Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

1989. MÁJUS 26., PÉNTEK Miért váltották le a titkosszolgálat főnökét? Kiutat keresnek a zsákutcából Egy váratlan fordulat: moszkvai meghívás A diplomáciai történések összefüggései nemegyszer ha­sonlatosak azokhoz a mozaik­képrészekből álló összerakós játékokhoz, amelyekkel első­sorban gyerekek töltik el sza­badidejüket. A külpolitikai hírmagyarázók, akik élénken figyelemmel kísérik egy-egy helyi konfliktus megoldására tett erőfeszítéseket, nemegy­szer kerülnek olyan helyzetbe, mint azok a fiatalok, akiknek bele kell illeszteni a keretbe a szétszabdalt képdarabkákat, hogy összeálljon az egységes egész. A „mesterdiplomata" villámlátogatása Julii Voroncov, aki abban a különleges helyzetben van, hogy egy személyben hazája kabuli nagykövete és a Szov­jetunió külügyminiszter-he­lyettese, a múlt héten négy napot töltött Teheránban. Dip­lomáciai missziójának célja nem az iraki—iráni béketár­gyalások előmozdítása volt, hanem az afganisztáni békés rendezés egyengetése. Iránnak 800 kilométer hosszú határa van Afganisztánnal, s Tehe­rán mindig is rendkívüli fi­gyelemmel követte a szom­szédságában zajló eseménye­ket. Sőt, mi több, amióta a kabuli kormány és az ellen­zék között fegyveres harc fo­lyik, az iráni vezetés támogat­ta a felkelők síita csoportjait. Ügy, ahogy a szunnita mu­zulmánok Pakisztánban talál­tak istápolót és megszervez­hették az Afganisztánnal hatá­ros területein a Kabul ellen fellépők főhadiszállását, Tehe­rán a síita fegyveres ellen­zéknek adott menedéket és tá­mogatta fegyverekkel harcu­kat. Amikor a pakisztáni köz­pontú mudzsahidek (ellenzéki fegyveresek) koalíciós hétpárti szövetséget alakítottak, ugyan­ez Iránban is megtörtént, itt a nyolcpárti alapon jött létre az afgán síitákból álló szövet­ség. Voroncov természetesen tár­gyalt az iráni vezetőkkel, hi­szen a velük való kompro­misszum az egyik kulcsa az afgán vérontás megszüntetésé­nek. Emlékezetes ugyanis, hogy Hamenei államfő alig két héttel Voroncov látogatása előtt jelentette ki, hogy a te- heráni vezetés határozottan támogatja a kabuli kor­mánnyal szemben álló afgán szervezeteket. Arról nincs hí­rünk, hogy a szovjet nagykö­vetnek sikerült-e tárgyalásai során hajlékonyabb álláspont­ra bírni a teheráni vezetőket. Azt viszont tudjuk, hogy talál­kozott a nyolcpárti afgán el­lenzéki koalíció vezetőivel te­heráni látogatása során. A Reuter angol hírügynök­ség telefoninterjújából, ame­lyet az ellenkézi szóvivővel ké­szített, kitűnt, hogy Voronco- vot nem ok nélkül nevezik oly gyakran „mesterdiploma­tának”. Mint az ellenzékiek elmondták: kedvező benyo­mást tett reájuk az a realitás, amellyel a nagykövet külügy­miniszter-helyettes a helyzetet megítélte és „kedvező fejle­ménynek” nevezték a megbe­széléseket. Maga Voroncov is „haladásról” beszélt az eluta­zása előtt adott interjújában. Ezek után nem lehet megle­pődni azon a híren is, amely valóságos politikai bomba­ként robbant Teheránban: Vo­roncov a tárgyalások folytatá­sára Moszkvába hívta meg a nyolcpárti koalíció vezetőit, és hogy az ellenzékiek „gondol­kodnak az ajánlaton”. Ismét tüzszüneti ajánlat Kabulból Nem lehet véletlen, hogy amikor Voroncov Teheránban „haladásról” beszélt, Horami, Afganisztán moszkvai nagykö­vetségének képviselője sajtó- értekezletet hívott össze. A diplomata ismét tűzszünetet ajánlott fel a kabuli kormány ellen harcoló mudzsahideknek. Az ellenzéki fegyveresek ugyan az általuk ostromlott Dzsalálábád, Hoszt és Kanda- hár városok elleni újabb ra­kétatámadásokkal válaszoltak. A kabuli rádió szerint a kor­mánycsapatok néhány nap alatt 135 mudzsahidet öltek meg a