagygyűlést tartottak, amelyen a rendezvény szóno­ka, Forgács Pál egyebek kö­zött kifejtette: a független szakszervezetek azért küzde­nek, hogy a mostani erjedés szerves fejlődésben folytatód­jék, és megszülessen a sza­bad, független, demokratikus Magyarország. Parancsoló szükségszerűség a modellváltás Parancsoló szükségszerűség a modellváltás, a demokratikus szocializmusra való átmenet. Ennek eszköze a reform. Ezt ma már az embereik többsége megérti. De a változás elfoga­dása önmagában még nem hoz eredményt. Ezt valamennyien tapasztaljuk, hiszen szűkebb és tágabb környezetünkben a dolgok többnyire a régi módon történnek. Természetes, hogy az embe­rek többsége nyugalmat, ki­egyensúlyozott viszonyokat, kiszámítható holnapot szeret­ne. A nyugalmat nem lehet megígérni, de a kiszámítható­ságot, a dolgok újfajta rend­jét — igen. Versenyképes gaz­daság, jogállamiság, tisztes megélhetés — ezt jelenti a de­mokratikus szocializmus. Beszédét a Pest megyei párt- bizottság első titkára egy ha­sonlattal élve így fejezte be: Háborgó tengeren a hajót kormányozni csak hozzáértő és erős kézzel lehet. Csak úgy, ha az utazók megbíznak a kor­mányosban. Bizalom viszont csak akkor van, ha azt is tud­ják, hogy jó irányba haladnak. Ebben van a reformerek, a re­form vezetőinek óriási felelős­sége. Az egész napos váci, Duna- parti majálison reggeltől ké­ső estig megfordult a fél város. Sokakat a politikai esemény, másokat a népünnepély, a jó programok, a zene. a tánc von­zott.. S talán egy jövőbeni köz­megegyezés első jeleként ér­tékelhetjük. hogy az ünneplők között ott láttuk az alternatív politikai mozgalmak néhány helyi vezetőjét is, s ez alka­lommal került az utcára a FIDESZ Váci Demokrata cí­mű lapjának első száma is. Átadták a nemzeti zászlót A május elsejei váci ünnep­ségek szervezői éveikkel ezelőtt sóik kritikát kaptak azért, meri a munka ünnepén nem rendez­tek nagygyűlést, nem hangzot­tak el beszédek. A város dol­gozói a felvonulásról egyene­sen a majálisra sétáltak. Most éppen az ellenkezőjét látták jónak a rendezőik. A Duna-parti sétányon tartott politikai gyűlésen Országh Fe­renc, a városi szakszervezeti bizottság titkára többek között a szolidaritásról beszélt, dr. Bóth János tanácselnök ezt az alkalmat használta fel, hogy beszámoljon azokról. az..erőfe­sz késekről, amelyeket a város környezetének megóvásáért, az egészséges levegőért, a vízért tesznek. S felszólította a város polgárait, vegyenek részt a ma, kedden délután 2 órakor kez­dődő Chinoin-ellenes tünteté­sen, ahol amiatt tiltakoznak, hogy a vállalat váci telepén évek óta felelőtlenül mérgezik a talajt, a vizet, a levegőt. A politikai nagygyűlés szó­noka Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára volt. Bevezetőjében arról szólt: korábban előfordult, hogy má­jus elsején eluralkodtak a kül­sőségek, eszmék helyett a de- fnonstráció néhány személy kultuszának eszközévé süly- lyedt, az utóbbi évtizedben az ünnep színessége olykor meg­fakult, elevensége néhol egy­hangúsággá fásult. Május el­sejének azonban mindezek el­lenére erősek és mélyen gyö- kerezőek a hagyományai. Szel­lemi értékeire, mozgalmi ere­jére ráépíthető az új tartalom, amely kifejezi a huszadik szá­zadi európai baloldali mozgal­maink közös értékeit, a szocia­lizmus erőinek a kor kihívá­saira adott válaszát. Hámori Csaba ezután az or­szág jelenlegi gazdasági, poli­tikai helyzetét elemezve a kö­vetkezőket mondta: Az ország gazdasági teljesít­ménye mintegy tíz éve nem nőtt, és ez a