harcokban és 61 védőt vesztettek. A mudzsahidek vezetőinek is fel kell tehát ismerniük, hogy a polgárháborúban patthelyzet alakult ki. A kormánycsapa­tok képtelenek ellenőrizni a Pakisztánnal és Iránnal hatá­ros vidékeket, de a mudzsahi­deknek sem sikerül elfoglal­niuk egyetlen^, várost sem, amelyet ostromolnak. Ezt a helyzetet áttekintették James Baker legutóbbi moszkvai tár­gyalásain is. Túl azon, hogy mindkét világhatalom felelős­séget érez a helyi konfliktu­sok békés rendezéséért, az af­ganisztánihoz különös kötele­zettségek is fűzik őket, hiszen a tavaly áprilisi genfi megál­lapodásokat Moszkva és Wa­shington szavatolta. Az ame­rikai külügyminiszter moszk­vai megbeszélései nyomán több kommentátor felvetette, hogy Washington sokat tehet­ne a békés rendezés előmoz­dítására, ha ebbe az irányba befolyásolná a pakisztáni kormányt. Új széljárás Iszlámábádban ? Miközben Voroncov Tehe­ránban igyekezett a békés ren­dezés útját egyengetni Baker látogatása után, a washingtoni diplomácia is lépett valamit. Legalábbis ez tűnik ki abból, hogy Benazir Bhutto pakisztá­ni miniszterelnök asszony sa­játos módos éppen az időben szállt egyszerre síkra a Wa­shington Postnak adott nyilat­kozatában az afganisztáni vál­ság „békés megoldása” mel­lett. „A katonai megoldás rossz, mert vérontással jár, azért jobb, ha tárgyalások út­ján, politikai megoldás szüle­tik” — mondotta. Persze, mindehhez mintegy kötelezően hozzáfűzte, hogy addig szerin­te nincs esély a megegyezésre, amíg a jelenlegi kormány van hatalmon Afganisztánban. Vi­szont korábban nemegyszer el­zárkózott attól is, hogy a mu­dzsahidek kormányát elismer­je, addig, amíg kiterjedt af­ganisztáni területet nem birto­kolnak és nem vesznek be egy jelentős nagyvárost, amely ka­binetjük székhelyéül szolgál­hat. A mozaikképecskék, ame­lyekről írásunk elején említést tettünk, tehát mindinkább összeillenek: csütörtökön Isz­lámábádból azt jelentették, hogy leváltották a pakisztáni hírszerző szolgálat éléről Ha­mid Gul tábornokot. A fő­tisztet, akit két éve még a né­hai Ziaul Hakk elnök neve­zett ki a titkosszolgálat élére, az afgán ellenzék katonai fel­lépésének egyik legtekintélye­sebb támogatójaként tartották nyilván. A helyi sajtó szerint Gul helyére Samszur Rahman Kallu nyugalmazott tábornok kerül, öt az afganisztáni tár­gyalásos rendezés hívének tartják, mivel több megnyi­latkozásában a katonai megol­dás, a további vérontás ellen foglalt állást. A titkosszolgálat főnökének posztjában levő mindenkori főtiszt nagy befolyást gyako­rolhat az események kialakí­tására. A genfi tárgyalások annak idején sokáig azért to­pogtak a többi között egy helyben, mért Gul ellenezte a megállapodást. S amikor en­nek ellenére mégis megkötöt­ték az egyezményt tavaly ápri­lisban Gulnak nagy szerepe volt f-ban, hogy Pakisztán ne teljesítse vállalt kötelezettsé­geit, s aktívan támogassa a megbékéléstől elzárkózó mu- dzsahideket. Még hosszú lesz az út A befolyásos főtiszt leváltá­sa az AFP francia hírügynök­ség szerint nem történhetett a pakisztáni hadsereg és az Egyesült Államok jóváhagyása nélkül. A személycsere előse­gítheti az „afgán zsákutcából” való kijutást. De persze ez az intézkedés egymagában nem elegendő ahhoz, hogy egy csa­pásra sikeressé váljon a békés rendezés folyamata. Ehhez bizonyosan még hosszú és ne­héz lesz az út. De ahhoz, hogy elinduljanak efelé, olyan kis előrehaladások is értékesek és a nélkülözhetetlen kedvezőbb légkör kialakulását segítik elő. mint amilyenek Voroncov út­ja, a katonai patthelyzet, a kabuli tüzszüneti ajánlat és Gul leváltása nyomán kelet­keznek. Árkus István Nagymaros és a jószomszédság Németh Miklós Bécsben (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a magyar gazdaság igen nehéz, súlyos belső és külső pénzügyi helyzetben van, to­vábbá az országban társadal­mi-szociálpolitikai feszültsé­gek mutatkoznak, s emiatt a kormánynak bizonyos priori­tásokat át kell gondolnia. Ugyancsak felülvizsgálatra szorul az egész energiagazdál­kodási, energetikai fejlesztési koncepció, mert az ezzel kap­csolatos követelmények 1977 óta sokat változtak. Mindez együtt azt kívánja, hogy a nagymarosi végleges döntés­hez, felelős állásfoglaláshoz további, nemzetközi együtt­működéssel folytatandó vizs­gálatra van szükség. Ehhez a vizsgálathoz alakították ki a szükséges feltételeket az elő­ző napi prágai és a mostani bécsi megbeszélések. A vizsgá­lat a tervek szerint július vé­géig tart majd, de időtartamát szükség esetén meg is lehet hosszabbítani. Franz Vranitzky a magyar kormánydöntés politikai olda­láról szólva rámutatott, hogy a nagymarosi probléma — bármilyen jelentős is —, nem veszélyeztetheti a két ország Népképviselői választás a legfelsőbb tanács élére Mihail Gorbacsov az elnök A moszkvai Kremlben csütörtökön megkezdte munkáját a Szovjetunió népképviseleti kongresszusa. Az új törvényhozó testület munkáját Vlagyimir Orlov, a központi választási bi­zottság elnöke nyitotta meg, rövid beszédében köszöntötte a két hónappal ezelőtt megválasztott küldötteket, s méltatta az átalakítás, a demokratizálás politikáját, értékelte a szovjet történelemben egyedülálló választási kampány lebonyolítását, eredményeit. A népi küldöttek kongresszusa csütörtökön késő este Mi­hail Gorbacsovot megválasztotta a legfelsőbb tanács elnökévé. A délelőtti bő kétórás vita elsősorban ügyrendi kérdé­sekről folyt, s jól érzékeltette a látszólag eljárási ügyek mö­götti komoly politikai tartal­makat. A konkrét tartalmi kérdé­seken túl a vita általában je­lezte, hogy a küldöttek nem kívánnak a korábbi évtizedek rutinja szerint tevékenykedni, valóban ők akarnak dönteni, s elutasítják a szűkebb körben előzetesen kidolgozott javas­latok automatikus megszava­zását. Az ügyrendi vita a szavazások valódi demokratiz­musának erősítését, a felelős­ség tetten érhetőségét, a köz­társaságok teljes egyenjogúsá­gát hivatott erősíteni. A legfelsőbb tanács elnö­kének megválasztásával fog­lalkozó napirendi pont első felszólalója Csingiz Ajtmatov világhírű kirgiz író volt. Az Ajtmatov szavait követő vitában elhangzott olyan ja­vaslat is, hogy Gorbacsov — a legfelsőbb tanács elnökévé választása esetén — mondjon le az SZKP KB főtitkári tisz­téről és politikai bizottsági tagságáról. A vita olyan akti­vitást keltett a teremben, hogy a szószék mellett szabályosan sorban álltak a véleményüket kifejteni akarók. A Gorbacsov jelöléséről fo­lyó vitában felszólalt Andrej Szaharov. Megerősítette, hogy tiszta szívvel támogatja az átalakítás politikáját, amely­nek kezdeményezőjét tiszteli Mihail Gorbacsovban. Az egyik képviselő Gorba- csovhoz intézett kérdésében azt firtatta, hogy az elnök a legfelsőbb tanács most meg­szűnő elnökségéhez hasonlóan a jövőben is fenntartja-e azt a gyakorlatot, hogy az alkot­mánnyal ellentétben törvé­nyeket változtat meg. Mint mondotta, ez a gyakorlat be­vett szokássá vált, de ez nem jelenti azt, hogy törvényes volna. A Gorbacsovnak címzett ké­rések között elhangzott a néppel folytatott párbeszéd sürgetése, a karabahi prob­léma megoldása, a tanácsok helyzetének rendezése, auto­nómiájuk helyreállításának kö­vetelése is, javaslat az örmény és azerbajdzsán küldöttek ki- békítésére. Mihail Gorbacsov válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A felszólalásáig elhangzot­takról