hosszú idő bizo­nyítja, hogy a gazdaság csak a politikai változások, reformok révén kerülhet jobb helyzetbe. népfront minden esztendőben a településfejlesztési munka­versenyben legkiemelkedőbb eredményeket felmutató köz­ségeket, városokat jutalmazza. A györgyeiek esetében ez az eredmény az a 10 tantermes új általános iskola, amelynek udvarán az ünnepséget ren­dezték. Ezt építette fel a falu népe és a környező üzemek kollektívája szinte kizárólag társadalmi munkában, alig ti­zenötmillió forintból. Ebből most egymillió forint vissza­jött; ennyi a pénzjutalom a nemzeti zászló mellé. A nagykátai majális prog­ramját ugyancsak felborította az esős, borús idő, ennek elle­nére sokan voltak kíváncsiak az esemény politikai részére. Hiszen a műsor MDF-tájékoz- tatót és várospolitikai fórumot ígért. Bőven fogyott az alter­natívok sátránál a húszforin­tos áron árult Hírlevél — az MDF budapesti szervezetének folyóirata —, ám a nap szen­zációja mégis a Nagykátai Üj- ság, a Nagykátai Baráti Kör gondozásában megjelenő fo­lyóirat második száma volt. Ügy tűnt, a harmadikra való témákat is mind össze lehetett volna gyűjteni a várospolitikai fórumon, ahol szinte záporp.37 ta a kérdések a település fej­lődését, jövőjét érintő témák­ban. Virsli, vurstli, sör és lako­dalmas rock. Egyik sem hiány­zott a szigetszentmiklósi ma­jálisról, amelyet már eszten­dők óta a Kék-tó szabadidő- központban rendeznek egy­re nagyobb sikerrel. Az idei eseménynek vitathatatlan szenzációja az alternatívok, a helyi MDF-szervezet megjele­nése volt, amely — úgy tűnt — markánsabb demonstrációra serkentette az MSZMP-t is. Ezt jelezte a kerítésre kifeszí­tett hatalmas, MSZMP-feliratú nemzeti zászló és a párt sátrai is. A meg-megújuló szélben egymás mellett szálltak az ég felé az MDF, illetve MSZMP feliratú léggömbök. A szabad­időközpontba kilátogató mikló- siak nemcsak a hagyományos, giccses vásárfiákból válogat­Józsa László, Tápiógyörgye tanácselnöke a nemzeti zászlóval hattak. Izgalmas könyveket, tanulmányokat vásárolhattak az MDF sátránál, de a szen­zációt — Marosán György Ta­bu könyvét — a Vöröskereszt standján kínálták. Délelőtt kegyesebb volt az időjárás a rendezőkhöz, ám kora délután megeredt az eső, és hol csituló, hol felerősödő rohamokkal próbálta elretten­teni a majális részvevőit. Ám a nézők jobban bírták, mint az ajándék- és édességárusok. Ők standot bontottak, a ven­dégek azonban maradtak, hi­szen mindenki a programban meghirdetett rangadóra, az MSZMP—MDF kispályásfoci­ra volt kíváncsi. A gödöllőiek közül is ezrek látogattak el az Alsó parkba szórakozni, ünnepelni. A nap­sütés kivételével minden meg­volt, ami a jó hangulathoz kell: körhinta és dodzsem, pe­csenyesütő és céllövölde, lo­vasbemutató és videofilm­vetítés — s persze a rengeteg árus, akik egymással verseng­ve kínálták portékájukat. Kel­lemes órákat tölthetett hát el itt gyerek és felnőtt — akár­csak az elmúlt években. A korábbi esztendőkhöz ké­pest azonban más volt a dél­előtti felvonulás. Hiányzott a dísztribün, nem volt intege­tés, s a város társadalmi, ál­lami vezetői együtt vonultak fel a helyi üzemek, intézmé­nyek dolgozóival. Mindössze egy rövid ünnepi beszéd hang­zott el, amelyet Lakatos Imre, a Szakszervezetek Városi Bi­zottságának titkára mondott. Mintegy négyezren vettek részt a felvonuláson. Ennél is többen mentek el a majálisra. A politikai élet változását jel­zi, hogy az MDF, a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsé­ge helyi képviselői — bár a dél­előtti felvonuláson nem vettek részt — közös sátrat állítottak fel a majális területén. Az ünnepsécról tudósítottak: Csulák András, Erdősi Agnes, Faggyas Katalin és Móza Katalin. Egész napos sportverseny­sorozattal avatták fel a far- mosiak azt a tornacsarnokot, amely a néhány éve átadott általános iskola mellett épült meg. Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese A váci ünnepség szónoka Hámori Csaba volt Kötelező? Hallottam? — kérdezték Du­nakeszin a majálison. Hallot­tam-e a tévében, hogy eddig mindenkinek kötelező volt má­jus 1-jén felvonulni? Igen, hallottam. S magam is meg­lepődtem. Mert én eddig — ta­lán az iskolásokat kivéve — mindig azt láttam, hogy az emberek szeretnek majálisra menni, felvonulni, egyszer egy évben munkatársaikkal, veze­tőikkel kötetlen körülmények között elbeszélgetni. Ahol én jártam az elmúlt tíz évben Cegléden,’ Nag.vkátán, Vácott, Verőcén és Kismaro­son, Szentendrén, a garancsi- tónál — mindenesetre nem volt kötelező. S nem volt kötelező Duna­keszin sem. Ahol a borongós idő. a hideg szél, az alkalman­ként szemerkélő eső ellenére legalább annyian jöttek el az idén is a lóverseny téren ren­dezett majálisra, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Amikor a tévékommentátor szerint még kötelező volt. ünnepélyes keretek között ad­ta át, az intézmény vezetőinek a létesítmény díszkulcsát. A közel kilencmillió forintos költséggel készült tornacsar­nok építéséhez jelentős támo- atást adtak a helyi és kör­nyékbeli üzemek, gazdálkodó- egységek. így a Vetőmagter- mellető Vállalat monori üze­me, a farmosi Tápiómente Tsz és a tápiószelei KGYV. Emlék­plakettel köszönte meg a tele­pülés dr. Dobi Ferenc ország- gyűlési képviselő támogatását, segítségét is. A délutáni kü­lönleges sportversenyen a leg­eredményesebb család egy, er­re az alkalomra alapított ván­dorserleget nyert el. Az iskola vezetői hagyományt szeretné­nek teremteni ezzel: a torna­terem avatásának évforduló­ján, május elsején mindig a legsportosabb család őrizhetné egy esztendőre a kupát. Felnőtteket megszégyenítő fegyelemmel állták végig az ünnepséget a tápiógyörgye i kisdiákok a csípős hidegben, olykor szemetelő esőben. A kisdobos- és úttörőavatás ce­remóniája után Dobos László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára adta át Józsa Lászlónak, a Tápiógyör- gyei Tanács elnökének azt a nemzeti zászlót, amellyel a Zúg a tömeg Szigetszentmiklóson a Kék-tó melletti szabadidőközpont aréitájában: Em-esz-em-pé, em-dé-ef, em-esz-em-pé, em-dé-ef. Micsoda meccs, micsoda játék! _ Nem tudni, a nemrég feltűnt MDF csapata milyen játékerőt képvisel. S hogy ezen a néhány tucatnyi, jótor­kú szurkolón kívül valamelyik következő, sorsdöntő meccsre hány embert tudnak majd mozgósítani. Az MSZMP csapata több évtizedes múltra tekinthet vissza. De sok az új arc a gárdában. Suttogják, a játé­kosok között korábban eluralkodott a sztárkultusz, az el­múlt tíz évben néhány vezető labdarúgó el is kényelme­seden. Le kellett cserélni szinte az egész első csapatot. De az újabban van fantázia. Igazi európai focit ját­szanak: nem erőltetik a baloldali játékot. Az első néhány percben mindkét térfélen akadozik a játék, később azonban egyre szellemesebben fűzik táma­dásaikat a fehér mezes MSZMP-sek. 5-0 a végeredmény javukra. Szép volt, fiúk! De azért ne bízzátok el magatokat! Csak ennek a meccsnek van vége. A bajnokság tovább tart, s a válogatóra még csak ezután kerül sor. cs—á—k HÁMORI CSABA:

Next

/
Oldalképek
Tartalom