megállapította, hogy a vita meggyőzően bizonyította az átalakítás politikájának előrehaladását. Hitet tett a választott út,ia demokrácia, a nyilvánosság és a tiszteletre épülő emberi * ' kapcsolatok mellett. Gorbacsov befejezésül ígé­retet tett a demokratizálási fo­lyamat végigvitelére, majd a küldöttek ellenszavazat nélkül, négy tartózkodással felvették nevét a jelölőlistára. jószomszédi viszonyát, mert kialakítható a kölcsönösen elfogadható megoldás. Ha a nagymarosi beruházásról Ma­gyarországon végleges döntés jön létre, akkor az érdekelt magyar és osztrák gazdasági partnereknek kell tárgyalniuk erről, figyelembe véve az üzle­ti szerződések tiszteletben tar­tásának, mindkét fél szerződé­si megbízhatóságának fontos­ságát és azt az elvet is, hogy „a jó barátság alapja a pon­tos elszámolás”. Németh Miklós kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a nagymarosi építkezésbe tör­tént osztrák bekapcsolódáskor kötött magyar—osztrák áram­szállítási szerződést a magyar fél nem kívánja felmondani, mert a leendő új energetikai program lehetőséget nyújt mind a hazai, mind az osztrák villamosáram-igények kielé­gítésére. Egy további kérdés okán a magyar miniszterelnök határo­zottan leszögezte, hogy a kor­mány nem az ellenzék nyomá­sára határozta el a nagyma­rosi építkezés felfüggesztését, hanem döntését az előtérbe került gyakorlati szempontok motiválták. Az osztrák kormányfőtől megkérdezték, van-e összefüg­gés a nagymarosi beruházás és a tervezett bécs—budapesti világkiállítás megrendezése között. A kancellár kifejtette, hogy a világkiállítás ügyét semmiképpen sem árnyékol­hatják be a Nagymaros körüli fejlemények, mert nincsenek ilyen közvetlen összefüggések. Mint rámutatott, a két vállal­kozás többek között abban is különbözik' egymástól, hogy a nagymarosi építkezés megva­lósításában szerepet játszik az osztrák részvétel, a világkiállí­tás viszont teljes mértékben közös, a két ország azonos sze­repén alapuló teljesítménye lesz. A magyarországi változások iránti nagy nemzetközi érdek­lődés jegyében a sajtóértekez­leten Németh Miklós több olyan kérdést is megválaszolt, amelyeket többek között a kormány reformcentrumként való működéséről, új csomag­tervéről, a koalíciós kormány­zás bevezetésének lehetőségei­ről és az MSZMP választási esélyeiről, törekvéseiről ka­pott. NS1EP-SPD Vezetők megbeszélése Erich Honecker csütörtökön délelőtt a Werbellin-tó part­ján fekvő Hubertusstock kas­télyban találkozott Hans-Jo- chen Vogellal. Az NSZEP és a nyugatnémet SPD vezetői­nek megbeszélése, amelyről az ADN hírügynökség részle­teket nem közölt, újabb fel­vonása a két párt közötti rendszeres kapcsolattartásnak. Vogel a délután folyamán az NSZK állandó berlini képvi­seletén sajtótájékoztatón szá­molt be az újságíróknak a vadászikastélyban tartott meg­beszélés részleteiről. Stabilizálódik a helyzet Pekingben ? Li Peng nagyköveteket fogadott A Pekingben bevezetőit rendkívüli állapot hatodik napján Li Peng miniszterel­nök személyében első ízben jelent meg magas rangú ál­lami vezető a televízió nyil­vánossága előtt. Li Peng kül­földi nagyköveteket fogadott A múlt héten szovjet, most csehszlovák diplomatákat Kiutasítás Londonból Négy csehszlovák diploma­tát utasítottak ki csütörtökön Londonból, a hivatalos indok­lás szerint státusukkal ösz- szeegyeztethetetlen tevékeny­ség miatt. A brit külügymi­nisztérium szóvivője közölte, hogy a kiutasított ddDloma- táknak két hét határidőt ad­tak a távozásra. A külügyi szóvivő szerint a most bejelentett intézkedés nincs összefüggésben a brit kormány múlt pénteken beje­lentés nélkül végrehajtott döntésével, amelynek értelmé­ben 11 szovjet diplomatát és újságírót utasítottak ki Lon­donból, s amire a szovjet kormány másnap ugyanannyi brit diplomata és újságíró ki­utasításával válaszolt. BOLGÁR JAVASLAT Az európai hagyományos fegyverzet csökkentéséről március eleje óta Bécsben folyó tárgyalássorozaton csütörtökön újabb javaslatot terjesztettek elő a Varsói Szerződés tagállamai ré­széről. A bolgár küldöttség vezetője, L. Petrov nagykövet ál­tal benyújtott munkaokmány — kiegészítve a közös haderő­szintekkel kapcsolatban kedden tett szovjet előterjesztést — a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet radikális csök­kentését irányozza elő nemcsak Európa egészére, de az egyes térségekre vonatkozóan is. A javaslat értelmében a két ka­tonai tömb érintkezési vonala mögötti térségekben rögzítenék a csapásmérő repülőgépek, a katonai helikopterek, a harcko­csik, a tüzérségi fegyverek és a páncélozott szállító jármü­vek kollektív és egyenlő felső szintjét. Az egyenlő szintekre csökkentést a megállapodás aláírását követően 5-6 éven be­lül, az előírásoknak megfelelően, több lépcsőben kellene vég­rehajtani valamennyi felsorolt fegyverkategóriában. a pekingi diákok által még mindig blokád alatt tartott Csungnanhajban. Li Peng, akinek azonnali távozását a kormány éléről csütörtökön ismét körülbelül százezer pekingi lakos és diák követelte a Tienanmen téren lezajlott tüntetésen, egyebek között elmondotta a nagykö­veteknek, hogy az utóbbi idő­ben abnormális események, sőt bizonyos helyeken zavar­gások történtek Kínában. A kormány azonban képes arra, hogy stabilizálja a helyzetet. Li Peng hangsúlyozta, hogy mindaz, ami ezekben a napok­ban Pekingben és Kínában történik, az ország kizáróla­gos belügye. Reményét fejezte ki, hogy a külföldi országok, különösen a baráti országok semmilyen formában nem avatkoznak bele Kína bel- ügyeibe. Megfigyelőknek feltűnt, hogy bár a nap folyamán a kínai külügyminisztérium illetékese közölte, hogy még mindig Csao Ce-jang a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára, s hogy nincs változás a párt, a kor­mány, a parlament és a had­sereg vezetésében, ezt a hírt nem olvasták be sem a pekin­gi televízióban, sem a rádió­ban. Csak rövidín... AMERIKAI SZÁMÍTÓGÉ­PEK szocialista országokba csempészésére tett kísérlet miatt szerdán öt személy és két texasi vállalat ellen emelt vádat egy amerikai szövetségi esküdtszék. A több mint egy­éves nyomozás ugyanis bebi­zonyította, hogy a vádlottak két VAX 8820 típusú, 1,8 mil­lió dollár értékű számítógép- rendszert szándékoztak illegá­lis úton Bulgáriába juttatni. MENEKÜLTEK. Szerdán a gyulai határátkelőnél 19 romá­niai állampolgár — vala­mennyi német anyanyelvű — egy kamion farakománya kö­zé bújva jutott át illegálisan Magyarországra. Az NS.ZK- beli kamion, amelyet jugo­szláv sofőr vezetett, Görög­országból szállított rönkfát a Német Szövetségi Köztársa­ságba. A 19 román állampol­gár az NSZK-ba akar utazni. Az ideiglenes magyarországi tartózkodási engedélyt vala­mennyien megkapták, s « Bé­kés megyeiek elhelyezték őket. Törökország-Pakisztán Özal—Bhutto tárgyalások Kétoldalú,’ a térségeiket érintő és nemzetközi kérdé­sekről tárgyalt szerdán este és csütörtök délelőtt Benazir Bhutto pakisztáni miniszter- elnök Ankarában török kollé­gájával, Turgut özallal és Vildirim Akbuluttal, a par­lament elnökével — jelentette az Anatolia török hírügynök­ség. A tárgyalásokon Benazir Bhutto kifejtette: Pakisztán a maga részéről támogatna egy olyan rendezési megoldást Ciprus megosztottságára, amely a szigeten élő két nép egyenlőségén alapuló szövet­ségi állam létrehozását ered­ményezné. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom